Romániai Magyar Szó, 1997. október (9. évfolyam, 2495-2525. szám)

1997-10-01 / 2495. szám

Október elseje 1991 óta az Idősek Világnapja - soká éljenek! • Fotó: ARNOLD ÉVA / MTI ) fffi/flf fl. ® SZEPTEMBER 29-30 * Fővárosi lapok, hírügynökségek nyomán: A bukaresti I Wirf* WM Stil­­iA­l/Ull elektromos motorgyár elbocsátott alkalmazottai megrohamozták a CEC-ügynök­ségeket, hogy fölvehessék azt a néhány százezer lej kárpótlást, amit - a bányászoktól eltérően - havonta folyósítanak számukra (Libertatea). ■ Pártjának vezetői alig várják Adrian Severin külügyminiszter hazaér­kezését, hogy számot adjon előttük a spionkodó főszerkesztők és pártvezérek ügyéről (Libertatea). ■ Sorin Dimitriu, az Állami Va­gyonalap elnöke további tisztogatásokat ígért a hatáskörükbe tartozó vállalatok vezetésében (Cotidianul).­­ George Pruteanu nincs megelégedve az RMDSZ-parasztpárt vegyesbizottsággal, szerinte a tanügyminiszternek nincs mit keresnie benne, mert az RMDSZ-nek fog kedvezni (Cotidianul). ■ Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkárt és minisztériumát beárulta az államfőnél, a kormányfőnél és a kisebbségi miniszternél Hajdú Győző, mert Impreuna-Együtt-je januártól elvesztette az addig élve­zett állami támogatást (Cotidianul). ■ Paul herceg, az el nem ismert román trónörökös albumot állított össze a román származású világnagyságokról; vannak egy páran s a legtöbben Hollywoodban csináltak karriert (Cronica romana). ■ A kelet-európai térség­ben a legtöbbet Magyarországon ruház be az idegen tőke (16,2 milliárd dollár). Románia az ötödik helyen áll, 2,4 milliárd dollárral (Mediafax). ■ Miron Cosma hétfői tárgyalásán a bányászvezér váratlanul kijelentette: Ion Iliescunak kellene a vádlottak padján ülnie, mert ő a bányászjárások atyja (Curierul national). ■ Az orvosi szakvizsgálat megállapította, hogy Miron Cosma - állítása ellenére - nagyon is jól viseli a börtönéletet (Ziua). ■ Gabriel Jepelea, a szenátus alelnöke azt javasolja, hogy az a honatya, aki nem beszél jól legalább egy idegen nyelvet, ne mehessen hivatalos küldetésbe külföldre (Ziua). É Molnár Géza egészségügyi államtitkár szerint nálunk 4000 beteg jut egy belgyógyászra, ahelyett, hogy egy orvos legtöbb 1500-2000 beteggel foglalkozna (Jurnalul national). ■ Andrei Marga, a Babes-Bolyai rektora keményen bírálta a tanügyminisztert, amiért nem adott elég román helyet a jogra és így mesterséges konfliktushelyzetet teremtett a román és magyar fiatalok között (Jurnalul National). ■ Ioan Gavra képviselő szerint Gabriel Dejeu belügyminisztert Clinton látogatása előtt a Bucuresti szállóban találták a CIA emberei, egy ágyban feküdt Ana-Maria Galic szebeni képviselőnővel (National). ■ A forradalmárok nem hogy nem értenek egyet a 42-es törvény módosításával, hanem újabb előjogokat követelnek, s nem csak maguknak, hanem az utódaiknak is (Adevarul). ■ A nacionalisták Funarnak új pártot készítenek, amelynek ideiglenes neve A harmadik út (Romania libera). ■ >­ ——.......................................................................................................................... .....