Romániai Magyar Szó, 1998. május (10. évfolyam, 2695-2723. szám)

1998-05-01 / 2695. szám

Kedvező állásfoglalás (Washington/MTI • Rácz Péter)­­ Az amerikai szenátus republikánus többségi cso­portjának a vezetője szerda este meggyő­ződését fejezte ki, hogy a felsőház áldását fogja adni Csehország, Lengyelország és Magyarország NATO-csatlakozására. Trent Lott azután nyilatkozott, hogy a Fehér Házban megbeszélést folytatott Bill Clintonnal. Az elnök ugyancsak aláhúzta, hogy kedvező állásfoglalást remél a szenátustól. Hasonló bizakodással beszélt a jóváhagyás esélyéről Jeremy Rosner, a kormányzat ratifikációs stratégiájának irányítója is. Megítélése szerint meglesz a csatlakozás támogatásához szükséges kétharmados többség (hatvanhét szavazat). A felsőház szerdán a ratifikációs határozati javaslathoz benyújtott módosító indítványok mérlegelésével folytatta a bővítési vitát. A testület egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, amely felkéri a három csatlakozó országot, hogy a lehető legteljesebb módon működjenek együtt az Egyesült Államokkal a múltbeli katonai cselekmények és a hidegháborús incidensek során eltűnt amerikai katonák sorsának a felderítésében. Leszavazta viszont Kay Bailey Hutchison texasi szenátornő indítványát, amely különleges eljárást kezdeményezett volna a NATO-tagállamok közötti viták - például etnikai ellentétek - elsimítására. A szenátus előzőleg elsöprő többséggel jóváhagyta azokat a politikai alapelveket, amelyek gyakorlatilag egybevágnak a NATO jövőbeli szere­péről kifejtett kormányzati stratégiai koncepcióval. Ezek kimondják, hogy észak­atlanti szövetség alapvető küldetése továbbra is a tagállamok kollektív védelme, egyéb feladatokat csak a tagállamok közmegegyezésével vállalhat. A kikötések között szerepel, hogy a bővítés nyomán nem növekedhet a NATO működési költségeihez való amerikai hozzájárulás részaránya, az elnöknek pedig öt éven át jelentést kell tennie a szenátusnak a NATO-bővítés többletköltségeiről, előnyeiről, katonai kihatásairól és a terhek megoszlásának alakulásáról. Feltétel az is, hogy Moszkva a NATO-orosz konzultatív tanács révén ne szólhasson bele a szövetség belső ügyeit érintő döntésekbe, a NATO-t létrehozó washingtoni szerződés jövőbeli módosításához pedig - például további tagok felvételeiéhez - változatlanul a szenátus kétharmados többségi szavazata szükséges. A ratifikációs határozattervezethez több mint húsz, jó néhány esetben egészen más témakörrel foglalkozó módosítást nyújtottak be. A legfontosabb kiegészítések egyike John Warner szenátor indítványa, amely az első fordulót követően három évre befagyasztaná a bővítési folyamatot. Patrick Moynihan New York-i demokrata párti honatya azt kezdeményezte, hogy a három közép-európai országot csak azután vegyék fel a NATO-ba, ha már csatlakoztak az Európai Unióhoz. A bővítést támogatók többsége és a kormányzat mindkét módosítást ellenzi. Garantált a további bővítés (Brüsszel/MTI • Veres Béla)­­Garantáltnak tűnik a NATO további bővítése, csak az a kérdés, mikor kerül sor a következő lépésre, és kik lesznek benne a következő körben - jelentette ki szerdán Andrei Plexi­ román külügymi­niszter, aki a védelmi tárcát birtokló kollégája, Victor Babiuc társaságában látogatást tett a NATO központjában. Plesu reményét fejezte ki, hogy a jövő áprilisi washingtoni NATO-csúcstalálko­zón döntés születik a bővítés folytatá­sának konkrétumairól. Babiuc elmondta: a NATO nagyköveteivel és Javier Solana főtitkárral folytatott találkozó alkalom volt arra, hogy felmérjék, hogyan értékeli a szövetség a csatlakozásra törő Románia erőfeszítéseit. A NATO reakciói nagyon bátorítóak voltak - szögezte le a védelmi miniszter. Plesu