Romániai Magyar Szó, 1997. július (9. évfolyam, 2403-2433. szám)

1997-07-01 / 2403. szám

Ukrajna átadta a stafétabotot (MÚRE-hírcsere)­­ Az elmúlt hét végén Ungváron tartotta „jubileumi” XX. ülésszakát a Kárpátok Eurorégió, amelyen már a teljes jogú tagságot nyert Szatmár, Bihar, Máramaros és Botojani megye küldöttségei is részt vettek. Ebből az alkalomból a leköszönő ukrán elnök megtartotta beszámolóját arról a két évről, amíg Ukrajna adott otthont a Kárpátok Eurorégió székhelyének. A jelek szerint pénzügyi téren eléggé zilált helyzetet hagy maga után, ugyanis 76 ezer dollárt zároltak egy csődbe jutott ukrán bankban. • A részvevők elfogadták a román fél javaslatát egy kereskedelmi bizottság alakítására, ugyanakkor megválasztották az ügyvezető igazgatót a lengyel Piotr Helinski személyében. Mint ismeretes, a szatmárné­meti XIX. ülésszakon kompromisszumos megoldás született, s ennek értelmében az elnöki tisztséget a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Zilahi József látja el, ám a Kárpátok Eurorégió újabb székhelye: a lengyel­­országi Krosno vajdaság.(Szatmári Friss Újság) Ülésezett az RMDSZ székelyföldi egyeztető tanácsa (Üzenetrögzítőn • 2225802)­­ Szombaton, a házi­gazda szerepet betöltő Kézdi­széki RMDSZ rende­zésében tartották meg a Székelyföldi Egyeztető Tanács ülését. A Fortyogófürdőn lezajlott tanácsko­záson a sajtó képviselői kizárásával tanácskoztak az övezet érdekvédelmi szervezeteit foglalkoztató kérdésekről. Értesüléseink szerint az eredeti napirendi pontot némileg módosítva, elsősorban az RMDSZ közelgő kongresszusával kapcsolatos kérdésekről, illetve a tanügyi törvény módosítása kapcsán fölvetett problémákról esett szó. Több­széki szervezet úgy véle­kedett, hogy a kongresszusra számukra leosztott he­lyek elégtelenek, mint ahogy fölvetődött az SZKT-ban való hangsúlyozottabb képviselet problémája is. E tekintetben konkrét javaslatokat terjesztenek a kongresszus elé a székelység arányos képviseletének biztosítására. Az egyeztető tanár jelen lévő képviselői megvitatták a tanügyi törvény módosítása kapcsán bekövetkezett fejleményeket is. (Flóra Gábor) Református gimnáziumok világtalálkozója (Műholdon) - Huszonnégy magyarországi, felvidéki, kárpátaljai és erdélyi iskola diákjai és tanárai vesznek részt a Magyar Református Gimnáziumok I. Világtalálkozóján, amely vasárnap kezdődött Békésen, s jövő vasárnap, július 6-án fejeződik be. (A világ 30 magyar református gimnáziumából 18 a magyaror­szági, a többi a szomszédos országokban működik.) A 24 iskolát képviselő egy-egy küldöttségben négy diák és egy tanár kapott helyet. A békési református egyház­község, valamint a Haza és Haladás Alapítvány által közösen szervezett világtalálkozó közönsége neves személyiségek előadásait hallgathatja meg a reformátusságnak a magyar közoktatásban betöltött négy évszázados szerepéről, a világ magyarság-ké­péről, valamint a hitoktatásban lehetséges hazafias ne­velésről.­ Június 30-án a békési Szegedi Kis István Református Gimnázium dísztermében iskolatörténeti kiállítás, nyílt. Július 5-én Tőkés László királyhágómel­­léki református püspököt látja vendégül a találkozó, 6- án pedig Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök igehirdetésével zárul a rendezvény. (MTI) Zsibóra ért a földgáz (Telefaxon)­­ Június végére végre valahára, teljesült a zsibóiak régi óhaja: meggyújtották az első gázrózsákat a földgázt élvező első lakásokban, s jelenleg száz lakás lekötésén dolgoznak. Júliusban már 300 lakásban lesz földgáz, miután éveken át