^ Kormánytámadás Székely­udvarhely Amikor épp azt fontolgattam, hog­y nyilvánosságra hozom a Csíkszeredában megjelenő Adevarul Harghitei című napilap valótlan állításait, adatait a székelyudvarhelyi csereháti ügyről, meglepődve olvastam - ugyancsak a napisajtóban - Ciorbea miniszterelnök kijelentését a szóban forgó kérdésről. Kijelentésében a nagy csalódást számomra, s talán az erdélyi magyarságnak is ez okozta. .....a belügyminiszter és az összilletékes kormányszerv fellépésére van szükség ahhoz, hogy a helyzetet egyszer s mindenkorra megoldják. Nem fogunk megengedni semmiféle soviniszta vagy a román alkotmány és törvények ellen irányuló fellépést még akkor sem, ha azok egyes magyar helyi hatóságoktól erednek..." Miniszterelnök Úr! Kijelentésében a román nacionalisták nyomását érzi az udvarhelyiek nagy többsége, mert Önt az államelnökkel és a külügyminiszterrel együtt a demokrácia elkötelezett híveként tartják számon a város lakói. Székelyudvarhelyen semmiféle sovinizmusról vagy nacionalizmusról nincs és nem is volt szó. Sőt, ellenkezőleg. Még a nyugati sajtó is - tehát nem csupán a kárpát-medencei magyar sajtó - a térség egyik legtoleránsabb városaként emlegette és emlegeti Székelyudvarhelyt. A lakosság csupán azt óhajtja, hogy a jogállamiság, a nyugati típusú polgári demokrácia szellemében a település(ek) dolgaiba, vitáiba ne szóljon bele az állam. Ugyanis amikor a székelyudvarhelyiek a viták kiéleződésének idején gyanús dolgokat észleltek a svájci alapítványi pénzek (Basel Hilft) és a bukaresti ARIS INDUSTRIE Rt. ügyködései körül, és akkor Svájc bukaresti nagykövetségéhez fordultak jogorvoslásért - a nagykövet azt válaszolta az udvarhelyi polgármesternek: ebbe a magánügybe nem avatkozik, nem avatkozhat bele a svájci állam, tisztázzák együtt - a Basel Hilft és Udvarhely - a kérdést. Szóval a demokrácia mintaállamában nem szól bele az ilyen kérdésekbe a hatalom, viszont ahol csak óhaj a demokrácia és jogállamiság, ott... támad az állam?! Eszembe jut most egy, nyugatiaktól hallott szólásmondás: Minél nagyobb az állam szerepe, annál rosszabb a honpolgár élete. Ezt a közép- és kelet-európai államok polgárai saját bőrükön alaposan megtapasztalták és ma is vallják igazát. A valóban európai gondolkodásmódú Ciorbea miniszterelnöktől azt kérik csupán az udvarhelyiek, szíveskedjék megmagyarázni a gondolkodásmódjukban, nyilatkozataik­ban rajtafogható posztkommunistáknak - tisztségviselőknek és újságíróknak-, hogy a város tulajdona nem azonos az állam tulajdonával a polgári demokráciában. Úgy tudjuk, az új világban már nem érvényes az, hogy minden a miénk! KOMORÓCZY GYÖRGY NEM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL M­áig sem dőlt el a vita, hogy 1989 decemberében forra­dalmat éltünk meg, vagy csak egy ügyesen megszervezett és leplezett államcsíny szemtanúi, aka­ratlan részvevői voltunk. És úgy látszik, még jó ideig nem dől el, melyik félnek van igaza, hiszen ahhoz sokkal többet kellene tudnunk arról, mi történt a kulisszák mögött. Annyi azért egészen biztos, hogy Temesváron, Bukarest­ben, Kolozsváron, de más nagyváro­sainknak is akár életük kockáztatásával ezrek tódultak az utcára, hogy véget vessenek a diktatúrának, hitet tegye­nek a szabadság, az emberi jogok mel­lett. Nem vitatható tehát az, hogy voltak emberek, akik bátran szembeszálltak a veszéllyel, a terrorral, odaálltak a csőre töltött fegyverek elé. Tisztelet előttük, mint ahogy azok, előtt is, akik életükkel fizettek azokban a zűrzavaros napokban. Az is igaz viszont, hogy voltak olyan ezrek, de talán százezrek is, akik csak akkor merészkedtek ki