Romániai Magyar Szó, 1994. augusztus (6. évfolyam, 1402-1427. szám)
1994-08-02 / 1402. szám
ROMÁNIAI ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP - BUKAREST A fatornyokon túl feltehetően kizárólag a jó szándék, az értékek iránti figyelem vezérelte a máramarosiakat, amikor a megyei tanácselnökök legutóbbi (Erdély-közi) összejövetelén a műemlékvédelem kérdéskörének megvitatását kezdeményezték. Polémiát kerülve, a „politikamentesség“ látszólag semleges vizein evezve „fatoryos“ gondjaikba ágyazták mindazokat az aggodalmakat, amelyek felerősödése válaszút elé állítja az önkormányzatokat is, és amelyek feloldását immár nem kerülhetik meg. A tanácselnökök vették a kártyát, a népi mesterek remek alkotásainak helyszíni megtekintése, a tényleges veszélyek szemrevételezése közben és ürügyén körbejárták a műemlékek védelme jelentette gondokat. Azokat is, amelyeket a krónikus pénzhiány teremt, de szó esett a felületesség, a szakértelemhiány vagy éppen az emberi felelőtlenség teremtette veszélyhelyzetekről is. A példa is ott lebegett, a levegőben, hiszen éppen az összejövetel idején tetőzött a kolozsvári szoborbotrány, ám a vita „megrekedt“ a fatornyos dilemmáknál. A kérdéskör megvitatása így sem zárult eredménytelenül. Már önmagában a tény, hogy felvetődött, újrafogalmazódott — részben új megvilágításba is helyeződött — az önkormányzatok műemlékvédelemmel kapcsolatos felelőssége, körvonalazódott a lehetséges cselekvés iránya, reményt ébreszt. A házigazdák által rendelkezésre bocsátott gazdag dokumentáció, a védett területekkel, illetve a műemlékvédelemmel kapcsolatos rendelkezések összefoglalása, illetve a tanácsok jogkörének tisztázása segíthet a kolozsvári helyzethez hasonló botrányok megelőzésében. A kérdésre annál inkább oda kell figyelni, mivel a tanácsi felelősség az úgynevezett „záros zónától“ az egész látóhatárt befogadó tájig terjed! Törvényességi szempontból most már jól körülhatárolt kérdéskör ez, csak éppen következetesen érvényesíteni kell a rendelkezéseket. Akkor is, amikor egyéni ambíciók vagy éppen politikai célok veszélyeztetik a műemlékek megőrzését, de a napjainkban esedékes privatizáció, olykor éppen a földtörvény alkalmazása közben is védeni kell mindazt, ami kultúránk, a civilizációfejlődés szempontjából történelmi, néprajzi, építészeti vagy urbanisztikai, ipartörténeti, etnográfiai szempontból érték és amelyek összességükben Erdély pótolhatatlan kincseit jelentik... E törődésben nyilván sajátos értéket képviselnek nemzetiségi létünkkel, ittlétünkkel kapcsolatos műemlékeink. A tanácskozás jól kitapinthatóan megkerülte e problémakört, holott Máramaros vidékén sem csupán a fatornyok veszélyeztetettsége a gond. Nyilván azokon a vidékeken, ahol a megyei önkormányzatok összetétele arra lehetőséget nyújt, a tanácsi döntések tükrözik is a műemlékvédelemmel kapcsolatos jogos elvárásokat. Erdély műemlékei viszont közkincset jelentenek. Talán ezért sem ártott volna a vitában e nézőpontot is felerősíteni. Remélhetőleg érdekvédelmi szervezetünk tanácsosai a jövőben hatékonyabban lépnek fel — kezdeményeznek is — annak érdekében, hogy a tanácsi figyelem, törődés — mondhatnánk: az aggodalom — szükségszerűen kiterjedjen azokra az objektumokra, műemlékekre is, amelyek ittlétünk, civilizációnk dokumentumai. Itt-ott kitartó fáradozás nyomán sikerült előrelépni, ám összességében még — kell-e ezt hangsúlyozni? — igen sok a gond... még felszínen tevékenykedő politikai erők érdekeltek a „rombolásban“. FLÓRA GÁBOR MÁTÓL 200 LEJ! Augusztus elsejével kiigazítjuk, pontosabban az országos napilapok átlagáéhoz igazítjuk az RMSZ darabonként forgalmazott lapszámainak árát, amely az eddigi 150 lej helyett 