Romániai Magyar Szó, 1993. március (5. évfolyam, 967-992. szám)

1993-03-13 / 977-978. szám

­­ d • HIGGYÜK? NE HIGGYÜK? • HIGGYÜK? NE HIGGYÜK? • HIGGYÜK? NE HIGGYÜK? • ANNE CANADEO UFO-k (7.) Közvetlen találkozások a Szovjetunióban 1989-ben a Szovjetunióban is történt egy „közvetlen találkozás“. Először a hivata­los szovjet hírügynökség, a TASZSZ adta hírül, később a világsajtó is átvette a Szenzációt. Dátum: 1989. szeptember 27. Helyszín: Voronyezs, Szovjetunió Két fiú és egy lány, Vaszja Surin, Zse­­nya Blinov és Julia Szolokova szeptember 27-én este egy parkban játszottak. Úgy fél hét körül egy világító rózsaszín fényt vettek észre az égen, majd egy piros göm­böt, melynek kb. 9 méter volt az átmérő­je. Sok más ember is odagyűlt a látvány­ra. A golyó leszállt a földre, kinyílt rajta egy ajtó és egy emberszerű lény jelent meg a nyílásban. Körülbelül 2 méter 70 centi magas volt, és a fején három szem látszott. Ezüstszínű kezeslábast és bronzszínű csiz­mát viselt. Visszalépett az űrhajó belsejébe, és mi­kor újra megjelent, vele volt egy másik ugyanilyen lény, és egy robot. A szemta­núk szerint a lények kommunikáltak egy­mással. Átsétáltak a parkon és a robotot érintéssel működésbe hozva, megjelentet­tek egy fényes háromszöget a levegőben. A tömegből az egyik fiú félelmében el­kezdett ordítani, de mikor az egyik idegen ránézett, a pillantásától szinte megbénult. A jelentések szerint az idegenek szep­tember 23 és 27 között háromszor szálltak le azon a környéken. A szeptember 27-i észlelés egyik szemtanúja Szerzs A. Mat­­vejev hadnagy volt a helyi rendőrőrsről, aki az idegeneket ugyan nem látta, az égen repülő űrhajót azonban tisztán. Be­számolója szerint a tárgy szinte hangtala­nul repült, nagyon alacsonyan és nagyon gyorsan. Többen megfigyelték, hogy ami­kor az űrhajó eltűnt, egy X alakú jelet hagyott maga után az égen. Egy szovjet tudós, Genrik Silanov, a Voronyezsi Geofizikai Laboratórium veze­tője elmondta, hogy a tudósok egy 20 mé­ter átmérőjű égett foltott találtak Voro­­nyezsben a földön, ott, ahol az űrhajó ál­lítólag leszállt. Voronyezs kb. 480 kilomé­terre van Moszkvától. Mivel mostanában a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti kapcsolat sokat javult, remélhetőleg hamarosan többet fogunk hallani a Szov­jetunióban történt UFO-esetekről tett, meglátott egy lényt a tetőn, ami megragadta Taylor haját és húzni kezdte. Sutton ordítva figyelmeztette barátját, aki­nek nagy nehezen sikerült kiszabadítania magát a lény szorításából. A szemtanúk beszámolója szerint a lé­nyek néhány perc alatt szinte teljesen el­lepték a házat. Még a környező fákon is láttak belőlük. A férfiak a házból lövöl­döztek rájuk. Taylor állítólag csak egyma­ga négy doboz töltényt használt el, a lé­nyek azonban sértetlenek maradtak. Taylor elmondta, hogy rálőtt az egyik lényre, a­­melyik egy hordó tetején ült. Hallotta a golyót találni, de azonnal vissza is pattant a lény testéről, a lény az ütés erejétől le­esett a hordóról, labdává gömbölyödött és ellebegett az űrhajó irányába. Majd négyórányi lövöldözés után a lé­nyek még mindig ott voltak. A ház lakói úgy döntöttek, hogy elmenekülnek. Kisza­ladtak a házból, beültek az autókba és a hopkinsville-i rendőrségre hajtottak. Itt felvették az eset jegyzőkönyvét, majd kivonult az állami és városi rendőrség a Sutton házhoz, hogy megvizsgálják a helyszínt. A furcsa látogatók és az űrhajó már nem volt ott, de a rendőrök megta­lálták a golyó ütötte lyukakat a