Romániai Magyar Szó, 1993. július (5. évfolyam, 1069-1093. szám)

1993-07-16 / 1082. szám

A képernyő filmjeiből (Folytatás az V. oldalról) Belmondo, Genevieve Bujold). „A ja­víthatatlan című francia film ad za­vartalanabb szórakozást. Igaz, olyan attrakciója van, ami egymagában is eldöntheti­­a sikert. Belmondo. Aki szin­te semmit sem változott, a mosolya ugyanolyan csibészes, mint amilyennek legutóbbi filmjeiből ismerjük, a moz­gása tán még tovább csiszolódott is, akárcsak a játéka, amely sziporkázóan könnyed és magával ragadó. A szerepe testhezálló, nyilván éppen neki íródott. Egy mindenkit becsapó, a velejéig romlott és mégis rokonszenves csirke­fogót állít elénk. Nagy dumájú, medi­terrán temperamentumú, fürge ész­járású alvilági alakot, aki szinte egyetlen percét sem tölti tétlenül. A börtönből szabadul éppen, amikor meg­ismerkedünk vele. De már megvan a terve az újabb pénzszerzésre és azonnal cselekszik is: kiárusítja egy nőismerő­se lakását. Aztán bajuszt ragaszt, és Mirage-repülőgépeket ad el egy afrikai ország képviselőjének. De van olyan ügye is, amelyért női ruhát vesz fel és utcanői alakításra vállalkozik ..(Kür­ti László — FILM, SZÍNHÁZ, MU­ZSIKA). (DUNA TV, szombat, július 17., 20.00). A SÁTÁN KÖVETEI (Les visiteurs du soir; francia, 1943; r.: Jacques Prévert, Pierre Laroche; r.: Marcel Carné; r.: Roger Hubert; díszlet: Trauner Sán­dor; r.: Kozma József; fsz.: Alain Cuny, Arletty, Marie Déa, Marcel Her­rand, Jules Berry, Fernand Ledoux, Raimu, Simone Signoret). Egy közép­kori legendát dolgoz fel Marcel Carné ambiciózus filmje: a sátán két köve­tet küld, akik vándorénekesek képé­ben próbálnák teljesíteni uruk paran­csát: viszályt kell szítaniuk Hughes báró kastélyában, ahol mennyegzőre készülnek. De a sátán egyik követével váratlan incidens történik: fülig be­lehabarodik az ifjú úrnőbe... (RTV 2, szombat, július 17. 16.30), BOLONDOK HAJÓJA (The Ship of Fools; amerikai, 1965; Katherine An­ne Porter regénye nyomán r.: Stanley Kramer; r.: László Ernő; fsz.: Oscar Werner, Vivian Leigh, Simone Signo­ret, Heinz Rühman, Jose Ferrer, Lee Marvin, George Segal). ..Stanley Kra­mer filmje, a Bolondok hajója az óceánjárón összezárt emberekben egy mikrotársadalom képét véli felfedezni. A két világháború között a szimboli­kus hajó elsőosztályú utasai menet­rendszerűen tartanak valami ismeret­len veszély, a hitlerizmus felé. Kathe­rine Anne Porter világhírű regényé­ben­­megjelent, húsz évi munka után, 1962-ben, 1972. óta magyarul is olvas­ható. ( M. J ) figyelemre méltó meg­állapítások vannak, de a kompozíció nem erős oldala. Túl sok szereplőt moz­gat, nem tudja őket tömören jellemez­ni, agyonmagyarázza őket anélkül, hogy végül is tisztábban állnának előt­tünk. Stanley Kramer 1965-ben készült filmje jobban komponál. A történet középpontjába a hajóorvos kerül..., amivel a regény szétfolyó befejezése határozottabb lesz. Egyes szereplők vi­szont elég elnagyoltan jelennek meg, de van, aki rokonszenvesebb karaktert kap, így a »contessa« (Simone Signo­ret).