Romániai Magyar Szó, 1996. december (8. évfolyam, 2209-2230. szám)

1996-12-13 / 2219. szám

1996. december 13 Romániai Magyar Szó 7 (December 10-i Törvénytárunk folytatása) IX. FEJEZET Átmeneti és záró rendelkezések 61. szakasz. - A jelen törvény alkalmazásával kapcsolatos bármely vitás kérdés megoldása a bírói hatóságokra tartozik. 62. szakasz. - Az egyes közmunkálati és lakásépítési betektetések ösztönzéséről szóló, a 82/1995. számú törvénnyel jóváhagyott és módo­sított. 19/1994. számú kormányrendelet előírásai a megkezdett lakások befejezéséig tovább alkal­mazandók. A tömbházak befejezése után a 19/1994. számú kormányrendelet és a metodológiai szabályok előírásai szerinti külön letétalap jövedelemforrásait átveszi a 9. szakasz előírásai alapján létrehozandó külön letétalap. 63. szakasz.- A természetes személyek általános jövedelemadóia megállapítási és kivetési rendsze­rének a bevezetésétől számított 60 napos határidőn belül a kormánynak oly módon kell szabályoznia a jelen törvény II. fejezetében előírt kedvezményeket, rogy ezekben a lakásépítkezésbe és a földren-Eéskárt szenvedett lakások biztonságossá tételébe efektetéseket eszkózlő természetes személyek is részesülhessenek. 64. szakasz. - A többlakásos épületek laká­sainak és nem lakás rendeltetésű helyiségeinek a rendeltetését csakis a tulajdonosok társulásának a beleegyezésével lehet megváltoztatni, a törvény feltételei között. 65. szakasz. - A természetes személyek és a gazdasági tényezők kérésére üdűlőházak építése csakis a kérelmezők tulajdonát képező vagy általuk a törvény feltételei között koncesszióba vett telkeken engedélyezhető, a törvény szerint jóváhagyott uroamsztikai és területrendezési dokumentációkban megállapított övezetekben. 66. szakasz. - A hivatalos rezidenciát képező lakások bérét Románia Elnökségének, a Szená­tusnak. a Képviselőháznak és a Kormány Főtitkár­ságának a költségvetéseiből, az évente jóváhagyott költségvetési előirányzatok keretei között kell kifizetni. 67. szakasz. - A kormány országos viszonylatban telel a lakásépitésfejlesztési politika egységes alkalmazásáért. A lakásépítkezések fejlesztési programját a Közmunkálatügyi és Területrendezési Minisztérium az érdekelt központi közigazgatási szervek, a megyei és a helyi tanácsok megalapozásaira támaszkodva, a törvény szerint jóváhagyott urbanisztikai és területrendezési dokumentációkkal egybehangzón dolgozza ki. 68. szakasz. - A kormánynak metodológiai szabályokat kell elfogadnia a jelen törvény rendel­kezéseinek alkalmazására. 69. szakasz. - A magán- vagy vegyes tulajdonban levő többlakásos épületek tulajdono­sainak a jelen törvény hatályba lépésétől számított 12 hónapos határidőn belül létre kell hozniuk a tulajdonosok társulásait, a tulajdonosok társulásainak a keretszabályzata szennt, amelyet a jelen törvény szerves részét képező 2. számú melléklet tartalmaz. Az épületek telekkönyvi bejegyzése, az 1. bekezdés előírásai szerint létrehozott tulajdonosi társulások bírósági bejegyzése díjmentes. A tulajdonosok társulásai jogi személyiségének elnyeréséig a lakótársulások a lakótársulások szervezési és működési alapszabályának jóváhagyá­sáról szóló 387/1977. számú államtanacsi törvényerejű rendelet alapján műkődnek. 70. szakasz. - A jelen törvény hatályba lépésétől számított 12 hónap elteltével a lakótársulások szer­vezési és működési alapszabályának jóváhagyásáról szóló 387/1977. számú államtanácsi törvényerejű renoelet hatályát veszti. 