ház körül. Russel Greenwal rendőrfőnök még soha nem találkozott ennél furcsább esettel. Azonban a szemtanúk látható izgalma és félelme meggyőzte afelől, hogy valami félelmetes történhetett a farmon. Mikor Greenwal másnap reggel visszament a helyszínre, Sutton elmondta, hogy a lé­nyek hajnali 3.30 körül visszatértek. Az egyikük benézett az ablakon, mire Sutton rálőtt. A környéket újra átkutatták, de most sem találtak semmi nyomot. A hopkinsville-i közvetlen találkozást országszerte bemondták a hírekben. Az esetet kivizsgálta a Légierő és egy civil UFO-kutató csoport is. A Légierő nem vette komolyan a Sutton-esetet, és csak futólag néztek körül a helyszínen. A hivatalos jelentés leszögezte, hogy a Sutton család jó hírnévnek örvend a kör­nyéken, és a szomszédok sem tudnák el­képzelni róluk, hogy ilyesmit kitalálnának. A helyi rendőrség sem állíthatta, hogy eze­lőtt valaha is „furcsa látványok“ jelenté­sével zavarták volna őket. Körülbelül egy évvel az eset után, Isa­bel Davis meginterjúvolta a szemtanúkat. Úgy találta, hogy a történetet ugyanúgy adták elő, mint akkor, azonban semmi olyan információval nem lett gazdagabb, ami többet kideríthetett volna az esetről. Vajon a Sutton családot valóban egy csapat nagy fülű lény támadta volna meg? A többi esettel ellentétben, a hopkinsville-i igen sok szemtanúval rendelkezett, és idő­tartamát tekintve is hosszabb volt, mint a többi. A történet kétségkívül elég bizarr. Azon­ban azt is nehéz elhinni, hogy egy csomó ember kollektív képzelgéséről lenne szó, vagy hogy ki tudtak volna főzni egy ilyen minden részletre kiterjedő csínyt. (Folytatjuk) Hívatlan látogatók a Kentucky állambeli Hopkins Az egyik legbizarrabb Harmadik Típusú Találkozás kb. 10 évvel a soccorói eset előtt történt és egy egész családot, vala­mint tíz szemtanút érintett a Kentucky ál­lambeli Hopkinsville-ben. Íme a jelentés: Dátum: 1955. augusztus 21. Időpont: este 8 óra Helyszín: Hopkinsville, Kentucky Az eset egy farmon történt, ahol Leroy Langford asszony, Cecil Sutton, a fia és fiának a családja élt. A ház kb. 13 kilomé­terre volt Hopkinsville-től és 2 és fél ki­lométerre a főúttól. Nyolc felnőtt és ren­geteg gyermek volt a házban. Este hét körül az egyikük sziszegő hangot hallott és a hátsó ajtón kitekintve egy ragyogó fényt látott ereszkedni, majd leszállni a közelben, úgy egy háztömbnyi távolságra a háztól. A felnőttek kimentek, hogy közelebbről is megvizsgálják a fényt. Hirtelen egy kis lényt pillantottak meg a ház felé köze­ledni. Úgy írták le a külsejét, hogy kb. egy méter magas volt, kerek fején két hatalmas szem és fül ült, igen távol egy­mástól, szája pedig keskeny rés volt. Két lábon járt, de karjai olyan hosszúak vol­tak, hogy majdnem a földet verték. Ezek a karok inkább karomban végződtek, mint kézfejekben. Ezüstös színű ruhát viselt. Az egyik szemtanú szerint nem is járt, ha­nem lebegett, a másik szerint pedig futás közben négykézlábra ereszkedett. A szemtanúk ezután bementek a házba. Bár a lény egyetlen ellenséges mozdulatot sem tett, Lucky Sutton és a férfiak elő­vették a puskáikat. Néhány perc múlva azt vették észre, hogy a lény befelé ku­kucskál az ablakon. Sutton rálőtt az üve­gen keresztül. A lény hagyott esett, de lát­hatóan semmi baja nem­ lett, mert gyor­san felkelt és elrohant." Bill Ray Taylor, aki csak vendég volt a házban, kilépett a hátsó ajtón körülnézni. Ahogy felpillan­ 1992 a tudományban Aligha akad olyan, magára valamit is adó ismeretterjesztő