Romániai Magyar Szó, 2000. március (12. évfolyam, 3344-3374. szám)
2000-03-17 / 3360. szám
2000. március 17. Március 15-e Marosvásárhelyen: „Itthon vagyunk, mégsem egyenlők!” (E-mailen) Becslések szerint mintegy ötezren gyűltünk egybe a marosvásárhelyi Postaréten, hogy ismét megemlékezzünk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke megköszönte az egybegyűlt marosvásárhelyieknek, hogy úrrá lettek csalódásaikon, kudarcaikon, és újra ünnepeltek. Mint mondotta: „A magyar nép szabadságvágyát nem tudta kioltani sem a Bach sem a Ceausescukorszak. Kell legyen bennünk annyi önbecsülés, hogy forradalmár elődeink mércéjéhez igazodva ne csak beszéljünk, hanem cselekedjünk is." Mugur Isarescu kormányfőnek az ünneplőkhöz küldött üzenetét Burkhardt Árpád aprefektus olvasta fel. Deutsch Tamás, magyar ifjúsági és sportminiszter Orbán Viktor Mugur Isarescuhoz és az erdélyi ünneplőkhöz küldött üzenetét tolmácsolta. Az ünnepségen jelen volt és koszorúzott Szűcs Ferenc, a Magyar Köztársaság romániai nagykövete, és Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársa. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a világ minden magyarjához szólt a marosvásárhelyi Postarétről, ahol egykor a székely vértanúkat kivégezték. De másokhoz is, minden szabadságszerető emberhez intézte szavait magyarokhoz, és nem magyarokhoz. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy tíz évvel ezelőtt Temesváron énekelték el először - sok évtizedes elnyomás után szabadon - a Desteaptate románé - Ébredj, román című nemzeti dalt, mely a rendszerváltás után Románia himnuszává vált. Akkor, az országos ébredés közepette Petőfi Nemzeti dala is felszabadult a tilalom alól. Úgy véli, ma aktuálisabb, mint valaha a „ Talpra magyar!" és az „Ébredj román!" . Fodor Imre marosvásárhelyi polgármester arra emlékeztette a gyülekezetet, hogy Marosvásárhely fiataljai is megvívták a maguk forradalmát. A város az 1848-49-es események idején példát mutatott. Bem Marosvásárhelyt támaszponttá jelölte ki, és innen sikerült megoldania a Székelyföld katonai megszervezésének fő kérdéseit, és innen indult a vámosgálfalvi csatába. Arra utalva, hogy Bem tábornok nem tudott magyarul, úgy vélte: „A szabadságot nem lehet sem államhatárokkal, sem nyelvi korlátokkal járomba terelni." Figyelmeztetett: az 1848-as forradalom pozitív üzenetére nagy szükségünk van, hiszen ma is korlátok között, általános szegénységben élünk, nem rendezték a tulajdonok visszaadását, az állami nemzetiségi oktatást. Köszöntötte az önálló erdélyi magyar egyetem létrehozását, s kérte: ennek legyenek részei a marosvásárhelyi magyar egyetemi karok, részlegek. Óvott attól, hogy az erdélyi magyarság az erdélyi németség sorsára jusson, kiknek templomait a szó szoros értelmében belepi a fű. Ölvedi Zsolt a Maros megyei RMDSZ alelnökeként a vásárhelyi ifjak nevében is szólt arról, hogy a negyvennyolcas márciusi ifjak célkitűzései közül sok ma is érvényes, hiszen munkánk eredményei, akárcsak akkor, csak részben illetnek minket, annak ellenére, hogy Románia adózó polgárai vagyunk. Akadályokba ütközik az állami egyetemeken a magyar struktúra visszaállítása, kialakítása. Ma is számolni kell azzal, hogy a szövetségesek cserben hagyják az erdélyi magyarságot. Az ünnepség Ferenczi István és Kilyén Ilka színművészek szavalataival, a magyar és székely himnusz eléneklésével majd koszorúzással ért véget. A Kincses Előd megyei elnök felhívására március 15-én délelőtt Nicolae Balcescu marosvásárhelyi szobrát is megkoszorúzták. A Maros megyei prefektúra, a Demokrata Párt, és Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt válaszolt az RMDSZ felhívására. A szobornál rövid ünnepi megemlékező beszédet mondott Kincses Előd és Fodor Imre polgármester. Az ellenzéki pártok távol tartották magukat a koszorúzástól, és nem jelent meg a Liberális Párt sem, pedig a tavaly egyedül e párt