71. szakasz. - A jelen törvényben előírtaknál kedvezőbb, egyebek között a lakásjogi és a lakásjoggal kapcsolatos viszonyokra vonatkozó külön törvényekben szentesített jogokat élvező személyek továbbra is a kedvezőbb jogok alkalmazását élvezik. 72. szakasz. - A jelen törvénynek a lakások bérbeadására vonatkozó rendelkezései kiegészí­­tendők a Polgárjogi Törvénykönyvnek a lakbérleti szerződősre vonatkozó rendelkezéseivel. 73. szakasz. - A jelen törvény hatályba lépésének az időpontjában hatályát veszti:- a lakásalap kezeléséről s a tulajdonosok és a bérlők közötti viszony szabályozásáról szóló 5/1973. számú törvény, a 4. fejezetének és a 4. fejezetére utaló 63. szakasznak a kivételével, kizárva a szemé­lyi tulajdonú lakfelületekre vonatkozó rendelke­zéseket;- az 5/1973. számú törvény végrehajtását célzó intézkedéseket megállapító 860/19^3. számú minisztertanácsi határozat, a lakások bérbeadására vonatkozólag;- a lakások építési rendszerének javításáról és az állami alapokból épülő lakások felső árhatárainak, a személyi tulajdonú lakások szerződéses árainak és az állami lakásalaphoz tartozó lakások eladási árának megállapítására vonatkozó egyes sza­bályozások módosításáról szóló 256/1984. számú államtanácsi törvényerejű rendelet;- az állami alapokból vagy a lakosság alapjaiból történő állami hitellel és kivitelezéssel támogatott lakásépítés rendszerének javításáról szóló 68/1975. számú államtanácsi törvényerejű rendelet;- az építmények kivitelezésének engedélye­zéséről és intézkedésekről a lakásépítéssel kapcsolatban tárgyú 50/1991. számú törvény 12. szakasza 1. bekezdésének a) pontja és a 2. bekezdés, a 21-25. szakaszok és a 35. szakasz 2. bekezdése;- a jelen törvény előírásaival ellentétes bármety más rendelkezés. .Ezt a törvényt a Szenátus az 1996. szeptember 30-i ülésén fogadta el, betartva Románia Alkotmánya 74. szakasza (1) bekezdésének az előírásait. IQN SOLCANU A SZENÁTUS ELNÖKE helyett Ezt a törvényt a Képviselőház az 1996. szeptember 30-i ülésén fogadta el. betartva Románia Alkotmánya 74. szakasza (1) bekezdésének az előírásait. ADRIAN NASTASE A KÉPVISElÓHÁZ ELNÖKE Bukarest, 1996. október 11. 114. szám. 1. számú MELLÉKLET MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK a lakások esetében A. Minimális követelmények- a valamely más személy vagy család tulajdonának és az általa bírlalt lakás kizárólagos használatának a háboritasa nélküli szabad belépést biztositó különbejárat a lakásba;- helyiség pihenésre;- helyiség ételkészítésre;- egészségügyi csoport;- hozzáférés a villamos energiához és az ivóvízhez, a szennyvíz és a háztartási szemét ellenőrzött eltávolítása. B. Minimális felületek Sze­mé­lyek/ csa­lád-Sá­bák/ la­kás Nap­pali szo­ba Háló­szo­bák Ét­ke­ző Kony­ha Eijesz-S09-ügyt hetyi­:,áqek Táro­*6-he­lyek Hasz­nos »élő­iéi Beépí­tett (élő­iét szám szám m*m2 m*m2 m2 m2 m2 m2 1 1<8,00 _ 2,50 5,00 4,50 2,00 37,00 58,00 2 2 18,00 12.00 3,00 5,00 4,50 2,00 52,00 81.00 3 3 18,00 22,00 100 5,50 650 250 66.00 102.00 4 3'9,00 2f00 150 5,50 6.50 3,50 74,00"5,00 5 4 20,00 34,00 150 6,00 7,50 4,00 87 00 135,00 6 4 21,00 36,00 450 6,00 7,50 450 93,00 144, uo 7 5 2200 46,00 5.00 650 9.00 5,00'07,00 166,00 8 5 22.00 48.00 6.00 6,50 9.00 5,50 110.00171,00 J E G Y Z ET:- Az egyszobás lakás nappaliszobájának a felülete magában foglalja az alvásra szolgáló felületet is.- az étkezőhely belefoglalható a konyhába vagy a nappaliba.- A hálószobák minimális szabad magassága 2,55 m, a manzárdokat, a boltíves helyiségeket és a beugrókat kivéve, amelyek esetében személyenként legalább 15 köbmétert kell biztosítani.