Romániai Magyar Szó, 1995. augusztus (7. évfolyam, 1738-1768. szám)

1995-08-19 / 1756-1757. szám

Romániai Magyar Szó A NAGYVILÁG HÍREI , 1995. augusztus 19-20. Felégetett települések Krajinában, etnikai tisztogatás Koszovóban és Vajdaságban Boszniában, Kelet-Szlavóniában és Dubrovnik környékén csütörtökön nagyon feszült volt a helyzet - a szerb, illetve a horvát és muzulmán csa­patok nagy erőket vontak össze. Délutánra Dubrovnik környékén megfé­kezték a hatalmas erdőtüzet, amely már azzal fenyegetett, hogy átterjed a közeli lakóterületekre. Kelet-Szlavóniában tüzérségi párbaj volt, Vinkovci­­ban és Nustárban reggel megszólaltak a légvédelmi Szirénák. A körzetben már csaknem két hete szakadatlanul tart az általános veszélyhelyzet, ami­kor a lakosoknak az óvóhelyeken kell tartózkodniuk. Közép-Boszniában a jelek szerint elakadt a muzulmán offenzíva Donji Vakufnál, amelyet a szerbek jelképesen Srbobrannak (Szerbeket Védelme­ző ) névre kereszteltek el a város elfoglalása után. Banja Lukában zágrábi értesülések szerint a szerb erők körében nagy a kiábrándulás és csalódottság, s nem váltak valóra azok a jóslatok, hogy a boszniai szerbeket erősítik majd a krajinai szerb katonák. Nagy részük Szerbiába mehetett végül, aki maradt, az sem akar már harcolni. Krajina távoli területein azóta is van még elszórt ellenállás, de a horvátok fokoza­tosan átfésülik az erdőket, s már mintegy 200 bujkáló szerb katona adta meg magát. Az ENSZ csütörtökön elítélte a horvát hadsereg túlkapásait a szakadár szerbektől visszaszerzett területeken. „Krajina déli részéről egyre inkább az a kép rajzolódik ki előttünk, hogy a horvát katonák módszeresen ki­fosztják és lerombolják az épületeket" - közölte a ENSZ zágrábi szóvivője, Christopher Gunness. A világszervezet helyzetfelmérése szerint különö­sen nagy vandalizmust tapasztaltak a szerb szakadárok egykori fészké­nek, Kninnek a térségében, amely augusztus elején a „Vihar" fedőnevű hadművelet eredményeként került vissza horvát kézre. Az ENSZ-megfigyelők helyszíni tapasztalatai alapján kirajzolódott kép ellentmond Zágráb hivatalosan meghirdetett szándékának, hogy Horvát­országban akarja marasztalni a krajinai szerbeket, akik évszázadok óta él­nek ebben a körzetben. Ráadásul a termést, az állatállományt is elpusztít­ják, tönkreteszik a mezőgazdasági berendezéseket - tette hozzá a szóvivő. „Egész települések szó szerint alkalmatlanná váltak arra, hogy bárki is ott éljen" - szögezte le az ENSZ szóvivője. A jugoszláv területre érkező krajinai szerb menekültek közel fele, több mint mint hetvenezer ember talált menedéket a Vajdaságban, s emiatt a tartománynak nagyon nagy nehézségeket jelent az újonnan érkezettek el­szállásolása és élelmezése - jelentette ki csütörtöki újvidéki sajtóértekezle­tén a menekültek ügyében illetékes tartományi vezető. Zivorad Smiljanic elmondta, hogy mivel a Vajdaságon belül is egyenlőtlen a menekültek el­oszlása, a közeljövőben más vajdasági járásokba telepítik át a krajinai szer­­bek egy részét. Az illetékes nem közölte, hogy mely járásokra gondolt, ám a vajdasági magyar politikusok attól tartanak, hogy a magyar többségű önkormányzatok területére is több száz, vagy ezer menekültet akarnak te­lepíteni. Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az MTI-nek el­mondta, hogy a Szerbiai Szocialista Párt tartományi vezetőjének helyette­se, Branko Balj legutóbbi tárgyalásaikon kijelentette: a szocialisták nem tudják szavatolni, hogy a hatóságok nem telepítenek menekülteket a ma­gyar többségű városokba. A VMSZ elnöke ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a hatóságok az elmúlt napokban sokkal hatékonyabban akadályoz­zák meg az erőszakos házfoglalásokat, mint a menekülthullám első napja­iban. A magyar kormány csütörtöki ülésén nyilatkozatot fogadott el, amely­ben aggodalmát fejezi ki egyes vajdasági magyarlakta településekről érke­ző, a szerb menekültek erőszakos betelepítésével kapcsolatos hírek miatt. A dokumentumban leszögezik: a magyar kabinet elvárja, hogy a jugoszláv és a szerb kormány tegyen azonnali intézkedéseket a Vajdaságban élő ma­gyarok védelme érdekében. Akadályozzák meg az önkényes Beköltözése­ket, az ott élő magyarok elűzésére irányuló spontán vagy szervezett akció­kat. A Magyar Köztársaság Kormánya ismételten hangsúlyozza, hogy hatá­rozottan elutasítja az etnikai tisztogatás minden formáját, a történelmileg kialakult etnikai arányok erőszakos megváltoztatására irányuló törekvése­ket, amelyek veszélyeztetik a térség stabilitását és kedvezőtlen hatást gya­korolnak a két ország közötti viszonyra.­­ Az albán külügyminiszter az ENSZ székhelyén közreadott levélben fel­szólította a Biztonsági Tanácsot, hogy állíttassa le a horvátországi és bosz­niai szerb menekülteknek az albánok lakta Koszovóban való letelepítését, amit egyenesen „gyarmatosításnak" nevezett. Sziridi A szerbek letelepítése Koszovóban a Nagy-Szerbiáról régóta szőtt szerb tervek része, és az albánok elleni etnikai tisztogatás nagyobb intenzi­tással való folytatását jelenti azzal a céllal, hogy megváltoztassák­­­a lakos­ság etnikai összetételét" - szögezte le Alfred Serregi albán külügyminisz­ternek a BT indonéz elnökéhez intézett levele. „Belgrádnak világosan és egyértelműen tudomására kell hozni, hogy nem folytathatja a Balkánon az expanzió és a háborús uszítás múltbeli po­litikáját" - hangoztatja a Reuter által ismertetett levelében az albán­ diplo­mácia vezetője. ... Sokrétű diplomáciai mozgás a békés rendezésért Az Európai Unió képviselői óva intik Franjo Tudjman horvát államfőt a kelet-szlavóniai támadástól, nehogy elvesszen a békefolyamat újraindítá­sának esélye a volt Jugoszlávia területén - közölte csütörtökön Brüsszel­ben az EU-bizottság szóvivője az AFP tudósítása szerint. Javier Solana spanyol külügyminiszter, az EU miniszteri tanácsának so­ros elnöke, és Hans Van den Broek, az unió kelet-európai ügyeivel megbí­zott képviselője szerdán Zágrábban találkozott Tudjmannal. A két nyugati politikus hangsúlyozta, hogy Horvátországnak most nem szabad katonai lépést tenni - számolt be a szóvivő a találkozóról. - A katonai helyzet a­­volt Jugoszlávia területén most olyan, hogy a következő két-három hétben újra lehetne indítani a békefolyamatot - állapította meg Solana és Broek. Alija Izetbegovic boszniai elnök szerdán este Solanával és Broekkal tár­g­yalva kijelentette, hogy a szarajevói vezetés semmilyen áron nem hajlan­­a feladni Gorazdét. Solana és Broek a tervek szerint pénteken Slobodan Milosevic szerb el­nökkel találkozott. „Sürgős megoldást kell találni a délszláv válságra, s örömmel tölt el, hogy az Egyesült Államok hajlandó segítséget nyújtani a mindenki számá­ra elfogadható rendezéshez" - jelentette ki csütörtökön Belgrádban Slobo­dan Milosevic szerb elnök, miután tárgyalt Richard Holbrooke amerikai helyettes külügyi államtitkárral. Az újságíróknak nyilatkozó szerb elnök hangsúlyozta: Belgrád csak olyan megoldást tart elfogad­hatónak, amely mindhárom nemzetiség szá­mára védelmet nyújt, s lehetővé teszi érdekeinek tiszteletben tartását. Milosevic azt is bejelentette, hogy péntek délelőtt folytatja tárgyalásait az amerikai politikussal, s a társaságában lévő Robert Frasure­retta nem­zetközi összekötőcsoport amerikai tagjával. A szerb elnök csütörtök este fogadta Carl Bildtet, a nemzetközi Jugo­­szlávia-értekezlet Európai Uniót képviselő társelnökét. A Tanjug rövid