nem keveset fizettek a lakosok, ugyanis az állam e tekintetben korábban ígérgetett, de anyagilag nem segített. (Fejér László) Kémenes József a Kovászna megyei tanács titkára (Telefaxon)­­ Esztendők óta tartó bizonytalanság­nak vetett véget a kormány közigazgatási főosztályá­nak minapi döntése, amelyben helyet ad a megyei önkormányzat határozatának és véglegesítette Kémenes Józsefnek a megyei tanács titkári kineve­zését. Ezzel a háromszéki önkormányzat immár teljes összetételben, az ideiglenesség kizárásával dolgozhat. (Flóra Gábor) Sepsiszentgyörgyiek Szentendrén (Műholdon)­­ Miközben a zsámbéki színházi ren­dezvényeken tartózkodik, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színház vasárnap Szentendrén vendégszerepelt a Goodspell c. musicallel. Frissen érkezett képeink a háromszéki színészek bevonulását ábrázolja. (Fotó: Ilovszky Béla / MTI) Holnapi, szerdai számunk * * hatodik oldalán keresse a­­ Sailor Bier I­I keresztrejtvény-versenyének­­ nyolcadik fordulóját! U­gyanazon a napon, amikor a Nestlé új borvíztöltödéjét Zsögöd­­fürdőn megnyitották, a Csíksze­redai traktorgyárban közzétették, hogy jelentős elbocsátások lesznek. A csillogó­villogó, környezetbarát, elektronikus vezér­lésű és szinte zajtalan borvíztöltő gépek között mintegy félszázan kezdtek dolgozni, a kihullott ablakú, rozsdásodó szerkezetű, jórészt már elhagyott és felhagyott traktor­gyári üzemcsarnokokból viszont majdnem félezren kénytelenek hosszabb-rövidebb időre vagy véglegesen távozni. Az immár évezredek óta helyben létező borvíztar­­talékok palackozására tízmillió dollárt, azaz hetven milliárd lejt ruháztak be, a traktor­gyár javarészében minden bizonnyal elad­­hatatlan törzstőkéje harminchat milliárd, adóssága pedig ennek egyötöde. Az életet adó forrásokra utaló, Ana Vie márkanevű vizet szállító töltődő a maga felvonulási építményeivel alig néhány hektárnyi területet foglal el, a Traktorgyár a maga be­­hemót egységeivel és fűfelverte udvarával jóval nagyobbat. A Nestlé-beruházásban még a kézmosóvizet is tisztítják, mielőtt a szennyvízkanálisba kerül, a traktorgyárban és a hozzá közeli helyeken majdnem semmit. A párhuzamok önként kínálják magukat: íme az óriási különbség az úgymond szívet megdobogtató és lelket melengető jövő, valamint a mellkas­ szorító és csupán fejfájást okozó közelmúlt között. A köve­tendő út tehát egyértelmű: tőkét, minél több tőkét behozni és a félresikerült, ideológiai alapelvű iparosítás tárgyi emlékeitől mihamarabb megszabadulni. Csakhogy a szándék és a megvalósulás között még jó ideig ott lesz az az igen mély szakadék, melyet nem lehet egyik eszten­dőről - sőt, tartok tőle­­ egyik évtizedről a másikra eltüntetni és amelyben több ezren, sőt több tízezren lépegetnek egyre fennebb és fennebb, miközben fejük fölött beszűkül az ég. Mert erre nem csupán a hétköznapi tapasztalat, hanem a helyi társadalom alaposabb vizsgálata is utal. A tudományos szakkörökben igen jónevű Csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatási Központja ilyen egyszerű és tárgyszerű címmel jelentette meg ugyanezen a héten tanulmánykötetét, így élünk. Elszegénye­dési folyamatok a Székelyföldön. És a Helyzet Könyvek előző négy kötete után erre mindenképpen érdemes felfi­gyelni. Nem csupán a cím láttán kapja fel fejét az olvasó, hanem minden lapjánál sűrűn emlegeti majd. „Az elszegényedés a Székelyföldön széles sodrású folyamat, átfogja a társadalom csaknem teljes verti­kumát. E régióban a magas jövedelműek aránya csekély. Általános a háztartások anyagi helyzetének