otthonaikból, amikor már eldőlt minden. Amin azért nem kell csodálkozni, hiszen nem vagyunk egyformák, tehát nem hajthat mindenkit a változtatásra törő akarat. Azokban a napokban nem is így vetődött fel a kérdés, még nem oszlott két táborra az ország: a forra­dalmárokéra és az egyszerű embere­kére. De ami késett, nem múlott. Főleg azt követően nem, hogy az ideiglenes parlament, egyébként joggal, le akarta róni tiszteletét a legmerészebbek, de mindenekelőtt azok előtt, akik életüket áldozták, mi több, segíteni akart a sebesülteken, az árvákon is. És még jóformán meg sem született az úgyne­vezett 42-es törvény, amikor megjelen­tek az első... haszonlesők, akiknek száma azóta ezrekre emelkedett. Köszönhetően annak is, hogy Ion Iliescu és csapata mindenáron bizonyí­tani akarta hatalmának „forradalmi” eredetét. Az elmúlt nyolc év alatt így aztán nemcsak a forradalmár szervezetek, nemcsak a „diplomások” száma növe­kedett, hanem az előjogok is szaporod­tak, így már-már úgy nézett ki, sőt..., hogy sokan, ezrek lényegében nem is azért mentek ki, ha kimentek az utcára, hogy megfosszák a diktátort a hatal­mától, hanem azért, hogy... földet, telket, lakást, butikot, adókedvezményt kapjanak. E téren szeretne rendet teremteni a Ciorbea-kormány, amely helyesen úgy látja, túl engedékeny, túlon-túl könnyen kijátszható a jelenleg érvényben levő törvény. És lett ebből akkora földindulás, amilyent csak olyanok tudnak előidézni, akik nem tudják, mi az, hogy erkölcs, tisztesség, becsületesség, annál inkább azt, mi jár, ha jár, nekik. Szó sem lehetett be­lenyugvásról, némi szerénységről. És hogy mennyire nem, azt bizonyítja a forradalmárok rendkívüli kongresszusa, az ott megfogalmazott követelések, amelyeket felesleges kommentálni. Jóérzésű ember, ha elolvassa, ért ugyanis a szóból. Lássuk tehát, mit is akarnak, hova, milyen szintre jutott a licit. íme: 40 ha Toronyórát láncostól föld és 10 ha erdő, teljes adómen­tesség, vissza nem térítendő kölcsönök lakásépítkezésre, kis kamatú kölcsönök kereskedelmi tevékenységhez, ingye­nes orvosi és gyógyszerellátás, két ingyenes temetkezési hely, legkeve­sebb 100 négyzetméteres üzlethelyi­ség, ingyenes áramszolgáltatás, tele­fon, rádió-tv, gáz, fűtés, havi száz liter benzin ingyen, ingyenes szállítás bár­milyen közlekedési eszközön, havi minimálisan 500 USD-nak megfelelő nyugdíj, a tisztek két fokozattal való előléptetése, három hónapon belül min­den forradalmár alkalmazása állami intézménynél, tíz képviselői és öt sze­nátori hely biztosítása a parlamentben, ingyen fegyver és fegyverviselési engedély, 1000 négyzetméteres telek Bukarestben lakásépítkezéshez, az Adevarul lap térítésmentes átadása a forradalmár szervezeteknek, az RTV második csatornájának átengedése, képviselő vétójoggal az ország legfelső védelmi tanácsában! És ha mindezt netán a kormány túlzásnak tartaná, akkor majd megkap­ja a magáét. Hogyan? Egy újabb, most már a „paraszt­párti-liberális” diktatúra elleni forradalom kirobbantá­sával. Vegyük komolyan ezt a fenyege­tést vagy sem? Nem is tudom, mit mondhat erre az ember. Egyáltalán mit lehet mondani, hogyan lehet jellemezni azokat, akiknek már semmi sem elég. Ahogy a népi bölcsesség tartja: a toronyóra is kellene nekik, de táncostól. GYARMATH JÁNOS Még él a vándorköszörűs szakma • Fotó: KOVÁCS ATTILA / MTI CSÖKKENT A RÖVIDZÁRLAT Beszélgetés a