Romániai Magyar Szó, 1995. február (7. évfolyam, 1561-1588. szám)

1995-02-01 / 1561. szám

7 / ACTA ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP BUKAREST • ÚJ SOROZAT 1561. szám • 1995. február­­szerda • Ára: 250 lej Lépéshátrányban a Konvenció ést az Olvasó feltehetőleg azt várná, hogy örvendezzünk. Elmúlt a veszély az RMDSZ feje fölül! Szövetségesei végre rájöttek, hogy mi a fő teendőjük: érdemeihez méltóan kell kezelni azt az ocsmány nemzetiségel­­len­es, megosztó akciót, amelynek lándzsahegye a PUNR, de amelynek nyelét Iliescu elnök tartja a kezében. Örömünket az keseríti bánattá, hogy amit sejtettünk, immár bebizonyosodott: a konvenció meztelen. Ha más alkalmakkor, nem egyszer fel­merült, s egyre alaposabbá vált a gyanú, hogy az ellenzék szervezetének - s magának a román ellen­zéknek! - nincs kormányzási programja, nem kínál alternatívát a hatalmon lévők országosával szem­ben, most már biztosra vehetjük, hogy nemzetiségi politika tekintetében még rosszabb a helyzet: a Konvenció pártjainak jórésze - a Polgári Szövetség Pártja, a Román Szociáldemokrata Párt, hogy csak a főkolomposokat említsük - egy követ fúj a hata­lommal. Sőt, velünk szemben még annál is hajtha­tatlanabb. Egyáltalán: hogyan lehetünk velük még egy fedél alatt? Egyesek konvencióbeli ellenfeleink közül balkáni szemforgatással azt kezdték fejtegetni, hogy ők le sem ülhetnek tárgyalni olyasvalakivel, aki megkérdőjelezi az alkotmány elején becik­­kelyezett bűvös formulát: a nemzetállamot. Mint hogyha a jelenl­egi román alkotmány legalábbis Szent János evangéliuma Jennel - érinthetetlen szent szöveg. Hangsúlyozzuk: a jelenlegi alkot­mány. A ma érvényes... Olyan nagy demokratikus múltú országok, mint Anglia, vagy az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya tele van módo­sítással - éppen azért nem kezdhette ki az idő, mert alaptörvényükből kiszűrték az elavult dolgokat, s mert az új idők követelményei idejében helyet kaptak benne. A mi alkotmányunk ellenben még ötéves sincs s máris vitán felüli, módosíthatatlan, csak szemlesütve szabad ránézni... Miként Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke mondta: - Majdnem a kisnyuszi meséjét kellett itt eljátszanunk. Aztán kiderült, hogy miféle célt szolgál ez a nagy szemforgatás. Egyesek ki akarnak ugrani a konvencióból, s az RMDSZ-t fogadnák fel hozzá ministránsnak, a liturgia pedig a nemzeti kérdés, a nemzetállam megbontóival való szakítás, azok kiátkozása lenne. - A terminológiai és fogalomkérdéseket összeke­verték a taktikaiakkal - mondotta Bodó Barna alelnök, a tárgyaló RMDSZ-küldöttség tagja. - A pártok taktikai céljaikat rávetítették és rávarrták elméleti dolgokra... Egyes pártoknak, ma már nyil­vánvaló, hogy a különpályás út, a Konvención Nem hagyhatjuk szó nélkül kívüli út több politikai sikert ígér, vagy legalábbis ők azt hiszik, hogy így van, és a magyar kérdés okán kívánják előkészíteni a kiugrásukat. Egyéb­ként meg kellene magyarázniuk a választóiknak, hogy a Konvenció milyen elképzelésével nem értenek egyet. Ami meglehetősen nehéz lenne számukra... Ha az utolsó órában bár, de még mindig nem későn, a Konvenció közleménye leszögezi, hogy a keretében levő pártok - beleértve az RMDSZ-t is - tiszteletben tartják Románia egységét, szuve­renitását, az ország törvényeit, az RMDSZ polgár­­mestereinek és tanácsosainak gyülekezete egyszerű pártszerv, hozzá hasonlóval más­­politikai formá­ciók is rendelkeznek, a Konvención belüliek és kívüliek is, tanácskozó testület, nincs közigazgatási joga és rendeltetése — tehát nem áll szemben a helyi hatóságokra vonatkozó törvényes rendelkezésekkel. A közlemény leszögezi azt is, hogy a Konvenció pártjai a nemzetiségek jogait az 1918. december 1-i nagy gyulafehérvári