Romániai Magyar Szó, 1998. március (10. évfolyam, 2638-2666. szám)
1998-03-02 / 2638. szám
Kárpát-medencei regionális tanácskozás Belép ÁTNYÚLNI A HATÁROKON (Baja / MTI) A kárpát-medencei régióban az együttműködés nem csupán határainkon túl élő magyarok iránt anyaországbeli kötelesség, de korparancs is. A Kelet-Közép-Európában lezajlott rendszerváltás ugyanis nagyjából azonos gondokat hozott. Valamennyi országra jellemző a tőkehiány, a munkanélküliség, az alacsony és közepes jövedelmek stagnálása, avagy csökkenése, a kiugróan magas jövedelmek ugrásszerű növekedése, az ezzel párhuzamosan jelentkező szociális feszültség. Ugyanakkor valamennyi ország egyenként kis befogadó és kibocsátó a nemzetközi piacokon. Az egymásra utaltság miatt is elengedhetetlen tehát az együttműködés - fogalmazták meg az Egzisztenciateremtés, vállalkozásélénkítés és befektetések a Kárpát-medence régióiban című konferencia nyitónapján a résztvevők. A tanácskozást harmadik alkalommal rendezte meg a Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Közalapítvány. Lotz Károly közlekedési miniszter előadásában arról szólt, hogy az Új Kézfogás Közalapítvány által is kitűzött cél harmonizál az unióbeli kívánalmakkal. Az Európai Unióban ugyanis mindinkább a globális együttműködés, lokális hasznosítás, hasznosulás vezérelve a cél. Az együttműködések legfontosabb kérdése az infrastrukturális fejlettség - szögezte le. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozva a térség országainak egymásra utaltságát rámutatott: a korábbi együttműködési struktúrákat - például a KGST-t - lassan váltják fel újak. Sajnálatos tény - mondotta -, hogy az eseti tapasztalatcseréken túl érdemi, szervezeti együttműködés még nem alakult ki a térség tőkepiacának közös aktiválásában az adottságok együttes kihasználására. Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményének nevezte, hogy a magyar tőke külföldön is megjelent, 1996-ban ez 58 millió, tavaly 370 millió USA dollárt tett ki. Ez azonban kevés - mondta -, Romániában például az együttesen 2,5 milliárd dollár külföldi befektetésből mindössze 25 millió dollár magyar érdekeltségű. Az elnöknő emlékeztetett: idén március 1-jén hatályba lép a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amelyet az Európa Tanács 40 tagállama közül 18 írt alá. Hét állam, köztük Magyarország, már ratifikálta. A charta célja Európa történelmi, regionális, illetve kisebbségi nyelveinek védelme. A tanácskozás szünetében Birtalan Ákos romániai turisztikai miniszter sajtótájékoztatón említette, hogy fontos lenne a sokrétű együttműködési feladatok rangsorolása. Első helyen az infrastruktúra-fejlesztést, valamint a privatizációban való részvételt nevezte meg. Lotz Károly azt emelte ki, hogy egyegy országon belüli regionális együttműködéseknek át kell nyúlniuk a határokon túl is. A vízumkényszer újonnan történő bevezetéséről egyelőre szó sincs - szögezte le Tabajdi Csaba. Megemlítette, hogy Magyarországnak készülnie kell az EU- tagság kapcsán előálló új helyzetre. A tanácskozás további eseményeire keddi lapszámunkban visszatérünk. Remény és csalódás Határon innen és túl élő kisebbségeknek egyaránt jelentős napja volt az elmúlt hét péntekje. Egyrészt e napon jegyezték be a Magyarországon élő kisebbségi közösségek Nemzetiségi Fórum elnevezésű választási szövetségét, másfelől Horn Gyula ekkor jelezte az Európai