megyei szervezete vett részt a megemlékezésen, de nem koszorúzott. A Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetséget elmulasztották meghívni, ezt sérelmezte Eugen Crisan, a párt megyei elnöke. A marosvásárhelyi MADISZ a Bernády-téri Teleki-házon levő Petőfi-emléktáblát koszorúzta meg és más intézmények, szervezetek is elhelyezték a kegyelet virágait. Sipos Levente, a MADISZ elnöke mondott beszéldet. Majd rövid ünnepi műsor zárta a rendezvényt. (Máthé Éva) ÉBRESZTŐ (Folytatás az I. oldalról) EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, Max van der Stoel úr, a magyar állami egyetem helyreállításának demokratikus jogát figyelmen kívül hagyva, az ún. multikulturális egyetem kiépítésén fáradozik... Tíz év után, ki tudja hányadszorra már, újból csak „kegyes” hallgatásra vagyunk kárhoztatva. Az amerikai külügyminisztérium évi országjelentése felette kedvezően ítéli meg a romániai magyarság helyzetét. Petre Roman külügyminiszter szerint „Romániában a kisebbségi kérdés példaértékűen van megoldva”. Szövetségi elnökünk pedig azt állítja, hogy országunkban „az utóbbi három évben fontos lépések történtek a kisebbségek kérdéseinek megoldásában”. Az RMDSZ megalakulásának 10. évfordulóján tartott ünnepségek legtöbbjére a hivatalos központi elégedettség volt jellemző. „Miénk itt a tér” hangzott a január 15-i, marosvásárhelyi jubileumi Gálán. Miközben egész Erdélyben egyértelműen tovább tart az erdélyi magyarság Trianon után elkezdődött, általános jogfosztása és pusztulása. Igaz, lehet, hogy tetszetősebb „kiadásban” és „demokratikusabb” formában, mint ahogy öt, tíz vagy húsz évvel ezelőtt történt... Abba a fonák helyzetbe kerültünk, hogy manapság, az össztársadalmi elégedetlenség, az általános sztrájkok és tiltakozások idején, az erdélyi gyorság sorsával és helyével - látszólag - elégedettebb, mint példának okáma fetével ért, a tanügyiek, a vasúti munkások vagy éppenséggel a bányászok... A romániai magyarságot az eltelt tíz év alatt újból elaltatták. De az ország egész lakosságát, a románságot is folyamatos módon, hasonlóképpen altatják, altatják és vezetik félre. Tíz évvel a romániai forradalom, valamint a vásárhelyi „fekete március” után, a válságból válságba sodródó Románia érdekében - s ha tetszik az egykori, s máig leleplezetlen tömeggyilkosok miatt, vagy éppen Sütő András író brutálisan kivert szeme okán - változatlan érvényességgel hirdetnünk kell, hogy: Talpra magyar! és Ébredj román! Húsvét, illetve Nagycsütörtök közeledtén, Dsida Jenővel együtt, újból ott találjuk magunkat a kocsárdi állomáson. „Csatlakozás” híján ott, „a kocsárdi váróteremben”, ahol nagy erdélyi költőnket „tompa borzalom” fogta el, „mély állati félelem", ahol „nyirkos éj volt, és hideg sötét volt"; és „Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt, és mind aludtak”. A tanítványok nem bírtak Krisztussal virrasztani egy óra hosszát. (Mf. 26.) Ébredésre van szükség, újból. Ébresztőt fúj Andrei Muresanu a románoknak. Kós Károly Kiáltó Szava Erdély, Bánság, Kőrösvidék és Máramaros magyarságának (1921). Március idusán „A jogszabadság, virtus őrtornyának Harangjait zúgatja” Kölcseyvel - Petőfi: „Az alvó nemzetet felkölteni” (Szász Károly). És: „Atlantisz harangoz” (Reményik Sándor). „Ideje van a szólásnak” - valljuk a Prédikátorral, ez esetben akár éppen a tiszai cián- és ólomszennyezés sokkoló erejével. „Talpra magyar!” - mondjuk Petőfivel, a szólás idején és jogán. És várjuk, reméljük, hogy ezután minden délben, végre tisztán csendüljenek fel Európa harangjai... Marosvásárhely, 2000. március 15. Holnapi számunkban folytatjuk az erdélyi március 15-i eseményekről szóló beszámolóink közlését Aradról, Kolozsvárról, Kézdivásárhelyről, Temesvárról, Nagybányáról, Margittáról, Zilahról, Szatmárnémetiből, Gyergyószentmiklósról, Beszterce- Naszód megyéből. Március 15-e Nagyváradon: A költő visszatér (E-mailen) - Egyperces harangszóval kezdődött Nagyváradon az 1848-as ünnepi megemlékezés. A nagyváradiak elsőként Rulikowski Kázmér síremlékét koszorúzták meg, majd a városi temetőből a Balcescu-szobor felé indultak. A menet élén az érmihályfalvi Nyíló Akác népi tánccsoport haladt. Ezzel egyidőben az ünneplők egy másik csoportja Nicolae Balcescu szobránál helyezték el a megemlékezés koszorúit, majd csatlakoztak a temető irányából érkezőkhöz. Ezután a felvonulókat a borsi népi tánccsoport vezette a Szent László tér, valamint a Bémer tér felé. Szacsvay Imre szobrától a Partiumi Keresztény Egyetem tánccsoportjának vezetésével vonultak tovább a jelenlevők, a Fő utcán keresztül a Péterfi - szobor felé. A Barátok temploma előtt a szervezők közel 150 fáklyát osztottak szét a felvonulók között. A megemlékezők Petőfi Sándor szobránál elhelyezték a kegyelet koszorúit, majd a fáklyás menet a Bazilika felé vette útját. A sort ezúttal a micskei Görböc népi táncegyüttes vezette. A Bazilikában a római katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius egyház képviselői mondtak ünnepi beszédet, majd Kapy István, az RMDSZ megyei elnöke szólt az egybegyűltekhez. Este a nyíregyházi Mandala Dalszínház mutatta be Koltay- Páskándi A költő visszatér című zenés darabját a Nagyváradi Színházban. (Józsa Tímea) A mmE Március 15-e Székelyudvarhelyen: Újra áll a Vasszékely (E-mailen) Az ünnep déli 12 órakor kezdődött a Márton Áron téren. Harangzúgás közepette vonultak be a lovas huszárok, nem sokkal utána a Művelődési Ház egyesített kórusa a Himnuszra hangolt. A megnyitó beszédet Szász Jenő polgármester mondta, majd Sarkadi Zoltán színművész Petőfi Sándor: Nemzeti dal című versét szavalta. Deutsch Tamás, a Magyar Köztársaság kormányának ifjúsági és sportminisztere, miután Orbán Viktor kormányfő üzenetét és személyes jókívánságait tolmácsolta, ugyancsak beszédet mondott. Eckstein- Kovács Péter, Románia kormányának kisebbségi minisztere Mugur Isarescu kormányfő szívélyes üdvözletét tolmácsolta. Verset mondott Sütő Udvari András (Ady: Intés az őrzőkhöz). Beszédet mondott továbbá Antal István, a városi RMDSZ elnöke, a kárpátaljai Popovics Béla, a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) képviselője. E fórum munkálatai épp e napokban folynak Székelyudvarhelyen. • Az idei Március 15. azért is rendhagyó volt, mert a kortárs város szobrot állított (újra), amely tulajdonképpen első világháborús emlékmű, míg csak az impériumváltás össze nem törte. A Vasszékelyről van szó, amely az anyag paradoxonaként először fában, most pedig bronzban jelent meg. Ez a mai bronz Szabó János helyi szobrászművész alkotása. Az avatóbeszédet - amely emlékbeszéd volt a két világháborúban elesett udvarhelyi katonák fölött - Katona Béla mondta, akinek édesapja szintén a harcmezőn maradt. Koszorúztak a háborús hősök hozzátartozói, csak ezután helyezték el a talapzaton a román és magyar kormány, az RMDSZ, Magyarország bukaresti nagykövetsége, a Magyarok Világszövetsége koszorúit, majd a különböző helyi, anyaországi, illetve a környező államokban létrehozott társadalmi szervezetek, egyesületek, közalapítványok, polgári körök, egyletek következtek, amelyek így vagy úgy kulturális, szakmaigazdasági, generációs vagy egyszerűen de annál hatásosabban csak baráti kapcsolatokat ápolnak Udvarhellyel s az udvarhelyiekkel. • A déli ünnepséget a Szózat és a Székely Himnusz zárta. Délután a Művelődési Házban folytatódott a műsor. A grafikai kiállítást a bukaresti magyar kulturális központ rendezte be. Este 7-től pedig zenéstáncos műsor volt, a márcfalvi gyerekegyüttes és az Udvarhely Táncműhely profi táncosainak fellépésével. (Oláh István) záróral az utolsó hírek Március 15-e Csíkszeredában: Petőfi él... (E-mailen) - A Csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola rendezvénysorozatának egyik kiemelkedő eseménye a névadó költő