Romániai Magyar Szó, 2000. március (12. évfolyam, 3344-3374. szám)

2000-03-17 / 3360. szám

2000. március 17. Március 15-e Marosvásárhelyen: „Itthon vagyunk, mégsem egyenlők!” (E-mailen)­­ Becslések szerint mintegy ötezren gyűltünk egybe a marosvásárhelyi Postaréten, hogy ismét megemlékezzünk az 1848-49-es forradalom és sza­badságharc évfordulójáról. Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke megköszönte az egy­be­gyűlt ma­rosvásárhelyieknek, hogy úrrá lettek csalódásaikon, kudarcai­kon, és újra ünnepeltek. Mint mondotta: „A magyar nép sza­badságvágyát nem tudta kioltani sem a Bach­ sem a Ceausescu­­korszak. Kell legyen bennünk annyi önbecsülés, hogy forradal­már elődeink mércéjéhez igazod­va ne csak beszéljünk, hanem cselekedjünk is." Mugur Isa­­rescu kormányfőnek az ünnep­lőkhöz küldött üzenetét Burk­­hardt Árpád a­­prefektus olvasta fel. Deutsch Tamás, magyar ifjúsági és sportminiszter Orbán Viktor Mugur Isarescuhoz és az erdélyi ünneplőkhöz küldött üze­netét tolmácsolta. Az ünnepségen jelen volt és koszorúzott Szűcs Ferenc, a Magyar Köztársaság romániai nagykövete, és Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának munka­társa.­­ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a világ minden magyarjához szólt a marosvásár­helyi Postarétről, ahol egykor a székely vértanúkat kivégezték. De másokhoz is, minden szabadság­szerető emberhez intézte szavait­­ magyarokhoz, és nem magya­rokhoz.­­ Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy tíz évvel ezelőtt Temesváron énekel­ték el először - sok évtizedes elnyomás után szabadon - a Desteapta­te románé - Ébredj, román című nemzeti dalt, mely a rendszerváltás után Románia himnuszává vált. Akkor, az or­szágos ébredés közepette Petőfi Nemzeti dala is felszabadult a tilalom alól. Úgy véli, ma ak­tuálisabb, mint valaha a „ Talpra magyar!" és az „Ébredj ro­mán!" . Fodor Imre marosvá­sárhelyi polgármester arra emlékeztette a gyülekezetet, hogy Marosvásárhely fiataljai is megvívták a maguk forradalmát. A város az 1848-49-es esemé­nyek idején példát mutatott. Bem Marosvásárhelyt támaszponttá jelölte ki, és innen sikerült megoldania a Székelyföld kato­nai megszervezésének fő kérdé­seit, és innen indult a vámos­­gálfalvi csatába. Arra utalva, hogy Bem tábornok nem tudott magyarul, úgy vélte: „A szabad­ságot nem lehet sem államha­tárokkal, sem nyelvi korlátokkal járomba terelni." Figyelmez­tetett: az 1848-as forradalom pozitív üzenetére nagy szük­ségünk van, hiszen ma is korlá­tok között, általános szegény­ségben élünk, nem rendezték a tulajdonok visszaadását, az állami nemzetiségi oktatást. Köszöntötte az önálló erdélyi magyar egyetem létrehozását, s kérte: ennek legyenek részei a marosvásárhelyi magyar egye­temi karok, részlegek. Óvott attól, hogy az erdélyi magyarság az erdélyi németség sorsára jusson, kiknek templomait a szó szoros értelmében belepi a fű.