Romániai Magyar Szó, 1999. november (11. évfolyam, 3231-3260. szám)
1999-11-01 / 3231. szám
Lapzártakor értesültünk: Hétfőtől új EBESZ-szóvivő Pristinában Simona Miculescu - aki a román külügyminisztérium első női szóvivője volt - az EBESZ koszovói missziójának új szóvivője. Bár román diplomata vezeti az EBESZ tadzsikisztáni képviseletét is, a román külügyminisztérium számára ez az első eset, hogy valamelyik munkatársa ilyen szintű beosztást kapott. Az igazi szakmai próbát az elmúlt hónapok jelentették számára, amikor a NATO jugoszláviai fellépését egyértelműen támogató román diplomácia igazat kellett elfogadtatni azzal a román sajtóval, amelynek jelentős része elítélte a NATO beavatkozását, sőt egyes lapok nyíltan Milosevic védelmére keltek. Kísértethajó a Földközi-tengeren Az izraeli haditengerészet Libanon déli partjainál egy kísértethajóra akadt, amelynek 73 utasát sorsára hagyta a legénység. A hajót bevontatták a libanoni-izraeli határon fekvő Nakura kikötőjébe, ahol a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és a dél-libanoni ENSZ-békefenntartók orvoscsoportja élelmiszerrel és takarókkal látta el az elcsigázott utasokat. A 70 férfi és három nő Iránból, Irakból, Bangladesből, Indiából, Srí Lankáról és Egyiptomból származik. Eltűnt egy Boeing 767-es Nem sokkal azután, hogy felszállt a New York-i J.F. Kennedy repülőtérről, eltűnt az egyiptomi légitársaság egy Boeing 767 típusú gépe. Egyelőre nincs hír arról, hogy a gépen hányan tartózkodtak. Az amerikai parti őrség egy repülőgépet és több hajót irányított a térségbe. cl as u JS « N › CS CQ 'W oa ̋ O ot ¦ н '©-w O Az Európa Tanács díszzászlajával tüntették ki Temesvárt A Nyugati Egyetem Aulájában csütörtökön délelőtt ünnepélyes keretek között megnyitották a Határmenti Régiók hetedik Európai Konferenciáját. A házigazda ország nevében Petre Roman, a Szenátus elnöke üdvözölte a harminc országból a Bánság fővárosába érkezett mintegy 150 küldöttet. Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester megköszönte a megtiszteltetést, hogy Temesvár házigazdája lehet az Európa Tanács és az Európai Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa által szervezett rendezvénynek. „Ez igazolja, hogy városunk a vallás- és etnikumközi együttélés európai szintű modellje, amely eurorégiós központként hozzájárul a kelet-európai stabilitás, a kölcsönös bizalom és békés együttműködés erősítéséhez, a térség európai integrációjához." Viorel Coifan Temes megyei tanácselnök köszöntőjében kiemelte: Temesvár az 1989 utáni új Románia szimbóluma, a DKMT Eurorégió pedig, amelynek a Bánság fővárosa a történelmi köpontja, egy valóságos mini-Európa. A folytatásban Hans-Ulrich Stöckling (Európai Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa), Hans Christian Krüger (az Európa Tanács főtitkára), Guillermo Martinez Casan (ET Helyi és Regionális Hatóságokért felelős albizottsága), Cristian Diaconescu (Román Külügyminisztérium) és Perényi János (Magyarország állandó ET-képviselője) üdvözölték a jelenlevőket. A megnyitó ülést Petre Roman, a Szenátus elnökének felszólalása zárta, aki ismertette azokat a szubszidiaritás elve alapján létrehozott eurorégiós együttműködéseket, amelyekben Románia részt vesz (Kárpátok, DMRT, Alsó-Duna