Romániai Magyar Szó, 1998. július (10. évfolyam, 2754-2784. szám)
1998-07-15 / 2768. szám
törvénytár 1176. szám ■ Szerkeszti DEÁK LEVENTE ■ Kiadja az RMDSZ ! Forduljon jogi tanácsaival hétről hétre megjelenő rovatunkhoz, igyekszünk levelére minél gyorsabban válaszolni! # MAGYARÁZÓ JELENTÉS AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KONVENCIÓHOZ (Folytatás 175. számú törvénytárunkból) 120. Ahhoz, hogy a 20. Cikk hatókörébe essenek, a „nem állampolgároknak" az alábbi feltételek mindegyikének meg kell felelniük: (i) a jogelőd állam állampolgárai voltak és nem szerezték meg a jogutód állam állampolgárságát; (ii) az állami jogutódlás időpontjában a jogutód állam területén éltek állandó lakosként; (iii) még mindig a jogutód állam területén laknak. 121. Mivel ez a cikk foglalkozik a szociális és gazdasági jogokkal, célja, hogy biztosítsa, hogy az Aláíró Államok lehetővé tegyék nem állampolgáraiknak, hogy olyan helyzetbe kerüljenek, melyben ugyanolyan életmódot folytathatnak gyakorlati napi szempontból, mint az állami jogutódlás megtörténte előtt. A szociális és gazdasági stogok legfontosabb példái között meg kell említeni a foglalkoztatáshoz és a mozgásszabadsághoz fűződő jogokat. Ebben az összefüggésben további iránymutatásról gondoskodnak a Megtelepedésről szóló Európai Konvenció (ETS No. 19) és az Európai Szociális Charta (ETS, No. 35) rendelkezései. Az Aláíró Államok nyújthatnak további jogokat, például politikai jogokat helyi szinten. 122. A szociális és gazdasági jogok élvezetének szükséges előfeltétele, hogy az illető jogosult legyen a jogutód állam területén maradni, ahogyan azt az 1. bekezdés megköveteli. Ezt a jogot néha tartózkodási jognak, vagy a megtelepedés szabadságának nevezik. Emlékeztetni kell, hogy az ilyen személyeknek rendszerint joguk van a családi élethez az ECHR 8. Cikke alapján, és amennyiben ez a cikk alkalmazható, nem utasíthatók ki még akkor sem, ha nem tekintik őket állampolgároknak."5 123. A szociális és gazdasági jogok tekintetében az állampolgárokkal való azonos bánásmód elve alól e Cikk 2. bekezdése egy kivételt tesz, lehetővé. Ennek alapján az Aláíró Állam kizárhatja a nem állampolgárokat a köztisztviselőként történő foglalkoztatásból, de csak abban az esetben, ha az ilyen foglalkoztatással a közhatalmi jogkör gyakorlása is érintett. Ezt a kifejezést az Európai Bíróság egy ítéletéből választották, és annak a megfogalmazására épül (az Európai Közösségek Bizottsága a Belga Királyság ellen, 1982. május 26. 149/79 számú ügy)". Ez a kivétel a közszolgálatban meghatározott tevékenységekre történő alkalmazásra korlátozódik, amennyiben az ilyen alkalmazás a közjog által ráruházott jogkörök gyakorlását érinti azzal a felelősséggel, hogy az állam általános érdekeit védelmezze. Ilyen kivételes körülmények között az állampolgárság birtoklása elfogadható szükséges előfeltételként, mivel az alkalmazás területe olyanynyira érzékeny. VII. Fejezet - Katonai kötelezettségek többes állampolgárság esetén 124. Tekintettel arra, hogy az 1963. évi Konvenció II. Fejezetében megfogalmazott szabályokat általánosan elfogadják, ezeket lényegi változtatások nélkül átvette a Konvenció (21.Cikk), együtt az 1977. évi, az 1963. évi Konvenciót módosító Jegyzőkönyv rendelkezéseivel, amelyek az alternatív polgári szolgálatra és a katonai kötelezettségek alóli mentesítésre vonatkoznak (22. Cikk). 