Romániai Magyar Szó, 2002. január (14. évfolyam, 3995-4023. szám)
2002-01-03 / 3995. szám
Új sorozat 3995. szám 2002. január 3., CSÜTÖRTÖK Ára: előfizetőknek 1923, darabonként 3000 lej Tel.: 224 29 62, 222 58 02, 224 36 68 Fax: 224 28 48, 222 94 41 E-mail: rmsz@pcnet.ro Bucuresti, Piața Presei Libere INTERNETEN az RMSz az alábbi címről hívható le: http://www.hhrf.org/rmsz Január közepétől lehet magyar igazolványt igényelni (Temesvár) • Ezt tudtuk meg a temes megyei RMDSZ 2001. évi utolsó sajtókonferenciáján, amelyen Toró T. Tibor parlamenti képviselő mellett a szervezet temesvári és Temes megyei önkormányzati képviselői is részt vettek. A kedvezménytörvény alkalmazását biztosító bánsági iroda vezetője Vetési Zoltán, a négy temesvári és négy vidéki irodai kirendeltségnek további tíz alkalmazottja van. Az igénylések begyűjtése január közepén indul, a további teendőkről egyelőre nem sikerült többet megtudnunk. Az évzáró, pezsgős sajtókonferencián Halász Ferenc elnök beszámolt a szervezeti élet legfontosabb eseményeiről. Toró T. Tibor a parlamentben eltöltött első félév mérlegét vonta meg. Mint a parlament alsóházának nemzetbiztonsági bizottságának tagja, Toró T. Tibor januártól beiratkozott a Nemzetvédelmi Kollégium (Colegiul National pentru Aparare) továbbképző tanfolyamára. Ami az RMDSZ-PSD együttműködés folytatását illeti, a bánsági képviselő kijelentette: csak mindkét fél számára előnyös és bárki által átlátható együttműködési szerződést támogatna. Az évzáró sajtókonferencia koccintással és évvégi jókívánságokkal zárult. (Pataki Zoltán) Menyhal és jeges fürdő, avagy színes csoport hófehér mezőben • Marosvásárhelyi horgászok szilveszteréről szóló riport a pénteki számban • Fotó: Máthé Éva / RMSZ Jókívánság az új év hajnalán Az RMDSZ országos vezetősége nevében boldog, eredményekben gazdag új esztendőt kívánunk szövetségünk minden tagjának, minden romániai magyarnak. Adjon nekünk az új év erőt, egészséget, hitet abban, hogy közösségépítő munkálatot folytathassunk, és itt, a szülőföldön jövőt teremthessünk magunknak. 2001. december 28. MARKÓ BÉLA Miről beszélünk? Belpolitikai feszültség Magyarországon a magyar-román egyetértési nyilatkozat okán (Budapest) • A leköszönt év utolsó hetében a magyar belpolitikai csatározások első vonalában a magyar és román kormányfő által december 22- én aláírt egyetértési nyilatkozat román állmpolgárok magyarországi munkavállalását érintő pontja - kapcsán folyt a politikai küzdelem. Kormánypárt és ellenzék, eltérő értelmezést adva a megállapodásban foglaltaknak, napokon át elbeszélt egymás mellett, ismételten jól megkavarva nem csak a belföldi, hanem a határon túli közvéleményt is a kedvezménytörvény alkalmazásának munkavállalást érintő pontját, főleg a következményeit illetően. Végigkövetve az élesen elkülönülő álláspontokat hangoztató nyilatkozatözönt, a vádakat és cáfolatokat, a jórészt csupán jóslatoknak minősíthető előrejelzéseket, és összevetve az egyetértési nyilatkozatba foglaltakkal, felmerült bennünk a kérdés: tulajdonképpen miről is szól ez az egész vita, miről is beszélünk? Összefoglalva a tényeket: adva van egy román-magyar politikai vitát lezáró egyetértési dokumen(Folytatása a 3. oldalon) Sabin Gherman Gyergyószentmiklóson Eltűntek a reklámnaptárak (Gyergyószentmiklós) • Nem maradt üres szék a helybeli Korona nagytermében december 29-én a Sabin Ghermannal rendezett találkozón, melyre az Erdély-Bánság Liga elnökét Jakabffy Attila politológus kísérte el. Gherman ismertette alakulata célkitűzéseit, melyek élén az ország történelmi tartományai pénzügyi-önkormányzati önállósága áll, s kitért az európai regionális autonómiák előnyeire, pénzügyi vonatkozásaira is. Megtudtuk, hogy a Liga, azaz az erdélyi autonómia programja le van téve