Romániai Magyar Szó, 1995. október (7. évfolyam, 1800-1829. szám)
1995-10-24 / 1822. szám
Romániai Magyar Szó A NAGYVILÁG HÍREI 1995. október 24. Ötvenéves az Egyesült Nemzetek Szervezete Bosznia. Betartják a fegyverszünetet A száznyolcvanöt tagország magas rangú képviselőit megörökítő közös tablókép elkészítésével vette kezdetét vasárnap délelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulásának és az ENSZ- alapokmány életbe lépésének ötvenedik évfordulója alkalmából megrendezett emlékülés a világszervezet székhelyén, New Yorkban. A rangos eseményen több mint százötven ország a legmagasabb szinten képviselteti magát: az állam- és kormányfők népes seregében jelen van Göncz Árpád magyar és Ion Iliescu román köztársasági elnök is. Néhány ország, így Kongó, Ecuador, Egyiptom, Grúzia, Németország, Olaszország, Irak, Irán, Észak-Korea, Peru és Szíria állam-, illetve kormányfője nem vesz részt. Ezeket az országokat alacsonyabb rangú tisztségviselők képviselik - írta a Reuter. A háromnapos ünnepi ülés keretében a résztvevők várhatóan számba veszik az ENSZ ötvenéves tevékenységének eredményeit, megvonják sikereinek és kudarcainak mérlegét, egyúttal pedig kijelölik a jövőbeli szerepének és helyének útjelzőit. A világ vezető politikusait egybehívó rendkívüli ünnepi esemény példátlan feladatok elé állította New York hatóságait. Csupán az állam- és kormányfők személyi épségének szavatolására csaknem tízmillió dollárt kellett költeni: a művelet a biztosításért felelős amerikai titkosszolgálat történetének legnagyobb vállalkozását jelenti. Az ENSZ-székház környékén magasodó felhőkarcolók fölött már napok óta helikopterek köröznek, és könnyűbúvárok ellenőrzik a folyópartokat. A rendőröknek azonban nemcsak a forgalmi dugókkal kell megbirkózniuk: szombaton a kubai ENSZ-misszió előtt tüntető csoportok várták Fidel Castrót, aki tizenhat év óta most először kereste fel a világszervezet székhelyét. A közelben egy másik csoport viszont a szigetország elleni amerikai tilalmak ellen tiltakozott, azt harsogva, hogy a kereskedelmi szankciók sokkal inkább a kubai népet sújtják, nem I pedig a havannai rezsimet. A kubai elnök most I harmadszor szólal fel a világszervezetben, és s akárcsak 1960-ban és 1979-ben, az amerikai hatóságok most is korlátozzák mozgási lehetőségét. Nem hívták meg azokra a fogadásokra sem, amelyeket a házigazdák szerveznek. Fidel Castro kénytelen volt távolmaradni Rudolph Giuliani New York-i főpolgármester díszvacsorájáról is, s helyette David Rockefeller üzletember társaságában költötte el estebédjét. Egyébiránt nem volt hivatalos az összejövetelre Jasszer Arafat palesztin vezető sem, aki számára hívei egy közeli szállodában adománygyűjtő vacsorát szerveztek. A nemzetközi terrorizmussal, a szervezett bűnözéssel és a tömegpusztító fegyverek terjedésével szembeni nemzetközi fellépés különböző formáira tett javaslatot Bill Clinton amerikai elnök, aki vasárnap délelőtt elsőként szólalt fel az ENSZ megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett rendkívüli emlékülésen. A rangos összejövetelt a Közgyűlés elnöke, a portugál Freitas do Amaral nyitotta meg, felszólítva a jelenlevő állam- és kormányfőket, hogy juttassák kifejezésre közös akaratukat az ENSZ tevékenységének további támogatására. A globális problémákmegoldása és a világ szétforgácsoltságának megakadályozása érdekében hasonló kéréssel fordult a résztvevőkhöz Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár is, sürgetvea megfelelő források biztosítását, és külön tanácskozás összehívását szorgalmazva a pénzügyi válság rendezésére. A világszervezet érdemeit méltatva az amerikai elnök leszögezte, hogy az Egyesült Államok a következő ötven évben is az ENSZ mellett kíván állni. Részben a republikánus bírálókhoz intézve a szavait , hangsúlyozta, hogy a terhek megosztásával a világszervezet tevékenysége számos területen - t többek