Romániai Magyar Szó, 1997. július (9. évfolyam, 2403-2433. szám)
1997-07-21 / 2423. szám
LJBBI! MAGYAR SZÓ, 1997. július 21. | Az A-osztály 2. csoportjának őszi fordulói 1. forduló (aug. 9.): ASA-Kvári CFR I Olimpia - Gloria I UTA - Inter I Dacia - Motru I Nagybányai FC - Gaz Metán Dévai Vega - Dés Electroputere - Corvinus ARO - Tvári Poli Tvári UM - Gyulafehérvár 12. forduló (aug. 16.) tyulai K-vári CFR - olmpia Gloria - UTA Inter - Dacia Motru - Dévai Vega Gaz Metán - Electroputere Dés - Nagybányai FC Corvinus - ARO T-vári Poli-T-váriUM I Gyulafehérvár - ASA 13. forduló (aug. 23.): I ASA - T-vári Poli 1 Olimpia - Gyulafehérvár I UTA - K-vári CFR 1 Nagybányai FC - Motru I Dévai Vega - Dacia 1 Electroputere - Dés I ARO I Gaz Metán I T-vári UM - Corvinul I Gloria - Inter 14. forduló (aug. 30.): I Dacia - Nagybányai FC I K-vári CFR - Gloria I Inter - Dévai Vega I Motru - Electroputere I Gaz Metán-T-vári UM I Dés-ARO I Corvinul - ASA I T-vári Poli-Olimpia Gyulafehérvár - UTA (szept. 6.): ASA - Gaz Metán agu ! 5.forduló Olimpia - Corvinus UTA - T-vári Poli Nagybányai FC - Dévai Vega Electroputere - Dacia ARO - Motru T-vári UM - Dés Kvári CFR - Inter Gloria - Gyulafehérvár 6. forduló (szept. 13.): Dacia - ARO Dévai Vega - Electroputere Inter - Nagybányai FC | Motru-T-vári UM | Gaz Metán - Olimpia Dés-ASA Corvinul - UTA | T-vári Poli-Gloria I Gyulafehérvár - K-vári CFR ! 7. forduló (szept. 20.): ASA - Motru | Olimpia - Dés | UTA - Gaz Metán Electroputere - Nagybányai FC ARO - Dévai Vega | T-vári UM - Dacia I K-vári CFR-T-vári Poli I Gloria - Corvinul I Gyulafehérvár - Inter 18. forduló (szept. 27.): I Dacia - ASA Nagybányai FC - ARO Dévai Vega-T-vári UM I Inter - Electroputere Motru - Olimpia Gaz Metán - Gloria Déj - UTA I Corvinul - T-vári CFR T-vári Poli - Gyulafehérvár 19. forduló (okt. 4.): ASA - Dévai Vega Olimpia - Dacia UTA - Motru ARO - Electroputere T-vári UM - Nagybányai FC T-vári CFR - Gaz Metán Gloria - Dés T-vári Poli-Inter Gyulafehérvár - Corvinus 10. forduló (okt. 11.): Dacia-UTA Nagybányai FC - ASA Dévai Vega - Olimpia Electroputere-T-vári UM - Inter - ARO Motru - Gloria Gaz Metán - Gyulafehérvár Dés - K-vári CFR I Corvinul-T-vári Poli 111. forduló (okt. 18.): IASA - Electroputere Olimpia -Nagybányai FC UTA - Dévai Vega I T-vári UM-ARO K-vári CFR - Motru Gloria - Dacia Corvinul - Inter I T-vári Poli - Gaz Metán Gyulafehérvár Dés : 12. forduló (okt. 25.): Dacia - T-vári CFR | Nagybányai FC - UTA Dévai Vega - Gloria | Electroputere - Olimpia | ARO - ASA | Inter - T-vári UM I Motru - Gyulafehérvár Gaz Metán - Corvinul Dés-T-vári Poli 113. forduló (nov. 1.): ASA-T-vári UM I Olimpia - ARO UTA - Electroputere K-vári CFR - Dévai Vega Gloria - Nagybányai FC Gaz Metán - Inter Corvinul - Dés Tvári Poli - Motru Gyulafehérvár - Dacia 14. forduló (nov. 8.): 1 ASA - Inter Dacia - T-vári Poli Nagybányai FC - K vári CFR Dévai Vega - Gyulafehérvár I Electroputere - Glorial ARO - UTA T-vári UM-Olimpia Motru - Corvinul Dés - Gaz Metán 15. forduló (nov. 15.): Olimpia - ASA UTA - T-vári UM K vári CFR - Electroputere Gloria - ARO Inter - Dés Gaz Metán - Motru Corvinul - Dacia I T vári Poli-Dévai Vega I Gyulafehérvár - Nagybányai FC 116. forduló (nov. 22.): I ASA - ITTA Olimpia - Inter Dacia - Gaz Metán Nagybányai FC - T-vári Poli I Dévai Vega - Corvinul Electroputere - Gyulafehérvár ARO - K-vári CFR I T-vári UM - Gloria I Motru - Dés 117. forduló (nov. 29.): UTA - Olimpia K-vári CFR-T-vári UM I Gloria - ASA j Inter - Motru 1 Gaz Metán - Dévai Vega I Dés - Dacia I Corvinul - Nagybányai FC 1 T-vári Poli - Electroputeres Gyulafehérvár - ARO # Újra a doppingról # Akik külföldön keresték kenyerüket # Orosz-román vetélkedő női kalapácsvetésben # A Forma-1 és a politika # Mondják a szemébe, ha azt gondolják, nem tiszta! # Augusztus 1-től ^ atlétikai vb Athénban # Nem terem babér a német tehetségeknek? # ^ Labdarúgás Romániai „idegenlégiósok” a nagyvilágban Az 1996-97-es pontvadászatt során a világ 27 országának I. és II. osztályú bajnokságában szerepeltek romániai labdarúgók. Az alábbiakban a „nevesebb” romániai „idegenlégiósokat” soroljuk fel országonként (Magyarország esetében az eddigi NB II-ben szerepelteket is lajstromozzuk), megjegyezvén, hogy időközben sokan közülük már más klubnál kergetik a labdát, vagy hazatértek. Anglia: Hie Dumitrescu (West Ham United), Florin Raducioiu (WHU), Dan Petrescu (Chelsea). Ausztriában csak II. osztályú csapatban volt román játékos. Belgium: Florin Frunza (Harelbeke), Mircea Rednic (Truiden VV), Selymes Tibor és Alin Stoica(Anderlecht), Ilie Stan (Cercle Bruges). Bulgáriában ugyancsak II. osztályú csapatokban ügyködtek románok: Ciprus: Costea Decu (Aris Limasszol), Eugen Neagoe (Omonda Nicosia), Nicolae Zamfir (Larnaka); Csehország: Marcel Babán (Bohemians Praha); Franciaország: Gheorghe Mihali (Guingamp), Corneliu Papura (Rennais FC); Görögország: Anton Doboj (AEK Athén), Ionel Parvu (PAOK Szaloniki), Stefan Stoica (Veroia); Hollandia: Ovidiu Stânga (Eindhoveen); Horvátország: Sorin Colceag (NK Zagreb), Florin Dronca és Dumitru Mitu (Eszék), Lucian Popescu (Rijeka); Izraelben csak a II. osztályban szerepeltek, úgyszintén Luxemburgban; Málta: Alexandru Pavel (Sliema Wanderers); Moldova: Vineton Anghel és Gabriel Tudorache (1993 Chi?inau),Vasile Apachitei (Constructorul), Cristinel Báduluá, Pavel Codru, Ioan Názareanu, Daniel Suciuc (Spumante Cricova), Gelu Carda?, loan Grigora?, Emanuel Lungu (Nisporeni), Paulica Mogildea, Constantin Rontea, Dorin Stefanescu (Nistru Otaci), Constantin Tiron (Constructorul); Németország: Ioan Lupescu (Borussia M.), Dorinel Munteanu és Ion Vladoiu (FC Köln); Olaszország: Ioan Ovidiu Sabau (Reggiana); Portugália: Lucian Cuc és Marcel Sabau (Chaves), Basarab Panduru (Sport Lisboa), Ion Timofte II. (Boavista Porto). Spanyolország: Gheorghe Craioveanu (Real Societad), Gheorghe Popescu (FC Barcelona), Daniel Prodan (Atletico Madrid), Florin Raducioiu (Espanyol Barcelona), Svájc: Adrian Falub (FC Basel), Viorel Moldovan (Grasshoppers Zürich), Costel Panu (Xamax Nauchatel) Grestenmájer Gábor és Kádár Zoltán a II. osztályú Schafthausenben játszott. Törökország: Iulian Filipescu, Gheorghe Hagi és Adrian Ilie (Galatasaray), Dumitru Stângaciu (Kocaeli spor Ismir), Daniel Timofte I. (Samsunspor). Ázsiában az alábbiak futballoztak: Kína: Gheorghe Dumitrascu Florin Pírvu és Costel Pogonschi (Construction Henan); Koreai Köztársaság: Pavel Badea és Cosmin Olaroiu (Suwon Samsung Blue); Libanon: Vasile Caciureac (Tadamon Bejrút); Malajzia: Cristian Mustaca (Selangor); Szaúd-Arábia: Ilie Lazár (Al-Hilal). Észak-Amerikában két képviselője volt a romániai labdarúgásnak: Mexikóban Miodrag Belodedici (Atlante) és Ilie Dumitrescu (Club America Ciudad de Mexico) szerepelt. * Lajstromunk végére hagytuk a magyarországi „román