Romániai Magyar Szó, 1996. december (8. évfolyam, 2209-2230. szám)

1996-12-14 / 2220-2221. szám

ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP BUKAREST • ÚJ SOROZAT 2219-2220. szám • 1996. december 14-15., szombat-vasárnap •Ára: soo tej­ kü! □ Borretty Szaló Egymást kiegészítő (?) rendezvények a temesvári forradalom évfordulóján December 11-én a KDNP temesvári sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozták a Temesvári Forradalom hetedik évfordulójának tiszteletére tartott megemlékezések programját. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy az egész hétig tartó rendezvénysorozat programja, melynek az idén a Román Antikommunista Forradalom Napjai címet adták, nem tartalmazza Tőkés László - a hét évvel ezelőtti forradalom hőse - Temesvár szellemében című, román és­ magyar nyelven megjelenő könyvének bemutatóját, sem a december 15-én délután öt órakor tartandó ökumenikus istentiszteletet, még kevésbé a református templom termében, december 16-án délelőtt tartandó tudományos tanácskozást, amellyel párhuzamosan a Temesvári Városi Tanács díszülése zajlik az Operában. Toró T. Tibor megyei elnöktől megtudtuk, hogy az RMDSZ kérte az immár hagyományos, valamennyi felekezet képviselője részvételével tartott ökumenikus istentisztelet beiktatását a hivatalos rendezvénysorozatba, de a szervezők ezt diszkréten elutasították... Az egyetlen közös programpont a december 16-án délután 15 órai gyülekezés a Mária-téri református templom előterében - hét évvel ezelőtt innen indultak el az első tüntetők - ahol Tőkés László püspök tart majd beszédet. — Hogyan értelmezzük a KISEBBSÉGI ÉRDEKVÉDELEM - kormányból és/vagy ellenzékből tudományos ülésszak alcímét? - kérdeztem Toró T. Tibortól, aki a helyi RMDSZ képviseletében a rendezvény egyik szervezője. — E tudományos ülésszak nem az RMDSZ-en belül a kormányzást ellenzők táborának a rendezvénye. Mi hangot szeretnénk adni minden véleménynek, ugyanis e kérdésnek - kormányból vagy ellenzékből politizálni a kisebbségek védelmében - elmaradt mind a társadalmi, mind a szakmai vitája. Személyesen úgy hiszem, vannak még alternatívák, amelyekre főleg azért kell felkészülni, mert nem biztos, hogy sikeres lesz a kormányban való részvétel. Lehet egy nagy bukás is belőle, és akkor hogyan tovább? Én úgy látom, a jelenlegi csúcsvezetésnek az a hibája, hogy úgy mutatta be a kérdést, mintha nem lenne más alternatíva. Nem mondom, hogy nem kellett ezt megtenni, hanem azt, hogy nem jártuk körbe ezt a kérdést. — Mi lesz tehát a hétfő délelőtti tudományos ülésszak témája? — E rendezvény ötlete a Diaszpóra Alapítvány és az RMDSZ közös műhelyében született meg. Bodó Barnával úgy gondoltuk, illene tartanunk magunkat az eddigi hagyományokhoz, minden év decemberében valamilyen tudományos igényű tanácskozást is szerveztünk az évfordulós megemlékezések mellett. E tudományos igényű kerekasztalvitára már jóval előbb sor kellett volna hogy kerüljön, és nem is a mi feladatunk lett volna ezt megszervezni, az országos RMDSZ-vezetőségnek kellett volna kezdeményeznie. Az tény, hogy az RMDSZ már a kormánykoalíció tagja, de még mindig nem késő megtárgyalni a kormányzás előnyeit és hátrányait, azt a tapasztalatot hasznosítani, melyet az erdélyi