Romániai Magyar Szó, 1997. július (9. évfolyam, 2403-2433. szám)
1997-07-01 / 2403. szám
A BÍRÓ KORLÁTASÉS TERVEZETT SZABADSÁGA Miután a Cornel Turianu által kezdeményezett törvénytervezet elbukott, a szenátus kedden délelőtt megkezdte az igazságszolgáltatás szervezéséről szóló 1992/92-es Törvény módosítását és kiegészítését. Arra kértük HAJDÚ GÁBOR szenátor urat, foglalná össze a legfontosabb módosításokat. Turianu törvénytervezetével kapcsolatban még el kell mondanom, hogy megkapta a szavazatok többségét. A jelen lévő 102 szenátorból, tehát jó bőven volt kvórum, 59 szavazta meg. De mivel szerves törvényről van szó, az alkotmány előírásainak megfelelően elfogadásához a szenátorok össz-számához viszonyított szavazattöbbség kell, vagyis 72 igenlő szavazat, s ez nem volt meg. Ezért ez a semmisségi fellebbezés intézményének megszüntetésére irányuló kezdeményezés elbukott. Nem lehet rá visszatérni többet? - Ebben a szesszióban nem. Az 1992/92-es Törvény módosítása és kiegészítése lényeges kérdéseket érint. Változtatást javasol az ítélőtanácsok összetételében. Eddig a bíróság kettes, a törvényszék és a megyék közti táblabíróság hármas tanácsban tárgyalta az ügyeket. Elég sok bírónak ott kell lennie a tárgyalóteremben az ügyek tárgyalásánál. A bíróságon két ember ül az asztalnál, még akkor is, hogyha gyakorlatilag közülük csak a tanácselnöki tisztet betöltő bíró az, aki az adott ügyben határoz. Én beszéltem bíró kollégákkal. Nemigen történik meg az, hogy a szekundáns is beleszólna a tárgyalás menetébe, vagy egyáltalán véleményt nyilvánítana. A megyei törvényszékek ülésén hármas tanács van; két bíró üldögél, vesztegeti az idejét a tárgyalás tulajdonképpeni vezetője mellett. Akkor, amikor a következő napon nekik kell majd bemenniük 50, 60, 70, 80, sőt olykor 100-an felüli ügycsomóval, s levezetni azok tárgyalását. - Ennyi a napi adag? - Hát nem megy be mindennap tárgyalást vezetni, de amikor bemegy, ennyi. Közben, emellett egy csomó mindent kell intéznie. Például határidőn belül meg kell indokolnia azt a sok ítéletet, amit hozott. Vagy a jegyző megszerkeszti az átiratokat különböző intézményekhez, jogi személyekhez, amelyben adatokat kér, azokat ellenőrizni kell stb., stb. Tehát ma a bíró nagyon túlterhelt. És vannak bíróságok, s országos viszonylatban ez a jellemző, ahol nincs minden bírói hely betöltve. Tehát a funkcióban lévő bírókra hárul az a kötelesség is, hogy ingyenesen ellássák a be nem töltött bírói munkaköröket. Hogy tehát gyakorlatilag mások helyett ingyen dolgozzanak. Na most, ha a tanács nem két bíróból vagy három bíróból fog összetevődni, hanem csak egyből vagy esetleg kettőből, akkor nyilvánvaló, hogy erők szabadulnak fel. Ez az egyik fontos változtatás. A másik lényeges dolog, megítélésem szerint, hogy a módosított törvény, amennyiben elfogadják, megkönnyíti a fiatal jogászok előhaladását. Kevesebb bírói szolgálati évet igényel ahhoz, hogy a bíróságról fölkerülhessenek a törvényszékre vagy a törvényszékről az ítélőtáblához, onnan pedig a legfelső törvényszékre. Egyáltalán lehetővé teszi a fiatal jogászok számára az előrehaladást. Továbbá lényeges