idegenlégiósokat”, hiszen olyan sokan vannak voltak, hogy szinte négy csapat is összehozható velük. Az NB I-ben az alábbiak „erősítették" a magyar futballt: Andrási Csaba Sándor (Váci FC), Catalin Azoitei és Aurel Brindan (Pécsi FC), Dumitru Balea, Cseke István, Molnár Levente és Traian Salagean (Győri ETO), Bereczki Péter (Csepel), Liviu Bonchip, Fehér J. Csaba, Adrian Negrau és Daniel Ugrat (Szombathelyi Haladás), Ghinda Attila és Piroska Attila (Kispest-Honvéd), Radu Goian, Nicolae Ilea és Dan Stupar (Debreceni Epona), Kulcsár Sándor, Florin Raducu, Ovidiu Stoica, Lucian Ilici és Remus Unchian (Békéscsabai EFC), Vasile Miriuta (Ferencváros), Adrian Oprigan (MTK), Marian Popa és Constantin Stanici (BVSC). Az NB II-ben az alábbiak szerepeltek: Nelu Beserman, Marcel Campian és Mike Jenő (Tiszakécske), Biró Béla (Sopron), Relu Buliga, Petru Chiratcu és Földvári Tibor (Diósgyőri FC), Sorin Cigan és Ioan Stredhe (Kiskundorozsma), Ovidiu Crisan (Kádái CFC), Fazakas Zsombor (Hajdúnánás), Fejes Zoltán és Jenei Ferenc (Paksi Erőmű), Marius Gaica és Ion Rosu (Tiszavasvár), Zoran Gligorocin, Marin Sinescu és Szél Pál (Kecskemét), Patkós Csaba és Szenes Sándor (Szászhalombatta), Tikosi Gyula (Érd), Varga Károly (Soproni MATÁV)... A hosszúnak tűnő felsorolásból ki-ki levonhatja a következtetést, de fölteheti a kérdést is: vajon miért vállalták ennyien a „légióskodást”? A lista egyúttal a hazai labdarúgás állapotára, de többek között a magyarországi foci színvonalára is fényt vethet.... Három magyar a Bundesligában A két hét múlva kezdődő új bajnoki idényben minden eddiginél több, 135 idegenlégiós játszik majd a német labdarúgó-bajnokság 18 első osztályú csapatában - legalábbis ennyit szerepeltetnek hivatalos keretükben. A magyar labdarúgók ázsiója nem áll túl magasan a nemzetközi összehasonlításban: egyedül Lisztes Krisztián van élcsapat, a VfB Stuttgart keretében, ketten pedig - Dárdai Pál és Király Gábor - az első osztályba most feljutott berlini Hertha BSC-t igyekeznek majd erősíteni. Romániából három idegenlégiós szerepel a Bundesligában. Az idegenlégiósok száma szinte robbanásszerűen nőtt meg az elmúlt években a Bundesliga klubjaiban: két éve még feleannyian voltak, mint most, de az európai bíróság 1995. végén hozott híres Bosman-féle ítélete megváltoztatta a profikluboknál a játékosok alkalmazásának szabályait, és azóta szinte ledőltek a határok. Berti Vogts német szövetségi kapitány és stábja alig titkolt nemtetszéssel figyeli az idegenek sokasodását. Attól tartanak ugyanis, hogy a német klubok leszoknak az utánpótlás neveléséről, illetve a fiatal német labdarúgó tehetségek előtt beszűkül az érvényesülés útja. „A külföldiek beözönlése folytán még legjobb fiatal tehetségeink is alig jutnak szóhoz - dohogott Hannes Löhr, az utánpótlás válogatott edzője. - Csak nagyon jó külföldiekre van szükségünk, középszerűekre nincs." Vogts egyetért vele: „A profikluboknak át kell gondolniuk a helyzetet és irányt kell váltaniuk. Különben a hazai tehetségeknek többé nem terem babér. ” Szó ami szó, a Bundesligában idén öt világrészt képviselő játékosok kergetik majd a labdát. A legnagyobb keresletnek a horvát futballisták örvendenek, 14-en vannak szerződtetve. Őket a hollandok követik tizen, majd a lengyelek, osztrákok és a csehek következnek, de vannak brazilok, oroszok, ukránok, macedónok és afrikaiak is. A legszerényebb Bundesliga-csapat is legalább öt