magyarság az utóbbi 75 évben szerzett. Ezért hívtuk meg a kérdés egyik nemzetközi hírű szakértőjét, Bárdi Nándort Szegedről, akinek egyik szakterülete épp a két világháború közötti erdélyi magyar érdekvédelem, és azokat a koreferenseket, akik közül mindegyik másféle szempontból fogja e kérdést megvilágítani. A legfrissebb hírek szerint a december 16-án délután a temesvári Opera téren sorra kerülő forradalmi megemlékezéseken Emil Constantinescu elnök mellett valamennyi pártelnök, köztük Markó Béla RMDSZ-elnök is részt vesz. PATAKI ZOLTÁN Fortuna, számítógéppel M­eglepte önt, hogy Tulcea megyében mandátumot kapott mint RMDSZ képviselőjelölt? "­­ Nem lepett meg, hisz véleményem szerint ez a legbiztosabb jele annak, hogy Románia a demokrácia útján halad. Ott, ahol Alkotmány, szavazási törvények és szavazatok állnak az ember háta mögött, ott nincs semmi meglepetés. ’ Vajda Ferenc bukaresti-tulceai RMDSZ- képviselő véleményét idézem a Romániai Magyar Szó Új arcok a Szenátusban és Képviselőházban című sorozatából, és hetek óta, amióta elolvastam, nem megy ki a fejemből. Vajon Vajda Ferencet valóban nem lepte meg, ami legalább egymillió romániai magyart elámított? Vajon ilyennyire lángol benne a jóstehetség? Vajon az újdonsült képviselő valóban elhiszi: a számítógépes algoritmussal nyakoncsípett Fortuna a legbiztosabb jele Románia demok­ratizálódásának? Vajon éppen ő ne tudná, hogy az RMDSZ mindenhol jelölteket óhajtván állítani, két kézzel kaparta össze a neveket, mivel a Kárpátok túloldalán és a mondhatni színtiszta román megyékben csak így lehetett ott a listákon? Hajda Ferencet nem ismerem. Minden bizonnyal kitűnő fényképész, ha pedig Bukarestben megél az üzletéből, akkor jó érzékű vállalkozó. Képviselősége azonban éppenséggel a legbiztosabb jele annak, hogy a romániai választási rendszerben hatalmas űrök vannak. A tulceai „american dream” - hogy szintén őt idézzem - a demokrácia igazi európai ottho­naiban és a jó­ esz­ében egyaránt elképzel­hetetlen. Az óceánon túl - hogy a klasszikus mondás korszerűbb változatánál maradjak -, akár New York-i komputeres és internetes cipőpucolóból is lehet elnök. De nem egyetlen nekifutásból. És ez a lényeg. A már nem átalakulófélben levő, hanem a hagyományosan demokratikus társadalmakba olyan szűrők vannak beépítve, amelyek lehetetlenné teszik, hogy valaki az állam- és országszíntű törvénykezésben pozíciót foglaljon el, mielőtt a közéleti-politikai karrier különböző lépcsőfokain nem szerzett kellő tapasztalatot, ismertséget és elismertséget. És ez talán számunkra még tanulságosabb lehetne. Elméletileg ugyanis egy olyan közösséget, amely sikerrel szeretné a maga javát szolgáló elveket beépíteni vagy beépíttetni Románia törvény- Nem hagyhatjuk szó nélkül kezésébe, a legfelkészültebbeknek, a legragyo­góbb szónokoknak, a legjobban vitázóknak és a kisebb-nagyobb közösségek által is személyisé­geknek tekintetteknek kellene képviselniük. Márpedig hét esztendő alatt volt erre ellenpélda, és nem is egy. Mifelénk ugyanis akadt egy-két magyar képviselő, aki politikusnak és személyiségnek gondolta magát, miközben rajta kívül nem vélekedett így róla senki. Mifelénk még mindig szívesen elfoglalják a politika elvtelen perpatvarok felhagyta