a leromlása. A sze­­gényedők leggyakoribb stratégiái - nagyobb mértékű önellátás, kiadáskor­látozás, többletmunka - a társadalom ösz­tönös alkalmazkodási formái. Az egyenlőt­lenségek ollója egyre nagyobbra nyílik, aktivizálható tartalékok, lehetőségek a felemelkedés esélyeinek a javítására a lesüllyedők horizontjáról nem láthatók.” De vajon a felkapaszkodók horizontjáról igen? „A helyi szintű vezetés a napi adminiszt­ratív feladatok ellátásán túl más problémák Csoportkép borvízzel megoldásával gyakorlatilag nem foglalkozik, tehát a helyi munkaerő hasznosításának a kérdésével sem. Ugyanez mondható el a regionális vezetésről, amely az elmúlt hét év alatt nem alakított ki regionális foglalkoz­tatási vagy átképzési politikát.” Persze, a kíméletlen makrogazdasági folyamatok mellett ez csupán egyetlen ok. De a legmegközelíthetőbb és a leginkább utal arra: a székelyföldi létet és annak jövő­jét nem elég csupán,a kétnyelvű táblák és kétnyelvű feliratok vagy a klasszikus temp­lom és iskola, netán az egyes elméleties­­kedők igazolására oly gyakran előrángatott „rendtartó székely falu” történelmi jelképei­vel megalapozni. Az élet árnyékos oldalára sodródók helyzete, a közösséget alkotók egyéni léte ennél jóval összetettebb és jóval meggondolkoztatóbb. A Nestlé-Perrier multinacionális konszern Bukarest-központú vállalkozása július elsejétől szándékszik a romániai piacra kivinni kékes árnyalatú másfél literes, pillepalackos és igen elegáns zsögödi borvizét. Tartok tőle azonban, hogy az elbo­csátott traktorgyárak és sokan mások továbbra is a saját megsárgult üvegeikkel járnak majd el a szuperberuházás szom­szédságában helyrehozott csorgóra, mert az onnan kifolyó víz ha nem is olyan elegáns és nem is olyan pezsgő, de legalább nem kerül pénzbe. Mert a pénz az fogyóban. És ha annak a valóban nélkülözhetetlen, ám még mindig kidolgozatlan regionális foglalkoztatási és átképzési politikának nem sikerül megtalál­nia a székelyföldi húzóágazatokat és mel­léje a további nélkülözhetetlen külföldi avagy belföldi tőkeforrásokat és korsze­rűsíthető gazdaságszerkezeteket, akkor egy Nestlé még nem csinál nyarat. SZÉKEDI FERENC NEM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL te szegény, kóbor állat Orendi Éva, a Csíkszeredai ter­­vezőhivatal építésztechnikusa a legin­kább talán csípős-humoros karikatúrái révén közismert, de bábdramaturgként is sikert aratott: a tervezőhivatal báb­csoportja 1992-ben a Kárpát-medencei bábfesztiválon elnyerte Budapest Nagydíját Fodor Sándor halhatatlan Csipikéjével, amelyet ő dramatizált. Riportunk témája mégis egészen más: Orendi Éva az állatok védelmére 1996 decemberében megalapította a Pro Animalia Alapítványt, amelynek jelenleg alelnöke. Felkérésére az alapítvány elnöke Erdei István, Csík­szereda alpolgármestere, tagsága pedig állatorvosokból, műépítészek­ből, közgazdászokból, üzletemberek­ből áll össze. - Mi indította az alapítvány létre­hozására? - Etettem a kóbor állatokat, közben megfigyeltem, mennyire ragaszkodnak hozzánk, emberekhez, s hogy mennyire kiszolgáltatottak. Rájöttem: azzal, hogy egy-két kóbor állatot ete­tek, a kérdést nem oldottam meg, hi­szen, Noé üzenetéből idézve: „Minden élőlénynek, így az állatoknak is joguk van a tisztességes élethez és a ke­gyes halálhoz”. Az állatvédelem nem választható el a természetvédelemtől, ők is természetes környezetünk ré­szei, s minden jóérzésű, lelkiismeretes embernek küzdenie kell értük. A kóbor állatokra, s elsősorban a kóbor kutyák­ra gondolva született meg egy kutya­otthon