nemzetgyűlés határozatának szellemében, s a jelenleg érvényben lévő nemzet­közi normák szerint kívánják rendezni. (Zárójelben jegyeznénk meg, hogy azok előírják a nemzeti­ségek nyelvén történő oktatást, a nemzetiségek nyelvének használatát - az állam hivatalos nyelve mellett - a helyi közigazgatásban, a kétnyelvű feli­ratokat stb. - tehát sok mindent, aminek a követelé­séért az RMDSZ-t a minap még konvencióbeli part­nerei is hevesen támadták!) Ugyanakkor helyet kapott a közleményben, amivel a konvencióbeliek nem értenek egyet, vagyis az RMDSZ álláspontja a nemzetállam fogalmával kapcsolatban, valamint nemzetiségi autonómia-törekvéseinek egyes vonat­kozásai, s a vitás kérdések tisztázására egy magas szintű tárgyalócsoportot hoznak létre. Végül meg­bélyegzik a négypárti kormánykoalíciót, amelynek léte „legitimizálja” a PUNR szélsőséges és nem­zetellenes kirohanásait, a nemzeti kérdés ürügyén végrehajtott diverzióit, amelyek az ország nemzet­közi - sőt nemzetközi katonai! - elszigetelődéséhez vezetnek. A közlemény beismeri, hogy a Konven­ció eddig nem foglalkozott érdemben a nemzeti kérdéssel, a romániai nemzetiségek problémáival... És ezért bizony lépéshátrányban van! Mert a kormánypártok kimerítően foglalkoztak és foglal­koznak vele - persze nem a nemzetiségek érdekeit tartva szem előtt s aszerint cselekedve, hanem meglovagolva a többségiek nemzeti érzését, s az ország viharos múltjára visszavezethető állandó üldözöttség-érzetét, azt már rég politikai tőkévé változtatták. Sőt újabb kezdeményezésekre is telik, így a legnagyobb kormánypárt, az RDSZP nem­zetiségi szekciót nyit. Ezzel a hírrel várták Markó Bélát az újságírók: - Úgy vélem, minden román párt számára, hogy ezt a kifejezést használjam, adva van a lehetőség, hogy a nemzetiségek problémájával kapcsolatban kidolgozza a saját programját, és akár magyar választói is lehetnek, ha olyan programja van, amely kielégíti a magyar közösség igényeit. Mert a mi ütőkártyánk az, hogy a romániai magyar lakos­ság által elfogadott, támogatott és kívánt program­mal rendelkezünk. Én azért nem térnék még napirendre Iliescuék újabb cselfogásán. Mert a hatalom is ígérhet egyet­­mást a romániai magyarságnak, s lesz, nem is egy közülük, aki fennakad a mézesmadzagon. Sajnos, ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN : A Romániai Demokratikus Konvenció nyilatkozata Az DK tanácsa 1995. január 30-i rendkívüli ülésén, megvitatva az RMDSZ-szel való kapcsola­tában adódó problémákat és az időszerű politikai helyzetet, kijelenti a következőket: 1. Az RDK valamennyi alakulata, beleértve az RMDSZ-t is, feltétel nélkül vallják Románia területi egységét, a román állam szuverenitását és egységes jellegét. 2. A helyi közigazgatási autonómia fejlesztését az ország valamennyi megyéjében, azonos körülmények között. 3. A kisebbségek kérdésének megoldását az 1918. december elsejei gyulafehérvári nagy nem­­zetgyűlés kiáltványa, az Európa Tanács Románia által aláírt kisebbségvédelmi keretegyezménye, illetve a helyi hatalom autonóm gyakorlása európai chartájának szellemében. 4. Az RMDSZ polgármesterei és tanácsosai által létrehozott tanács belső - más romániai pártok által, létrehozott hasonló testületeknek megfelelő - pártépítkezési forma, s nem érinti az ország Az RMDSZ és az RDK egyéb alakulatai között nézeteltérések mutatkoztak a nemzeti állam koncepcióját, az etnikai kritériumokon nyugvó közösségi és regionális autonómiát illetően. Ez alkalommal ismételten leszögezzük, hogy az etnikumközi kapcsolatokat érintő bármely probléma parlamenti úton, az alkotmány és az ország törvényeinek tiszteletben tartásával nyer megoldást. 