dolog, bár nem sok szó esett róla a mai szenátusi vita során, az, hogy a módosított törvény a bírák és az ügyészek számára az állam jelenlegi lehetőségeihez viszonyítva elfogadható anyagi helyzetet teremt. Egyrészt a fizetések emelésével, másrészt a fizetésen túl bizonyos juttatások révén, és legalábbis a törvénytervezet javaslatai szerint, nagyon is előnyös nyugdíjazási feltételeket biztosít nekik. Ez rangot ad, státuát biztosít a bírónak. Tehát e tekintetben is szolgából, ítéletgyártó párjából igazságszolgáltatóvá, a harmadik hatalom letéteményesévé válik. Még miben érhető tetten ez a folyamat? - A bíró, mint láttuk, nagyon túlterhelt, másrészt, hogy úgy mondjam: beszűkült a társa- dalmi mozgástere. Vele kapcsolatban léteznek bizonyos írott és íratlan korlátok. A bíró, ugye, rangos funkciót tölt be, amit nehéz elképzelni, hogy lyukas cipőben és kikönyökölt, kikoptatott zakóban elláthat. Normális körülmények között nem engedheti meg magának azt, hogy ha például bemegy a vendéglőbe, elfogadja, hogy neki fizessenek... Törvénybe foglalt korlátozás vele szemben, hogy üzleti tevékenységgel nem foglalkozhat. Tehát nem lehet kereskedelmi társaságoknak a tagja. Nem egészítheti ki így a jövedelmét. Egyedüli plusz tevékenység, ami a bírók számára meg van engedve,, az oktatásban való részvétel. És nyilván az irodalmi vagy szakírói tevékenység, ha van hozzá adottságuk. Ezek a korlátozások, azt hiszem, eddig is léteztek. Számomra viszont érdekes volt, ahogy az általános vita kezdetén az igazságügyminiszter a bírói hatalmat körülhatárolta. Lefejtette róla az ügyészséget s az igazságügy-minisztérium gyámkodását, így a korlátoknál lényegesebbnek tűnik a bírók számára megnyílt szabadság. Az új szabályozás szerint meddig terjed a bírók függetlensége? Az igazságügy-miniszter úr nagyon-nagyon jól érvelt, és érvelését kimondottan az alkotmány előírásaira alapozta, amikor azt mondta, hogy az igazságügyi tevékenység, tehát a bíráskodási tevékenység a bíróságokon keresztül valósul meg, és az alkotmány nem foglalja be az ügyészeket is ebbe a körbe. Egy másik alkotmányos szövegrész arra hivatkozik, hogy az ügyészek esetében érvényes az aláfelérendeltségi viszony, míg a bírák esetében nyilvánvaló, hogy nem. A bírói határozatot, a bíró az üggyel kapcsolatos véleményét egyetlenegy formában hozza nyilvánosságra, bírói ítéletként. S az ő ilyen formában nyilvánosságra hozott véleményét, a bírói ítéletet, a határozatot csak a törvényben előírt módon lehet megtámadni. S az igazságügy-miniszter nem szólhat bele a bíróságok munkájába, csak az adminisztrálásába. - A bírónak, beleértve a legalacsonyabb rangú bírót, tehát a bírósági bírót is, nem adhat utasítást sem a saját bíróságának az elnöke, sem a megyei törvényszék elnöke, sem az ítélőtábla, sem a legfelsőbb törvényszék elnöke, és az igazságügyminiszter sem. Míg az ügyész sok mindent utasításra tesz, a felettesétől kapott utasítás alapján tesz. És ott van a bírói elmozdíthatatlanság, ami szintén egyik lényeges rendelkezése a módosított törvénynek. Ha jól értettem, szenátor úr azt mondta, még az ügyrendi vita során, hogy az RMDSZ egyetért ezzel