terve, amely nem pusztán ku­­tyamenhely, mert nem csupán élelem­mel és orvosi felügyelettel látná el az állatokat, hanem szeretetben is részesítené. A Kutyaotthon elképze­léseink szerint 50-80 kutyát szállá­solna el egy fél hektárnyi területen épült komplexumban, lakhellyel, kifutóval, udvarral, medencével, orvosi felügyelettel­, felvigyázó szakemberek­kel. A terület kijelölése ügyében hat hónapja zajlanak, a tárgyalások a Csíkszeredai Városi Tanácsban. Ha sikerül megvalósítanunk, ez jó pontja lesz Hargita megyének, és az egész országnak, Európa irányában is. Ha pályázatok besegítésével sikerül felépítenünk, a fenntartására is gon­dolnunk kell, amit önellátóan próbá­lunk megoldani majd, egy állatpanzió segítségével. Erre igény is van: hosszabb utazások esetén a gazdák nem tudják, mit csináljanak állataikkal. Az állatpanzióban fizetség ellenében a kért időszakra elvállalnánk az állat vagy állatok gondozását, a befolyó összegeket pedig a kutyaotthon fenntartására fordítanánk. Ugyanakkor szerződéses alapon örökbe is adnánk állatokat az igénylőknek, de tovább követnénk az állat sorsát: jó helyen van-e, a szerződésben foglaltak szerint bánnak-e vele? - Megoldás-e egyetlen kutyaott­hon, ha akár csak a Csíkszeredai kóbor kutyákra gondolunk? - A valóság az, hogy régen nem volt ennyi kóbor állat, ezért az állatokról szóló előadássorozatokat kell tévé­ben, újságokban közreadni, s fölhívni a lakosság figyelmét: jobb, ha csak annyi újszülött ebet stb. hagyunk élet­ben, amennyinek tudunk otthont bizto­sítani, mint ha kóbor sorsra kárhoztat­juk őket. Számon tartva, hogy minden házban hány kutya van, korlátozva a születést és megbüntetve azt, aki Lejegyezte: GÁL ÉVA EMESE (Folytatása a 3. oldalon) Valamikor ilyen malmok őrölték az alföld gabonatermését... •Fotó: H. SZABÓ SÁNDOR / MTI Igény a partnerségre Az Európai Unió bővítése nyitott folyamat lesz, amelyben az egyes jelöltek fejlődési dinamikáját figye­lembe véve a tagállamok módosít­hatják nézeteiket e jelöltek csatla­kozásáról (annak üteméről) - fejtette ki az amszterdami találkozóról kialakult véleményét Emil Constan­­tinescu román államfő. A politikus, aki az Amszter­damból Bukarestbe tartó repülőgé­pen nyilatkozott az újságíróknak, a csúcstalálkozón csaknem általános volt az az igény, hogy a csatlakozási folyamat az összes társult országok­nak a csatlakozási tárgyalásokra szóló egyéni meghívójával kezdőd­jék, majd minden ország akkor tagolódjék be a gyakorlatban is az Európai Unióba, amikor erre felkészült. Ezzel kapcsolatban ismételten kifejtette azt az álláspontját, hogy Románia számára nem is lenne előnyös, ha azelőtt csatlakozna, hogy erre gazdaságilag megfelelően felkészült lenne, mivel ha nem lenne még elég versenyképes, ez a nem­zetgazdaság szétzúzására vezetne. Az EU-hoz való csatlakozás előnyei csak akkor érvényesülhetnek - mutatott rá -, ha Románia már az integráció megkezdése előtt végbe­viszi a reformot. Az alföldi besárguló gabona péter­páli aratásra várva • Fotó H. SZABÓ SÁNDOR / MTI Albánia Győztek a szocialisták A legfőbb albániai ellenzéki erő, a szocialista párt vezetője vasárnap késő este bejelentette, hogy a 115 egyéni mandátumból hatvanat a szocialisták jelöltjei szereztek meg. A fennmaradó negyven helyből, amelyeket a pártokra leadott szavazatok alapján osztanak szét, még legalább húsz szintén a szocialistáké lett, így összesen 80 mandátumra tettek szert a 155-ből. A Reuter és az AFP jelentése szerint Fatos Nano Tiranában tartott sajtótájé­koztatóján megerősítette, hogy pártja