125. Az egyetlen kivétel az 1963. évi Konvencióban és az 1977. évi Jegyzőkönyvben alkalmazott „rendes lakóhely” kifejezéshez kötődik, melynek a helyére az e Konvenció más fejezeteiben alkalmazott „szokásos lakóhely (tartózkodás)” megszokottabb kifejezései léptek. Nem állt szándékban a fogalom megváltoztatása, inkább az, hogy ez összhangban álljon a „résidence habituelle” francia fogalommal, amelyet mind az 1963. évi Konvenció és ez a Konvenció, valamint más, közelmúltban készült instrumentumok is alkalmaznak. 126. A VII. Fejezet egészét vagy részeit elfogadó Aláíró Államokat arra ösztönzik, hogy fontolják meg az 1963. évi Konvenció II. Fejezetének a ratifikálását is, hogy azon államoknak a többes állampolgárai, amelyek csak az 1963. évi Konvenció II. Fejezetét fogadták el, élvezhessék ezeknek a fejezeteknek a közös elveiből származó előnyöket is. 21. Cikk-A katonai kötelezettségek teljesítése 127. A 21. Cikk 1. bekezdésében megfogalmazott legfontosabb szabály, hogy a két vagy több Aláíró Állam állampolgárságának birtokában lévő személyek csak az egyik ilyen Aláíró Állammal kapcsolatos katonai kötelezettségeik teljesítésére legyenek kötelezhetők. Rendszerint ez az az állam lesz, amelyikben az illető személyek szokásos (állandó) lakosként tartózkodnak. Azonban, az ilyen személyek szabadon választhatnak abban, hogy katonai kötelezettségeiket egy másik olyan Aláíró Féllel szemben teljesíthessék, amelynek szintén állampolgárai. 22. Cikk - A katonai kötelezettségek alóli mentesítés vagy alternatív katonai szolgálat 128. A 22. Cikk (a) bekezdése rendelkezik arról, hogy azok a személyek, akiket katonai kötelezettségeik alól mentesítettek vagy polgári szolgálatot teljesítettek alternatívaként az egyik állammal kapcsolatban, úgy tekintendők, hogy a másik olyan állammal szemben is teljesítették katonai kötelezettségeiket, amelyiknek szinténállampolgárai. Továbbá, a (b)pont szerint, ha az ilyen személyek állandó lakosként olyan állam területén élnek, amelynek állampolgárai, és amelynél nincs kötelező katonai szolgálat, úgy kell tekinteni, hogy ők teljesítették katonai kötelezettségeiket azzal a másik Aláíró Állammal szemben is, amelyeknek szintén állampolgárai és amelynél van kötelező katonai szolgálat. VIIl. Fejezet - Együttműködés az Aláíró Államok között 23. Cikk - Együttműködés az Aláíró Államok között 129. 23. Cikk 1. bekezdés (a) pontja megköveteli, hogy az illetékes hatóságok tájékoztatást nyújtsanak az állampolgársággal kapcsolatos ügyekben, ideértve a hontalanság és a többes állampolgárság eseteit, valamint a jelen konvenció alkalmazásával kapcsolatos fejleményeket az Európa Tanács főtitkárához eljuttatva. A főtitkár ezután az összes releváns információt megküldi az összes Aláíró Államnak. Tulajdonképpen, sok információt már most megkaptak és ezek megtalálhatók az állampolgárságra vonatkozó Európai Dokumentációs Központban (EURODOC), amely központosítja az állampolgársággal kapcsolatos információt és dokumentációt szinte az összes európai államra. A központ felel az Állampolgárságról szóló Európai Közlöny kiadásáért is; ez összegzi az előbb említett államok állampolgársággal kapcsolatos törvényeit. 130. Ezenkívül, a (b) ponttal összhangban az Aláíró Államok kötelesek kérésre egymást tájékoztatni az állampolgársággal kapcsolatos "ügyekről és a "Konvenció alkalmazottával kapcsolatos fejleményekről. 