Strasbourgból hazaérkezett FRUNDA GYÖRGY szenátorral - Mi volt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén tárgyalt legfontosabb kérdés? - A Keretegyezmény egyik cikkelye előírja tanácsadó bizottság létreho­zását abban az esetben, ha 12 ország ratifikálja ezt az egyezményt. A múlt héten 4 ország ratifikálta a Keret­egyezményt: Németország, Dánia, Liechtenstein és Finnország. És az ő hozzájárulásukkal 13-ra nőtt a rati­­fikálók száma. Tehát ettől a héttől kezdve a keretegyezmény kötelező minden tagország számára, aki ratifikálta,­­ így Románia számára is, aki már rég ratifikálta... - És előírásai legalább politikailag kötelezőek azon tagországok számá­ra is, akik még nem ratifikálták. És ez azért volt nagyon fontos, mert október 10-11-én Strasbourgban tartják meg Európa második csúcs­­találkozóját. Hosszú vita után, melynek során többen próbálták megakadályozni, végül is sikerült a kisebbségi kérdést napirendjére tűzni, és pontosan ez lesz az, amit az országelnökök, miniszterelnökök majd megvitatnak, és biztos vagyok benne, hogy el is fogadnak: a kisebb­ségi kérdésekkel foglalkozó tanács­adó bizottság mint eszköz létre­hozását. Ezzel az Európa Tanács monitorizálni, magyarul: ellenőrizni fogja, hogy mennyire tartják tiszte­letben a tagországok a kisebbségi jogokat. Nemcsak azokat, amelyek a keretegyezményben szerepelnek, de azokat is, amelyek a regionális és kisebbségi nyelvek európai Chartá­jában találhatók. Ez volt a legfon­tosabb eredmény számunkra. És itt ismételten elmondanám és hangsú­lyoznám, hogy határozottan visszau­tasítom a román sajtó egy részének csúsztató, félrevezető politikáját, amely megint úgy próbálja beállí­tani, hogy a romániai magyarok pa­naszkodnak külföldön; hogy Fran­ciaországgal szembeállították Romá­niát; hogy diverziót folytattam Stras­­bourgban. Mindez nem felel meg a valóságnak. Sajnálom azt, hogy a román sajtó nem volt annyira kor­rekt, hogy leadja Schwimmer oszt­rák képviselő, Hagert svéd képviselő és más kollégáim nyilatkozatát, akik egyértelműen elmondták, hogy az én hozzájárulásom abszolút pozitív volt, és megfelel az európai normák­nak. Mert sikerült közös nevezőre hoznom a Romániában élő magyar­ság érdekeit a román kormány érde­keivel. Ezt nemcsak hogy elfogadták európai kollégáim, hanem egyértel­műen támogatják is. És tudomására hozták ezt román kollégáimnak és a román újságíróknak. Az ő lelkükön száradjon, hogy nem mondják el a valóságot.­­ Addig is, amíg a szennyest ki­teregetik... s megszárad, nem ártana, ha Ön mondaná el, legalább dióhéjban, hogy miről beszélt Strasbourgban? - Az Európa Tanács Európai Nép­pártja (a Parlamenti Közgyűlés kereszténydemokrata és néppárti képviselőcsoportja - sz. megj) felkért, hogy két témában: a litvániai monitorizálás lezárásában és a ki­sebbségi kérdésben képviseljem a csoport álláspontját. Ez nagyon kérdezett: ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN (Folytatása a 2. oldalon) Báthori Napok ötödször ! A székelyek germán eredetéről Erdély fejedelme, Lengyelország királya, Báthori István emlékére Szilágysomlyón a fejedelem nevét viselő művelődési alapítvány szervezésében tartották meg első alkalommal a napokat, és avattak emléktáblát a római katolikus templom külső falán 1993-ban, s azóta minden év szeptemberében sor került a Báthori Napok megrendezésére. Az idei jubileumi, ötödik