- A lakható felület a lakószobák összfelülete. Felöleli a hálószobák és a nappali szoba felületet.- A hasznos felület az ósszfelület, a falak által elfoglalt felület kivételével.- A lakás hasznos felülete a helyiségek összes hasznos felületeinek összegezése. Felöleli a nappalit, a hálószobákat, fürdőket, illemhelyeket, tusolót, konyhát, tárolóhelyiségeket, a lakásba való közlekedésre szolgáló helyeket. A hasznos felületbe nem számítandó be a fedett erkélyeknek és az erkélyeknek,az ajtók közötti hézagot betöltő küszöböknek, az 1 méterig terjedő átjáróknak, a fűtőtestek bemélyedésének a felülete, valamint a kályhák és a fürdőkazánok által elfoglalt felület (0,50 m2- mindenegyes kályha és fürdőkazán esetében), abban az esetben, ha kályhával fűtnek. A duplex lakások esetében a feljáró, a lépcsőpihenők kivételével, nem foglalandó be a lakás' hasznos felületébe. A B táblázatban foglalt beépített lakásfelület a helyiségek hasznos felületéből, a fedett erkélyekből, az erkélyekből, valamint az épület közös részéiből (mosókonyhákbói, szárítókból, lépcsóházbol, nemkülönben a háztartási hulladékok gyűjtésére, tárolására és eltávolítására szolgáló mellékhelyi­ségekből, a liftaknából stb.),a lakásra jutó hányad­részének az Összegzése, amelyhez hozzáadandó a lakás külső és belső falai által elfoglalt felület; szilárd tüzelőanyagos fűtés esetében hozzáadandó a kályhák és a fürdőkazánok által elfoglalt felület. Nem tartalmazza az alagsori rekeszeknek és a garázsoknak a felületét, amelyet azonban külön lehet feltüntetni.- A lakás fő egészségügyi helyiségének olyan felülettel kell rendelkeznie, amely lehetővé tegye a tolószékben ülő fogyatékosok hozzáférését a fürdőkádhoz.- Az egészségügyi helyiség a lakásba foglalandó abban az esetben, ha biztosítani lehet a vízellátást és a csatornázást.- A lakás belsejében levő folyósoknak és előszobának minimális szélessége 120 cm.- A lakás elhelyezésétől függően a beépített felületeknek 110 százalékos eltérésük lehet.- A lakásonkénti személyek szamát a szociális, az Intervenciós, a szolgálati es a szükséglakások kiutaiasánal keli figyelembe venni. C. Egészségügyi helyiségek Lakásonkénti szobaszám 1 2 3 4 5 Fürdő 1 1 1 1 2 Tus ■ ­­-1 46-WC­-1-­D. Az egészségügyi helyiségek minimális eilátmányozása Fürdő Tus. WC Fürdőkád 1 WC-kaqyló 1 1 1 Mosdó nagy 1-­Tusoló kicsi-1 1-1 ­Faliszekrény nagy 1-­kicsi-1 1 Tükör nagy 1-­kicsi-1 1 Törülkózótartó 1 1 1 SzaDDarrtartó 1 1 1 PaDirtarto 1 1 1 Fooas 1 1-Leto'yó 1 1-J E G Y Z ET:- A fürdőben elő kell irányozni a mosógép helyét.- Az egészségügyi helyiségek számára közvetlen vagy szelTőztetőaknás szellőztetést kell biztosítani. E. A konyha minimális eilátmányozása A lakás szobáinak száma 1-23 45 Edónymosó. kagylóval és szárítóval 1 1 1 1 JEGYZET: A konyhát el kell látni szellőztető aknával és helyet kell biztosítani a hűtőszekrénynek és a konyhaasztalnak. F. Minimális eilátmányozás villamos felszerelésekkel HálóNappali Konyha Fürdő Tus WC lámpahely 1 1-­-­Falilampa-1 1 1 1 Kapcsoló 1 1-­-­Megszakító­-1 1 1 1 Konnektor 2 3 1-­-Folfleieses konnektor-1 1--JEGYZET:- Kapcsolókkal és falilámpával kell ellátni minden tárolóhelyiséget és közlekedési térséget.- A fürdőt kiszolgáló földeléses konnektort a helyiségen kivül kell felszerelni.- Minden lakáshoz csengőt kell felszerelni.