között a demokrácia terjesztésében, a békefenntartásban és az emberi jogok védelmében - amerikai érdekeket is szolgál. Ugyanakkor aláhúzta azt is, hogy az ENSZ csak a költségek lefaragásával, azt is, hogy az ENSZ csak a költségek lefaragásával, forrásainak ésszerű felhasználával, szervezeti reformjával és elsődleges feladatainak kijelölésével lesz képes szerepét betölteni. Jelezte: kormányzata azon lesz, hogy eleget tegyen a világszervezettel szembeni pénzügyi kötelezettségeinek. Szorgalmazta, hogy dolgozzanak ki átfogó nyilatkozatot a nemzetközi bűnözés ellen irányuló közös erőfeszítésekről, írjanak alá egyezményt a terrorizmus megfékezésére, indítsanak offenzívát a kábítószer-kereskedelem ellen, és valósítsák meg a tömegpusztító fegyverekhez szükséges anyagok ellenőrzését. Az elnök a közgyűlés szószékéről egyúttal kérte a boszniai válságban érintett feleket, hogy ragadják meg a lehetőséget, és állapodjanak meg a tartós rendezés feltételeiben. Megígérte, hogy siker esetén az Egyesült Államok szövetségeseivel együtt segítséget fog nyújtani a béke megszilárdításához. Világos és egyértelmű megbízást sürgetett a Biztonság Tanács részéről Borisz Jelcin a boszniai békemegállapodás ellenőrzésére hivatott nemzetközi kötelékben való orosz részvétel érdekében. Az orosz elnök veszélyes precedensnek nevezte, hogy a testület a perifériára szorul a boszniai rendezés ügyében. A NATO-ra célozva megengedhetetlennek mondta, hogy egy regionális szervezet a világszervezet megkerülésével egyedül határozzon a nagy jelentőségű katonai vállalkozásról. Beszédében kifejtette azt is, hogy Moszkva egy olyan új európai biztonsági rendszer létrehozását támogatja, amely az összes állam együttműködésén alapul. Megítélése szerint a NATO keletre történő kiterjesztése gátat vetne az európai egység megteremtésének, és a tömbszemlélet felélesztésével új konfrontációs vonalakat húzna. Ismételten hang-súlyozta, hogy Moszkva ellenzi az atlanti szövetség kiterjesztését. Ugyanakkor kijelentette, hogy Oroszország az államok közötti bizalmatlanság felszámolásán és az egyenlőség kölcsönös elismerésén nyugvó új világrend kiépítésében érdekelt. Közvetlenül az orosz elnök után lépett a szónoki emelvényre Fidel Castro kubai államfő. Míg legutóbbi, tizenhét évvel ezelőtti ENSZ-szereplése alkalmából négyórás beszédet mondott, most alig néhány percben volt kénytelen összefoglalni mondanivalóját, mert a felszólalásokat ötperces időtartamra korlátozták a szervezők. A fejlődő országok részéről nagy tetszéssel fogadott beszédében Fidel Castro a világszervezet demokratizálását sürgette, kifejezésre juttatva azt a véleményét, hogy a Biztonsági Tanács összetétele és az önhatalmi vétórendszer az ENSZ-en belüli ,,új gyarmatosítást" testesíti meg. Az országa elleni amerikai tilalmakra célozva a kereskedelmi blokádot olyan ,,csöndben gyilkoló atomfegyvernek" nevezte, amely nők és gyermekek halálát okozza. Szerinte még várat magára az a világ, amelyben megvalósulnak majd a béke, az igazságosság és egyenlőség eszményei. Horvátország erővel veszi be Kelet-Szlavóniát, ha a szerb ellenőrzés alatt álló terület ügyét nem sikerül hamarosan rendezni a béketárgyalásokon - jelentette ki Franjo Tudjman horvát elnök. Horvátország őszintén reméli, hogy nem lesz szükség ilyen akcióra, és mihamarabb megegyezés születik a területének 4,6 százalékát kitevő, szerb kézen lévő Kelet-Szlavónia békés reintegrálásáról -mondta. Kim Jung Szam dél-koreai elnök azt javasolta, hogy a világszervezet tagjai az ezredfordulótól kezdve ötévenként rendezzenek csúcstalálkozót. Egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy támogassa a két Korea egyesítését célzó erőfeszítéseket. Lennart Meri észt elnök azt indítványozta, hogy a tagországok vezetői jövő szeptemberben Tallinnban egy nemzetközi tanácskozáson olyan alapszabályt dolgozzanak ki, amely nagyobb beleszólást biztosít majd az ENSZ ügyeibe a kis államok „csendes többségének”. Az emlékülés első napján összesen 54 felszólaló fejthette ki véleményét. Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője leszögezte, hogy a palesztin állam megszületéséig az ENSZ jogi, politikai és erkölcsi felelősséggel tartozik a palesztinoknak. Az ENSZ-közgyűlésben 21 év óta először felszólaló politikus hangsúlyozta, hogy az izraeli-palesztin megállapodásokban foglaltak megvalósításávalpárhuzamosan a világszervezetnek támogatnia kell a palesztinokat mindaddig, amíg meg nem szerzik az őket megillető nemzeti jogokat, köztük a visszatéréshez, az önrendelkezéshez és a nemzeti függetlenséghez való jogukat. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a teljes megbékéléshez szükség van az arab-izraeli tárgyalások kibővítésére, elsősorban Libanon és Szíria bekapcsolására. A japán kormányfő a katonai célú nukleáris kísérletek egy évenbelüli betiltását sürgette az ENSZ-közgyűlés ünnepi szószékéről. Murajamal Tomiicsi sajnálatosnak nevezte, hogy ötven évvel az első atombomba felrobbantása után még mindig vannak nukleáris kísérletek. Hangsúlyozta, hogy ideje fokozni az atomfegyverek végső felszámolására tett erőfeszítéseket. Murajama a nap folyamán megbeszélést folytatott Csiang Cö-min kínai államfővel, s azt kérte tőle, hogy Kína szüntesse be nukleáris kísérleteit. A kínai elnök azonban világosan értésre adta, hogy országának nem áll szándékában a japán kérés teljesítése. Csiang Cö-min arra hivatkozott, hogy a kísérletek védelmi célokat szolgálnak. A japán fél válaszában megerősítette, hogy Kína addig nem kap a befagyasztott segélyekből, amíg fel nem hagy a nukleáris robbantásokkal. A japán kormányfő szóvivője közölte: „mély sajnálattal" vették tudomásul, hogy Jacques Chirac francia államfő egyáltalán nem talált megfelelő időpontot egy rövid kétoldalú találkozó lebonyolítására sem. Jim Bolger új-zélandi kormányfő az ENSZ- közgyűlés emlékülésén tartott felszólalásában élesen bírálta Kínát és Franciaországot amiatt, hogy folytatják nukleáris robbantásaikat. Országa nevében elfogadhatatlannak és megmagyarázhatatlannak minősítette a két atomhatalom viselkedését. Az új-zélandi politikus vasárnap találkozott Jacques Chirac francia államfővel. A mintegy 25 perces eszmecserét a francia küldöttség teljes egészében pozitívnak értékelte. Az FP-nek névtelenül nyilatkozó forrás elmondta, hogy Jim Bolger mérsékelt állásponot képviselt a francia atomkísérletek felújításának kérdésében. A kábítószer illegális termelése, csempészése és kereskedelme elleni egységes front létrehozására szólított fel a mexikói államfő. Ernesto Zedillo nagy fontosságú feladatnak nevezte, hogy a nemzetek közössége segítséget nyújtson a gyengén fejlett országoknak, vegye fel a harcot a nyomorral és az éhezéssel. Úgy vélte, hogy fokozni kell a fajgyűlölet, a szélsőséges nacionalizmus és a szeparatizmus visszaszorítására irányuló erőfeszítéseket. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Felipe González spanyol kormányfő felszólalásában a világszervezettel szemben fennálló adósságuk megfizetésére szólította a késlekedő tagállamokat. González rámutatott, hogy csak a szilárd pénzügyi alapok teszik sikeressé az ENSZ szervezetének megerősítésére és felfrissítésére tett erőfeszítéseket. Jean Chrétien kanadai államfő a béke legszebb reményének nevezte a világszervezetet. Álláspontja szerint az ENSZ a jog, a szociális és politikai igazságosság, valamint a vitás kérdések békés úton történő rendezésének elsőbbségét jelképezi. Az iráni külügyminiszter viszont elítélte és gazdasági terorizmussal vádolta a Egyesült Államok arrogáns vezetését, amely visszaél az ENSZ-en belüli helyzetével...