Romániai Magyar Szó, 1998. március (10. évfolyam, 2638-2666. szám)

1998-03-02 / 2638. szám

Kárpát-medencei regionális tanácskozás Belép ÁTNYÚLNI A HATÁROKON (Baja / MTI)­­ A kárpát-me­dencei régióban az együttműkö­dés nem csupán határainkon túl élő magyarok iránt anyaor­szágbeli kötelesség, de korpa­rancs is. A Kelet-Közép-Euró­­pában lezajlott rendszerváltás ugyanis nagyjából azonos gon­dokat hozott. Valamennyi or­szágra jellemző a tőkehiány, a munkanélküliség, az alacsony és közepes jövedelmek stagná­lása, avagy csökkenése, a kiug­róan magas jövedelmek ugrás­szerű növekedése, az ezzel pár­huzamosan jelentkező szociális feszültség. Ugyanakkor vala­mennyi ország egyenként kis befogadó és kibocsátó a nemzet­közi piacokon. Az egymásra utaltság miatt is elengedhetet­len tehát az együttműködés - fogalmazták meg az Egziszten­ciateremtés, vállalkozásélénkí­tés és befektetések a Kárpát-me­dence régióiban című konferen­cia nyitónapján a résztvevők. A tanácskozást harmadik alka­lommal rendezte meg a Minisz­terelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Közalapítvány. Lotz Károly közlekedési minisz­ter előadásában arról szólt, hogy az Új Kézfogás Közalapít­vány által is kitűzött cél harmo­nizál az unióbeli kívánalmak­kal. Az Európai Unióban ugyanis mindinkább a globális együttműködés, lokális haszno­sítás, hasznosulás vezérelve a cél. Az együttműködések leg­fontosabb kérdése az infra­strukturális fejlettség - szögezte le. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának el­nöke hangsúlyozva a térség or­szágainak egymásra utaltságát rámutatott: a korábbi együtt­működési struktúrákat - példá­ul a KGST-t - lassan váltják fel újak. Sajnálatos tény - mondot­ta -, hogy az eseti tapasztalat­­cseréken túl érdemi, szervezeti együttműködés még nem ala­kult ki a térség tőkepiacának közös aktiválásában az adottsá­gok együttes kihasználására. Az elmúlt évek egyik legna­gyobb eredményének nevezte, hogy a magyar tőke külföldön is megjelent, 1996-ban ez 58 mil­lió, tavaly 370 millió USA dol­lárt tett ki. Ez azonban kevés - mondta -, Romániában például az együttesen 2,5 milliárd dol­lár külföldi befektetésből mind­össze 25 millió dollár magyar érdekeltségű. Az elnöknő emlé­keztetett: idén március 1-jén hatályba lép a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amelyet az Európa Tanács 40 tagállama közül 18 írt alá. Hét állam, köztük Ma­gyarország, már ratifikálta. A charta célja Európa történelmi, regionális, illetve kisebbségi nyelveinek védelme. A tanácskozás szünetében Birtalan Ákos romániai turisz­tikai miniszter sajtótájékozta­tón említette, hogy fontos lenne a sokrétű együttműködési fela­datok rangsorolása. Első helyen az infrastruktúra-fejlesztést, valamint a privatizációban való részvételt nevezte meg. Lotz Károly azt emelte ki, hogy egy­­egy országon belüli regionális együttműködéseknek át kell nyúlniuk a határokon túl is. A vízumkényszer újonnan történő bevezetéséről egyelőre szó sincs - szögezte le Tabajdi Csaba. Megemlítette, hogy Magyaror­szágnak készülnie kell az EU- tagság kapcsán előálló új hely­zetre. A tanácskozás további esemé­nyeire keddi lapszámunkban visszatérünk. Remény és csalódás Határon innen és túl élő kisebbsé­geknek egyaránt jelentős napja volt az elmúlt hét péntekje. Egyrészt e napon jegyezték be a Magyarorszá­gon élő kisebbségi közösségek Nem­zetiségi Fórum elnevezésű választá­si szövetségét, másfelől Horn Gyula ekkor jelezte az Európai Unió képvi­selői előtt: Budapest szigorítani fog­ja a határellenőrzést, viszont kivéte­les elbánásban részesíti majd a szomszédos országokban élő magya­rokat. Jó és rossz hír egy napon. A jó persze az utóbbi, hiszen egyre nyilvánvalóbb, hogy Magyarország egyes - sőt, majdnem mindegyik­­ szomszédjánál korábban csatlakozik majd az EU-hoz, akkor pedig tet­szik, nem tetszik, be kell vezetnie a schengen­i határvédelmi szabályo­­ k. BANCOR­EX A HARMADIK ÉVEZRED BANKJA Lépjük át együtt küszöbét! AGYAR SZÓ Ötszázkilencvennégy orvos nevében Tisztelt Főszerkesztő Úr, Hargita megye 594 orvosának választott képviselőtestülete, a megyei Orvoskollégium az Ön tudomására kívánja hozni mély felháborodását Szász János „Nagy blöff’ című cikkével kapcsolatosan, amely vezércikként jelent meg napilapjukban, a „Romániai Ma­gyar Szó”-ban ez év február 23-án és amellyel a cikkíró az egészségügyi személyzetet egészében durván rágalmazza. Megyénk orvosi kara határozottan elítéli az iromány rágalmazó, uszító, általánosító jellegét és azonnali nyilvános jóvátételt követel a szerzőtől, illetve a válaszadás jogán a BMSZ-től ezen levelünk mielőbbi leközlését. Tudatjuk ugyanakkor, hogy az egészségügyiek sztrájkját, több mint negyedmillió em­ber törvényes követeléseit „úgynevezettnek, ingyencirkuszi előadásnak, nagy blöffnek” titulálni minősíthetetlen cinizmus, és mélyen megdöbbentünk, hogy mindezt egy kedvelt hírlapírónk tette az Ön által vezetett országos terjedelmű napilap vezércikkében. Felhívjuk a Főszerkesztő úr figyelmét néhány tényre, amelyet a cikkíró figyelmen kí­vül hagy. A sztrájk kezdeményezői követeléseik eléréséért eddig minden jogi keretet kimerítet­tek és mindig a törvény tiszteletben tartásával léptek fel. Ugyanakkor a romániai egészségügyi ellátás gondjait mindannyian nap mint nap lát­juk és a kormány sem vonja kétségbe ezen nehézségek létezését. Ezek után senkinek sincs joga hasonló jelzőkkel illetni, ironizálni és bagatellizálni azt a szomorú tényt, hogy a romániai egészségügyi dolgozók jogos követeléseik érvényre juttatásáért sztrájkolni kényszerülnek. Szász János úrnak, ha már kellő körültekintés nélkül az egészségügyiek ellen tollat ra­gad, legalább tudnia kellett volna, hogy a sztrájkkövetelések 6 pontja közül csupán 1 vo­natkozik az egészségügyi dolgozók bérének kiigazítására, amely ellen cikkében a szerző annyira harcol. A többi 5 pontban a sztrájkolók az ország egészségügyi ellátásának javí­tását követelik a lakosság, vagyis mindannyiunk érdekében. Köztudott az is, hogy az egészégügyiek fizetése évek óta az országos átlag alatt ma­radt és szégyenszemre még a létminimumot is alig biztosítja társadalmunk egyik legma­gasabban képzett szakembercsoportja számára. A „hálapénz”, amellyel kapcsolatos elképzeléseit dús fantáziával fejti ki a szerző, az egészségügyi dolgozók számára is megalázó, bizáncias jelenség, amely nem egyeztethe­tő össze az európai szellemmel és az ebben a szellemben kidolgozott egészségügyi bizto­sítási rendszerrel sem, amelynek bevezetése Romániában folyamatban van. A „hála­pénz” elveszíti létjogosultságát és eltűnik természetszerűen a munkával arányos kereset esetén, amely az egészségügyi dolgozók méltó megélhetését biztosítja, és ami éppen a sztrájkkövetelések egyik pontja. Ezek után nem értjük Szász János urat, miért javasolja, hogy ne sztrájkoljon, ne követeljen béremelést az egészségügy... Talán nem tudja, hogy például egy szakorvosi kiképzését végző orvos havi fizetése 420 000 lej, amiből otthoná­tól, családjától távol egy nagyvárosban kell megélnie és tanulnia 5 éven keresztül­­ „há­lapénz” nélkül. Merné-e Szász János úr ezt a mutatványt bár 1-2 hónapon keresztül ki­próbálni? Ha igen, biztos elmenne a kedve az ilyen általánosításoktól, a kollektív becsü­letsértéstől, „mindegyik orvos, mindegyik kórházi személyzet” letolvajozásától, közben egy, a hippokratészi esküben nem is­ létező állításra hivatkozva. A szakorvosképzéstől pedig sajnos egyre több fiatal orvosnak megy el a kedve, tovább súlyosbítva ezáltal az amúgy is létező szakorvoshiányt. Főszerkesztő úr, Hargita megye orvosi kara szeretne európai kollégái szintjén dolgoz­ni és ez a lakosság elvárása is, hisz mindenkinek egy élete van és joga a minőségi egész­ségügyi ellátáshoz. Ebben a törekvésében a demokratikus sajtó részéről támogatásra, nem pedig sorozatosan megjelenő tekintélyromboló cikkek közlésére számít. Egy becsületsértési per elindítását úgy a büntetőjogi, mint a polgárjogi vonatkozásában Szász János cikkíró és a RMSZ ellen, a Hargita megyei Orvoskollégium tanácsa egyelő­re mérlegeli. A Romániai Orvosok Kollégiumának Hargita Megyei Tanácsa­dást is. Ez azonban, ha valamit ki nem találnak, vonatkozna a határon túli magyarokra is. Amit az, ki az „anyaország” fogalmat nem csupán fizes szlogennek tartja, igazából nem fogadhat el. Ám hogy miként érvé­nyesíthető a kedvezményes eljárás, egyelőre nem tudni. Nem ismerhette meg ezt az EU-Magyarország Társu­lási parlamenti Bizottság belga társ­elnöke sem, aki ezért nem is kom­mentálta a kormányfői közlést. Rá­mutatott viszont e lépés kényes pontjára. Mármint, hogy akkor ki­nek jár majd kedvezmény? Claude Desama csak annyit mondott: „Az Európai Parlament megérti a ma­gyar kormány szándékát a határon túl élő magyarsággal való kapcsola­tok ápolására, de ügyelnie kell arra, hogy az esetleges határátlépési ked­vezményekkel csak a jogosultak él­hessenek.” Hát igen, a németeknek van erre egy eljárásuk, de nem biz­tos, hogy tökéletes. És kérdés az is, van-e tökéletes szűrőrendszer? Az említett EU-magyar tanácsko­záson egyébként szóba került a rossz hír is. A belga politikus ugyan elis­meréssel szólt a magyar kisebbség­politikáról, kifogásolta viszont, hogy késik a nemzetiségek parlamenti képviseletének rendezése. Erről ugyanis még mindig nincs döntés Magyarországon. A kormány elha­­lasztaná bevezetését, a pártok azon­ban a jelek szerint nem. A minap még az eddig más nézetet képviselő szocialista frakció is szembeszállt a kabinettel, és a májusi kisebbségi voksolás mellett foglalt állást. Sze­rintük a következő két hónapban el­kerülhetők a kormányzat által emle­getett alkotmányossági gondok is. A kisebbségeknek viszont már most el­fogyott a türelmük. Valószínű, hogy nemigen bíznak a pártokban, így ke­rült bejegyzésre saját választási szö­vetségük. A Nemzetiségi Fórumnak viszont az a gondja, hogy csak a né­metek és a szlovákok szövetségei tá­mogatják. A cigányok körében két párt van kialakulóban - egyelőre. A többi kisebbség pedig óvakodik az ilyen játékoktól. Az új szövetség még­is azt reméli, hogy minden megyé­ben indíthat jelöltet, s ha kétséges is, hogy elérik a parlamentbe jutás ötszázalékos küszöbét, néhány egyéni választókerületben minden­képpen győzhetnek, mert előfordul­hat, hogy egyes, a pártokban csaló­dott, ezért egyik politikai tömörülést sem választó polgárok inkább a ki­sebbségi jelöltekre voksolnak. Talán még a politikai csömör is jól jön valakinek! Hogy akkor miért rossz hír ez? Mert ha a pártokban valóban meglett volna a kellő politi­kai akarat, a kisebbségek nem kény­szerültek volna e kényszermegoldás­ra. Úgy elegánsabb lett volna az egész. NAGY IVÁN ZSOLT Budapest, 1998 márciusa !“ ^ KJ " C a is!› £.2 1» H N TM . <n ~ 'S* u-3*o Jg : 4a 3 rsS-O'O D -2 > ro 0» > 50 £ * 35 — PQ ái .. o> w w c S a * :3 «.2 =o ~ S fi X c >, » o 60 * <S •" ns 'S c 3 eü 3 43 1*0 D 3 e a* n 8*0 n O o QJ ^ N _ N cfl HS (A c a z £ I dei első nagyobb sajtóértekezle­tén a hosszas nevű, magyarul gö­­csörtös Közmunkálatok és Terü­letrendezés Minisztérium­a teljes ve­zérkarával igyekezett valóra váltható fejlesztési céljairól a bukaresti sajtó szép számban megjelent képviselőit meggyőzni. Maga a miniszter, opti­mista álláspontot képviselvén, beve­zetőjében óva intette a sajtót, ne mos­sa össze az alakuló általános reform­­folyamatot a valóban stagnáló gazda­sági reformmal. Mert lám, a reform azért halad tovább, s mi „elég sok mindent megvalósítottunk, bár nem eleget", hangsúlyozta, konkrétumok mellőzésével persze, majd fölvázolta a minisztérium hatáskörébe tartozó idei főbb fejlesztési trendeket, ame­lyekről itt azért nem szólnék, mert azokról február első napjain kétrészes interjúban gazdagon beszámolt Bor­bély László államtitkár az RMSZ ha­sábjain. Néhány hazaszóló megjegy­­zésem-kérdésem lett volna azért ne­kem is e fejlesztési irányokkal, ponto­sabban irányított fejlesztésekkel kap­csolatban­­nagyon is úgy tűnik, hogy a központosított irányítás, jobbadán felülről dirigálás bevett szokásáról még mindig képtelenek vagyunk le­mondani), de főleg amiatt, hogy mind a sajtóértekezleten elhangzott, mind az újságírók számára előkészí­tett és kiosztott tájékoztatócsomag ki­emelt infrastrukturális célkitűzései tekintetében a kedvezményezett me­­gyék-városok között Erdély, finoman szólva, alig van jelen, a Székelyföld pedig egyáltalán nincs jelen. Ha a ki­vételnek számító Maros megyei és marosvásárhelyi víz- és csatornaháló­zat felújítása-kiépítése mellett előfor­dul mondjuk Gyergyószentmiklós neve, a lakótelepi hőközpontok felújí­tásáról szólván, az csak mint a vára­kozási listán szereplő városként könyveltetik el: hadd vacogjanak-fáz­­zanak­­még néhány évet a derék gyer­­gyóiak, amúgy is megszokták már. A sajtóértekezletet követően Borbély László államtitkárral folytatott tisztá­zó szándékú magánbeszélgetésen egy-két dologra aztán fény derült a tekintetben, amit kérdésemmel fen­tebb megcéloztam már: Székelyföld s Erdély kimaradását a nagyobb tele­pülésfejlesztési, közművesítési-mo­­dernizációs programokból. Az állam­­titkári kategorikus kijelentés szerint, amiben nincs okom kételkedni, s a hazaszóló megyék némelyike, Hargi­ta megye például, az idén azért esik el a minisztérium által szorgalmazott szociális lakásépítkezésektől, mert pályázati dokumentációját gyatrán, elnagyoltan, tessék-lássék módon ké­szítették el az arra hivatottak, egyszó­val rossz, figyelembe nem vehető ter­veket küldtek be a versenytárgyalás­ra. Országos viszonylatban 3000 szo­ciális lakásról van szó, melyeket hát­rányos helyzetű családok kapnának, s mint azt az államtitkár hangsúlyoz­ta, ezek korántsem szükséglakások, cellalakások, miként Csíkszeredában jó néhány, a 70-es évek elején épített tömbházakban találhatókat nevezték a helybéliek, illetve lakóik. 60-70 négyzetméter összfelületű lakosztá­lyok ezek, s építésükhöz, ha minden jól megy, a nyáron már hozzákezde­nek. Ha jól számítom, hatvan-hetven Kinek nem kell szociális lakás szociális lakásra lenne jogosult Hargi­ta s talán Maros megye is, amitől vi­szont most elesnek. Az illetékes pol­gármesteri hivatalok inkompetenciája vagy okoskodása miatt történik ez, információhiány miatt, ki tudja? Bor­bély László szerint kellő idő állt a rendelkezésükre s átiratok is jöttek­­mentek hónapokon át, tehát nem hin­ném, hogy időzavarban szenvedtek volna. A kérdést viszont, sokkal álta­lánosabb, sőt elvi síkra terelhetjük. Lépten-nyomon panaszkodunk meg­különböztetetten hátrányos helyze­tünkre s annak etnikai súlypontozá­sára, nyilván a hatalom részéről. Ám ha tenni kell valamit, a munka - mint említett esetben - tessék-lássék. Har­gita megye ugye nem jut most hozzá szociális lakáshoz, elesett a verseny­­tárgyalástól. Magam esküdni mernék arra, hogy a helyi köztudatban e hiá­­tus nem úgy rögzítődik majd, hogy a fene egye meg, ezt bizony elszúrtuk, és mi szúrtuk el. Hanem úgy íródik a A másik, de talán fontosabb következte­tés: trendek, pályázatok, versenytár­gyalások, programok és projektek vi­lágát éljük, fejlesztési kölcsönök vilá­gát, ahol a szemfüles érvényesül iga­zán. Ama mentalitás - sajnos már szóhasználatunkban is -, ami tartal­mat és külcsínt nem oszt-különböztet meg. Akkor hát miért ne legyen az a községi-városi-megyei projekt olyan, mintha közvetlenül az Európai Unió­hoz kellene eljuttatni? A pénz ugyan­is onnan jön. MIKLÓS LÁSZLÓ majd be az íratlan krónikába, hogy hatalom már megint betett nekünk. MIM HftftYHftTJUK SZÓ DIJAZAS, FOLYTATÁSOKBAN... Tavaly az UNITER-gála volt az év legfontosabb színházi eseménye. Az Országos Fesztivál éppen szünetelt, s a színházművészeti szövetség kellett hogy gondoskodjon színészek, rende­zők egyéb színháziak teljesítményé­nek évi megméretéséről. Politikai vo­natkozása is volt az eseménynek - jó­vátételnek számított, törölte az előző kormányzat egyik mulasztását. Mindez ma már a múlté. Tavaly no­vemberben megtartották az Országos Fesztivált, a korábbi kiadásoknál sok­kal kevesebb szereplővel és sokkal kevesebb díjjal. Tehát szakítottak a Megéneklünk, Románia-hagyomány­­nyal... Viszont a fesztivál, ebben a re­dukált formában, nem biztosította a színháziak országos megméretését, amire továbbra is szükség van. Ma­radt az UNITER-gála, amely most már nem mint helyettesítő, hanem mint kiegészítő működik. Jellemzőek ebből a szempontból a jelölések: a megelőlegezett, valamint a gála előtt, tehát hivatalból odaítélt díjak. Az UNITER szenátusa az idén három művésznőnek ad (hivatalból odaítélt) kiválóság-díjat: Leopoldina Bálánujá­­nak, Mariana Mihujnak és Ileana Sta­­na Ionescunak. Mindhárman A zseb­kendő a Dunán című előadásban nyújtott alakításukért kapják ezt a dí­jat. Ez a produkció - Bukaresti Nem­zeti Színház, szerző: D. R. Popescu, rendező: Ion Cojgr - az Országos Fesztivál nyitóelőadása volt. A három színésznő alakítása egyetlen, rendkí­vül sikerült és rendkívül hatásos triót alkot, a zsűri viszont elkövette azt a baklövést, hogy hármuk közül csak az egyiket díjazta, ami ebben az esetben az igazságtalanság, a méltánytalan megkülönböztetés iskolapéldája. No­sza, az UNITER szenátusa - egyéb-ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN (Folytatása a 4. oldalon) Februári mandulafák . Fotó: KÁLMÁNDY FERENC / MTI V­ rfifru/rjTn ■ FEBRUÁR 27-28 ■ Fővárosi lapok, hírügynökségek nyomán: Da­f­wlfilf 1Ulf­il/lllfiriilf niel Daianu, Valentin Ionescu és Ilie Serbanescu miniszterek kétség-­­beesett erőfeszítése ellenére Poul Thomsen „utolsó figyelmeztetésben­­ részesíti" a Ciorbea-kabinetet. A Nemzetközi Valutaalap alkusza dolga végezetlenül Washingtonba távo­zott (Adevarul). ■ Gavril Dejeu belügyminiszter elégedetlen a korrupció-ellenes harc eredményeivel s az igazságszol­­­gáltatást erélytelennek tartja (Mediafax). ■ Százezer romániai lakosra 496 börtönbüntetésre ítélt személy jutott­­ 1997-ben, 36-tal több, mint egy évvel korábban. A bűnözésben Konstanca, Ialomita, Valcea, Vrancea és Me­­r­hedinti megyék vezetnek (Adevarul). ■ Emil Constantinescu elnök porrá verte az igazságügyi miniszteri­­­um ténykedését (National). ■ Carmen Belu buzaui tanárnőt szülei kényszerrel a bolondok házába utaltat­­j­ták, mert egy vak fiatalemberbe szerelmes (National). ■ Ion Iliescu, Tg. Jiu-i kiruccanása idején ostobának nevez-­t­­e Constantinescu elnököt, a parasztpártot pedig azzal vádolta, hogy választási csalást fontolgat (Ziua). ■ Miközben a­­ RNEP kész megszavazni az idei költségvetés törvényét, Vadim és pártja ellene kíván voksolni (Ziua). ■­­ 1998. május elsejétől, nem pedig március elsejétől kötelező a szeszesitalt tartalmazó flaskák zárjeggyel való ellátása (Rompres). ■ A Dőlj megyei egykori prefektus gyermekei, Alina és Costi Raducanoiu megúsz- ■ ták a börtönbüntetést: a két huligánt két-két évre ítélték, de elnöki kegyelmet kaptak (Cronica romana). ■ I Doru Laurentiu Copp bukaresti mérnök különleges termékkel lepte meg a fővárosiakat, bukaresti levegőt „csomagolt­a be", amihez 10 százaléknyi vendégszeretetet, 20 százalék szerelmet és 70 százalék reményt kevert. Egy tasakot 7000 le-­­jért árul. A tréfáskedvű férfiak márciuska helyett vásárolják (Cronica romana).­­ Alexandru Athanasiu munkaügyi­­ miniszter úgy véli, hogy a politikusok mifelénk jobban kedvelik a hatalmat, mint Romániát (Curierul natio-­­ nal). ■ A Renel drágábban adja el az áramot az Oltchimnek (Rm. Valcea), mint külföldi partnereinek­­ (Adevarul).­ ­ Romániában több mint 3 ezer AIDS-es él, 70 %-uk gyermek (Cronica romana). whs#xxpsmximm Új sorozat 2638. szám 1998. március 2., HÉTFŐ Ára: előfizetőknek 471, darabonként 950 lej Tel.: 222 33 08 222 58 02 222 33 24 Bucuresti, Piața Presei Libere­­ Fax: 222 94 41 222 32 11 h M­egakadályozza a megállapodást (Műholdon)­­ Az SZDSZ küldött­­­­gyűlése határozatában azzal bízta meg a­­j szabaddemokrata kormánytagokat: vé­tózzák meg a Bős-Nagymaros ügyében­­ hozott elsietett, megalapozatlan döntés­­é seket. Kuncze Gábor pártelnök beszédé- I ben ígéretet tett: az SZDSZ megakadá­­­­lyozza, hogy ebben a formájában szü­lessen megállapodás a szlovák féllel. S Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügy-­­ vezető alelnöke úgy nyilatkozott, hogy­­ a döntés felelőssége a kormányé, ezen a­­ kereten belül kell tisztázni a nézetkü­­l­­önbségeket. Szabaddemokrata vétó­k esetén - a két párt megállapodása szerint­­ - össze kell hívni a Koalíciós Egyeztető Tanácsot. (MTI) A Mezőség textiljei Székesfehérvárott (Műholdon) - Az erdélyi magyarság­­ archaikus népi kultúráját őrző Mezőség gazdag textilművészetéből ad ízelítőt, s változatos, sokszínű motívumait mutatja­­ be a székesfehérvári Szent István király­i Múzeumban szombaton megnyílt kiállít­­­tás. A tárlat anyagát az Erdélyben élő­­ Kallós Zoltán több ezres gyűjteményé­­­­ből válogatták. Bár a díszítéshez több­­­­nyire csak piros, kék, fehér, bordó és fe­­­kete színt használtak, az öltésformák­­ sokfélesége mégis változatossá, egyedi­­­­vé varázsolja a bemutatott textileket. A­­ gyapjúszőttesek is különleges élményt­­ kínálnak a szép textileket kedvelőknek,­­ a bemutatott darabok ugyanis különle­ges - egyebek között az úgynevezett­­ borzas és szedettes­­ szövésmódokkal­­ készültek. (MTI) Indiai választások­ ­ (Műholdon) - Szombaton lezárult az­­ indiai parlamenti választások harmadik,­­egyben utolsó nagy szakasza. A­ már le­­s­­zavazott választók megkérdezésén ala­­­­puló felipérés (exit poll) szerint a hindu­­ nacionalista Bháratíja Dzsanata Párt ] (BJP) marad továbbra is az ország legerő­­s­­ebb politikai pártja. A BJP fő riválisa,­­a Kongresszus Párt és szövetségesei­­ alig javítottak a legutóbbi, 1996-os vá­ll­­asztáson elért eredményükön. A sok kis balodali pártot tömörítő Egyesített Front P­ártkoalíció várhatóan a harmadik he­­l­yen végez, szorosan a Kongresszus­i Párt mögött. A választási bizottság he­­­lyettes vezetője arról számolt be, hogy­­ szigorú biztonsági intézkedéseknek kö­­­szönhetően a szavazás békésen, inci­­­densek nélkül zajlott le. India egyetlen­­ muzulmán többségű szövetségi állama,­­ Dzsammu és Kasmír szrinagari körzeté-i­ben több incidens is történt. (MTI/­ AFP) Újabb roma menekültek?­­ (Műholdon)­­ Prágai vélemények­­ szerint újabb menekülthullámot válthat­­ ki a csehországi romák körében az, hogy a héten, hosszas huzavona után­­ politikai menedékjogot kapott Nagy-­­ Britanniában egy cseh roma család. „A­­ brit hatóságok döntése egyértelmű jel­­­zés a még habozó csehországi romák­­ számára” - mondotta a Právo című bal­­­­oldali lap szombati számában Ladislav­­ Body volt parlamenti képviselő. Body­­ szerint a következő hetekben legalább­­200 roma család indul majd külföldre,­­ mert úgy érzik, hogy Csehországban­­ diszkriminálják őket. Jan Horváth, a Roma Polgári Kezdeményezés (ROI)­­ egyik vezetője szerint „a demokrácia­­ bölcsőjének nevezett országban végre „ megértették, hogy a romák a rasszizmus f­elől menekülnek Csehországból”. (MTI)­­ A testőr kezd emlékezni (Műholdon) - A walesi hercegnő I életét kioltó augusztusi párizsi autóbale-­­ sőt mind több részletére emlékszik Tre­­f vor Rees-Jones, Diana egykori testőre.­­ Rees-Jones az ügyvédei által közzétett­­ nyilatkozatban közölte: a lassan vissza­­­­térő újabb emlékfoszlányokat szeretné­­ megosztani a hivatalos vizsgálatot veze­­t­­ő párizsi bíróval, akivel a hét közepén i­s készül ismét találkozni. A testőr szerinti­­a nála alkalmazott pszichiátriai kezelés­ 1 I nek köszönhető, hogy a baleset részletei 1 j közül egyre több ismét előkerül tudata I I mélyéről. A testőr előre semmit nem­­­­közölt abból, hogy mit fog mondani a­­­ párizsi vizsgálóbírónak. (MTI) Halálraítélt vámpírszekta vezető (I­I (Műholdon) - Egy középkorú házas-­ ipar brutális meggyilkolásáért halálra I­I ítélte egy floridai bíróság pénteken Rod J I Perrelt, egy tizenéves fiatalokból álló J I vámpírszekta 17 éves vezetőjét. Rod, Perrel 1996 novemberében szektabéli­­ I barátaival Floridában utazgatva rábe­­í­e­szélt egy 15 éves lányt, Heather Wen­­j­­dorfot arra, hogy csatlakozzon hozzá-1­r jak. Néhány órával azután, hogy a lány­­elfogadta az ajánlatot, Farrel néhány! | társával együtt visszatért Heather szüle-­ j inek házába, és dorongokkal agyonverte I ja Wendorf­ házaspárt. A szekta három­­ó másik tizenéves tagját börtönbüntetésre­ ítélték. (MTI)

Next