- A többlakásos épületeket el kell látni a kollektív antennához és a telefonhoz szükséges felszere­lésekkel és konnektorokkal. . - A falusi környezetben levő lakások egészségügyi helyiségeinek és konyháinak minimális ellátmányai a lakás fennállása idején, a közszolgaitatási hálózatokba vagy a sajat vízellátó és ellenőrzött szennyvizeltavoiító rendszerbe való bekapcsolással párhuzamosán és kivitelezhetók. G. A többlakásos épületek közösen használt helyiségei és berendezései- Tűzvédelmi és -oltási felszerelések, valamint felvonó a hatályos szabályok szerint.- Helyiségek a kerékpárok, gyermekkocsik tárolására és runaszárítasra.- Helyiségek a háztartási hulladék gyűjtésére, tárolására és eltávolítására.- Helyiségek a szilárd vagy folyékony tüzelőanyag tárolására, abban az ecetben, ha nem biztosítható a közjxjnti fűtés és/vagy a konyha gázellátása.- Feljáró a tolókocsis személyeknek. 2. számú M E L L ÉK L E T A tulajdonosok társulásainak KERETSZABÁLYZATA telekkönyvi bejegyzésének az időpontjától számított 60 napos határidőn belül kell összehívni. A társulásnak tagjai lesznek az összes lakástulajdonosok, a polgármesteri hivatalt és az alapítót is ideértve, mindazon ideig, míg az épületben egy vagy több lakást bírlalnak. 5. szakasz. - A tulajdonosok társulása a társulás tárgyát képező épület körzete szerinti bíróságnál való bejegyzésének pillanatától elnyeri a jogi személyiséget, a jogi személyekre vonatkozó szabályok szerint. A húsznál kevesebb társult tulajdonossal rendelkező épületek esetében a társulást létre lehet hozni szomszédos épületcsoportok szerint, rendszerint legalább 3 tulajdonost összesítve a tulajdonnal való gazdálkodás közös érdekeinek a kritériuma alapján. 6. szakasz. - A bíróság a létesítési megegyezés és a tulajdonosok társulásának az alapszabálya alapján hozza meg a bejegyzési kérelemmel kapcsolatos döntését. A tulajdonosok társulásának az alapszabályát a jelen törvénynek és a tulajdonosok társulásai jelen keretszabályzatának az alapjan kell elkészíteni. 7. szakasz. - A 61/1990. számú törvényrendelet és a 86/1992. számú törvény alkalmazása nyomán is magántulajdonban vagy vegyes tulajdonban levő épületek lakótársulásal a tulajdonosok társulásaivá alakulnak, a jelen keretszabályzatban foglalt szabályok szerint. Általános rendelkezések, meghatározások 1. szakasz. - A jelen keretszabályzat megállapítja a tulajdonosok társulásainak, ezek létesítésének es működésének, valamint a tulajdonban levő épületek admmisztraiasának és üzemeltetésének a módozatát. 2. szakasz. - A keretszabályzat alkalmazandó a magántulajdonban vagy vegyes tulajdonban levő összes többlakásos épületek esetében, azokat is ideertve, amelyek nem lakas rendeltetésű helyisé­gekkel is rendelkeznek. 3. szakasz. - A jelen szabályzatban használt kifejezések énelme a kővetkező: a) közösen birtokolt tömbház-épület alatt olyan ingatlantulajdon enenöó, amelynek bizonyos részéi nem lakásrendeltetésű helységekből nemkülönben egyéni tulajdonban levő iaká; okboi aíinak, a töoDi tesz pedig osztatlan közös tulajdon? kepez. Az ingatlantulajdon csak akkor képezi közös birtoklás tárgyát, ha a közös tulajdon osztatlan hányadrésze á lakások tulajdonosait illeti meg és nem választható el a lakások ieiett; tulajdontól. b) helyiség illetve lakás alatt a lakóépületnek az egyéni tulajdonrends : erbe tartozó azon része én.endő, amelyik a közös tusaidon osztatlan hányadrészévé! együtt ingatlantulajdon-egységet kepez. Azoknak az eseteknek a kivereievel, amelyekre a keretszabályzatban vagy a társulási megegyezésben más előírások vonatkoznak, a közösen birtokolt tomp­­házban levő lakás feletti tulajdonjog azonosnak tekin­tendő a más ingatlantulajdonok feletti tulajdonjoggal, c) Közös tulajdon alatt a tulajdont képező épület részei értendők, amelyek nem lakások