Romániai Magyar Szó, 1998. május (10. évfolyam, 2695-2723. szám)
1998-05-01 / 2695. szám
Kedvező állásfoglalás (Washington/MTI • Rácz Péter) Az amerikai szenátus republikánus többségi csoportjának a vezetője szerda este meggyőződését fejezte ki, hogy a felsőház áldását fogja adni Csehország, Lengyelország és Magyarország NATO-csatlakozására. Trent Lott azután nyilatkozott, hogy a Fehér Házban megbeszélést folytatott Bill Clintonnal. Az elnök ugyancsak aláhúzta, hogy kedvező állásfoglalást remél a szenátustól. Hasonló bizakodással beszélt a jóváhagyás esélyéről Jeremy Rosner, a kormányzat ratifikációs stratégiájának irányítója is. Megítélése szerint meglesz a csatlakozás támogatásához szükséges kétharmados többség (hatvanhét szavazat). A felsőház szerdán a ratifikációs határozati javaslathoz benyújtott módosító indítványok mérlegelésével folytatta a bővítési vitát. A testület egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, amely felkéri a három csatlakozó országot, hogy a lehető legteljesebb módon működjenek együtt az Egyesült Államokkal a múltbeli katonai cselekmények és a hidegháborús incidensek során eltűnt amerikai katonák sorsának a felderítésében. Leszavazta viszont Kay Bailey Hutchison texasi szenátornő indítványát, amely különleges eljárást kezdeményezett volna a NATO-tagállamok közötti viták - például etnikai ellentétek - elsimítására. A szenátus előzőleg elsöprő többséggel jóváhagyta azokat a politikai alapelveket, amelyek gyakorlatilag egybevágnak a NATO jövőbeli szerepéről kifejtett kormányzati stratégiai koncepcióval. Ezek kimondják, hogy északatlanti szövetség alapvető küldetése továbbra is a tagállamok kollektív védelme, egyéb feladatokat csak a tagállamok közmegegyezésével vállalhat. A kikötések között szerepel, hogy a bővítés nyomán nem növekedhet a NATO működési költségeihez való amerikai hozzájárulás részaránya, az elnöknek pedig öt éven át jelentést kell tennie a szenátusnak a NATO-bővítés többletköltségeiről, előnyeiről, katonai kihatásairól és a terhek megoszlásának alakulásáról. Feltétel az is, hogy Moszkva a NATO-orosz konzultatív tanács révén ne szólhasson bele a szövetség belső ügyeit érintő döntésekbe, a NATO-t létrehozó washingtoni szerződés jövőbeli módosításához pedig - például további tagok felvételeiéhez - változatlanul a szenátus kétharmados többségi szavazata szükséges. A ratifikációs határozattervezethez több mint húsz, jó néhány esetben egészen más témakörrel foglalkozó módosítást nyújtottak be. A legfontosabb kiegészítések egyike John Warner szenátor indítványa, amely az első fordulót követően három évre befagyasztaná a bővítési folyamatot. Patrick Moynihan New York-i demokrata párti honatya azt kezdeményezte, hogy a három közép-európai országot csak azután vegyék fel a NATO-ba, ha már csatlakoztak az Európai Unióhoz. A bővítést támogatók többsége és a kormányzat mindkét módosítást ellenzi. Garantált a további bővítés (Brüsszel/MTI • Veres Béla)Garantáltnak tűnik a NATO további bővítése, csak az a kérdés, mikor kerül sor a következő lépésre, és kik lesznek benne a következő körben - jelentette ki szerdán Andrei Plexi román külügyminiszter, aki a védelmi tárcát birtokló kollégája, Victor Babiuc társaságában látogatást tett a NATO központjában. Plesu reményét fejezte ki, hogy a jövő áprilisi washingtoni NATO-csúcstalálkozón döntés születik a bővítés folytatásának konkrétumairól. Babiuc elmondta: a NATO nagyköveteivel és Javier Solana főtitkárral folytatott találkozó alkalom volt arra, hogy felmérjék, hogyan értékeli a szövetség a csatlakozásra törő Románia erőfeszítéseit. A NATO reakciói nagyon bátorítóak voltak - szögezte le a védelmi