rendezvény, akárcsak a tavaly, Nyírbátorban kezdődött, ám a műsor nagy része szeptember 27-28-án Szilágy­­somlyónak és vendégeinek jutott. Ez alkalommal is nemcsak a közeli Krasznáról vagy Zilahról, hanem a távolabbi Zsibóról vagy Szilágycsehből is érkeztek vendégek. A programban hagyományos volt az orvostovábbképző, melyen a megye magyar nemzetiségű orvosai budapesti vagy más egyetemi központok előadóit hallgatták meg. Ezúttal sem maradt el a képzőművészeti kiállítás. A Művelődés Galéria hozzájárulásával Kós Károly grafikáival ismerkedhettek, ismerkedhetnek a helybeli és a vendég érdeklődők. Vasárnap kora délelőtt a polgármesteri hivatal dísztermében pecsételték meg hivatalosan Szilágysomlyó és a magyarországi Nyírbátor városok testvértelepülési kapcsolatát. Évek óta részt vesznek egymás rendezvényein, családi látogatások szintjén van kapcsolattartás, melyet hivatalossá tettek a két város közötti szerződés aláírásával. Román részről Pop boan, a magyar fél részéről Petróczki Ferenc polgármesterek látták el kézjegyükkel tanácsosok, helybeli érdeklődők, valamint a megye prefektusa és alprefektusa jelenlétében. Az eseménynek a szilágysomlyói hagyományos rendezvényen való hivatalossá tételére nyújtott okot az is, hogy Báthori István családja a nem is olyan távoli Nyírbátorból származott, később szakadt két­­ ecsedi és Somlyói - ágra. Ezúttal, akárcsak négy esztendővel korábban, a helyi római katolikus templomban került sor ökumenikus istentiszteletre, melyen az igét Tempfli József megyés püspök, valamint Tőkés László református püspök hirdették, majd a megye különféle civil szervezetei helyezték el a kegyelet koszorúit a Báthori-emléktáblánál. Bár hűvös idő volt, a várkertben sikeresen lépett fel a Nyírbátori Ifjúsági Fúvószenekar és a Majorette csoport a szabadtéri hangversenyen, s érdeklődőkben nem volt hiány. FEJÉR LÁSZLÓ A román elnök „meglepte” Brüsszelt (Brüsszel/MTI • Veres Béla)­­ Paradox helyzetről beszélt hétfőn az Európai Bizott­ság elnökének a román államfő,­ de nem nevezte szükségszerűnek, hogy országa az Európai Unióval csatlakozási tárgyalást folytatók első körében legyen. Emil Cons­­tantinescu kifejtette: a paradoxon abban áll, hogy miközben Romániában a gazdasági reformok töretlen lendülettel zajlanak, az erről szóló információk nem áramlanak ugyanilyen sebességgel. A román elnök váratlan látogatást tett az Európai Bizott­ságon, mielőtt hétfőn délután díszdoktorrá avatták a liege-i egyetemen. Kedden az Európai Unió soros - luxemburgi - elnök­ségéhez látogatott el, ma pedig egyebek mellett a Nyugat-európai Unió főtitkárával, José Cutileiróval találkozik. Jacques Santernak Constantinescu elmondta: Bukarest nem vitatja az ország­minősítések objektivitását és tartalmát. Románia üdvözli azt a brüsszeli törekvést, hogy az EU ne diszkriminálja a tagjelölt államokat, hanem a dinamikus bővítési folyamathoz minden pályázó számára lehetővé tegye a csatlakozást. Románia to­vábbra is mindent megtesz azért, hogy bevégezze az EU-tagsághoz nélkülözhe­tetlen reformokat, miközben számos téren - például a szervezett bűnözés elleni harcban - már most példaértékű az együttműködés. Constantinescu szerint Santerral, érintettek minden olyan problémát, amelyre ma a román közvélemény érzékenyen figyel. A találkozó után a román államfő nem közölte: említette-e a bizottsági elnöknek azt a