“ (Magyar Bálint: AZ­ AMERIKAI FINN. Monográfia). (MTV 1, szombat, július 17., 22.25). VÁMMENTES HÁZASSÁG (magyar­­finn, 1980; r.: Koródy Ildikó, Fábry Sándor, Zsombolyai János, Matti Ijas, Kertész Ákos; r.: Zsombolyai János; r.: Ragályi Elemér; r.: Benkő László; fsz.: Kiss Mari — Mari, Margittay Ági — Ági, Esztergályos Cecília — Ili, Tom Wentzel — Pekka Escola, Gáti Oszkár — Dini; Chicago, 1981, Ezüst Hugó-díj, megosztva, a három barátnő szerepének alakításáért). Egy — ko­rábban nálunk is gyakran igénybe vett — névházasság bonyodalmait követi nyomon a film, amelyet azért köt a magyar lány a finn fiúval, hogy kül­földre lelécelt vőlegénye után mehes­sen. A terv nem éppen úgy jön be, a­­hogy eltervezték a ,,csajok“ — egyrészt dig .. . Pekkának (és Marinak is!) van­nak érzelmei... (DUNA TV, vasárnap, július 18., 20.00). CSILLAGEMBER (Starman; amerikai, 1981; r.: Bruce A. Evan; r.: John Car­penter; r.: Donald M. Morgan; r.: Jack Nitzsche; fsz.: Jeff Bridges — a csillagember, Karen Allen — Jenny Hayden, Charles Martin Smith — Mark, Richard Jaeckel — George). John Carpenter az amerikai film egyik odakinn, a házasság megkötésének színterén, Pekka rokonsága nem tud viccelni ilyen dolgokban, másrészt pe­­legismertebb sikerembere, akit mi csak 1989. decembere után kezdünk igazán megismerni; korábban láttuk tőle ugyan az 1979-es Elvis című tv-pro­­dukciót, de az igazi hírét és népszerű­ségét meghozó horrorfilmek garmada csak az utóbbi években rémítgeti a ha­zai nézőket, főleg a műholdas tv-adások jóvoltából, bár a Csillagember pél­dául a mozihálózaton is végigfutott­­(SAT 1, vasárnap, július 18., 19­35). MINDENKINEK A MAGÁÉT (A cias­­cuno il suo; olasz, 1966; Leonardo Sciascia r.-ből Ugo­ Pirroval ;s­z.: Elio Petri; r.: Luigi Kuweiller; r.: Luis Enrique Bakalov; fsz.: Gian Maria Vo­lonte, Irene Papas, Gabrielle Ferretti, Salvo Randone). Elio Petri (1929—1982, Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében, A munkásosztály a pa­radicsomba megy, Todo Modo stb.) a politikai krimi egyik legkiválóbb olasz képviselője volt; természetesen a Mindenkinek a magáét is politikai kri­mi : egy jóhiszemű és tisztességes kis­városi tanár megpróbálja kideríteni magánnyomozásai során, tulajdonkép­pen kik is követték el a hagyományos szicíliai leszámolásnak feltüntetett gyilkosságot, s nem méri fel teljes súlyában a reá leselkedő veszélyeket, hiszen a maffiával próbál ujjat húz­ni­.. A filmet többször felújították a hazai mozihálózatban, és legalább háromszor-négyszer a román televízió is sugározta. (PRO 7, vasárnap, július 18., 2:00). LONDONI RANDEVÚ (The Lady Va­nishes: Az eltűnt hölgy címmel is. an­gol, 1938, Ethel Line White­r-ből L: Sidney Gilliat, Frank Landner; r.: Alfred Hitchcock; r.: Jack Cox; fsz­: Dame May Whittey, Michael Redgrave, Margaret Lockwood, Lukács Pál, Cecil Parker). A krimikirálynak ezt a híres filmjét csak a képernyőn láthattuk, de meglehetősen jól ismerjük a sztori­ját, hiszen 1979-ben Anthony Page — Elliott Gould, Cybil Shepherd, Angela Lansbury és Herbert Lom főszerepl­-­é­­vel — újraforgatta, a Londoni rande­vú remake-ját pedig vetítették a mo­zik, és többször is sugározta a román televízió. Ha mégsem látták volna, a cselekmény egy vonaton játszódik, a harmincas években, minden­esetre Hitler hatalomra jutása után. Egy ro­konszenves idős hölgy eltűnik, de úti­­társa, a fiatal angol tanárnő kétségbe­esett figyelmeztetését senki sem veszi komolyan, a sok álruhás német ügynök azt próbálja bebeszélni neki, hogy csak képzelődik, nem volt itt senki... Sze­rencsére akadnak segítői is, és