a törvénykezdeményezéssel. Egyetértünk a törvénykezdeményezéssel, és tudatában vagyunk annak, hogy az elfogadása nagyon sürgős. Tehát azt a javaslatot, amit Oliviu Gherman úr tett, s amely eléggé szépen volt csomagolva, azt én egy mérgezett javaslatnak tekintem. Mert hogyha most elhalasztjuk a vitát, nem kerül sor ebben a szesszióban legalább a szenátus részéről a törvénytervezet elfogadására, akkor a bírói társadalom ezt üzenetnek veszi, miszerint a törvényhozó hatalom nem tulajdonít kellő jelentőséget az ő munkájuknak; nem hajlandó tudomásul venni, hogy mennyire túlterheltek; nem hajlandó az ő helyzetükön ilyen szempontból javítani; és hogy az ezzel kapcsolatos ígéretek, mert itt ígéretek voltak, az igazságügy-miniszter is többször ígéretet tett a nagy nyilvánosság előtt, és szakmai vonalon is elhangzott, hogy rendeződik a bíráknak a helyzete, akkor a bírói társadalom ezeket az ígéreteket alaptalan ígérgetésnek fogja minősíteni, és még arra is sor kerülhet - miért ne történne meg? -, hogy igazságügyi sztrájk lesz. Úgy ahogy 1996 nyarán is majdnem sor került rá... - Szenátor úr, tudomásom szerint ez is sarkalatos törvény. Lesz-e hozzá elég szavazat? - Hát én szeretném, hogyha a kezdeményező és a jogügyi bizottság is receptivitást tanúsítana a SZDRP részéről elhangzott módosító indítványok iránt. Mert hogyha nem fognak kellő receptivitást tanúsítani, ugyanis nagyon könnyű elutasítani a módosító indítványokat, akkor ez oda fog vezetni, hogy nem kapja meg a szükséges 72 szavazatot. - S az SZDRP módosító indítványai elfogadhatóak ? - Énszerintem az lenne a helyes dolog, hogy az elfogadható javaslataikat maga a kezdeményező javasolja, és a szenátus tegye magáévá.Az általános vita és a szakaszonkénti vita közötti szünetben a kormánykoalíció és az ellenzék között valami hasonló megeyezés született, s a szakaszonénti szavazásnál működött is ez az egyezség.) Kérdezett: ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN ! ¥ Mi történt az EMKE-házban? Egyetértünk a törvénykezdeményezéssel, elfogadása nagyon sürgős - így Hajdú szenátor ¥ Képviselőhangok az Aranykakasban & A KNEP küldheti a következőt ¥ CEC-húzások havi lajstroma ¥ xj Lml Maros megyei MADISZ szerkesztőségünk címére is elküldte meghívóját, különböző magyarországi parlamenti pártok képviselőit, valamint a magyar Országgyűlés alkalmazottait tömörítő Parlamenti Kórus először látogat Marosvásárhelyre... A magyar képviselők, feleségeik és más országgyűlési alkalmazottak hangulatos Aranykakas vendéglőben előadása után Kórodi Máriát, a magyar Országgyűlés alelnökét kérdeztem: ■ Elnökasszony, miként, hány szólamban énekel a magyar parlament és kórusa... Zeneileg nem tudom pontosan meghatározni, de az biztos, hogy szépen énekelnek... és bármilyen szólamban teszik, bármilyen pártot képviselnek, a zene hullámhosszán egy hangon szólnak. Ez nagyon jó dolog, sok mindent jelez. Jelzi azt, hogy az életnek vannak komoly kérdései, amiből bizony kitűnik: lehet együtt is énekelni. Az más kérdés, hogy az ülésteremben más-más véleményeket képviselnek, másmás hangon beszélnek, de hát az nem jelent semmi egyebet, mint azt, hogy a problémák megoldására különféle utat javasolnak. 