Romániai Magyar Szó, 1999. július (11. évfolyam, 3108-3139. szám)

1999-07-01 / 3108. szám

1999. július 1. hírek Ú hírek Ú hírek Ú hírek Koszovó-tanácskozás az ENSZ-ben (Washington • Fazekas László/MTI)­­ Koszovó életé­nek normális mederbe tereléséről, a hazatérő menekültek megsegítéséről, és a helyi rendfenntartásról tartottak ta­nácskozást szerdán New Yorkban, az ENSZ székhelyén több mint tíz ország, és három nemzetközi szervezet­ kép­­viselői. Az egy héttel korábban még a G-8 - a legfejlettebb ipari államokat és Oroszországot magába foglaló laza politikai képződmény - találkozójának indult, mindössze négy órásnak tervezett megbeszélést Kofi Annan ENSZ- főtitkár öt nappal ezelőtt kibővítette. Meghívta rá Kínát - amelynek belgrádi nagykövetségét is bombatalálat érte a Jugoszlávia elleni NATO-csapás idején - Finnországot, Görögországot, Hollandiát, Törökországot és három nem­zetközi szervezetet: az EBESZ-t, az Európai Uniót, és a mohamedán országokat tömörítő Iszlám Konferencia Szervezetét. Tíz ország - köztük az Egyesült Államok - külügyminiszterével képviseltette magát az értekezleten. A résztvevők legfontosabb feladata eldönteni, miként szervezhető meg, hogy a háborútól szétzilált, még nem ország, de már nem is szerb tartomány területén az élet visszatérjen a normális kerékvágásba. A hazaáramló menekülteknek elfogadható lakóhelyet, higiéniai ellátást kell teremteni, és szavatolni - albánoknak és ott maradt szerbeknek egyaránt - az elviselhető közrendet. A legégetőbb feladat talán az egyelőre 900 fősre terve­zett nemzetközi rendőri erő felállítása, amit Wesley Clark tábornok többször is nyomatékosan sürgetett. Hogy sza­vainak súlyt adjon, a NATO európai erőinek főparancs­noka a helyi szerbek elleni megtorlásokra, fosztogatá­sokra, de bűnbandák és szerb szabadcsapatok albánokat sújtó garázdálkodására is hivatkozott. Tizennyolc ország már bejelentette, hogy hajlandó személyzetet küldeni ebbe az erőbe,­de Kofi Annan várhatóan konkrétabb fela­jánlásokat - és nem utolsósorban pénz - is fog kérni az értekezlet résztvevőitől. Az ENSZ főtitkárával folytatott keddi, egyórás meg­­i­mélésén Madeleine Albright amerikai külügyminiszter 400 amerikai szakértőt ajánlott fel a rendfenntartáshoz, de konkrét megállapodás nem jött létre közöttük. Kérdéses az is, hogy ki vezesse az egyelőre meghatáro­zatlan nevű, de Koszovót lényegében ENSZ-protek­­torátusként ellenőrző nemzetközi rend- és életfenntartó csapatot. „Elég volt, menjen!” (Belgrád • Végh Sándor/MTI)­­ Slobodan Milosevic jugoszláv elnök távozását, idő előtti választásokat és átmeneti kormány megalakítását követelte kedden a Szövetség a Változásokért (SZP) szerbiai ellenzéki tömörülés a Cacak városában megtartott, s nagyszabású ellenzéki tüntetéssorozat nyitányának szánt tüntetésén. A jugoszláviai hadiállapot hét végi feloldása után első ízben tartott jelentős ellenzéki megmozduláson a szervezők becslése szerint mintegy 25 ezren , vettek részt (a Beta belgrádi független hírügynökség ezzel szemben csak tízezresre tette a tömeget). Vladan Batic, a Szerbia Kereszténydemokrata Párt (DHSS) elnöke katasztrofálisnak minősítette Milosevic sokéves politikájának mérlegét, hangsúlyozva: nincsenek többé szerbek Krajinában, Nyugat-Szlavóniá­­ban és Bosznia egy részén, mind kevesebben vannak Koszovóban is. - Össze­veszített bennünket az egész világgal, egymillióan vagyunk munka nélkül, egy­millió menekült van az országban. Ez Slobodan Milosevic politikájának ered­ménye - mondta Batic, a tribünről üzenve az államfőnek: „Elég volt, menjen”. . Vuk Obradovic, a Szociáldemokrácia elnöke a tüntetést követő saj­tóértekezleten ismét Milosevic távozását, átmeneti kormány megalakítását, idő előtti általános választások