közleménye szernt a megbeszélésen a tárgyalások felú­jításáról, s az új békeerőfeszítésekről esett szó. A boszniai szerbek hajlandóak elfogadni a nemzetközi közösség által ja­vasolt új felosztási tervet, amelynek értelmében - paléi állítások szerint - a szerbeknek Bosznia területének 53-56 százaléka jutna - állítja a VIP belgrá­di hírszolgálat. A boszniai szerb vezetéshez közel álló forrásokra hivatkozó jelentés sze­rint a paléi vezetés abba is beleegyezne, hogy a kelet-boszniai Goraidéért cserébe átadja a Szarajevó környéki területek egy rész­ét. A szerb álláspon­tot - a VIP értesülései szerint - Momcilo Krajisnik, a boszniai szerb parla­ment elnöke ismertette a nemzetközi Jugoszlávia-értekezlet társelnökeivel folytatott keddi genfi tárgyalásain. A Krajisnik „titkos" tárgyalásairól szóló híreket Radovan Karadzic bosz­niai szerb elnök is megerősítette, azonban nem volt hajlandó részleteket elárulni a megbeszélések tartalmáról. Paléi értesülések szerint a Genfből hazatért Krajisnik nem a szerbek által kapott területek nagyságát emelte ki, hanem azt, hogy az új felosztási terv sokkal inkább egybefüggő területet adna a szerbeknek, mint a korábbi rendezési javaslatok. A boszniai szerbek szerint az is elképzelhető, hogy Pale Dubrovniktól délre tengeri kijáratot is kap. Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője a háborús ellenfeleivel folytatandó jövőbeli tárgyalásokon ragaszkodni fog ahhoz, hogy a boszni­ai szerb köztársaság kijáratot kapjon az Adriához - jelentette a Reuter. A Banja Luka-i rádiónak csütörtök este adott nyilatkozatában azt mon­dotta, hogy a horvátok és a boszniai szerbek között erről már „elvi megál­lapodás" jött létre. Ennek értelmében a boszniai szerbek megkapnák a Dubrovniktól délre lévő Konavle egész partszakaszát és a Neum városa melletti partvidék ötven százalékát. Karadzic kijelentette, tart attól, hogy Franjo Tudjman horvát elnök nem fogja állni adott szavát. Ha az elvi megállapodást nem sikerül békés úton valóra váltani, a boszniai szerbek katonai erővel harcolják maguknak ki az a­jndriai kijáratot. .............................................. ■. .. . Amerikai válasz az iraki csapatmozgásokra Az Egyesült Államok megerősítette katonai jelenlé­tét a Perzsa-öböl térségében, mert szokatatlan iraki katonai tevékenységet és csapatmozgásokat észlelt, el­sősorban Kuvait irányában - közölték csütörtökön amerikai védelmi tisztségviselők. A Reuternak névtelenül nyilatkozó védelmi illeté­kesek a Pentagonban elmondták, hogy aggódnak, de - szerintük - riadalomra nincs ok az Irakban folyó szo­katlan gyakorlatozás és a csapatmozgások miatt. Az öt héttel ezelőtt elkezdődött rendkívüli katonai tevékeny­ségbe szinte az összes iraki fegyveres erőt bevonták: a szárazföldi és a légierőt, valamint több különleges ala­kulatot is. Az Egyesült Államok közelebb szállította az Öböl­höz a térségben korábban elhelyezett katonai felszere­léseit, és fokozta a még Amerikában állomásozó gyorsreagálású erőinek harckészültségét. Ugyanakkor a dpa szerint a védelmi minisztérium szóvivője azt nyilatkozta, hogy nincs tudomásuk Jordánia irányában történő iraki csapatmozgásról. Az amerikai kormányzat arra ösztönzi Jordániát, hogy szakítsa meg gazdasági kapcsolatait Irakkal, ily módon járulva hozzá a Bagdadra nehezedő nyomás fokozásához - adta hírül csütörtöki számában a The Washington Post című lap magas beosztású amerikai tisztségviselők közlésére hivatkozva. A lap értesülései szerint magas szintű amerikai kül­döttség utazott Ammánba, hogy ismertesse a jordán ”■­zóta, hogy 1987-ben Páskándi Géza avatott szerkesztői közreműködésével megjelent az angolul beszélő közvéle­­­mény és Magyarország számunkra