131. E Cikk 2. bekezdése megköveteli az államoktól, hogy működjenek együtt a Tanács megfelelő kormányközi testületének keretein belül. Az Állampolgársággal foglalkozó Szakértői Bizottság (CJNA), mely testület e Konvenció előkészítésének felelőse volt, az illetékes szakértői testületé a Tanácsnak ezen a téren. A testületben szinte minden európai állam részt vesz vagy tagként, vagy megfigyelőként. Az együttműködés célja, hogy foglalkozzanak az összes releváns problémával, elősegítsék a jó gyakorlatot és az állampolgársággal és ezzel kapcsolatos ügyekre vonatkozó jogelvek folyamatos fejlődését. 24. Cikk - Információcsere 132. A 24. Cikk foglalkozik az egyik Aláíró Állam állampolgárságának egy másik Aláíró Állam állampolgárai által történő önkéntes megszerzésére vonatkozó információ cseréjéről. Az ilyen információ különösen 1g* fontos olyan államok számára. gr."idyek a többes állampolgárság elkerülésének politikáját követik. A Konvenció aláírói nem kötelesek ilyen információt nyújtani, de bármikor kinyilváníthatják, hogy ki, vánnak ilyen információt adni. 133. Egy ilyen nyilatkozat megtétele után több feltételnek is meg kell felelni, mielőtt az információt átadnák. Először is, az információt a kölcsönösség alapján nyújtják, azaz azon Aláíró Államokra tekintettel, amelyek ugyanilyen nyilatkozatot tettek. Másodszor, az információt nyújtó Aláíró Állam nyilatkozatában foglalt feltételeknek meg kell felelni. Harmadszor, az információt adó Fél adatvédelmi törvényeit tiszteletben kell tartani. A második és a harmadik feltétel különösen magában foglalhat, a személyes adatok automatikus kezeléséről és a magánszemélyeknek a magánéletre és emberi jogai tekintetében történő védelméről szóló belső törvényeket. A Cikk nem akadályozza,meg az információt fogadó Aláíró Államot abban, hogy további részleteket kérjen. Ekkor az információt adó állam diszkrecionális joga az ilyen kérelemről döntést hozni. 134. Az 1963. évi Konvencióhoz csatolt Kiegészítő Jegyzőkönyvet (ATS No. 96) és az Állampolgárság Megszerzéséről szóló Információ Cseréjére vonatkozó 1964. évi Konvenciót is figyelembe vették ebben az összefüggésben. A Kiegészítő Jegyzőkönyv és az 1964. évi Konvenció rendelkezik a Felek közötti kommunikáció módjáról, ahol az egyik Fél állampolgárai megszerzik a másik Fél állampolgárságit. A Kiegészítő Jegyzőkönyv célja, hogy ezt egy mellékelt mintaűrlap segítségével végezze, amelyet ki kell tölteni és az állampolgárság megszerzésének hatályosulása dátumától számított hat hónapot nem meghaladó késedelemmel továbbítani. Az 1964. évi Konvenció szintén tartalmaz egy minta dokumentumot négy nyelven, amelyet közvetlenül az állampolgárság megszerzése hatályosulásától számított három hónapon belül kell továbbítani. Azonban, ezeket az instrumentumokat nem használták vagy alkalmazták széles körben ezért tartalmazza ez a Konvenció az információcsere lehetőségéről szóló rendelkezést. IX. Fejezet - A Konvenció alkalmazása 25. Cikk - A Konvenció alkalmazására vonatkozó nyilatkozatok 135. Mivel a VII. Fejezet esetleg nem releváns bizonyos államok számára (például, ahol annak rendelkezéseinek alkalmazását nem tekintik kívánatosnak) az államok lehetőséget kaptak arra, hogy nyilatkozatukban kizárják e Fejezet alkalmazását. Ezt a fejezetet az 1963. évi Konvenció II. Fejezetéből vették át. Ez azt is jelenti, hogy azok az Aláíró Államok, amelyek nem használják ki az e bekezdés szerinti nyilatkozat tételének lehetőségét, egyetértenek a Konvenció egészének alkalmazásában a megengedett fenntartások függvényében. 