200 lesz Azonnal megjegyeznénk, hogy a havi előfizetési díj, legalábbis egyelőre nem változik. És azért mondjuk, hogy egyelőre, mert adósaink minden pillanatban kényszerhelyzetbe hozhatnak. El kell ugyanis árulnunk, hogy számos magánterjesztő, reklámot feladó cég... hónapok óta, erre arra hivatkozva, vagy egyszerűen lapulva, nem fizet. Tartozásuk megközelítőleg 35—40 millió lej! Ha ez így megy, akkor az RMSZ rövidesen komoly gondoknak néz elébe. Éppen ezért — egyelőre anélkül, hogy megneveznénk a rossz fizetőket— fele kérjük az üzlettársakat, fizessenek! De gyorsan! Mi a lapot elküldtük, illetve a megrendelt szolgáltatást elvégeztük. Annyira gazdagok pedig nem vagyunk, hogy... a végtelenségig szívességet tegyünk. És az sem kiút, hogy miattuk másokat „büntessünk“. (RMSZ) Veszélyhelyzet Kolozsváron (Kolozsvár • RMSZ/m.1.) Hétfő délig érdekvédelmi szervezetünk még nem alakított ki egységes álláspontot a ma, kedden reggel kezdődő főtéri próbaásatással kapcsolatosan. Hivatalos közleményre csak a délutáni órákban számíthatunk. Vasárnap délelőtt a kolozsvári Szent Mihály templomban tartott szentmise keretében Czirják Árpád érseki helynök kijelentette: nem hajtott, és most sem fog fejet hajtani a hatalom előtt. Hétfőn délelőtt Grigore Zanc prefektus fogadta az RMDSZ négy városi tanácsosát, s hiába ígérte, hogy csak próbafúrásról lesz szó, azok hajthatatlanok maradtak. Ugyancsak hétfő délelőtt a Kolozs megyei rendőrség közleményt juttatott el a helyi rádióhoz, melyben az Erdélyi Történelmi Múzeum kedd reggelre meghirdetett ásatási szándékával kapcsolatosan nyugalomra intette a város lakosságát, leszögezvén, hogy a karhatalom ellenáll az ásatásokat megakadályozni szándékozó kísérleteknek. A pénteken Bukarestből megérkezett Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, aki megelőzően tárgyalt Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral és Marin Sorescu művelődésügyi miniszterrel, arról tájékoztatott: említetteknek nincs tudomásuk az Erdélyi Történelmi Múzeum , vezérigazgatója, Gheorghe Lazarovici által kiadott, az ásatásokat mára bejelentő közleményéről. Hétfő délelőtt telefonon próbált, kapcsolatba lépni a minisztériumokkal, de mind Viorel Hrebenciuc, mind Marin Sorescu hétfőtől szabadságon vannak. Előzetes beszélgetésekből egyértelműnek tűnik, hogy az RMDSZ nem mondhat le a polgári engedetlenség eszköztárának bevetéséről. Fennáll a provokáció veszélye is, amennyiben az RMDSZ nem lesz képes uralni a helyzetet. Az egyházvezetők és az RMDSZ egyeztető tanácskozása hétfőn úgy döntött, hogy az egyháziak papi viseletben, az RMDSZ Kolozs megyei képviselői, illetve az elérhető magyar politikusok kedden reggel elfoglalják helyüket a tervezett ásatások színhelyén. Addig is újabb találkozót kértek Zanc prefektustól, hogy még idejében intse le a keddi próbafúrást. Nyáron... farsangi bálról (Bukarest • RMSZ/gy.j.) — Faxlevelet kaptunk Székesfehérvárról, a Videoton Televízió Kft ügyvezető igazgatójától, Tóth Andrástól, amelyben többek között a következő áll: „Megkaptam 1994. június 26-án írott levelét, és ezúton is közlöm önnel, hogy a székesfehérvári Videoton Televízió Kft. vállalja az RMSZ védnöksége alatt rendezendő 1995. évi farsangi bál szponzorizálását. E célra egy Videoton gyártmányú, TS 5356 típusú színes televízió készüléket ajánlunk fel amelynek műszaki paramétereit mellékeljük.