meghatá­­rozó fontosságú kapcsolatrendszeréről írott­­ összefoglaló esszéi, lezárult a világtörténelem egyik rossz emlékű korszaka és beléptünk egy új, ígéreteket hordozó, de eddig inkább csaló­dások által jellemzett szakaszba. Túlzás nél­kül mondhatjuk, hogy a magyarság világtörté­nelmi szerepet játszott a rendszerváltozások­ban, a kommunista dominók eldőlésében. E szerepet elsőként az angol sajtó ma talán leg­tekintélyesebb orgánuma, az Economist sej­tette meg, amikor 1988 májusában Kádár Já­nosnak a pártvezetésből történő eltávolítását cím­lapjában jelentette be „It’s Hungary Again” (Újra Magyarország) felirattal, egy 1956-os, felkelőkkel tele teherautóval illusztrálva. Az ezt követő, váratlan, drámai fordulatok­ban gazdag két év során az egész világsajtó és a nemzetközi közvélemény kitüntetett figye­lemben részesítette Magyarországot. Két kie­melkedő politikus, Thatcher brit miniszterel­nök és Bush amerikai elnök feltűnő érdeklő­dést és rokonszenvet mutatott a magyarorszá­gi átalakulás és az­ abban 1989-től vezető sze­repet játszó Antall József iránt. Ezekben az években, egészen e két politikus­­távozásáig, Magyarországon sokan úgy érezték, hogy az angolszász világ iránti korábbi viszonzatlan szerelmünk végre meghallgatásra talált. Az Antall-kormány külpolitikájában nemcsak kö­zép- de nyugat-európai mértékkel mérve is e­­rőteljesen „atlantista” irányvonalat képviselt. A kormányfő és vezető munkatársai két világ­háború tanulságai, az amerikai alkotmány és az angol parlamentarizmus meglehetősen ala­pos ismerete alapján tértek vissza Bölöni Far­­­kas, Kossuth, Tisza István, Bethlen István,­­ Teleki Pál, Eckhardt Tibor, majd az 1945-ben vezetőkkel Washington elképzeléseit. Ezek szerint az Egyesült Államok megpróbálja meggyőzni Szaúd- Arábiát és Kuvaitot, hogy adjon el olajat Jordániának, így pótolva a mostani iraki olajszállítmányokat. (A két ország 1991-ben, Kuvait iraki lerohanásakor beszüntette a kereskedelmet Jordániával, mivel Am­­mán nem szakította meg kapcsolatait Bagdaddal. Azó­ta Irak számára Jordánia jelenti az egyetlen kapcsola­tot a külvilággal, hiszen az Öböl-háború befejezése óta nemzetközi ENSZ-embargó sújtja Bagdadot.­ A Reuter jelentése szerint Washingtonban reményt keltett, hogy Jordánia a múlt héten menedékjogot adott Szaddám Huszein iraki elnök két vejének és azok családjának. Az amerikai kormányzat ugyanis abban bízik, hogy Husszein jordán király mostantól kész lesz jobban együttműködni az Egyesült Államokkal az iraki elnök megbuktatását célzó erőfeszítéseiben. Ezzel szemben Bagdadból azt jelentették, hogy Hu­szein jordán király táviratot küldött Szaddám Huszein iraki elnöknek, amelyben jólétet és sikereket kívánt az iraki népnek - jelentette csütörtökön az INA iraki hír­­ügynökség. A múlt héten Szaddám gratulált táviratban a jordán uralkodónak trónra lépésének évfordulója alkalmából. A táviratváltás a Reuter szerint azt jelenti, hogy a két ország továbbra is fenn akarja tartani a kapcsolatokat, annak ellenére, hogy Jordánia befogadta Szaddám Irakból elmenekült rokonait. Jeszenszky Géza A brit-magyar kapcsolatok ISO éve Epilógus: A rendszerváltozás és a kormányváltozás után vezető szerepet betöltő demokratikus politiku­sok angol-amerikai modellekre nagyban építő politikai felfogásához. Kiemelt figyelmet fordí­tottunk Európa mellett az észak-amerikai földrészre is, minden fórumon érveltünk a NATO és az Egyesült Államok európai jelenlé­te mellett. Örömmel állapítottuk meg, hogy az angolul beszélő országokban a sajtón túlmenő­en a gazdasági tényezők, a befektetők is kie­melt figyelmet fordítottak Magyarországra, összhangban a politikusok rokonszenvező ér­deklődésével. Sikerült megvalósítanunk