19 És gondolja, hogy ebben a zene segít? - Én azt hiszem, hogy segít. Amikor bármilyen vitát folytatnak egymással, akkor valóban elvi kérdésekről vitatkoznak, de egymás hitelességét nem kérdőjelezik meg a képviselők. Tudják egymásról, hogy ki hogyan gondolkozik, milyen módon tudnak kommunikálni egymással. Azt hiszem egyébként, hogy mindannyian jót akarnak. Ha ezt tudják egymásról a képviselők, akkor a viták minősége is más, és azt hiszem, hogy a nagybetűs kórusnak van egy üzenete az ország lakossága felé. Vannak dolgok, amiben együtt lehet működni, vannak dolgok, amiket vitatni kell, de nem mindegy, hogy milyen stílusban, milyen hangnemben történik az. ■ . Ha már Marosvásárhelyen énekel éppen a magyar Országgyűlés kórusa, kérdésemmel én is „hazajönnék”... Hogyan ítéli meg az RMDSZ politikáját kormányba lépése után? - Én azt hiszem, az RMDSZ sok mindent megtett és megtesz annak érdekében, hogy a helyzet az itt élő magyaroknak megfeleljen. Hiszek abban, hogy az a politika jó, amelyikben a különböző vélemények, különböző érdekek a megfelelő párbeszédek után alakulnak ki, és hogyha ebben az RMDSZ úgy szerepel, hogy ezeket a vitákat konszolidált módon folytatja le, és megpróbál mindent megtenni annak érdekében, hogy segítse azokat, akiket képvisel, akkor vitathatatlan az ügy... Állófogadás és kötetlen beszélgetések közben Fedor Vilmos MSZP-s országgyűlési képviselő is mindezen kérdésekben elmondta álláspontját. Pontosabban: ■ Régebben Marosvásárhely egyik RMDSZ-fórumán találkoztunk, éppen egy MSZP- küldöttség érkezett városunkba. Beszélgettünk, vitatkoztunk akkor időszerű kérdésekről, de hát azóta sok víz lefolyt a Maroson. Az ön véleményem szerint mozdult-e pozitív irányba valamelyest a romániai magyarság sorsa? Erre nyilván egy mondattal nem lehet válaszolni, hiszen az a találkozás is elég régen volt. Azóta többször jártam Erdélyben, tavaly március 15-én Sepsiszentgyörgyön, az idén Székelyudvarhelyen. Azt látom és úgy érzem, a Magyar Parlament külügyi bizottságának tagjaként is mondhatom, hogy minden okunk megvan arra, hogy ... reménykedjünk. Nyilván most mindenkit a NATO-csatlakozás foglalkoztat. Azt látom, hogy nagyon jó és következetes a z Énekelve politizálnak a magyar külpolitika abban is, hogy mi mindig hangsúlyoztuk - bár nyilván nem Magyarországon születik a döntés -, Budapest, a magyar diplomácia támogatta Románia felvételét, és azt nagyon fontosnak tartjuk. Nagyon egyértelmű a magyar külpolitika vonalvezetése, örülök annak, hogy egy ilyen politika részese vagyok. A romániai választások, az RMDSZ részvétele a kormányban, egyáltalán az a folyamat, ami elindult Romániában az elmúlt hónapokban - gondolok a gazdasági stabilizációra, modernizációs folyamatra nagyon jó dolog. Ilyen tekintetben Magyarországon is roppant nagy árat kell fizetnie a lakosság jelentős részének, mégis azt mondom, nincs más út, nincs más lehetőség. Az első találkozásunk óta pozitív változások történtek, hiszen akkor még azt mondtuk, hogy alapszerződés, de nem mindenáron. Van alapszerződés, azt hiszem, nem mindenáron született