136. Azon államok tekintetében, amelyek elfogadják a VII. Fejezetet, a kölcsönösség alapján az csak azon Aláíró Államokkal való kapcsolatukban alkalmazható, amelyek szintén elfogadják a VII. Fejezetet. 26. Cikk - A jelen Konvenció hatásai 137. Az 1. bekezdés garanciákat ad a belső jog és a kötelező érvényű nemzetközi instrumentumok azon rendelkezéseire, amelyek további jogokat adnak a magánszemélyeknek az állampolgárság terén; a Konvenció nem értelmezhető úgy, hogy az ilyen jogokat korlátozza. Az „előnyösebb jogok" kifejezés annak a lehetőségére utal, hogy az egyént előnyösebb helyzetbe hozzák, mint amiről a Konvenció rendelkezik, például az állampolgárság megszerzésére vonatkozóan az Aláíró Állam szabályai révén. 138. A 2. bekezdés jelzi, hogy ez a Konvenció nem lép be az 1963. évi Konvenció vagy annak Jegyzőkönyvei helyére az ezen instrumentumokat Aláíró Államok viszonyában. Az államok dönthetnek úgy, hogy aláírják,mindezen instrumentumokat. 139. Bár az 1963. évi Konvenció és ez a Konvenció kompatibilisek, hatásaik eltérőek lehetnek, függően az érintett állam belső jogától, különösen ami a többes állampolgárságot illeti. Így az az állam, amelynek a belső joga lehetővé teszi a többes állampolgárságot az e Konvenció 14. Cikke és az 1963. évi Konvenció rendelkezésein kívüli esetekben is, lehet, hogy nem kívánja, hogy rá az 1963. évi Konvenció I. Fejezete kötelező érvényű legyen, de ugyanakkor elfogadhatja ezt a Konvenciót.jezetek tekintetében, fenntartások nem engedélyezhetők. Más fenntartások befogadhatók mindaddig, ameddig azok összhangban állnak a Konvenció tárgyával és céljával, összhangban az Egyezményes Jogról szóló Bécsi Konvenció 19. (c) Cikkével. 144. Ami a Konvenció tárgyát illeti, hivatkozás történik a Konvenció 1. Cikkére. Ami a célját illeti, ez magában foglalja a hontalanság elkerülését, az állampolgársággal kapcsolatos ügyekben a tisztességes eljárás garantálását, az Aláíró Állammal valós kapcsolatban álló személyek számára az állampolgárság megszerzését, az állampolgárság elvesztésének korlátozását - csak az indokolt esetekre -, és annak biztosítását, hogy a többes állampolgársággal rendelkező személyek csak egy állam tekintetében kényszerüljenek katonai kötelezettségeik teljesítésére, de ezekre nem korlátozódik. A Konvenció Preambuluma nyújt további iránymutatást. 145. Tekintettel arra, hogy a fenntartások általában nemkívánatosak, a fenntartásokkal élő Aláíró Államoknak két kötelezettséget kell teljesíteniük: - értesíteniük kell a főtitkárt belső joguk releváns tartalmáról vagy bármilyen más releváns információról; és - meg kell fontolniuk a fenntartás visszavonását egészében vagy részben, amint azt a körülmények lehetővé teszik. 30. Cikk - Területi alkalmazás 146. Ez a rendelkezés alapvetően külföldi területekre vonatkozik, miután ellentétben áll a Konvenció filozófiájával az, hogy valamely Aláíró Állam saját területének részeit ezen instrumentum alkalmazásából kizárja. 31. Cikk - Felmondás 147. Ez a Cikk lehetővé teszi a Konvenciót Aláíró Államoknak, hogy felmondják vagy az egész Konvenciót, vagy annak VII. Fejezetét (lásd a 25. Cikket). 