senkiföldjét azok, akik mondathosszúsággal, divat­közhelyek­kel, újszerűen ható szólamokkal, és nem utolsósorban hangerővel fércelik össze önmaguk számára az erény és a hozzáértés köpönyegét. Mifelénk még szívesen beülnek, ha nem is a parlament, de más termek első soraiba olyan politikai tanulmányokat végzők vagy elvégzők, akik néhány év után úgy vélik, kész politikusok, és feledik, hogy mindössze a politika egyes tantárgyainak, fogalomrendszereinek a vizsgá­­zottai avagy levizsgázottai. A szabályzatkészítők, a szabályzatbetartók, a kvórumvizsgálók és szóértelmezők háttérem­berek. A legszerencsésebb esetben: szakértők. A politológustól a politikusig legalább olyan hosszú az út, mint a személytől a személyiségig. Ezt kampánnyal, szavazatok rúdugrásával csak látszólag lehet megtenni. Ha valaki jó pénzért vásárolt üvegszállal vagy mások kihullásával a csúcsra kerül, még nem biztos, hogy ott meg is áll a lábán. Annál kevésbé van oka arra, hogy önmagát csúcsnak minősítse. A csúcsra ugyanis lépésről lépésre szoktak feljutni. Közben okulnak a saját hibáikból. Felmérik a veszélyhelyzeteket. A kockázatokat. Megkeresik a sziklafalba már beütött szegeket. Vigyáznak a társaikra, hogy ők is vigyázzanak rájuk. Nem sebeket osztanak, hanem óvnak az ütésektől. És így tovább. Úgy tűnik, a választások hozzásegítették a romániai románságot ahhoz, hogy saját csúcsértelmiségét jó néhány lépéssel közelebb vigye a döntéshozó szintekhez. A romániai magyarság még csak néhány bátortalan lépést tett ezen az úton. Néhányat­ már egyeztetnek. Néhányan már tanácsot adnak. De jó néhányan, az arra hivatottak, még mindig nincsenek ott, ahol a szellem többletével kellene érvelni. Pedig igen nagy szükség lenne rájuk. A személyiségekre. Mert ez lenne a legbiztosabb jele annak, hogy a romániai magyarság saját közösségi értékeinek a legmagasabb szintjén politizál. Vajda Ferenc minden bizonnyal van már annyira képviselő, hogy belátja: nem szemé­lyével, hanem csupán egyetlen mondatával vitatkoztam. A romániai hungarian dream jegyében. SZÉKEDI FERENC Heti Hírmondó a határon túli magyarság helyzetéről (Műholdon)­­ Magyarország és a határon túli magyarság viszonya lesz a központi témája a Duna Televízió Heti Hírmondó című, vasárnapi műsorának. A meghívottak a Magyarok IV. Világtalálkozója, a magyar-magyar csúcstalál­kozó, valamint a magyar-román alapszerződés tükrében vitatják meg a határon túli magyarság helyzetét, illetve a magyarországi kormányzati szervek munkáját. A műsor vendégei: Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Dobos László, a Magyarok Világszövetségének alelnöke és Németh Zsolt országgyűlési képviselő. A szerkesztő-műsorvezető Csáky Zoltán lesz. (MTI) A századik Törvénytár (Helyben) - Jogi mellékletünk századik összeállítását adjuk közre - az utolsót ebben az évben. S mert a romániai magyar olvasónak anyanyelvén is joga van megismernie az új kormány rövid és hosszú távú programját, a századik összeállítást e kérdéskörnek szenteltük. A rövid távú programot teljes egészében, a hosszú távú, több mint 100 oldalt kitevő dokumentumot főbb vonalaiban ismertetjük a hetedik oldalon. (RMSZ) Aratás a Mir űrállomáson (Műholdon)­­ John Blaha amerikai űrhajós első ízben búzát aratott az