a több lábon álló politikai és gazdasági kapcsolat­­rendszert, mint ismeretes, térségünkben Ma­gyarországra érkezett a nagyobb mennyiségű nyugati tőke és ezen belül az Egyesült Álla­mok­­ közel 4 milliárd dollár értékű befekte­téssel — történelmünkben első ízben gazdasá­gilag is érdekeltté vált Magyarország stabili­tásában és függetlenségében. Az angol nyelvű országokkal kiteljesedő ma­gyar kapcsolatrendszernek több mint látvá­nyos jele volt a magas rangú látogatások soro­zata, a magyar vezetők fogadtatása. Bush el­nök volt az első hivatalban lévő amerikai ál­lamfő, aki Magyarországra látogatott, s 1989- es útja maga is nagyban hozzájárult a rend­szerváltozáshoz. Antall József 1990 októberé­ben amerikai látogatása során nemcsak a pro­tokollárisan lehetséges legmagasabb szintű fo­gadtatást kapta, hanem egy bensőséges, to­vábbi személyes találkozók és telefonbeszélge­tések során politikaformálóvá váló kapcsolatot jelentette, s ez a bizalmi viszony nem korláto­zódott a két vezető személyére. A brit minisz­terelnök asszony az elsők között gratulált 1990 nyarán a szabadon választott magyar kormánynak, és a különleges megbecsülés jele volt, hogy Göncz Árpád. 1992-es hivatalos ang­liai útja után 1993 májusában Magyarország volt az első kommunista állam, ahová II. Er­zsébet királynő ellátogatott. Fiához, a velszi herceghez hasonlóan büszkén emlékezett ma­gyar ükanyjára, Rhédey Claudiára, az erdélyi fejedelmi család sarjába. A hivatalos budapesti banketten mondott pohárköszöntőjében a múlt, közte Kossuth eleven angliai emlékének fölidézése után joggal állapította meg: A kom­munista iga megszűnésével barátságunk újra kivirágzott.” A Magyar Országgyűlésben el­mondott beszéde tartalmas és bensőséges volt, nem egy szokványos, udvarias szónoklat. * „Egész életemen át jómagam is, honfitársa­im is figyelemmel kísértük a magyarok sorsát. Láttuk, hogy a jobb világ reménységét, amely 1945-ben felvillant, hogyan zárta el a Vasfüg­göny sötétsége, és 1956 bizakodását hogyan követte árulás és sokéves keserű elnyomás. Hosszú esztendőkön át folyt a küzdelem, ame­lyet az itt jelenlévők közül oly sokan vívtak hazájuk szabadságáért. Önök most újra meggyújtották a lángot, a­­melyet 1956 őszének lidércnyomásos, megren­dítő napjaiban brutálisan kioltottak. Ez a láng az érette hozott áldozatoktól még fényesebben ég. Magyarország nem csak a szabadság ösvé­nyét mutatta meg, hanem rátalált arra a bé­kés útra is, amely a függetlenséghez és a de­mokráciához vezet. A magyarok bölcsességé­nek és érettségének fényes bizonyítéka, hogy ezt a hatalmon lévők és alávetettek, a meg­szállók és a megszállottak közötti tárgyalások révén érte el, egyetlen puskalövés nélkül. De ezt nem tekinthetjük meglepőnek. Évszázado­kon át láttuk, hogy a magyarok mennyire ha­tottak a sajátjukénál sokkal tágabb világra, mennyire gazdagították azt. Az emberi alkotó­munka minden területén, a tudományban és az irodalomban, a költészettől az atomfizikáig számos magyar férfi és nő viselhette büszkén magyar nevét. Mily csodálatos, hogy ez a nagy tehetség ismét szabaddá vált, és megint kife­jezheti magát önmaga és a világ javára. (...) Hiszünk abban, hogy az Európai Közösség az a központi erő, amely kiépítheti kontinensünk jólétét és biztonságát. Ez nem zártkörű klub, bár a tagság feltételei szigorúak. A közösség a jobb jövőért dolgozik, olyan jövőért, amelyben mindnyájan megtartjuk hagyományainkat és szokásainkat, de osztozunk európai társaink erejében és tapasztalataiban. Reméljük és hisszük, hogy Magyarország csatlakozik hoz­zánk ebben a nagy kalandban, mert önöknek joguk van hozzá, hogy ismét elfoglalják helyü­ket az európai történelem és kultúra fő áram­latában. (...) Kossuth Lajos gyakran mondta, hogy a jövő a demokráciáé. Ha a jövőbe nézek, nem kételkedem,hogy igaza volt. Mi Nagy-Bri­­tanniában örvendünk annak, amit önök elér­tek, és mélységesen bízunk további sikereik­ben. Együttesen munkára kell fognunk az em­beri faj roppant képességeit, hogy egy jobb, tü­­­­relmesebb és gazdagabb világot építsünk. (...)­­ Isten áldja meg Magyarországot!” A szép és őszinte királyi szavak mellett a brit kormány Magyarországgal kapcsolatos­ politikájával is elégedettek lehetünk. Az Egye-­­­sült Királyság - Németország mellett - Ma­­­­gyarország Európai Unióba történő fölvételé-­­ nek leghatározottabb támogatója. A magyar-­­országi átalakuláshoz a brit „KNOW-HOW FUND” jelentős anyagi és szellemi segítséget­­ nyújtott. Az természetes volt, hogy az angol és­­ az amerikai sajtóban a 90-es évek eleje után­­ jelentős mértékben csökkent a Magyarország-­­­ra irányuló figyelem és azon sem kell megüt­köznünk, hogy a csökkenő mennyiségben meg-­ nőtt a kritikus hangvételű írások aránya. Ez­­ nem valamiféle rosszindulat, előítélet jele, in­­­kább azt tükrözi, hogy a brit közvélemény Ma­gyarországot egyre inkább olyan európai or­szágnak tekinti, mint a hozzá hasonló nagy­ságrendű skandináv vagy nyugat-európai álla­mokat, amelyekkel kapcsolatban is a rosszabb­­ hírek hamarabb kerülnek be a lapokba, mint­­ a jók. (Régi hibánk, hogy arra figyelünk első-­ sorban, mi rosszat írnak rólunk és saját köz-­ véleményünk egy-egy ilyen írásnak az indo-­­koltnál nagyobb jelentőséget tulajdonít.) De a­­ politikai és a gazdasági kapcsolatok jelentik­­ mindig a viszony igazi fokmérőjét. Az elmúlt­­ hat évben személyesen úgy éreztem, hogy az­­ 1920 előtt Angliában és általában nyugaton­­ elveszett magyar presztízs 1956-nak és 1989-­ 90-nek köszönhetően helyreállt, és az Antall-­­ kormány működése alatt megszilárdult. Na­­­gyon remélem, hogy a magyarság és annak mindenkori kormánya nem fog okot adni arra,­­ hogy ez a megbecsültség, tekintély újból meg-­ romoljon, netalán elvesszen. Port of Spain-be érkezett Fidel Castro, hogy beszédet mondjon a Karib Országok Szövetsé­gének csúcsértekezletén. A 25 tagállam - Wa­shington kifogásai ellenére - egyetért a kubai részvétellel. Nelson Mandela fogadta a háromnapos látogatáson Dél-Afrikában tartózkodó Ali Akbar Velajati iráni külügyminisztert. Kijelentette: az Egyesült Álla­mok rosszallása nem akadályozhatja a DÁK Irán­nal való gazdasági kapcsolatait. Sao Tomé és Principe katonai vezetői közölték: Francisco Fortunate Pires parlamenti elnököt nevezik ki az ország ideglenes elnökévé. Első fokon három és fél évi börtönbüntetésre ítélték Magyarországon Humberto Ramirez Bedoya Es­cobar kolumbiai férfit, aki január 20-án testében 116 kokainkapszulával próbált átjutni a magyar határon. Tizenhárom hónappal azután, hogy Buenos Ai­resben 86 emberéletet követelő és 300 sebesülést okozó merényletet követtek el az ottani zsi­dóközpont ellen, lerakták az új épület alapkövét. Vádat emeltek Clinton elnök két üzlettársa, Jim Mc­­Dougal és felesége ellen az ún. Whitewater-ü­gyben. A függetlenségről tartott népszavazás negatív eredménye miatt lemondott a Bermuda-szige­­tek miniszterelnöke, Sir John W.Swan. A kínai atomrobbantás világvisszhangja Az Egyesült Államok sajnálatosnak tartja, hogy Kína nukleáris kísérletet hajtott végre, és önmér­­­sékletet vár el Pekingtől - jelentette ki Ginny Terra­­no asszony, a Fehér Ház szóvivője Jackson Hole hegyvidéki üdülőhelyen, ahol a Clinton házaspár nyári szabadságát tölti. A kísérletek folytatása megnehezíti a nukleáris robbantások teljes betiltását célzó átfogó egyez­mény megkötését - hangsúlyozta a szóvivő. Kína legújabb kísérleti nukleáris