folyóirat, amely az újév elején ne készítene leltárt az elköszö­nő esztendő legfontosabb tudományos ered­ményeiről, felfedezéseiről. Persze az ilyen válogatás mindig szubjektív — nem is szólva arról, hogy sok felismerésről csak később, esetleg évek múltán derül ki, hogy mérföldkő volt a tudomány történetében. Nézzük most a Bild der Wissenschaft rep­rezentatív német folyóirat összeállítását: Melyeket tartottak az 1992-es év legfonto­sabb tudományos vívmányainak a lap szerkesztői? Első helyen természetesen a rákkutatás áll. Heidelbergi kutatók kimutatták — egyelőre csak állatkísérletekben —, hogy egyetlen gén a felelős az áttételek képző­désért. Sőt, ezek létrejöttét úgynevezett monoklonális antitesekkel sikerült meg­­gátolniuk. Hogy ez az ember esetében is így van, illetve alkalmazható-e, az csak a távolabbi jövő zenéje. Óriási áttörés lenne, hiszen a legtöbb rákos éppen az áttételek következtében válik e betegség áldozatá­­vá.Mi megy végbe az agysejtekben, tanulás közben túlzás lenne azt állítani, hogy ezt már tudjuk, de hogy egy gáznak, a nit­­rogénmonoxidnak fontos szerepe van e fo­lyamat beindításánál, azt francia kutatók­nak tavaly sikerült kimutatniuk. Mitől függ, hogy egyesek kábítószer fo­gyasztóvá válnak, mások pedig nem? Ennek jártak utána német kutatók, és ki­derítették azt, amit mindenki tud, hogy a családi környezetnek ebben döntő szerepe van. Megfelelő terápiával azonban több mint egyharmadukat le lehet szoktatni ká­ros szenvedélyükről. Az antropológia is jónéhány szenzációt produkált az elmúlt esztendőben. Egy, a Kaukázusban talált alsó állkapocs-marad­vány arról tanúskodik, hogy az ember­ ős Ázsián át juthatott el Afrikából Európá­ba. De megtalálták Kiel közelében a legő­sibb kerékmaradványokat, Aachen környé­kén pedig az eddig ismert legrégebbi fa­építményt, amelyet egy kút fölé emeltek valamikor kőkorszaki elődeink. A régészek igazi szenzációja azonban Ötzi volt, a kőkori ember bámulatos ép­ségben megmaradt múmiája, ötezer évig nyugodott jégsírjában, mígnem tavaly egy német hegymászó házaspár fel nem fedez­te az ötztali Alpok egyik gleccserében. Azóta is kutatók hada vizsgálja öteit és eszközeit, hogy minél többet kiolvasson belőle a rég letűnt világ embereinek élet­módjáról, kutúrájáról. Ha már a jégvilágban és a távoli múlt­ban járunk, említsük meg, hogy dán és más európai kutatóknak tavaly júliusban sikerült átfúrniuk Grönland jégpáncélját, mégpedig ott, ahol az a legvastagabb. A jégmintákból, mint valamiféle naptárból, több ezer évre visszamenőleg kiolvashatják, milyen volt az éghajlat. Ha meteorológia , akkor ózonlyuk. Egy jó hír és egy rossz. Nem alakult ki tavaly Európa felett ez a veszélyes magaslégköri képződmény, pedig a NASA kutatói ezt jósolták. Az Antarktisz felett azonban igen, méghozzá a legnagyobb, amit eddig észlel­tek. Sőt, japán meteorológusok azt is meg­állapították, hogy az ózonlyuk az elmúlt tíz év során 13-szorosára növekedett, és nagysága elérte a 17 ezer négyzetkilométer! Példa nélküli kísérletnek nevezte Franco Barberi olasz professzor azt az akciót, a­­melyet az általa vezetett csoport hajtott végre, hogy elterelje a több mint egy év­vel ezelőtt (1991. december 15-én) kitört Etna tűzhányó 2450 méter magasságból le­zúduló hatalmas láva folyamát amely Zafferena települést végső pusztulással fe­nyegette. Elsodort egy 45 méter magas ha­talmas gátat, és minden torlaszt, amelyet áéletében emeltek. A fő gondot az okozta, hogy az izzó áradat néhány száz méterrel