szobrának leleplezése volt március 14-én az intézmény előtt. Az iskola fennállásának 120. évfordulóján, a magyar államiság emlékévében Eresei Ferenc és Nagy Ödön 1994-ben megálmodott alkotásukat öntötték bronzba - mondta Kiss Ernő igazgató, aki ezúttal megköszönte a támogatók és a szülők segítségét az álom megvalósításában. Petőfi igazi drágaköveket szórt közénk - hangzott el a tanulók közvetlen vallomása egy diáktársuk tolmácsolásában, hozzátéve: engedd, hogy kezet szorítsunk veled, mint itt jártadkor a székelyek. A nagy magyar költő alföldjéről érkezett jánoshalmi Hunyadi János Iskola igazgatója a magyarországi testvériskolák küldöttsége nevében köszöntötte az ünneplő közönséget, aki személyes hangnemben vallotta, hogy magyarságot tanulni a székelyekhez jönnek, akiknek minden csepp vére még mindig drága gyöngyöt ér. A történelmi egyházak képviselői megáldották Petőfi Sándor mellszobrát, a szavalatok és a költő megzenésített verseinek eléneklése után a résztvevők koszorúkkal adóztak emlékének. Az ünnepségen részt vettek Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor megyei tanácselnök, dr. Csedő Csaba polgármester, Biró Albin és Erdei István alpolgármesterek, a Megyei Tanfelügyelőség képviselői. (Hátsekné Kovács Kinga) Nyergestető, 2000 • Fotó: DACZÓ DÉNES / Csíkszereda : Gál Sándor Csíkszeredai szobránál is koszorúztak • Fotó: DACZÓ DÉNES / Csíkszereda ■ ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ - kiadja a Transit Rt. Postacím: Bankszámla: 79776 Bucuresti 33. Piata Presei Libere 1. 251101104704009545018 (lej) - BANC POST S.A. Palat C.F.R. 2511000015433 (valuta) — Banca de Credit „PÁTER” S.A. - Bucuresjti (Szerkeszti az RMSZ szerkesztőbizottsága: GYARMATH JÁNOS (főszerkesztő, az igazgatótanács elnöke) • CSERE GÁBOR (szerkesztőségi főtitkár, igazgatótanácsi tag) • FERENCZ L. IMRE (főszerkesztő-helyettes, igazgatótanácsi tag) • SIKE LAJOS (igazgatótanácsi tag) • DEÁK LEVENTE (jogi tájékoztatás) • Gazdasági igazgató, igazgatótanácsi tag: FARKAS E. ZOLTÁN. reklámokat, apróhirdetéseket személyesen a Transit Rt. titkárságán, illetve a 224 36 68- s telefon-, vagy telefax-számaink egyikén, továbbá vidéki tudósítóink révén lehet feladni. Tarifáink: a napi árfolyamon 1 USA-dollárnak megfelelő lej, négyzetcentiméterenként (kiedződés: Transit S.A. • Nyomda: Tipográfia CONCORDIA, Bucuresti • ISSN 1221-2423 ... S.A. Március 15-e Sepsiszentgyörgyön: Nem csak a szél okolható (E-mailen) A március 15-i ünnepi megemlékezések már szerda délelőtt folyamán megkezdődtek Sepsiszentgyörgyön. A kegyelet koszorúit helyezték el a város és megye elöljárói, az RMDSZ képviselői, a Nemzeti Liberális Platform Reform Tömörülése, civil szervezetek, iskolák, intézmények képviselői az Epres tetői emlékműnél, a Szemerja negyedi Váradi-Bartalis kőtömbös kopjafánál, a Lábas Háznál, a Csíki negyedi Gábor Áron és Nicolae Balcescu szobroknál, az őrkői Váradi-Bartalis vesztőhelyen, a református vártemplom cintermében és a vártemplomi temetőkertben, a katolikus, valamint a szemerjai református temetőkben a negyvennyolcas honvédek sírjánál. Délután a Gábor Áron emléktáblánál koszorúztak, majd a központi park 1848-49-es emlékművénél. Az emlékünnepségre idén is az ünneplőbe öltöztetett Kisstadionban került sor, ahol a szemerkélő eső, fel-felélénkülő szél ellenére is becslésünk szerint mintegy tízezres tömeg gyűlt össze. Fiatalok és öregek ezrei hallgatták a város polgármestere, Albert Almos ünnepi beszédét, Mugur Isarescu román, valamint Orbán Victor magyar kormányfő üzenetét. A város meghívottja ez alkalommal Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnökhelyettese, és a szövetség Erdélyi Társaságának elnöke volt. Az egyetlen dolog, ami zavarólag hatott, hogy a stadionból kiszorultak tömege vajmi keveset hallhatott az elhangzott beszédekből, és valószínűleg nem csak a szél okolható ezért. (Éltes Enikő)