külföldit szerződtetett, a nagyobbak keretében pedig tízen is vannak, akik az idegenlégiósok különítményét alkotják. Az oroszok elleni Világválogatott Oroszország - Világválogatott mérkőzéssel tisztelegnek a fennállásának 100. évfordulóját ünneplő Orosz Labdarúgó Szövetség előtt. Az augusztus 18-án a moszkvai Luzsnyiki-stadionban rendezendő találkozón Bobby Robson angol szakvezető irányítja majd a „Rest of the World" elnevezésű csapatot. A Barcelona egykori vezetőedzője 25 játékosnak küldött meghívót. A Reuter hírügynökség a következő neveket említi Robson keretéből: Lothar Matthäus (német), Claudio Siarez (mexikói), Franck LeBoeuf (francia), Jean-Pierre Papin (francia), Gabriel Batistuta (argentin), Gianfranco Zola (olasz), Roberto Baggio (olasz), Ian Wright (angol)... Válasz-könyv formában Sajtótájékoztatón mutatta be a kiadó és a szerző a napokban utcára került „Focicsalók - a Bodnár György sztori” című könyvet. Kovács Attila a felelős kiadó, aki a Soroksári TE ügyvezető elnöke, akit az MLSZ fegyelmi bizottsága alig két hete több mint két évre tiltott el a labdarúgásban való tevékenységtől. Ügye februárban kezdődött az MLSZ-ben, amikor is a sportvezető ligatagként vitatta a bajnoki mérkőzésekről szóló televíziós közvetítések körülményeit, külön kiemelve a Szaknévsor tulajdonosának, Bodnár Györgynek a szerepét. Az MLSZ vezetői sérelmesnek találták Kovács Attila szavait, s ennek következtében hozták meg a súlyos ítéletet vele szemben. A válaszlépést könyv formájában tette meg Kovács. Több kérdés is elhangzott újságírók részéről, amelyre Kovács Attila összegzően válaszolt: kiadványunk a magyar labdarúgásban feltételezhető visszaélésekről szól.” Tesztek, testek költői, bár korántsem irodalmi a kérdés: utolérheti-e valaha is a doppingellenőrzés a doppingolókat? Éppen „költőisége” miatt eleddig majdhogynem magától értetődőnek tűnt a nemleges válasz, ám most egy sajátos amerikai felvetés nyomán közelebb kerülhet egymáshoz üldözött és üldöző - már ha az ellenőrzés mellett elkötelezett döntéshozók készek akceptálni az Egyesült Államok Olimpiai Bizottságának (USOC) legalábbis szokatlan ötletét. Tudniillik a USOC állt elő azzal az újsütetű kezdeményezéssel, miszerint a tilalmi lajstromokról, így magától értetődő módon mindenekelőtt a NOB doppinglistájáról törölni kellene a tesztoszteront és annak származékait!... A hivatalos NOB-válasz, mégha pillanatnyilag nem is ismert, megjósolható: a doppingellenes küzdelemre oly büszke nemzetközi testület már csak presztízsokokból sem engedhet meg ilyen (vissza)lépést magának, azzal együtt sem, hogy dollármilliókat-milliárdokat emészt fel a tiltott készítmények, szerek és módszerek visszaszorítására meghirdetett tesztháborúsdi, tehát bizonnyal karcsúsodhatna e kiadási tétel, netán a leleplezésre szánt, de ily módon felszabaduló összegek lennének másra fordíthatóak. A washingtoni ötletpatronon mégis érdemes elgondolkodni, legalább abból a megközelítésből, hogy mi állhat a kezdeményezés hátterében. Nos, eléggé kézenfekvőnek tűnik, hogy az egész tervezett listasoványítás kérdése fel sem merül, ha nem bukik meg több nevesebb amerikai élversenyző is a doppingpróbán. Csakhogy megbukott... Alig néhány hete vesztett rajta, vagy ha úgy jobban tetszik, derült rá fény, hogy rossz útra tévedt az Egyesült Államok szuperatlétikájának két nagyágyúja, az 1993-ban női 1500 és 3000 méteren világbajnok Mary Decker-Slaney, illetve