Romániai Magyar Szó, 1999. július (11. évfolyam, 3108-3139. szám)
1999-07-01 / 3108. szám
Oruinet Új sorozat 3108. szám 1999. július 1., CSÜTÖRTÖK Ára: előfizetőknek 577, darabonként 1300 lej Tel.: 224 29 62, 222 58 02, 224 36 68 Fax: 222 94 41, 224 28 48 E-mail: rmsz@com.pcnet.ro București, Piața Presei Sikere 1 INTERNETEN az RMSz az alábbi címekről hívható le: http://www.nextra.ro/internetto/RMSz vagy http://www.hhrf.org/rmsz A lapzárta híreiből SOLANA ROMÁNIÁBA LÁTOGAT • Javier Solana, a NATO főtitkára július 7-8-án Romániában tartózkodik majd, ahol az ország vezetőivel a román NATO-tagjelöltség esélyeiről, illetve a koszovói helyzetről tárgyal. Feltehetően útja része egy több országot magába foglaló közép-európai körútnak. RUGOVÁT VÁRJÁK A KORMÁNYRA • Kész együttműködni Ibrahim Rugova mérsékelt koszovói vezetővel az új koszovói kormány megteremtése érdekében a Koszovói Felszabadítási Hadsereg „ideiglenes kormánya” - közölte az ideiglenes vezető testület szóvivője. I. EMBERI UJJCSONT - SZARVASMARHÁBÓL • Japán kutatók szarvasmarha sejtekből állítottak elő emberi ujjcsontot és azt körülvevő szövetet. Erről számolt be Iszagai Noritaka, az oszakai egyetem professzora a Plasztikai Sebészek Nemzetközi Szövetségének 12. kongresszusán San Franciscóban. A vezetése alatt álló japán orvoscsoport előbb szarvasmarha csonthártyából nyert szövetet ültetett át egy biológiailag elbomló műanyagból készült ujjcsontmodellbe, amelyben a környező szövethez szükséges struktúrák is jelen voltak. Erre azután porc- és ínsejteket ültettek a kutatók műanyagujjba egy borjú vállából. Végül a három különböző sejtfajtát tartalmazó modellt beültették egy eleven egér bőre alá. A sebészek remélik, hogy ezzel az eljárással növelni lehet az emberi végtagok megújításának lehetőségeit. KAR VEKA ALÁ REJTENI Folytat-e gazdaságpolitikát, és milyent az RMDSZ? Hozzájárul-e és mivel a reformhoz? - erről beszélgettünk VIDA GYULA képviselővel. Mint kitűnt, Románia gazdasági reformját illetően több területen is nem a nagy román pártok, hanem az RMDSZ a kezdeményező. íme, a beszélgetés befejező része. - Egy másik gazdasági törvény, amelynek társszerzője vagyok - mondotta Vida Gyula képviselő - a piacgazdaság egyik alapintézményét érinti, a tőkepiac felügyeletét szabályozza. Magyarországi, továbbá német és olasz szakértők szerint, akik nemrég jártak Romániában, tervezetünk, ha elfogadják, egyik legmodernebb törvény lesz Közép- és Délkelet-Európában. Nagyon pontos és áttekinthető szabályozás. Ha a tőkepiacnak nincs megfelelő felügyelete, hihetetlenül káros gazdasági folymatok alakulnak ki, korrupció-helyzet keletkezik, és a spekulációk adott esetben alapjaiban rendíthetik meg a gazdaságot. - Nem késtek el ezzel a törvénnyel? A fenti bajok már jól érzékelhetők Romániában. - Tervezetünkkel, ha elfogadják, egy 1994-ben hozott törvényt cserélünk le. Egy eredménytelen szabályozást. - Ez lenne a törvények tranzíciója... És a fehér foltok? Azok a területek, amelyeket egyáltalán nem tudtak, vagy nem is akartak szabályozni? - Másik példám: a közraktárakra vonatkozó jogi szabályozás. Pécsi kollégámmal ketten benyújtottunk egy törvénytervezetet, amely premiernek számít Romániában és Közép- és Délkelet-Európában. Az elnevezése után lehet, hogy sokan