148. Az Európa Tanács főtitkára, aki a Konvenció letéteményese, küldi meg a Konvencióval kapcsolatban az egyes államok által megtett intézkedésekre vonatkozó információt a többi államnak e Cikkel összhangban. X. Fejezet - Zárórendelkezések 27. Cikk - Aláírás és hatálybalépés 140. A Konvenció attól a naptól számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba, amelyen az Európa Tanács három tagállama kifejezte hozzájárulását ahhoz, hogy a Konvenció számukra kötelező érvényű legyen. Figyelemmel e Konvenció fontosságára sok állam számára, annak hatálybalépését nem szabad azzal késleltetni, hogy nagyszámú ratifikációt követelnek meg. Mindenesetre, a megkövetelt ratifikációk száma az Európa Tanácsi Egyezmények esetén szokásos számot követi: 141. A Konvenciót megnyitották aláírásra olyan államok számára is, amelyek ugyan nem tagjai az Európa Tanácsnak, de részt vettek a konvenció kidolgozásában. Ezek az államok Örményország, Azerbajdzsán, Belorusszia, Bosznia-Hercegovina, Kanada, Grúzia, a Szentszék, Khaizisztán és az Amerikai Egyesült Államok. 28. Cikk - Csatlakozás 142. Mivel igen fontos, hogy lehetővé tegyék nagyszámú állam számára, hogy részesei legyenek a Konvenciónak, különösen akkor, amikor szükség van a közöttük lévő együttműködésre, a Konvenciót megnyitották a nem tagállamok csatlakozása előtt is azon államok tekintetében, amelyeket nem sorol fel a fenti 27. Cikkhez fűzött kommentár az után, hogy a Konvenció hatályba lépett a 28. Cikkben lefektetett eljárás szerint. 29. Cikk - Fenntartások 143. A Konvenció lényegét képező fejezetek, azaz az I., II. és VI. Fe is r~i- ''i __________.1_íi_r-.__£_: r '5 Ebből a szempontból az Európai Emberjogi Bíróság alábbi ítéletei a legfontosabbak: Berrehab, 1988. június 21., Vol. 138; Moustaquim, 1991. február 18., Vol. 193; Beldjoudi, 1992. mácius 26., Vol 234-a; Nasri, 1995. július 13., Vol. 324; Gül 1996. február 19. 16 Lásd még az Európai Bíróság alábbi ítéletét: Európai Közösségek Bizottsága Luxemburg ellen C-4473/93., 1996. július 2; Európai Közösségek Bizottsága Belgium ellen, C-173/94, 1996. július 2; Európai Közösség Bizottsága Görögország ellen, C-290/94 1996. július 2. Ezekben az esetekben a Bíróság fenntartotta, hogy az állampolgárság követelménye korlátozásának hiánya . Közhatalmi jogosítványok gyakorlását is érintő köztisztviselői foglalkoztatásban ellentétben áll a Közösségen belül a munkások szabad áramlására vonatkozó rendelkezésekkel. 32. Cikk-A főtitkár értesítései TÖRVÉNY . Románia parlamentje elfogadja a jelen törvényt. I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. szakasz. - Romániában a méhtenyésztés a lakosság hagyományos foglalatossága és gazdasági, ökológiai, valamint társadalmi szerepéből eredőn a nemzeti vagyon részét képezi. 2. szakasz. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Vízügyi, Erdőügyi és Környezet- védelmi Minisztériummal együtt támogatja a méhé-szeti tevékenységet a méhekoltalmazása, a méhcsaládok számának és hozamának növekedése, a mézelő forrásoknak és a méhészeti termékeknek a magas fokú haznosítása érdekében. II. FEJEZET A mézelő alap konzerválása, fejlesztése és Hasznosítása , 3. szakasz. (1) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megfelelő intézkedések révén hozzájárul a mézelő alap javításához a földalap keretében. I (2) A Vízügyi, Erdőügyi és Környezetvédelmi Minlisztérium az erdőrendezési programokban előírt , megfelelő intézkedések révén oltalmazza a mézelő forrásokat a nemzeti erdőalap keretében. 