a kráter alatt, a hegy lejtőjén behatolt egy barlangba, hogy azután néhány kilométer­rel lejjebb ismét előtűnjön a felszínen. Barberi professzornak az az ötlete támadt, hogy robbantásokkal vagy bombázással el kellene tömni a barlang bejáratát, hogy a lávafolyam a felszínen folytathassa útját, közben lehűlve és megszilárdulva ne érje el a tűzáradat a kis települést, öt mázsa robbanóanyagot pufogtattak el — ered­­mikor több összehegesztett beton töm­böt do­báltak le helikopterekről a barlang szá­jánál, de ezek úgy elolvadtak az izzó lá­vában, mint keksz a forró tejben. Csak a­­mikor több összehegesztett beontömböt do­báltak le, és egyidejűleg robbantásokat is alkalmaztak, sikerült némileg szűkíteni a barlang bejáratát. Ugyancsak Olaszországban a milánói San Raffaele Kórházban hajtották végre az első génterápiai beavatkozást Európában. A páciens egy szicíliai kisfiú volt, akinek immunrendszere halálosan károsodott. Az orvosok vírusok segítségével megpróbálták vér- és csontvelő sejtjeiben bemutattni azt az egyetlen gént — az ember kereken száz­ezer génje közül —, amely egy, az immun­­rendszer zavartalan működéséhez nélkü­lözhetetlen enzimtermelésért felelős. Tény, hogy a kisfiú állapota javult. Mégis korai nagy génterápiai áttörésről beszélni, mert a kis beteget a biztonság kedvéért e hiányzó enzimmel is kezelik, melyet szarvasmarhá­ból vonnak ki. Tehát nem tudni, hogy a génsebészeti beavatkozás vagy az enzim­kezelés eredménye-e a siker. Hosszan sorolhatnánk még az új vívmá­nyokat, de annyi már az elhangzottakból is kitűnik: 1992 nem volt rossz év... leg­alábbis a tudományban. (MTI­ Press) SIMONFFY GÉZA 1848. MÁRCIUS Thallóczy Lajos anekdotája szerint: Az ifjúság 1848. március 14-én este, a Pilvax-kávéházban vette hírét a bécsi for­radalomnak. Éjfél felé volt. Vajda János bezárta az ajtókat, hogy határozat nélkül el ne szé­­ledjenek. S megállapították, hogy mit fog­nak tenni holnap. Az a holnap volt már­cius tizenötödike. Petőfinek is volt valamije másnapra. Egy összehajtott papírost vesz elé. A Nemzeti dal kézirata. Egy Szikra Ferenc nevű fiatalember belepillant, s meglátja a költemény első sorát: „Rajta magyar, ki a haza! “ Így szólt a költőhöz ... (foly­tatása a visz. 1. és függ. 19. számok a­­latt). VÍZSZINTES. 14. Asztaliteniszben öt kezdő ütés. 15. Vágta. 16. Mustárgáz. 18. Valamibe göngyöl, burkol. 20. Rágós hús jelzője lehet. 21. Repülés, szárnyalás — olaszul (VOLATA). 23. Néma láma! 25. Azonos betűk. 26. Kipusztult. 27. Kén és kálium vegyjele. 28. ...Vegas. 30. ...Tü­kör, hazai folyóirat. 32. Zamata. 33. ... kép, személyi azonosításra alkalmas kép. 35. Undorodik valamitől. 36. A gó­tok hitregében a Zeusz előtti istenek e­­gyike. 37. Gondolkodás szerve. 38. Korall­zátony. 39. Ha meghal .... Oriana Falla­­ci regénye. 40. Aranyszőlőnek használt sző­lőfajta. 42. Francia tagadás. 43. ... szó, lexikoni szó. 44. Nevelős téli sportesz­köz. 46. Igeképző. 47. Többlet. 48. Maro­si Barna. 50. Gyógykeneső. 51. Az az erő, ami közeledni késztet. 52...., Lolo édes vérek, cigányballada. 54. Valamely ok kö­vetkeztében. 56. Esetleg. 58. Gyümölcslek­vár. 60. Nagy erővel rátámadt. FÜGGŐLEGES: 1. Bárium vegyjele. 