kimondottan csak raktározási kérdések szabályozására gondolnak, valójában egy olyan intézmény megteremtéséről van szó, amely szorosan kapcsolódik a Romániában megszervezés alatt álló árutőzsdék működéséhez. Tehát a piac működését segíti. Az áruk adásvételét egy szervezett piaci rendszer keretében. - És áttekinthető, nem pedig maffiarendszerben. Vagy feketepiaci rendszerben. - Áttekinthető rendszerben. Ugyanis a tőzsdén nem lehet úgy adni vagy venni, hogy valaki odaviszi az árut. Hanem bizonylatok alapján árulnak. Például a chicagói gabonatőzsdén évente 30 millió tonna gabonát adnak el és vesznek meg így. Hogy ez lehetővé váljék nálunk, szükség van egy olyan jogilag ellenőrizhető és jogi garanciákat biztosító, kereskedelmi-gazdasági elvek alapján működő közraktárrendszerre, amelynek keretében aki a tőzsdén bizonylattal jelenik meg, miszerint az egyik államilag bejegyzett és tőzsdei felügyelet alatt álló közraktárban, mondjuk, 5000 tonna gabonája van Kérdezett: ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN (Folytatása a 4. oldalon) Segítség Kárpátaljának Az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület munkatábor keretében újjáépítéssel szándékozik segítséget nyújtani idén nyáron a kárpátaljai árvízkárosultaknak. Feltehetően még nem ment feledésbe megannyi képsor az évszázad nagy tiszai árvizéről, mely nagyszámú embert, családot tett hajléktalanná az elmúlt esztendőben. Az IKE - Jakab István főtitkár tájékoztatója szerint - az ottani árvízkárosult magyar falvak újjáépítéséért építőtábort szervez július 15. és augusztus 15. között. Konkrétan: tíznapos turnusokban három csoport venne részt a munkában. A munka Tiszabökényben folyik, ahol 21 ház alapját már lerakták, s az építkezés költségeit azokból az összegekből fedezik, melyet az Erdélyi Református Egyházkerület gyűjtésére adományoztak a rászorulók megsegítésére. Jakab István IKE-főtitkár szerint a jelentkezők számától függ, hány házat sikerül felépíteni a munkatáborban részt vevők segítségével. A munkatáborban részt vevőket a tivadarfalvi gimnáziumban szállásolják el és étkeztetik, a költséget a szervezők biztosítják, az utazással együtt ingyenes, ugyanakkor a tábor idején szabadegyetem keretében az esti programokat töltenék ki azzal, hogy az erdélyi fiatalok megismerjék a kárpátaljai magyarok hagyományait, szokásait. Részletesebben tudakozni és jelentkezni levélben, telefonon és személyesen lehet Kolozsvárt az IKE székhelyén str. Mafilor, nr. 48, telefon: 064/ 19 80 50. Nyári vakáció vagy szabadság idején ennél hasznosabb segítséget elképzelni sem lehet, hiszen az árvízkárosultak a megmondhatói annak: családi otthonaikat elvesztve hogyan húzták ki a telet. FEJÉR LÁSZLÓ Nyelv filmek legújabb fél lélek A sci-fi filmek legújabb fogása: űrlények génmanipuláció útján megváltoztatják az emberek gondolkodását. Céljuk, hogy azok elfogadják uralmukat, és feltétel nélkül szolgálják őket. A forgatókönyvírók alighanem tájékozatlanok: az emberek rég feltaláltak ugyan e célból egy sokkal egyszerűbb módszert, a nyelvi szabadság elvonását. Közel kétezer kisebbség, etnikai csoport vagy közösség él a földön, kilencven százalékuk megfosztva anyanyelvi szabadságától, iskolák híján, kirekesztve nyelvileg a közigazgatásból, igazságszolgáltatásból. Vannak