4. szakasz. - A helyi közigazgatási hatóságoknak | a mézelő források javítása céljából az adminisztrálá- sukban levő földterületekhez tartozó, mezőgazdasági termesztésre nem alkalmas területeket, a meredélyeket, az útszéleket, a zöldövezeteket elsőbbséggel a méhészet tekintetében ,fontos fákkal, cserjékkel és dísznövényekkel kell beültetniük. 5. szakasz. - A vándorméhészet keretében vagy telelésre méhkasokat elhelyező méhészek kötelesek e helyről, az itt-tartózkodás időtartamáról, a méhcsaládok számáról, valamint a méhkasokat bíró Ialók lakcíméről értesíteni azt a helyi közigazgatási hatóságot, amelynek a területi körzetében vannak. | 6. szakasz. (1) A rovarmegporzású növénykul|túrák méhek segítségével való irányított megporzá | sa a méhcsaládok tulajdonosai és a növénykultúrák | bízlalói között megkötött szerződés alapján valósí tandók meg. | (2) A megporzási szolgáltatás költségei a felek közötti egyezkedés útján állapítandók meg. 17. szakasz. (1) A helyi közigazgatási hatóságoknak, valamint a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási önállóan gazdálkodó egységeknek a mézelő alappal és a vándorméhészettel foglalkozó bizottság által kibocsátott engedély alapján ideiglenes vagy állandó méheseket kell biztosítaniuk. (2) A méhesek lehetnek abban a megyében, ahol a méhész lakhelye van, vagy más megyékben. (3) A méhkasok állandó méhesekben való elhelyezése és a gyűjtések hasznosítása oly módon eszközlendő, hogy biztosítva legyen a lakosság és az állatok védelme. 8. szakasz. ^1) A méhes számára a földterületet fa méhes nagyságától függően, szállítóeszközökkel megközelíthető helyeken utalják ki és annak felülete méhcsaládonként nem lehet 5 m2-nél kisebb. ■ (2) E földterületek használati időtartama és feltételei, valamint a felek kötelezettségei a kedvezmé- Inyezettek és a földterületbízlalók között megkötött szerződéssel állapítandók meg. 19. szakasz. - A méhészeti genetikai alapnak, illetve a mézelő alapnak a konzerválása és a biológiai, illetve maganyag termelése céljából a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, és a Vízügyi, Erdőügyi és Környezetvédelmi Minisztérium természeti rezervátumokat létesíthet a jellegzetes méhészeti biológiai övezetekben. 10. szakasz. - (1) Az állami állategészségügyi hálózat szaksegédletet biztosít az állatok egészségének oltalmazását célzó országos állategészségügyi programnak megfelelően. "(2) A méhbetegségekkel kapcsolatos kórkép, kezelés és a leküzdésükben alkalmazott gyógyszerek kibocsátása az állategészségügyi hálózaton keresztül történik, a költségek pedig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium költségvetéséből fedezendők. 11. szakasz. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak, a Vízügyi, Erdőügyi és Környezetvédelmi Minisztériumnak, nemkülönben a helyi közigazgatási hatóságoknak meg kell hozniuk a mezőgazdasági növénykultúrákkal, a szőlő- és gyümölcsfaültetvényekkel, az erdőalappal stb. kapcsolatos betegség- és kártevőleküzdési akciókból eredő méhmérgezések megelőzéséhez szükséges intézkedéseket, a hatályos törvényes rendelkezéseknek írra»feje!''en. III. FEJEZET A méhészeti tudományos kutatás és a méhészeti műszaki személyzet felkészítése 12. szakasz. (1) A Kutatás- és Technológiaügyi Minisztériumnak, a Nemzetnevelésügyi Minisztériumnak, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak, nemkülönben más közintézményeknek a Romániai Méhtenyésztők Egyesületével együtt kutatási-fejlesztési