a 400 méteres női gátfutás barcelonai olimpiai ezüstérmese, Sandra Farmer-Patrick. A tettenérésben az analízis által kimutatott túl sok tesztoszteron volt a vizsgálatot végzők segítségére, az IAAF pedig nem volt rest azonmód eltiltani mindkettőjüket. A két hölgy az apelláta mellett döntött, s a fellebbezéshez partnerre leltek a USOC-ban, még előbb pedig ama amerikai szakemberekben, akik a tesztoszteron - nem pedig a doppingolás - félreállítása mellett kezdtek el érvelni. Abból kiindulva, hogy az emberi szervezet eleve termel ilyen nemi hormont, az említett gyógyszerész-szakemberek azzal álltak elő, hogy némely ember (s alighanem Deckeréket is gyorsan ide értették) szervezetében jóval több, nagyobb mennyiségű tesztoszteron is termelődhet önállóan, magától - tehát nem feltétlenül doppingolás eredményeképpen - annál, mint amennyit a NOB-szabvány doppingporciója megenged. A Los Angeles-i antidopping-laboratórium ez ügyben megszólaló vezetője viszont - alighanem több honfitársa rosszallását kiváltva - azt pedzegette, hogy azért ma már létezik olyan izotópmetódusra épülő tudományos eljárás is, amelynek révén kimutatható, hogy az emberi, esetünkben sportolói szervezetben található tesztoszteron szintetikus avagy természetes eredetű-e, tehát hogy kintről bejut(tat)ott avagy belső, saját hormonról van-e adott esetben szó. Hogy azért mégse legyen kapásból elutasítható a USOC „Le a tesztoszteronnal (a doppinglistáról)!” névvel kódolható akciója, ugyanennek az amerikai szakembernek a szájából azt is idézi a moszkvai Szport Ekszpressz, hogy a tesztoszteronok említett elkülönítésére alkalmas apparátussal azért még csak nagyon kevés laboratórium rendelkezik a világban. Vagyis hát, hölgyek és urak, csak lassan a teszttel és a tesztoszteron-teszt elvetésével!... Atlétika Augusztus 1-10. között Athénben rendezik immár hatodik alkalommal a sportok királynőjének világbajnokságát. Mivel a napokban tértünk meg Athénból, a Balkán Játékokról, mely főpróbaként szerepelt a görögök listáján, elmondhatjuk, hogy nagyon sokat kell még tenniük görög barátainknak, ha azt akarják, hogy e vb rendezése sikeres legyen. Egyelőre silányak voltak a körülmények (szervezés, rendezés, légkondíciók, órarend-pontosság, bírói vétségek, stb.), nem beszélve a nagyon gyenge minőségű elszállásolásról. S ne felejtsük a tikkasztó forróságot, ami ott várja majd az atlétákat. Remélhetőleg az esti és éjszakai rendezés tűnik a legmegfelelőbbnek! Na, de azért július elején nagy volt a sürgés-forgás... A vb előfutárai a malmöi 1976-os és a Sittardban (1980) megtartott „főpróba"versenyek voltak. De ezek előtt a világkupák jelentették a vb-k őseit. Ezek viszont csak néhány földrész reprezentánsaival zajlottak. A vb már nagyon kellett az 50 éve zajló Eb-k mellé. Végül is aztán az 1983-as évvel sikerült a dolgot nyélbe ütni, az első hármat négyévenként, majd a következőket kétévenként rendezték meg. A siker kezdettől óriási volt. Hiszen olimpiák után ez volt a másik kitűnő alkalom, hogy a legjobbak - ha az olimpián nem - bizonyítsanak! Az első vb-t Helsinki rendezte 1983- ban. Itt még a „kelet-német henger" vidáman ficánkolt 10 első helyével. Romániának egy ezüstéremre tellett Aripoara Cusmir jóvoltából távolugrásban. A II. vb színhelye Róma volt, 1987- ben. Itt a kelet-németek utoljára még 10 aranyat nyertek, de ott volt 10 arannyal az Egyesült Államok is! Románia egy ezüst(Maricica