6. A romániai feszült politikai helyzet, amit egy olyan hatalom teremtett, mely nem képes orvo­­solni a valódi társadalmi-gazdasági problémákat, az ország nemzetközi elszigeteléséhez vezet, még katonai téren is, és súlyos következményekkel járhat. Felhívjuk rá a figyelmet, hogy e helyzet okozója az SZDP, az RNEP, NRP és az SZMP között aláírt négypárti egyezmény, és az RNEP vezetői által nemrég tett számos felelőtlen nyilatkozat, melyek bizonyítják e párt szélsőséges és nemzetellenes jellegét. Az SZDP osztozik a felelősségben eme céltalan izgatásért, aminthogy felelős a kormányban vele szövetséges vezetők gátlástalan nyilatkozataiért is mindaddig, amíg ezeket nemhogy nem bünteti meg, de a hatalomból való részesedéssel jutalmazza. 7. Hogy e kényes problémáknak csak a hatalmi diverzió által gerjesztett válság pillanataiban való tisztázását elkerüljük, és az RMDSZ, valamint a RDK más alakulatai közötti nézeteltérést nyíltan tanulmányozhassuk, különleges munkacsoport létrehozásá határoztuk el. 8. Az RDK megállapítja, hogy nem tett meg mindent a közvélemény felvilágosításáért a kisebbségi problémában elfoglalt álláspontjával kapcsolatban, illetve a nemzet alapvető érdekeit illetően, országos program kidolgozását javasolja az ország állampolgárai tájékoztatására e témában. A RDK Tanácsa EMIL CONSTANTINESCU elnök Egészségügyi munkacsoport a határon túli magyarok segítésére (Budapest • MTI)­­ A h­atáron Túli Magya­rok Hivatala szervezésében, Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke vezeté­sével hétfőn Budapesten Szociális és Egész­ségügyi munkacsoport alakult. Mint Iván Károly, a HTMH sajtófőnöke erről az MTI-t informálta, a munkacsoport fő­ feladata a határon túli ma­gyarok egészségügyi helyzetének és a segít­ségnyújtás formáinak áttekintése. Az alakuló ülésen részt vett Tabajdi Csaba, a Minisz­terelnöki Hivatal politikai államtitkára is. A HTMH, melynek feladatai közé tartozik a határon túli magyarsággal kapcsolatos kor­mányzati tevékenység koordinációja, meghívta a tanácskozásra az érintett tárcák, továbbá számos társadalmi szervezet képviselőit is. Közöttük volt például a Magyar Karitászt, a Segítő Jobb Alapítványt, a Johannita Segítő Szolgálatot, a Máltai Lovagok Szövetségét, a Mocsáry Lajos Alapítványt, a Nemzetközi Gyer­mekmentő Szolgálatot, az Erdély és a Szent Rókus Kórház Betegeiért és Orvosainak To­vábbképzéséért Alapítványt, stb. A tanácskozás résztvevői megállapodtak ab­ban, hogy a körülbelül egy hónap múlva sorra kerülő következő ülésen a határon túli magyar egészségügyi dolgozók képzésének, tovább­képzésének, valamint a kórházak támoga­tásának lehetőségeit, leghatékonyabb módsze­reit vizsgálják meg. Diplomácia és sajtóvisszhang Gheorghe Tinca nemzetvédelmi miniszter meg­hívására hétfőn Bukarestbe érkezett Volker Ruher német védelmi miniszter. A vendég támogatásáról biztosította Románia euroatlanti integrációjának folyamatát. Közölte: Bukarest meghívására a békepartnerség keretében Németország szeptem­berben részt vesz egy romániai hadgyakorlaton. A kétoldalú katonai kapcsolatok egy következő megbeszélés témáját képezik. A Melescanu külügyminiszterrel lezajlott megbeszélésen a román diplomácia vezetője rész­letesebben szólt a román-magyar kapcsolatokról, a kétoldalú szerződés megkötésének perspektíváiról. A román külügyminiszter szerint az euroatlanti integráció feltételezi a kétoldalú kapcsolatok és a politikai párbeszéd javítását is. Melescanu han­goztatta: Románia kormánya folyamatosan törekszik arra, hogy a magyar és más kisebbségek számára biztosítsa a legmagasabb szintű európai normák alkalmazását. A miniszter elmondta: Románia az elsők között kívánja aláírni az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményét. Teodor Melescanu hétfőn fogadta Pereszlényi Zoltán magyar helyettes külügyi államtitkárt, aki