miniszter. Plesu meggyőződését fejezte ki, hogy az amerikai szenátusban és a többi tagállamban zökkenőmentesen lebonyolódik a három már meghívott állam csatlakozásának ratifikációja. Ezt követően a szövetség új ,stratégiai koncepciójára és a bővítés folytatására összpontosíthat: az előbbi szerinte a május végi, nem hivatalos külügyminiszteri találkozón, az utóbbi a washingtoni kormányfői értekezleten ölthet testet. Kiszélesítik a vízumkényszert? (Belgrád/MTI • Németh András) -A szlovén belügyminisztérium javasolja a kormánynak, hogy az ország vezessen be vízumkényszert az országba látogató román, bolgár, török, orosz, iráni és tunéziai állampolgárok számára - jelentette be Slavko Debelak belügyi államtitkár. A Beta belgrádi hírügynökségnek adott szerdai nyilatkozatában Debelak hangsúlyozta: az Európai Unió a törvénytelen vándorlás megakadályozását tekinti céljának, s mivel ez kötelezettségeket ró a tagállamokra, illetve a társult tagokra, Szlovénia kénytelen lesz az idén vagy jövőre vízumkényszert bevezetni a „kockázatos államok” listáján szereplő országok állampolgárai számára. A volt Jugoszlávia tagországai közül Horvátország és Macedónia állampolgárai léphetnek be jelenleg vízum nélkül Szlovénia területére. * Cáfol a PKK (Ankara/Stockholm/MTI) A független kurd állam megteremtéséért harcoló Kurd Munkáspárt (PKK) cáfolta, hogy utasítására gyilkolták volna meg 12 évvel ezelőtt Olof Palme egykori svéd miniszterelnököt. A PKK stockholmi szóvivője szerint a vádak „a földalatti szervezet lejáratására szőtt török összeesküvés” részét képezik. A török miniszterelnökhelyettes úgy nyilatkozott, hogy az ügyben megkezdődött a vizsgálat. (Diyarbakir/ MTI) A török hadsereg alakulatai minden eddiginél nagyobb általános támadást indítottak a terrorszervezetnek tartott Kurd Munkáspárt (PKK) felkelői ellen. Az ország délkeleti és keleti részén négy napja indított offenzívában eddig 35 kurd harcos és 3 katona vesztette életét, nyolc partizán fogságba esett. A Murat fedőnevű hadműveletben csaknem 10 ezer katona vesz részt. A fegyveres erők egyik hadseregtábornoka által irányított, a légierő harci helikopterei által támogatott tisztogató akció 16 ezer négyzetkilométernyi területre terjed ki. Pszichiáter is kísérte (Brüsszel/MTI • Veres Béla) - A brüsszeli hatóságok szerda délután bemutattatták Pándy Ágnessel, hogyan történtek szerinte a Pándy-családban elkövetett gyilkosságok. A hatszoros családi gyilkossággal gyanúsított belgamagyar segédlelkész, Pándy András lányát a cselekmények helyszínére, egy brüsszeli házba szállították, hogy pontosan mondja el történetét. Pándy Ágnest egy pszichiáter is kísérte, hogy figyelje a reakcióit. A ma 40 éves nő a tíz-tizenkét éve elkövetett gyilkosságok óta állítólag nem járt a helyszínen. A hatóságok egyelőre nem közölték a rekonstruálás eredményeit. Pándyt nemcsak családtagjai, hanem nyolc idegen ember meggyilkolásával is gyanúsítják. Tudnak és akarnak politizálni (Budapest/MTI) Parlamentbe jutása esetén a Nemzetiségi Fórum (NF) fejlesztené a kisebbségi nyelvoktatást, ezen belül szorgalmazná a nemzetiségi tannyelvű iskolák létrehozását - jelentette be Kerner Lőrinc elnök szerdán, a választási szövetség budapesti sajtótájékoztatóján. A Nemzetiségi Kerner Lőrincz a magyarországi németek országos szövetségének elnöke beszél, mellette dr. Karagics Mihály a magyarországi horvátok országos önkormányzatának elnöke . Fotó: MTI-képszolgálat Fanyalogva fogadják a bővítést (Washington/MTI • Rácz Péter) - Madeleine Albright amerikai külügyminiszter elutasította azt a megközelítést, amely a NATO-bővítés mérlegelésénél az amerikai-orosz viszony stratégiai szűrőjén keresztül