Puica, 3000 m) és egy bronzérmet (Doina Melinte, 1500 m) nyert. A III. vb-n, Tokióban, 1991-ben már 13 aranyat nyert az USA, és 9-et az oroszok, a németek csak kettőt! Románia 1 ezüsttel (Liliana Nastase, hétpróbában) és egy bronzzal (Kovács Ella, 800 m) büszkélkedhetett. A IV. vb-t Stuttgartnak adták 1993- ban. Az USA 13-ban, a németek csak kettőben „aranyhalazhattak". Románia küldöttsége csak 1 bronzzal tért meg VB-előzetes Kovács Ella jóvoltából, 800 méteren. Az V. vb rendezési jogát a svédek harcolták ki és Göteborgban 1995-ben rendezték óriási kasszasikerrel. Az USA itt is tarolt 12 aranyával, Romániának sikerült két ezüstöt nyernie Anuta Catuna (maraton) és Felicia filea (gerelyvetés) révén. Itt jól „gyűjtöttek" a románok: 32 pontjukkal 15. országként zárták a vb-t. A VI. Athénnek jár (mivel az olimpiát „elrendezték" maffia módon!). Itt is amerikai sikerre számítunk, de sokan fognak a kis országok közül is nyerni. Romániának nehéz a sorsa. A sok manipiláció, lebőgések, felpumpálások ellenére csak-csak reménykedünk 1-2 arany-, 1-3 ezüst- és 3-4 bronzéremben! E tekintetben Szabó Gabi, Jilea Felicia, Rodita Mateescu, Ionela főkea, és 1-2 „titkos esélyes" vállára nehezedik majd az éremszerzés felelősségének súlya. De sok függ attól, hogy ki hogyan bírja majd a ...meleget...! Visszatérve a vb-n szereplőkre, előzetesünkben érdemes bemutatnunk az eddigi helyezettjeinket is., Helsinki: R. Zörgő Éva gerelyvetésben 5., Doina Melinte 1500 m, 6., 800 m is fj., Cristina Cojocaru 400 m gáton 8., Mihaela Loghin súlylökésben 6., 4x400 m leányváltó (I.Radu, D. Matei, C. Cojocaru, E.Lina) 8. Róma: Sorin Matei magasugrásban 6., Mitica Junghiatu 800 m-en 6., Mariana Lengyel diszkoszvetésben 8., Liliana Nastase hétpróbában 5. Tokió: Bogdan Tudor távolugrásban 5., Doina Melinte 1500 m 4., Keszeg Margit 3000 m-en 5., Marieta Iicu távolugrásban 6. Stuttgart: Costel Grasu diszkoszvetésben 4., Alina Astafei magasugrásban 4., Nicoleta Grasu diszkoszvetésben 7., Claudia Isaila 7., míg Felicia Jilea 8. gerelyvetésben. Göteborg: Florin Ionescu 3000 m akadályon 6., Tudor Bogdan távolugrásban 5., Szabó Gabriella 5000 m-en 4., Rodica Petrescu (ma Mateescu) hármasugrásban 5. és Ionela Jirlea 400 m gáton 7. volt. Románia eddigi éremmérlege tehát: arany 0, ezüst 5, bronz 3. Pontszáma 109,5, ami jelenleg az előkelő 14. helynek felel meg az országok közötti ranglistán (eddig 178 ország ért el pontot!). Van egy ranglista, ahol az éremszerzők szerepelnek. A férfiaknál azt fölényesen vezeti Carl Lewis 8 arany-, 1 ezüst- és 1 bronzéremmel. A hölgyeknél a 37 éves Merlene Ottey vezet 3-3-7 éremmel. Ottey ez évben is megpróbálkozik, Carl Leims viszont már nem... Ami az idei versenyeket illeti, a Sitó ünnepséget az „öreg" Pannon Stadionban rendezik augusztus 1-én. A versenyeket az új Olimpiai stadionban bonyolítják le de. 8-11 között, du. 18-22 óra között. A verseny záróünnepe 10-én este, az utolsó versenyszám után zajlik majd. Egy napra a jegy ára 10 000 drachma, tűrhetőnek tűnik... Nehezen tudom elképzelni, hogy e vb-n lesz-e világcsúcs! Mindenesetre a maratoni táv nehéz terepen s valószínűleg nem az eredeti úton, Maratonból Athénbe vezetőn fog lezajlani, hanem csak Athénban, indulás és érkezés a stadionban. Eddig itt elért legjobb eredményeket a nőknél a román lányok tartják (Cotina Anuta 2:31:10 Simon Lidia 2:31:46 és Simon Cristina 2:32:09 órás időkkel. A férfiaknál