Romániai Magyar Szó, 2002. január (14. évfolyam, 3995-4023. szám)

2002-01-03 / 3995. szám

Új sorozat 3995. szám 2002. január 3., CSÜTÖRTÖK Ára: előfizetőknek 1923, darabonként 3000 lej Tel.: 224 29 62, 222 58 02, 224 36 68 Fax: 224 28 48, 222 94 41 E-mail: rmsz@pcnet.ro Bucuresti, Piața Presei Libere­­ INTERNETEN az RMSz az alábbi címről hívható le: http://www.hhrf.org/rmsz Január közepétől lehet magyar igazolványt igényelni (Temesvár) • Ezt tudtuk meg a temes megyei RMDSZ 2001. évi utolsó sajtókonferenciáján, amelyen Toró T. Tibor parla­menti képviselő mellett a szerve­zet temesvári és Temes megyei önkormányzati képviselői is részt vettek. A kedvezménytör­vény alkalmazását biztosító bán­sági iroda vezetője Vetési Zol­tán, a négy temesvári és négy vi­déki irodai kirendeltségnek to­vábbi tíz alkalmazottja van. Az igénylések begyűjtése január kö­zepén indul, a további teendőkről egyelőre nem sikerült többet megtudnunk. Az évzáró, pezsgős sajtókonferencián Halász Ferenc elnök beszámolt a szervezeti élet legfontosabb eseményeiről. Toró T. Tibor a parlamentben eltöltött első félév mérlegét vonta meg. Mint a parlament alsóházának nemzetbiztonsági bizottságának tagja, Toró T. Tibor januártól beiratkozott a Nemzetvédelmi Kollégium (Colegiul National pentru Aparare) továbbképző tan­folyamára. Ami az RMDSZ-PSD együttműködés folytatását illeti, a bánsági képviselő kijelentette: csak mindkét fél számára elő­nyös és bárki által átlátható együttműködési szerződést támo­gatna. Az évzáró sajtókonferen­cia koccintással és évvégi jókíván­ságokkal zárult. (Pataki Zoltán) Menyhal és jeges fürdő, avagy színes csoport hófehér mezőben • Marosvásárhelyi horgászok szilveszteréről szóló riport a pénteki számban • Fotó: Máthé Éva / RMSZ Jókívánság az új év hajnalán Az RMDSZ országos vezetősége nevében boldog, eredmények­ben gazdag új esztendőt kívánunk szövetségünk minden tagjának, minden romániai magyarnak. Adjon nekünk az új év erőt, egészséget, hitet abban, hogy közös­ségépítő munkálatot folytathassunk, és itt, a szülőföldön jövőt te­remthessünk magunknak. 2001. december 28. MARKÓ BÉLA Miről beszélünk? Belpolitikai feszültség Magyarországon a magyar-román egyetértési nyilatkozat okán (Budapest) • A leköszönt év utolsó hetében a magyar belpolitikai csatározások első vonalában a magyar és román kormányfő által december 22- én aláírt egyetértési nyilatko­zat­­ román állmpolgárok ma­gyarországi munkavállalását érintő pontja - kapcsán folyt a politikai küzdelem. Kormány­párt és ellenzék, eltérő értel­mezést adva a megállapodás­ban foglaltaknak, napokon át elbeszélt egymás mellett, is­mételten jól megkavarva nem csak a belföldi, hanem a hatá­ron túli közvéleményt is a kedvezménytörvény alkalma­zásának munkavállalást érin­tő pontját, főleg a következ­ményeit illetően. Végigkövetve az élesen el­különülő álláspontokat han­goztató nyilatkozatözönt, a vádakat és cáfolatokat, a jó­részt csupán jóslatoknak mi­nősíthető előrejelzéseket, és összevetve az egyetértési nyi­latkozatba foglaltakkal, fel­merült bennünk a kérdés: tulajdonképpen miről is szól ez az egész vita, miről is beszélünk? Összefoglalva a tényeket: adva van egy ro­mán-magyar politikai vitát le­záró egyetértési dokumen­(Folytatása a 3. oldalon) Sabin Gherman Gyergyószentmiklóson Eltűntek a reklámnaptárak (Gyergyószentmiklós) • Nem maradt üres szék a helybeli Ko­rona nagytermében december 29-én a Sabin Ghermannal ren­dezett találkozón, melyre az Erdély-Bánság Liga elnökét Jakabffy Attila politológus kísérte el. Gherman ismertette alakulata célkitűzéseit, melyek élén az ország történelmi tarto­mányai pénzügyi-önkormányzati önállósága áll, s kitért az európai regionális autonómiák előnyeire, pénzügyi vonatkozásaira is. Megtudtuk, hogy a Liga, azaz az erdélyi autonómia programja le van téve