meggyőződését fejezte ki, hogy az amerikai szenátusban és a többi tagállamban zökkenőmentesen lebonyoló­dik a három már meghívott állam csatla­kozásának ratifikációja. Ezt követően a szövetség új ,stratégiai koncepciójára és­ a bővítés folytatására összpontosíthat: az előbbi szerinte a május végi, nem hiva­talos külügyminiszteri találkozón, az utóbbi a washingtoni kormányfői értekez­leten ölthet testet. Kiszélesítik a vízumkényszert? (Belgrád/MTI • Németh András) -A szlovén belügyminisztérium javasolja a kormánynak, hogy az ország vezessen be vízumkényszert az országba látogató román, bolgár, török, orosz, iráni és tunéziai állampolgárok számára - jelen­tette be Slavko Debelak belügyi államtit­kár. A Beta belgrádi hírügynökségnek adott szerdai nyilatkozatában Debelak hangsúlyozta: az Európai Unió a törvény­telen vándorlás megakadályozását tekinti céljának, s mivel ez kötelezettségeket ró a tagállamokra, illetve a társult tagokra, Szlovénia kénytelen lesz az idén vagy jövőre vízumkényszert bevezetni a „koc­kázatos államok” listáján szereplő orszá­gok állampolgárai számára. A volt Ju­goszlávia tagországai közül Horvátország és Macedónia állampolgárai léphetnek be jelenleg vízum nélkül Szlovénia területére. * Cáfol a PKK (Ankara/Stockholm/MTI)­­ A függet­len kurd állam megteremtéséért harcoló Kurd Munkáspárt (PKK) cáfolta, hogy utasítására gyilkolták volna meg 12 évvel ezelőtt Olof Palme egykori svéd miniszter­­elnököt. A PKK stockholmi szóvivője szerint a vádak „a földalatti szervezet lejáratására szőtt török összeesküvés” részét képezik. A török miniszterelnök­helyettes úgy nyilatkozott, hogy az ügyben megkezdődött a vizsgálat.­­ (Diyarba­­kir/ MTI)­­ A török hadsereg alakulatai minden eddiginél nagyobb általános támadást indítottak a terrorszervezetnek tartott Kurd Munkáspárt (PKK) felkelői ellen. Az ország délkeleti és keleti részén négy napja indított offenzívában eddig 35 kurd harcos és 3 katona vesztette életét, nyolc partizán fogságba esett. A Murat fedőnevű hadműveletben csaknem 10 ezer katona vesz részt. A fegyveres erők egyik hadseregtábornoka által irányított, a légierő harci helikopterei által támogatott tisztogató akció 16 ezer négyzetkilomé­ternyi területre terjed ki. Pszichiáter is kísérte (Brüsszel/MTI • Veres Béla) - A brüsszeli hatóságok szerda délután bemutattatták Pándy Ágnessel, hogyan történtek szerinte a Pándy-családban elkövetett gyilkosságok. A hatszoros családi gyilkossággal gyanúsított belga­magyar segédlelkész, Pándy András lányát a cselekmények helyszínére, egy brüsszeli házba szállították, hogy ponto­san mondja el történetét. Pándy Ágnest egy pszichiáter is kísérte, hogy figyelje a reakcióit. A ma 40 éves nő a tíz-tizenkét éve elkövetett gyilkosságok óta állítólag nem járt a helyszínen. A hatóságok egyelőre nem közölték a rekonstruálás eredményeit. Pándyt nemcsak családtag­jai, hanem nyolc idegen ember meggyil­kolásával is gyanúsítják. Tudnak és akarnak politizálni (Budapest/MTI)­­ Parlamentbe jutása esetén a Nemzetiségi Fórum (NF) fejlesztené a kisebbségi nyelvoktatást, ezen belül szorgalmazná a nemzetiségi tannyelvű iskolák létrehozását - jelentette be Kerner Lőrinc elnök szerdán, a választási szövetség buda­pesti sajtótájékoztatóján. A Nemzetiségi Kerner Lőrincz a magyarországi németek országos szövetségének elnöke beszél, mellette dr. Karagics Mihály a magyarországi horvátok országos önkormányzatának elnöke . Fotó: MTI-képszolgálat Fanyalogva fogadják a bővítést (Washington/MTI • Rácz Péter) - Madeleine Albright amerikai külügyminiszter elutasította azt a megközelítést, amely a NATO-bővítés mérlegelésénél az amerikai-orosz viszony stratégiai szűrőjén keresztül szemléli