szemléli Közép- és Kelet-Európát. A The New York Times szerdai számának véleményoldalán megjelent elemzésében hangsúlyozta: ha valóban azt „akarjuk, hogy Oroszország korszerű európai hatalommá váljon, akkor a legkevésbé sem szabad úgy viselkednünk, mintha Közép-Európa még mindig az orosz befolyási övezet része volna”. Aláhúzta, hogy a térség húsz országot ölel fel, hozzávetőleg kétszázmilliós lakossággal, saját történelemmel, egyedi problémákkal és olyan adottságokkal, amelyekkel hozzájárulhat az észak-atlanti szövetség erősödéséhez. Külön kiemelte, hogy a három tagjelölt ország teljesítette a csatlakozás minden lehetséges feltételét, és nem csupán a térség etnikai és határvitáinak rendezését mozdította elő, hanem katonái a nyugati erők oldalán életüket tették kockára az Öböl-háborúban és Boszniában. A külügyminiszter elismerte, hogy az orosz vezetők fanyalogva fogadják a NATO kiszélesítését. Egyidejűleg azonban utalt rá, hogy a kifogások ellenére megállapodtak: együttműködnek minden olyan lehetséges téren, ahol arra közös akarat és kölcsönös szándék mutatkozik. Rámutatott arra is, hogy Washington és Moszkva eltérő módon kezeli az olyan ügyeket, mint az Irakkal és Iránnal szemben követett politika,de az ellentéteknek nincs^ismít közük ahhoz, vajon‘'MSgy%|r^|^ NATO^fd^F válik-e,/ hanemn azokból a Hagyományos érdekviszonyoktól fakadnak","Amelyek meghatározzák az,Egyesisí Tíz Államok és Oroszisz TgTHSkará Hfrsgfíz"ál Igtít térséggel kapcsolatban. A koszovói válság ügyében Orosz fenntartások (Róma / MTI • Gózon István) A koszovói válságban közvetíteni igyekvő hathatalmi összekötő csoport nem jutott teljes egyetértésre. Oroszországot sem a Belgrád elleni büntető, sem a kilátásba helyezett elrettentő intézkedésekről nem sikerült meggyőzni. A tanácskozás végén elfogadott záróközlemény szövege szerint „tudomásul vették”, hogy Oroszország nem támogatja sem azt, hogy a jugoszláv föderáció és Szerbia külföldön lévő követeléseit befagyasszák, sem azt, hogy a jugoszláviai külföldi beruházások korlátozását helyezték kilátásba arra az esetre, ha Belgrád tovább akadályozná a koszovói feszültség enyhítését szolgáló párbeszéd megkezdését. • Mintegy kétezer Olaszországban élő albán tüntetett szerdán Rómában az olasz külügyminisztérium épületénél, ahol a koszovói válság ügyében tartotta maratoni tanácskozását a hathatalmi összekötő csoport. A tüntetők „memorandumot” kívántak átadni az Egyesült Államokat, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Németországot, Olaszországot és Oroszországot képviselő magas rangú diplomatáknak a Nyugat-Európában élő mintegy 700 ezer koszovói albán nevében. A memorandumban a koszovói menekültek bizottsága egyebek között leszögezte: „Ha az összekötő csoport nem állítja meg a szerbek albánok elleni agreszszióját, nemcsak felelősnek fogjuk a csoportot tekinteni, hanem megtaláljuk módját, hogy az albánok egyesülhessenek és minden eszközzel megvédjék magukat”. NATO-csapatok beavatkozását kéri Fatos Nano albán kormányfő levélben kérte Lamberto Dini olasz külügyminisztertől, hogy vezényeljenek NATO-katonákat Albánia területére a koszovói válság kiterjedésének megakadályozására. A levél - az olasz sajtó értesülései szerint - nem sokkal azelőtt érkezett a címzetthez, hogy Rómában a hathatalmi összekötő csoport magas rangú diplomatái szerdán megkezdték újabb tárgyalásukat a koszovói válság megoldásának lehetséges módjairól. • (Belgrád / MTI • Németh András) Nem tudjuk megakadályozni, hogy a nagyhatalmak azt tegyék ellenünk, amit akarnak, azonban képesek vagyunk arra, hogy kitartsunk - jelentette ki szerdán Belgrádban Vojislav Seselj szerb miniszterelnök-helyettes. A