űrben az orosz Mir űrállomás fedélzetén - jelentette be pénteken Washingtonban az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. Az „üvegház-program” keretében most először sikerült növényeket termeszteni rendkívül kis gravitáció feltételei között. A 32 „szuper­törpe” fajta búzaszál normális ütemben fejlődött a nyolcvanas évek végén Bulgária által kifejlesztett rekeszekben, ami újdonság a zöldségtermesztéssel szerzett tapasztalatokhoz képest. Ez az eredmény a hosszú távú űrprogramok legénységének ellátása szempontjából nagyon fontos - mondta David Bubenheim, a NASA kutatója. Az aratás bizonyítja, hogy az űrbéli környezet nem gátolja a növények fejlődését. (MTI) Itt a Sailer-nyerők listája! Csaknem 500 jó megfejtés érkezett a Sailer Bier rejtvényverseny nyomán a Sailer szatmári címére. Mindössze négy borítékban nem volt meg a minimum nyolc szelvény. A sorsolást a cég székhelyén ejtettük meg, Mátyás Pál igazgató jelenlétében. (Az igazgató úr innen is köszöni a rejtvénnyel beküldött üdvözleteket, jókívánságokat.) Fortuna szerepét titkárnője, Kocsis Rodica vállalta magára, ő húzta ki a levéltömkelegből a nyerteseket. Első díj, öt doboz Sailer sör, tulajdonosa SÓLYOM GÉZA, Csíkszeredai lakos, a Testvériség bulvár 24 szám alól. Gratulálunk! A­ két II. díjat, három-három doboz sört, dr. GYÖNGYÖSSY JÁNOS, székelyudvarhelyi lakos (II. Rákóczi Ferenc utca 54 sz.) és DANI JÓZSEF zilahi olvasónk (Stadionului H-26/8), kapja. Két-két doboz sör jár a három III. díjasnak, nevesen a szecselevárosi GIRÁS MIHÁLYnak (Mező u. 31. sz.), a dévai SZATHMÁRY RÓZSÁnak (Alea Pacii) és a székelyudvarhelyi JAKLOVSZKY MARGITnak (Homoród u. 1. sz.). Egy-egy doboz sör a tizenöt IV. díjasnak, nyertesei a kihúzás sorrendjében: FORRÓ JÓZSEF, Brassóból, ANTAL GABRIELLA Vajda­hunyadról, KIRÁLY ZOLTÁN a Temes megyei Dumbraváról, NEDOR ÉVA Nagy­bányáról, PETRES GYULA Székelyud­varhelyről, MAjOR ERZSÉBET Szatmárné­metiből, MIHÁLY SÁNDOR Sarmaságról, HANCZIG ÁRPÁD Zsibóról, BARABÁS ERZSÉBET Onetti­ből, OSVÁTH JUDIT Szatmárnémetiből, TŐK JÓZSEF Sepsiszent­­györgyről, TABODY OTTÓ Tasnádról, ILYÉS ANNA Nagybányáról, TAKÁCS ZOLTÁN Nagykárolyból és SZAKÁCS VILMA Erdődről. Gratulálunk mindnyájuknak! Ami a díjak, azaz az érte járó sörök átvételét illeti, mivel a Sailer Bier cég kocsijai által való kiszállítás a télies útviszonyok miatt is elhúzódna (elvégre szeretnénk, ha karácsonyra, de legkésőbb szilveszterig mindenki megkaphatná, ami neki jár), úgy döntöttünk, hogy a nyertesek a hozzájuk legközelebb lévő lerakatban vegyék át, a személyazonossági felmutatásával. Az érintett lerakatok máris megkapták a körzetükben lakó nyertesek nevét és pontos címét (de pár soros felhatalmazással és a megbízó személyazonosságijával rokon, barát, ismerős is átveheti). A Csíkszeredai és a székelyudvarhelyi nyertesek Szeredában, a Harplast igazgató­jánál, Bajkó úrnál jelentkezhetnek (Hargita út 105 szám). A szecselevárosi, sepsiszengyörgyi és brassói nyertes Brassóban a Capitol Holding Pitesti-nél, Stoica úrnál (Str. Grivitei 26 szám tel: 1 61625). A dévai és hunyadi nyerő a dévai Supermarket cégnél, Fica vagy Bárlea úrnál (Decebal bulvár, 5-ös blokk, földszint, tel: 054-214246). Temes megyében Temesvárt, a Sc. Sail-Bier H­end O cégnél, Olteanu útnál (Cetájii út, 56 szám, apart. 