2. Régi könyvek közt keresgélek egy antikváriumnál. A tulajdonos egyszerre így szól hozzám, nagy sor diszkötésű kötetre mutatva: — Nézze, ez alkalmi vétel. Odamegyek, megnézem. Híres német világtörténet, negyven kötetben, gyö­nyörűen bekötve. Az antikvárius szól: — Nagyon olcsón adom. — Köszönöm­­— mondom —, nem kell. Nem hagy békén. — Nagyon szép példány. Szép kötés, tiszta, olyan, mintha új volna. — Köszönöm — mondom —, nem kell. Felemeli a hangját: — Ez a példány W. bárónőnek, a híres bankár feleségének a könyvtárá­ból való. Idegesen szólok: — Maga azt hiszi, hogy ezzel hat rám? Hogy amiért a gazdag bárónőé volt, azért majd inkább megveszem? Szinte atyaian mosolyog rám. — Nem. Ezt nem hiszem. Csak bi­zonyítékát akartam adni, hogy egy iga­zán tiszta példányról van szó, amihez soha senki hozzá nem nyúlt. ★ New Yorkban, egy vacsorán, intellek­­tuel hölgy mellett ültem. Az indiánok­ról beszélt, ősi nyelvükről. Arról, hogy még most is csodálkoznak a bevándo­rolt fehér emberek idegen beszédjén. De azért sokan megtanultak angolul. Egy indián hallott egyszer egy másik indiánt, aki előbb vele indiánul be­szélt, aztán rögtön ezután egy kereske­dővel angolul. Odaugrott hozzá, erőszak­kal felnyitotta a száját, és belenézett. „Mit csinálsz?" — kérdezte ez rémül­ten. A másik nyugodtan: „Megnéztem, hogy nincs-e két nyelved." Soha éle­temben nem hallottam ilyen telitalálat­tal kifejezni mindazt, amit nyelvek tanulásainak, kiejtésének nehézségeiről és akadályairól szoktak magyarázni MOLNÁR FERENC Alkalmi vétel tanítók, filológusok. Az indiánnak van igaza. Két nyelvhez két nyelv kell. ★ Nyár. Karlsbad. Egy luxushotel. A legdrágább. Kávéházi terasz a hotel előtt. Délután három óra. A terasz az utolsó helyéig telve van fürdővendég­gel. Az első emelet ablakai e fölött a terasz fölött vannak. Az első emeleti szobák a legdrágábbak. A sarokablak­ból kihajol egy hölgy, és leszól férjé­hez, aki a zsúfolt teraszon issza a fe­ketekávéját. — Leó, az újságot akarom olvasni, és nem találom. Hová tetted? Az eftész publikum, felnéz a csinos asszonyra, aki az ablakból kihajol. Leó, egy ismert budapesti bankár, zavarodottan felel: — Azt hiszem, az éjjeliszekrényen van. A nő eltűnik az ablakból. Leó kissé zavarban van a nagy feltűnés miatt. A következő másodpercben megjelenik az asszony a második ablakban, és leszól: — Ott nincs. Leó felel: — Akkor nem tudom, hova tettem. A nő eltűnik a második ablakból, és rögtön megjelenik a harmadik ablak­ban: — Nem vitted magaddal? — Nem. Eltűnik a harmadik ablakból, és meg­jelenik a negyedik ablakban: — Nincs a zsebedben? — Nincs. Eltűnik a negyedik ablakból, és meg­­jelenik az ötödik ablakban. — Nem találom sehol. Leó zavartan felel, mert minden újabb megjelenésnél mindenki felnéz a feleségére. Pirulva szól: — Csak keresd. A hölgy eltűnik, majd megjelenik a hatodik, a hetedik és a nyolcadik ab­lakban, mindenünnen azt jelentve, hogy nem találja az újságot. Leó jó férj, föl­kel, és elmegy az újságárushoz, meg­veszi az újságot, és felviszi a feleségé­nek. Mikor belép a szobába, látja, hogy az asszony karosszékben ül, és olvassa az újságot. — Mi ez? — mondja. — Hát meg­találtad az újságot? — Nem is vesztettem el — felel az asszony. Leó bámul rá. — Mit bámulsz? — mondja a nő. — Ma jöttünk meg, és valami módon csak­ tudtára kellett adnom a népnek, hogy négy szobánk van nyolc ablakkal, az első emeleten. Hulladékveszély 2. Röviden a radioaktív hulladékokról (any­­nyit, amennyi a laikusnak elégséges ezek veszélytelenítési lehetőségei megértésé­hez): radioaktív hulladék, ami az urán­ércek flotálása (dúsítása) során meddőnek tekintett anyag, az atomreaktorból kike­rülő „salak“, a radioaktív anyagok fel­­használása során aktiválódott anyag, ma­guk az elhasznált és lebontandó reakto­rok, radiokémiai és laboratóriumi hasz­nálatból kivonandó felszerelések stb. (ra­dioaktív anyagokat kis mennyiségben az érckitermelés meddőnek tekintett kőze­teiből felhalmozott meddőhányók is tar­talmaznak; kisebb-nagyobb mértékben ak­tiválódnak a szállítóeszközök is).