koszovói helyzettel kapcsolatban a nacionalista politikus elmondta: biztos abban, hogy a szerb rendőrség véglegesen leszámol a tartományban tevékenykedő albán terrorista szervezetekkel. Seselj szerint az albánoknak csak a NATO közvetlen beavatkozása esetén lenne esélyük a szerbek elleni győzelemre. , Minden ok nélkül?! A szerb rendőrség szerdán a nyugatkoszovói Decani közelében lévő Prilepben agyonlőtt egy koszovói albán fiatalembert, aki szerb rendőrségi közlések szerint rálőtt a szerb rendőrökre. Nem hivatalos szerb rendőri jelentések szerint a 26 éves Bilall Mazrekaj akkor lőtt rá a rendőrökre, amikor Prilepben eltemettek három olyan albán férfit, akik a szerb hatóságokkal vívott korábbi fegyveres összecsapásokban vesztették életüket. Az albán közlések szerint a rendőrök minden ok nélkül lőtték le Matrekajt, akit a (Pozsony / MTI • Reszeli Ferenc) -Nem tudom mikor, de remélem, belátható időn belül Pozsony - e tekintetben Budapestet követve - megfelel majd az Európai Unió és az észak-atlanti szövetség követelményrendszerének - mondta Kovács László külügyminiszter a Práca című szlovák szakszervezeti napilapnak adott bécsi nyilatkozatában. A magyarszlovák viszony problémáira vonatkozó kérdésre Kovács a kétoldalú kapcsolatokban több területen érzékelhető előrelépést, elsősorban a gazdasági természetű fejlődését említette és utalt arra, hogy a felek kölcsönös bizalomerősítést célzó intézkedésben állapodtak meg, melynek nyomán „elégséges haladás” tapasztalható. Bizonyos problémák azonban a szlovákiai magyarság helyzetével kapcsolatos kérdésekben fennállnak. A magyar külügyminiszter a Prácának elmondta: „Több ellentétes megközelítés miatt” az alapszerződés aláírása óta eltelt három év során semsikerült létrehozni a vegyes bizottságokat. Budapest és Pozsony eltérő módon tekint az alapszerződés végre Koszovói Tájékoztatási Központ beszámolója szerint már a temetés után támadtak meg a rendőrök. • Az albán hatóságok az ország északkeleti, Jugoszláviával határos térségében hétfőn őrizetbe vettek két személyt, akik azt állították magukról, hogy a jugoszláv hadsereg katonái - jelentette csütörtökön a Beta belgrádi hírügynökség. A nem hivatalos tiranai forrásokra hivatkozó jelentés szerint a két katona azért hatolt be Albánia területére, hogy megfigyelje az albán hadsereg egységeinek mozgását. A két katona jelenleg is fogságban van, s az albán rendőrség folytatja kihallgatásukat. • Tiranai közlések szerint Koszovóból folyamatosan szivárognak át Albániába a koszovói albánok. Az egyik albán belügyi illetékes közölte: múlt pénteken mintegy ezer koszovói albán ment át Albániába, hogy fegyvereket kérjen az albán hadseregtől, hajtását felügyelni és segíteni hivatott vegyes bizottságok összetételével kapcsolatos elvekre. A szlovák fél úgy gondolja, hogy a magyar kisebbség bizottságbeli tagjainak kiválasztása a kormány feladata, míg a magyar fél a magyarországi szlovák kisebbség országos önkormányzatára ruházta át a jelölés jogát, mivel ezt a megoldást demokratikusabbnak tartja. Kovács László kifejtette: a problémákat nagyon könnyen meg lehetne oldani, ha a szlovák kormány több nagyvonalúságra és az európai normák következetesebb teljesítésére lenne hajlandó. •Brüsszel / MTI • Veres Béla - Szlovákiának feltett szándéka, hogy év végére teljesítse az európai uniós csatlakozáshoz kiszabott politikai feltételeket - jelentette ki az EU külügyminisztereivel folytatott találkozóján a szlovák diplomácia vezetője, Zdenka Kramplová. Az EU-ügyekkel foglalkozó Agence Europe című kiadvány jelentése szerint az unió arra figyelmeztette Pozsonyt, hogy csatlakozásában a kétségkívül mutatós gazdasági eredmények ellenére