Unió képviselői előtt: Budapest szigorítani fogja a határellenőrzést, viszont kivételes elbánásban részesíti majd a szomszédos országokban élő magyarokat. Jó és rossz hír egy napon. A jó persze az utóbbi, hiszen egyre nyilvánvalóbb, hogy Magyarország egyes - sőt, majdnem mindegyik szomszédjánál korábban csatlakozik majd az EU-hoz, akkor pedig tetszik, nem tetszik, be kell vezetnie a schengeni határvédelmi szabályo k. BANCOREX A HARMADIK ÉVEZRED BANKJA Lépjük át együtt küszöbét! AGYAR SZÓ Ötszázkilencvennégy orvos nevében Tisztelt Főszerkesztő Úr, Hargita megye 594 orvosának választott képviselőtestülete, a megyei Orvoskollégium az Ön tudomására kívánja hozni mély felháborodását Szász János „Nagy blöff’ című cikkével kapcsolatosan, amely vezércikként jelent meg napilapjukban, a „Romániai Magyar Szó”-ban ez év február 23-án és amellyel a cikkíró az egészségügyi személyzetet egészében durván rágalmazza. Megyénk orvosi kara határozottan elítéli az iromány rágalmazó, uszító, általánosító jellegét és azonnali nyilvános jóvátételt követel a szerzőtől, illetve a válaszadás jogán a BMSZ-től ezen levelünk mielőbbi leközlését. Tudatjuk ugyanakkor, hogy az egészségügyiek sztrájkját, több mint negyedmillió ember törvényes követeléseit „úgynevezettnek, ingyencirkuszi előadásnak, nagy blöffnek” titulálni minősíthetetlen cinizmus, és mélyen megdöbbentünk, hogy mindezt egy kedvelt hírlapírónk tette az Ön által vezetett országos terjedelmű napilap vezércikkében. Felhívjuk a Főszerkesztő úr figyelmét néhány tényre, amelyet a cikkíró figyelmen kívül hagy. A sztrájk kezdeményezői követeléseik eléréséért eddig minden jogi keretet kimerítettek és mindig a törvény tiszteletben tartásával léptek fel. Ugyanakkor a romániai egészségügyi ellátás gondjait mindannyian nap mint nap látjuk és a kormány sem vonja kétségbe ezen nehézségek létezését. Ezek után senkinek sincs joga hasonló jelzőkkel illetni, ironizálni és bagatellizálni azt a szomorú tényt, hogy a romániai egészségügyi dolgozók jogos követeléseik érvényre juttatásáért sztrájkolni kényszerülnek. Szász János úrnak, ha már kellő körültekintés nélkül az egészségügyiek ellen tollat ragad, legalább tudnia kellett volna, hogy a sztrájkkövetelések 6 pontja közül csupán 1 vonatkozik az egészségügyi dolgozók bérének kiigazítására, amely ellen cikkében a szerző annyira harcol. A többi 5 pontban a sztrájkolók az ország egészségügyi ellátásának javítását követelik a lakosság, vagyis mindannyiunk érdekében. Köztudott az is, hogy az egészégügyiek fizetése évek óta az országos átlag alatt maradt és szégyenszemre még a létminimumot is alig biztosítja társadalmunk egyik legmagasabban képzett szakembercsoportja számára. A „hálapénz”, amellyel kapcsolatos elképzeléseit dús fantáziával fejti ki a szerző, az egészségügyi dolgozók számára is megalázó, bizáncias jelenség, amely nem egyeztethető össze az európai szellemmel és az ebben a szellemben kidolgozott egészségügyi biztosítási rendszerrel sem, amelynek bevezetése Romániában folyamatban van. A „hálapénz” elveszíti létjogosultságát és eltűnik természetszerűen a munkával arányos kereset esetén, amely az egészségügyi dolgozók méltó megélhetését biztosítja, és ami éppen a sztrájkkövetelések egyik pontja. Ezek után nem értjük Szász János urat, miért javasolja, hogy ne sztrájkoljon, ne követeljen béremelést az egészségügy... Talán nem tudja, hogy