párjukat ritkító szigetek: Szlovénia, Dél-Tirol, Lappföld, Grönland, Wales, Skócia, rendezettek vagy rendeződnek a kisebbség nyelvi szabadságjogai Csehországban, Litvániában, Macedóniában. De az Afrikában, Közép- és Délkelet-Ázsiában, az óceániai térségben vagy Dél- Amerikában élő kisebbségek ezrei számára az anyanyelvi szabadság merő álom. A legtöbb kisebbség a világnak azon a háromötödén él, mely a legszegényebb, következésképpen az elmúlt tíz esztendő fegyveres interetnikai konfliktusai is ott zajlottak-zajlanak. Az anyanyelvi szabadság e tájakon része a demokratikus, polgári szabadságért folyó harcnak, a hatalmi állapotok megváltoztatásáért a gazdasági felemelkedése érdekében. Gazdasági szakértők, politikatudósok szerint e háromötödnyi földrészen a helyi háborúk elhúzódnak egészen a következő évezred közepéig. Európa fölismerte a veszélyt, és 1992-ben az Európa Tanács megszerkesztette a REGIONÁLIS ÉS KISEBBSÉGI NYELVEK EURÓPAI CHARTÁJÁT. Nálunk felé szép számmal akadnak politikus fők, akik az efféle okmányokat cafat papírnak tartják, amiért is nyolc éve a mindenkori román külügyminiszter - a jelenlegit is beleértve - nem terjesztette a chartát a parlament elé ratifikálás végett. Mi lehet vajon abban a chartában - melyet egyébként Európa-szerte megannyi parlament jóváhagyott -, miféle veszélyek settenkednek, mérges kígyók sziszegnek sorai között? Ez a charta nemzetközi regionális és kisebbségi SZÁSZ JÁNOS (Folytatása a 4. oldalon) Sok pénz, nagy gond Az biztosan nem jó, ha kevés van belőle. De dr. Dorin Florea, Maros megyei prefektus szerint néha az sem jó, ha túl sok pénzt kell elosztani. Nagy a felelősség, főleg ha közpénzekről van szó. Hétfőn reggel a prefektus sajtótájékoztatóra trombitálta össze a helyi sajtósokat. A téma az volt, hogy megérkezett a megyébe az a 4,4 milliárd lej, amelyet az idei januármájus időszakban árvízkárokat szenvedett egyének, családok között kell szétosztani. A találkozón még jelen volt Burkhardt Árpád alprefektus és Sorin Lazar, a megyei Közpénzügyi és Állami Ellenőrzési Igazgatóság helyettes vezetője. Mint megtudtuk, az ebben a periódusban keletkezett károk ellensúlyozására a kormány 38 milliárd lejt különített el, és ebből kapott 4,4 milliárdot Maros megye, ami nem kevés. Csakhogy nagyon körültekintően kell eljárni az elosztáskor, mert az utóbbi években visszhangos botrányok keletkeztek, a bíróságon perek vannak folyamatban, mert az emlégedeteknek, ami nem csoda, hiszen némely polgármestereknek túlságosan maga és barátai felé hajlott a keze elosztáskor, sőt olyan eset is előfordult, hogy a megyei szervek vissza kellett kérjék a pénzt, mert kiderült, hogy hűtlen kezelés gyanúja áll fenn. A prefektus, aki amúgy is szeret mindent maga intézni, kijelentette: megunta a sok hercehurcát és saját maga fogja irányítani az elosztást. 