Eurorégiók) és a közeljövőben létrejövőket (Felső-Prut), elmondta, hogy ezek az integrációs folyamat fontos tényezői, végül ünnepélyesen bejelentette: Temesvár „európai elhivatottsága” elis PATAKI ZOLTÁN (Folytatása a 10. oldalon) Sokat ígért a szaktárca - avagy éppen a kormány? - a gazdáknak. A szótartás késett. Ma sem tudni a közraktárakban díjmentesen elhelyezett kenyérgabona-tárolás valóban térítésmentes lesz-e? Sok jel utal arra, hogy a raktározási gondokat elodázó „ígéret” nem megy át a pénzügyi tárca szűrőjén. De ne jósoljunk”, küszöbön az igazság órája, nemsokára kiderül, kap-e „szőkített” gázolajat a termelő, díjmentes lesz-e a közraktárakba megőrzésre átvett búza, csökkentik-e a burgonya és a cukorrépa TVA-ját és még sorolhatnánk. Ami bizonyos, immár túljutott az ellenjegyzés megannyi „küszöbén” a kormány nyári ígérete véglegessé vált, hogy a kenyérgabonát értékesítő gazda az eladott kilogrammonkénti búzáért 300 lejes állami dotációban részesül. Ma a termelési kiadások oldaláról közelítjük meg a kedvezményt, arcra fagy a mosoly. A közepes, avagy annál gyengébb hozamokat elérő gazda számlája így sem jön egyenesbe. Mégis gyógyír ez a támogatás hiszen némileg enyhíti az éppen befejeződő - esetenként még most is zajló - vetés iszonyú költségeit. Nyilván temérdek a bürokrácia, legalább ötféle bizonylat szükséges az az igénybejelentés elfogadásához. Az nem elegendő, ha egy gazda igazolja, hogy kenyérnek való búzát adott el a pékségeknek, azt is egyértelműen igazolnia kell, hogy e tétel nem került határon túlra, de azt is, hogyrendelkezik termelői igazolvánnyal és a helyitanácsnak arról is papírt kell kiállítania, hogy a tavalyi ősszel a gazda búzát is vetett... Mi most mégsem az útvesztőket emeljük ki. Nehéz ezt az utat végigjárni, ámi nem lehetetlen. Az elismerésünk valami másnak szól. Háromszéki egyik - talán egyedüli? - olyan vidéke az országnak, ahola már említett prémiumok késlekedése (bizonytalansága)i ellenére a reméltnél is több búzát vetettek a gazdák. És úgy tűnik, a vetőgépek még nem álltak le. Nem azért, avagy elsősorban nem azért, mert végre a szaktárca is felvállalt némi „törlesztést” az elszabadult termelési költségek veszteségeinek finanszírozásából. Ez is fontos, a talpon maradás egyik feltétele. A nehézségeken felülkerekedő bizalom forrása mégis a kenyér biztosításának örökösen megújuló belső parancsa. Nyilván, sok minden történhet még. Fagyveszély, betegségek szárazság és még mi minden befolyásolhatja az immár zöldellő búzatáblák kalászbőségét! Bármi is történik viszont, az bizonyos, hogy a háromszéki gazdák, bár üres volt a zsebük, nem vártak sem a kedvezményes gázolajjegyre, sem a nyár óta lebegtetett búzaprémiumra, hanem tartalékaik felélésével megtették azt, amit tenni kellett. Akkor is, ha a világ, prognózisok búzafeleslegről adnak jelzéseket, ha nyomott is az ár, ha kenyérgabonát termelni ma nem üzlet. De szükséglet! Amit most a kormány a tavalyi cipónak valóért ad, az talán elegendő lesz ahhoz, hogy némi műtrágya is segítse az iparkodó búza vegetációs fejlődését. S ha jelképesen is, de a gazda is lássa, a szaktárca, ugyan késve, de tesz azért, hogy pékségközelben megteremjen az ország kenyere. FLÓRA GÁBOR Megkésett ,öröm”? 