“ Megvan tehát a jövő évi farsangi bálunkon a leghűségesebb olvasóink között kisorsolandó fődíj — mondjuk így! — fele. Szeretnénk ugyanis melléje még vagy egy parabolaantennát, vagy egy videólejátszó készüléket is beszerezni, nyilván újabb jószívű szponzor segítségével. Azon is gondolkozunk, hogy a fődíj mellett még néhány értékes tárgyat sorsoljunk ki további hűséges olvasóink között. A sorshúzáson való részvétel feltételei nem változtak: hat hónapra előfizetési szelvény, pontosítva azzal, hogy a 12 hónapi két helyet biztosít a listán, a Szerencsesarokban. Mivel azon a véleményen vagyunk, hogy nyáron szerezzük be a szánt, máris felkérnénk mindazokat, akik támogatni kívánják az RMSZ Farsangi Bálját, jelezzék szándékaikat, nevezzék meg ajándékaikat. Barlangászokra járt a vád (Bukarest • BMSZ/MTI/cs. g.) Szombat délután felforrósodtak a hírügynökségi kábelek: 700 méteres mélységből próbálják menteni az Észak-Olaszországban súlyosan megsérült magyar barlangkutatót, aki pénteken lezuhant a Piaggiabella-barlangban. Hogy aztán kiderüljön: a három másik társával túrázó férfi, akinek kiemelésére helikopteren egy 20 fős alakulatot küldött az olasz barlangi mentés, tulajdonképpen nem magyar, hanem ... angol. A zavar onnan adódott, hogy szombat délután, a Veszprém megyei Tés közelében 12 méteres aknába zuhant egy barlangásznő, aki viszont valóban magyar, s a két hír szerencsétlenül átfedte egymást. Minden jó, ha jó a vége: mind az álmagyar, mind a valódi magyar áldozatot megmentették, s a tanulság az — bármily kicsiny nép is a magyar, de azért minden lében kanál. Új sorozat 1402. szám 1994. augusztus 2., kedd 4 oldal ára 200 lei Postacím: Redactia ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ 79776 Bucuresti 33, Piața Presei Libere 1., sector II ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ szerkesztősége 79776 Bukarest 33, Szabad Sajtó tér 1., 1 kerület Üzenetrögzítő szolgálatunk új telefonszáma: 617 60 10 vagy 617 60 20 (központ), 23 30-as mesék Telefax: 618 15 62 és 618 03 02 Telex: 10315-TRANS-R • Rombolást megelőzendő • Közös román —magyar lövészeti gyakorlat? • Ott volt Kolozsvár főterén •„Szlovákiai magyaroknak kedvező könnyelműség“ • Elterelő manőverbomba • Újabb ütőkártya a phenjani diplomaták kezében • A magyar kultúráról Szegeden • Rákapcsolt a nép az üzletre • Jelentkezőben nem volt hiány • A Libération a kolozsvári helyzetről (Párizs • MTI) A kolozsvári helyzetről, a Mátyás-szobor elleni akciókról, s ezek politikai hátteréről közöl cikket pénteki számában a Liberation című francia lap. Az újság különtudósítója, Véronique Soulé az ügy eddigi eseményeinek ismertetése után úgy véli, hogy a probléma még korántsem zárult le. — Először is, ■ Kolozsvár nacionalista polgármesteré■ nek, Furtarhajc politikai tőkéje a'illagyarjellenes érzelmeken alapszik, különösképpen azon románok körében, akik a kommunista iparosítás idején jöttek Erdélybe, s akik nem rendelkeznek azzal a toleranciával, mint a más népiekkel való együttéléshez hozzászokott eredeti erdélyiek. Funar, aki a csodákat ígérő, Kolozsvárt „román Eldorádóvá“ változtató Caritas-lánc összeomlása óta vesztett sebességéből, így akarja visszaszerezni a politikai kezdeményezést — olvasható a cikkben. — Azután — mint Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári magyar napilap, a Szabadság főszerkesztője mondja — „immár mindkét oldalon presztízskérdésről van szó“. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége — amelyet a végsőkig elkeserít a polgármester agresszív retorikája — úgy véli, hogy most már elég engedményt adott — teszi hozzá a szerző, mondván: az ügy egyébként a magyar— román kapcsolatok nyugtalanító romlását tükrözi, s ez a romlás jórészt Funar konfliktusos" politikájának köszönhető. Soulé szerint a városközpontban folytatandó archeológiai ásatások, s ennek kapcsán a Mátyás-szobor eltávolításának terve Kolozsvár lakosságát is megosztja. A tüntetések során románok csatlakoztak a magyar tiltakozókhoz, s még