meg az, úgy tűnik, az élet igazolja, hogy ennek az enyhülési folyamatnak komoly eredménye lehet mindkét ország számára. Hangsúlyozom, hogy bárhogy is lehet, legyen ez a NATO-csatlakozás, Magyarország abban érdekelt, hogy Románia minél előbb tagja legyen az Észak- Atlanti Szövetségnek, hasonló módon gondolkozunk az Európai Unióval kapcsolatban is. Lejegyezte: LOKODI IMRE Ó, te szegény, kóbor állat (Folytatás az I. oldalról) állatára, vagy állataira nem vigyáz kellőképpen, föl lehetne számolni a kóbor kutyák további szaporodását. Mindenki fél a kóbor kutyáktól, de hivatalos helyről származó statisztikák bizonyították, hogy a harapásos nyilvánított ebfajtákat csak különleges engedéllyel, ivartalanítva tarthatják, s egy család csak egyet. Nyugaton komoly perek zajlottak harci kutyák okán. Csíkszeredában már kb. 40 harci eb van, a városi tanács rövidesen rendeletet fog hozni velük kapcsoult.uiuuuuur\. i I v_j y u m C41 uuuouo ■ , • %/'••!* i 'iiii esetek 90 %-a házikutyáktol eTgfr-^- a’ban' Vegy is ezek az állatok sem . ... . J . ... tuhotnov ti ilaiHuncanoil/rnl Ha ui vo fennmaradó, bizonytalan tíz százalék lehet kóbor kutya, de nem biztos, hogy az. A kóbor kutya általában fél az embertől, kerüli, s ha közeledik, élelmet kér, vagy szeretetre vágyik, de soha nem támad. Aki jót nem tesz ' velük'erre tegyen bennük kárt sem, mert a kutya is érző, érzékeny lény. A nemtörődömséget kellene kinevelni az emberekből. Sajnos, kevés szülő bünteti meg a gyermekét, ha letör egy ágat, kihúz egy facsemetét, vagy kővel dobál egy kóbor kutyát, s az iskolában is kevés szó esik a növények, állatok védelméről. Hogyan is nevelhetnék a felnőttek az ifjúságot, ha maguk is tájékozatlanok? Ezért tervezzük biológiatanárokkal, szakemberekkel egy közös program létrehozását, összeállítását, hogy rendszeresen jelentkezzünk a tévében állatvédelmi műsorral, amely tényfeltáró, valóságot bemutató riportokat is közvetítene arról, hogyan bánnak az emberek az állatokkal, természetesen hozzáfűzve a szükséges kommentárt. Székelyfölden még sok a primitív, téves szokás: pl. a kölyökkutyát sötét szobába zárják, vagy zsenge korában láncot kötnek a nyakába, mert hiedelmük szerint így jobban fog ugatni. Ez nem igaz. Újra Noé üzenetéből: „A magukat megvédeni nem képes, legkiszolgáltatottabb élőlények a gyermekek és az állatok". - Ugyanakkor vannak az emberre veszélyes állatok is, köztük az ember által kitenyésztett harci kutyák, melyek kezdenek tájainkon is megjelenni... - Harci kutyákkal kapcsolatban nálunk még nem született rendelet, de aki harci állatot tart, annak nagyon nagy a felelőssége: ezek génjeikben hordozzák a támadó ösztönt, a harci kényszert. Veszélyes, hogy gyakran látni ilyen harci kutyákat fiatal suhancok kezében, akik ijesztgetik velük az embereket. Angliából a harci kutyákat, mint pl. a Pit, Bull Terriert, kitiltották. Magyarországon a veszélyesnek tehetnek tulajdonságaikról, de ki kell dolgozni és törvényerőre emelni a védelmi és korlátozó intézkedéseket, csakúgy, mint az állatvédelmi törvényt. Az állati jogokat is ki kell dolgozni, körülhatárolni, és szigorúan büntetni mindenkit, aki vét