és szövetségesei a 155 parlamenti hely kétharmadát szerezték meg. A pártvezető ksözölte, hogy Bashkim Fino kormányfő, Resep Mejdani, a szocialista párt főtitkára, valamint ő is megnyerték egyéni választókörzetükben a szavazást. Ugyanakkor a legfőbb rivális, a Sali Berisha államfő nevével fémjelzett Demokrata Párt vezetése szintén győzelmét bizonygatta. Gene Polio főtitkár azt állította, hogy Tiranában, Durres, Elbasan, Lushnja, Skodra és Fier városokban is megnyerték a szavazást. Ezzel egy időben Kastriot Islami, a szocialista párt szóvivője azt nyilatkozta, hogy a Tiranára jutó 19 mandátumból legkevesebb 11-et, de akár 15-öt is megszereztek. A főváros utcáin máris megsokasodtak a lövöldözések. A két legfőbb párt hívei tömegével vonulnak az utcákra, s olykor-olykor harcias kijelentésekre ragadtatják magukat az eredményeket várva. A legfrissebb értesülések szerint a Központi Választási Bizottság várhatóan kedden hirdet eredményt. HoiTiTcrn táj ok o 1 ci TorncVnicn in ck (Bukarest • MTI/Baracs Dénes)­­ A román televízió vezetése a hét végén közleményben jelentette be, hogy e­­ nyáron új műsorrendet léptet életbe, amelyből 46 eddigi műsor tűnik el - ugyanakkor pedig Boros Zoltán, a bukaresti magyar tévészerkesztőség vezetője a közvéleményhez fordult, mert a változások révén az új vezetőség olyan műsoridőre tolta át a magyar adást, amikor a romániai aktív magyar lakosság nem nézheti. A tévé vezetésének közleménye szerint a műsorszerkezet átalakítását ,,a tévénézők és kritikusok hónapok óta kérik". Senki számára sem titok, hogy „a jelenlegi vezetés által örökölt helyzet drámai". Az új felépítés révén a televízió nagyobb hirdetési bevételre számíthat, és számos adás megszűntetése révén jelentős összegeket takarít meg. A vezetőség szerint az új műsorrács figyelembe veszi a közszolgálati televízió kötelezett­­ségeit, és többek között a nemzeti kisebbségeknek szóló műsoroknak is nagy figyelmet szentel, a központi magyar adás műsorideje 35 perccel, a kolozsvári és temesvári stúdióké nagymértékben bővül. Boros Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez a bukaresti magyar adás tekintetében csak a tavalyi helyzethez képest helytálló, mivel az adásidő már az­ év elején nőtt mintegy fél órával, 3 óra 25 percre. A vezetőség első elgondolása szerint az eddig hétfőn 16.35 és 18.30 között az országosan vehető első műsoron és szerdán 18.30 és 20 óra között a második műsoron fogható magyar adás helyébe a két adón délután sugárzott ötször félórás szelet lépett volna. A héten lezajlott tárgyalások eredményeként sikerült elérni, hogy az első műsoron három napon egy-egy órás lesz az adás, s a másodikon félórás műsor lesz, de ezek egyike sem nyúlik tovább a 17 órás időpontnál, sőt a második műsoron 14 óránál. Boros rámutatott, hogy a román televízió mű­soridejében a kisebbségi adások 3,73 százalékot képviselnek a 10 százaléknyi kisebbség számár­a, a magyar adás 1,45 százalékot a lakosság 7,6 százalékát képviselő magyar kisebbség számára. A magyar adás csaknem kétmillió, minden társadalmi réteghez tartozó állampolgárhoz szól, egy olyan kisebbséghez, amely a többségi lakosság és a többi kisebbség mellett sok száz éve alkotója a kultúrá­nak és civilizációnak Erdélyben, s továbbra is fontos szerepet játszik az­ ország politikai életében. Az, hogy a magyar adásokat kis nézettségű időpontokra teszik át, azt jelenti, hogy csak a munkanélküliek, nyugdíjasok nézhetik, és - hangsúlyozza Boros - másodosztályú állampolgár­nak tekintik azokat, akik a magyar kisebbséghez