Romániai Magyar Szó, 2002. január (14. évfolyam, 3995-4023. szám)
2002-01-26 / 4018-4019. szám
Háromszáz (MTI-Panoráma) - Háromszázhatvan éve, 1642. január 8-án halt meg Alcetriben Galileo Galilei olasz csillagász és fizikus, a materializmus előfutára. Galilei 1564. február 15-én született Pisában, apja zenész volt. Vallembrosa kolostorában kezdte meg tanulmányait, 1581-től Pisában orvostudományt hallgatott. Az inga mozgását figyelve megállapította: kis kitéréseknél a lengésidő független a kitéréstől, a periódus pedig a testek súlyától és anyagától. Ezután Ostilio Riccitől tanult fizikát és matematikát, majd Arkhimédész munkásságát tanulmányozta. Feltalálta a hidrosztatikai mérleget, ez Itáliaszerte híressé tette. 1589-ben a merev testek súlypontjáról írt tanulmánya révén a pisai egyetem előadója lett, s megcáfolta Arisztotelész tételét a különböző súlyú testek esésének különböző sebességéről. 1592-ben Padovában a matematikai tanszék vezetője lett, ahol eleinte Ptolemaiosz rendszerét tanította. Kimutatta a szabadon eső testek egyenletes gyorsulását, de valószínűleg legenda, hogy a pisai ferde toronyban kísérletezett volna. Felismerte azt is: az elhajított testek parabola-pályát írnak le. Már fiatalon a heliocentrikus elméletben hitt, de nem mert beszélni róla, az 1604-es nova (csillagrobbanás) nyomán azonban, akárcsak Kepler, szót emelt az ég arisztotelészi állandósága ellen. 1609-ben hallott a holland Hans Lippershey távcsövéről, s ő is épített egyet. Annak háromszoros nagyítását harminckétszeresre növelte. Galilei sorra tette csillagászati felfedezéseit: megfigyelte a Hold hegyeit, megállapította, hogy a Tejutat csillagok sokasága alkotja, felfedezte a Jupiter négy holdját, a Szaturnusz gyűrűit, a Vénusz fázisait és a napfoltokat. 1612-ben jelent meg Értekezése a vízen úszó tárgyakról, ebben foglalt először állást Arisztotelész ellen. 1610-ben Firenzében a nagyherceg filozófusa és matematikusa lett, egy évvel később magas egyházi vezetőknek mutatta be távcsövét. A pozitív fogadtatás nyomán 1613- ban dolgozatot írt a napfoltokról, kidomborítva, hogy ezek mozgása utal Ptolemaiosz tévedésére, illetve Kopernikusz igazára. Az egyetemek profeszszorai erre azzal támadtak, hogy a kopernikuszi tanok ellentétben vannak a Bibliával, a papok pedig szószékről hirdették a „matematikusok istentelenségét” és feljelentették Galileit az inkvizíciónál. Galilei a firenzei nagyhercegnek és a római egyház vezetőinek írt levelében kifejtette: az egyház a Szentírást mindig képletesen értelmezi, ha a szöveg ellentmond a tudomány igazságának; felhívta a figyelmet, hogy a lélekben kárt okoz, ha az emberek a tények alapján olyasmiről győződnek meg, amiben előbb bűn volt hinni. Kopernikusz tanait kibékíthetőnekmondta a dogmákkal. Hamarosan mégis Rómába rendelték, ahol ugyan számosan mellé álltak, de Bellarmini bíboros azt tartotta, hogy az elméletnek nincs köze a fizikai valósághoz. A katolicizmus tekintélyét féltve 1616-ban „hamisnak és tévelygőnek” mondták Kopernikusz tanait, könyvét betiltatták, a tudósnak pedig előírták: csak matematikai feltevésként vizsgálhatja e tanokat. Galilei ezután hét évig Firenze mellett, bellosguardói házában dolgozott. A próbamester című írása 1623-ban Orazio Grassi röpiratára válaszolt, itt különbséget tett az anyag elsődleges, mérhető, s egyéb sajátságai közt. Munkáját Barberini bíborosnak ajánlotta, aki Vili. Orbánként pápa lett. Galilei 1624-ben ismét Rómába ment, de az 1616-os