a vé­gén — az SS- kommandónak a vonat elleni támadását túlélők — megtud­ják mire is ment ki a játék ... Truffaut híres beszélgetése Hitchcockkal fényt derít a fém keletkezésének, forgatásá­nak körülményeire, de ezúttal csak Truffaut kérdéséből idézünk, jól mu­tatja ez, hogyan is vélekedett a fran­cia új hullám kimagasló alakja erről a műről: „Beszéljünk akkor most a Londoni randevúról. Ezt a filmet na­gyon gyakran vetítik Párizsban, és megtörténik velem, hogy ugyanazon a héten két ízben is elmegyek megnéz­ni, és minden alkalommal azt mondom magamnak: mivel most már kívülről tudom, nem fogom a cselekményt kö­vetni, figyelem a vonatot, ahogyan ha­lad ... milyenek az áttűnések ... ha van kameramozgás a fülkében... és minden alkalommal annyira magával ragadnak a személyek, a bonyodalom, hogy el is felejtkezem róla, a film ..gyártási titkaiba kívántam betekinte­ni...“ (ÁLMÁN­AH CINEMA, 1974). (RTV 1. szerda, július 21., 20.40). A TÉSZTAFŐZÉS ÁBÉCÉJE Sokan azt gondolnák, hogy tésztát főzni igen egyszerű dolog, szinte gye­rekjáték. Azonban ahhoz, hogy jól megfőzzük, a tésztát, a következőkre kell odafigyelni: Először is az egyes száraztésztáknál (hússal, zöldséggel töltött tésztáknál) olvassuk el mindenekelőtt a használati utasítást. Ha nincs ilyen, és egyszerű száraztésztáról van szó, akkor ne fe­lejtsünk a főzővízbe kevés olajat ten­ni, hogy a tészta ne ragadjon össze. A tésztát mindig forrásban lévő sós vízben, kevés olajjal kezdjük főzni. Ha friss, elég 7—12 perc ahhoz, hogy ehető puhaságú legyen. Ennyi idő alatt nem lesz túl puha, s nem marad ke­mény. A megfőtt tésztát szűrővel ki­szedjük, hideg vizet folyatunk rá, majd fogyasztás előtt ismét felhelegít­­jük kevés olajon, esetleg a szűrőre for­ró vizet engedünk, miután lekötöttük, majd alaposan lecsepegtetjük és máris fogyasztható. (MTI­ Press) TISZTELT VÁSÁRLÓINK! A zsúfoltság megelőzése érdekében, július elsejétől a Modex lerakata naponta 8—16 óra között tart nyitva­ Vasárnap és hétfőn zárva. Augusztusban, felújítás miatt, a lerakat zárva lesz. Ne feledjék idejében megvásárolni a szükséges árut! Gazdag választékban ajánlunk fel bálázott ruhát. Szeretettel várjuk vásárlóinkat! 3400 Kolozsvár, Memorandumului u. 1 Érdeklődni: naponta 8-16 óráig. Tel./Fax: 095/11 1030, 11 64 80. (R. 58) Budapesti rádió — románul Újraindult a budapesti rádió román 18 óra 30 perctől a 75,85, az 50,25 és a nyelvű adása. A magyarországi politi­ 41,55 méteres rövidhullámon hallgat­­hat, gazdasági és kulturális élet híreit hatjuk. A román szerkesztőség címe: naponta reggel 6 óra 20 perctől és este Budapesti Rádió, H—1806, Budapest. Csirke — nem csak kirántva Rakott csirke Hozzávalók: 1,20 kg csirke, 20 dkg burgonya, 2 dl tejföl, 6 dkg zsír, 15 dkg gomba, zöldpetrezselyem, törött bors 3 dl húsleves (vagy ételízestővel ké­szült húslé). A tűzálló tálat zsírral kikenjük. Al­jára rakjuk a meghámozott, felkarikáz­­zott, nyers burgonya felét. Megsóz­zuk, meglocsoljuk egy kevés olvasztott zsírral és tejföllel. Erre rakjuk a föl­darabolt csirkét. Rászórjuk a vékonyra szeletelt gombát, az apróra vágott zöld­petrezselymet, megsózzuk, borsozz­uk, ismét meglocsoljuk zsírral és tejföllel. Végül a maradék burgonyaszemetekkel beborítjuk. A tetejét meglocsoljuk zsír­ral és tejföllel, ráöntjük a levest, és a sütőben, fedő alatt, pároljuk. Ha meg­puhult, a tetejét pirosra sütjük. Roston sült csirke A csirkét félbevágjuk, fűszerezzük, és becsomagoljuk az előre megolajozott fóliába. A csomagot tepsibe helyezve sütőben sütjük. Kb. 35—40 perc múl­va kinyitjuk a fóliát, a csirkét megken­jük olajjal, majd visszahelyezzük a sü­tőbe, és barnára pirítjuk. A kéreg alatt a csirke nagyon finom gyenge lesz. Csabai csirkecomb Hozzávalók: 8 csirkecomb. 