és a rendelte­tésük az, hogy közösen használják az illető épületbeli összes tulajdonosok. A közös tulajdon oszthatatlan és az egyéni lakások tulajdonosai birtokolják, a számukra kiszámított hányadrészek szerint. A közös tulajdon felöleli a tulajdonnak összes közösen használt részeit, így a telket, amelyre az épü­letet építettek, a belső udvart, az ^lapozást, az ellenál­lási szerkezetet, a tetőt, a teraszokat, a kéményeket, a lépcsőket, az előcsarnokokat, a pincéket, az alagsoro­kat, a lépcsóházat, a szemétiedobót, a víztartályokat, a felvonókat. « A közös tulajdon tartalmazza az épületnek azokat a közös használatban levő berendezéseit, amelyekkel az építésé idején vagy később a tulajdonosok látták .el az épületet, így például az esővíz levezetésére szolgáló csatornákat, a villámhárítókat, az antennákat, a teleíorv és villamossági berendezéseket, a vízcsöveket, a fűtési rendszereket és az eavéni lakásokban levő elosztóhelyekig a közös tulajdonú reszeken athaladó gázvezetékeket. d) Hányadrész alatt a közös tulajdonból az egyéni tulajdonban levő lakások mindegyikére eső és a tulajdont igazoló iratban foglalt hányadrész értendő. Abban az esetben, ha a hányadrészeket nem írták be a tulajdont igazoló okmányba, azokat mindegyik lakásra ki kell számítani, az egyes lakások laktelülete és az ingatlanban levő összes lakások lakfelúletemek összege közötti tüggvénynek megteieloen. e) alapítók alatt az államot is beleértve bármely olyan jogi személy, helyi közigazgatási intézmény, személy vagy közösen cselekvő személyek csoportja értendő, amelyek vagy amelyeknek a neveben létrehoznak egy közös birtokot és amelyek eladás vagy bármely más átruházási forma útján helyisegeket, illetve lakásokat kínálnak fel valamely tömbhäzban az egyéni tulajdonosok számára. fi A helyiség illetve a lakás tulajdonosa alatt az a személy vagy személycsoport értendő, amely valamely közösen birtokolt lakóházban tulajdonjoggal rendelkezik az liletó helység, illetve lakás feiert. gj A tulajdonosok társulása alatt valamely magántulajdonban vagy vegyes tulajdonban levő épület összes lakasal tulajdonosainak a szervezete értendő. h) Társulás! megegyezés alatt az az okmány értendő, ame'y szentesíti a tulajdonosok elhatározását, hogy a tulajdon telekkönyvi bejegyzése után társuljanak. i) Közős költségek alatt a társulás azon kiadásai vagy pénzügyi kötelezettségei értendők, amelyek a közös tulajdonhoz fűződnek vagy az egyes lakásokra feloszthatok. XI. FEJEZET A társulási megegyezés 8. szakasz. - A társulási megegyezésnek a kővetkezőket kell tartalmaznia: aj a tuíaidon címét; b) az egyéni lakások tulajdonosainak csaiád- és személynevét; c) a tulajdonnak a következőket tartalmazó leírását: az épület leírása, az épület összetétele, az emeletek száma, a lakások száma és a szobák száma szennti beosztása; az épülethez tartozó telek. A leírásnak jogi szempontból kielégítőnek kell lennie ahhoz, hogy az épületet az ingatlantulajdonokat bejegyző hivatal bejegyezze a teleKkónvvbe; d) az épúiet összetételébe tartozó minden egyes helyiség, illetve lakás megfelelő azonosítását az elhelyezésének és a feiüietének a feltüntetésével biztosítani képes tervrajzokat vagy vázlatokat; e) a közös tulajdonban levő részek felsorolását és leírását: f) a közös tulajdonból az egyes lakásokra eső hányadrészt. 