Brüsszelben, az Európai Parlamenthez, s hogy ezt a Liga elnökeszerződésértékűnek tekinti. Előadásában érintette az Európához való fölzárkózás várható történéseit, az európai alkotmány, jogrendszer stb. előnyeit. Erdély regionális autonómiáját 2005-re kívánja megvalósítani, részben spanyol, részben német mintára. Kiemelte, hogy az Erdély-Bánság Liga tagjai 80 %ban román nemzetiségűek, bizonyságaként, hogy Erdély autonómiáját elsősorban az erdélyi románság akarja, de felzárkóznak mellé magyarok, németek, zsidók is; a Liga alelnökei például nemzetiségiek. Erdély hagyományaira hivatkozva - már a XVI. században bizonyságot tett a vallási toleranciáról - kiemelte: elsősorban erdélyinek tartja magát, azután románnak. A regionális autonómiák megteremtésére törvény adta lehetőség van, anélkül, hogy csorbulna az állam egysége. A Liga pártja indulni szándékszik a legközelebbi parlamenti választásokon. (Folytatása a 3. oldalon) Egy másmilyen újévi koncert Bécsben: a helybeli Volkstheater-ben a Wiener Tschuschenkapelle balkáni zenét játszott, amihez néhány néző keringőzött . Fotó: Pénzes Attila / Bécs S zilveszter estéjén azt mondotta a Haver: kérlek, beszélgessünk. Úgy összegyűltek bennem a kérdések, annyira nem tudom, hogy hova tegyem a dolgokat. Egész esztendőben magamban morfondíroztam, nem volt kivel meghányjuk-vessük az ellentmondásokat. Legalább ilyenkor: az évek találkozási pontján ülj le velem csevegni. Te át tudod tekinteni a történéseket, az eseményeket. Bennem tótágast állnak a nyilatkozatok, vélemények. Csak úgy kapkodom a fejemet, amikor jeles személyiségeink egymásnak feleselnek. Néha hiába keresem az ok-okozati összefüggéseket. Például mit szólsz ahhoz, hogy országunk, ez az édes, mostoha (édes, mert szülőföldünk, mostoha, mert nem úgy bánik velünk, mint a tőlünk különböző gyermekeivel), hol keblére ölel minket, hol arra biztat, hogy nyugodtan beszéljünk magyarul, használjuk helységneveinket, hol meg mostoha atyai szigorral megfedd: ne zengedezzük kedvenc zsoltárunkat... ■--De vajon kinek válik ez hátrányára? Kinek fáj a feje attól, hogy amikor magunk között vagyunk, akár jól is érezzük magunkat, s azt énekeljük, amitől nekünk valódi ünnep lesz az ünnep... Miért van az, hogy nekünk kell a világ számára elfogadhatóvá tenni mostohánkat? Hogy azt hirdethesse széltében-hosszában: úgy bánik velünk, mint édes gyermekeivel... Valóság, vagy csak álom csupán, hogy ezután szabadon kóricálhatunk a vén Európában? Miért okoz testvérháborút az anyaországban az, hogy végre valakik megpróbálják végrehajtani több mint nyolcvan év után a Nagy Magyar Családegyesítést? Fájjon ettől másnak a feje! De ne éppen a nemzetnek! Miért mindig a hozzánk való viszonyulás a választási propagandafogás? Hol határon innen, hol határon túl... Mikor leszünk egyenlőek a belgákkal, franciákkal, németekkel, hollandusokkal? Mit vétettünk, hogy minket nincstelenséggel, elmaradottsággal büntet a sors? A Haver kérdéseinek vége-hossza nincs. Aztán lassan kibomlik a fehér hópólyából az új esztendő. Az elmém is világosodik: ráébredek, hogy a Haver is én vagyok... Ketten vagyunk, faggatjuk egymást. A válaszok benne szunnyadnak a nesztelenül, észrevétlenül múló időben, melyben voltunk, vagyunk, leszünk.Kétmillió embert nem lehet leváltani. Nem lehet egy csalásra eltüntetni. Sem megváltoztatni. Sem örökbe fogadni. Se kitagadni. Esetleg elfogadni olyannak/annak, amilyenek/akik va Igyünk. Ahogy vagyunk. Végre hagyni kellene, hogy úgy éljünk, ahogy szeretnénk: saját erkölcsünk, normáink, ősi törvényeink szerint. Mindenki jól járna. A légynek sem ártanánk. MÁTHÉ ÉVA Kérdések a múló időben BARACSDÉNES A XXI. század kérdései Ha érvényesek azok az elemzések, amelyek szerint a XX. század világtörténelmi értelemben valójában 