Ázsia, Afrika és Latin-Amerika térségét illető külügy­­minisztériumi konzultációk céljából érkezett a román fővárosba, az ugyanazért a területért felelős román külügyminisztériumi igazgató, Mircea Geoana meg­hívására. A Rompres jelentése szerint a magyar diplomata átadta Kovács László külügyminiszter üdvözletét Teodor Melescanunak. Pereszlényi Zoltán a megkülönböztetett figyelem jelének nevezte a kétoldalú kapcsolatokban, hogy fogadta őt a román diplomácia feje. Mircea Geoana úgy jellemezte a megbeszélést, mint „a normalitás folytonosságát mutató jelet a két ország kapcsolataiban“. A magyar-román viszony ismét mélypontra jutott - állapította meg hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung. „A kapcsolatok lehűlése mindkét félnek rossz. A budapesti szocialista-liberális koalíciót arra emlékezteti, hogy pragmatizmus ide, vagy oda az ország határain kívül élő több mint hárommillió magyar érdekében való fellépés a magyar külpolitika legfőbb feladata marad. Az igazi vesztes azonban Románia. A szomszédi viszony rendezésének aka­dályozását nehéz lesz Magyarországra hárítani“ - állapította meg Matthias Rüb. A szerző a továbbiakban rámutatott, hogy Buka­restben belpolitikáiig hasznot húzhatnak a Magyar­­országgal és a magyarokkal szembeni barátságtalan hozzáállásból, de a külpolitikai veszteségek olyan nagyok, hogy végeredményben negatív a mérleg Románia szempontjából. ‘jíí w *' fi * I* A % vf . ›■- ‡ -Jv: H1HtM| in SZÉKELYUDVARHELYI RMSZ-FARSANG, 1995 | Bandi Kati lányai amint a divatot diktálják az udvarhelyieknek ■ Nagy István és „szatirikus” fegyvere ■ SZÉKELY SÁNDOR képriportja □A legsürgetőbb feladat: a pincében lévők megsegítése qA világ legöregebb fáját találták meg Tasmániában q Negatív a mérleg Románia szempontjából aHol van a legtöbb magán-benzinkút aA szarvasmarhák és sertések tízezreit is biztonságos helyre szállítják q Csaló sörösök q A „szto gramm” segít legyőzni az émelygést c­örök bőröndvesztő - peches vagy csaló? □ ­ Közpénzekkel zsonglőrködök A besztercei városi tanács 1993. március 31-i dátummal megszüntette a mun­kaviszonyt a lakóbizottságok alkalmazottaival. Ettől az időponttól a tömbház­­negyedek lakóbizottságai, a polgári önszerveződés elve alapján, önálló jogi sze­mélyiségekként működnek. Ez rendben lenne, ha társadalmunkban beszélhetnénk tényleges polgári öntudatról, így az újjászerveződött lakóbizottságok ügyintézését nem kevés esetben olyan önjelölt személyek vették kézbe, kik kihasználva a lakosság tájékozatlanságát, az ellenőrző szervek számának a megcsappanását, saját zsebük javára önkényesen növelték a közköltségeket, illetve hűtlenül kezelték a rájuk bízott pénzeket. A besztercei városgazdálkodási egyedáruság vezetősége nyilvánosságra hozta az általa eszközölt pénzügyi ellenőrzések során tapasztalt visszaéléseket. Ezt azzal a szándékkal is, hogy tudatosítsa az elégedetlenkedő s elsősorban az egyedá­­ruságot hibáztató lakosság körében az ez esetben rájuk háruló civil felelősséget. Az alábbiakban felsorolt visszaélések nem általánosítandók minden lakóbizott­ságra. Az egyedáruság a Besztercén működők egynegyedét ellenőrizte az elmúlt évben, elsősorban azokat, melyek ellen feljelentést kaptak a lakóktól. Az ellenőrzött lakóbizottságok legtöbbjének az adminisztrátorai nem tartottak és nem tartanak közgyűléseket az érintett tömbházak lakóival, hogy a közösség hatá­rozata­ alapján szabják meg a lakóbizottságok fenntartási költségeit, így olyan költ­ségeket is varrnak a lakók nyakába, melyek messze meghaladják az iroda szükség­leteit. Konkrétan, egyes adminisztrátorok olyan mennyiségben vásároltak írósze­reket, papírt, villanykörtéket, tisztítószereket stb., amennyi több tucatnyi iroda szük­ségleteit is kielégítette