9. szakasz. - A tulajdonosok társulásának létrehozását célzó összejövetelen a lakások tulajdonosainak végrehajtó bizottságot és cenzori bizottságot kell választaniuk, határozva ezek tagjainak a száma és mandátumuk időtartama felett. A cenzori bizottság tagjainak gazdasági, pénzügyi és jogi térén szakismeretekkel és tapasztalattal keli rendelkezniük. A tulajdonosok társulása a cenzori, pénzügyi ellenőrzési és könyvviteli bizottság feladatkörét átruházhatja természetes vagy jogi személyekre, társulásokra vagy szakosított gazdasági tényezőkre. A tulajdonosok társulásának elnöke a legtöbb szavazatot összesítő jelölt lesz. 10. szakasz. - A közös bevételeknek és kiadásoknak a hányadrészeit az egyes lakásokra eső közös tulajdonhányaddal arányosan kell megállapítani. 11. szakasz. - Az egynél több tulajdonossal rendelkező helyiségek, illetve lakások esetében a tulajdonosok közötti társtulajdonosi viszonyokat a Polgárjogi Törvénykönyv előírásainak megfelelően kell szabályozni. 12. szakasz. - A társulási megegyezés kiegészí­téséhez vagy módosításához a lakások, nietve a más rendeltetésű helységek tulajdonosai leoaiább 80 százalékának a szavazatával adott beleegyezése szuxseqes. Bármely kiegészítést vagy rttMosHást be kel! jegyeztetni az epulet Körzete szerinti bíróságnál. '13. szakasz. - Abnan az esetben, ha a lakások, illetve a helyiségek a tarsuiasoa hevenetők, illetve a társulásoól visszavonhatok, a társulási megegyezésDön meg kell állapítani a társulásoan maradt lakásokra eső hányadrészek, újbóli kiszámításához használandó képletet. A lakástulajdonosok jogai és kötelezettségei 14. szakasz. - A lakás tulajdonosa köteles saját költségén megfelelő állapotban tartani a lakást. Egyetlen tulajdonos sem sértheti még a közös vagy egyéni tulajdonjogot és nem okozhat aduimat neki. 15. szakasz.- A tulajdonos köteles 15 napos előzetes értesítéssel beleegyezni, hogy a társulás képviselője belépjen a lakasába, ha szükségessé válik a közös tuíaidon csak a lakásból hozzátérhető részeinek a megvizsgálása, javítása vagy helyette­sítése. Kivételt kepeznek a sürgősségi esetek, amelyekben nincs szükség előzetes eríesítesre. 16. szakasz. - A kczös tulajdon adminisztrálása, karbantartása és javítása a társulás telaaatat kepezi, az említettekkel kapcsolatos kiaoasok pedig közös költségeket képeznek. A tulajdonosok társulása e szolgáltatások végzésére, illetve szállításara más személyeket alkalmazhat, illetve szerződéseket kömet. 17. szakasz. - A tulajdonosok társulása szavazattöbbséggel intézkedéseket foganatosíthat az épület kényelmi fokának és hatékonyságának a javítására. A fontosabb berendezések, így a vízmelegítő bojlerek, a központi totes, a víztartályok, a felvonók és a hasonlóan jelentős ellátmányok csak a tulajdonosok legaiáob 75 százalékos szavazattöbb­ségén alapuló jóváhagyásával cserélhetők ki. A beavatkozások természetétől függetlenül figyelemoe keli venni az egész épület harmonikus és egységes kinézósének megtartását. 18. szakasz. - A tulajdonos a lakásában tökéletesí­téseket vagy módosításokat eszközölhet az épület vagy más lakások szerkezeti integritásának veszelyeztetese nélkül. A tulajdonos csak a tulajdonosok társulásának előzetes beleegyezésével változtathat a közös tulajdon aspektusán. 19. szakasz. - Az egymás melletti lakásoknak az épület ellenállási szerkezetébe nem tartózó falait az illető lakások tulajdonosai közötti megállapodással és a tulajdonosok társulásának értesítésével át lehet helyezni. A lakások-és a közös tulajdon közötti, az épület ellenállási szerkezetébe nem tartózó falakat csak a társulási megegyezés módosításával lehet áthelyezni. 