99" i/i/n sorozat 3231. szám 1999. november 1., HÉTFŐ Ara: előfizetőknek 692, darabonként 1500 lej Tel.: 224 29 62, 222 58 02, 224 36 68 Fax: 222 94 41, 224 28 48 E-mail: rmsz@com.pcnet.ro Bucuresti, Piața Presei Libere INTERNETEN az RMSz az alábbi címről hívható le: http://www.hhrf.org/nnsz ■HHMHÍ imtiMfimftfirmr jmmvMawi mwumf OKKSS m É if ám jf W Indul a lakásépítési program Szilágy megyét is felkereste Borbély László államtitkár, az Országos Lakásügynökség vezetőtanácsának elnöke, s a megyevezetőkkel, valamint a gazdasági intézmények képviselőivel tanácskozott a falusi településeket érintő infrastrukturális fejlesztési kérdésekről, ám a párbeszéd lényege a kedvezményes hitellel történő lakásépítés volt. Az országos és megyei lapok már közölték az első kölcsönigénylők névjegyzékét, akik lakásépítés, vásárlás céljából az ügynökség révén hitelt igényelnek, pontosabban azoknak a névjegyzékét, akik a postahivatalokban megvásárolták és helyesen kitöltve elküldték az űrlapokat. Borbély László arról is tájékoztatott, hogy folyamatosan teszik közzé a névjegyzéket. Húszezernél több űrlapot küldtek el az ügynökségnek, azoknak több mint felét a fővárosból. Szilágy megyéből még százat sem, az utolsók között szerepel a kölcsönigénylésben. A listán közölt személyek meghívót kapnak a Román Kereskedelmi Bank illetékes kirendeltségeitől, hogy megvizsgálják a hiteligénylő személy fizetőképességét. Hamarosan megnyitják a lakásügynökség területi irodáit, még ebben az évben regionális tájékoztató központokat nyitnak meg, s remélhetően még ebben az évben jóváhagyják a jelzáloggal hitelből építendő induló lakásépítési programhoz a kölcsönöket. A polgármesteri hivatalok eddig ingyenesen mintegy 1200 hektár kitevő telket ajánlottak fel országosan a lakásépítéshez. A lakások építéséhez nyújtott kamatláb valutában számolva mintegy három százalékkal olcsóbb lesz a kereskedelmi bankok kamatjánál. A fiatalok részére elegendő tíz százalék előleg befizetése, érték- FEJÉR LÁSZLÓ (Folytatása a 10. oldalon) a C5 › 'Wcs › O OS › › o u. :3 -301 st w A Pro Transilvania Alapítvány elnöke, Sabin Gherman október 28-án előadást tartott Budapesten, a Szent Ignác Kollégiumban, a Brassai Sámuel Egyesület meghívottjaként. A találkozót „Erdély, ha felnő - Van-e lehetőség Erdély közigazgatási és gazdasági autonómiájának kivívására?” témakörben hirdették meg. Érdeklődőben nem volt hiány, a résztvevők - néhány idősebbtől eltekintve fiatalok - túlcsordulásig megtöltötték a kollégium előadótermét. Annak alapján, hogy Sabin Gherman románul mondott szövegére időnként, egy-egy ízesebb bemondásnál hányan reagáltak tetszésnyilvánítással vagy derültséggel még a tolmács meg Idély, a felhő szólalása előtt, úgy saccoltam, hogy a közönségnek legalább egynegyede ért románul, azaz erdélyi vagy Erdélyből áttelepült. Sabin Gherman ismertette a Pro Transilvania Alapítványt, majd csoportosulásuk pártalakítási tervét. Két változat között ingadoznak. Az egyik liga létrehozása a modern Romániáért, amely az ország hét történelmi tartományra - Erdély, Bánság, Olténia, Munténia, Dobrogea, Moldva, Bukovina - osztását célozná meg, spanyol modell szerint. A másik változat Erdély és a Bánság autonómiája, a skót modell szerint. Hogy melyik mellett döntenek, ez