tartoznak. Ez ellentmond a kormányprogramnak, a román-magyar alapszerződésnek­, az Európa Tanács 1201 -es ajánlásának. Jelenleg a romániai magyar lakosság egy 1996. évi felmérés szerint információit - sorrendben - a magyar televízió (71 százalék), a magyar rádió (63), a magyar nyelvű újságok (61), a román televízió magyar adásai (53), a román rádió magyar adásai (45), a barátok, családtagok (42) illetve, utolsó helyen a román televízió román adása (36 szá­zalék) révén szerzi. Az új műsorrács életbe lépése tehát nem azt jelentené, hogy a magyar közösség tagjai elsősorban a román nirációból informálód­­­­nának, hanem azt, hogy a Duna Televízióból és a Magyar Televízióból, amelyek romániai híreikben is természetes módon a magyarországi vélekedést tükrözik - mutat rá a főszerkesztő. Új sorozat 2403. szám 1997. július 1., KEDD Ára: előfizetőknek 310, darabonként 700 lej Tel: 222 33 08 222 58 02 222 33 24 Bucuresti, Pia­a Presei Libere 1 Fax: 222 94 41 222 32 11 Jegyzetek a napról Választások fegyverropogás­sal. Bandák, banditák, erőszakig menően szenvedélyes pártokra szakadtan Albániának nincs más esélye visszanyernie alkotmányos rendjét, jogállamiságát és meglelni, kiküzdeni, kiböjtölni az európai föle­melkedés útját mint ezek a mostani választások, amelyek a konszolidá­ció kezdetét jelenthetik. A szkipe­­tárok mindig könnyen nyúltak fegy­verhez, végül csak meg kell érte­niük, hogy a lőfegyverek helyett a politikaiakra kell fanyalodniuk. A politika sem éppen valami lélekü­dítő harc, de azért mégis viszonyla­gos rendet teremt, melynek híján csak bandaérdekek uralkodhatnak s egy ősi nép elherdálja jelenét és jövőjét. • Zászlócsere Hongkong­ban. Már iskolás koromban csodál­koztam azon, hogyan lehet egy szi­getet 99 évre bérbe adni, s most öreg fejemmel azon csodálkozom, hogy az egy híján száz év múltán visszakerül a jogutódhoz. Ez sem volt még, hogy a tőkés világ egyik legfejlettebb pénzügyi elődje, a világ egyik leggazdagabb városál­lama békés úton a kommunisták ke­zére kerüljön, méghozzá évekkel a kommunizmus bukása után. Igaz, Kínában tartja magát egy sajátos piacgazdaság révén s méghozzá oly módon, hogy Kína a hongkongi és a mögöttes nemzetközi nagy­tőkének legígéretesebb, szinte parttalan beruházási piaca. Mi lesz újabb 99 év múltán? De jó volna tudni. Azt is, mi lesz öt-tíz év múlva messze Hongkong­tól, mondjuk nálunk felé. • A NATO-bővítés kö­rül még mindig folyik a diplomáciai játék, jóllehet Clinton, elnök már Madrid utáni európai körútjának SZÁSZ JÁNOS (Folytatása a 2. oldalon) Magyar múzeum nyílt Bogdándon Ismét dicséretes esemény alkalmá­val hallat magáról a Szatmár megye déli csücskében található Bogdánd. Szombaton, június 28-án került sor a környéken eddig egyedülálló falumú­zeum, a Bogdándi Magyar Múzeum megnyitójára. A múzeum létrejöttében legfon­tosabb szerepet játszó Sípos László néprajzkutató, helybeli tanár és iskolai­gazgató kérdésünkre elmondta, hogy a 80-as évek elején született a m­úzeum létrehozásának ötlete, amikoris a Román Televízió a bogdándi tánccso­portról készült összeállítást filmezte, és egyúttal felkérték a község akkori vezetőségét, rögtönözzön valami helyi jellegű kiállítást. A gyűjtések tehát 1982-ben kezdődtek Szilágyszérben, Hadadnádasdon és Bogdándon, az akcióra a Megyei Múzeum biztosította az anyagi hátteret. Hosszas huzavona után sikerült fedél alá hozni a régen megálmodott múzeumot, ahol a környékről begyűjtött használati és kegytárgyak vannak kiállítva, népvi­seletek, szőttesek, bútorok, valamint