20. szakasz. - Ha valamely lakásnak a tulajdonosa vagy a neveben cselekvő bármely más személy karokat okoz a közös tulajdon bármely részének vagy valamely más lakasnak, az illető tulajdonosnak helyre kell allítama a rongálások előtti állapotot vagy fizetnie kell a javítási munkálatokért. V.JFEJEZET A tulajdonosok iársulósénak szerverese es működésé A tulajdonosok társulásának létrehozása és bejegyzése 4. szakasz. - A tulajdonosok társulását gyűlés keretében kell létrehozni, amelyet az egész épület 21. szakasz. - A tulajdonosok társulásának megalakulására összehívott első szervezési összejövetel után évente legalább egyszer meg kell tartani a társulás tagjainak a közgyűlését. A közgyűlés a tulajdonosok társulásának összes tagjaiból áll. A társulás speciális összeiöveteleit bármikor összehívhatja a végrehajtó bizottság vagy összehív­hatják a tulajdonosi részhányadok legalább 20 százalékát képviselő lakások tulajdonosai. A tulajdonosok társulásának bármely összeülésórői a megtartása előtt legalább 10 nappal értesíteni kell az összes tulajdonosokat. 22. szakasz. - A tulajdonosok társulása a személyesen jelen levő vagy képviselt tagjai legalább kétharmadának a jelenlétében fogadhat e! döntéseket A gyűlést fel lehet függeszteni és ismét össze lehet hívni, ha nincs meg a kvórum. Az ismét összehívott gyűlésen, ha a tulajdonosok ^társulása összes tagjainak az összehívása bizonyít­ható, a döntéseké jelen levő tagok számától függetlenül fogadhatók el. '23. szakasz. - A tulajdonosok társulásának ' gyűléseben a döntések elfogadásakor figyelembe kell venni a következőket: a) mindegyik tulajdonos szavazata egyenlő értékű a közös tulajdonban általa bírlalt hányadrésszel; b) a tulajdonost képviselheti egyik családtagja vagy az aláírt meghatalmazásával rendelkező, a nevében szavazó képviselője; cl a tulajdonosok társulásának valamely tagja írásos meghatalmazás alapján legfeljebb egy távollevő tagot képviselhet; d) egyenlő szavazatszám esetén az elnök szavazata a döntő. A társulás döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel fogadják el. 24. szakasz. - A tulajdonosok társulásának feladatköre a következő: a) elfogadja és módosítja a bevételi és kiadási költségvetéseket és a forgóalapot: a lakásoknak és a .lakástól eltérő rendeltetésű helyiségeknek a tulajdonosaitól beszedi a közös, költségekhez való szokványos és speciális hozzájárulási hányadokat; b) alkalmazza és tisztségéből felfüggeszti a tulajdon adminisztrátorát vagy a többi tisztviselőt, illetve alkalmazottat, az épület megfelelő adminisztrálása és működése céljából; az épületek közösen használt részeivel és berendezéseivel való megfelelő gazdálkodáshoz szükséges személyzet egyéni munkaszerződéssel vagy polgárjogi megállapodással alkalmazható, az egyezketíes útján megállapított feltételek szerint; c) sajat nevében vagy a lakások tulajdonosainak nevében pereket indít és ezeken védelmezi az épülethez fűződő érdekeket; d) az épülethez fűződő érdekek szolgálatában a saját nevében vagy a lakások tulajdonosainak a nevében szerződéseket köt és kötelezettségeket vállal; e) szabályozza a közős tulajdon hasznáíatát, karbantartását, javítását, helyettesrtóset és módo­sítását; f) pönálékat ró ki a közös költséghányadok késedelmes kifizetése esetén: • g) elfogadja vagy módosítja a döntéseket, a szabályokat és a szabályzatokat: h) naprakészén raoja az épület műszaki könyvét: i) az épület fennállásánál egesz időszakában biztosítja az épület időbeni viselkedésének a megfigyelését; j) eleget tesz a társulási megegyezés vagy a lakástulajdonosok szavazat revén reá ruházott egyéb feladatoknak. 