például egy szakorvosi kiképzését végző orvos havi fizetése 420 000 lej, amiből otthonától, családjától távol egy nagyvárosban kell megélnie és tanulnia 5 éven keresztül „hálapénz” nélkül. Merné-e Szász János úr ezt a mutatványt bár 1-2 hónapon keresztül kipróbálni? Ha igen, biztos elmenne a kedve az ilyen általánosításoktól, a kollektív becsületsértéstől, „mindegyik orvos, mindegyik kórházi személyzet” letolvajozásától, közben egy, a hippokratészi esküben nem is létező állításra hivatkozva. A szakorvosképzéstől pedig sajnos egyre több fiatal orvosnak megy el a kedve, tovább súlyosbítva ezáltal az amúgy is létező szakorvoshiányt. Főszerkesztő úr, Hargita megye orvosi kara szeretne európai kollégái szintjén dolgozni és ez a lakosság elvárása is, hisz mindenkinek egy élete van és joga a minőségi egészségügyi ellátáshoz. Ebben a törekvésében a demokratikus sajtó részéről támogatásra, nem pedig sorozatosan megjelenő tekintélyromboló cikkek közlésére számít. Egy becsületsértési per elindítását úgy a büntetőjogi, mint a polgárjogi vonatkozásában Szász János cikkíró és a RMSZ ellen, a Hargita megyei Orvoskollégium tanácsa egyelőre mérlegeli. A Romániai Orvosok Kollégiumának Hargita Megyei Tanácsadást is. Ez azonban, ha valamit ki nem találnak, vonatkozna a határon túli magyarokra is. Amit az, ki az „anyaország” fogalmat nem csupán fizes szlogennek tartja, igazából nem fogadhat el. Ám hogy miként érvényesíthető a kedvezményes eljárás, egyelőre nem tudni. Nem ismerhette meg ezt az EU-Magyarország Társulási parlamenti Bizottság belga társelnöke sem, aki ezért nem is kommentálta a kormányfői közlést. Rámutatott viszont e lépés kényes pontjára. Mármint, hogy akkor kinek jár majd kedvezmény? Claude Desama csak annyit mondott: „Az Európai Parlament megérti a magyar kormány szándékát a határon túl élő magyarsággal való kapcsolatok ápolására, de ügyelnie kell arra, hogy az esetleges határátlépési kedvezményekkel csak a jogosultak élhessenek.” Hát igen, a németeknek van erre egy eljárásuk, de nem biztos, hogy tökéletes. És kérdés az is, van-e tökéletes szűrőrendszer? Az említett EU-magyar tanácskozáson egyébként szóba került a rossz hír is. A belga politikus ugyan elismeréssel szólt a magyar kisebbségpolitikáról, kifogásolta viszont, hogy késik a nemzetiségek parlamenti képviseletének rendezése. Erről ugyanis még mindig nincs döntés Magyarországon. A kormány elhalasztaná bevezetését, a pártok azonban a jelek szerint nem. A minap még az eddig más nézetet képviselő szocialista frakció is szembeszállt a kabinettel, és a májusi kisebbségi voksolás mellett foglalt állást. Szerintük a következő két hónapban elkerülhetők a kormányzat által emlegetett alkotmányossági gondok is. A kisebbségeknek viszont már most elfogyott a türelmük. Valószínű, hogy nemigen bíznak a pártokban, így került bejegyzésre saját választási szövetségük. A Nemzetiségi Fórumnak viszont az a gondja, hogy csak a németek és a szlovákok szövetségei támogatják. A cigányok körében két párt van kialakulóban - egyelőre. A többi kisebbség pedig óvakodik az ilyen játékoktól. Az új szövetség mégis azt reméli, hogy minden megyében indíthat jelöltet, s ha kétséges is, hogy elérik a parlamentbe jutás ötszázalékos küszöbét, néhány egyéni választókerületben mindenképpen győzhetnek, mert előfordulhat, hogy egyes, a pártokban csalódott, ezért egyik politikai tömörülést sem választó polgárok inkább a kisebbségi jelöltekre voksolnak. Talán még a politikai csömör is jól jön valakinek! Hogy akkor miért rossz hír ez? Mert ha a pártokban valóban meglett volna a kellő politikai akarat, a kisebbségek nem kényszerültek volna e kényszermegoldásra. Úgy elegánsabb lett volna az egész. NAGY IVÁN ZSOLT Budapest, 1998 márciusa !