intézetek révén biztosítania kell a honos méhfajtáknak és a nektár- és virágportermelő növényfajoknak a folytonos javítását. (2) Az (1) bekezdésben említett intézmények intézkedéseket foganatosítanak a tudományos kutatás fejlesztésére a méhészeti és erdőgazdasági kártevők leküzdését szolgáló olyan vegyi termékek előállítása érdekében, amelyek biztosítják a méhek oltalmazását. (3) A Méhészeti Kutatási Fejlesztési Intézet és a Méhészeti Komplexum kereskedelmi részvénytársaságok, valamint az e profilba tartozó más egységek biztosítják a belföldi használatra és exportra szánt méhészeti termékek tárolásához, kondicionálásához, feldolgozásához és változatossá tételéhez szükséges technológiák kidolgozását annak érdekében, hogy e termékek beilleszkedjenek a közösségi szabályokban előírt minőségi paraméterekbe. 13. szakasz. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Nemzetnevelésügyi Minisztériumnak és a Romániai Méhtenyésztők Egyesületének intézkedéseket kell fogantosítania a méhészeti személyzet felkészítésére és továbbképzésére, valamint az e tárgykörre vonatkozó mediatizálás fokozására. IV. FEJEZET A méhészeti termelők ösztönzése 14. szakasz. A Romániai Méhtenyésztők Egyesülete a Méhészeti Komplexum Kereskedelmi Részvénytársaság révén, valamint az ilyen profilú más engedélyezett kereskedelmi társaságok biztosítják a méhtenyésztők ellátását biológiai anyaggal, méhkasokkal, alegységekkel, szerszámokkal és felszerelésekkel, biostimulátorokkal, méhészeti gyógyszerekkel, műléppel, nemkülönben a méhészeti termékeknek a termelőktől való felvásárlását. 15. szakasz. - A belföldi kereskedelemre és az exportra szánt méz mentesített az értékhozzáadási adó alól. 16. szakasz. A méhészeti termelők ugyanakkor a következő kedvezményekben részesülnek: a) az állami költségvetésből szubvencionált kamatú hitelekben a méhkasok éscsaládok, a szerszámok és felszerelések beszerzésére, valamint a meglevő termelőkapacitások újratechnológizálására; b) adó alóli mentesítésben a méhkasszállításra sajátos szállítóeszközök tekintetében; c) a mezőgazdasági nyilvántartó könyvben szereplő méhcsaládok tekintetében, a jóváhagyott receptek alapján, méhcsaládonként 5 kg cukrot kitevő takarmányozási és gyógyszer biostimulátorokban, amelyeknek 50 százalékát az állami költségvetésből szubvencionálják; d) a méhkasok ingyenes elhelyezésére az erdőalapban a vándorméhészet keretében, a nektár- és virágporforrások hasznosítása érdekében. 17. szakasz. A méhészet gyakorlásából megvalósított jövedelmek adómentesek. V. FEJEZET A Romániai Méhtenyésztők Egyesülete 18. szakasz. (1) A Méhtenyésztők Egyesülete a romániai méhészek jogi személyiséggel és saját vagyonállaggal rendelkező autonóm szakmai szervezete, amely a hatályos törvényes szabályozás és az alapszabályának megfelelőek fejti ki tevékenységét. (2) A szövetség képviseli a méhészeket és érdekeiket minden szinten. 19. szakasz. (1) A Romániai Méhtenyésztők Egyesületének ingó- és ingatlan javakból álló vagyonállaga a törvény által oltalmazott magántulajdont képez. (2) Az egyesület ingatlan javai oszthatatlanok, tehát a szervezet tagjai vagy a társult szervezetek között nem oszthatók fel. (3) Az (1) bekezdésben említett földterületeken levő építmények jelzálog és kényszervégrehajtás tárgyát képezhetik s az illető földterület jogi rendszere ennek tulajdonosa és az épület új tulajdonosai között polgári szerződéssel rendezendő, 20. szakasz. A jelen törvénynek a Monitorul Oficial al Romaniei-ben való közzétételétől számított 90 napos határidőn belül a romániai vándorméhészet szervezési szabályzatát aktualizálni kell. Ugyanakkor útmutató metodológiai szabályokat kell kidolgozni a rovarmegporzású növénykultúrák méhek segítségével való megporzására. 