román elképzelést, hogy a tárgya­lásokat minden tagjelölttel egy időben kellene megkezdeni. Jacques Santer újságíróknak nyilatkozva leszögezte: a bizottságnak az a vállalása, hogy a tagjelöltek felkészültségéről évente újabb jelentést készít, lehetőséget ad a tárgyalásokra az időközben beérők azonnali bekapcsolására a bővítési folyamatba. Az EU a megerősített csatlakozáselőkészítő partnerségi viszony segítségével igyekszik támogatni valamennyi pályázót a fel­készülésben. Kohl az EU-tagokról (Bonn/MTI • Pach Ferenc) - Ha az Európai Unió decemberi csúcsértekezletén a tagállamok vezetői titkos szavazást tartanának, a többség a keleti bővítés ellen foglalna állást - mondta a Der Spiegel című hetilap szerint Helmut Kohl német kancellár a legutóbbi kormányülésen, majd kifejtette: a tagállamok nagyon csekély hajlandóságot mutatnak arra, hogy az unió támogatási összegein osztozzanak a lengyelek­kel, a csehekkel, a magyarokkal, a szlovénokkal és az észtekkel. Kohl rámutatott, hogy Németország már csak a földrajzi közelség miatt is az EU keleti bővítésének legfőbb haszonélvezője lesz. Szóba hozta azt is, hogy Bonn a német pénzügyi hozzájárulás csökken­tését követeli az EU-tól. Míg a németek fejenként évi 325, a franciák 59, a britek 159 márkát kitevő összeget fizetnek a közösségi költségvetésbe. Rövidesen új formációval gazdagodik a romániai politikai paletta. Az alakulóban levő párt szellemi atyja és eljövendő vezetője Pavel Corus, egykori állítólagos kémelhárító, majd '89 decembere után sikeres ponyvaregényszerző, aki a tavalyi parlamenti választásokon még a Román Nemzeti Egységpárt listáját erősítette. Múlt hétvégi nagyváradi sajtótájékoz­tatóján Corus bejelentette, ideológiai szempontból pártja sem a balközép, sem a jobbközép kategóriába nem sorolható be, „fennközép” (Centru­sus) erő lesz, mely Románia félgyarmati sorból való felemeléséért küzd majd. Az önjelölt nemzetmentő mondandójában igen nagy teret szentelt a kisebbségi kérdésnek. Véleménye szerint a „túlzott tolerancia hülyeség”, s ennek szellemében pártja, amint hatalomra kerül, törvényen kívül helyezi majd a kisebbségek politikai és adminisztratív jellegű, szervezeteit. Romániában különben nincsenek nemzeti, csupán kulturális kisebbségek, és ezek végső soron a többségi nemzet kultúrájából nőttek ki, véli a szekusból lett firkász. Ami az 1,7 milliós erdélyi magyarságot illeti, ennek soraiban a magyar a legke­vesebb. A többséget elmagyarosodott románok, németek, zsidók és székelyek alkotják. Ez utóbbiak eredetére külön kitért. A székelyek, úgymond nem ázsiai eredetűek, már a magyarok bejövetele előtt jelenlegi lakhelyükön éltek, őseik a géta dákok vagy a germánok. Ha politikusként nem is fog tüne­ményes pályát befutni, a székelység eredetére vonatkozó zseniális teóriájával Pavel Corus minden bizonnyal arany­betűkkel írja be nevét a történelem­­tudomány nagykönyvébe. PENGŐ ZOLTÁN Új sorozat 2495. szám 1997. október 1., SZERDA Ára: előfizetőknek 385, darabonként 700 lej Tel.: 222 33 08 222 58 02 222 33 24 Fax: 222 94 41 222 32 11 Bucuresti, Piața Presei Libere 1 A szervezet radikálisan fog eljárni (MÚRE-hírcsere)­­ Múlt hét végén Szatmárnémetiben ülésezett a kongresszusára készülődő RMPSZ országos elnöksége. Murvai László tanügyminisztériumi vezérigazgató rövid beszámolójából kiderült, hogy a minisztériumi dolgozók többsége