“ ^ KJ " C a is!› £.2 1» H N TM . <n ~ 'S* u-3*o Jg : 4a 3 rsS-O'O D -2 > ro 0» > 50 £ * 35 — PQ ái .. o> w w c S a * :3 «.2 =o ~ S fi X c >, » o 60 * <S •" ns 'S c 3 eü 3 43 1*0 D 3 e a* n 8*0 n O o QJ ^ N _ N cfl HS (A c a z £ I dei első nagyobb sajtóértekezletén a hosszas nevű, magyarul göcsörtös Közmunkálatok és Területrendezés Minisztériuma teljes vezérkarával igyekezett valóra váltható fejlesztési céljairól a bukaresti sajtó szép számban megjelent képviselőit meggyőzni. Maga a miniszter, optimista álláspontot képviselvén, bevezetőjében óva intette a sajtót, ne mossa össze az alakuló általános reformfolyamatot a valóban stagnáló gazdasági reformmal. Mert lám, a reform azért halad tovább, s mi „elég sok mindent megvalósítottunk, bár nem eleget", hangsúlyozta, konkrétumok mellőzésével persze, majd fölvázolta a minisztérium hatáskörébe tartozó idei főbb fejlesztési trendeket, amelyekről itt azért nem szólnék, mert azokról február első napjain kétrészes interjúban gazdagon beszámolt Borbély László államtitkár az RMSZ hasábjain. Néhány hazaszóló megjegyzésem-kérdésem lett volna azért nekem is e fejlesztési irányokkal, pontosabban irányított fejlesztésekkel kapcsolatbannagyon is úgy tűnik, hogy a központosított irányítás, jobbadán felülről dirigálás bevett szokásáról még mindig képtelenek vagyunk lemondani), de főleg amiatt, hogy mind a sajtóértekezleten elhangzott, mind az újságírók számára előkészített és kiosztott tájékoztatócsomag kiemelt infrastrukturális célkitűzései tekintetében a kedvezményezett megyék-városok között Erdély, finoman szólva, alig van jelen, a Székelyföld pedig egyáltalán nincs jelen. Ha a kivételnek számító Maros megyei és marosvásárhelyi víz- és csatornahálózat felújítása-kiépítése mellett előfordul mondjuk Gyergyószentmiklós neve, a lakótelepi hőközpontok felújításáról szólván, az csak mint a várakozási listán szereplő városként könyveltetik el: hadd vacogjanak-fázzanakmég néhány évet a derék gyergyóiak, amúgy is megszokták már. A sajtóértekezletet követően Borbély László államtitkárral folytatott tisztázó szándékú magánbeszélgetésen egy-két dologra aztán fény derült a tekintetben, amit kérdésemmel fentebb megcéloztam már: Székelyföld s Erdély kimaradását a nagyobb településfejlesztési, közművesítési-modernizációs programokból. Az államtitkári kategorikus kijelentés szerint, amiben nincs okom kételkedni, s a hazaszóló megyék némelyike, Hargita megye például, az idén azért esik el a minisztérium által szorgalmazott szociális lakásépítkezésektől, mert pályázati dokumentációját gyatrán, elnagyoltan, tessék-lássék módon készítették el az arra hivatottak, egyszóval rossz, figyelembe nem vehető terveket küldtek be a versenytárgyalásra. Országos viszonylatban 3000 szociális lakásról van szó, melyeket hátrányos helyzetű családok kapnának, s mint azt az államtitkár hangsúlyozta, ezek korántsem szükséglakások, cellalakások, miként Csíkszeredában jó néhány, a 70-es évek elején épített tömbházakban találhatókat nevezték a helybéliek, illetve lakóik. 