volna. Ehhez járulnak az elfogadhatatlanul magas tele­fonszámlák, fiktív karbantartási, javítási munkálatokért beszedett összegek stb. Különféle könyvelési turpisságok alkalmazásával a begyűjtött közpénzek egy részét nem továbbították idejében a szolgáltató egységeknek, hanem saját céljaikra kamatoztatták, illetve használták fel. Olyan adminisztrátorok is akadnak, akik tömb­­házköltségeiket lakótársaikkal fizettették meg. Az ellenőrzőbizottság talált még ha-GUTHER M. ILONA (Folytatása a 3. oldalon) Pontosít és párbeszédre szólít az igazságügy-miniszter Hétfő délután faxon érkezett - és általa aláírt - Sajtónyilatkozatban pró­bálja tisztázni január 20-i, RMDSZ-t illető kijelentéseit Gavril Iosif Chiuz­­baian igazságügy-miniszter. Mint leszögezi, a MEDIAFAX-nak adott ak­kori nyilatkozatában „nerre Románia kormánya nevében beszélt, hanem saját véleményét fejezte ki mint jogász és mint román állampolgár". Hangot adott ama személyes véleményének, hogy „az RMDSZ tavalyi és újabb keletű, ismétlődő akciói elegendő ténybeli és jogi érvet jelentenek ahhoz, hogy megindíttassék alkotmányel­lenessé nyilvánításának procedúrája". Miután ismételten hangsúlyozza: nem azt állította, hogy a kormány megin­dította volna vagy szándékában áll megindítani az eljárást az RMDSZ ellen, az igazságügy-miniszter leszö­gezi: képtelen megmagyarázni a kor­mánypárt egyes lidereinek kemény kirohanását ellene, hiszen nyilat­t­kozatának célja kizárólag az volt, hogy „figyelmeztesse az RMDSZ radikális vezetőit a jogi következményekre s arra az előzmény nélküli feszültségre, melyet a román közéletben terem­tettek”. Nyilatkozata kapcsán Chiuzbaian miniszter úr semmilyen szemrehá­nyást nem tehet magának, csak elszo­morítja az, hogy bizonyos eszméit hi­básan értelmezték. Meggyőződése most is, hogy „az igazságot nem csak akkor kell kimondani, amikor »a po­hár betelt". Szomorúsága nőtt, mert igazmondásáért menesztéssel fenye­gették. Ennyire „elsietett, iskolásokra jellemző reagálás ritkán fordul elő oly magas szinten”, s éppen ezért a mi­niszter a továbbiakban demonstrálni próbálja, hogy az RMDSZ eddigi akciói alapot szolgáltathatnak az alkot­­mányellenességi eljárás elindítsához. Érvelésében Chiuzbaian úr az 1989. évi 8. sz. törvényrendelet 2. cikkelyére, az Alkotmány 1. és 2 . szakaszára hivatkozik, idézve azokat, majd meg­jegyzi: „Jelen pillanatban Romániá­ban immár senki számára nem ti­tok, hogy az RMDSZ alapvető cél­kitűzése az etnikai autonómia és az etnikai önkormányzás 3 megyében, Románia szívében”. A Sepsiszent­­györgyön létrehozott önkormányzati tanácsot - mert döntési és koordi­nálási joggal ruházták fel - „etnikai miniparlamentnek” nevezi. S az RMDSZ érvelése, hogy más pártok is létrehoztak hasonló szervezeteket, arra készteti a miniszert, hogy megál­lapítsa: amazoknak nincs döntéshozó hatáskörük, nem etnikai alapon ala­kultak, s ami a leglényegesebb: „nem céljuk az etnikai önkormányzás és területi autonómia”. A Hargita megyei prefektus sajtónyilatkozataira hivatkozva, állítása alátámasztására „Udvarhely megyei rangú város önkor­­mányzatá"-t említi, mely a megnevezés „Magyarország törvénykezéséből átvett”. (Folytatása a 4. oldalon) SZÉKELYUDVARHELYI RMSZ-FARSANG, 1995 ■ Balról jobbra, fent: Jánosi tán­cházegyüttes ■ Dévai Nagy Kamilla és a Rekordok Könyve ■ Dan Purik és Carmen Ungureanu pantomimműsora ■ Balról jobbra, lent: Dávid Sándor örökzöld dallamok hátán ■ A Gruppenhecc, munka közben ■ SZÉKELY SÁNDOR képriportja ---------------------------------------------------------_ Le a kalappal a máramarosi DK előtt (Üzenetrögzítőn • 222 58 02) - Az eleddig politikai szürkeséggel körülvett nagybányai/ mára­marosi Demokratikus Konvenció határozottan dob­bantott a politika porondján: közleményt tett közzé az RMDSZ ellen kikelt prefektusi „megindulással" kapcsolatban. A közlemény az előző napi heves vita eredménye: az álláspont elítéli a prefektus „ere­deti" nézeteit az RMDSZ-tervezettel kapcsolatban, s szemére veti, hogy olyan kifejezéseket használt, amelyek nem is léteznek az inkriminált RMDSZ- dokumentumban. Egyben megbélyegzi a prefek­tusi eljárás módszerét is, melyet az elmúlt rendszer diverziós gyakorlatával rokonít. Szerintük a prefektus tette méltatlan a megyében élő lakosság etnikai toleranciájához - fejeződik be az európai hangvételű dokumentum. (Farkas E. Zoltán) Egy szállót leírtak (Telefaxon)­­ Zilah történelmi központjában állt a város legrégebbi szállodája, ahol legkevesebb egy éve vendéget már nem fogadtak. Most pedig végleg megpecsételődött a vendégfogadó sorsa: földszintjéről kiköltöztették a város legrégebbi cuk­rászdáját is, s jelenleg serény átalakítási mun­kálatot végeznek annak érdekében, hogy elkép­zelések szerint augusztus végére ott kapjon helyet a Román Külkereskedelmi Bank zilahi fiókja. A banklétesítésekkel immár ott tartanak, hogy a főtér minden negyedik-ötödik középülete maholnap pénz­intézet lesz. (Fejér László) Elhunyt Gerald Durrell (Műholdon) - Hetvenéves korában hétfőn elhunyt Gerald Durrell brit zoológus, az állati és emberi viselkedést tanulmányozó és leíró könyvek világhírű szerzője. Durrell a csatorna-szigeteki Jersey Általános Kórházban halt meg, miután szövődmények léptek fel tavaly áprilisban végrehajtott májátültetése után. Halálos ágyánál ott volt felesége, Alice, vala­mint állatkertjének igazgatója, Jeremy Mallinson. A brit író nevéhez fűződik mintegy 30 siker­könyv. Az 1956-ban írt, Családom és egyéb állat­fajták című könyve Korfu szigetén eltöltött gyermek­éveit írja le. A könyvből egymillió példányt adtak el. Magyarul a Családom és egyéb állatfajták című könyvén kívül megjelent még a Vadászat felve­vőgéppel (1966), Rokonom, Rossy (1973), Az amatőr természetbúvár (1982). Az utóbbi időben Durrell inkább az évente mint­egy 200 ezer látogatót vonzó állatkertjének szen­telte tevékenységét. Az intézmény egyik fő célja a kipusztulással fenyegetett állatfajták megmentése. Durrell az indiai Dzsamsedpurban született 1925- ben. Már fiatal évei alatt nagy vonzalmat érzett az állattan iránt. Számos expedíciót vezetett, amelyekről színes leírásokat, természetfilmeket készített. (MTI) Helyfoglaló jövő szilveszterre (Telefaxon) - Nagy keletje van a besztercei RMDSZ székház alatti „fehér lyuk"-nak, azaz a 30- 40 személyes befogadóképességű pincehelyiség­nek, ahelyet nemcsak gyűlések, különféle talál­kozók, megbeszélések színhelyeként használnak, hanem bulikat, születésnapokat s egyéb társas összejöveteleket is rendeznek itt. A székház egyik hirdetőtábláját január eleje óta jócskán ellepték a helyfoglaló cédulák, több hónapra biztosítva van hét­végekre a teli pince. Az egyiken ez olvasható: „A pince 1995. szilveszterére foglalt!” Az aláíró: „Vili. osztályosok”. (Guther M. Ilona) Ismét pecsételnek (Műholdon)­­ Megszűnt az úgynevezett “inte­­getős" ellenőrzés a magyar határállomásokon, elsősorban a nemzetközi bűnözés visszaszorítása érdekében. Krisán Attila ezredes, a Határőrség szóvivője kedden elmondta, hogy valamennyi belépő külföldi állampolgár útlevelét elkérik és abba bepecsételik a belépés napját. A kilépő külföldiek útiokmányát is ellenőrzik annak érdekében, hogy megállapítsák: jogszerűen tartózkodtak-e a Magyar Köztársaság területén. A szigorított ellenőrzés a magyar állampolgáro­kat is érinti, azzal a különbséggel, az ő útlevelükbe nem pecsételnek. Az„integetés" a magyarok ese­tében is megszűnt, mert útlevelüket a határőrök,, személyazonosítás miatt minden esetben elkérik." (MTI)

Next