súlyos késedelmet okozhat, ha nem hozza be gyorsan a politikai kritériumok terén egyre növekvő lemaradását. Szlovákia az egyetlen tagjelölt ország, amely brüsszeli megítélés szerint még nem teljesíti a tagsághoz szükséges politikai feltételeket, mindenekelőtt a szilárdan demokratikus intézmények fenntartását és a belső stabilitás biztosítását. Kramplová szerint a demokratikus hiányosságok felszámolására vonatkozó politikai akarat tesztje a szeptemberi választás lesz. Az EU részéről arról biztosították Pozsonyt, hogy minden segítséget megadnak a szükséges intézkedések meghozatalához. Az Európai Bizottság a kisebbségi nyelvtörvény tekintetében is szívesen ad szakmai támogatást - mondta Hans van den Broek külügyi felelős -, de most már kizárólag a törvény véglegesítését támogatja, nem pedig az annak lehetőségéről folytatott tárgyalásokat. Ha nagyvonalúbb és közvetlenebb lenne Olaszországi albánok tüntetése Rómában . Fotó: EPA/MTI Fórum álláspontja szerint az iskolarendszer fejlesztése előfeltétele a kisebbségek fennmaradásának, ezért az óvodától egészen a felsőoktatásig meg kellene teremteni a folyamatosságot a nemzetiségi nyelvoktatásban - hangzott el. Khmer Lőrinc mérföldkőnek, történelmi eredménynek nevezte, hogy sikerült a választásokra országos listát állítaniuk. Hangsúlyozta, hogy a magyarországi nemzetiségek tudnak, mernek és akarnak politizálni. A szövetség elnöke kifejtette: képviselőjelöltjeik mindenekelőtt az anyanyelvi oktatás, a kultúra, a szociálpolitika, az egészségügy, a közigazgatás és a településfejlesztés kérdéseiben készülnek felemelni szavukat a parlamentben. „A magyarországi nemzetiségek semmivel sem akarnak többet, mint ami valóság a szomszédos országokban” - mondta Kerner Lőrinc. Kiemelte, hogy míg a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, és a Vajdaságban a magyar származású gyerekek beszélik magyar anyanyelvüket - hazánkban a nemzetiségi fiatalok „idegenként sajátítják el kisebbségük nyelvét”. „Magyarországon a határainkon kívüli magyarság javára senki sem követelhet olyat, amit itthon nem biztosít”. A Nemzetiségi Fórum az „együvé tartó Európában látja az egyetlen garanciát arra, hogy megteremtődjön a magyarországi kisebbségek egyenjogúsága és egyenrangúsága” - mondta a szónok. Koszovón is az oktatás rendezetlensége miatt törtek ki a zavargások (Budapest / Duna TV Híradó) Nyolc évvel ezelőtt vetődött fel először a Vajdaságban a magyar iskolahálózat kiépítésének gondolata, ám létrehozása máig nem történt meg. Újvidéken négy vajdasági magyar párt képviselője az anyanyelvi oktatás legégetőbb kérdéseire próbált meg választ találni. Tennivaló bőven lenne az anyanyelvi oktatás terén - állapították meg a résztvevők - ugyanis a vajdasági magyar általános iskolások 20, a középiskolásoknak pedig 30 százaléka nem tanul saját anyanyelvén. A jelenlegi szerbiai oktatási törvény sem kedvez a kisebbségeknek: szaktanárhiányra hivatkozva például a magyar tagozatokon szerb anyanyelvű tanárok taníthatnak. Nem felvételizhetnek anyanyelvükön a kisebbségi diákok és az iskolai dokumentumaikat sem kaphatják meg saját nyelvükön. Nehezíti a helyzetet, hogy a tartományban az általános iskolákban tanító magyar tanároknak több mint 30 százaléka nem rendelkezik megfelelő iskolázottsággal, ilyen körülmények között pedig az oktatás minősége megkérdőjelezhető. Hiány van a megfelelő tankönyvekből is: az általános és középiskolások szerb nyelvből fordított könyvekből tanulnak, a szakiskolák és egyetemek számára pedig egyáltalán nincsenek anyanyelvű tankönyvek. Az újvidéki megbeszélésen, amelyen a hat vajdasági magyar párt közül a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Kereszténydemokrata Tömörülés nem vett részt - egyetértettek abban, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a magyar oktatásügy érdekében. Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke elmondta: a kis lépések taktikáját alkalmazva kell cselekedni. Kidolgozott, konkrét javaslatait azonban a többi párt nem fogadta el és csak elvi egyetértés született. Páll Sándor ezért sikertelennek nevezte a találkozót, mert szerinte a vajdasági magyarság sokat várt ettől az összefogástól, de ez nem jött létre. Az elnök a sürgős tennivalók között említette, hogy az újvidéki egyetemen vissza kellene állítani a kisebbségek számára a 10 évvel ezelőtt megszüntetett anyanyelven történő felvételi vizsgát. Lépéseket kellene tenni azért is, hogy a kétnyelvű iskolákban magyarok is kerüljenek az intézmény élére. Balassa Júlia, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt Oktatási Bizottságának elnöke helyesnek tartotta azt az álláspontot, hogy most kell menteni azt, ami még menthető. Pártja azonban csak a személyi elven alapuló autonómia keretén belül oldaná meg a teljes anyanyelvi képzést. A négypárti egyeztetésen sikerült megállapodni abban, hogy szükség van egy olyan szervezetre, amely gondját viselné az anyanyelvi oktatásnak. A Vajdasági Magyar Oktatási Tanács megalakítását már korábban kezdeményezték, de a nézeteltérések miatt nem kezdte meg munkáját. Böröcz József, a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom elnöke leszögezte: addig, amíg a hat vajdasági magyar pártnak azok a vezetői, akik hajdanán egy pártban, a VMDK-ban voltak, addig Vajdaságban pártközi megegyezés nem születhet. Papp Ferenc, a Vajdasági Magyar Kereszténydemokrata Szervezet elnöke, aki a pártközi megbeszélés szervezője, keserűen nyugtázta, hogy az oktatásról folytatott nézetegyeztetés sikertelenül zárult. A pártvezető úgy véli, most kedvező történelmi pillanat volt ahhoz, hogy megfogalmazzák a magyar oktatásra vonatkozó követeléseket. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Koszovón is a többi között az oktatás rendezetlensége miatt törtek ki a zavargások. A Tóth Horti Gábor vezette Kereszténydemokrata Tömörülés, amely nem vett részt az oktatásról szervezett megbeszélésen, saját tervet dolgoz ki az anyanyelvű oktatás megmentésére. Kucsera Géza, a Vajdasági Magyar Szövetség oktatási megbízottja az újvidéki tanácskozástól függetlenül elmondta: pártja szerint az oktatással foglalkozó tanácsnak szakemberekből kell állnia és az általa megfogalmazott követelések, javaslatok továbbítása lehet csupán a pártok feladata. Semmiképpen sem lehet megengedni, hogy a pártok felügyeljék az oktatást. Miközben pártok és értelmiségiek egymással rivalizálnak, addig az elmúlt 8 évben csak Szabadkán egy egész iskolányi magyar gyerekkel lett kevesebb. Az iskoláskorúak szüleikkel külföldre költöztek, de számuk azért is csökkent, mert a vajdasági magyarok népszaporulata nagyon alacsony. A szülők féltve gyermekük jövőjét, azokat sokszor szerb nyelvű iskolákba íratják. Gyerek híján pedig nincs iskola, így oktatás-ügyben e pillanatban legalább a jelenlegi helyzet megőrzése lehet a legfontosabb feladat. Ennek azonban alapfeltétele az egyetértés, ami egyelőre hiányzik mind a pártok, mind a civil szervezetek között. (1998. április 28.) Felülvizsgálja vízumkötelezett-listáját (Brüsszel/MTI • Veres Béla) Az Európai Unió még az idén megvizsgálja, leveheti-e Romániát a vízumkötelezettek listájáról - hangoztatták az EU külügyminiszterei a román kollégájukkal, Andrei Plesuval Luxemburgban folytatott találkozón. Plesu az Agence Europe című, EU- ügyekkel foglalkozó kiadvány szerint egyenlő elbánást kért a többi