41, tel: 056- 145588). Ónfalvi, azaz onesti-i nyertesünk Bacauban, az ABN-Invest-nél, Dragos Nitá útnál (Bulevardul Unirii, bloc 2, apart. 22, tel: 034-181718). A bányaiak Nagybányán, a Comex-Mar srl-nél (Republicii bulvár 13/A, apart. 27, tel: 062-431027, 432994). S végül a Szilágy és Szatmár megyeiek a Sailer Biennél, Cádar Augustinnál (Liviu Rebreanu utca 26 szám, tel: 061-761791). • Hát akkor jó sörözést! A Sailor Bier boldog karácsonyt, sikerekben gazdag új esztendőt kíván minden nyertesnek, minden sörivónak­ ígéri, hogy elég okot ad jövőre is, hogy mind többen megkedveljék! Budapesti meghívó Adrian Severinnek Adrian Severin, az új román külügyminiszter csütörtökön hivatalában fogadta Szőcs Ferencet, Magyarország bukaresti nagykövetét A diplomata átadta Kovács László magyar külügyminiszter gratulációját és jókívánságait a miniszter kinevezéséhez. A nagykövet egyben budapesti látogatásra szóló hivatalos meghívást adott át Kovács László nevében a román diplomácia irányítójának a román-magyar alapszerződés ratifikációs okmányainak kicserélésére. A román külügyminiszter a meghívást köszönettel elfogadta és közölte, hogy a látogatásra a megfelelő diplomáciai egyeztetés nyomán előreláthatólag már a legközelebbi jövőben sor kerül. A ratifikációs okmányok kicserélésével életbe léphet a szerződés, és véleménye szerint a két ország között hosszú távú partnerség alakulhat ki. Újságírók azon kérdésére, hogy miben különbözik az általa kifejtett „partnerség" a román diplomáciában eddig hangoztatott „történelmi megbékéléstől”, az új román külügyminiszter kifejtette:­­ A „megbékélés” a mi véleményünk szerint passzív fogalom, azt jelzi, hogy nincs szó ellenséges érzésekről, és mindenképpen a múltra utal, egy esetleges feszültségre, amely megszűnt. A partnerség a jövőre utal, aktív célkitűzés. Azt jelenti, hogy együtt kell működnünk - tehát nem csupán­ azt, hogy nem haragszunk egymásra. Az együttműködésben először is országaink fejlesztése a cél. Dolgozzunk közösen azon, hogy megvalósítsuk a két ország állampolgárai közötti szabad, közvetlen, baráti, sőt akár testvéri érintkezést. Egy ilyen kapcsolat további célja a mi szemünkben az, hogy mint partnerek, mint szövetségesek hangoljuk össze akcióinkat nemzetközi téren, más országok vagy multilaterális jellegű nemzetközi szervezetek vonatkozásában. Adrian Severin az európai és euroatlanti integrációt a román külpolitika alapvető céljaként jelölte meg, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezekhez a struktúrákhoz az út a szomszédokon át vezet, tehát a szomszédi kapcsolatok szorosabbra fűzése is ebbe az irányba mutat. Mint kifejtette, a két ország közös célja, hogy együtt legyenek egy egyesült Európa részesei. Új arcok a szenátusban és a képviselőházban Aki most is szeret beleköpni mások levesébe Beszélgetés GEORGE PRUTEANUval, a Konvenció Konstanca megyei szenátorával Az új oktatási miniszter, Virgil Petrescu „vizsgáztatása” közben sikerült öt perc erejéig szót váltanunk George Pruteanu szenátorral, a jelenlegi tanügyi bizottság elnökével, akinek jól ismerjük csípős megjegyzéseit, ironikus, bíráló modorát a PRO TV Csak egy szót mondjak még nevű