­­ Ölvedi Zsolt a Maros megyei RMDSZ alelnökeként a vásár­helyi ifjak nevében is szólt arról, hogy a negyvennyolcas márciusi ifjak célkitűzései közül sok ma is érvényes, hiszen munkánk ered­ményei, akárcsak akkor, csak részben illetnek minket, annak ellenére, hogy Románia adózó polgárai vagyunk. Akadályokba ütközik az állami egyetemeken a magyar struktúra visszaállítása, kialakítása. Ma is számolni kell azzal, hogy a szövetségesek cser­ben hagyják az erdélyi magyar­ságot. Az ünnepség Ferenczi István és Kilyén Ilka színmű­vészek szavalataival, a magyar és székely himnusz eléneklésével majd koszorúzással ért véget. A Kincses Előd megyei elnök felhí­vására március 15-én délelőtt Nicolae Balcescu marosvásár­helyi szobrát is megkoszorúzták. A Maros megyei prefektúra, a Demokrata Párt, és Keresztény­demokrata Nemzeti Parasztpárt válaszolt az RMDSZ f­elhívására. A szobornál rövid ünnepi meg­emlékező beszédet mondott Kincses Előd és Fodor Imre pol­gármester. Az ellenzéki pártok távol tartották magukat a ko­szorúzástól, és nem jelent meg a Liberális Párt sem, pedig a tavaly egyedül e párt megyei szervezete vett részt a megemlé­kezésen, de nem koszorúzott. A Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetséget elmulasztották meg­hívni, ezt sérelmezte Eugen Crisan, a párt megyei elnöke. A marosvásárhelyi MADISZ a Bernády-téri Teleki-házon levő Petőfi-emléktáblát koszorúzta meg és más intézmények, szerve­zetek is elhelyezték a kegyelet virágait. Sip­os Levente, a MADISZ elnöke mondott beszél­det. Majd rövid ünnepi műsor zárta a rendezvényt. (Máthé Éva) ÉBRESZTŐ (Folytatás az I. oldalról) EBESZ kisebbségügyi főbiz­tosa, Max van der Stoel úr, a magyar állami egyetem hely­reállításának demokratikus jogát figyelmen kívül hagyva, az ún. multikulturális egyetem kiépítésén fáradozik... Tíz év után, ki tudja há­­nyadszorra már, újból csak „kegyes” hallgatásra vagyunk kárhoztatva. Az amerikai kü­lügyminisztérium évi ország­­jelentése felette kedvezően ítéli meg a romániai magyar­ság helyzetét. Petre Roman külügyminiszter szerint „Romá­niában a kisebbségi kérdés példaértékűen van megold­va”. Szövetségi elnökünk pe­dig azt állítja, hogy orszá­gunkban „az utóbbi három évben fontos lépések történ­tek a kisebbségek kérdései­nek megoldásában”. Az RMDSZ megalakulásá­nak 10. évfordulóján tartott ünnepségek legtöbbjére a hivatalos központi elégedett­ség volt jellemző. „Miénk itt a tér” hangzott a január 15-i, marosvásárhelyi jubileumi Gálán. Miközben egész Er­délyben egyértelműen tovább tart az erdélyi magyarság Trianon után elkezdődött, ál­talános jogfosztása és pusz­tulása. Igaz, lehet, hogy tet­szetősebb „kiadásban” és „demokratikusabb” formában, mint ahogy öt, tíz vagy húsz évvel ezelőtt történt... Abba a fonák helyzetbe ke­rültünk, hogy manapság, az össztársadalmi elégedetlen­ség, az általános sztrájkok és tiltakozások idején, az erdélyi gyorság sorsával és hely­ével - látszólag - elége­dettebb, mint példának oká­ma fetével ért, a tanügyiek, a vasúti munkások vagy éppenséggel a bányászok... A romániai magyarságot az eltelt tíz év alatt újból elal­tatták. De az ország egész lakosságát, a románságot is folyamatos módon, hasonló­képpen altatják, altatják és vezetik félre. Tíz évvel a romániai forra­dalom, valamint a vásárhelyi „fekete március” után, a vál­ságból válságba sodródó Ro­mánia érdekében - s ha tet­szik­­ az egykori, s máig