60-70 négyzetméter összfelületű lakosztályok ezek, s építésükhöz, ha minden jól megy, a nyáron már hozzákezdenek. Ha jól számítom, hatvan-hetven Kinek nem kell szociális lakás szociális lakásra lenne jogosult Hargita s talán Maros megye is, amitől viszont most elesnek. Az illetékes polgármesteri hivatalok inkompetenciája vagy okoskodása miatt történik ez, információhiány miatt, ki tudja? Borbély László szerint kellő idő állt a rendelkezésükre s átiratok is jöttekmentek hónapokon át, tehát nem hinném, hogy időzavarban szenvedtek volna. A kérdést viszont, sokkal általánosabb, sőt elvi síkra terelhetjük. Lépten-nyomon panaszkodunk megkülönböztetetten hátrányos helyzetünkre s annak etnikai súlypontozására, nyilván a hatalom részéről. Ám ha tenni kell valamit, a munka - mint említett esetben - tessék-lássék. Hargita megye ugye nem jut most hozzá szociális lakáshoz, elesett a versenytárgyalástól. Magam esküdni mernék arra, hogy a helyi köztudatban e hiátus nem úgy rögzítődik majd, hogy a fene egye meg, ezt bizony elszúrtuk, és mi szúrtuk el. Hanem úgy íródik a A másik, de talán fontosabb következtetés: trendek, pályázatok, versenytárgyalások, programok és projektek világát éljük, fejlesztési kölcsönök világát, ahol a szemfüles érvényesül igazán. Ama mentalitás - sajnos már szóhasználatunkban is -, ami tartalmat és külcsínt nem oszt-különböztet meg. Akkor hát miért ne legyen az a községi-városi-megyei projekt olyan, mintha közvetlenül az Európai Unióhoz kellene eljuttatni? A pénz ugyanis onnan jön. MIKLÓS LÁSZLÓ majd be az íratlan krónikába, hogy hatalom már megint betett nekünk. MIM HftftYHftTJUK SZÓ DIJAZAS, FOLYTATÁSOKBAN... Tavaly az UNITER-gála volt az év legfontosabb színházi eseménye. Az Országos Fesztivál éppen szünetelt, s a színházművészeti szövetség kellett hogy gondoskodjon színészek, rendezők egyéb színháziak teljesítményének évi megméretéséről. Politikai vonatkozása is volt az eseménynek - jóvátételnek számított, törölte az előző kormányzat egyik mulasztását. Mindez ma már a múlté. Tavaly novemberben megtartották az Országos Fesztivált, a korábbi kiadásoknál sokkal kevesebb szereplővel és sokkal kevesebb díjjal. Tehát szakítottak a Megéneklünk, Románia-hagyománynyal... Viszont a fesztivál, ebben a redukált formában, nem biztosította a színháziak országos megméretését, amire továbbra is szükség van. Maradt az UNITER-gála, amely most már nem mint helyettesítő, hanem mint kiegészítő működik. Jellemzőek ebből a szempontból a jelölések: a megelőlegezett, valamint a gála előtt, tehát hivatalból odaítélt díjak. Az UNITER szenátusa az idén három művésznőnek ad (hivatalból odaítélt) kiválóság-díjat: Leopoldina Bálánujának, Mariana Mihujnak és Ileana Stana Ionescunak. Mindhárman A zsebkendő a Dunán című előadásban nyújtott alakításukért kapják ezt a díjat. Ez a produkció - Bukaresti Nemzeti Színház, szerző: D. R. Popescu, rendező: Ion Cojgr - az Országos Fesztivál nyitóelőadása volt. A három színésznő alakítása egyetlen, rendkívül sikerült és rendkívül hatásos triót alkot, a zsűri viszont elkövette azt a baklövést, hogy hármuk közül csak az egyiket díjazta, ami ebben az esetben az igazságtalanság, a méltánytalan megkülönböztetés iskolapéldája. Nosza, az UNITER szenátusa - egyéb-ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN (Folytatása a 4. oldalon) Februári mandulafák . Fotó: KÁLMÁNDY FERENC / MTI V rfifru/rjTn ■ FEBRUÁR 27-28 ■ Fővárosi lapok, hírügynökségek nyomán: Dafwlfilf 1Ulfil/lllfiriilf niel Daianu, Valentin Ionescu és Ilie Serbanescu miniszterek kétség-beesett erőfeszítése ellenére Poul Thomsen „utolsó figyelmeztetésben részesíti" a Ciorbea-kabinetet. A Nemzetközi Valutaalap alkusza dolga végezetlenül Washingtonba távozott (Adevarul). ■ Gavril Dejeu belügyminiszter elégedetlen a korrupció-ellenes harc eredményeivel s az igazságszolgáltatást erélytelennek tartja (Mediafax). ■ Százezer romániai lakosra 496 börtönbüntetésre ítélt személy jutott 1997-ben, 36-tal több, mint egy évvel korábban. A bűnözésben Konstanca, Ialomita, Valcea, Vrancea és Merhedinti megyék vezetnek (Adevarul). ■ Emil Constantinescu elnök porrá verte az igazságügyi miniszterium ténykedését (National). ■ Carmen Belu buzaui tanárnőt szülei kényszerrel a bolondok házába utaltatjták, mert egy vak fiatalemberbe szerelmes (National). ■ Ion Iliescu, Tg. Jiu-i kiruccanása idején ostobának nevez-te Constantinescu elnököt, a parasztpártot pedig azzal vádolta, hogy választási csalást fontolgat (Ziua). ■ Miközben a RNEP kész megszavazni az idei költségvetés törvényét, Vadim és pártja ellene kíván voksolni (Ziua). ■ 1998. május elsejétől, nem pedig március elsejétől kötelező a szeszesitalt tartalmazó flaskák zárjeggyel való ellátása (Rompres). ■ A Dőlj megyei egykori prefektus gyermekei, Alina és Costi Raducanoiu megúsz- ■ ták a börtönbüntetést: a két huligánt két-két évre ítélték, de elnöki kegyelmet kaptak (Cronica romana). ■ I Doru Laurentiu Copp bukaresti mérnök különleges termékkel lepte meg a fővárosiakat, bukaresti levegőt „csomagolta be", amihez 10 százaléknyi vendégszeretetet, 20 százalék szerelmet és 70 százalék reményt kevert. Egy tasakot 7000 le-jért árul. A tréfáskedvű férfiak márciuska helyett vásárolják (Cronica romana). Alexandru Athanasiu munkaügyi miniszter úgy véli, hogy a politikusok mifelénk jobban kedvelik a hatalmat, mint Romániát (Curierul natio- nal). ■ A Renel drágábban adja el az áramot az Oltchimnek (Rm. Valcea), mint külföldi partnereinek (Adevarul). Romániában több mint 3 ezer AIDS-es él, 70 %-uk gyermek (Cronica romana). whs#xxpsmximm Új sorozat 2638. szám 1998. március 2., HÉTFŐ Ára: előfizetőknek 471, darabonként 950 lej Tel.: 222 33 08 222 58 02 222 33 24 Bucuresti, Piața Presei Libere Fax: 222 94 41 222 32 11 h Megakadályozza a megállapodást (Műholdon) Az SZDSZ küldöttgyűlése határozatában azzal bízta meg aj szabaddemokrata kormánytagokat: vétózzák meg a Bős-Nagymaros ügyében hozott elsietett, megalapozatlan döntésé seket. Kuncze Gábor pártelnök beszédé- I ben ígéretet tett: az SZDSZ megakadályozza, hogy ebben a formájában szülessen megállapodás a szlovák féllel. S Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügy- vezető alelnöke úgy nyilatkozott, hogy a döntés felelőssége a kormányé, ezen a kereten belül kell tisztázni a nézetkülönbségeket. Szabaddemokrata vétók esetén - a két párt megállapodása szerint - össze kell hívni a Koalíciós Egyeztető Tanácsot. (MTI) A Mezőség textiljei Székesfehérvárott (Műholdon) - Az erdélyi magyarság archaikus népi kultúráját őrző Mezőség gazdag textilművészetéből ad ízelítőt, s változatos, sokszínű motívumait mutatja be a székesfehérvári Szent István királyi Múzeumban szombaton megnyílt kiállíttás. A tárlat anyagát az Erdélyben élő