sorozatából. Gúnyos élű beszédével nem kíméli sem képviselő-, sem szenátor­kollégáit, de még a miniszter urakat sem. A következő szavakkal fordult például Liviu Maiorhoz, hogy az röviden­­méltassa a stafétát tőle átvevő új miniszter­­produk­cióját”, szereplését: „Van aki helyettem jobban énekel, Adja az Isten, hogy pont így legyen!" Pruteanu szenátori felszólalásai során minden alkalommal elsüt egy-egy maximát a nap eseményeire vonatkozóan; tegnap a „Majd csak fényre vergődünk valahogy" jelmondattal élt, a mai nap mondása pedig legyen a fenti két sor. ■ Mivel magyarázza, hogy megsza­kadt az Ön tévésorozata? - Nem tudom pontosan miért, a PRO TV sem adott rá magyarázatot. Én arra gyanakszom, hogy adásom egyfajta gazdasági mezbe bújtatott politizálás volt, és emiatt szakították félbe. Természetesen állításom nincs megalapozva, válaszol­hatnék akár Ceaușescuné módjára is: „Bizonyítékom nincs, s nem is hallgattam le semmilyen beszélgetést." Mindenképp bizarr fogás volt részükről csak úgy megszüntetni népszerűsége teljében lévő piacgazdasági adásomat. ■ Szeretné-e tovább folytatni a sorozatot? - Igen. A Román Televízió 1-es műso­rának felajánlottam ezt - amiről egyébként az Evenimentul zilei már írt­­, de ők a fülük botját sem mozdították, sőt arra sem méltattak, hogy szóba álljanak velem, legalább telefonon. Nem számít! Majd eljön ennek is az ideje, s egyébként van anya­gom az adás folytatásához még egy évig. ■ Miért döntött úgy, hogy részt vállaljon a politikában? - Eddig is politizáltam, de hivatalosan most teszem először. Már '89 előtt is többször beleköptem a levesbe, s jó néhányszor voltam nyakig a pácban, ami miatt nem tudtam politikai kariert befutni a Ceau-rezsimben. Aztán ’89 december 22-e után nemegyszer felszólaltam az Egyetem Téren, amely önmagában már politizálás, ha úgy tetszik, részt vettem nyilvános gyűléseken stb.... A Nem hazudik, nem kimél, nem felejt jelszavú Expressz Maga­zin szerkesztőségi főtitkáraként pedig kegyetlenül bíráló cikkeket írtam. Adásom megszakítása szájbaverésként ért, s ekkor döntöttem el, hogy hivatalosan is részt vállalok a politikában. ■ Úgy gondolta, hogy így megőrizheti népszerűségét? - Persze ez is fontos... de ennél sokkal többet jelentett adásaimnak hitelessége. Ez bizonyára felső körökben sértette a kedélyeket, ezért tiltottak le. Ekkor azt mondtam, ha nem hagynak ily módon érvényesülni, a Parlamentben fogok próbálkozni. ■ S hogyan járt el? - Először függetlenként indultam, majd a Szocdem Unió és a Liberális Párt kerestek meg ajánlataikkal, végül pedig úgy döntöttem, hogy a Konvenció szenátori listáin jelöltetem magam. ■ Szenátorként mit szeretne elérni? - Legfontosabb, hogy boldoggá tegyem választóimat. Másodsorban, hogy a tanárok érezzék: értük is tevékenykedem a Parlamentben. Kérdezett: DARVAS ENIKŐ és NAGY EDIT Kispiac — A piac nem azonos a szabad rablással, és kereskedni nem azt jelenti, hogy egymást jól becsapjuk, hanem - dúdolta a handló a­ zsebrádió után. Tényleg, mit jelent, ha nem ezt? Villámgyors mozdulatokkal leszedte az árcédulákat. - Már az, hogy újraírom ezt a fél kiló cetlit, pénzbe kerül. Nem többismeretlenes egyenlet a mai nap se - ez minden bölcsességünk teteje, és éppen mára, amikor szokás szerint már