le­­leplezetlen tömeggyilkosok miatt, vagy éppen Sütő And­rás író brutálisan kivert sze­me okán - változatlan érvé­nyességgel hirdetnünk kell, hogy: Talpra magyar! és Ébredj román! Húsvét, illetve Nagycsü­törtök közeledtén, Dsida Je­nővel együtt, újból ott találjuk magunkat a kocsárdi állo­máson. „Csatlakozás” híján ott, „a kocsárdi váróterem­ben”, ahol nagy erdélyi köl­tőnket „tompa borzalom” fogta el, „mély állati félelem", ahol „nyirkos éj volt, és hideg sötét volt"; és „Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt, és mind aludtak”. A tanít­ványok nem bírtak Krisztussal virrasztani egy óra hosszát. (Mf. 26.) Ébredésre van szükség, újból. Ébresztőt fúj Andrei Mure­­sanu­­ a románoknak. Kós Károly Kiáltó Szava­­ Erdély, Bánság, Kőrösvidék és Máramaros magyarságá­nak (1921). Március idusán „A jog­sza­badság, virtus őrtornyának Harangjait zúgatja” Kölcsey­­vel - Petőfi: „Az alvó nemze­tet felkölteni” (Szász Ká­roly). És: „Atlantisz harangoz” (Reményik Sándor). „Ideje van a szólásnak” - valljuk a Prédikátorral, ez esetben akár éppen a tiszai cián- és ólomszennyezés sokkoló erejével. „Talpra magyar!” - mondjuk Petőfivel, a szólás idején és jogán. És várjuk, reméljük, hogy ezután minden délben, végre tisztán csendüljenek fel Európa harangjai... Marosvásárhely, 2000. március 15. Holnapi számunkban foly­tatjuk az erdélyi március 15-i eseményekről szóló beszá­molóink közlését Aradról, Kolozsvárról, Kézdivásár­­helyről, Temesvárról, Nagy­bányáról, Margittáról, Zilah­­ról, Szatmárnémetiből, Gyer­­gyószentmiklósról, Beszterce- Naszód megyéből. Március 15-e Nagyváradon: A költő visszatér (E-mailen) - Egyperces ha­rangszóval kezdődött Nagy­váradon az 1848-as ünnepi megemlékezés. A nagyvára­diak elsőként Rulikowski Kázmér síremlékét koszo­­rúzták meg, majd a városi temetőből a Balcescu-szobor felé indultak. A menet élén az érmihályfalvi Nyíló Akác népi tánccsoport haladt. Ezzel egyidőben az ünneplők egy másik csoportja Nicolae Balcescu szobránál helyezték el a megemlékezés koszorúit, majd csatlakoztak a temető irányából érkezőkhöz. Ezu­tán a felvonulókat a borsi népi tánccsoport vezette a Szent László tér, valamint a Bémer tér felé. Szacsvay Imre szobrától a Partiumi Keresztény Egyetem tánccso­portjának vezetésével vonul­tak tovább a jelenlevők, a Fő utcán keresztül a Pét­er­fi - szobor felé. A Barátok temp­loma előtt a szervezők közel 150 fáklyát osztottak szét a felvonulók között. A megemlékezők Petőfi Sándor szobránál elhelyezték a kegyelet koszorúit, majd a fáklyás menet a Bazilika felé vette útját. A sort ezúttal a micskei Görböc népi tánc­­együttes vezette. A Bazili­kában a római katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius egyház képvi­selői mondtak ünnepi beszé­det, majd Kapy István, az RMDSZ megyei elnöke szólt az egybegyűltekhez. Este a nyíregyházi Mandala Dal­színház mutatta be Koltay- Páskándi A költő visszatér című zenés darabját a Nagy­váradi Színházban. (Józsa Tímea) A mmE Március 15-e Székelyudvarhelyen: Újra áll a Vasszékely (E-mailen)­­ Az ünnep déli 12 órakor kezdődött a Márton Áron téren. Harangzúgás köze­pette vonultak be a lovas