Közép- és Kelet-Európát. A The New York Times szerdai számának véle­ményoldalán megjelent elemzésében hangsúlyozta: ha valóban azt „akarjuk, hogy Oroszország korszerű európai hatalommá váljon, akkor a legkevésbé sem szabad úgy viselkednünk, mintha Közép-Európa még mindig az orosz befolyási övezet része volna”. Aláhúzta, hogy a térség húsz országot ölel fel, hozzávetőleg kétszázmilliós lakossággal, saját történelemmel, egyedi problémákkal és olyan adottságokkal, amelyekkel hozzájárulhat az észak-atlanti szövetség erősö­déséhez. Külön kiemelte, hogy a három tagjelölt ország teljesítette a csatlakozás minden lehetséges feltételét, és nem csupán a térség etnikai és határvitáinak rendezését mozdította elő, hanem katonái a nyugati erők oldalán életüket tették kockára az Öböl-háborúban és Boszniában. A külügyminiszter elismerte, hogy az orosz vezetők fanyalogva fogadják a NATO kiszélesítését. Egyidejűleg azonban utalt rá, hogy a kifogások ellenére megállapodtak: együttműködnek minden olyan lehetséges téren, ahol arra közös akarat és kölcsönös szándék mutatkozik. Rámutatott arra is, hogy Washington és Moszkva eltérő módon kezeli az olyan ügyeket, mint az Irakkal és Iránnal szemben követett politika,de az ellentéteknek nincs­^ismít közük ahhoz, vajon‘'MSgy%|r^|^ NATO^fd^F válik-e,/ hanemn azokból a Hagyományos érdekviszonyoktól fakadnak","Amelyek meghatározzák az,Egyesisí Tíz Államok és Oroszisz TgTHSk­ará Hfrsgf­íz"ál Igtít térséggel kapcsolatban. A koszovói válság ügyében Orosz fenntartások (Róma / MTI • Gózon István)­­ A koszovói válságban közvetíteni igyekvő hathatalmi összekötő csoport nem jutott teljes egyetértésre. Oroszorszá­got sem a Belgrád elleni büntető, sem a kilátásba helyezett elrettentő intéz­kedésekről nem sikerült meggyőzni. A tanácskozás végén elfogadott záróköz­lemény szövege szerint „tudomásul vették”, hogy Oroszország nem támo­gatja sem azt, hogy a jugoszláv föderá­ció és Szerbia külföldön lévő követe­léseit befagyasszák, sem azt, hogy a jugoszláviai külföldi beruházások korlátozását helyezték kilátásba arra az esetre, ha Belgrád tovább akadá­lyozná a koszovói feszültség enyhítését szolgáló párbeszéd megkezdését. • Mintegy kétezer Olaszországban élő albán tüntetett szerdán Rómában az olasz külügyminisztérium épületénél, ahol a koszovói válság ügyében tar­totta maratoni tanácskozását a hatha­talmi összekötő csoport. A tüntetők „memorandumot” kívántak átadni az Egyesült Államokat, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Németországot, Olaszországot és Oroszországot kép­viselő magas rangú diplomatáknak a Nyugat-Európában élő mintegy 700 ezer koszovói albán nevében. A memo­randumban a koszovói menekültek bizottsága egyebek között leszögezte: „Ha az összekötő csoport nem állítja meg a szerbek albánok elleni agresz­­szióját, nemcsak felelősnek fogjuk a csoportot tekinteni, hanem megtalál­juk módját, hogy az albánok egyesül­hessenek és minden eszközzel meg­védjék magukat”. NATO-csapatok beavatkozását kéri Fatos Nano albán kormányfő levél­ben kérte Lamberto Dini olasz külügy­minisztertől, hogy vezényeljenek NATO-katonákat Albánia területére a koszovói válság kiterjedésének mega­kadályozására. A levél - az olasz sajtó értesülései szerint - nem sokkal azelőtt érkezett a címzetthez, hogy Rómában a hathatalmi összekötő csoport magas rangú diplomatái szerdán megkezdték újabb tárgyalásukat a koszovói válság megoldásának lehetséges módjairól. • (Belgrád / MTI • Németh András)­­ Nem tudjuk megakadályozni, hogy a nagyhatalmak azt tegyék ellenünk, amit akarnak, azonban képesek va­gyunk arra, hogy kitartsunk - jelen­tette ki szerdán Belgrádban Vojislav Seselj szerb miniszterelnök-helyettes. A koszovói