dokumentumok. Beszélgetésünk során azt is megtud­hattuk, hogy a múzeum adminisztrá­lása nem a falu közigazgatását, hanem a Megyei Múzeumot terheli majd to­vábbra is. Mint Sipos László megje­gyezte, elég sok feszültséget okoz ebben az ügyben is a megyehatárok megváltoztatásának fennálló lehető­sége, hiszen a tervbe vett módosítások Bogdándot Szilágy megyéhez csatol­nák, ezáltal a múzeum is átvándorolna a szomszédos megye tulajdonába. Az ünnepélyes megnyitóra a Szat­már Megyei Múzeum és a szatmári kulturális élet jeles személyiségein kívül a művelődési minisztériumtól, valamint az ország több megyéjéből­­ érkeztek látogatók. DANCS ARTUR m­u ■ ■ JÚNIUS 29-30 ■ Fővárosi lapok, hírügynökségek nyomán: / ff­­fff^f11 1 ^gy Hercules hadirepülőgép érkezett vasárnap nagy ■ WW JlllllJlf VII titokban (de azért lám, a román sajtó „kiszimatolta") az otopeni-i repülőtérre, hogy a Clinton-látogatáshoz szükséges , biztonsági felszereléseket elhozza (National). ■ Valeriu Tabar, RNEP-elnök, miután nem volt hajlandó Tokay György­­ kisebbségi miniszter jelenlétében a kormányfővel a marosvásárhelyi kétnyelvű táblák ügyéről tárgyalni, végül elérte a n­égy­­­­szemközti meghallgatást, s Ciorbea miniszterelnök elismerte: törvényszegés történt, majd beidézte Marosvásárhely­­ polgármesterét és a prefektust (National). ■ A National paranormális rovatot indított, amelyben rendre kibogozza, milyen „előéletük" volt a román politikusoknak, mielőtt jelenlegi bőrükbe reinkarnálódtak volna. Dejeu belügyminiszter pl. szorgalmas szövőnő volt Észak-Amerikában, Mircea Ionescu Quintus viszont bantu néger. “­ A Bukarest tisztántartására szerződtetett német szakemberek kijelentették, hogy Európában nem létezik még egy­­ ilyen koszos város (Libertatea). ■ Az országos statisztikai hivatal kimutatásai szerint a hazai cipőgyártás termékeit jó ideje már a kutya sem vásárolja (Libertatea). ■ 10 ezer elítélt szabadlábra helyezése komoly gondokat jelenthet a román társadalom számára, de további börtönben tartásuk mit sem oldana meg, akkora a zsúfoltság odabent - vélekedett Gavril Dejeu (Jurnalul național). ■ Teoctist főpátriárkának a görög katolikusok problémái megoldásával szembeni magatartása miatt a pápa lemondta tervezett romániai látogatását (Cotidianul). ■ Roma hírügynökség felállítását tervezik a Soros Alapítvány segítségével, Romathan Press elnevezéssel (Ziua). ■ Megjelent a kenyérpénz kifizetésére­­ vonatkozó módszertani kormányhatározat, s a pénzt júliusban visszamenőleg is kifizetik április, május és június hónapokra (Ev. zilei). ■ A kolozsvári RMDSZ már elkészítette a kétnyelvű helységtáblákat s már csak a Funar rábólintására vár (Ev. zilei). ■ Gheorghe Funar holocaust-múzeum létesítését tervezi Kolozsvárt, amelyben „a horthysták által üldözött zsidóságnak és románságnak állítana emléket" (Ev. zilei). ■ Az RMDSZ nem adott ultimátumot a koalíciónak, mindent megtett, hogy a tanügyi törvény a parlamentbe kerüljön, de ha most nem támogatják, kény­telen lesz levonni a konzekvenciát - jelentette ki egy interjúban Markó Béla elnök (Cronica romana). ■ Cristian Tudor Popescu szerint a tévéműsor-módosítások a román kultúrát sújtják és a kisebbségi műsoroknak kedveznek, majd felteszi a szónoki kérdést: hát végül is nem Romániában élünk? (Adevirul) ■Giurgiuban 148 maturandus tüntetett amiatt, hogy az érettségin elvágták őket román nyelvből és irodalomból; a legtöbben (az érettségizők egyötöde) a helybeli gazdasági középiskolából voltak. A rendőrség feloszlatta a tiltakozó gyűlést (Romania libera). ■

Next