kiírását és a „sajtó felszabadítását”,követelte. Hasonló követelésekkel állt elő Velimir Uli cacaki polgármester, az Új Szerbia (NS) el­nöke is, aki 43 napig bujkált a jugoszláv katonai rendőrség elől, és most lépett először a nyilvánosság elé. Az ellenzéki vezetők közölték, hogy hamarosan hasonló megmozdulásokat tartanak más szerb városokban is. A rendőrség megpróbálta megakadályozni a tüntetést - előbb betiltottnak mondta a megmozdulást, majd leállította a tüntetőket Cacakba szállító autóbuszokat -, ám a rendezvény javarészt békés mederben zajlott le. Az esemény kezdetén ismeretlenek pusztítást nomádó hatalmas dörejt okozó robbanószerkezetet dobtak a résztvevők közé, sérülés azonban nem történt. A tömeg „Vörös banda” felkiáltásokkal válaszolt a kisebb riadalmat kiváltó robbanásra. Az UCK betartja a határidőt (Belgrád/MTI) - A­ koszovói­ nemzetközi -tárakban kell leadniuk. Az UCK teljes békefenntartó erők (KFOR) közlése szerint leszerelése 90 nap alatt megy végbe, s a raktárak ezt követően a KFOR kizárólagos ellenőrzése alá kerülnek...­ • (Belgrád) a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) a jelek­ szerint betartja a szerbiai­­ tartomány függetlenségéért küzdő albán gerillahadsereg leszereléséről kötött megállapodást. A Michael Jackson brit KFOR-parancsnok és Hashim Thaqi UCK- főparancsnok által a gerillahadsereg szakaszos demilitarizálásáról június 21-én aláírt megállapodás értelmében a szaka­­dárok az aláírás után hét nappal csak a kijelölt gyülekezési övezetekben hordhatják kézifegyvereiket és egyenruhájukat. A gerilláknak nehézfegyvereiket a KFOR és az UCK közös ellenőrzése alatt álló rak-Végh Sándor/MTI)­­ Belgrádi sajtójelentés szerint koszovói albánok egy csoportja kedden kifosztotta az ENSZ-szel való kap­csolattartásra alakult jugoszláv kormánybi­zottság pristinai irodáját. A jelentés szerint az irodába félszáz fegyvertelen, polgári ruhás albán hatolt be, akik rövid úton kitessékelték az iroda munkatársait és elhordták az ott található berendezési tárgyakat. Alig egy hét alatt ez a harmadik hasonló albán behatolás valamely pristinai állami intézménybe. NÉHÁNY SORBAN •­­ Kedden Pozsonyban megkeződött a szlovák parlament 17. ülése. A napi­rend legnagyobb várakozással kísért pontja a kisebbségi nyelvtörvény két ter­vezete. Az egyik tervezetet a kormány­­koalíció három szlovák pártja, a másikat a negyedik koalíciós partner, a Magyar Koalíció Pártja terjeszti elő. Az MKP az utóbbi hetekben többször is igen hatá­rozottan jelezte: a parlamenti szavazáson a partnerek tervezetét nem fogja támogatni. • A csehek nagy többsége nem tar­taná helyesnek, ha a második világháború után Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek és utódaik lehetőséget kapnának arra, hogy viszatérjenek Csehországba és ott letelepedjenek. • Közös nyilatkozat elfogadásával ért véget kedden Rio de Janeiróban az Európai Unió tagállamainak, valamint a latin-amerikai és a karibi országok első csúcsértekezlete. A 15 EU-tagállam és 35 latin-amerikai, illetve karibi ország vezető politku­sai tanácskozáson elfoga­dón, 69 pontból álló Riói Nyilatkozatban fektették le a két térség jövőben gazda­sági és politikai együttműködésének az alapjait. Egyetértettek abban, hogy a szuverenitás, az emberi jogok, a nem­zetközi jogi normák és az ENSZ alapel­veinek a tiszteletben tartásával stratégiai partnerséget kell kialakítaniuk. • Elhunyt I. Karekin katolikosz, az örmény apostoli egyház feje. 66 éves volt, rákbetegség vitte el. Az örmény apostoli egyház fejének halálával II. János Pál pápa legfőbb szövetségesét vesztette el a keleti egyházban, mivel a katolikus egyházfőhöz hasonlóan I. Karekint is ökumenikus törekvések jellemezték. Noha az örmények teológiai szempontból nem számítanak sem katoli­kusnak, sem ortodoxnak - Krisztusnak csak az isteni természetét elismerő monofizita „eretnekség” örökösei -, mégis a keleti egyház hagyományaihoz kötődnek és a pápa jó szövetségest látott az örmény pátriárkában az ortodoxiához való közeledésben. AN - APRÓHIRDETÉS | A hirdetés I szövege..... (az a és az névelőket leszámítva maximum tíz szó) I......................... I I I I­I [ utca...................................................................................................... . házszám..............................telefon............................................... I . Tíz szó fölött szavanként 10O0 lej értékű postabélyeggel kell kipótolni­­ az ingyenes, 10 000 lej értéket.­­ Kérnénk a szöveget nyomtatott betűk- t kel írni ▼ A hirdetés szövege a beérkezéstől számított egy héten belül ie­­■ jenik meg. ▼ A szelvény csak júliusra érvényes! T A kedvezménnyel ki­­­zárólag csak magánszemélyek élhetnek! ▼ Feladó: neve, keresztneve....... címe..................... Halálos veszély a menekültekre (Washington/MTI)­­ Halálos veszély vár a hazaáramló koszovói menekültekre, nincsenek meg a biztonságos feltételei annak, hogy visszatérjenek talán létező, talán lerombolt otthonaikba - jelentette ki kedden Washingtonban Donald Stein­berg, az amerikai elnök aknamentesítési kérdésekkel foglalkozó, államtitkári rangú különmegbízottja. A szakember szerint a koszovóiak - minden előzetes, Clinton amerikai elnöktől is elhangzott figyelmeztetés ellenére - a KFOR erőinek bevonulását annak jeleként értelmezték, hogy hazatérhetnek Macedóniából, Albániából. A legfrissebb becslések szerint a kényszer miatt távozottak fele már otthon is van, és nincs fogalma arról, hogy még legalább három-öt évig halálos veszéllyel kell együtt élnie. Ezt a szerb hadsereg által a jugoszláv-albán határra telepített aknák, az UCK, a szerbek és a NATO szanaszét heverő, fel nem robbant lövedékei idézik elő. Leszögezve, hogy Clinton amerikai elnöknek 2010-ig szóló, az egész világra kiterjedő akna­mentesítési programja van, Steinberg azt ■tanácsolta­­n Koszovóba vissszat­érő albánoknak, hogy - mint azt, a több évtizedes polgárháborúban keserű isme­­retekért letetrt­ angolaiak tették - kezd­jenek felvilágosítási kampányt, ébressze­nek rá mindenkit az alattomos veszélyre. Az államtitkár szerint Angolában - iskolai oktatásból, bábelőadásokból, tánccsoportok és alkalmi színtársulatok előadásaiból­­ már a kisgyerekek is tudják, hol számíthatnak robbanóanya­gokra, és így kell ennek lennie Koszovóban is. A személyi autonómia az elsődleges (Budapest/MTI)­­ Magyarország szerepe NATO-csatlakozása nyo­mán felértékelődött - hangsúlyozta Németh Zsolt, a Külügyminisz­térium politikai államtitkára kedden, az Országgyűlés Külügyi Bizott­sága előtt a tárca délkelet-európai koncepciójáról szóló beszámo­lójában. Elmondta, hogy a koncep­ció a Balkán-félsziget valamennyi átalakulásban lévő államát érinti.­­ A magyar érdekek között első he­lyen áll a térség stabilitásának helyreállítása. Ettől függ ugyanis Magyarország többi érdekeinek érvényesülése, beleértve a magyar kisebbség problémáját is - szö­gezte le. Rámutatott: Magyaror­szág hét szomszéda közül négy ország ebbe a térségbe tartozik, ezért gazdasági szempontból is fontos, hogy stabil és kooperatív jószomszédi viszony alakuljon ki a térség országaival. Hangsúlyozta: a kormány támogatja, hogy magyar tőke irányuljon a térségbe. Kérdésre válaszolva az államtit­kár kiemelte: a magyar külpolitika tartózkodott attól, hogy összekap­csolja a koszovói és a vajdasági autonómia kérdését. Mint fogal­mazott: nem szabad kapcsolatba hozni a magyar kisebbség ügyét egy olyan válsággal, amelyben erőszakcselekmények történtek. A magyar kisebbség esetében a személyi autonómia elérését nevezte az államtitkár elsődleges­nek, szemben a területi és a tarto­mányi önrendelkezéssel. Sikeres­nek nevezte a jugoszláv ellenzék­kel folytatott tárgyalásait a tekintet­ben, hogy azok által sikerült fenn­tartani a magyar-szerb kapcso­latokat. Elmondta, hogy Magyarország szívesen­ lenne a helyszíne, a sta­bilitási konferencia emberi jogokkal és demokráciával foglalkozó szak- m­értői kerekasztalának. A magyar állandó értekezlet összehívását nem tartotta szükségesnek, mond­ván, hogy konszenzus van a vajda­sági autonómiát illetően. Hozzá­tette: a MÁÉRT őszi találkozóján lehetőség nyílik arra, hogy erről is párbeszédet folytassanak a résztvevők. SAJTÓKÖZLEMÉNY A bíróság meghatározza a Holocausttal kapcsolatos, a svájci bankokkal létrehozandó, 1,25 milliárd dolláros egyezség végleges jóváhagyásának időzítését Amerikai bíró világszerte felhívást intéz a potenciális igénylőkhöz Bukarest, 1999. június 29. - A New York-i Keleti Bíróság illetékes szövetségi bírója 1999. november 29.-re tűzte ki a svájci bankok és más svájci szervezetek, illetve a fasiszta üldöztetések áldozatai közötti, a Holocaust időszakára vonatkozóan javasolt 1,2,5 milliárd dolláros egyezség méltányossági vizsgálatát. Bár az eljárást az Egyesült Államokban indították, a javasolt egyezség érinti a túlélőket és az áldozatok örököseit világszerte, így Romániában is. A méltányossági vizsgálat az utolsó lépés az egyezség bírósági jóváhagyása előtt. A Bíróság úgy rendelkezett, hogy a Holocaust túlélőit és az áldozatok örököseit egy postázott értesítés csomag terjesztése útján kell tájékoztatni a javasolt egyezség szerinti jogaikról, amelyben szerepel a teljes jogi értesítés és az induló igény kérdőív. A postázott értesítés csomaghoz akkor lehet hozzájutni, ha írnak az Information Holocaust Victim Assets Litigation JAF PO Box 1604, New York, NY 10116-1604 USA címre, felhívják a 01 800 5030 (majd 626 a tónust követően) különleges ingyenes telefonszámot, vagy pedig letölthetik az értesítés dokumentumait az Internet világhálóról, a http://www.swissbankclaims.com címről. Az egyezség világkörüli értesítési programjának keretében közvetlen értesítést küldnek a Holocaust ismert áldozatainak és örököseiknek, reklámhelyet vásárolnak, felhívják a világ médiájának figyelmét, és civil szervezeteket vesznek igénybe, hogy segítsenek felvenni a kapcsolatot a potenciális igénylőkkel. A négyhónapos értesítési tevékenység arra a 108 országra összpontosul, ahol az áldozatok és örökösök csoportjának tagjai vélhetőleg élnek. Az igénylési eljárás Az igénylési eljárás csak akkor indul meg, ha az Egyesült Államok bírósága az 1999. november 29.-i vizsgálat során az egyezséget tisztességesnek és ésszerűnek találja. Egyelőre nem zajlik igénylési eljárás. Azok, akik az 1,25 milliárd dolláros egyezség keretében kívánnak igénnyel élni, a postázott értesítés csomagban szereplő eljárásokat kötelesek követni. Ha jóváhagyják az egyezséget, egy, a bíróság által már kijelölt különleges ügyvivő - Judah Gribetz úr - elkészíti az elosztási terv javaslatát, amelyet hozzávetőlegesen 1999 decemberének végén nyújt be a bíróságnak. Az amerikai bíróság ezt követően elfogadja a végleges tervet, és az igénylési eljárás hamarosan életbe lép. A Bíróság felhívta az érdekelt feleket, hogy most lépjenek kapcsolatba a különleges ügyvivővel, és írják meg neki az 1,25 milliárd dolláros alap elosztásával kapcsolatos nézeteiket a Special Master­ Distribution, Holocaust Victim Assets Litigation, JAF, PO Box 1604, New York, NY 10116-1604 címre. “Ha jóváhagyják az egyezséget, célunk a források lehető leggyorsabb elosztása” - mondta Morris A. Ratner, a San Franciscóban és New York Cityben működő Lieff, Cabraser, Heimann & Bernstein LLP társtulajdonosa; a cég az egyik kirendelt jogi képviselője volt az egyezségben érintett csoportnak, amely a Holocaust eljárást folytatta és megállapodásra jutott a svájciakkal. “Lényeges, hogy az egyezségben érintett személyekhez eljusson az értesítés és ők azt elolvassák, jogaik fenntartása érdekében kövessék az ott felvázolt eljárásokat.” - mondotta Ratner. Azok, akik kifogást kívánnak emelni az egyezség ellen, ezt a méltányossági vizsgálat előtt kötelesek megtenni oly módon, hogy 1999. október 22-ig írnak a postázott értesítésben szereplő címre. A fasiszta üldöztetés azon áldozatai és célpontjai, akik úgy döntenek, kivonják magukat az egyezség alól, erről 1999. október 22.-ig kötelesek írásban értesíteni e döntésükről a bíróságot. Amennyiben kizárják magukat, a magánszemélyek fenntartják jogukat, hogy független eljárást indítsanak saját költségükre, azonban nem vehetnek részt és nem részesülhetnek az egyezségben, illetve egyezségből. Azok a személyek, akik bármilyen igényprogramban részt kívánnak venni, írniuk kell az Értesítési Ügyintézőnek 1999. október 22.-ig. Kit érint az egyezség? A rendezésben akkor érintett valaki, ha az alábbiakban felsorolt (5) öt Rendezési Csoport valamelyikébe tartozik. Az első négy Rendezési Csoportot a „Nácizmus Üldözöttei és Áldozatai” alkotják, (minden olyan személy, vállalkozás vagy csoport, amelyet a náci rendszer, illetve annak ügynökei üldöztek, vagy üldözni rendeltek azért, mert zsidó, roma, Jehova tanúja, homoszexuális, illetve testileg, vagy szellemileg fogyatékos volt vagy azt vélték róla) ÉS, aki: 1. 1945. május 9-e előtt bármilyen svájci bankban, befektetési alapban vagy más vagyonkezelőnél elhelyezett vagyoni eszközökkel rendelkezett, VAGY 2. Svájci jogi személyekkel szemben a náci rendszer által elrabolt vagy elkobzott vagyonnal kapcsolatban követeléssel élhet. A második Rendezési Csoportba tartoznak az úgynevezett „Titkos Vagyoni Eszközök” kezeléséhez fűződő svájci jogi személyek elleni követelések. Ezek olyan vagyonok, amelyek 1933 és 1946 között valamely tengelyhatalmi illetékességű vállalat vagy a náci rendszerhez kapcsolódó személy javára svájci jogi személy neve alatt voltak feltüntetve, vagy letétbe helyezve. VAGY 3. Olyan jogi személyek részére végzett kényszermunkát, akik az e kényszermunkából származó bevételt, illetve hasznot svájci jogi személyeknél helyezték el, vagy azok útján forgalmazták, VAGY 4. A náci üldözés elől sikertelenül kerestek menedéket Svájcban, vagy Svájcba jutásukat követően visszaélések áldozatai lettek és ennek folytán valamely svájci jogi személlyel szemben követelést támaszthatnak. Az ötödik Rendezési Csoportba azok a személyek tartoznak, akik tekintet nélkül arra, hogy a náci üldözés áldozatai vagy célpontjai voltak-e vagy sem, bárhol, svájci jogi személy tulajdonában lévő vagy általa ellenőrzött munkahelyen kényszermunkát végeztek. Az összes Rendezési Csoportba beleértendők a fent részletezett természetes és jogi személyek örökösei és utódai is. Az eljárást csoport érdekében indított igényérvényesítés (ún. class action) formájában indították; ez azt jelenti, hogy magánszemélyek egy csoportja saját nevében, valamint hasonló helyzetben lévő ismeretlen áldozatok szélesebb csoportjának minden tagja nevében érvényesítik az igényt. Ha a bíróság jóváhagyja, a javasolt egyezség a teljes csoport összes tagjára kötelező erejű. További információk a világhálón, a http://www.swissbankclaims.com/media címen. A jogi tudnivalókról részletesen holnap számolunk be. A kurd vezető halálos ítéletének kihirdetésekor Az Öcalan-ítélet visszhangjai (Helsinki, Prága, Vitoria, Nicosia, London, Athén, Hága, Genf, Nairobi/MTI)­­ Az Európai Unió soros elnökségét július elsején átvevő Finnország közölte, hogy az unió 15 tagországa nyilatkozatot készít elő, amelyben reagálni fog az Abdullah Öcalan kurd lázadóvezér perében kedden kimondott halálos ítéletre. • Václav Havel cseh államfő kedden reményének adott hangot, hogy a halálos ítéletet nem hajtják végre.­­ „Törökország a tűzzel játszik, és ezért drágán meg fog fizetni. Törökország bezárta előttünk az összes ajtót, és nem hagyott nekünk más lehetőséget. Reméljük, hogy a török kormány megsemmisíti a halálos ítéletet, mert ha nem, az vérontáshoz vezethet” - jelentette ki Baszkföldön Ali Yigit, a száműzetésben élő kurd parlament nemzetközi kapcsolatokért felelős cso­portjának vezetője. Yigit kérte az európai országokat, korrekt álláspontot foglalja­nak el a kurd kérdésben, és találjanak megoldást a kurd nép bajaira, mert több mint 4000 kurd falut égettek fel, több mint ötmillió kurdot űztek el otthonából, tízezret börtönöztek be politikai okokból, és több mint négyezret végeztek ki a nyílt utcán török hatóságok.­­ A Ciprus déli részén élő kurdok kedden úgy fejezték ki a halálos ítélet miatti felháborodásukat, hogy kővel dobálták meg a nicosiai amerikai nagykövetséget. Az Egyesült Államok közeli szövetségese a szintén NATO-tag Törökországnak. • Az Amnesty Internatio­nal nemzetközi emberi jogi szervezet megkérdőjelezi a halálos­ ítélet törvényességét, és fel­szólítja Törökországot, hogy tárgyalja újra Öcalan perét. „A halálos ítéletet egy olyan per végén hozták meg, amely sértette mind a török törvényeket, mind az igazságos büntetőperek nemzetközi normáit. Öcalan felett egy hozzáértő, független és pártatlan bíróságnak kell ítélkeznie” - írta a szervezet Londonban kiadott közleményében. • Athén az ítéletre reagálva kedden felszólította Törökországot: bizonyítsa be, hogy tiszteli az Európai Unió által képviselt értékeket. Janisz Nikolau kormányszóvi­vő sajtótájékoztatóján azt mondta: a kurd probléma Törökország belső problémája, amelyet politikai eszközökkel kell megoldani. • Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa kedden aggodalmát fejezte ki a halálos ítélet és a perben alkalmazott jogi normák miatt. Közle­ményében a főbiztos emlékeztetett arra, hogy Öcalanna­ tíz napig nem kommuni­kálhatott senki fogvatartása alatt, hogy szigorúan korlátozták az ügyvédeit a vele való kapcsolattartásban, hogy súlyosan megsértették az ügyvéd és védence bizalmas viszonyát, és hogy ügyvédeit megfenyegették, zaklattál. Robinson aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az Öcalant elítélő bírók nem voltak függet­lenek és pártatlanok- A főbiztos leszö­gezte: elismeri az Öcalan elleni vádak súlyosságát, de az igazságos büntető eljárás hiányának fényében nyugtalanító, hogy a török bíróság halálra ítélte őt. Robinson felszólította a török kormányt, hogy tartsa tiszteletben az ENSZ azon iránymutatását, amely a halálra ítéltek jogainak védelmére vonatkozik, és fel­szólította Ankarát, tartsa tiszteletben Öcalan jogát a fellebbezésre. • Norvégia és Svédország is kérte kedden Törökor­szágot, hogy ne hajtsa végre Öcalan halálos ítéletét. „Minden lehetséges diplomáciai és politikai csatornán közölni fogjuk álláspontunkat a török hatóságok­kal. ['lorvégia, több más országgal egye­temben figyeli, mi lesz az eredménye a halálos ítélet elleni fellebbezésnek'’ -jelentette ki Kjell Magne Bondevik norvég kormányfő, de hozzátette, hogy a török bíróság ítélete nem meglepő. Knut Vollebaek norvég külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke sajnálkozott az ítélet miatt. „Meggyőződésünk, hogy a halálos ítélet ellentétes azokkal az lap­ védelmében között mondta. ében a Törökországot is tagjai tudó Európa Tanács kiált" -

Next