helyzettel kapcsolatban a nacionalista politikus elmondta: biztos abban, hogy a szerb rendőrség véglege­sen leszámol a tartományban tevé­kenykedő albán terrorista szerveze­tekkel. Seselj szerint az albánoknak csak a NATO közvetlen beavatkozása esetén lenne esélyük a szerbek elleni győzelemre. , Minden ok nélkül?! A szerb rendőrség szerdán a nyugat­koszovói Decani közelében lévő Prilep­­ben agyonlőtt egy koszovói albán fiatalembert, aki szerb rendőrségi közlések szerint rálőtt a szerb rendő­rökre. Nem hivatalos szerb rendőri jelentések szerint a 26 éves Bilall Maz­­rekaj akkor lőtt rá a rendőrökre, ami­kor Prilepben eltemettek három olyan albán férfit, akik a szerb hatóságokkal vívott korábbi fegyveres összecsapá­sokban vesztették életüket. Az albán közlések szerint a rendőrök minden ok nélkül lőtték le Matrekajt, akit a (Pozsony / MTI • Reszeli Ferenc) -Nem tudom mikor, de remélem, belát­ható időn belül Pozsony - e tekintetben Budapestet követve - megfelel majd az Európai Unió és az észak-atlanti szövet­ség követelményrendszerének - mondta Kovács László külügyminiszter a Práca című szlovák szakszervezeti napilapnak adott bécsi nyilatkozatában. A magyar­szlovák viszony problémáira vonatkozó kérdésre Kovács a kétoldalú kapcsola­tokban több területen érzékelhető előrelépést, elsősorban a gazdasági természetű fejlődését említette és utalt arra, hogy a felek kölcsönös bizalome­rősítést célzó intézkedésben állapodtak meg, melynek nyomán „elégséges haladás” tapasztalható. Bizonyos prob­lémák azonban a szlovákiai magyarság helyzetével kapcsolatos kérdésekben fennállnak. A magyar külügyminiszter a Prácának elmondta: „Több ellentétes megközelítés miatt” az alapszerződés aláírása óta eltelt három év során sem­­­sikerült­ létrehozni a­ vegyes­ bizottsá­gokat. Budapest és Pozsony eltérő módon tekint az alapszerződés végre­ Koszovói Tájékoztatási Központ beszámolója szerint már a temetés után támadtak meg a rendőrök. • Az albán hatóságok az ország északkeleti, Jugoszláviával határos térségében hétfőn őrizetbe vettek két személyt, akik azt állították magukról, hogy a jugoszláv hadsereg katonái - jelentette csütörtökön a Beta belgrádi hírügy­nökség. A nem hivatalos tiranai forrá­sokra hivatkozó jelentés szerint a két katona azért hatolt be Albánia terüle­tére, hogy megfigyelje az albán hadse­reg egységeinek mozgását. A két ka­tona jelenleg is fogságban van, s az albán rendőrség folytatja kihallga­tásukat. • Tiranai közlések szerint Koszovóból folyamatosan szivárognak át Albániába a koszovói albánok. Az egyik albán belügyi illetékes közölte: múlt pénteken mintegy ezer koszovói albán ment át Albániába, hogy fegyve­reket kérjen az albán hadseregtől, hajtását felügyelni és segíteni hivatott vegyes bizottságok összetételével kapcsolatos elvekre. A szlovák fél úgy gondolja, hogy a magyar kisebbség bizottságbeli tagjainak kiválasztása a kormány feladata, míg a magyar fél a magyarországi szlovák kisebbség országos önkormányzatára ruházta át a jelölés jogát, mivel ezt a megoldást demokratikusabbnak tartja. Kovács László kifejtette: a problémákat nagyon könnyen meg lehetne oldani, ha a szlovák kormány több nagyvonalúságra és az európai normák következetesebb teljesítésére lenne hajlandó. •­­Brüsszel / MTI • Veres Béla­ - Szlo­vákiának feltett szándéka, hogy év végére teljesítse az európai uniós csatlakozáshoz kiszabott politikai feltételeket - jelentette ki az EU külügy­minisztereivel folytatott találkozóján a szlovák diplomácia vezetője, Zdenka Kramplová. Az EU­-ügyekkel foglalkozó Agence Europe című kiadvány jelentése szerint az unió arra fi­gyelm­ez­tette Pozsonyt, hogy csatlakozásában a két­ségkívül mutatós gazdasági ered­mények