Sabin Gherman mondása szerint „a román féltől függ”. Amennyiben nem sikerül életre kelteni az egész Romániára vonatkozó elképzelésüket, marad a második. És meggyőződésük, hogy sokan fogják támogatni, mert a tét - „Feláldozhatja-e Erdély a maga európaiságát egy kiégett román nemzeti gondolat oltárán?” - sorsdöntő. „Nem vagyunk az abszolút igazság letéteményesei - mondotta Sabin Gherman. - Politikai tapasztalatunk sincs, de ahhoz a fiatal generációhoz tartozunk, amely a változást akarja. Önöknél a Fidesz úgy indult, mint egy klub. Mi a magunk során a Pro Transilvania Alapítványt akarjuk politikai erővé fejleszteni, Erdélyt a nyitottság földjévé tenni, és nem egy olyan területté, ahol kilátástalan viták zajlanak. (...) A fiatal generációs románoknak nincs szüksége etnikai konfliktusokra, hanem Schengenre és pénzre, erre koncentrálnak.” A kérdésfelvetők között - sajnos, nem mondta be mindenki, hogy micsoda - két fiatal politológusként mutatkozott be. Újságírók aránylag kevesen voltak. A kérdések alapján vázoljuk, hogy a Pro Transilvania Alapítvánnyal kapcsolatban mi érdekli a magyarországiakat, legalábbis azokat, akik eljöttek a találkozóra. • Milyen típusú autonómiát akarnak? Van-e a Pro Transilvania Alapítványnak részletesen kidolgozott, egyéni koncepciója vagy valamilyen modellt követnek? • Milyen konkrét lépéseket terveznek Erdély autonómiájának megvalósítására? • Milyen reakciókat váltottak ki az erdélyi románokból az általuk meghirdetett eszmék, törekvések? • Az autonómia esetleges megvalósulásakor nem válna-e Erdély belső problémájává a román-magyar disputa? • Az általuk gyakran használt „erdélyi románok” megnevezésben benne vannak-e azok a románok, akik a Kárpátokon túlról telepedtek át? GUTHER M. ILONA (Folytatása a 12. oldalon) Sabin Gherman Budapesten megkerülte az egyenes választ . Fotó: EUGEN OLARIU / Kolozsvár Itt és most Halottak napja Az élet zarándokút a halál felé, állítja egy keleti bölcs. Ehhez azt is hozzáteszi, hogy „ha elutasítod a halált, akkor kimaradsz a legnagyobb misztériumból. És ez egyúttal azt is jelenti, hogy kimaradsz magából az életből is, mert élet és halál mélyen egymásba fonódik, ez nem két különálló dolog. Az élet a növekedés, a szárba szökkenés, a halál pedig a tetőpont, a kivirágzás.” Tőlünk sok ezer kilométerre, Indiában látta meg a napvilágot Osho, mégis az ő sorait lapoztam fel most, amikor temetőink megtelnek fanyar krizantémillattal... Mintha valóban az ő gondolatmenetét követnénk, amikor hozzátartozóink sírját virággal borítjuk e napon. A hófehér, rozsdabarna, aranysárga virágokat aztán magukra hagyjuk halottainkkal, hogy rövid haldoklásukkal mintegy reprodukálják szeretteink földi pályafutását, ahogyan születettek, éltek, kivirultak, elhervadtak, porrá váltak. A magyar irodalomban szebben, kifejezőbben talán senki nem véste szavakba a szeretett lény hiányának fájdalmát, mint Szabó Lőrinc titkos szerelme elvesztése után. A Huszonhatodik év, e tökéletes versfüzér (106 költeményből áll) ilyenkor mindig kezem ügyébe kerül. A fájdalomból kikristályosodott sorok talán annak is vigaszul szolgálnak, ki hasonló bánatot érez, de nem adatott meg neki az isteni tehetség, hogy kimondja kétségbeesését. MÁTHÉ ÉVA (Folytatása a 10. oldalon)