ellenük. „Egy nemzet nagysága mutatkozik meg abban, ahogyan az állatokkal bánik” - mondta Gandhi, s nálunk nem vonnak felelősségre senkit, bárhogy kínozza az állatokat. Egy társadalom fokmérője hát, hogy hogyan viszonyul az állatokhoz, de fejlődésének állandó tartaléka a felnövő generáció, s ön más területen is próbált hozzájuk szólni. - Székelyföldön nagy hiány, hogy nincs állandó bábszínház, hiszen ezek előadásaira mindig lenne igény, s mindig lenne közönségük. Az állatotthon fölépítése után eltökélt célom egy bábszínház létrehozása a megyében, hiszen a gyermekeknek élményre, ingergazdag környezetre van szükségük, hogy később is minden pozitív hatás és elvárás befogadóivá váljanak. Szeretném szegény sorsú gyermekek tanulmányait is segíteni alapítványokon keresztül, mert úgy érzem jól magam, ha segíthetek. Ha az lenne társadalmunk mozgatórugója, hogy egymásra figyelünk, nem csak hirdetjük a szeretetet, de gyakoroljuk is, állattal, emberrel szemben egyaránt, akkor elmondhatnánk, hogy embernek lenni méltóság, mert nem hagy fölöslegesen szenvedni életet, és nem pazarolja életét szenvedésre. Múlt és jelen köteléke Zilahon az EMKE-házban június 25-én nyitották meg a Bukaresti Magyar Kulturális Központ Millecentenáriumi vándorkiállítását, tehát a honfoglalás 1100. évfordulója egyik eseménye - történelembemutató képekben - immár a provincia peremére is elért némi késéssel. A millecentenáriumi kiállítás viszont nem időszerűtlen, hiszen gyermekeink mindmáig nem tanulják saját népünk történelmét. A kiállítást Lakó Éva ny. muzeológus, régész mutatta be a szép számú közönségnek, az ásatások alkalmából előkerült honfoglalás kori leleteket, az írott forrásokat kiegészítő tárgyi forrásokat értelmezte a kor történelmével ismerkedőnek. Ez alkalommal tartották meg a szilágynagyfalui származású Fazakas László Kő kövön című verskötete bemutatóját. A Margittán élő református lelkész szilágysági származású, több szilágysági faluban is teljesített szolgálatot mielőtt parókus lelkész lett volna Margittán. Verseit korábban közölte az Utunk, a Korunk és az Ifjúmunkás, amiről elismerően szólt Fazakas László könyve bemutatásakor. Noha első kötetét Czine Mihály, Pomogáts Béla reményteljes ígérettel biztatva ajánlja, feleslegesnek bizonyult: a bemutató sikeres volt, a közönség nem unt rá, hogy több mint egy órán át a szerzőt hallgassa, aki verseit olvasta fel. Méltatói szerint versei megértéséhez a magyar történelem ismerete és a Biblia a segédeszközök. A bemutatón úgy tűnt, a közönségnek sikerült egyik verssorának megfelelően „felkarolnia a múltat és a félrevert jelent”. A múltat ábrázoló kiállítás és a jelen értékei között mindenképpen ott van a költészet, különösen, ha megtalált saját hangja, egyéni stílusa van a szerzőnek. A kettős rendezvény egybekapcsoltan ezért is figyelmeztet a múlt és jelen összetartozó kötelékére. FEJÉR LÁSZLÓ IBS MAR SZÓ 1997. július 1. Replika Hogy legyen miről írjanak A szombati Magyar Szó első lapján, Inczefi Tibor foglalkozik a Ioan Mostan ex-rendőrezredes RNEP-mandátumának igazolásával. Nem tudom, ki az írás szerzője, de ha megkérdezte volna a Csíkszeredai