Bill Adcocksé a legjobb idő 2:11:07 - még 1969-ből. NAGY PÉTER Kuzenkova és Melinte A közelmúlt történéseként a sportok királynőjét irányító IAAF, a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség legifjabb „lánygyermekeként" - a női hármasugráshoz és a női rúdugráshoz hasonlóan- elismerte a női kalapácsvetést is. Hogy ez a szám - a férfiak után a hölgyeknél is polgárjogot, működési engedélyt, vb-részvételi jogot kaphatott, nem csupán az utóbbi esztendők sajátos sportbéli emancipációs törekvéseinek az eredménye. Alighanem benne van az elismerésben az is, hogy a női kalapácsvetésnek több évtizedes (!) előtörténete van. A moszkvai Szport Ekszpressz - nyilvánvalóan nem függetlenül attól, hogy a számnak orosz világelsője,csúcstartója van a 27 éves Olga Kuzenkova személyében - derítette fel a gyökereket, megírván, hogy az első, persze szigorúan nem hivatalos nemzetközi eredményt 1931 júniusában rögzítették, méghozzá Madridban. Ekkor a házigazdák versenyzője, Lucinda Moles 17.03 méterre röpítette a szert, mentségére szolgáljon, hogy ezt a távolságot a férfi kalapácsvetők által használatos hét kilogrammos eszközzel küzdötte le. Egy évvel később nővére, Margareta már 5 kilós kalapáccsal produkált 22.85 métert. Ezután négy évtizednek kellett eltelnie, hogy valaki áttörje a 30 méteres határt: ez a valaki az angol Rosemarie Paine volt, aki Leicesterben 1975. július 20- án a normál súlyú, 4 kilogrammos kalapáccsal 32.08 méterig jutott. Az első „negyvenes” egy amerikai diszkoszvető nő lett, aki átrándulva a kalapácsosok közé „vendégmunkásként" is nagyot alakított. Carol Cady kezéből 1982. április 20-án Stanfordban egy centi híján 42 méterre szállt a kalapács. A siker hatására az új szerrel is szorosabb barátságot kötött, s jól tette, hiszen két esztendővel később, 1984. április 28-án az 50 méteres „limitet” is ő lépte át először, a nagy dobás végén 53,65,méternél landolt a sporteszköz. S ez még messze nem a végállomás volt: a nem hivatalos világrekordot ugyanis ezt követően még nyolc (!) alkalommal javította tovább, csaknem 21 métert fejlődve jutott el a 38.33 métertől az 58.94-es csúcseredményéig. A 60 métert viszont már nem ő, hanem egy japán, Szuzuki kisasszony dobta túl először: 1989. április 30-án egy vakajamai viadalon mutatott a mérőszalag 61.20 méteres távolságot. Nem sokkal az ázsiai hölgy „legje" előtt jelentkezett be a szovjet-orosz dobóiskola női tagozata Ljubov Vasziljeva révén. A moszkvai versenyző 1988. május elsejét avatta a sportbéli munka sajátos ünnepévé, miután a korábban súlylökésben jeleskedő nehézatléta a szovjet fővárosban rendezett viadalon 58.26 méterre repítette a kalapácsot. Utána pedig jöttek (honfi)társnői, már a nem hivatalos világcsúcs őrzőiként: Jelena Picsugina (61.50 m, 1989), Larisza Baranova (61.96, 1990), Alla Fjodorova (62.70 és 64.44, 1991), Larisza Szirogrisnaja (63.08, 1991). És a sor végére, helyesebben az elejére állt be öt esztendeje Olga Kuzenkova, aki 1992-ben 65.40 méteres rekorddal jelentkezett be a brjanszki versenyen. A szmolenszki illetőségű dobóatléta lett az IAAF első hivatalos világcsúcstartója női kalapácsvetésben, a nemzetközi szövetség listájának élére azzal a 66.84 méterrel került fel, amelyet 1994. február 23-án ért el Aderben. Amint az a fiatalabb versenyszámok esetében lenni szokott, a csúcsfejlődés ezután sem rekedt meg, viszont két hölgy sajátos dobópárbajára szűkült le: Kuzenkova és a román Mihaela Melinte egymástól ragadta el az elmúlt esztendőkben a rekordert megillető címet. Nem kevesebb, mint hét ízben módosították ketten együtt a csúcsot, amelynek birtokosa június 22. óta - amikor is a müncheni versenyen kétszer is javított a rekordon - Olga Kuzenkova. A női kalapácsvetés világcsúcsának fejlődése 1994, a hivatalos IAAF-elismerés óta: 66.84 m - Olga Kuzenkova (orosz), Adler, 1994. február 23. 