és fenntartja magának a jogot azt egyoldalú lépések megtételére az ENSZ akaratai ellenére is". Ali Akbar Velajati leszögezte, hogy a világszervezet jövő évezredbeli sikeréhez az államok is közötti szuverén egyenlőség elvének tiszteletben, tartásán át vezet az út. Vladimír Meciar: A ratifikációs folyamat novemberben kezdődik modelleztük a kisebbségi vonatkozású együttmű Rendszeres péntek esti rádióinterjújában Vladimír Meciar megerősítette, hogy november első napjaiban ratifikálás céljából a szlovák parlament elé terjeszti a magyar-szlovák alapszerződést. A kérdésre, vajon eléggé felkészültnek tartja-e a szlovák politikát az alapszerződés ratifikálására, Vladimír Meciar azt válaszolta, hogy a dokumentumnak „vitathatatlanul nagy történelmi jelentősége van.” Meciar szerint „az alapszerződés megszületése Szlovákia óriási külpolitikai sikere, nemcsak az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való viszony, hanem elsősorban a Magyarországgal való együttélésünk tekintetében, abban, hogy lezártuk a múltat, és a pozitív együttműködés fejlesztése előtt zártuk ki az ajtót". A dokumentum további erényei közé sorolta, hogy „megoldottuk és a kölcsönösség elve alapján bizonyos módon ködöst is” - fogalmazott a szlovák kormányfő. A Matica slovenská nevű hazafias nemzeti intézmény a Szlovák Liga megalakulásának 75. évfordulójára rendezett anyanyelvi konferenciáján résztvevők nyilatkozatot tettek közzé, amelyben követelik, hogy a szlovák parlament „jelenlegi formájában ne ratifikálja a magyar-szlovák alapszerződést, mert az az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének úgynevezett ajánlásait tartalmazza”. Ha a szlovák parlament mégsem méltányolná a nyilatkozat aláíróinak igényét, akkor a konferencia résztvevői azt követelik, hogy a magyar-szlovák alapszerződésről a Szlovák Köztársaság állampolgárai népszavazáson mondhassanak véleményt. Vasárnapra virradóra Bosznia egész területén hallgattak a fegyverek. A polgárháborús felek tiszteletben tartották a tűzszünetet a köztársaság nyugati részén is, ahol néhány nappal ezelőtt még súlyos harcok dúltak a muzulmán-horvát szövetségesek és a szerb csapatok között - idézte a dpa a szarajevói rádió vasárnap reggeli jelentését. Az ENSZ békefenntartó erőinek szarajevói képviselői azt közölték, hogy javult a fegyverszünet betartásának ellenőrzése, az ENSZ megfigyelői csaknem mindenütt szabadon mozoghatnak a válságövezetekben. Brckonál, az észak-boszniai szerb folyosó stratégiai pontjánál szombaton fogolycsere volt, s elesett katonák holttestét is kiadták egymásnak a szemben álló felek. A helyi horvát, a szerb és a boszniai parancsnokok már két helyen is megbeszélést folytattak: a nyugatboszniai Sanski Mostnál, a legutóbbi súlyos ütközetek színhelyénél, valamint a front délnyugati részén, egy meg nem nevezett parancsnoki pontnál. A bosznai béketárgyalások megkezdését is hátráltathatja, hogy a szerbek továbbra sem hajlandóak lehetővé tenni a kelet-boszniai Gorazde muzulmán enklávé szabad megközelíthetőségét - jelentette ki vasárnap Mirza Hajric, a bosnyák külügyminisztérium szóvivője. Kifejtette: Szarajevó, illetve Gorazde szabad megközelíthetőségének biztosítása az október 12-én megkötött tűzszünet feltételei közé tartozik, a bosznai szerbek tehát a tűzszüneti előírásokat szabotálják a gorazdei körzet körüli gyűrű fenntartásával. Az északkelet-boszniai Bijeljina városban vasárnap este összeült a boszniai szerbek parlamentje, hogy előkészítse az Egyesült Államokban október 31-én kezdődő béketárgyalásokat. A képviselőknek elsősorban arról kell dönteniük, hogy mire hatalmazzák fel küldötteiket, akik majd a Slobodan Milosevic szerb államfő vezetése alatt álló jugoszláv küldöttség tagjaiként vehetnek részt a béketárgyalásokon. Momcilo Krajisnik parlamenti elnök szerint Milosevic a boszniai szerbek öt célkitűzését fogja képviselni. Ezek a következők: szélesítsék ki a brekoi „folyosót", amely a boszniai szerbek ellenőrzése alatt álló nyugat- és keletboszniai területeket köti össze; adják vissza azokat a területeket, amelyeken a háború kitörése