Brüsszelben, az Európai Parlamenthez, s hogy ezt a Liga elnöke­­szerződésértékűnek tekin­ti. Előadásában érintette az Euró­pához való fölzárkózás várható történéseit, az európai alkot­mány, jogrendszer stb. előnyeit. Erdély regionális autonómiáját 2005-re kívánja megvalósítani, részben spanyol, részben német mintára. Kiemelte, hogy az Erdély-Bánság Liga tagjai 80 %­­ban román nemzetiségűek, bi­zonyságaként, hogy Erdély auto­nómiáját elsősorban az erdélyi románság akarja, de felzárkóz­nak mellé magyarok, németek, zsidók is; a Liga alelnökei pél­dául nemzetiségiek. Erdély hagyományaira hivatkozva - már a XVI. században bizonyságot tett a vallási toleranciáról - kie­melte: elsősorban erdélyinek tartja magát, azután románnak. A regionális autonómiák megte­remtésére törvény adta lehetőség van, anélkül, hogy csorbulna az állam egysége. A Liga pártja indulni szándékszik a legköze­lebbi parlamenti választásokon. (Folytatása a 3. oldalon) Egy másmilyen újévi koncert Bécsben: a helybeli Volkstheater-ben a Wiener Tschuschenkapell­e balkáni zenét játszott, amihez néhány néző keringőzött . Fotó: Pénzes Attila / Bécs S­ zilveszter estéjén azt mondotta a Haver: kérlek, be­szélgessünk. Úgy összegyűltek bennem a kérdések, annyira nem tudom, hogy hova tegyem a dolgokat. Egész esztendőben magamban morfondíroztam, nem volt kivel meghányjuk-vessük az ellentmondásokat. Legalább ilyenkor: az évek találkozási pontján ülj le velem cseveg­ni. Te át tudod tekinteni a történéseket, az eseményeket. Bennem tótágast állnak a nyilatkozatok, vélemények. Csak úgy kapkodom a fejemet, amikor jeles személyi­ségeink egymásnak feleselnek. Néha hiába keresem az ok-okozati összefüggéseket. Például mit szólsz ahhoz, hogy országunk, ez az édes, mostoha (édes, mert szülőföldünk, mostoha, mert nem­ úgy bánik velünk, mint a tőlünk különböző gyermekeivel), hol keblére ölel minket, hol arra biztat, hogy nyugodtan beszéljünk magyarul, használjuk helységneveinket, hol meg mostoha atyai szigorral megfedd: ne zengedezzük kedvenc zsoltárunkat... ■--­­De vajon kinek válik ez hátrányára? Kinek fáj a feje attól, hogy amikor magunk között va­gyunk, akár jól is érez­zük magunkat, s azt énekeljük, amitől nekünk valódi ün­nep lesz az ünnep... Miért van az, hogy nekünk kell a vi­lág számára elfogadhatóvá tenni mostohánkat? Hogy azt hirdethesse széltében-hosszában: úgy bánik velünk, mint édes gyermekeivel... Valóság, vagy csak álom csupán, hogy ezután szabadon kóricálhatunk a vén Európában? Miért okoz testvérháborút az anyaországban az, hogy végre valakik megpróbálják végrehajtani több mint nyolc­van év után a Nagy Magyar Családegyesítést? Fájjon ettől másnak a feje! De ne éppen a nemzetnek! Miért mindig a hozzánk való viszonyulás a választási propagandafogás? Hol határon innen, hol határon túl... Mikor leszünk egyenlőek a belgákkal, franciákkal, né­metekkel, hollandusokkal? Mit vétettünk, hogy minket nincstelenséggel, elmaradottsággal büntet a sors? A Haver kérdéseinek vége-hossza nincs. Aztán lassan kibomlik a fehér hópólyából az új esz­tendő. Az elmém is világosodik: ráébredek, hogy a Haver is én vagyok... Ketten vagyunk, faggatjuk egymást. A válaszok benne szunnyadnak a nesztelenül, észrevét­­­­lenül múló időben, melyben voltunk, vagyunk, leszünk.