Funar támogatói között is vannak olyanok, akik tartózkodóan fogadták a tervet — írja a lap. A szerző egyébként úgy véli, hogy a történelmi lepel alatt kétségkívül politikai játékról van szó, amelynek a legmagasabb szinteken is hatása van. Bolyai Nyári Akadémia: a hangulat elégedett (Csíkszereda • RMSZ/bt.) Tizenhárom helyszínen 21 tanfolyam zajlott a pedagógusok hazai továbbképzésének idei programja keretében. A szervezés professzionalizálódásának egyik jele, hogy múlt héten Csíkszeredában, az RMPSZ székhelyén sor került a Bolyai Nyári Akadémia idei rendezvénysorozatának kiértékelésére. A különböző helyszínekről érkezett szervezők, vezetők szinte egyöntetű sikerről számoltak be. A tanfolyamokon hivatalosan részt vett 782 érdeklődő (ebből 117- en külföldiek, elsősorban a Felvidékről és Kárpátaljáról) visszajelzései döntő többségükben pozitívak. Több helyszínen vettek részt olyan külső hallgatók (egyetemisták, de nem csak) akik semmiféle nyilvántartásban nem szerepelnek. Külön csoportot képeznek a nem magyar anyanyelvű hallgatók — a brassói könnyűipari líceumban megrendezett román nyelv és irodalom szakos tanfolyamon mindössze 15-en voltak magyar anyanyelvűek a 32 résztvevőből. Nem vállalkozhatunk arra, hogy a Nagyváradtól Brassóig és Torockótól Gyergyószentmiklósig terjedő helyszíneken lezajlott tanfolyamokról beszámoljunk. A magyartanároknál a nagyszerű előadók, sok gyakorlat, az új szemlélet kialakítása volt, amit kiemeltek, a testnevelőknél itt adódott alkalom a TEST Szövetség, a testnevelést oktatók és támogatók szövetségének megalakítására. Volt, ahol a túljelentkezéssel volt gond, másutt éppen az érdektelenséget említették. A legtöbb helyen a hallgatóknak sokszorosított anyagot sikerült hazavinniük, de olyan helyek is akadtak, ahol egy egyszerű telefonkészülék jelentett problémát. A gyergyószentmiklósi pasztorálpszichológiai hét integrálása a nyári akadémia programjába új színt jelenthet mindkét területen. Világcsúcsok atlétikában Az olaszországi Sestrierében, 2035 méteres magaslaton ismét parádés mezőny gyűlt össze a hagyományos meghívásos atlétikai gálán, amely a világ egyik legjobban dotált viadalának számít. A nap kimagasló eredményét a rúdugrás koronázatlan királya, Szergej Bubka érte el, aki újabb egy centiméterrel srófolta feljebb saját világcsúcsát. A 6,14 méteres ugrással az 1992 szeptemberében Tokióban felállított rekordot múlta felül. A, 30 éves ukrán atléta pályafutása 17. szabadtéri világcsúcs-javításának örülhetett. Szintén kiváló eredményt produkált az amerikai távolugró világcsúcstartó, Mike (Folytatása a 4. oldalon) //Van minden, csak jókedv legyen" Kisiratos lakosságának derékhadát az idősebb generáció képezi. Ennek egyik Szomorú következménye, hogy idén eddig már 22 temetés és alig hat keresztelő volt a faluban. Az arány még a tavalyinál is rosszabb. — A népben nincs meg a jókedv az élethez — kesereg Túri László esperes. A két épületben működő általános iskolában jelenleg mintegy 150 gyermek tanul. Tizenöt éven keresztül évente hét gyermekkel csökkent az iskolai létszám, idén először emelkedett valamicskét, amit mégis jó jelnek Vél Almási Vince iskolaigazgató, a fiatal házasok otthon maradnak vagy hazaköltöznek, innen a pozitív előjelű változás. Az óvodában három óvónő foglalkozik a 65 kisgyermekkel. Négy helybeli tanítónő várja őket tárt karokkal. Idén 25 essős kerül Gyulay Gabriella tanítónő keze alá. AzV.VIli. osztályban hét tanár tanít és közülük csak a földrajz-történelem szakosnak nincs tanári diplomája. A hitoktató Piktor László, a lelkes, fiatal kántor, a zenét Benedek Sándor, ,,a falu tanár bácsija“ tanítja, aki hat éve nyugdíjas, de még most is ő a lelke a