a sürgősségi kormányrendelet végrehajtása tekintetében az alig leplezett időhúzásra rendezkedett be. Lászlófi Pál, az RMPSZ országos elnökségének elnöke kijelen­tette: a szervezet ez ügyben radikálisan fog eljárni, és arra törekszik, hogy a felemás helyzet mielőbb tisztázódjék, mert a gyermekeket és a szülőket nem lehet hónapokon át bizonytalanság­ban hagyni. Kérésére az RMPSZ megyei elnökei rögtönzött helyzetképekkel álltak elő. Máramaros­­ban a helyzet kielégítő — hivatalosan már megvan a magyar líceum státusza, az épületgon­dokat azonban le kell küzdeni. A bihari hely­zetkép meglehetősen sötét: az agresszív román nacionalizmus éppen a tanügyben szeretné kitom­bolni magát. (Hasonló­ formában a brassói is.) A Hargita, Kovászna, Szilágy és Temes megyei helyzetjelentés a szatmárihoz hasonlított — sok még a lehetőség, amit jobban is ki lehetne aknázni... A Hunyad megyei szórványmagyarság oktatási helyzetén viszont sürgősen változtatni kellene. Egészen sajátos — sajnos, jól ismert okok miatt — a Kolozs megyei helyzet. Szűcs Judit országos alelnök, aki egyben a megyét is képviselte, annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az ottani tanügyi korrupciót egyesek magyarellenes célzattal bátorítják, illetve tolerálják. • Murvai László kifejtette: a reakciós-soviniszta erők valójában az egész román tanügy korszerűsítése ellen küzdenek, ezért stratégiájuk szerves része a kisebbségi oktatás modernizációjának akadályozása is. Kötő József, az RMDSZ Oktatási Főosztályának a vezetője arról beszélt, hogy a reformfolyamat vissza­fordíthatatlanná tétele az egész "pedagógus társadalom tevékeny hozzáállásán múlik, s az RMDSZ a magyar pedagógusoktól feltétlenül pozitív hozzáállást vár el. (Szatmári Friss Újság) A vegyes bizottság összetétele (Műholdon)­­ Az RMDSZ-t Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, Frunda György szenátor, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, Béres András, az oktatási minisztérium államtitkára és Asztalos Ferenc képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke képviseli abban a vegyes bizottságban, melyet a magyar érdekkép­viselet és a Kereszténydemokrata Nemzeti Paraszt­­Párt hozott létre a két politikai formáció közötti nézeteltérések megoldására. A KDNPP-t Virgil Petrescu közoktatási miniszter és négy parasztpár­ti képviselő reprezentálja a várhatólag a hét kö­zepén sorra kerülő tárgyaláson.(Rompres / MTI) Határon túli magyar polgármesterek konferenciája (Műholdon) - Önkormányzatok és térségfej­lesztés címmel kétnapos konferencia kezdődött határon túli magyar polgármesterek részvételével Tatabányán. A csaknem nyolcvan önkormányzati vezetőt Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke köszöntötte. Tatabányára és a tanácskozás keddi két helyszínére, Tatára és Tarjánra azért esett a választás, mert e települések önkormányzatai több téren elismerésre méltó eredményt értek el. A tanácskozáson elmondták: a határon túli magyarsággal a kapcsolatok élénkül­tek, újabb területekre terjedtek ki, így a székely­­földi Junior Business Klub, valamint a sepsiszent­györgyi Gazdasági Főiskola kapcsolatokat épített ki a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájával. Arad önkormányzata gazdaságfej­lesztést célzó szakértői programban kíván együtt­működni a tatabányai önkormányzattal. (MTI) Megrongálták a szatmári