1914-ben, a világháborúk korára jelt adó szarajevói merénylettel kezdődött és 1989 táján, a „létező szocializmus” világának összeomlásával ért véget, akkor alighanem az is tény, hogy az „igazi” XX. század 2002-ben virrad fel. Más megfogalmazással: az a kor, melyet a két világégést hozó, véres totalitarista diktatúrákat szülő és a velük szembeni ellenállásról emlékezetes XX. század képviselt, voltaképpen 2001. szeptember 11-én ért véget. A Világkereskedelmi Központ és a Pentagon elleni merényletekkel, amelyek nem annyira áldozataik számával írták be magukat a krónikába és életünkbe (bárez a szám is szörnyűséges volt, különös tekintettel arra, hogy békeidőben, ártatlanok haltak meg), hanem a támadás irányával, módjával, jellegével, ködös céljaival. Mindazzal, ami azt jelezte, hogy miközben - a híres Tatárpuszta hőseinek mintájára - a védők a sivatag felől várták az ellenséget, amely abból az irányból sokáig nem jött, mert már nem is jöhetett, az ott és úgy csapott le, ahogy el sem tudták volna képzelni. Természetesen igaz, hogy minden új konfliktus szereplőinek jórésze az előző technikájából indul ki, nincs is jobb mód a vereségre. A vesztesek mindig lemaradtak egy háborúval, például a Maginot-vonallal a franciák az első világháborús típusú fenyegetés ellen ásták be magukat, megkönnyítve Hitlernek, hogy egyszerűen megkerülje az erődítményeket és hátba támadja a francia sereget. A japánok is védhették volna még egy ideig szigeteiket, ha hála Einsteinnek (Folytatása a 3. oldalon) Szilveszteri árvíz (Ziláh) • Erdély több vidékén, így Szilágy megyében is árvízzel ért véget az új évezred első esztendeje. Több övezetben a Szamos, a Kraszna, Berettyó és az Almás vízszintje növekedett meg hirtelen, a medrükből kilépett vizek tucatnyi település közel kétszáz lakóházát és 173 gazdasági épületet érintettek. A hirtelen hóolvadást követően vasárnap sok eső és hó hullt, így pl. Zsibón 23,7 liter csapadékot mértek négyzetméterenként. A víz szabad lefolyását jégtorlaszok akadályozták. A Szamos Szurduk község területén, a Kraszna folyó Kraszna, Sarmaság övezetében, a Berettyó áradása pedig Szilágybagost, Szilágynagyfalut, Márkaszéket, Lecsmért érintette. A Berettyón Márkaszéknél 404 centis vízállást mértek, ám a Zilah patak is 351 cm-es szintet ért el Szilágyballánál. A prefektúra vezetői a helyszínen jártak, s a katonaság, valamint a csendőrség alakulatai segítettek védekezni: jégtáblákat törtek, gátat magasítottak. Szerencsére emberéletben nem esett kár, ám közel ezer ha mezőgazdasági terület is víz alá került. Az áradás utakat, hidakat rongált, első becslések szerint több mint 2,37 milliárd lejre rúg a kár, a felméréseket a napokban véglegesítik. (Fejér László) (Nagyvárad) • December utolsó napjaiban a hirtelen felmelegedett idő miatt az addig lehullott hó gyorsan elolvadt. Esőzések is voltak, így a Fekete-, a Sebes-Körös, valamint a Berettyó mentén, egy tucat településre árvizet hozott az új esztendő. A folyókon megindult a jégzajlás is. De a folyókon túl a nagy vizeket tápláló kisebb vizek, patakok duzzadtak meg s léptek ki medrükből. Ünnepi nédarazgatás helyen ezrek próbálták (Folytatása a 3. oldalon) Kézdivásárhely Európába indul (Sepsiszentgyörgy) • Csütörtök reggeltől indul útnak az első olyan autóbuszjárat, mely Kézdivásárhelytől Budapesten, Bécsen, Salzburgon, Münchenen áthaladva Stuttgartig szállítja az utazókat. A járat beindítását a vízumkényszer eltörlése tette lehetővé, de egyben tükre a növekvő gazdasági kapcsolatoknak, melyeket egyebek mellett a nadrággyártás ugrásszerű növekedése eredményezett, de a külföld felé nyitás lehetséges reményeit is előrejelzi. Itt említjük meg, hogy Kézdivásárhelyről mostanáig Veszprémbe közlekedett a „legtávolabbi" autóbuszjárat. (Flóra Gábor)