66.86 - Mihaela Melinte (román), Bukarest, 1995. március 4. 68.14 - Kuzenkova, Moszkva, 1995. június 5. 68.16 - Kuzenkova, Moszkva, 1995. június 18. 69.00 - Melinte, Bukarest, 1997. február 22. 69.58 - Melinte, Bukarest, 1997. március 3. 71.22 - Kuzenkova, München, 1997. június 22; 73.10 - Kuzenkova, München, 1997. június 22. Boldon üzenete Lewisnak A kilencszeres olimpiai bajnok amerikai atléta, Carl Lewis nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi legjobb sprinterek körében általános a doppingszerek használata. A trinidad-tobagói Ato Boldon, aki a múlt vasárnapi stuttgarti nemzetközi viadalon 100 és 200 m-en is remek időeredménnyel diadalmaskodott, nem örült Lewis felvetésének, ezért üzent a sportág kimagasló egyéniségének: - Én tiszta vagyok. Ha Lewis máshogy gondolja, , akkor véleményét mondja a szemembe - jelentette ki Boldon, aki a rövidebbik sprintszámon 9.90 mp-cel aratott győzelmet, 200 m-en pedig a világ idei legjobbjával, 19.77 mp-cel utasította maga mögé a mezőnyt. Boldon elmondta továbbá, hogy a stuttgarti versenyen eddigi legjobb formáját mutatta 200 m-en. A 19.77 mp egyébként minden idők nyolcadik legjobb eredménye. Autósport jött, látott és tört Homloküreg-gyulladása után első ízben ült Forma 1-es versenyautóba az osztrák Gerhard Berger és rögtön balesetet szenvedett. A Benetton csapat pilótája a monzai pályán tesztelt, amikor a gépjárműjével kisodródott és óránkénti 300 km-es sebességgel a gumikerítésnek ütközött. Berger sértetlenül szállt ki az összetört autóból. A vizsgálatok kiderítették, hogy beragadt a gázpedál. - Borzalmas baleset is lehetett volna az egészből, de szerencsére semmi bajom nem esett. Amint látták, nem volt valami fényes a visszatérésem - nyilatkozta a 37 éves versenyző, aki betegsége miatt az utóbbi három Grand Prix-t kihagyta. A rosszmájú megjegyzések szerint az osztrák sportember már túl öreg, ideje lenne visszavonulnia. Erre így reagált Bergen - Pilóta vagyok és továbbra is versenyezni akarok. Korábban már beszéltem a Williams csapattal és úgy tűnik, még legalább két évig a Forma 1-ben tudok maradni. Gondban a Prost-csapat Alain Prost, a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokságon szereplő Prost-csapat vezetője aligha gondolta, hogy egy egyszerűnek tűnő főhadiszállás-csere politikai bonyodalmakat is okozhat. Mint ismert, a világhírű pilóta ez év elején vásárolta meg a nagymúltú Ligier-csapatot, s pénze mellett nevét is adta. A négyszeres világbajnok csapatfőnök Magny- Cours-ból Versailles-ba kívánja „költöztetni" csapatát, ami váratlan gondokat okoz. Az eddigi székhely környéke ugyanis a kormányon lévő szocialista párt „területének” számít, míg a kiszemelt területen a jobboldali szimpatizánsok vannak többségben. Alain Prost továbbra is kitart változtatási szándéka mellett, bár elmondása szerint egyre növekszik a politikai nyomás. A nemzeti hősnek számító csapatvezető azt is nyilvánosságra hozta, hogy végső esetben elhagyja a csapatot.