36 településről van szó Maros megyében. Eddig megtörtént az alapfokú kárfelmérés, a községi bizottságok végezték e munkát. Ebből a pénzből csak kimondottan lakóházakat lehet kárpótolni. A kárfelmérés után a listákat a helyi tanácsoknak kellett jóváhagyniuk, majd a felterjesztett listák alapján a prefektus és a pénzügyigazgatóság rendeletet ad MÁTHÉ ÉVA (Folytatása a 4. oldalon) o Tf cV -Qa •8 z ro 01 _c ro rr. 1993-tól működik a marosvásárhelyi Pro Európa Liga keretében emberjogi bizottság, melynek vezetője Haller István. Az évi 200, hozzájuk eljutó, különböző típusú bejelentés közül 60-80 az emberi szabadságjogok megsértésére vonatkozik - tudtuk meg azon a június 29-i sajtókonferencián, melyet a bizottságvezető a Liga székhelyén tartott, s melyen három olyan 1997-ben történt marosvásárhelyi, illetve Maros megyei esetet ismertetett az újságírókkal, amelyek során, bár a bíróság megállapította, hogy hatalmukkal visszaélő polgárőrök, illetve rendőrök az állampolgárok emberi, illetve szabadságjogait sértették meg, ennek ellenére, a Polgárőrségnél még mindig nem találnak semmi szabálysértőt, a rendőrségnél pedig az elkövetett tettekhez képest nevetségesen kis büntetést szabtak ki a vétkesekre. Hogy mire jó egy ilyen sajtóértekezlet, ahol az ismertetett esetek személyazonosságra lebontott konkrétuma a nevek kezdőbetűiben merül ki? És a történetek sem amúgy a legfrissebbek? Ezúttal el kell ismerni, hogy itt nem a tények a lényegesek, hanem maga a jelenség. Időszerűségüket pedig az adja meg, hogy még ez idáig sem oldódtak meg a megalapozott panaszok, természetesen a sértett fél javára. Van viszont egy másik szempont is, amiért az emberjogi bizottság eddig nem hozta nyilvánosságra a hozzá eljutott eseteket. Éspedig az, hogy a legfelső törvényszék melletti ügyészségre is eljuttatják az ügyiratokat, meg a strasbourgi emberjogi bizottsághoz is folyamodnak. Ez utóbbi testület pedig bizalmasan kezeli a panaszokat mindaddig, míg velük kezdőbetűk mögött a lényeg? kapcsolatosan végleges döntés nem születik. És szó ami szó: Strasbourgban is lassan őrölnek az igazságszolgáltatás malmai... Haller István azt is elmondotta, hogy 93-94-ben a hatóságok az Emberjogi Iroda megkereséseinek alig 5 százalékára válaszoltak, ma viszont ez az arány már sokkal jobb, a bejelentések 90 százaléka kerül alapos kivizsgálásra. Érdekes volt továbbá az a - nevezzük esettanulmánynak - szintén nem nevesített történet, melyben a hatóságok egy roma nemzetiségű személyt arról próbáltak meggyőzni, vonja vissza bírósági keresetét. Az érintettnek volt annyi lélekjelenléte, hogy bekapcsolta magnóját, sígy sikerült a rendőr meg a község polgármesterének „gyomrozó” szövegét szalagra rögzítenie, ami akár iskolapéldája is lehet az effajta megfélemlítő eljárások belső mechanizmusának. Sokatmondó az a tény, hogy évente csupán nyolc-tíz eset oldódik meg az emberjogi iroda elvárásai szerint, ami egy az ötből arányt jelent, s ez bizony az emberi jogok tiszteletbe tartása szempontjából csöppet sem hízelgő bizonyítványa a romániai demokráciának. Szükség van tehát arra, hogy a médiák minél többet tudjanak meg az olyan esetekről, mikor a bíróság megállapítása ellenére még évek teltével sem intézkednek a hatóságok az állampolgári jogokat ért sérelmek orvoslása érdekében. Az effajta közömbösség élenjárói Maros megyében a polgárőrség meg a rendőrség. Ez a mostani sajtóértekezlet nemcsak jelzés kívánt lenni, hanem figyelmeztetés is: a civil társadalom és intézményei nem fognak szemet hunyni a nyilvánvaló jogtiprások felett. Sőt, a jövőre nézve, az eddiginél határozottabban emelik fel szavukat, mert tíz év demokrácia után el kellene jutni a tényleges demokráciába. BÖGÖZI ATTILA