huszá­rok, nem sokkal utána a Műve­lődési Ház egyesített kórusa a Himnuszra hangolt. A megnyitó beszédet Szász Jenő polgár­mester mondta, majd Sarkadi Zoltán színművész Petőfi Sán­dor: Nemzeti dal című versét szavalta. Deutsch Tamás, a Ma­gyar Köztársaság kormányának ifjúsági és sportminisztere, miu­tán Orbán Viktor kormányfő üzenetét és személyes jókíván­ságait tolmácsolta, ugyancsak beszédet mondott. Eckstein- Kovács Péter, Románia kor­mányának kisebbségi minisztere Mugur Isarescu kormányfő szívélyes üdvözletét tolmácsol­ta. Verset mondott Sütő Udvari András (Ady: Intés az őrzők­höz). Beszédet mondott továbbá Antal István, a városi RMDSZ elnöke, a kárpátaljai Popovics Béla, a Magyar Ifjúsági Konfe­rencia (MIK) képviselője. E fórum munkálatai épp e napok­ban folynak Székelyudvar­helyen. • Az idei Március 15. azért is rendhagyó volt, mert a kortárs város szobrot állított (újra), amely tulajdonképpen első világháborús emlékmű, míg csak az impériumváltás össze nem törte. A Vasszékelyről van szó, amely az anyag paradoxo­­naként először fában, most pedig bronzban jelent meg. Ez a mai bronz Szabó János helyi szobrászművész alkotása. Az avatóbeszédet - amely emlékbe­­széd volt a két világháborúban elesett udvarhelyi katonák fölött - Katona Béla mondta, akinek édesapja szintén a harcmezőn maradt. Koszorúztak a háborús hősök hozzátartozói, csak ezután helyezték el a talapzaton a román és magyar kormány, az RMDSZ, Magyarország buka­resti nagykövetsége, a Magya­rok Világszövetsége koszorúit, majd a különböző helyi, anyaor­szági, illetve a környező álla­mokban létrehozott társadalmi szervezetek, egyesületek, köza­lapítványok, polgári körök, egy­letek következtek, amelyek így vagy úgy kulturális, szakmai­­gazdasági, generációs vagy egy­szerűen de annál hatásosabban csak baráti kapcsolatokat ápol­nak Udvarhellyel s az udvar­helyiekkel. • A déli ünnepséget a Szózat és a Székely Himnusz zárta. Délután a Művelődési Házban folytatódott a műsor. A grafikai kiállítást a bukaresti magyar kulturális központ ren­dezte be. Este 7-től pedig zenés­táncos műsor volt, a márcfalvi gyerekegyüttes és az Udvarhely Táncműhely profi táncosainak fellépésével. (Oláh István) záróral az utolsó hírek Március 15-e Csíkszeredában: Petőfi él... (E-mailen) - A Csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola rendez­vénysorozatának egyik kiemelkedő eseménye a névadó költő szobrának leleplezése volt március 14-én az intézmény előtt. Az iskola fennállásának 120. évfordulóján, a magyar államiság emlékévében Eresei Ferenc és Nagy Ödön 1994-ben megálmodott alkotásukat öntötték bronzba - mondta Kiss Ernő igazgató, aki ezúttal megköszönte a támogatók és a szülők segítségét az álom megvalósításában. Petőfi igazi drágaköveket szórt közénk - hangzott el a tanulók közvetlen vallomása egy diáktársuk tolmácsolásában, hozzátéve: engedd, hogy kezet szorítsunk veled, mint itt­ jártadkor a székelyek. A nagy magyar költő alföldjéről érkezett jánoshalmi Hunyadi János Iskola igazgatója a magyarországi testvériskolák küldöttsége nevében köszöntötte az ünneplő közönséget, aki személyes hangnemben vallotta, hogy magyarságot tanulni