csak a kispiac murok- meg petrezselyemhalmai fölött lebegnek a gazdaság s a gazdasági morál törvényerőre emelt intelmei. Aztán ott se, mert a zsebrádiót leverte valaki a szatyrával. OLÁH ISTVÁN Az RMGE együttműködik az új hatalommal December 7-én tartotta soros ülését Székelykeresztúron az RMGE országos elnöksége és megyei szervezeteinek tanácsa. Jelen volt Várnai Zsoltné dr., a GATE mezőgazdasági Főiskola adjunktusa, aki a délelőtt folyamán a szép számban megjelent keresztúri érdeklődőknek bemutatta Gyöngyös - Mátraalja borait. Dr. Csávossy György „Nyelvünkön beszél a bor” címmel tartott előadást és Enyed vidéki szőlőnedűt hozott kóstolóba. Ezután keresztúriak rukkoltak ki boraikkal, amelyek borverseny keretében kerültek megmérettetésre az első hat helyre rangsoroltak nem kis örömére. Kovács Domokos, Fodor Sándor, György Dénes, Krisán József, Czézár László, Sándor Ferenc bizonyították a legjobban, hogy a jó borhoz a szőlőjén kívül szakértelem is szükségeltetik. Ez alkalommal ünnepelte 100 éves jubileumát a Székelykeresztúri Hegyközség, a szőlőművelőknek e helyi szervezete, amely a kommunista rendszerben be kellett szüntesse tevékenységét, de amelynek hosszú évtizedekre visszamenően megmaradtak írott dokumentumai. A székelykeresztúri rendezvényt az Omega Alapítvány 700000 lejjel támogatta. * A délután folyamán került sor a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete elnökségének tulajdonképpeni ülésére, amelyen megfogalmazódott a vezetőség azon óhaja, hogy felvegyék a kapcsolatot a Mezőgazdasági Minisztériummal, és alakítsák ki az együttműködés módozatait a romániai magyarság, az összromániai gazdatársadalom érdekében. A kapcsolatfelvételt Csávossy György professzor a következőképpen indokolta: - Míg a tanügyi törvény elsősorban - de nemcsak - a hazai magyarság érdekeit szolgálja, a mezőgazdasággal kapcsolatos pozitív intézkedések az ország minden mezőgazdászának az érdeke. Az RMGE elnöksége úgy véli, hogy mint érdekvédelmi szervezet, szaktanácsadói minőségben, gazdatanfolyamok szervezésével, a gazdabolthálózat kialakításával hozzájárulhat a kormányprogram megvalósításához. INCZEFI TIBOR Megjelentek Göncz Árpád válogatott művei (Műholdon) - Göncz Árpád válogatott művei Kő a kövön címmel jelentek meg a Pesti Szalon Könyvkiadó gondozásában. A kötetet a köztársasági elnök csütörtökön dedikálta az írók Boltjában. • A Márványi Judit szerkesz­tette könyvben négy novella (a Hazaérkezés, a Gyerekek, Öregek és a Találkozás), két színdarab (a Pesszimista komédia, a Kő a kövön) és a Sarusok című kisregény kapott helyet. (MTI) • A Honfoglalás díszbemutatója (Műholdon) - Koltay Gábor - Nemeskürty István forgatókönyve alapján készült­­ Honfoglalás című filmjének díszbemutatóját csütörtökön este tartották meg Budapesten. A 110 perces alkotás vetítése a millecentenáriumi év kiemelkedő művészeti eseményének számít. A film főszereplője, az Árpád vezért meg­személyesítő világhírű olasz filmsztár, Franco Nero Los Angelesből érkezett az ünnepélyes eseményre. A hét vezért Sinkovits Imre, Bitskey Tibor, Dörner György, Körtvélyessy Zsolt, Csendes László, Csurka László és Kaszás Géza alakítja. Koltay Gábor filmjét csütörtöktől vetítik Magyarországon. (MTI) Skóciai ételmérgezés­­ a legsúlyosabbak egyike (Műholdon)­­ A több mint 300 embert megfertőző és tizenegy életet követelő skóciai ételmérgezés a legsúlyosabbak közé tartozik, melyet valaha is feljegyeztek - állították brit egészségügyi tisztségviselők csütörtökön. A legfrissebb hírek szerint hét gyermeket is dialízissel tartanak életben. Hasonló méretű tragédiát csak Kanadában tapasztaltak E típusú kólifertőzéstől 1985-ben, amikor is 19-en haltak meg. Japánban az idén júliusban tizenegy iskolás gyermek életét oltotta ki kólibacilus, s 9500-an kaptak mérgezést. 1993- ban az Egyesült Államokban forgalmazott hamburgertől meghalt egy gyermek, s több százan megbetegedtek a gyorsbüfében árult ételtől. Az idén többen meghaltak Washington államban, Coloradóban, Kaliforniában és Kanadában, mert nem pasztőrözött almaiéból ittak. (MTI) Habsburg Ottó magyarországi útja (Műholdon) - Vácott tart előadást december 15-én este 6 órakor Habsburg Ottó. A Nemzetközi Páneurópa Unió elnöke, az Európai Parlament tagja a Váci Egyházmegye szervezésében zajló és a határon kívüli magyarok vallásos életéről szóló előadásso­rozat befejezéseként fejti ki álláspontját „Európa és a magyarság jövője” dinárátt. Habsburg Ottó magyarországi látogatásának következő állomása Kiskőrös lesz, ahol átveszi a város díszpolgári oklevelét. A politikust december 16-án Horn Gyula miniszterelnök fogadja hivatalában. A Nemzetközi Páneurópa Unió elnökét fia, Habsburg György kíséri. (MTI) Lebontják Vincent van Gogh kedvenc kocsmáját (Műholdon)­­ A hollandiai Veenoord faluban lebontják Vincent van Gogh (1853- 1890) holland festő kedvenc kocsmáját. Az 1870-ben épült fogadó helyén lakótelepet létesítenek. A falu a tiltakozások ellenére nem képes megakadályozni a bontást. • Van Gogh 1883-ban három hónapig lakott az észak­hollandiai Veenordban. Ebből a korszakból származó festményeit sötétbarna tónusok jellemzik. Egyebek között itt festette a Veenoordi híd című képet arról a hídról, amely közvetlenül a fogadóval szemben áll. (MTI) /----------------------------------------------------­ Alapszerződés - Constantinescu nyilatkozata (Műholdon) - Emil Constantinescu csütörtökön nyilatkozatot adott a román rádió késő esti híradójának a román-magyar alapszerződés budapesti ratifikálásának alkalmából. - Országaink hosszú közös történelmi utat tettek meg. Mint bármely sok évszázados út, ez sem volt mentes az akadályoktól, sőt tragikus eseményektől sem. Az a tény, hogy most végre rendelkezésünkre áll jó kapcsolataink intézményesítésének e politikai és diplomáciai eszköze, úgy vélem, elég ékesszóló bizonyítéka annak, hogy az, ami összeköt bennünket, fontosabb mint az, amiről olykor úgy tűnhetett, hogy megoszt. Úgy gondolom, hogy a Románia és Magyarország közötti szerződés, amelyet mind a román, mind a magyar parlament ratifikált, már csak azért is kedvező kerete lesz az országaink közötti megismerésnek és együttműködésnek, mivel ezt a dokumentumot most már megszilárdítják és gazdagítják azok a politikai fejlemények is, melyek legutóbb mentek végbe Romániában, ahol a demokratikus intézmények és szabályok az utóbbi hetekben elnyerték a nép szavazatának, valamint a napokban jogaiba lépett parlamentnek a megerősítését. (Baracs Dénes / MTI)

Next