előtt többségében szerbek éltek, másrészt azokat is, amelyeket a horvát-muzulmán erők nemrégiben foglaltak el. Biztosítsanak kijáratot az Adriai-tengerhez; hagyják a szerbek ellenőrzése alatt Szarajevó déli részét; biztosítsák a Boszniai Szerb Köztársaság területi egységet. ★ « A szerb elnök közvetlen alárendeltéségébe tartozó, különleges rendőri erők fogságában senyved az a két francia harci pilóta, akiknek Mirage típusú vadászgépét két hete lőtte le a boszniai szerb erők légérdelme - az értesülést a The Sunday Times című vezető brit lap közölte. A „helyi hírszerzési forrásokra” hivatkozó beszámoló szerint Slobodan Milosevic „elragadta" a boszniai szerbektől a trófeaként számontartott „zsákmányt". Francia diplomaták folyamatosan próbálkoznak a kapcsolatfelvétellel, de a belgrádi hatóságok egyre-másra mindenféle pénzadományokhoz és engedményekhez kötik a két pilóta szabadon engedését - írja a The Sunday Times. A lap által idézett hírszerzési források szerint valós az a múlt heti palei bejelentés, amely szerint a foglyokat „elrabolták" a boszniai szerbség fellegvárának kórházából; az emberrablók Milosevic titkosrendőrei voltak. Két választás: Berlinben marad a CDU Berlinben vasárnap a német egyesülés óta másodszor választottak egységes és önálló tartományi parlamentet az egykor megosztott város polgárai. A két nagy párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Szociáldemokrata Párt (SPD) érzékeny szavazatveszteségeket szenvedett, de más lehetőség híján minden jel szerint folytatódik a két párt eddigi nagykoalíciója. A szabaddemokraták súlyos vereséget szenvedtek, és nem kerültek be az új összetételű tartományi parlamentbe. Az előzetes eredmények alapján az öt évvel ezelőttihez képest a CDU mintegy 3,5 százalékot veszített, de a voksok 37 százalékával a legerősebb párt maradt, így nyilvánvánvalóan Eberhard Diepgen eddigi kormányzó polgármester vezetésével alakul majd meg a város életét irányító új szenátus is. Az SPD mintegy 6,5 százalékot veszített. Ingrid Stahmer, a szociáldemokraták tartományi vezetője elismerte, hogy a 24 százalékos eredmény súlyos vereség számukra. Az egykori keletnémet állampárt, a Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) bebizonyította, hogy a párt korábbi sikerei a volt NDK területen nem tekinthetők Szimbolikus gesztust tett Franciaország az atomkísérletek miatt felháborodott dél-csendesóceáni országok megbékítésére. New Yorkban nyilvánosságra hozta, hogy két másik atomhatalommal, az Egyesült Államokkal és Nagy- Britanniával együtt a jövő év első felében csatakozik a térséget atomfegyvermentes övezetté nyilvánító rarotongai szerződéshez. A szerződést 1985 augusztusában kötötte a Délcsendes-óceáni Fórum" 16 tagállama Ausztrália múló jelenségnek. Összességében elérte a 14 százalékot, míg a város keleti felében több mint 35 százalékos támogatottsággal a legerősebb párt lett. Svájcban előretörtek a szociáldemokraták Az első, nem hivatalos eredmények szerint a svájci parlamenti választáson előretört az Európai Unióhoz való közeledést szorgalmazó Szociáldemokrata Párt (SPS), s az 1991-es eredményéhez képest 12 hellyel többet szerzett meg a parlament 200 tagú alsóházában, a Nemzeti Tanácsban. A másik győztes a konzervatív, EU-ellenes Svájci Néppárt (SVP), amely azonban csak 4 hellyel foglalhat el többet a parlamentben a korábbiaknál. A két győztes párttal 1959 óta együtt kormányzó Kereszténydemokrata Néppárt (CVP) és a Szabadelvű Párt (FDP) megőrizték eddigi pozícióikat. A felsőházi eredmények a kereszténydemokraták és a szabadelvűek viszonylagos visszaeséséről tanúskodnak, de nyolc helyen november 26-án második választási fordulót kell tartani, mert a jelöltek egyike sem szerezte meg a szükséges többséget. kezdeményezésére: az aláírók kötelezték magukat, hogy a térségben nem állomásoztatnak, s nem alkalmaznak atomfegyvereket, sőt, nem is kísérleteznek