­­ Ezeket a hulladékokat több szempontból osztályozzák: természetes vagy mestersé­ges radioaktivitású; rövid, közepes vagy hosszú élettartamú radioaktív anyagokat tartalmaznak: a sugárzás milyensége, a hulladék halmazállapota (szilárd, csepp­folyós vagy gáznemű), sűrítés (szárítás, préselés) és csomagolási módszerek stb. Maguk az izotóptemetők lehetnek helyi­ek, regionálisak vagy nemzetköziek. Ha­bár általánosan elfogadott és kötelező sza­bályok nincsenek, a legtöbb országban — még alacsony aktivitású hulladékanyag e­­setében is — tiltják ilyenek létesítését a földfelszín közelében. Az általános irány­zat az, hogy nagyobb mélységben, bizton­ságos geológiai feltételek mellett, meg­felelően méretezett és minél kevesebb szá­mú izotóptemetőt létesítsenek. Mindenhol elismerik, hogy a radioaktív hulladékok koncentrálása (pl. szárítása), csomagolá­sa, őrzése, szállítása, eltemetése rendkí­vül felelősségteljes, még olyan, egyesek szerint ideális megoldások esetében is, mint kilövésük a Napba rakétákkal vagy leeresztésük megfelelő konténerekbe cso­magolva a mélytengeri árkokba, hogy a földkéreg lemezeinek szubdukciós mozgá­sa következtében bejussanak és beolvad­janak a magmába. E két megoldást nem találják megvalósíthatónak a közeljövő­ben; az utóbbinak a biztonságossága is vi­ta tárgyát képezi, így maradnak a hétköz­napibb megoldások. Vitatott kérdés maga a csomagolás is: mennyire biztonságos betontömbökbe zár­tan, üvegmasszába beolvasztva, bitumen­be befogva; vannak, akik,biztonságosabb­nak tartják a kerámiai anyagokat és az olvasztott bazaltot, valamint a több ré­tegből álló konténereket. A legkényesebb és leglényegesebb mégis: olyan geológiai képződmények meghatározása, amelyek hosszú időn át biztosítják az izotóptemetők „nyugalmát“. Amint a tapasztalat bizo­nyítja: a kősótelepek nem éppen „nyugal­masak“. Szükséges olyan kemény kőzetek­ből álló masszívumokat (gránit, bazalt, gneisz stb.) találni, amelyek mentesek ge­ológiai veszélyektől — szeizmológiailag és tektonikailag —, törésektől, repedésektől, vízbeömlésektől. A kamrákba beszivárgó víz hőmérséklete és savassága függvényé­ben korrodálja a fémből készült konténe­reket, s a bitumenbevonatot is szétron­csolja, ezért célszerűnek tartják ezeket több rétegből készíteni, ami költségesebb. Számításba­ kell venni az izotóptemető megengedhető hőmegterhelését is,­ ennek függvényében egy hektáron 700 méter mélységű bányamunkálatok esetén a le­rakatok össztérfogata nem haladhatja meg A magyar irodalom egyik legnagyobb köl­tője. 3. Pálca alakú kétszersült. 4. Ügy­nök. 5. Dél-franciaországi helység: Daudet regénye nyomán vált ismertté. 6. ... tar­da, túzok tudományos neve. 7. Mátkaság kezdete! 8. E.S. 9. Lángol. 10. Heréti kecs­kék — románul. 11. Lap, kártya. 12. Áll alatti zsírpárna. 13. Egyik szülő. 17. E­­gészségtelen cselekvés. 21. November el­sején a temetőben van. 22. A lord fele­sége. 24. Francia védelmi vonal volt. 26 Nyüzsgés. 27. ... Ferenc, a magyarországi nyilaskeresztes párt vezetője volt. 29. .. .izmus, ördögimádás. 31. Salat Leven­te. 32. Szeszes ital, tréfásan. 34. ... fog, hátsó fogak egyike. 35. ... lapul, gyógy­növény. 38. ösztönző, lelkesítő személy. 40. Vagyis. 41. Visszaró! 