önkormányzat tagjait, esetleg máskor is jelen lett volna tanácsülésen, megtudhatta volna. Most egy éve, az alakuló ülésen a Ioan Mastan mandátumát nem igazolta a tanács, a 20 szavazatból 3-at kapott, 17 ellenében. A törvény szerint ezen határozat ellen 5 napon belül a Hargitai Törvényszékhez fordulhatott, amit meg is tett, de a Törvényszék elutasította panaszát mint alaptalant. A helyhatósági törvény 17. szakasza utolsó mondata előírja, hogy ezen esetben a törvényszék határozata végleges és visszavonhatatlan. Ezt az önkormányzat tudomásul vette és következett volna, hogy az RNEP küldje a választási listáról a következőt, de erre nem hajlandók, hanem ebből örökké visszatérő támadó jelentéseket tesznek, illetve cikkeznek a sajtóban, hogy a tanács nem akarná elfogadni az RNEP képviselőjét, ami nem felel meg az igazságnak. Az igaz, hogy I.Mastan fellebbezést nyújtott be a Marosvásárhelyen székelő Táblabírósághoz, az pedig úgy határozott, hogy a Hargitai Törvényszék ítélete alaptalan és elrendelte a Mostan igazolását, de ennek a szervnek (Táblabíróságnak) nem esik hatáskörébe az ítélet felülvizsgálása, mert visszavonhatatlan ítélet ellen nincsen fellebbezési jog. Ezért az önkormányzat nem is tűzte napirendre az eset újratárgyalását, ámbár kérésére volt egy ilyen javaslat. Az, hogy I. Mastan pártjának helyi vezére, nem szabadna oda vezessen, hogy a választási listáról a következőt ne küldjék az ökormányzatba. Valószínű azért cselekszenek így, hogy legyen amiről írjanak, amit a „magyar” önkormányzat ellen felhozzanak. Ha szükségesnek tartják ezt átszerkesztve közölni, beleegyezek, de egy olyan téma, amit a TV, rádió és írott sajtó időközönként mindig feldob, vagyis egy már elcsépelt dolog. Csíkszereda, 1997. június 28. Tisztelettel, HAJDÚ DEZSŐ TRKIIREKES LETÉTI PÉNZTÁR - CEC Az 1997. június 30-i havi sorsoláson nyertes CEC-kötvények HIVATALOS LISTÁJA Nyeremények A kötvény sorozatszáma A kötvény folyószáma A nyeremény értéke 1 40200 88 500.000 1 10641 221 400.000 1 99302 100 300.000 1 143796 218 300.000 1 18927 13 200.000 1 31593 30 200.000 1 84244 67 200.000 1 * 40064 110 200.000 1 81077 20 100.000 1 27505 145 100.000 1 03566 157 100.000 1 04305 235 100.000 1 01688 111 100.000 1 65543 54 50.000 1 50205 02 50.000 1 76796 28 50.000 1 20924 11 50.000 1 05636 245 50.000 1 39788 208 50.000 1 93057 186 50.000 1 34351 19 50.000 Az 1997. június 30-i havi sorsoláson nyertes ÚJ S Nyeremények A kötvény A kötvény A nyeremény száma sorozatszáma folyószáma értéke 1 003 0058040 10.000.000 1 001 0072673 8.000.000 1 001 0038381 6.000.000 1 ppt 0039903 6.000.000 1 004 0085453 5.000.000 1 003 0096289 5.000.000 1 004 0043429 5.000.000 1 001 0089319 5.000.000 1 001 0086936 4.000.000 1 003 0066620 4.000.000 1 001 0002284 4.000.000 1 001 0057318 4.000.000 1 003 0011311 4.000.000 1 003 0049453 3.000.000 1 002 0086860 3.000.000 1 001 0090227 3.000.000 1 002 0060726 3.000.000 1 002 0035529 3.000.000 1 001 0071838 3.000.000 1 003 0063225 2.000.000 1 002 0013169 2.000.000 Nyeremények A kötvény A kötvény A nyeremény száma sorozatszám-végződése folyószáma értéke 100 314 98 20.000 100 603 184 20.000 100 453 156 20.000 100 262 28 15.000 100 203 141 15.000 100 403 192 15.000 100 719 236 15.000 1.000 20 237 10.000 1.000 30 113 10.000 1.000 52 241 10.000 1.000 87 47 10.000 1.000 67 47 10.000 5.721 Összesen lej: 65.200.000 -» Teljes nyereményeket a 200 lejes kötvényekre folyósítanak. -› A nyereményérték magába foglalja a nyertes kötvény névértékét is» A 000001-099999 sorozatszámú,. 