25. szakasz. - Abban az esetben, ha a tulajdo­nosok társulásának valamely döntése ellentétben áll a törvénnyel vagy a társulási megegyezéssel vagy a természeténél fogva károkat okozhat a lakástulaj­­-donosok. kisebbségének, a döntés érvényességét az elfogadásától számított 60 r.apos határidőn belöl bírósági úton megtámadhatja bármely tulajdonos. A perindítás csax" akkor szakája meg a döntés végrehajtását, na a oirói hatóság elhatározza az illető döntés alkalmazásának felfüggesztését. p«i.FEJEZET A végrehajtó bizottság 26. szakasz. - A kizárólag a lakástulajdonosoknak fenntartott hatáskörök kivételével a végrehajtó bizottság képviselheti a tulajdonosok társulását az épület adminisztrálása és üzemeltetése terén.- A végrehajtó bizottság szakosított személyzetet alkalmazhat vagy más személyeket nevezhet meg a reá háruló teiatíatok teljesítésére. 27. szakasz. - A tulajdonosok társulásának elnöke képviseli a társulást a szerződések teljesítése során és kötelezettségeket vállal a társulás nevében. Az elnök képviseli a társulást valamely harmadik féllel szemben, ideértve a társulás által valamely olyan lakástulajdonos ellen indított bírósági pert is, amelyik nem tett eleget a társulás iránti kötelezettségeinek, avagy a tulajdonosok társulásának valamely döntését kifogásoló lakástulajdonos által indított pert. aMv ­VII. FEJEZET Közös költségek; a közös költséghez való hozzájárulási hányadok beszedése 28. szakasz. - A tulajdonosok társulásának pénzügyi éve a naptári év. A végrehajtó bizottságnak a következő pénzügyi év elején és minden kővetkező pénzügyi évre el kel! készítenie és a közgyűlésen a tulajdonosok elé kel! terjesztenie az évi költségvetést, amelynek elégségesnek kell lennie a közös tulajdon előrelátható karbantartási és működési költségeinek fedezéséhez. A tulajdonosok társulása tagjainak beleegyezésével jóvanagyandó egy alap is a közös tulajdon javítására és tökéletesítésére. A végrehajtó bizott-ságnak elő kell készítenie és a közgyűlés elé kell terjesztenie az alap táplálásához szükséges összegre vonatkozó adatokat. Az évi költségvetést a tulajdonosok közgyűlésének a többségi szavazatával kell elfogadni. A tulajdonosok társulása számlát nyithat magának bármely bankegységnél vagy CEC-fioknál. 2S.szakasz.~ Az összes lakástulajdonosoknak előre ki kell fizetniük a közös költségekből rájuk eső hányadrészt. A kifizetés a közgyűlésen elfogadott határozat szerint történik. 30. szakasz. - A tulajdonosok társulása tagjainak kétharmados szótöbbségével adott jóváhagyásával a költségvetésben előirányzott közös költségeken kívül speciális rendeltetésű összeg szedhető be az előre nem latható, de szükséges közös kiadások kiegyen­lítésére. Az ilyen összegeket a tulajdonosok társulásának közgyűlése által megállapított határidőkre kell kifizetni. 31. szakasz. - A tulajdonosok társulása a közös költségek, így az előre nem látható költségek és más hátralékos tartozások kifizetésének elmaradása miatt pönálékat róhat ki bármely olyan tulajdonosra, amelyik a kitűzött határidőt 30 nappal meghaladva vétkes az összegek kifizetésének elmaradásában. A tulajdonosok társulása bírósági pert indíthat bármely olyan tulajdonos eilen, amelyik a kitűzött határidőt több mint 90 nappal meghaladón vétkes, a közös költségek, közöttük az előre nem látható költségek kifizetésének elmaradásában. A bármely tulajdonos által tartozott összegek ügyében a tulajdonosok társulása javára hozott ítélet az adósságok fedezése céljából a Polgári Eljárási Törvénykönyv által megengedett bármely módon végrehajtható.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék