Romániai Magyar Szó, 1998. január (10. évfolyam, 2582-2609. szám)

1998-01-09 / 2586. szám

Lis a Mi I­z I MAGYAR SZÓ BAROMÉTER 90 ez­er (Folytatás a 3 oldalról) 1978-as Oscar-díjat, Spielberget pedig első ízben jelölték a rendezői Oscar-ra. 1980-ban bemutatta a „Harmadik típusú találkozások" újabb változatát, amelyben a korábban fel nem használt anyagot újabb felvételekkel kombinálta. Ugyanehhez az évhez fűződik az Indiana Jones trilógia első része, „Az elveszett frigyláda fosztoga­tói". Az amerikai film másik „csodagye­rekével", Georges Lucasszal, mint forgatókönyv-íróval összefogva tökéletes akciólátványosságot hozott létre. Stílusát tekintve az 1930-40-es évek amerikai ponyvaregényeinek és szériafilmjeinek látványosságait használták fel, s a rendezésért Spielberget ismét Oscar-díjra jelölték. 1982 az „EX" (Extra Terrest­­riale Földönkívüli) éve volt. A szenti­mentális úrmese egy véletlenül a Földön maradt csúf, de jólelkű szörnyecske és egy tízéves kisfiú barátságáról szól, igazi családi mozi, minden korosztályban szimpátiát ébresztett. A film rekordidő alatt a sikerlista élére került, és ezt a helyét tíz éven át meg is őrizte. Spielberg a 80-as években producer­ként is működött, nevéhez fűződik a „Poltergeist" (Kopogó szellem) és a „Vissza a jövőbe" című film. Az 1983-ban ismét az ő rendezésében készült „Indiana Jones és a végzet temploma" a trilógia első részéhez hasonlóan nagy szakmai és közönségsikert aratott, s 1985-ben Oscar­­díjat nyert a különleges effektusokért. Spielberg mesterien rendezte meg a ragyogó trükkfelvételekkel dúsított nndilmet, amelyben egymást követik az izgalmas akciójelenetek. 1985 a nagy kérdés éve volt: képes-e Spielberg „felnőtteknek való" filmet is készíteni. Ekkor került a mozikba a „Bíborszín", amely egy fekete bőrű, iskolázatlan asszony emancipációs fejlődését meséli el a századeleji amerikai délen. A rutinos rendezésben készült film az érzelmekre hatva ügyesen manipulálja a nézőt, s a túlnyomórészt kedvezőtlen kritikák ellenére a mozikban kasszasikert aratott. Spielberg számára mégis hatalmas csalódást okozott: összesen 11 Oscar-ra jelölték, de a jelölések között a rendezői nem szerepelt - s a film végül egyetlen díjat sem kapott. Újabb komoly film 1987-ben: „A Nap birodalma". Spielberg melodramatikus és némely jelenetében kegyetlenül valóság­hű filmje Kínában játszódik a II. világ­háború idején. A megszokott technikai tökéllyel megrendezett látványosság azonban felbosszantotta a nagyközön­séget: aki szórakoztató kalandfilmet várt, jóval keserűbbet és komolyabbat kapott helyette, aki viszont a történelem sokol­dalú bemutatását várta, az többnyire szentimentális, könnyfacsaró romanti­ Kétszáz éve született Heinrich Heine (MTI-Panoráma) • Heinrich Heine a XIX. század kiemelkedő német költője valamivel több mint kétszáz éve, 1797. december 13-án született Düsseldorf­ban. Ő az igazi lirikus, aki minden kis eseményből, benyomásból, élményből dalt ír, hangjában a német romantikusok népdalgyűjteményeinek hatása is érvényesül. Első jelentős kötete, a Dalok könyve valamennyi lírai motí­vumot tartalmazza: a szerelmi, hangulati és tájlírát, és a gondolati költészetet egyaránt. Banális igazságokat fogalmaz meg a szerelemről, az ifjúságról, a napnyugtáról, a tengerről, s amikor ezek egyeznek hangulatunkkal, egyszerűsé­gükben is sokatmondónak érezzük őket. Ilyen verse a Memento: „Ruhád is lesz még fekete, / Hajad is lesz fehér.” Ugyanakkor Heine már fiatalkori írásaiban is a nagy szatirikus, aki minden alkalmat megragad, hogy mindent és mindenkit kigúnyoljon, amit és akit csak lehet, saját magát sem kímélve. Gúnyorossága későbbi, a poli­tikai és az irodalmi élettel foglalkozó verseiben csak fokozódik. Nevetségessé teszi a feudális hatalmakat, a tétovázó német polgárságot, mindkét egyházát. Ugyanakkor hitet és meggyőződést is képes sugallni, mint pl. hatalmas versében. A két gránátosban a Napóleon iránti rajongást eszményíti. Számos legendát és történelmi eseményt dolgozott fel: Tannhausert, Marie Antionette-et, Belcazart, Dávid királyt. Bejárta hazája nagy részét. . röfffSSS vSiWi íxivXv SSftWSi: :ÍAWÍS5 Clarke születésnapi menekülése (MTI-Panoráma) • Arthur C. Clarke, a science-fiction irodalom klasszikusa a születésnapi üdvözletek elől Srí Lankára menekült, s még ott is egy eldugott vidéki házban igyekezett megbújni. A jövő látnokaként emlegetett író - akinek egyebek között a Marsbéli krónikák, az Űrodüsszeia 2001 köszönhető - múlt év december 16-án töltötte be nyolcvanadik életévét. Az elmenekülés ellenére akadt, aki sok boldogságot kívánjon Clarke-nak, ugyanis tágabb családjával utazott Srí Lankára, mondhatni második hazájába, ahol életéből harminc évet töltött. A távoli szigetországban tágabb környe­zetében sem volt igazán nyugta, mivel a Colombói Brit Tanács egy kiállítással és több film vetítésé­vel tisztelgett a születésnap alkalmából. Szülő­hazájában a brit BBC háromórás dokumen­tumfilmet sugárzott a Discovery Channelen. A film címe: Boldog születésnapot Arthur­ Clarke 1997 elején jelentette meg legújabb könyvét 3001: A végső Odüsszeia címmel. $6 Fele sem sci-fi Űrbacsk a Miren - Poljakov takarított a legjobban (MTI-Panoráma) • A mikroorganizmusok kitűnően alkalmazkodtak a súlytalansághoz a Mir űrállomáson, s az orosz űrbázis 12 éves üzemeltetése során valóságos evolúción mentek keresztül. Az orosz űrhivatal egészségügyi-biológiai kutatóintézetében e tucatnyi év alatt összesen 140 különböző fajta mikrobát és baktériumot gyűjtöttek be a világűr meghódítására a Mirrel együtt indult mikroorganizmusok közül. E potyautasok élő bizonyítékai a „kicsi a bors, de erős" mondásnak, hiszen 1986 óta a Föld körül keringő orosz űrbázison a mikroorganizmusok és baktériumok csaknem 100 ezer nemzedéke váltotta egymást: hamar alkalmazkodtak a súlytalanság körülményeihez, az úrélet törvényeihez, s azoknak megfelelően fejlődnek tovább. Az orosz kutatók folyamatosan tanulmányozzák létüket, hogy az űrállomáson való jelenlétük ne teremtsen veszélyt a személyzet és a berendezések számára. Az emberek egészségét eddig szerencsére nem fenyegették, viszont természetüknél fogva mindent talajjá kidolgozni akaró mikroorganizmusok működése bizony károkat okozott az űrállomáson: optikai berendezéseket, szigeteléseket rongáltak meg, s nem kímélték a műanyagokat sem. Teljes kiirtásukra nincs remény - csak a sterilizáció jelenti a halált számukra -, ezért a szakemberek állandó hadviselésre rendezkedtek be velük szemben. A Miren hetente egyszer kötelező a nagytakarítás, ilyenkor az űrhajósok vegyszerrel irtják a mikroorganizmusokat - több-kevesebb eredménnyel -, s a légtisztító rendszer szűrői is e háborúskodás céljait szolgálják. A mikroorganizmusok­ azonban egyre szaporodnak, de nem időarányosan, hanem lökésszerűen. Részben függ ez a személyzet rend- és tisztaságszeretétől is, hiszen amikor 1994-ben Vlagyimir Poljakov személyében orvos is dolgozott az űrállomáson, fél év alatt meredeken visszaesett az űrbacik száma. Emellett a tudósok összefüggést látnak a mikroorganizmusok szaporodási ciklusának hullámzásai és a napfolttevékenység között is: ennek bizonyítására külön kutatási programba fognak. Fának ítélte a gyerekhős szemével láttatott háborús borzalmakat. 1988 terméke az „Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag". Az emberfeletti hős figurája az előző két részhez képest esendő ember vonásait öltötte fel, melyeket a rendező olykor ironikus színezettel vázolt fel. A fergeteges akcióvígjáték forgalmazói mintegy 200 millió dollárt kerestek 1989-ben. 1992-ben „Horog" (Hook) címmel a Peter Pan-mesét dolgozta fel nagy sikerrel. 1993. júniusában pedig elké­pesztő „dino-mánia" kerítette hatalmába az Egyesült Államokat, majd az egész világot. Spielberg „Jurassic Park"-jának sikere minden más óriásprodukcióét felülmúlta. Már a bemutatást követő első hétvége 47 millió dolláros hasznot hozott. A film teljes bevétele jóval meghaladta a tervezett 500 millió dollárt, s ezzel a legsikeresebb filmek öröklistáján meg­szerezte a vezető helyet, kiszorítva az „E.T."-t. Kivitelezésében e műfaj fejlő­désének szinte meghaladhatatlan csúcsaira jutott el. Hibája viszont, hogy az akciójelenetek technikai tökéletessége mögött az egyes szereplők fejlődése és a párbeszédek jóval elmaradnak, így Spielberg a nagy kasszasiker ellenére sem tudta saját korábbi szuperfilmjeinek színvonalát elérni. 1994 meghozta Spielberg számára élete legnagyobb művészi sikerét. A „Schindler listája"­­ valós történet egy német üzletemberről, a náci párt megbízható tagjáról, aki fokozatosan felismerte, mi is történik körülötte, vagyonát feláldozva és saját életét is kockáztatva titokban ezernél több zsidót mentett meg a biztos haláltól. A három­órás fekete-fehér alkotás először megkapta az év legjobb filmjének, a legjobb rendezőnek és a legjobb forgató­könyvnek járó Arany Glóbusz díjat. Csaknem háromszáz alkotás közül meg­kapta a legjobb amerikai filmnek, a legjobb rendezőnek, a legjobb operatőr­nek és a legjobb eredeti filmzenének járó Oscar-díjat. S végül Spielberg Arany Oroszlán-életműdíjat kapott Velencében. Újabb siker volt 1997-ben „Az elveszett világ - Jurassic Park 2.". Jóllehet a kritikusok és az igényesebb nézők szerint sok mindenben elmaradt az első résztől, a vetítés első négy napján csaknem 90 millió dolláros bevételt hozott, máris behozva az egész forgatás költségeit, s év végére minden idők legnagyobb kassza­sikere lett. Az év azonban komoly kelle­metlenséggel, csaknem botránnyal foly­tatódott: egy holland írónő plágiummal vádolta Spielberget. Barbara Chase- Riboud szerint a rendező legújabb A mistad" című filmjének forgatókönyve ő egyik regényét dolgozza fel - az úgy „Amistad az a bíróságon folytatódik. Steven Spielberget sokan minden idők legsikeresebb filmrendezőjének tartják. Évek óta sokszoros milliárdos, minden áhított díjat elnyert, több világsztár - Whoopi Goldberg, Harrison Ford, Liam Neeson - neki köszönheti felfedezését. Családi élete is boldogabb és nyugodtabb a hollywoodi átlagnak Első feleségével, Amy Irvinggel válásuk óta is jó kapcso­latot tart fenn, második feleségével, Kate Capshaw-val pedig immár összesen hat gyermeket nevelnek: mindegyikük egyet hozott a házasságba, két közös gyerme­kük született, s két kicsit örökbe fogad­tak. És Spielberg még csak ötvenéves... tt írói évfordulók jórészt gyalog, s élményeiről versben és prózában egyaránt beszámolt.­ Útirajzai­ban­ észreveszi a szegények, a bányá­szok, halászok küzdelmes életét is. Németország­­ egy téli rege című költeménye (Faludy György kiemelkedő tolmácsolásában magyarul is hozzá­férhető­ a korabeli német valóság összefoglalása. Ifjúkorában meglátogat­ta az idős Goethét Weimarban, aki megkérdezte tőle: most min dolgozik? - Éppen egy Faustot írok - volt a válasz, mire az audiencia gyorsan véget ért. Baráti kapcsolatban volt Marx-szal, akinek révén megismerkedett a kor leghaladóbb társadalomtudományi irányzataival. Petőfire is jelentős mér­tékben hatott, mind népi hangvéte­lükben, mind politikai radikalizmusuk­ban hasonlítottak, ő is olvasott nagy költőnktől, Kertbeny Károly fordításá­ban, Petőfi pedig három Heine verset fordított magyarra. Heine lelkes versben üdvözölte a magyar forradalmat, példaként állította a németek elé: „Ha hallom ezt a szót: magyar, / Szűk lesz a német plundra rajtam.” Legjelentősebb prózai írásaiban, az Útiképekben sorra veszi a német valóság számos elemét, a tájleírások mellett sok politikai és irodalmi kérdésben foglal állást. 1844- ben nagy verset ír a sziléziai takácsok lázadásának emlékére. Heine zsidó családban született, s bár később katolizált, témaválasztásaiban gyakran találkozunk e kérdéskörrel. 1831-ben a francia forradalom hatására Párizsba költözött, ahol a német irodalom képviselőjeként, és hazai lapok tudósítójaként működött. Írásaiban a franciákat megismertette a német kultúra eredményeivel, a néme­teket meg a franciákéval. Igazi művész volt, aki nem kötelezte el magát sem a zsidó vagy a keresztény vallás, sem a németek vagy a franciák mellett, mindig a saját igazságát és meggyőződését hirdette. Elsősorban a feudális német hagyományok, az önkényuralom, a bi­gott vallásosság és a beszűkült kis­polgári gondolkodásmód ellen küzdött. Nagybátyja gazdag hamburgi bankár volt, aki hosszú időn át támogatta őt, a költő azonban később elvei miatt sza­kított vele, noha ettől kezdve állandóan anyagi gondok között élt. Betegsége miatt hét évig feküdt a matrac­sírban, de szelleme és alkotókedve töretlen ma­radt. Időskori lírája, a Mouche-dalok megható dokumentumai a testi erőn túli, szellemi, érzelmi kapcsolatnak. Heine utóélete is tanulságos. A zsidók hite­­hagyottnak tartották, a keresztények zsidónak. Az antiszemitizmus erősödé­sével igyekeztek agyonhallgatni. Jellem­ző, hogy Loreley című híres balladáját a „hitleráj” idején „ismeretlen német költő verseként” tanították, mivel kihagyni nem lehetett az iskoláskönyvekből. Düsseldorf városa húsz évvel ezelőtt még tiltakozott, amikor nagy szülött­jéről akarták elnevezni az ottani felső­­oktatási intézményt. Ma mégis ez a neve: Heinrich Heine Egyetem. Száz éve hunyt el Alphonse Daudet (MTI-Panoráma) • Alig akadt író, aki hála élethűletten tudta volna ábrázolni Dél-Franciaország varázslatos terrpészeti szépségeit, az ott élő embereket és a vidék közszájon forgó legendáit. Olyannyira, hogy „saját" szélmalma az Arles közelében levő Fontvielle-ban mindmáig nagy számban vonnza a turistákat. Párizsban 1869-ben kiadott „Levelek a malomból" című elbeszélésgyűjteményét pedig a világirodalom klasszikusai közt tartják számon. December 16-án múlt száz esztendeje, hogy Párizsban elhunyt Alphonse Louis Marie Daudet, a naturalista iskolához sorolt nagy francia író, akinek műveire nem a kegyetlen társadalomkritika, inkább a szelíd humor, az elesettek iránti együttérzés jellemző. Főbb művei a „Levelek a malomból" mellett a „Tarasconi Tartarin" (1872), „Az arles-i lány" (1872) és „A család támasza" (1897). Kulcsregénye, A nábob (1877) a második francia császárság, III. Napóleon uralkodásának utolsó éveit írja le. Regények és elbeszélések mellett Daudet számos színdarabot is írt. Ezek nagy része feledésbe merült, kivéve a Bizet által megzenésített Az arles-i lányt, amelynek főszereplője soha nem jelenik meg a színpadon. Szólás lett a francia nyelvben „az arles-i lányt játszani" kifejezés, amellyel azt a valakit jelölik, akit soha nem lehet megpillantani. Halála után jelent meg a betegsége (szifilisz) utolsó stádiumában íródott naplója, a „La Doulou", amelyet mintegy szellemi végrendeletnek szánt. „Csak egy valamit tudok odakiáltani gyermekeimnek: Éljen az élet!" - sóhajt fel benne. GEORGES SIMENON Hét kis kereszt . Nálunk az volt a szokás, hogy az egész család együtt ment az éjféli misére - mondta Sommer, aki éppen feketét főzött a villanyrezsón. - A falu félórányira volt a tanyánktól. Öten voltunk fiúk. Akkoriban hidegebbek voltak a telek, mert emlékszem, hogy szánkón hajtottunk a templomba. Lecoeur, aki a több száz dugós telefon-kapcsolótábla előtt ült, hátratolta a füléről a kagylót, hogy ő is hallja a beszélgetést. — Hol laktatok? — Lotaringiában. — Lotaringiában negyven évvel ezelőtt sem volt hidegebb a tél, mint manapság, csak a parasztoknak nem volt még autójuk. Hányszor mentél szánkón az éjféli misére? — Nem is tudom... — Háromszor? Kétszer? Vagy lehet, hogy csak egyszer? És ez az egy eset csak azért ragadt meg az emlékezeted­ben, mert akkor még gyerek voltál? — Mindenesetre amikor hazaértünk, olyan mesés hurkát kaptunk, amilyet azóta sem ettem. És ez nemcsak kép­zelődés. Anyám sohase árulta el, hogyan csinálja, nem mondta meg, hogy mit tesz bele, amitől annyira más az ő hurkája, mint a többi. A feleségem egy­szer megpróbált ugyanolyat készíteni. Megkérdezte a nővéremet, aki azt állí­totta, hogy neki megvan anyám receptje. Sommer odalépett az egyik nagy ablakhoz, amelyen nem volt függöny - odakint sötét volt -, és megkaparta az üvegét. — Ni csak! Zúzmara! Ez is a gyerek­koromra emlékeztet. Reggelenként, hogy megmosakodhasson, sokszor meg kellett törnöm a kannába fagyott vizet, pedig benn állt a szobában. - Mert még nem volt központi fűtés - jegyezte meg csöndesen Lecoeur. Hárman voltak úgynevezett éjszaká­sok a nagy irodahelyiségben, este tizenegy óta összezárva. Hat óra volt, rájuk tört a szokásos hajnali fáradtság. Az asztalokon ételmaradékok hevertek meg három-négy üres üveg. Az egyik falon kigyúlt egy aszpirin nagyságú lámpa. — XIII. kerület - dünnyögte Lecoeur, és újra a fülére húzta a kagylót. - Croulebarbe körzet.­­ Fogta az egyik dugót, és benyomta a csatlakozó hüvelybe. — Croulebarbe? Kiment a kocsitok? Mi történt? — Egy rendőr telefonált a boulevard Massénáról. Két részeg összevereke­dett. Lecoeur gondosan egy kis keresztet rajzolt a noteszében levő egyik oszlopba. — Ti mit csináltok? Tele 7 abc (1998 JAN. 12- 18.) * Állandó műsorszámok: Jó reggelt, Románia (hétfőtől péntekig, 7.00) ; Hírek (hétfőtől péntek­g 10.00, 21.00, szombaton és vasárnap 8.00); Teleshopping (11.35; 14.10; 17.15). * Sorozatfilmek: Starsky és Hutch (hétfő, 11.05 / 60. rész); Mennyország (hétfő, 14.40 / 26. rész; kedd, 14.40 / 27. rész; szerda, 14.40 / 28. rész; csütörtök, 14.40 /29. rész; péntek, 14.40 /30. rész); Híresség (hétfő, 15.35 / 46. rész; kedd, 15.35 / 47. rész; szerda, 15.35 / 48. rész; csütörtök, 15.35 /49. rész; péntek, 15.35 ISO. rész); Egyetlen élet (hétfő, 16.30 / 123. rész; kedd, 16.30 / 124. rész; szerda, 16.30 / 125 rész; csütörtök, 16.30 / 126. rész); Jonny Quest (rajzfilm - hétfőtől péntekig, 18.00); Bel Air hercege (hétfő, 18.30 / 23. rész; kedd, 18.30 / 24. rész; szerda, 18.30 / 25. rész; csütörtök, 18.30 / 26. rész); A prérilakók (hétfő, 20.00 / 27. rész; kedd, 20.00 / 28. rész; szerda, 20.00 / 29. rész); A rendőrőrs (hétfő, 21.35 / 56. rész); Miami Vice (kedd, 19.00 /­21. rész; szerda, 19.00 / 22. rész; csütörtök, 19.00 / 23 rész); Cobra (kedd, 21.35 / 21 rész); MacGyver (szerda, 21.35/40. rész); Orvosok (csütörtök, 20.00 / 8. rész; péntek, 20.00 / 9. rész); A Sógun (csütörtök, 21.40 / 1. rész); Pointman (péntek, 21.35 / 1. rész); A Jetson család (rajzfilm; szombat/vasárnap 9.00) ; Bogarak (rajzfilm; szombat/ vasárnap, 9.30); A bionikus nő (szombat, 9.55 / 2. rész); Kéjutazás (szombat, 13.05 / 49. rész; vasárnap, 13.05 / 50. rész); Roseanne (szombat, 17.05 / 7. rész); Lou Grant (szombat, 19.00 / 9. rész; vasárnap, 19.05 / 10. rész); Colbys (szombat, 20.00 / 5. rész; vasárnap, 20.00 / 6. rész); Playboy (szombat, 0.05 / 113. rész); A hihetetlen Hulk (vasárnap, 9.55 / 2. rész)­. * Játékfilmek: Szerenád a Nap völgyében / USA, 1941 / rendezte Bruce H. Humberstone (szombat, 21.35); Rémület a toronyházban / USA, 1974 / rendezte: John Guillermin, Irwin Allen (vasárnap, 21.40). * ­ Folytatásos krimi — Csak négyen vagyunk szolgá­latban. Ketten dominóznak. — Hurkát ettetek? — Nem. Miért? * — Nem fontos. Bontok. A XVI. kerületben van valami. Lecoeurrel szemben hatalmas Párizs­­térkép volt a falra festve, rajta kis lámpák, mindegyik egy-egy őrszobát jelentett. Ha valamelyiket riasztották valamiért, kigyulladt a lámpa. Lecoeur kapcsolt. — Halló! Chaillot? Kiment a kocsitok? Párizs húsz kerületében minden egyes kapitányság kék lámpája előtt egy vagy több autó várakozott, hogy az első hívásra a helyszínre roboghasson. — Hogyan? ■ —Veronállal. Hát persze, még egy nő. Már a harmadik ma éjszaka, kettő közülük az elegáns Passy negyedben. Lecoeur egy másik oszlopba rajzolt keresztet. Mambret űrlapokat töltögetett ki az íróasztalánál. — Halló! Odéon? Nálatok mi történt? Kocsilopás? Mambret följegyezte a bejelentést - a kocsilopások őrá tartoztak -, fölvett egy másik telefont, és bediktálta a kocsi adatait Piedboeufnek, a rádiósnak, akinek a hangja pontosan a fejük fölött duruzsolt. Tizenegy­ óra óta ez volt a negyvennyolcadik lopott kocsi, amelyet Piedboeufnek köröztetnie kellett. Mások számára karácsony éjszaká­jának minden bizonnyal különleges hangulata volt. Több százezer párizsi zsúfolódott össze a színházakban meg a mozikban. Késő estéig sok ezren vásároltak a nagyáruházakban, ahol az eladók már alig álltak a lábukon, és mintegy lidérces álomban sürgölődtek a majdnem üres polcok előtt. Az összehúzott függönyök mögött családok ültek együtt, sült pulyka, no meg a hurka, amelyet - akárcsak Sommeréknál - gondosan őrzött, anyáról leányra hagyományozott családi recept szerint készítettek. A gyerekek nyugtalanul aludtak, a szülők meg csöndben rendezgették az ajándékokat a karácsonyfa körül. Az éttermekben meg a zenés kávéházakban már egy hete minden asztalt lefoglaltak. A Szajna-parton, az Üdvhadsereg bárkája előtt csőlakók álltak sorban, jó illatokat szimatolgatva. Sommer nős volt, gyerekei is voltak. Piedboeuf, a rádiós ott fölöttük egy hete volt apa. Ha nem zúzmarás az ablak, azt se tudták volna, hogy odakinn hideg van, mint ahogy azt sem tudták, milyen színű az éjszaka. Az övék csak sárgás volt ebben az óriási irodában, szemközt az Igazságügyi Palotával, a Rendőr­főkapitányság üresen kongó épületében, amelyet csak holnapután rohannak meg újból az ügyfelek tartózkodási enge­délyért, jogosítványért, vízumért, no meg a legkülönbözőbb panaszokkal. Lenn az udvaron a különleges ese­tekre fenntartott járőrkocsik álltak készenlétben, a kocsikban szunyókáló rendőrökkel. De különleges eset nem volt. Erről tanúskodtak a kis keresztek is Lecoeur noteszében. Meg se kellett számolnia őket. Tudta, hogy legalább kétszáz van már belőlük a részegek rovatában. Pedig ma éjszaka a rendőrök nyilván sok mindent elnéztek. Igyekeztek rábeszélni az embereket, hogy ne csinál­janak botrányt, menjenek szépen haza. Csak akkor léptek közbe, ha valaki jócskán fölöntött a garatra, földhöz csapkodta a poharakat, vagy molesztálta a békésen iddogáló vendégeket. Kétszáz őrizetes - köztük néhány nő - aludt elnehezülten az őrszobák fapriccsein a rács mögött. Öt késelést jelentettek, kettőt a Porte d’Italie-tól, hármat a Montmartre-ról, nem a Montmartre mulatónegyedéből, hanem a kátránypapírral fedett deszkabarakkok övezetéből, ahol több mint százezer észak-afrikai él. Néhány gyerek elveszett a miséken a nagy tolongásban, de később megkerült. — Halló! Csaillot? Hogy van a veronálos nő? Nem halt meg. Az ilyenek ritkán halnak meg. Többnyire úgy intézik, hogy ne haljanak meg. Elegendő a gesztus. — Igaz is, a hurka - kezdte Randon, aki egy hatalmas tajtékpipát szívott­­, erről jut eszembe... Sohase tudták meg, mi jutott az eszébe. A sötét lépcsőházból tétova léptek hallasztottak, valaki az ajtót babrálta, és látták, hogy a kilincs meg­mozdul. A három éjszakás csodálkozva nézett össze, kinek jut eszébe reggel hatkor ide beállítani. — Szevasztok! - mondta a jövevény, és az egyik székre dobta a kalapját. — Hát te meg mit keresel itt, Janvier? Janvier fiatal felügyelő volt a gyilkossági csoportból. Mindenekelőtt a fűtőtesthez lépett, hogy megmelengesse a kezét. — Unatkoztam odaát egyedül - mondta. - Ha a gyilkos megint akcióba lép, itt értesülök róla a leghamarabb. Ő is ébren töltötte az éjszakát, de ő az utca túlsó oldalán a Bűnügyi Rendőr­ségen. - Kaphatok? - emelte fel a kávés­kannát. - Jeges szél fúj. (Folytatjuk) tk Tele 7 abc PRO TV Keresztrejtvény PRO-TV (1998. JAN. 12-18.) * Állandó napi műsorok: 7 óra, jó­­reggelt! - benne hírek is, hétfőtől szombatig (7.00); Pro-tv hírek (12.55; 17.00; 18.25; 19.30; 22.45; 1.15); Szerencsekerék - vetélkedő (hétfőtől péntekig, 19.00). * Folyó filmsorozatok: MASH (hétfő, 10.30 /146 rész; kedd, 10.30 / 147. rész; szerda, 10.30 / 148. rész; csütörtök, 10.30 /149. rész; péntek, 10.30, 150. rész); Mária (hétfő, 15.15 / 91. rész; kedd, 15.15 / 92. rész; szerda, 15.15 / 93. rész; csütörtök, 15.15 / 94. rész; péntek, 15.15 / 95); Mari mar (hétfő, 16.15 / 22. rész; kedd, 16.15 / 23. rész; szerda, 16.15 / 24. rész; csütörtök, 16.15 / 25. rész; péntek, 16.15 / 26. rész); Fiatal és nyugtalan (hétfő, 17.15 /434. rész; kedd, 17.15 / 435. rész; szerda, 17.15 / 436. rész; csütörtök, 17.15 / 437; péntek, 17.15 / 438); A külföldi unokatestvér (hétfő, 18.00 / 6. rész; kedd, 18.00 / 7. rész; szerda, 18.00 / 8. rész; csütörtök, 18.00 / 9. rész; péntek, 18.00 / 10. rész); Seinfeld (hétfő, 22.15 / 19. rész; kedd, 22.15 / 20. rész; szerda, 22.15 / 21. rész; 22.15 / 22. rész; csütörtök, 22.15 / 23); A halhatatlan (hétfő, 0.15 / 63. rész; kedd, 0.15 / 64. rész; szerda, 0.15 / 65. rész; csütörtök, 