21. szakasz. - A Méhészeti Egyesületek Nemzetközi Szövetségének - APIMONDIA - Méhészeti Technológiai és Gazdasági Nemzetközi Intézete a Hivatalos Közlöny 1970. augusztus 3-i 97. számában közzétett 370/1970. számú törvényerejű rendelet előírásainak és saját szervezési és működési szabályzatának megfelelően működik. VI. FEJEZET Záró rendelkezések 22. szakasz. - A jelen törvény rendelkezéseinek és az e törvény alkalmazására elfogadott szabályozásoknak a megszegése fegyelmi, adminisztratív, polgárjogi vagy büntetőjogi felelősséget von maga után. 23. szakasz. - A kihágások büntetése tekintetében alkalmazandók a kihágások megállapításáról és büntetéséről szóló 32/1968. számú törvény rendelkezései. 24. szakasz. A jelen törvény hatályba lépésének időpontjában bármely ellentétes rendelkezés hatályát veszti. Megjegyzés: Megjelent a Monitorul Oficial al Romániei I. Részének 1998. április 30-i 170. számában, magyar nyelven pedig Románia Hivatalos Közlönye 1998. június 1-i, 87. számában. Értelmezés tekintetében jogi hatálya csak a román nyelvű szövegnek van. Lss..sSir 5 SS 1 51 P MAGYAR SZÓ 13 1998. júliuss :*SZISK*5»XV.,WJK Változások Az 1998. június 18-i keltezésű 225. Hivatalos Közlönyben apró, de nem lényegtelen, közérdekű jogszabályváltozásokat találtunk. 1. Az 1995. évi, az igazságügyi bélyegről alkotott 32. Kormányrendeletet az 1998. évi 10. Kormányrendelettel módosították. Közben megtörtént az utóbbinak a parlamenti elfogadása is, és az említett közlönyszámban megjelentették az erről szóló 1998. évi 120. törvényt, újabb módosításokkal. A módosító rendelet címét, az igazságügyi bélyeg címleteit és a régebbi bélyegek további felhasználhatóságát szabályozták újra. Tehát, a fenti sorrendben: a kormányrendelet címe „A 1995. évi 32., az igazságügyi bélyegről szóló kormányrendeletet módosító kormányrendelet”-re változott; a forgalomban maradt bélyegek az 1500-as, az 5000-es, a 10 000-es és az 50 000-es címletűek, tehát kimaradtak a sorból az 500-as, az 1000-es, a 15 000-es és a 30 000-es címletű bélyegek (timbre judiciare), amelyek, mint eddig is, csakis az igazságügyi szervekhez benyújtott kérelmeken, kereseteken, fellebbezéseken, felfolyamodásokon stb., aztán a közjegyzők kiállította okiratokon, iratokon érvényteleníthetők, mert a CEC ilyen célú befizetéseket nem fogad el. A meglévő bélyegkészletek kiapadásáig a felsorolásból most kihagyott bélyegek is forgalomban maradnak, és az okiratokra, beadványokra továbbra is felragaszthatóak lesznek. De azért jó tudni azt, hogy rövidesen ezeket kivonják a forgalomból, ezért keressük inkább a forgalomban maradtakat. 2. Ugyancsak az említett közlönyszámban jelentették meg azt a pénzügyminiszteri rendeletet, amellyel - ebben az évben immár második alkalommal - megemelték a köztisztviselők és az egyedáruságok alkalmazottainak napidíját kiszállás és a megszakítás nélkül 30 napnál tovább tartó kiküldetés esetére. A napidíj összege tehát a közlöny megjelennésének napjától (1998. június 18-tól) 30 600 lej, a kiküldetési pótléké pedig havi 406 900 lej lett. (Deák)