Kallós Zoltán több ezres gyűjteményéből válogatták. Bár a díszítéshez többnyire csak piros, kék, fehér, bordó és fekete színt használtak, az öltésformák sokfélesége mégis változatossá, egyedivé varázsolja a bemutatott textileket. A gyapjúszőttesek is különleges élményt kínálnak a szép textileket kedvelőknek, a bemutatott darabok ugyanis különleges - egyebek között az úgynevezett borzas és szedettes szövésmódokkal készültek. (MTI) Indiai választások (Műholdon) - Szombaton lezárult az indiai parlamenti választások harmadik,egyben utolsó nagy szakasza. A már leszavazott választók megkérdezésén alapuló felipérés (exit poll) szerint a hindu nacionalista Bháratíja Dzsanata Párt ] (BJP) marad továbbra is az ország legerősebb politikai pártja. A BJP fő riválisa,a Kongresszus Párt és szövetségesei alig javítottak a legutóbbi, 1996-os vállasztáson elért eredményükön. A sok kis balodali pártot tömörítő Egyesített Front Pártkoalíció várhatóan a harmadik helyen végez, szorosan a Kongresszusi Párt mögött. A választási bizottság helyettes vezetője arról számolt be, hogy szigorú biztonsági intézkedéseknek köszönhetően a szavazás békésen, incidensek nélkül zajlott le. India egyetlen muzulmán többségű szövetségi állama, Dzsammu és Kasmír szrinagari körzeté-iben több incidens is történt. (MTI/ AFP) Újabb roma menekültek? (Műholdon) Prágai vélemények szerint újabb menekülthullámot válthat ki a csehországi romák körében az, hogy a héten, hosszas huzavona után politikai menedékjogot kapott Nagy- Britanniában egy cseh roma család. „A brit hatóságok döntése egyértelmű jelzés a még habozó csehországi romák számára” - mondotta a Právo című baloldali lap szombati számában Ladislav Body volt parlamenti képviselő. Body szerint a következő hetekben legalább200 roma család indul majd külföldre, mert úgy érzik, hogy Csehországban diszkriminálják őket. Jan Horváth, a Roma Polgári Kezdeményezés (ROI) egyik vezetője szerint „a demokrácia bölcsőjének nevezett országban végre „ megértették, hogy a romák a rasszizmus felől menekülnek Csehországból”. (MTI) A testőr kezd emlékezni (Műholdon) - A walesi hercegnő I életét kioltó augusztusi párizsi autóbale- sőt mind több részletére emlékszik Tref vor Rees-Jones, Diana egykori testőre. Rees-Jones az ügyvédei által közzétett nyilatkozatban közölte: a lassan visszatérő újabb emlékfoszlányokat szeretné megosztani a hivatalos vizsgálatot vezető párizsi bíróval, akivel a hét közepén is készül ismét találkozni. A testőr szerintia nála alkalmazott pszichiátriai kezelés 1 I nek köszönhető, hogy a baleset részletei 1 j közül egyre több ismét előkerül tudata I I mélyéről. A testőr előre semmit nemközölt abból, hogy mit fog mondani a párizsi vizsgálóbírónak. (MTI) Halálraítélt vámpírszekta vezető (II (Műholdon) - Egy középkorú házas- ipar brutális meggyilkolásáért halálra II ítélte egy floridai bíróság pénteken Rod J I Perrelt, egy tizenéves fiatalokból álló J I vámpírszekta 17 éves vezetőjét. Rod, Perrel 1996 novemberében szektabéli I barátaival Floridában utazgatva rábeíeszélt egy 15 éves lányt, Heather Wenjdorfot arra, hogy csatlakozzon hozzá-1r jak. Néhány órával azután, hogy a lányelfogadta az ajánlatot, Farrel néhány! | társával együtt visszatért Heather szüle- j inek házába, és dorongokkal agyonverte I ja Wendorf házaspárt. A szekta háromó másik tizenéves tagját börtönbüntetésre ítélték. (MTI)