0.15 / 66. rész); Baleseti kórház (kedd, 20.15 / 3.sor. 18. rész); L.A. Law (kedd, 21.15 / 14. rész); Időcsapda (szerda, 11.00 / 87. rész); Melrose Place (csütörtök, 20.15 / 58. rész); Orvos Alaszkában (csütörtök, 21.15 / 56. rész); X- dossziék (péntek, 20.15 / 96. rész); A lehetetlen határán (péntek, 23.45 / 57. rész); Áttűnési övezet (péntek, 0.30 / 65. rész); Superbow (szombat, 9.00 / 22. rész); Raymond, te drága! (szombat, 13.00 / 17. rész; vasárnap, 13.00 / 18. rész); Ki a főnök? (szombat, 13.30 / 194. rész; vasárnap, 13.30 / 195. rész); Herkules (szombat, 16.00 / 46. rész); Xena (szombat, 17.00 / 45. rész); Pénzes lányok (szombat, 18.15 / 12. rész); Millennium (szombat, 22.00 / 18. rész); Rendőrélet (szombat, 23.15 / 16. rész); Lassie (vasárnap, 9.00 / 10. rész); Irány Nyugat-Waikiki (vasárnap, 11.00 / 1. rész); Különleges effektusok (vasárnap, 16.30 / 18. rész); A hetedik mennyország (vasárnap, 17.15 / 7. rész); Beverly Hills (vasárnap, 18.00 / 105. rész); Susan (vasárnap, 22.05 / 18. rész). * HÉTFŐ: Játékfilm: Ishtar / USA, 1987 / rendezte: Elaine May (20.15).* KEDD: Mesterségem a kultúra - Nicolae Manolescu műsora (23.15).* SZERDA: Játékfilm: Az idő a szerelem ellensége / USA, 1982 / rendezte: Alan Parker (20.15).* CSÜTÖRTÖK: Pontot az I­ re - vitaműsor (23.15).* PÉNTEK: Játékfilmek: Az elnök elrablása / Kanada-USA, 1980 / rendezte: George Mendeluk (21.15); Kosárlabda: Orlando - Phoenix (helyszíni közv.­­ 3.00).* SZOMBAT: Játékfilmek: Jákób rabbi kalandjai / francia, 1973 / rendezte: Gérard Oury, főszereplő: Louis De Funés (9.30); Valaki védjen már meg! / USA, 1987 / rendezte: Ridley Scott (20.00); Lee Harvey Oswaldné / USA, 1993 / rendezte: Robert Dornhelm (0.00).* VASÁRNAP: Játékfilm: Túlsúlyos detektív - Az indiánok / USA-olasz 1993 / rendezte Alessandro Capone (14.00); Fehér ember nem tud ugrálni / USA,­1992 / rendezte: Ron Shelton (20.00).* ÍRÓK, KÖLTŐK (!) VÍZSZINTES: 1. A Szoborfaragó c. Forrás-kötet költője. 11. Amely időtől fogva. 12. Mezei vad. 13. Nagy magyar romantikus író. 14. Kabós Éva. 15. Köcsögdarab! 16. Lantán, és ezüst vegyjele. 17. Ukrajnai város. 19. ... poetica, József Attila verse. 20. Róma. 21. Herder- és Kossuth-díjas írónk névbetűi. 22. Ebéd-fogás. 23. Hangtalanul ható! 24. Bibliai női név. 25. Több gyimesi település utóneve. 26. Franciaországi nagyváros. 28. Vissza: Rousseau társadalomtudományi főműve. 29. Ötszázegy ■római számmal. 30. Kötőszó. 31. Tóték sokat készítettek Örkédy István színművében. 32. Halogat. 34. Az indiánok veszedelmes nyílmérge. 35.­Csélcsap. FÜGGŐLEGES: 1. Székelyudvarhelyi költő, az Ablak c. folyóirat szerkesztője. 2. Gyilkol, embert öl­­ románul. 3. Tündérmesékből ismert székelyföldi kő. 4. Nobélium és ezüst vegyjele. 5. Részben gótikus!­­ Svéd és osztrák kocsik nemzetközi betűjele. 7. A cseléd. 8. Elfogadható. 9. Szálat sodornak rá. 10. Ligába való tömörülés. 14. ... Capek (1890- 1938). 17. Szélvihar jelzője is lehet. 18. K.T. 20. Beteg alá. 22. Vissza, lisztet tisztít. 23. Nem domború. 24. Jenő egynemű hangzói. 25. Házi szárnyasok. 27. Verdi-opera. 28. Papagájféleség. 31. Eperfa - románul. 33. A.P. 34. Kálium és oxigén vegyjele. Készítette: K. KOVÁCS ANDRÁS A december 19-én megjelent rejtvényünk megfejtése: Az út/ melynek a hosszát/ méregetem,/ szívemből a szívedig/ miért/ oly/ végtelen? 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 ■ 1 15 16 ■ 27 18 19 ■ 20 9 21 ■ 22­­ 23 ■ 24 ■­­ 26 27 ■ 28 29 ■ 30 ■ 51 32 33 ■ 36

Next