43. Bicegve jár. 45. A szóban forgó személy felé. 47. Bog­nár , románul. 49. ... Lujza, a nemzet csalogánya. 51 ... Veche, helység Manga­lia közelében. 52. ... András, neves ma­gyarországi színész. 53. Folyékony zsira­dék. 55. Mutató névmás. 56. N.A.A. 57. Fejetlenül bánt! 59. Z.A. 60. Részvénytár­saság. Készítette: MÁRK LAJOS A megfejtéseket lehetőleg levelezőlapon március 21-ig (postabélyegző dátuma) küld­jék el a szerkesztőség címére. Kérjük rá­írni: Hétvégi rejtvény. A helyes megfej­tést beküldők között a Csíkszeredai Könyv­posta ajándékköteteit sorsoljuk ki,­­ me­lyeket a vállalat eljuttatja a nyerteseknek. A február 27—28-i lapszámunkban meg­jelent rejtvény megfejtése: Imre, Endre, Gertrúd, Aranybulla, mohi, Ottokár, Ár­pád. Helyes megfejtés: 135 A sorsoláson könyvjutalmat nyert: Könczei Csaba, 4150 Odorheiu Secuiesc, Aleea Primaverii 8/10; Nagy Viorica, 4100 Miercurea Ciuc, str. Florilor nr. 96, sc. Ar et. III. nr. 13 — Hargita megye. ADALÉKOK az 1200 köbmétert. Az izotóptemetőként használt bányamunkálat legegyszerűbb for­mája: megfelelő mélységű fúrás alsó ré­szét kiszélesítik a tervezett méretekre föld alatti robbantásokkal (sok esetben atom­robbantással!), s oda kis felvonók segítsé­gével leeresztik a konténereket. Amikor az üreg megtelik, a fúrt lyukat hermetikusan lezárják. Ez amolyan rendezetlen raktá­rozás. A rendezetthez föld alatti járatokat, kamrákat képeznek ki, az anyagot bánya­szállítógép segítségével eresztik le, az ak­na aljától a vágatok méreteitől függően csilléken vagy teherautókon szállítják a konténereket a kamrákba. Miután a kam­rák megtelnek, a szállító- és légaknát s többnyire a járatokat is tömedékelik. Ami a nagyközönséget közelebbről érin­ti: az izotóptemetők fölött és körül e­­gészségügyi-biztonsági zónákat kell létesí­teni, ahol tilos építkezni, üdülő- vagy ki­rándulóhelyeket létesíteni, legeltetni, ter­melni stb. E zónákat a lakosságnak is­mernie kell! Ebből következik: kerülni kell izotóptemetők létesítését értékes me­zőgazdasági területeken, lekötni velük er­dőségeket vagy zárolni ásványlelőhelyeket. A kérdés bonyolultságát érzékelteti az is, hogy milyen sok szakterület közremű­ködésére van szük az izotóptemetők ter­vezésénél és kivitelezésénél: atomfizika, geofizika, szeizmológia, hidrológia,­­bá­nyászat, üvegipar, kerámiaipar, kohászat és gépipar stb. A követelmények nagyok, s még bonyolultabbak az atomerőművek esetében, ahol külön gond a vízgazdálko­dás, mivel a hűtéshez nagy mennyiségek­re van szükség (közepes nagyságú erőmű­veknél kb. egy köbméter másodpercen­ként), négyzetkilométerekre kiterjedő hű­­tőtavakra (ami újabb mezőgazdasági te­rületeket köt le); nem épülhetnek hőerő­művek közelében, mivel az e tavakból el­párolgó víz és a hőerőművek felszálló hul­ladékai savas esőt képeznek. És a meg­határozó tényezők sorolhatók tovább ... Izotóptemetőként használtak egy egy­szerűbb módszert. A konténereket agyag­rétegben kiképzett vasbeton medencékben vagy sáncokban helyezték el, a köztük levő üregeket agyaggal tömedékelték, majd vasbeton lemezekkel lezárták úgy, hogy azok szintje a földfelszínhez viszonyítva 3- 4 méter mélyen legyen, bitumenből pót­burkolatot készítettek, amit jól ledöngölt agyaggal fedtek le, mivel az képlékeny és vízzáró sajátossággá. Az agyagréteg na­gyobb kell hogy legyen, mint a raktározás függőleges mérete. A Nagyszeben környéki import és más, helységbeli hazai toxikus anyagok eseté­ben nem lenne célszerű ezt a módszert