ellenére súlyos késedelmet okozhat, ha nem hozza be gyorsan a politikai kritériumok terén egyre növekvő lemaradását. Szlovákia az egyetlen tagjelölt ország, amely brüsszeli megíté­lés szerint még nem teljesíti a tagság­hoz szükséges politikai feltételeket, mindenekelőtt a szilárdan demokratikus intézmények fenntartását és a belső stabilitás biztosítását. Kramplová szerint a demokratikus hiányosságok felszá­molására vonatkozó politikai akarat tesztje a szeptemberi választás lesz. Az EU részéről arról biztosították Pozsonyt, hogy minden segítséget megadnak a szükséges intézkedések meghozatalá­hoz. Az Európai Bizottság a kisebbségi nyelvtörvény tekintetében is szívesen ad szakmai támogatást - mondta Hans van den Broek külügyi felelős -, de most már kizárólag a törvény véglegesítését támo­gatja, nem pedig az annak lehetősé­géről folytatott tárgyalásokat. Ha nagyvonalúbb és közvetlenebb lenne Olaszországi albánok tüntetése Rómában . Fotó: EPA/MTI Fórum álláspontja szerint az iskolarend­szer fejlesztése előfeltétele a kisebbsé­gek fennmaradásának, ezért az óvodától egészen a felsőoktatásig meg kellene teremteni a folyamatosságot a nemzeti­ségi nyelvoktatásban - hangzott el. Khmer Lőrinc mérföldkőnek, történelmi eredménynek nevezte, hogy sikerült a választásokra országos listát állítaniuk. Hangsúlyozta, hogy a magyarországi nemzetiségek tudnak, m­ernek és akarnak politizálni. A szövetség elnöke kifejtette: képviselőjelöltjeik mindenek­előtt az anyanyelvi oktatás, a kultúra, a szociálpolitika, az egészségügy, a közigazgatás és­ a településfejlesztés kér­déseiben készülnek felemelni szavukat a parlamentben. „A magyarországi nem­zetiségek semmivel sem akarnak többet, mint ami valóság a szomszédos orszá­gokban” - mondta Kerner Lőrinc. Ki­emelte, hogy­­ míg a Felvidéken, Kár­pátalján, Erdélyben, és a Vajdaságban a magyar származású gyerekek beszélik magyar anyanyelvüket - hazánkban a nemzetiségi fiatalok „idegenként sajátítják el kisebbségük nyelvét”. „Magyarországon a határainkon kívüli magyarság javára senki sem követelhet olyat, amit itthon nem biztosít”. A Nemzetiségi Fórum az „együvé tartó Európában látja az egyetlen garanciát arra, hogy megteremtődjön a magyar­­országi kisebbségek egyenjogúsága és egyenrangúsága” - mondta a szónok. Koszovón is az oktatás rendezetlensége miatt törtek ki a zavargások (Budapest / Duna TV Híradó)­­ Nyolc évvel ezelőtt vetődött fel elő­ször a Vajdaságban a magyar iskolahálózat kiépítésének gondolata, ám létrehozása máig nem történt meg. Újvidéken négy vajdasági magyar párt képviselője az anyanyelvi oktatás legégetőbb kérdéseire próbált meg választ találni. Tennivaló bőven lenne az anyanyelvi oktatás terén - állapították meg a résztvevők - ugyanis a vajdasági magyar általános iskolások 20, a középiskolásoknak pedig 30 százaléka nem tanul saját anyanyelvén. A jelenlegi szerbiai oktatási törvény sem kedvez a kisebbségeknek: szaktanárhiányra hivatkozva például a magyar tagozatokon szerb anyanyelvű tanárok taníthatnak. Nem felvételizhetnek anyanyelvükön a kisebbségi diákok és az iskolai dokumentumaikat sem kaphatják meg saját nyelvükön. Nehezíti a helyzetet, hogy a tartományban az általános iskolákban tanító magyar tanároknak több mint 30 százaléka nem rendelkezik megfelelő iskolázottsággal, ilyen körülmények között pedig az oktatás minősége megkérdőjelezhető. Hiány van a megfelelő tankönyvekből is: az általános és középiskolások szerb nyelvből fordított könyvekből tanulnak, a szakiskolák és egyetemek számára pedig egyál­talán nincsenek anyanyelvű tankönyvek. Az újvidéki megbeszélésen, amelyen a hat vajdasági magyar párt közül a Vajdasági Magyar Szö­vetség és a Vajdasági Magyar Kereszténydemokrata Tömörülés nem vett részt - egyetértettek abban, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a magyar oktatásügy érdekében. Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke elmondta: a kis lépések taktikáját alkalmazva kell cselekedni. Kidolgozott, konkrét javaslatait azonban a többi párt nem fogadta el és csak elvi egyetértés született. Páll Sándor ezért sikertelennek nevezte a találkozót, mert szerinte a vajdasági magyarság sokat várt ettől az összefogástól, de ez nem jött létre. Az elnök a sürgős tennivalók között említette, hogy az újvidéki egyetemen vissza kellene állítani a kisebb­ségek számára a 10 évvel ezelőtt megszüntetett anyanyelven történő felvételi vizsgát. Lépéseket kellene tenni azért is, hogy a kétnyelvű iskolákban magyarok is kerüljenek az intézmény élére. Balassa Júlia, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt Oktatási Bizottságának elnöke helyes­nek tartotta azt az álláspontot, hogy most kell menteni azt, ami még menthető. Pártja azonban csak a személyi elven alapuló autonómia kere­tén belül oldaná meg a teljes anyanyelvi képzést. A négypárti egyeztetésen sikerült megállapodni abban, hogy szükség van egy olyan szervezetre, amely gondját viselné az anyanyelvi oktatásnak. A Vajdasági Magyar Oktatási Tanács megalakítását már korábban kezdeményezték, de a nézeteltérések miatt nem kezdte meg munkáját. Böröcz József, a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom elnöke leszögezte: addig, amíg a hat vajdasági magyar pártnak azok a vezetői, akik hajdanán egy pártban, a VMDK-ban voltak, addig Vajdaságban pártközi megegye­zés nem születhet. Papp Ferenc, a Vajdasági Magyar Kereszténydemok­rata Szervezet elnöke, aki a pártközi megbeszélés szervezője, keserűen nyugtázta, hogy az oktatásról folytatott nézetegyeztetés sikertelenül zárult. A pártvezető úgy véli, most kedvező történelmi pillanat volt ah­hoz, hogy megfogalmazzák a magyar oktatásra vonatkozó követeléseket. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Koszovón is a többi között az oktatás rendezetlensége miatt törtek ki a zavargások. A Tóth Horti Gábor vezette Kereszténydemokrata Tömörülés, amely nem vett részt az oktatásról szervezett megbeszélésen, saját tervet dolgoz ki az anyanyelvű oktatás megmentésére. Kucsera Géza, a Vajdasági Ma­gyar Szövetség oktatási megbízottja az újvidéki tanácskozástól függet­lenül elmondta: pártja szerint az oktatással foglalkozó tanácsnak szakem­berekből kell állnia és az általa megfogalmazott követelések, javaslatok továbbítása lehet csupán a pártok feladata. Semmiképpen sem lehet meg­engedni, hogy a pártok felügyeljék az oktatást. Miközben pártok és értel­miségiek egymással rivalizálnak, addig az elmúlt 8 évben csak Szabad­kán egy egész iskolányi magyar gyerekkel lett kevesebb. Az iskolás­korúak szüleikkel külföldre költöztek, de számuk azért is csökkent, mert a vajdasági magyarok népszaporulata nagyon alacsony. A szülők féltve gyermekük jövőjét, azokat sokszor szerb nyelvű iskolákba íratják. Gyerek híján pedig nincs iskola, így oktatás-ügyben e pillanatban legalább a jelenlegi helyzet megőrzése lehet a legfontosabb feladat. Ennek azonban alapfeltétele az egyetértés, ami egyelőre hiányzik mind a pártok, mind a civil szervezetek között. (1998. április 28.) Felülvizsgálja vízumkötelezett-listáját (Brüsszel/MTI • Veres Béla)­­ Az Európai Unió még az idén megvizsgálja, leveheti-e Romániát a vízumkötelezettek listájáról - hangoztatták az EU külügymi­niszterei a román kollégájukkal, Andrei P­le­su­val Luxemburgban folytatott találko­zón. Plesu az Agence Europe című, EU- ügyekkel foglalkozó kiadvány szerint egyenlő elbánást kért a többi tagjelölttől az EU-tól a vízumpolitika terén is. Jelen­leg csupán Bulgária,és Románia lakóinak kell vízumot kérniük az EU-ba jutáshoz. Az EU részéről azonban értésre adták azt is, hogy Bukarestnek mindenképpen szi­gorítania kell a határellenőrzéseket, főként Constanta kikötőjében és a mol­dovai határ vonalán. Az EU kész arra, hogy a csatlakozás előkészítésére szolgáló PHARE-program keretében anyagi támogatást nyújtson ehhez. Az unió képviselői méltatták a felkészülésben eddig elért román eredményeket. További erőfeszítéseket tartanak azonban szüksé­gesnek a közösségi joganyag átvételére például az állami segélyezés, a verseny­­szabályok, a mezőgazdasági és környezet­­védelmi szabályozás területén. Az EU ebben is szívesen segít, és arra biztatja Bukarestet, hogy „álljon ellen a politikai befolyásnak". Jóváhagyták a szabályzatot (Pozsony/MTI • Reszeli Ferenc)­­Benyújtották a pozsonyi belügyminisz­tériumnak a szlovákiai magyar szövetségi párt alapszabályának tervezetét - jelentette be az új szervezet létrejötte érdekében a „befogadó párt” szerepét felvállaló Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) alelnöke, Csáky Pál. A módo­sított szabályzatot az MKDM a koalíciós egyeztetések után április 18-án, rendkívüli közgyűlésén, Galántán hagyta jóvá. Segítettek a gátak? (Sevilla/MTI)­­ Több tonna, súlyosan mérgező folyadék jutott Európa legna­gyobb természetvédelmi parkjának felszín alatti vízrétegébe a dél-spanyolországi Andalúziában - állítják szakértők és környezetvédők, ellentmondva a spanyol kormánynak, amely azt bizonygatja, hogy a Donana Nemzeti Parkot nem fenyegeti veszély. Önkéntesek elpusztult halak és madarak százainak tetemeit emelik ki a Guadalquivir folyóból. A parkőrök lövésekkel próbálják elriasztani az arra szálló madarakat, hogy ne táplálkozzanak a fertőzött területen. A válság a múlt szombaton kezdődött, amikor Sevillától nyugatra egy bányató töltése átszakadt, és több mint 5 millió köbméter­­ ólmot és cinket tartalmazó - mérges iszap ömlött­ a Guadalquivirbe. Isabel Torino spanyol környezetvédelmi miniszter állítása szerint a­ mintegy 75 ezer hektáros parkot sikerült megmenteni a sebtében épített gátakkal, amelyek útját állták a szennynek. Nem nyilatkozott Jelcin egészségéről (Tokió/MTI)­­ Jacques Chirac francia államfő szerdán a japán fővárosban újra megerősítette „baráti érzéseit” Borisz Jelcin iránt, cáfolva, hogy „ítéletet mondott” volna az orosz elnök egészsé­géről, amikor kedden Tokióban találko­zott Nakaszone Jaszuhiro volt japán kormányfővel. A francia elnököt egy saj­tóértekezleten kérdezték azokról a lapok­ban megjelent tudósításokról, amelyek szerint a francia elnök Jelcin májprob­lémáiról tett említést. Chirac „meglepe­tését” hangoztatta, és kijelentette: nem akarja kétségbe vonni a tolmácsok hoz­záértését, de szavait bizonyára „hoz­závetőlegesen értelmezték”. „Semmilyen ítéletet nem mondtam Jelcin elnök egész­ségi állapotáról. Mindenki ismeri iránta érzett megbecsülésemet és barátságomat” - hangsúlyozta a francia államfő. 40 külügyminiszter találkozója (Párizs/MTI • Eszes Tibor)­­ Az Európa Tanács 40 tagállamának külügy­miniszterei a jövő hét elején tartják fél­évente esedékes, soros tanácskozásukat Strasbourgban. Az ülésen egyebek között megvitatják a jugoszláviai és koszovói helyzet fejleményeit ,és javaslatokat dolgoznak ki az egész térség stabilitását veszélyeztető válság elmélyülésének megakadályozására. A páneurópai szer­vezet külügyminiszterei megvitatják az ET Bölcsek Tanácsa által a szervezet tevé­kenységének megújítására kidolgozott eddigi javaslatokat. Az öttagú testületbe az őszi európa tanácsi csúcs nyomán beválasztották Kovács Lászlót, a magyar diplomácia irányítóját is.

Next