35 d."* darált sertéshús, 1 fej vöröshagyma, 2 kiskanál pirospaprika, 1 kanál paradi­csompüré, 1 kiskanál Piros arany pap­rikakrém, 1 tojás­ só, törött bors, 2 evő­kanál olaj, 3 dkg vaj. A kis csirkecombok bőrét az ujjunk­kal fellazítjuk. A darált sertéshúst el­keverjük az apróra vágott, üvegesre párolt vöröshagymával, a pirospapriká­val, a paprikakrémmel, a paradicsom­pürével és a tojással. Ha jól elkever­jük, a combok bőre alá tömködjü­k, majd megolajozott tepsibe tesszük. Te­tejüket megkenjük egy kevés vajjal, és forró sütőben 30—35 percig sütjük. Fűszeres csirkeaprólék Hozzávalók: 80 dkg aprólék (lehet csirke, kacsa vagy liba is). 2 fej vörös­hagyma, fél dl olaj, 2 dl tejföl, 2 kis­kanál majoránna, só, törött bors, egy csipet kakukkfű, 1 kávéskanál liszt, pi­rospaprika. Az aprólékot tisztítsuk meg, és sóz­zuk be. Az olajban üvegesre pároljuk az apróra vágott vöröshagymát, rászór­juk a fűszereket, a kakukkfüvet, ma­joránnát,­ törött borsot, pirospaprikát, és az aprólékot rátéve néhány percig pirítjuk. Ezután egy kevés vízzel föl­eresztjük és fedő alatt puhára párol­juk. A párolgó levet apránként pó­toljuk. Ha megpuhult, zsírjára sütjük, r­áteszünk 2 dl tejfölt, melyben egy ká­véskanál lisztet jól elkevertünk és fel­forraljuk. Makarónival vagy rizzsel tá­lalhatjuk. Vajas jércemellszeles almás fejessalátával Hozzávalók: 3 jércemell, 8 dkg vaj, só, liszt, zöldpetrezselyem, 60 dkg zöld­borsó (mirelit vagy konzerv), citrom­lé, zsír a sütéshez, a salátához: 2 fej saláta, 15 dkg alma, 10 dkg dióbél, 2 evőkanál majonéz, citrom, só, törött bors. A mellcsontokról lefejtjük a húst. Eltávolítjuk a húsról a bőrt, és a ben­ne húzódó inakat is kivágjuk. (A csont­ból, bőrökből levest készítünk). A jér­­cefiléket kiverjük, megsózzuk és liszt­be mártva egy kevés felhevített zsír­ban, nagy lángon, mindkét oldalukat megsütjük. Ekkor a zsírját leöntjük, elmorzsolunk rajtuk 3 dkg vajat, meg­permetezzük citromlével, levesszük a tűzről, és fedővel betakarva melegen tartjuk. Közben a mirelit zöldborsót megfőzzük, leszűrjük, a megmaradt vajjal és finomra vágott zöldpetre­zselyemmel megszórjuk, ízesítjük, és tálalásig melegen tartjuk. A salátát jól megmosva előhűtjük. A majonézt megborsozzuk, és hozzáadjuk egy cit­rom kicsavart levét. Egy kevés citrom­héjat is reszelünk bele. Az almát meg­hámozzuk, magházát kivágjuk, és az almát citromlével bedörzsölve finom tormareszelőn belereszeljük a mártás­ba. Simára keverjük a mártást, és jól lehűtjük. (A salátát kisebb levelekre tépve tesszük a mártásba ) Összekever­jük, és néhány percre visszatesszük a hűtőbe. Tálalás előtt megszórjuk dur­vára vágott dióbéllel, és ha szükséges, egy kevés citromlével utánaízesítjük. KELLER EMESEAdásszünetben Az RMSZ heti műsormelléklete III. ÉVFOLYAM 28. szám július 16. -----------------------------------------------------------------------------------------­ TESZT Mennyire meggyőző ön? VÁLASZOLJON a kérdésekre igennel vagy nemmel. Ha nem tud egy­értelmű választ adni, akkor adjon fél pontot. Számolja össze a pontjait és olvassa el az értékelést. Pontozás: az 1,7., 12., 15., 18., 22., 24., 28 és 30. kérdésekre adott igen válasz 1 pont, a nem válasz 0 pont. A többi kérdésre adott igen válasz 0 pont, a nem válasz 1 pont­ 1. Szemrehányást tenn­e egy barátjának,­ha helyteleníti a viselkedését? 