al­kalmazni, mert „hazaszállításuk“ remé­nyében bevárni a lehetséges robbanásokat, talajszennyezést stb. Amennyiben ezért a német állam kárpótlást fizet, s a munká­latok lehetőséget adnak munkanélküliek foglalkoztatására, nem ésszerűbb opera­tívan intézkedni, mint növelni az ügylet­ben felduzzadt papírcsomót? A hulladékveszély növekedése tekin­tetében érdemes elgondolkodni azon, mi minden válik szemétté, környezetszennye­zővé. Egy példa, amit a Journale de Gé­névé ismertetett nemrég: hogyan semmi­­síthetők meg a régi, elavult komputerek? Jelenleg Svájcban 300 000 személyi kom­puter létezik, a komputerek használati kö­re egyre szélesedik — egy kutatóközpont számításai szerint 2025-ben Svájcban 26 millió komputer alapú készüléket fognak használni a tömegkommunikációban, te­lekommunikációban, iparban stb. Ezek­nek a használati ideje egyre csökken, egy­re gyorsabban „kiöregednek“, és senki sem tudja, hogyan szabadulnak meg e bo­nyolult anyagi összetételű készülékektől, amelyek konstrukciós elemei toxikus a­­nyagokat is tartalmaznak. Higanyt az ap­ró­ órákhoz,­ zsebszámológépekhez, játé­kokhoz stb. használt akkumulátorok is tartalmaznak. Apróság, de sok kicsi sok­ra megy: csak Franciaországban a fogyasz­tás ezekből meghaladja az évi 40 tonnát. Mivel ezek kevés anyagból tevődnek ösz­­sze, s ezüstöt is tartalmaznak, hulladék­­kénti értékesítésük „kifizetődő“, és több országban meg is szervezték begyűjtésüket. Veszélyes a környezetre az, aminek az ér­tékesítése gazdasági szempontból nem „ki­fizetődő“, s amiért az emberek egészsé­gükkel fizetnek. VERES JÓZSEF MEGRENDELŐLAP A kitöltött lapát földje el címönkre! CftTtM pri& pOgiti 41QQ tfierentea Ciuc str.Virág utca nr.BG tel.0954-15063 D Weinbrenner Rudolf: Itt a világvége? 2po lej □ Verne Gyula: Észak dél ellen 73 lej □ Varsányi István: Lengyel -Magyar zsebszótár 15o lej □ Német-Magyar zsebszótár 2o5o lej . Magyar-Német zsebszótár 2o5o lej . □ Magyar-bolgár utiszótár 69o lej . □ Pál­falvi A.,Jenei D. /szk/ : Magyar-román -dopo­­i műszaki szótár 1 .U □ Lukács Katalin: Magyar-szlovák szótár 2co Ifi □ Ortutay Gyula /fetezerk/: Magyar néprajzi lexikai 1.A-E 15oo lej | Magyar néprajzi lexikon 2.F-Ka 5oo lej D Aradi Nóra /főszerk./: Magyar művészet I-H. 47oo lej □ Imreh István,Pataki József: Hamaszéki krónika 45o lej 165o-175o □ Márki Sade: Justine avagy az erely meganpoltatása 2oo lej □ Sara Maitland: Jeruzsálem lánya /regény/ 2oo lej □ Ferenczes István: Indián a Hargitán /versek/ 36 lej □ Updike John: így látja Roger /regény/ 35o lej □ Húsvéti ajándék /RMSz zsebkönyv/ 15 lej □ Nemere István: Hányszor élőik /A lélekvándorlásról/ 78 lej □ Wass Albert: Halálos köd,Holtember partján /regény/356 lej O Jókai Mór: Bálványos vár /regény/ 165 lej n Jókai Mór: Elbeszélések /1842-1848/ I. . 3oo lej O Jókai Mór: Elbeszélések /1851/ ül. 4oo lej . □ Jókai Mór: A kétszarvu enter /regény/ 23o lej □ Király István /főszerk/ : Világirodalmi lexikai A-Cal 1. kötet 25oo lej Világirodalmi lexikon Kame-Lane 8. kötet looo lej □ Polinszky Károly /főszerk/: Miszaki lexikai A-F 1. 19oo lej Müszkííí lexikai G-M 2. 19oo lej Miszaki lexikai­­ Kiegészítés A-Z 19oo lej /R 77/ Alulírott................................................................... Laine........................................... .................. ..............................................minta­ zárt............. utánvéttel megrendelem a fenti listán,megjelölt címeket, a mellettük feltüntetett példányban

Next