tagjelölttől az EU-tól a vízumpolitika terén is. Jelenleg csupán Bulgária,és Románia lakóinak kell vízumot kérniük az EU-ba jutáshoz. Az EU részéről azonban értésre adták azt is, hogy Bukarestnek mindenképpen szigorítania kell a határellenőrzéseket, főként Constanta kikötőjében és a moldovai határ vonalán. Az EU kész arra, hogy a csatlakozás előkészítésére szolgáló PHARE-program keretében anyagi támogatást nyújtson ehhez. Az unió képviselői méltatták a felkészülésben eddig elért román eredményeket. További erőfeszítéseket tartanak azonban szükségesnek a közösségi joganyag átvételére például az állami segélyezés, a versenyszabályok, a mezőgazdasági és környezetvédelmi szabályozás területén. Az EU ebben is szívesen segít, és arra biztatja Bukarestet, hogy „álljon ellen a politikai befolyásnak". Jóváhagyták a szabályzatot (Pozsony/MTI • Reszeli Ferenc)Benyújtották a pozsonyi belügyminisztériumnak a szlovákiai magyar szövetségi párt alapszabályának tervezetét - jelentette be az új szervezet létrejötte érdekében a „befogadó párt” szerepét felvállaló Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) alelnöke, Csáky Pál. A módosított szabályzatot az MKDM a koalíciós egyeztetések után április 18-án, rendkívüli közgyűlésén, Galántán hagyta jóvá. Segítettek a gátak? (Sevilla/MTI) Több tonna, súlyosan mérgező folyadék jutott Európa legnagyobb természetvédelmi parkjának felszín alatti vízrétegébe a dél-spanyolországi Andalúziában - állítják szakértők és környezetvédők, ellentmondva a spanyol kormánynak, amely azt bizonygatja, hogy a Donana Nemzeti Parkot nem fenyegeti veszély. Önkéntesek elpusztult halak és madarak százainak tetemeit emelik ki a Guadalquivir folyóból. A parkőrök lövésekkel próbálják elriasztani az arra szálló madarakat, hogy ne táplálkozzanak a fertőzött területen. A válság a múlt szombaton kezdődött, amikor Sevillától nyugatra egy bányató töltése átszakadt, és több mint 5 millió köbméter ólmot és cinket tartalmazó - mérges iszap ömlött a Guadalquivirbe. Isabel Torino spanyol környezetvédelmi miniszter állítása szerint a mintegy 75 ezer hektáros parkot sikerült megmenteni a sebtében épített gátakkal, amelyek útját állták a szennynek. Nem nyilatkozott Jelcin egészségéről (Tokió/MTI) Jacques Chirac francia államfő szerdán a japán fővárosban újra megerősítette „baráti érzéseit” Borisz Jelcin iránt, cáfolva, hogy „ítéletet mondott” volna az orosz elnök egészségéről, amikor kedden Tokióban találkozott Nakaszone Jaszuhiro volt japán kormányfővel. A francia elnököt egy sajtóértekezleten kérdezték azokról a lapokban megjelent tudósításokról, amelyek szerint a francia elnök Jelcin májproblémáiról tett említést. Chirac „meglepetését” hangoztatta, és kijelentette: nem akarja kétségbe vonni a tolmácsok hozzáértését, de szavait bizonyára „hozzávetőlegesen értelmezték”. „Semmilyen ítéletet nem mondtam Jelcin elnök egészségi állapotáról. Mindenki ismeri iránta érzett megbecsülésemet és barátságomat” - hangsúlyozta a francia államfő. 40 külügyminiszter találkozója (Párizs/MTI • Eszes Tibor) Az Európa Tanács 40 tagállamának külügyminiszterei a jövő hét elején tartják félévente esedékes, soros tanácskozásukat Strasbourgban. Az ülésen egyebek között megvitatják a jugoszláviai és koszovói helyzet fejleményeit ,és javaslatokat dolgoznak ki az egész térség stabilitását veszélyeztető válság elmélyülésének megakadályozására. A páneurópai szervezet külügyminiszterei megvitatják az ET Bölcsek Tanácsa által a szervezet tevékenységének megújítására kidolgozott eddigi javaslatokat. Az öttagú testületbe az őszi európa tanácsi csúcs nyomán beválasztották Kovács Lászlót, a magyar diplomácia irányítóját is.