2. Megpróbál-e a maga útján haladni, tekintet nélkül arra, hogy so­kan nem értenek önnel egyet? 3. Ha valaki sorban állásnál a sor elejére megy, ön tesz ez ellen va­lamit? 4. Ha valaki dohányzik az ön közelében, és önt zavarja a füst, megkéri őt, hogy ne dohányozzon? 5. Hisz-e abban, hogy a jogokért küzdeni kell, különben teljesen el­veszítjük a jogainkat? 6. Nagyon határozottan kifejezi a véleményét? 7. Reklamál-e, ha rossz árut adtak el önnek? 8. Véleményét kevésbé erősen védi, mint mások? 9. A hatóság képviselőinek jelenlétében félénken viselkedik? 10. Általában engedelmeskedett gyermekkorában? 11. Ha a színházban valakinek a kalapjától nem lát, inkább más hely­re ül, vagy megkéri a személyt, hogy vegye le a kalapját? 12. Általában akkor hozza-e a döntéseit, amikor másokkal együtt van? 13. Ha egy étteremben vagy szállodában gyenge kiszolgálásban része­sül, annyiba hagyja-e a dolgot, vagy inkább ügyet csinál belőle? 14. Szeret-e inkább háttérben maradni, mint az előtérbe ügyeskednie magát? 15. Egyetért-e azzal az elvvel, hogy mindenkinek magáért kell helyt­állnia? 16. Általában távol tartja-e magát a politikai tiltakozásoktól? 17. Hisz-e abban, hogy a sportszerű játék a fontos, nem a győzelem? 18. Mindig vitatkozik-e, ha úgy érzi, hogy igaza van? 19. Habozik-e, hogy útbaigazítást kérjen egy idegentől? 20. Gyakran parancsolgatnak önnek mások? 21. Inkább parancsokat teljesítene, mint parancsokat adna? 22. Mindig kiáll az érdekeiért? 23. Mindig engedelmeskedik-e a „Belépni tilos“ vagy „Fűre lépni ti­los“ tábláknak? 24. Szeretne-e a tv-ben szerepelni, ahol elmondja a politikai nézeteit? 25. Habozik-e az első sor­ban leülni egy előadáson, azért, mert nem sze­ret feltűnni? 26. Könnyen kimászik a nehéz helyzetekből? 27. Nehezen tud-e megszabadulni egy ügynöktől, aki rámenős s csak az idejét rabolja? 28. Ha a helyzet megköveteli, könnyen ki tud-e találni egy jó kifogást? 29. Vágyik-e néha arra, hogy meggyőzőbb tudjon lenni? 30- Ha egy bizottságban dolgozna, magára vállalna-e valamilyen mun­kát? ÉRTÉKELÉS * . * • 0—15 pont; ön engedelmes és engedékeny, ideális beosztott. Bár na­gyon is határozott véleménye van, nem tartja fontosnak, hogy ezt mások­­­kal megossza. Előfordulhat, hogy azért nem nyilvánít véleményt, mert fél, hogy megmosolyogják, vagy hogy nem tudja az igazát megvédeni, ön nem nagyon kezdeményező, inkább meghajlik mások akarata előtt. Ez kényel­mes álláspont, mert kudarc esetén nem kell önmagát hibáztatnia. Társas kapcsolataiban kifejezetten passzív, nem érzi biztosnak magát a változá­sok közepette, ezért barátnak és társnak is kitartó és hűséges. Saját jó­szántából ritkán vállal magára kötelezettséget, ha mégis, azt igyekszik tö­kéletesen teljesíteni. 