ilyenekkel. Az egyezmény egyetlen „szépséghibája" az volt, hogy ahhoz nem csatlakoztak az atomhatalmak, miközben a régióban mind az Egyesült Államoknak (Amerikai-Szamoa), mind Nagy-Britanniának (Pitcairn-szigetek) vannak területei, sőt, a franciák egyenesen itt rendezték be atomkísérleti telepüket. A MIÉP kormányellenes tüntetése Nemzeti ellenállásra és polgári engedetlenségre szólított fel Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke a MIÉP vasárnapi, budapesti kormányellenes tüntetésén. Mint kijelentette, a szervezetlen lázadást még ez a jelenlegi gyenge hatalom is képes lenne letörni, a polgári engedetlenséggel szemben azonban tehetetlen. A Szabadság téren összegyűlt, becslések szerint több tízezres tömeg előtt a pártelnök többször hangsúlyozta: a kormánynak mennie kell. A,,keserű hátország” nevében a társadalom különböző rétegeihez tartozók - munkás, egészségügyi dolgozó, gyesen lévő anya, értelmiségi, vállalkozó - vádolták a kormányt. A Szabadság térről a tízezres tömeg egy 1956- os Csepel teherautó vezetésével - „Vesszen Pető, vesszen Horn” jelszavak skandálásával - a Kossuth térre vonult. A Kossuth téren Dörner György színművész olvasta fel a MIÉP 12 pontját, amelyet a demonstráció résztvevői közfelkiáltással elfogadtak. Az Őszi Nyitány 12 pontja többek között a kormány lemondását, a közpénzeket elherdáló bankok átvilágítását, a privatizáció nyilvánossá tételét, a csalárd vételek és eladások megsemmisítését, valamint ezek felelőseinek megbüntetését követelte. A 12 pont megfogalmazói ezenkívül arányos és igazságos közteherviselést, családcentrikus politikát, a nyugdíjasok számára méltó életfeltételeket, nemzeti televíziót és rádiót, a hazát megvédeni képes honvédséget, független, a nemzeti érdekeket képviselő külpolitikát és a határon túli magyarság támogatását kérték számon a kormánytól. A dokumentum elfogadása után háromtagú küldöttség indult a Televízióhoz, hogy a 12 pont beolvasásáról tárgyaljon az intézmény vezetőivel. Ezt követően a Kossuth téren Csúcs László, a MIÉP fővárosi frakcióvezetője szólt az egybegyűltekhez, s az ország kiárusításával vádolta a kormányt. A kormánynak mennie kell - szögezte le -, mert egyetlen olyan hatalom sem maradhat posztján, amely szembekerült a társadalom minden csoportjával Ez után Szabó Lukács számolt be a Televízió vezetőivel folytatott megbeszéléséről. Elmondta, hogy Horváth Ádám tanulmányozás céljából átvette a 12 pontot, és csak később dönt arról, hogy az elhangzik-e a televízióban vagy sem. Ezt a bejelentést a tömeg dühödt hangzavarral fogadta. Csurka István végül bejelentette: a tüntetés - mivel becsülettel teljesítette feladatát - végetért. A MIÉP elnöke arra kérte a tömeget, hogy a tüntetők egy részének buzdítása ellenére se vonuljanak a televízió elé. A tömeg egy része azonban a kérés ellenére is a Szabadság térre vonult, ahol azt követelte a TV vezetésétől, hogy a 12 pont hangozzék el a televízióban, amelynek székházát egyébként fémkordon és rendőrök sorfala vette körül. Az esti órákban a felszólítás ellenére többen a rádió elé vonultak. A Magyar Népjóléti Szövetség elnöke, Szabó Albert,az összegyűlt 100-150 tüntető előtt felolvasta a MIÉP 12 pontját, s a kormány tagjait azonnali távozásra szólította fel. A tüntetők között volt több kopaszra nyírt fiatal. A tüntetőknek nem volt lehetőségük, hogy a rádió Bródy Sándor utcai bejáratánál elhelyezett emléktáblánál gyertyát gyújtsanak, mivel a rádió köré kordont vontak. A televízióban nem hangzik el a MIÉP 12 pontja - döntött Horváth Ádám elnök. A TV Híradó közlése szerint az MTV-nek csak választási kampány idején engedi meg az intézmény két és fél éve érvényben lévő etikai szabályzata pártközlemények beolvasását, és akkor is csak szigorúan szabályozott keretek között. Az MTI érdeklődésére a Magyar Rádió ügyeletes vezetője kijelentette, hogy a kérdésben a TV-vel azonos álláspontot