határozat visszavonását nem érte el, a pápa csak úgy engedte írni a ptolemaioszi és kopernikuszi világképről, ha nem foglal állást az utóbbi mellett, s előírta a konklúziót: ember nem tudhatja, miként van a világ berendezve, s nem korlátozhatja Isten mindenhatóságát. Galilei hazatérve 1632-ben a cenzúra áldásával kiadta Párbeszédek című művét, amelyben a két világrendszert elemezte. A könyv nagy sikert aratott, ám a jezsuiták felhívták a figyelmet: a mű a semleges cím dacára a kopernikuszi elvek mellett áll ki, s az érvelés a konklúziót érvényteleníti. A pápa emiatt eljárást rendelt el, de a pert akadályozta, hogy a könyv cenzori engedéllyel jelent meg. Ezután találtak (hamisítottak?) egy iratot, eszerint 1616-ban Galileit az inkvizíció eltiltotta a kopernikuszi tanok terjesztésétől — tehát a cenzor engedélyét csalással szerezte meg. 1633-ban eretnekséggel vádolták meg, ő azonban tagadta az 1616-os tilalmat. Az inkvizíció 1633. június 21-én bűnösnek találta, mert elfogadta és tanította a kopernikuszi tanokat, ezért életfogytiglani börtönre s nézetei visszavonására ítélte. A majdnem hetvenéves Galilei elfogadta sorsát, az ellenállástól egyébként is visszariaszthatta Giordano Bruno tragikus sorsa. Ünnepélyesen „megtagadta, elátkozta és megvetette” korábbi hibáit. (Az csak a legendák világába tartozik, hogy ezután „És mégis mozog” szavak kíséretében roppantott volna.) A pápa házi őrizetre ~ ... . meg Galilei változtatta büntetését, ezt Arcetriben töltötte. 1634-ben fejezte be Matematikai érvelések... című könyvét, ebben kísérleti eredményeit utóbb kimunkált mechanikai elveivel magyarázta. A Föld forgásának bizonyítékait népszerűen tárgyalta, de ragaszkodott a körpályákhoz, noha Kepler már 1609-ben kimutatta e pályák ellipszis alakját. 1637-ben feltárta a Hold forgásának egyenetlenségeit. Élete végén megvakult és megsüketült, de szelleme élénk maradt, leveleiben az óra működésének ingával való szabályozását kutatta (ezt Huytens valósította meg 1656- an). Galilei azt szerette volna, ha a firenzei Santa Croce templomban temetik el, de az egyház csak 1737-ben engedte, hogy csontjait ide vigyék és sírját méltóan megjelöljék. Galilei elsőként szállt szembe a hatalommal egy konkrét elmélet és az azt igazoló tények miatt. Megcáfolta az archimédeszi fizika állításait, kimutatta: égen és Földön ugyanaz a fizika érvényes: ezt mutatták a napfoltok, a Vénusz fázisai, a Hold felszínének egyenetlenségei, a Jupiter-holdak a Föld kiemelt helyét cáfolták. Első volt, aki a kísérletek és a matematikai elemzés együttes szerepéről beszélt. Természettudományos módszert adott, s ezt a gyakorlatban is bemutatta. Kinematikai eredményeire alapozva alkotta meg Newton a dinamika törvényeit. Hősiessége mítosz, de megalkuvásának köszönhetjük későbbi ered- ményeit. „Isten nem kívánhatja, hogy lemondjunk érzékszerveink és értelmünk használatáról a természet közvetlenül tapasztalt dolgaiban” - írta. Pere, mely a tudományos kutatás és a dogmák közt zajlott, csak 1992-ben ért véget az előbbi diadalával, amikor a Vatikán rehabilitálta őt. Száz éve alakult az első „hippiközösség” (MTI-Panoráma) Százéves az Utópia virágoskertje. Az Éden, amely vonzotta magához az őrült álmodozókat, a misztikusokat, a bohém művészeket és csavargókat, 1901 és 1902 között jött létre a Maggiore-tó svájci részében, az Ascona melletti Monescia dombon, amelyet később elneveztek Monte Veritának, azaz Igazság hegyének. Itt telepedtek le egy évszázaddal