16—30 pont: ön nagyon erős egyéniség Határozott, független és do­minanciára törekvő, minden jó ügynek szószólója. Ragyogó képességgel ren­delkezik ahhoz, hogy másokat megnyerjen, ön a rábeszélés mestere- A dol­gokat azonnal felfogja, és rögtön kész a döntése is a probléma megoldásá­ra. Néha talán túl gyorsan cselekszik, ezért nem mindig kíséri siker a munkáját, amin nem rágódik sokat, hiszen meg van győződve arról, hogy páratlan adottságokkal rendelkezik. Impulzivitása néha kellemetlenségek­be sodorja, de ilyenkor is presztízsveszteség nélkül távozik. Ragyogó vezető lenne, ha tekintetbe venné mások érzékenységét is. KES­LER EMESE Az igazi... HANS DOENICKE HEROIN VAGY PORCUKOR Helmut jó barátja volt Alwinnak. Bármit kérhetett volna tőle vagy for­dítva: Alwin Helmuttól, ha csak egy lehetőség is volt rá, megkaphatta. Hel­mut többször igénybe vette Alwin lomb­tetős kunyhóját a város kertes negye­dében. Néha csak egy-két órára, s nem volt titok, amolyan pásztorórára, néha pedig néhány napra. Most alaposan ki akarta magát „pihenni“. Csak annyit mondott, három vagy négy napot kíván a szebbnél szebb virágokkal körülvett kunyhóban eltölteni. Pénteken este érkezett meg a kuny­hóba, holtfáradt volt, ledőlt pihenni, s hamar elaludt. Reggel, amikor feléb­redt, szokása szerint kávét főzött ma­gának. Cukorért nyúlt az egyik polcon levő zsacskóhoz, de abban porcukort vélt látni. Nem szerette porcukorral édesíteni a kávéját, felnyitott egy-két dobozt, kristálycukrot keresett. De an­nak is megörült volna ha kockacukrot talál. De ezeknek nyoma sem volt. Megitta a kávéját cukor nélkül. Majd magához vette kis táskáját és elindult a városba. Azt is tervbe vette, hogy az első üzletben vesz egy fél kiló kristály­cukrot. Kint a kertben leszakított egy árnikát és zakójának gomblyukába tűz­te. Útja a vasútállomás felé vezette Betért egy korsó sörre. A talponállóban megszólította egy ember. Külsejéről ítélve akár huligán is lehetett, annyira piszkos volt a farmerje és a hosszú ha­ja sem láthatott az utóbbi hetekben szappant. Helmut nem kis meglepetésé­re azt vehette észre, hogy ez a férfi is ugyanazzal a virággal díszelgett, mint ő: árnika virított az ingzsebéből. — Mondd — tegezte le megszólítása-­­ban Helmut az ismeretlent —, mi a ne­ve ennek a virágnak, amivel mi kettőn feszítünk? Árnika —■ Válaszolt a fiatal le­gény. Majd ő folytatta: — Ezek sze­rint mi cimborák vagyunk. Hoztad a­­ dohányt? — Milyen dohányról beszélsz? — csodálkozott Helmut. — Hogy is mondjam: porcukor ... ha ez neked jobban tetszik — és egy gri­maszt vágott rá. Helmut kapcsolt: az illető a dohány alatt voltaképpen heroinra gondolt. Eh­hez kétség nem férhet. De mivel nem akarta egyből felfedni a dolgot, azzal magyarázkodott, hogy porcukor kellene neki. Helmutnak azonban a fiú — most már annak nézte — nem tetszett. Igye­kezett társaságától gyorsan megszaba­dulni. S ha éppenséggel porcukor ér­dekli, az van neki, szinte teli az a sta-Ötperces krimi nics­ ott a polcon, a lombtetős kunyhó­ban. — Nem hoztam magammal — mond­ta ezt úgy mintha mentegetőzött vol­na. — De majd estére. — Mennyi lesz az? És este itt, de hánykor?. — Vagy fél kiló, s az időpont legyen kilenc óra. — Itt a talponállóban? ■— Pont itt. Most sietős a dolgom. Viszontlátásra, cimbora! Útban a kunyhó felé vett magának az első boltban egy nagyobb konzervet. Abból később kivette a tartalmát, ki* (Folytatása a VII. oldalon)

Next