legtöbb kulturális, turisztikai vagy sporttevékenységnek, ő igazgatja a kultúrotthon dolgait és ő ügyel a rendre a termálstrandon is. Az iskola szinte önálló. A festést, meszelést az intézmény alkalmazottai végzik, pénzt a gyermekek segítségével szereznek hozzá. Nem gyűjtenek iskolapénzt, hanem délutánonként vagy szombaton kapálni, szőlőt, gyümölcsöt szedni járnak a nagyobbak, amiért jól megfizetik őket. Tiszta, rendezett az iskola környéke, özönk odajárni. A kisiratosi diákok nem hoznak szégyent az iskolájukra. Idén az aradi Csiky Gergely Gimnáziumba felvételizők közül Wittfrattk Ildikó érte el a legmagasabb osztályzatot. Rajta kívül még hat kisiratosi társa jutott be a magyar középiskolába, hárman Kürtösre felvételiztek a matematika-fizika szakra. Ők persze románul folytatják tanulmányaikat. Hogy hányan fognak majd visszatérni szülőfalujukba, az még sok mindentől függ. Azért akad, aki Kisiratoson is megtalálja számításait. A 22 éves Kovács Attila például, aki ráadásul Aradon született, de mivel vakációit a nagyszüleinél töltötte, igen-igen megszerette Kisiratost. ’90-ben végezte az iskolát és középfokú elektroműszerész, diplomát szerzett. Fodor Mátyás Rózsa bárjában ő szerelte föl a hangulatvilágítást, hogy aztán ott is ragadjon, mint főpincér és lemezlovas. — Azt szeretem, ha sokan vannak itt, nyáron még 400-an is elférnek az udvaron, ami le van betonozva és ott táncolnak. Nagyon jól érzem magam Kisiratoson, ahol megtaláltam számításaimat. Egyelőre nem áll szándékomban más munka után nézni — vallja a kíváncsiskodó riporternek. Andó Antal 31 éves és esztergályos. A decemberi változás után elvállalta a legnagyobb mezőgazdasági társulás, az Agrodor elnökségét. A társulás 1340 hektáron gazdálkodik, 960 tagja van, sokan kisföldesek. A faluban persze több társulás is akad. A Gáli Antal vezette közepes társulás mintegy 400 hektáron dolgozik, az Agrovestet Bodonea Gheorghe vezeti, Németh József magángazdálkodik 20 hektáron, de mások is művelnek még kisebbnagyobb földterületeket. A faluban közel húsz traktor van magántulajdonban. Az Agrodomnak nagyjából mindene megvan, ami az 1300 hektár megműveléséhez kell, 2-3 év múlva semmilyen mezőgép sem fog hiányozni tulajdonukból, bizakodik az elnök. — Az emberek közül sokan mindent szét akartak verni. Rossz rágondolni, milyen riadalom volt itt — emlékszik vissza Szellelki Zsuzsa főkönyvelő a zűrös decemberi napokra. — Úgy döntöttünk, hogy megőrizzük a volt kollektív vagyonát. Jelenleg 350 embernek adunk munkát, 200 személynek állandó jelleggel. Van egy 7 hektáron elterülő üvegházunk, 40 hektáron kertészkedünk. Paradicsomot, káposztát, vinetét, paprikát, karalábét, salátát, uborkát, virágot és sok más egyebet termesztünk. Aradon van két saját üzletünk, ahová minden reggel friss, minőségi és olcsó árut szállítunk. Nagy nehezen vásároltunk két teherautót, így még több aradi üzletet el tudunk látni friss portékával. Kerüljük a szerződést az állammal, mert nem tartják be a szavukat, például a Romcereal egyet mond és mást csinál. Ha az állam nem szabadítja föl az árakat, az idei gabonatermést is a piacon fogjuk értékesíteni. Van 21 hektárnyi elöregedett gyümölcsösünk és öt hektárnyi szőlőnk is. Állattenyésztéssel nem foglalkozunk, az állatokat kiosztottuk az embereknek. — Az én meggyőződésem szerint a földet nagyobb darabban olcsóbb és könynyebb megművelni — veszi át a szót újra az elnök. — Egyelőre a közepesnél jobb szinten vagyunk, de több pontossággal többet ki lehet hozni. Az embereknek jobban kellene hinniük egymásban. Meg kell becsülnünk egymást. Csak közös összefogással boldogulhatunk, különben ez a szép, erős falu tönkre fog menni. Az Agrodor átvette a