robbantása miatt. .Az emberiség a nukleáris fegyverek megsemmi­sítésére törekszik. Teljes egészében érthető, hogy az atomfegyverekkel nem rendelkező országok igyekeznek elérni a nukleáris kísérletek beszünteté­sét”­- hangsúlyozta csütörtökön Georgij Kaurov. Az orosz atomenergiaügyi minisztérium szóvivője leszögezte, hogy Oroszország, figyelembe véve ezt a törekvést, már több éve beszüntette kísérleteit és szigorúan tartja magát az Egyesült Államokkal, Angliával és Franciaországgal közösen elfogadott önkéntes moratóriumhoz. A német kormány és az ellenzék a kínai kísérleti atomrobbantást követően megerősítette bírálatát a nukleáris kísérletekkel szemben. Herbert Schmülling helyettes kormányszóvivő emlékeztetett rá: Bonn minden igyekezetével azon van, hogy az atomkísérletek általános tilalmáról fo­lyó genfi tárgyalásokon előrelépés történjen, és leg­később 1996 őszén a tárgyalások befejeződjenek. Rudolf Scharping, az SPD elnöke a Kína által elkö­vetett „súlyos nemzetközi provokációról” beszélt. Téves politikai értékelésen alapul az a meggyő­ződés, hogy a biztonsághoz hozzátartozik az atom­fegyver - mondotta Vranitzky osztrák kancellár, élesen elítélve a kínai atomkísérletet. Az osztrák Zöldek a kormányfői nyilatkozatot kevésnek talál­ják és diplomáciai lépéseket követelnek Pekinggel szemben. Japán kilátásba helyezte, hogy esetleg megkurtít­ja Kínának szánt fejlesztési segélyeit a csütörtökön végrehajtott kínai kísérleti atomrobbantás miatt. Tokió alkalmazta már a részleges segélymegvonást a rosszallását kiváltó kínai kísérletek megtorlásául, legutóbb a május közepi robbantást követően. Paul Keating ausztrál miniszterelnök elítélte­ a kí­nai atomrobbantást, és felszólította Pekinget nukle­áris programjának feladására. Jim Bolger új-zélandi kormányfő sajnálkozásá­nak és aggodalmának adott hangot, s jelezte, hogy kormánya hivatalosan is tiltakozik majd Pekingnél. Vu Khoan vietnami külügyminiszter-helyettes felszólította Kínát és Franciaországot a nukleáris robbantások beszüntetésére. „Érthetetlen, mi vitte Kínát erre a lépésre éppen most, amikor javában dúl a nemzetközi vita a fran­cia atomkísérletek bejelentett felújítása körül” - mondta csütörtökön Irawan Abidin, az indonéz kül­ügyminisztérium szóvivője. Kína azt tervezi, hogy az ősszel újabb nukleáris kísérleti robbantást hajt végre - írta pénteken az AFP szerint egy japán napilap, kormányforrásokra hivatkozva. Az értesülés a Szánkéi Simbun hasáb­jain látott napvilágot, egy nappal azután, hogy Kína elvégezte nagy nemzetközi felháborodást keltő 43. nukleáris robbantását. A genfi leszerelési konferencia csütörtöki ülésén Kína képviselője ígéretet tett arra, hogy soha töb­bet nem végeznek robbantásos kísérletet, ha az át­fogó tilalom életbe lép. Csecsenföld: Fegyverlead­ás helyett tűzpárbaj Csütörtökön délelőtt a Groznij közelében fekvő Hankoda városban a leszerelés konkrét megvalósításának és dátumainak, valamint a hadifoglyok és erővel feltartóztatott szemé­lyek cseréjének kérdéseiről folytatott megbe­szélést Anatolij Romanov altábornagy, a Cse­­csenföldön állomásozó szövetségi erők főpa­rancsnoka és Aszlan Maszhadov csecsen ve­zérkari főnök. Vlagyimir Zorin, a csecsenföldi ideiglenes kormányzat helyettes vezetője csütörtökön kö­zölte, hogy a tervek szerint a csecsen alakula­tok lefegyverzése a csecsen fővárostól 25 kilo­méterre délkeletre fekvő Sáli városban és a Groznijtól 35 kilométerre nyugatra fekvő Szernovodszkban folytatódik. Zorin üdvözöl­te, hogy szerdán Zandak településen az első csecsen alakulat beszolgáltatta fegyvereit. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy háromtucat harcos leszerelése még nem jelent áttörést a katonai megállapodás megvalósításának út­ján. Leszögezte, hogy a politikai tárgyalások csak a csecsen fél reális és sürgős lépései után folytatódhatnak. Az orosz csapatok nem szándékoznak erőt alkalmazni a leszerelés érdekében mindad­dig, amíg teljesen ki nem merültek oif .40test : lehetőségek - jelentette ki Anatolij Romanov altábornagy. Riasztó hírek érkeztek azonban a Groznij­tól 40 kilométerre délkeletre fekvő Acshaj- Martanból, ahol a fegyverek beszolgáltatása heves tűzpárbajba torkollott. Az orosz légierő csütörtökön egy órán át tá­madta a Csecsenföld déli részén fekvő Ros­­nyi-Csu és Gehi-Csu települések közötti terü­letet. Az orosz védelmi minisztérium magas rangú munkatársa az Interfaxnak adott nyi­latkoztában megerősítette a hírt. A névtelenül nyilatkozó tisztviselő közölte, hogy a légierő a csecsen harcosok állásait bombázta. Elmondása szernt a légitámadást azért rendelték el, mert a csecsen alakulatok tüzet nyitottak a szövetségi erőkre. Hang­súlyozta, hogy a légierő a polgári lakosság településein kívül eső részt bombázta, s kizá­rólag a csecsen harcosok állásait vette célba. A csecsen fél képviselői azt állítják,­­hogy a szövetségi erők a légierő támogatásával* szer­dán a Csecsenföld déli és délnyugati részén fekvő településekre tüzérségi tüzet nyitottak. Rendkívül feszült maradt a helyzet Acshoj- Martanban is, ahol a szövetségi erők lezárták a ki- és bevezető utakat. A szövetségi erők ak­navetőkkel és gépfegyverekkel lőtték a telepü­lést, arra hivatkozva, hogy a csecsen harco­sok támadását viszonozzák. Az Acshoj-Martanból kiszökött néhány cse­csen népfelkelő az Interfaxnak adott nyilat­kozatában közölte, hogy a csecsen alakulatok egyáltalán nem nyilvánították ki készségüket a leszerelésre és n­em­ is áll szándékukban le­adni fegyvereiket.E­ilfismló a helyzet Kurcsa­­loj településen is, ahol mintegy 200 harcos utasítja vissza a leszerelés végrehajtását. Orosz részről Pavel Maszlov vezérőrnagy, csecsen oldalról pedig Kazbek Masahov Rcs­­hoj-Martanba utazott, hogy a helyszínen foly­tasson tárgyalásokat Baha Merzsojevvel, a csecsen harcosok parancsnokával. A település központjában két tábor is tüntet: az egyik a leszerelés megvalósítását, a másik pedig elu­tasítását követeli. Kovác-nyilatkozat Lezártnak tekinthető a vita Michal Kovác szlovák elnök elégedett a pozsonyi külügyminisztérium diplomáciai jegyzéké­re adott amerikai válasszal - jelentette csütörtökön a cseh hírügynökség. A jegyzék felszólítot­ta az Egyesült Államokat, hogy tisztázza Szlovákiával kapcsolatos álláspontját. Kovác elnök amerikai útja során a Szlovák Rádiónak úgy nyilatkozott: az amerikai kormány­tisztviselőket aggodalommal tölti el, hogy a szlovákiai demokratikus fejlődés elmarad a többi közép-európai ország fejlődése mögött. A pozsonyi kormány éles szavakkal bírálta a köztár­sasági elnököt kijelentéseiért, s ezért került sor a jegyzék m­egfogalmazására is. Kovác csütörtökön a Szlovák Rádiónak elmondta, hogy az amerikai válasz „tökéletesen összhangban" van az Egyesült Államokban megfogalmazott véleményekkel, főként az Al Gore alelnökkel folytatott tárgyaláson elhangzott megállapításokkal. Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök szintén elégedettségének adott hangot az amerikai válasszal kapcsolatban, amely szerinte „rendkívül kedvező a kormány számára". Kovác úgy vélte, hogy a Meciar politikáját ért amerikai bírálat „néhány tekintetben sokkal radikálisabb és egyértelműbb" volt, mint a rádióban elmondott nyilatkozata. Az államfő bírál­ta a pozsonyi kormányt, mert a rádióban elhangzott kijelentései alapján diplomáciai jegyzé­ket fogalmazott meg anélkül, hogy megvárta volna az amerikai útjáról szóló hivatalos jelen­tését.

Next