katolikus temetőt! (Telefaxon)­­ A múlt napokban két éjszaka is garázda banda járt a szatmárnémeti Szamos-híd melletti római katolikus temetőben és több síremléket megrongált. Márvány virágtartókat és fekete márványból készült kereszteket törtek le, jelek szerint azzal a céllal, hogy elvigyék és értékesítsék. A kár csak azért nem nagyobb, mert a 3-4 tagú csoportot megzavarták. Láng Pál, a székesegyház plébánia-lelkésze kérdésünkre elmondta, hogy kihívták a rendőrséget s remélik, a nyomozás eredménnyel jár. (Sike Lajos) Generális vizitáció a moldvai reformátusoknál Az 1974 óta létező, egész Moldvát felölelő Református Missziós Egyházközség történetében jelentős eseményként jegyezhetjük a szeptember 23-25 között lezajlott, első alkalommal megejtett egyházkerületi generális vizitációt. A generális vizitációk Erdély szinten is eseményszámba mennek, mert egyházközségenként 50-80 évenként kerül sor ilyesmire. - A moldvai generális vizitációt az is indokolta - nyilatkozta Árus László lelkipásztor -, hogy szándékomban van itt hosszabb időre beren­dezkedni, szolgálni a Moldvában élő református híveket. Nagy szükség volt a vizsgálatra, arra, hogy a helyszínen felmérjék az itteni állapotokat, megtapasztalják mik is vannak, mire van szükség, s mit lehet, mit tudnak biztosítani. A missziós munkában lényeges, hogy anyagi okok miatt ne legyen fennakadás a hívek lelki gondozásában, mint például útiköltség hiánya miatt. Remélem, hogy az elkövetkezőkben gazdaságilag is jobban ránk fognak figyelni, s bőségesebb lesz a támogatás. A háromnapos generális vizitáció során - az anyagi ügyek, irodavitel ellenőrzése mellett - Karácsonykőn (Piatra Neamț), Jászvásáron (la?i) és Bákóban találkozott Csiha Kálmán püspök úr és kísérete a hívekkel. Az egyházkerület részéről jelen volt Székely János esperes, generális direktor, belmissziói előadó, Gyenge János előadótanácsos és Deák György gazdasági tanácsos, a brassói egyházmegye részéről Antal Ferenc esperes, Szegedi László főjegyző és Erősdi Ferenc számvevő. Bákóban még mindig rendezetlen a református parókia telkének a tulajdonviszonya, melyről beszámoltunk lapunkban (RMSZ - 1997. május 21.). Eltűnt a kerítés, eltűnt a jog is című interjúnkban. A parókiával szomszédos ház tulajdonosa önkényesen beépített egy darabot a parókia udvarából. A vizitáció során a püspök úr személyesen tárgyalt Moldovan Petruval az ügy békés rendezése érdekében. Felajánlották, hogy vásárolja meg az egyháztól a beépített részt, ellen­kező esetben perhez folyamodnak. Azt is javasolták Moldovan Petrunak, hogy amennyiben igényt tart rá, a lelkészi lakást és gyülekezeti termet is megvásárolhatja. Ugyanis az egyháznak szándékában van eladni a jelenlegi parókiát, amely egy nagyobb épület része, s különálló ingatlant - házzal, kerttel, udvarral - vásárolni. Jászvásáron, Karácsonykőn és Bákóban ünnepi istentiszteletet tartottak, amelyeken Csiha Kálmán püspök úr hirdette az igét. Az összegyűlt hívek helyenként könnyes szemmel hallgatták a püspök úr prédikációját, aki hitről, megmaradásról, édesanya-gyermek viszonyról, az erdélyi magyarsághoz való kötődésről is szólt. A bákói találkozóra eljött 80 km-ről, Podu-Turculuiról az ott élő egyetlen református is, az orvosnő. Az istentiszteletet mindhárom gyülekezetben szeretetven­­dégség követte, ismerkedés, beszélgetés. GUTHER M. ILONA

Next