kultúrotthont is. Nem azért, hogy a saját számunkra nyereséget hozzunk ki belőle, hanem, hogy legyen gondos gazdája az épületnek. Tárva az ajtó bárminemű rendezvény előtt. A termálstrandot is mi adminisztráljuk. Három medencénk van, akár félezer személy is fürödhet egyszerre bennük. Benedek Sándor tanár bácsi ügyel mindenhol a rendre... Mindenki tanár bácsija tulajdonképpen pankotai születésű, és ’49 óta Kisiratoson élő felesége, Katalin asszony tanító néni volt, évtizedeken keresztül. A hatvanas évek elején a Benedek házaspár népszínműveket tanított be a fiataloknak, akkoriban kétszázan is voltak. Amikor befellegzett az aranykorszaknak, hirtelenjében kb. 400-an iratkoztak be az RMDSZ-be. Volt közöttük vagy 160 fiatal is. Lőrinc Lajos lett a MADISZ-elnök, működött is a szervezet vagy két évig. Dani Ilona szerepeket tanított be. Szabadai Mária egy évig vállalta a tagdíjbegyűjtést. A kultúrházban van vagy 5000 kötetnyi könyvállományunk, Gagyi Teréz végzi a könyvtárosi munkát. Most nyáron ők vannak a strandon. Tavaly ősszel próbálkoztunk utoljára az RMDSZ-közgyűlés összeadásával. Nem jött össze... Valahogy nem érdekli már az embereket a politika — sorolja a tanár bácsi. — Most rákapcsolt a nép az üzletre — mondja Kurtucz Gergő tanácsos. Régen egyetlen kiskocsma volt a faluban, most négy-öt helyen is mérnek alkoholt. Játék- PÉTERSZABÓ ILONA (Folytatása a 3. oldalon) Bálványos koktél Bővizű esőben, fényben és hőségben, rockmuzsikában éppúgy része volt az idei liberális ifjúsági találkozónak, a bálványosi nyári egyetem hétszáz résztvevőjének, akárcsak a tavaly, és immár ötödször 1990 óta. Hogy kevesebb volt a külföldi előadó? Annál örvendetesebb volt, hogy felfejlődött a hazai mezőny, a legnevesebb román polgári közéleti személyiségek közül jött el egy pár elmondani, amit valóban fontosnak tartott, s a magyarországiak sem maradtak el az eddigiek mögött , ami nem kevés. Tény viszont, hogy élesebben elvált az a mintegy kétszáz-kétszázötven állandó hallgató a többi ötszáztól, de hát miért lenne az baj? Miként Németh Zsolt Fideszes szervező mondotta egy kicsit a legutóbbi választások kijózanító leckéjének tanulságával is a hangjában: „Akkor mi azt gondoltuk, most a mi időnk érkezett el, és az évek folyamán fokozatosan ismerhettük fel, hogy egyelőre talán mégsem. A feladat most úgy tűnik, adott aprómunkával, alulról felfele haladva kell dolgozni, hogy e kikristályosodott elit készen álljon, amikor megint komolyabb kártyaosztásra kerül sor.“ Az idei tábor a hogyan kérdése körül forgott. Hogyan vállalkozzunk? — kérdezték az első napon, csütörtökön a közművelődés és az oktatás reformjának kérdését járták körül, a péntek a közösségteremtő egyházaké volt és szombaton az önkormányzati hogyan, a helyhatósági demokrácia témáját boncolgatták, de talán annál is érdekesebb volt a délutáni politikai fórum, melyen „a mi is történt velünk e négy és fél évben?“ kérdésre keresték a választ. A tudósító az utolsó két nap lévén jelen, pár tömörebb megfogalmazás kiragadásával érzékeltetné a viták szellemét. • Mi az egyház? Egy olyan közösség, melyet az Isten fia összehív, oltalmaz és vezet, következésképpen a közösséget is ő építi, és teszi képessé az embereket hogy részt vegyenek benne. • Vallásos gyülekezeteink kiskorú, éretlen voltára vall, hogy bennük 90 százalékban a lelkésztől függ minden, „guruként“ mindent tőle várnak — ítélkezett Kuti József fiatal magyarországi református teológus, s innen a következtetés is: • Közösséget Krisztusban felnőtt autonóm egyéniségek alkothatnak, s emiatt ez jórészt a jövő zenéje még. • Közösséget viszont csak úgy lehet építeni, ha a szuperlojalitást levetve, az egyház az államtól való függetlenedés útjára lép. • Merőben elütött ettől hangsúlyokban, mondanivalóban a bukaresti Stavropoleos, a gyönyörű műemlék- B. KOVÁCS ANDRÁS (Folytatása a 3. oldalon) A román-magyar alapszerződésről A magyar—román alapszerződésről tárgyalt pénteken a Miniszterelnöki Hivatalban a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének delegációja és Tabajdi Csaba, a hivatal politikai államtitkára. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Tabajdi Csaba leszögezte: a magyar kormány és az RMDSZ az alapszerződés tekintetében minden lényeges kérdésben egyetért. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány számára fontos kérdés, hogy az alapszerződés milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarság életére. A kormány az alapszerződésben a kisebbségvédelmet is kiemelkedőnek tartja, amelyre többek között nemzetközi garanciákat kíván beépíteni a szerződés szövegébe — mondta Tabajdi Csaba. Az alapszerződés kimunkálásában egyébként az RMDSZ-szel közös szakértői csapat vesz részt. Tabajdi azt is elmondta, hogy ősszel négy tanácskozás is lesz Magyarországon, amelyek a határon túli magyarság problémáival foglalkoznak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke rámutatott: az alapszerződés az erdélyi magyarságnak is fontos, hiszen többek között ebben fogalmazódhat meg a regionális és kulturális autonómia lehetősége. Tabajdi Csaba végül arról is tájékoztatott, hogy a magyar kormány a magyarországi románok szervezeteivel is tárgyalni kíván az alapszerződésről. (MTI) Keleti Tinta találkozó Gyulán Keleti György honvédelmi miniszter és román kollégája, Gheorghe Tinta szombaton délelőtt találkozott a gyulai polgármesteri hivatalban. A magyar honvédelmi miniszter kezdeményezésére létrejövő másfél órás találkozón a személyes kapcsolatfelvételen túl, napirendre került a kétoldalú katonai kapcsolatok áttekintése, a katonai együttműködés kiszélesítésének lehetősége és más kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdés. A román miniszter a békepartnerség keretébe illeszkedő tíz javaslattal érkezett Gyulára. Ezek között szerepelt a közös hadgyakorlatok lehetősége, katonatisztek cseretanulmányai a két ország katonai oka(Folytatása a 2. oldalon) PÉCSI TOVÁBBKÉPZÉSRE INDULÓK FIGYELMÉBE! (Telefaxon) — A Romániai Magyar Pedagógusszövetség központi irodájából értesítik az érintetteket, hogy a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen a történelem és földrajz szakos tanárok számárra szervezett továbbképzőre (aug. 5—19) érkezőket augusztus 5-én délután (magyar idő szerint) 4 órakor a budapest Nyugati pályaudvar melletti parkolóban autóbusz várja, amely Pécsre szállítja őket. Az autóbuszra ki lesz írva „Pécs“. (Birtok József) KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETVÉDELMI KONFERENCIA (Műholdon) — Negyedik alkalommal rendezte meg alapítványi támogatással a Kárpát-medencei Környezetvédelmi Konferenciát Debrecenben a Tiszántúli Környezetvédelmi Koordinációs Bizottság. A hétfőn zárult háromnapos szakmai találkozón a magyar környezetvédők mellett erdélyi és szlovákiai szakemberek is részt vettek Az immár hagyományos fórumra társadalmi, környezetvédelmi szervezeteket, illetve környezetvédőket hívtak meg, s elsődleges céljuk a környezetvédelmi oktatás és nevelés összehangolása. A Kárpát-medence ugyanis olyan földrajzi egység, amelynek ökológiai problémáit egyetlen ország sem képes egyedül megoldani. A részvevők ezért véleményt cseréltek a környezetkímélő erdélyi mezőgazdaság érdekében kifejtett ismeretterjesztés jelentőségéül, az ökológiai nevelés korai kezdetének fontosságáról és az önkormányzatoknak a környezeti nevelésben betöltött szerepéről. (MTI)