81-250 közötti folyószámú CEC-kötvényeknél a hivatalos listával való egybevetéskor a sorozatszám első nulláját nem kell figyelembe venni. Nyeremények A kötvény száma sorozatszáma A kötvény A nyeremény folyószáma értéke 1 001 0087385 2.000.000 1 004 0094862 2.000.000 1 001 0036156 2.000.000 1 001 0096590 2.000.000 Nyeremények A kötvény A kötvény A nyeremény száma sorozatszáma folyószámának értéke végződése 100 002 328 1.000.000 100 002 511 1.000.000 100 002 312 1.000.000 100 002 642 1.000.000 100 003 710 1.000.000 525 Összesen lej: 600.000.000 -* Teljes nyereményeket a 100 000 lejes kötvényekre folyósítanak. -* A nyereményérték magába foglalja a nyertes kötvény névértékét is. -* A nyereményeket az egész országban fellelhető CEC- filialékban és -kirendeltségeken fizetik ki. TflKflREKES LETÉTI PÉNZTÁR - CEC Az 1997II. évnegyedére megejtett 1997. június 30-i sorsoláson nyertes nyereményes takarékkönyvek HIVATALOS LISTÁJA F.sz. könyv végződése A nyeremény százalékaránya 404 766 415 431 973 269 500% 450% 450% 450% 350% 350% 350% F.SZ. A nyertes könyv végződése A nyeremény százalékaránya 8 9 10 11 12 13 933 773 910 122 473 444 350% 250% 250% 250% 250% 250% -» A nyeremények kiszámítását éslejegyzését a CEC-kirendeltségeken (lalékon) végzik el. TfiKfiREK ES LETÉTI PÉNZTÁR - CEC Az 1997 ll. évnegyedére megejtett 1997. június 30-i sorsoláson nyertes kamatos és nyereményes takarékkönyvek HIVATALOS LISTÁJA Nyeremények A nyertes A nyeremény száma könyv száma értéke 1 5982612 5.000.000 . 1 8027707 4.000.000 1 1950784 3.000.000 1 4691462 3.000.000 1 6481173 3.000.000 1 3181203 3.000.000 14651019 1 2.000.000 1 7708653 2.000.000 1 7080638 2.000.000 1 1109274 2.000.000 1 7085336 2.000.000 1 4336317 2.000.000 1 6042659 1.000.000 1 4354652 1.000.000 1 4673941 1.000.000 1 274886 1.000.000 1 1310845 1.000.000 1 7649361 1.000.000 1 7518330 1.000.000 Nyeremények A nyertes könyv A nyeremény száma számának végződése értéke 85 67266 800.000 85 33635 700.000 85 24393 700.000 85 86948 600.000 85 19816 600.000 85 03507 600.000 85 94373 500.000 85 68313 500.000 85 59788 500.000 85 33939 500.000 85 91046 500.000 848 4205 400.000 848 .4314 300.000 848 2839 200.000 848 2395 200.000 848 9363 100.000 848 2696 100.000 848 3471 100.000 848 0408 100.000 7.738 nyeremény, összértéke lejben: 1.864.500.000» A teljes nyereményértéket azokra a takarékkönyvekre folyósítják, melyek negyedévi átlagos egyenlege eléri a nyereményérték legalább 10 százalékát: ha a negyedévi átlagos egyenleg kisebb mint a nyeremény 10 százaléka, akkor a takarékkönyv negyedéves átlagos egyenlegénél 10-szer nagyobb nyereményt folyósítják. Az a takarékkönyv, melynek negyedévi átlagos egyenlege kisebb 50 lejnél, nem részesül nyereményben. száma