képviselnek, pártközlemények szó szerinti beolvasására csak a választási törvény kötelezi őket kampányidőszakban. A Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtószolgálatának hétfő hajnali tájékoztatása szerint a fővárosban nyugalomban telt az éjszaka. Rendbontásról nem érkezett hír. A MIÉP vasárnapi tüntetésén résztvevők este 9 órakor hazamentek. Ekkora már a rádió és a televízió épülete elől is távoztak a tüntetők. (MTI/SZ.O.) Y EGY HOLLAND ÍGÉRTE, DE KETTŐ JÖN VISSZA Borbély László képviselő az Európa Parlamentről A múlt hét közepén tért haza Borbély László RMDSZ-képviselő, a román parlament titkára ama brüsszeli küldetéséről, melyen a román parlament és az EP vegyesbizottságának tagjaként vett részt az európai szerv soros ülésén. A tavaszi ülés óta történt események - pontosabban az EP-nek Romániát bíráló, a tanügyi törvény kisebbségeket sújtó tételeit kifogásoló határozata, illetve a román parlament két házelnökének erre adott felháborodott hangú válasza után a küldöttség missziója az volt, hogy meggyőzzék a vegyesbizottságot. Románia igenis, érett arra, hogy demokratikus országként kezeljék. Borbély László az alábbiakat közölte a tárgyalások tanulságáról: - A helyzet komikuma az volt, hogy szinte egy időben a romániai diákok elégedetlenségével, a küldöttség majd minden tagja versenyt dicsérte az új román tanügyi törvényt, természetesen az RMDSZ kivételével. Az RNEP-képviselő meg is jegyezte tréfásan, hogy Gabriel Jepelea kereszténydemokrata párti alelnök, ellenzéki képviselő jobban védte a román érdekeket, mint Funar. Ugyanis az öregúr kategorikusan elutasította az EP határozatát, mondván: Románia ezt nem tudja elfogadni. - Sajnos, ez volt küldöttségünk részéről az általános megközelítési tónus. Szinte egyformán hajtogatták, hogy Románia megtett mindent közelebb kerülni az Európai Unióhoz, s a továbbiakban is mindent elkövet... Igyekeztek tehát, a megszokott stílusban, mindent elkenni. - Valóságos hideg zuhany volt minderre Klaus Hänsch állásfoglalása, aki leszögezte: meg kell érteni, hogy ez nem Románia egyesülése az Európai Unióval, hanem csatlakozása hozza. Ez pedig azt jelenti, hogy Romániának eleget kell tennie azoknak a kritériumoknak, melyeket az EU felállított, és amelyek ugyanazok Franciaország számára és Románia számára is. Elutasította azt, hogy az EP nyilatkozata beavatkozás lenne a román belügyekbe, s ezután is véleményt mond minden olyan kérdésben, amiről úgy érzi, hogy ellentmond az integrációs folyamatnak. Az emberi, kisebbségi jogokkal kapcsolatban is a nyíltság fontosságát, s a bizottságon belüli szakértők szerepét hangsúlyozta. Rámutatott: az igazi tárgyalások csupán egy alkalmazkodási, több mint egyéves időszak eltelte után kezdődnek meg, minden közép-európai ország viszonylatában. Fontos mozzanat, hogy Hans van den Broek, az EU-bizottság külkapcsolatokért felelős tagja, aki Max van der Stoel minisztere volt egy korábbi holland kormányban, a kisebbségügyi főbiztossal együtt hajlandó átnézni mindazokat a problémákat, amik a román tanügyi törvénnyel kapcsolatosak, hogy amikor a főbiztos Romániába jön, az EU-val közös álláspontot képviselhessen. Igaz, hogy tételesen mindez nem jelentkezik így a végső nyilatkozatban, amit mindannyian aláírtak, de az ülésszakon nyilvánvalóan elhangzott. Ugyancsak EU-küldöttség vizsgálja majd meg az emberjogi kérdésekben jelzett rendellenességeket, amelyek tanulmányozására előreláthatóan három EP-képviselő látogat Romániába Lejegyezte: CSERE GÁBOR ❖ Görögország és Macedónia egyezményt írt alá arról, hogy kölcsönösen külképviseletet létesítenek egymás fővárosában. 4. Az olasz jobbközép tábor a kormány elleni bizalmatlansági indítvánnyal válaszolt az igazságügyminiszter menesztésére. 