­­Kétmillió embert nem lehet leváltani. Nem lehet egy csa­­l­­ásra eltüntetni. Sem megváltoztatni. Sem örökbe fogad­­­­ni. Se kitagadni. Esetleg elfogadni olyannak/annak, amilyenek/akik va­ I­gyünk. Ahogy vagyunk. Végre hagyni kellene, hogy úgy éljünk, ahogy szeret­nénk: saját erkölcsünk, normáink, ősi törvényeink sze­rint. Mindenki jól járna. A légynek sem ártanánk. MÁTHÉ ÉVA Kérdések a múló időben BARACSDÉNES A XXI. század kérdései Ha érvényesek azok az elem­zések, amelyek szerint a XX. század világtörténelmi értelem­ben valójában 1914-ben, a világ­háborúk korára jelt adó szaraje­vói merénylettel kezdődött és 1989 táján, a „létező szocializ­mus” világának összeomlásával ért véget, akkor alighanem az is tény, hogy az „igazi” XX. század 2002-ben virrad fel. Más megfogalmazással: az a kor, melyet a két világégést hozó, véres totalitarista diktatú­rákat szülő és a velük szembeni ellenállásról emlékezetes XX. század képviselt, voltaképpen 2001. szeptember 11-én ért vé­get. A Világkereskedelmi Köz­pont és a Pentagon elleni me­rényletekkel,­ amelyek nem annyira áldozataik számával írták be magukat a krónikába és életünkbe (bár­­ez a szám is ször­nyűséges volt, különös tekin­tettel arra, hogy békeidőben, ártatlanok haltak meg), hanem a támadás irányával, módjával, jellegével, ködös céljaival. Mindazzal, ami azt jelezte, hogy miközben - a híres Tatár­puszta hőseinek mintájára - a védők a sivatag felől várták az ellenséget, amely abból az irányból sokáig nem jött, mert már nem is jöhetett, az ott és úgy csapott le, ahogy el sem tudták volna képzelni. Természetesen igaz, hogy minden új konfliktus szereplői­nek jórésze az előző technikájá­ból indul ki, nincs is jobb mód a vereségre. A vesztesek mindig lemaradtak egy háborúval, pél­dául a Maginot-vonallal a fran­ciák az első világháborús típusú fenyegetés ellen ásták be magu­kat, megkönnyítve Hitlernek, hogy egyszerűen megkerülje az erődítményeket és hátba támadja a francia sereget. A japánok is védhették volna még egy ideig szigeteiket, ha hála Einsteinnek (Folytatása a 3. oldalon) Szilveszteri árvíz (Ziláh­) • Erdély több vidé­kén, így Szilágy m­egyében is árvízzel ért véget az új évezred első esztendeje. Több övezet­ben a Szamos, a Kraszna, Berettyó és az Almás vízszintje növekedett meg hirtelen, a medrükből kilépett vizek tucatnyi település közel kétszáz lakóházát és 173 gazdasági épületet érintettek. A hirtelen hóolvadást követően vasárnap sok eső és hó hullt, így pl. Zsibón 23,7 liter csapadékot mértek négyzetméterenként. A víz szabad lefolyását jégtor­laszok akadályozták. A Szamos Szurduk község területén, a Kraszna folyó Kraszna, Sar­­m­aság övezetében, a Berettyó áradása pedig Szilágybagost, Szilágynagyfalut, Márkaszé­ket, Lecsmért érintette. A Berettyón Márkaszéknél 404 centis vízállást mértek, ám a Zilah patak is 351 cm-es szintet ért el Szilágyballánál. A pre­­fektúra vezetői a helyszínen jártak, s a katonaság, valamint a csendőrség alakulatai segítet­tek védekezni: jégtáblákat tör­tek, gátat magasítottak. Sze­rencsére emberéletben nem esett kár, ám közel ezer ha mezőgazdasági terület is víz alá került. Az áradás utakat, hidakat rongált, első becslések szerint több mint 2,37 milliárd lejre rúg a kár, a felméréseket a napokban véglegesítik. (Fejér László) (Nagyvárad) • December utol­só napjaiban a hirtelen felmele­gedett idő miatt az addig lehul­lott hó gyorsan elolvadt. Esőzé­sek is voltak, így a Fekete-, a Se­bes-Körös, valamint a Berettyó mentén, egy tucat településre árvizet hozott az új esztendő. A folyókon megindult a jégzajlás is. De a folyókon túl a nagy vizeket tápláló kisebb vizek, patakok duzzadtak meg s léptek ki medrükből. Ünnepi néda­­razgatás helyen ezrek próbálták (Folytatása a 3. oldalon) Kézdivásárhely Európába indul (Sepsiszentgyörgy) • Csü­törtök reggeltől indul útnak az első olyan autóbuszjárat, mely Kézdi­vásárhely­től Budapesten, Bécsen, Salzburgon, Mün­chenen áthaladva Stuttgartig szállítja az utazókat. A járat beindítását a vízumkényszer el­törlése tette lehetővé, de egy­ben tükre a növekvő gazdasági kapcsolatoknak, melyeket egyebek mellett a nadrággyár­tás ugrásszerű növekedése eredményezett, de a külföld felé nyitás lehetséges remé­nyeit is előrejelzi. Itt említjük meg, hogy Kézdivásárhelyről mostanáig Veszprémbe közle­kedett a „legtávolabbi" autó­buszjárat. (Flóra Gábor)

Next