a székelyekhez jönnek, akiknek minden csepp vére még mindig drága gyöngyöt ér. A történelmi egyházak képviselői megáldották Petőfi Sándor mellszobrát, a szavalatok és a költő meg­zenésített verseinek eléneklése után a résztvevők koszorúkkal adóztak emlékének. Az ünnepségen részt vettek Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor megyei tanácselnök, dr. Csedő Csaba polgármester, Biró Albin és Erdei István alpolgármesterek, a Megyei Tanfelügyelőség képviselői. (Hátsekné Kovács Kinga) Nyergestető, 2000 • Fotó: DACZÓ DÉNES / Csíkszereda : Gál Sándor Csíkszeredai szobránál is koszorúztak • Fotó: DACZÓ DÉNES / Csíkszereda ■ ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ - kiadja a Transit Rt. Postacím: Bankszámla: 79776 Bucuresti 33. Piata Presei Libere 1. 251101104704009545018 (lej) - BANC POST S.A. Palat C.F.R. 2511000015433 (valuta) — Banca de Credit „PÁTER” S.A. - Bucuresjti (Szerkeszti az RMSZ szerkesztőbizottsága: GYARMATH JÁNOS (főszerkesztő, az igazgatótanács elnöke) • CSERE GÁBOR (szerkesztőségi főtitkár, igazgatótanácsi tag) • FERENCZ L. IMRE (főszerkesztő-helyettes,­­ igazgatótanácsi tag) • SIKE LAJOS (igazgatótanácsi tag) • DEÁK LEVENTE (jogi tájékoztatás) • Gazdasági­­ igazgató, igazgatótanácsi tag: FARKAS E. ZOLTÁN. reklámokat, apróhirdetéseket személyesen a Transit Rt. titkárságán, illetve a 224 36 68- s telefon-, vagy telefax-számaink egyikén, továbbá vidéki tudósítóink révén lehet feladni. Tarifáink: a napi árfolyamon 1 USA-dollárnak megfelelő lej, négyzetcentiméterenként (kie­dződés: Transit S.A. • Nyomda: Tipográfia CONCORDIA, Bucuresti • ISSN 1221-2423 ... S.A. Március 15-e Sepsiszentgyörgyön: Nem csak a szél okolható (E-mailen)­­ A március 15-i ünnepi megemlékezések már szerda délelőtt folyamán megkezdődtek Sepsiszentgyörgyön. A kegyelet koszorúit helyezték el a város és megye elöljárói, az RMDSZ képviselői, a Nemzeti Liberális Platform Reform Tömörülése, civil szervezetek, iskolák, intézmények képviselői az Epres tetői emlékműnél, a Szemerja negyedi Váradi-Bartalis kőtömbös kop­jafánál, a Lábas Háznál, a Csíki negyedi Gábor Áron és Nicolae Balcescu szobroknál, az őrkői Váradi-Bartalis vesztőhelyen, a református vártemplom cintermében és a vártemplomi temető­­kertben, a katolikus, valamint a szemerjai református temetőkben a negyvennyolcas honvédek sírjánál. Délután a Gábor Áron emlék­táblánál koszorúztak, majd a központi park 1848-49-es emlékmű­vénél. Az emlékünnepségre idén is az ünneplőbe öltöztetett Kisstadionban került sor, ahol a szemerkélő eső, fel-felélénkü­lő szél ellenére is becslésünk szerint mintegy tízezres tömeg gyűlt össze. Fiatalok és öregek ezrei hallgatták a város polgármestere, Albert Almos ünnepi beszédét, Mugur Isarescu román, valamint Orbán Victor magyar kormányfő üzenetét. A város meghívottja ez alkalommal Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnökhelyettese, és a szövetség Erdélyi Társaságának elnöke volt. Az egyetlen dolog, ami zavarólag hatott, hogy a stadionból kiszo­rultak tömege vajmi keveset hallhatott az elhangzott beszédekből, és valószínűleg nem csak a szél okolható ezért. (Éltes Enikő)

Next