4. Megtartotta alakuló közgyűlését a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért nevű szlovákiai baloldali magyar párt. ♦ Ankara határozottan cáfolta Jelcin elnök vádját, miszerint Törökországban csecsen harcosokat képeznének ki. ♦ Az Azori-szigetekről való felszállás közben felrobbant és a tengerbe zuhant a német légierő egyik szállítógépe. Semmi esély arra, hogy a fedélzetén tartózkodó hat ember közül valaki is túlélte volna a katasztrófát. 4. Irán kétségbe vonta Azerbajdzsán államiságának jogosultságát. Egy magas rangú tisztségviselője szerint az ilyen nevű tartományok mindenkor iráni fennhatóság alatt álltak. Több mint öt órát töltött az űrben a Mir kutatóállomás egyik orosz és német űrhajósa. ❖ Politikai szövetségre lépett egymással az orosz Zsirinovszkij és a szerb Seselj szélsőséges pártja. 13 kritikus vélemény (I.) Van még mit tenni — Megjelent a Magyar Hírlap 1995. október 12-i Nemzetiségi oktatás című mellékletébenA kisebbségi oktatás fejlesztése a kisebbségi önkormányzatok számára a legfontosabb, ugyanakkor, mint összeállításunkból kiderül, az egyik legtöbb gondot okozó feladat. A hazánkban hivatalosan elismert 13 nemzetiség országos önkormányzatának, illetve szövetségének illetékeseit arról kérdeztük: mi a véleményük a kisebbségi oktatás mai helyzetéről és távlati lehetőségeiről. A romák Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat Oktatási Bizottságának fejlesztési programja az iskoláztatás, a magasabb végzettség megszerzésére helyezi a hangsúlyt, hiszen adatok bizonyítják, hogy a társadalmi érvényesülés alapja napjainkban ez. A cigányság számára azonban a képzettség elérése komoly akadályokba ütközik. Ennek hatása már a nagy létszámú cigányközösségekben folyamatosan megjelenik. A program hangsúlyozza, hogy az alacsony iskolázottság az évek során újratermelődik, kilépni belőle pedig szinte lehetetlen. A konfliktus- és feszültségmegelőző, valamint felzárkóztató program ezért a mindenki számára kötelező általános iskolai tanulmányokra épül. A kisebbségi önkormányzatok csak abban az esetben tudják ellátni a nemzetiségi iskolák fenntartásának feladatát, ha ehhez a finanszírozási alapot is megteremtik. Szükség lenne a felnőttoktatás lehetőségének megteremtésére is, ugyanis sokan szeretnék elsajátítani a nyelvet, amelyre korábban nem volt módjuk. A németek Az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat felmérése szernt a nemzetiségi települések 80 százalékán van lehetőség a nemzetiségi nyelv elsajátítására. Erdei Ferenc, az önkormányzat alelnöke szerint lépni kell annak érdekében, hogy az általános iskolákban, főiskolákon más tantárgyakat is tanulhassanak a diákok németül. A kisebbségi kiegészítő fejkvóta tervezett csökkenése veszélybe sodorhatja a nemzetiségek szakköreinek fenntartását, az oktatás fejlesztését. Erdei szernt a kisebbségi szervezetek közös gondja, hogy az állami szintű döntésekbe nem vonják be őket. A nemzeti alaptanterv ismertetésére nem hívták meg például a kisebbségi szervezetek képviselőit. A szlovákok A magyarországi szlovák nemzetiségi oktatás nagyon leromlott állapotban van - jelentette ki Mata Mihály, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének elnöke. Az államosítások során megszüntették az egynyelvű, iskolákat, óvodákat, kétnyelvű iskola is csupán öt van az országban, ebből kettő gimnázium. Hiányzik a szakosodási lehetőség a középiskolákban, de a felsőoktatásban is csak pedagógusképzés létezik szlovák nyelven. Igaz, a nemzetiségi fiataloknak van lehetőségük ösztöndíjasként egyetemi végzettséget szerezni Szlovákiában, egyrészt a magyar, másrészt a szlovák új kormánynak köszönhetően. Az elnök véleménye szerint modernizálni kell új tanterveket, de a legfontosabb feladatuk az óvodai, iskolai rendszer megerősítése, a kisebbségek számára az iskolai összevonások erőltetése ugyanis végzetes lehet. Magyarországon jelenleg az oktatás állami feladat, ezért a feltételek biztosítását, a segítséget is elsősorban a magyar államtól várják a magyarországi szlovákok. (Folytatjuk) HASZÁN ZOLTÁN \