ezelőtt a hippik ősei. A közös tulajdon, a szabadságjogok és egyenlőség híveinek karizmatikus vezetői Ida Hofmann és Henri Oedenkoven - az előbbi egy ádáz feminista montenegrói zongoratanárnő, az utóbbi egy antwerpeni ipari dinasztia sarja volt. A tagok társasága meglehetősen sokszínű. Itt élt egy ideig Raphael Friedeberg szociáldemokrata orvos, aki a vegetáriánusok életelveiért lelkesedett. Ott Gross pszichoanalitikus, a porosz állam esküdt ellensége és a matriarchális társadalom híve, Fritz Brupbacher zürichi orvos, a szegények gyógyítója, Charlotte Bara egyiptomi táncosnő, Joseph Salomonson holland ex-konzul, alias „Répa testvér”, aki meztelenül fotóztatta le magát és a kép alá a következőket írta: „A szégyen felöltöztetett bennünket, a tisztesség újra levetkőztet.” Mára igen kevés maradt fenn a kis köztársaságból. A vegetáriánusok házából múzeum lett és a parkban itt-ott még láthatók azoknak a „levegő-fény” házacskáknak a nyomai, amelyekben azok laktak, akik hadat üzentek a hagyományos polgári életstílusnak és meghirdették az „életreformot”. Az első idők kommunája, amely a primitív élethez való visszatérést hirdette (tagjai a nudizmusnak hódoltak és bár a szabadban szeméremövet viseltek, sok problémájuk akadt a helyi lakossággal) egy radikális őskeresztény és kommunista ideál alapján, két évtized után új, mondhatni, üzleti alapon kezdett működni. Szanatóriummá változott, amely fizető vendéglátást ajánlott mindazoknak, akik a vegetarianizmussal és a hélioterápiával meg akarták tisztítani testüket-lelküket, így sem tudták azonban fenntartani magukat. Az alapítók 1920-ban elhagyták az Igazság Hegyét és a kolónia apránként átadta a helyét a politikai emigrációnak, főleg a németeknek, akik Hitler hatalomra kerülése után itt reméltek csendes menedéket. Még 1928-ban Eduard von der Meydt báró, II. Vilmos császár bankára megvásárolta a hegyet és nyomában megjelentek olyan híres emberek, mint Walter Gropius építész, a Bauhaus atyja, Herman Hesse, író-filozófus, Erich Maria Remarque, Emil Ludwig írók. A régi teaház, a kommuna központi épülete helyébe felépítettek egy Bauhaus-stílusú szállodát, amelyben csak az óriási ablakokon beáradó fény emlékeztetett a természet gyermekeire. Az Igazság Hegye visszapolgárosodott és az Utópia utolsó régi lakóit, mint egy immár letűnt világ feleslegessé vált tanúit, eltávolították - elevenítette fel a történetet a római II Messaggero. Az infarktus hormonja? (MTI-Press) - A BNP rövidítésű hormon növekvő szintje jelzi az infarktus veszélyét? A következő hónapokban egyes, szívkoszorúér-problémától szenvedő amerikai betegeknél kipróbálnak egy új módszert, amellyel előrejelezhető az infarktus veszélye. Mint a Science et Vie című francia tudományoos havilap januári száma beszámol róla, a módszerrel egy hormon, a BNP (Brain Natriuretic Peptide) szintjét mérik majd a vérben. Ez egy olyan hormon, amely abban játszik szerepet, hogy a nátrium a vizelet révén kiürüljön a szervezetből. A dallasi egyetem szívkutatási intézetének kutatócsoportja, James de Lemos proffesszor vezetésével egy éven át vizsgált 2500 önkéntest: kiválasztásuk úgy történt, hogy 50 százalékuknak már volt infarktusa, a csoport másik felének még nem, de ők is szívtáji fájdalomtól szenvedtek. S a vizsgálatok nyomán arra az eredményre jutottak: minél nagyobb volt szervezetükben a BNP szintje, annál nagyobb volt a veszélye egy szívroham azonnali bekövetkeztének. Mata Hari, a diákköltő (Leeuwarden / MTIPanoráma) Az észak-hollandiai Leeuwardenben, a franciák által kémkedés vádjával halálra ítélt és kivégzett táncosnő szülővárosában rátaláltak egy versre, amelyet a későbbi Mata Hari 1888-ban, diáklány korában írt egy osztálytársának emlékkönyvébe. Az emlékkönyvet a hajdani osztálytárs, Grietje de Hoo leszármazottja, Pierre de Hoo találta meg az örökségét képező könyvtári anyagban. Mata Hari, született Margaretha Geertruida Zelle 12 éves lehetett, amikor a verset írta. A holland nyelvű költeményben a fiatal diáklány a XIX. század végi holland polgárság erényeit dicséri. Hevenyészett magyar fordításban a szabadvers a következőképpen hangzik: „Ghietjenek" . Hogy kikerülhesd színijeit iz élet óceánjának, erény, s tisztelet álljon itt biztos kormányaként a kapitányaik! Amint hajózol tengereken át, ■az irgalom legyen legénységed, iránytűd - szabadság, horgonyod - bátorság, s remény a vitorlád. Akkor csaphatnak bármily magasra hullámok, Hajód mindig biztos révbe ér. Emlékül Margarethe Zellétől Leeuwarden, 1888. A leendő Mata Hari kézírása jól olvasható, betűi jobb széle felé dőlnek az oldalnak, amelynek felső sarkát virágs motívum díszíti. Grietje de Hoo egészen 1904-ben tüdőgyulladás miatt bekövetkezett haláláig jó barátságban volt Mata Harival, a későbbi híres táncosnővel. Mata Harit 1917. július 25-én a párizsi hadbíróság halálra ítélte, majd október 15-én kivégzőosztag elé állították és agyonlőtték. Tavaly októberben a Mata Hari Alapítvány és Leeuwarden városa keresetben kérte a francia igazságügyi hatóságoktól a titokzatos kémügyben hozott ítélet felülvizsgálatát - emlékeztet az AFP jelentése. Kiállítás • Fotó: Székely Sándor / Bukarest Nemcsak állat az embert, az ember is fertőzheti az állatot (Chicago / MTI-Panoráma) Némely állatbarátot aggaszt a lehetőség, hogy kedvenc Bodri kutyájától vagy Cirmos macskájától fertőző betegséget szedhet össze. Ez azonban fordítva is megeshet. Kanadai kutatók legutóbb 16 olyan, dokumentumokkal alátámasztott esetet ismertettek, amikor lovak, macskák és kutyák veszélyes staphylococcus fertőzésben betegedtek meg. A kutatók ismeretei szerint valamennyi a gazdájától vagy éppen az állatorvostól fertőződött. A szóban forgó kórokozó a methicillin antibiotikummal szemben rezisztens staphylococcus aureus (MRSA). Nemrégen főleg kórházakban azonosították, ahol gyakran támadott meg nyílt sebbel kezelt idősebb személyeket vagy súlyos betegeket. Érintetlen immunrendszerrel rendelkező egészséges emberekben azonban alig tud kárt tenni. „Meglehetősen pontos adatok birtokában vagyunk olyan esetekre vonatkozóan, amikor a gazdák a felelősek állataik MRSA-fertőződéséért” - mutatott rá Donald Low, a torontói Mount-Sinai Kórház vezető mikrobiológusa. A kanadai tudósok által megvizsgált első páciens egy kilencéves kutya volt. Az állat egyik szeméről 2000 elején műtéti után cisztát távolítottak el. Jóllehet antibiotikummal is kezelték, a műtét után hosszan tartó gyulladás fejlődött ki nála, amelyről kiderült, hogy MRSA-fertőzés okozta. A kutya gazdáját 1999 végén rákbetegséggel megműtötték és a kórházban MRSA baktériummal fertőződött. Genetikai vizsgálatok kiderítették, hogy a baktérium egy és ugyanaz volt gazdánál és kutyájánál. A kutatók ismeretei szerint ez a kórokozó állatklinikákon is terjed. Québec-nek ugyanazon a klinikáján azonos fertőzéssel kezeltek két macskát és egy kutyát. Arra is rájöttek a kutatók, hogy egy telivér paripa MRSA okozta kelést kapott, miután két nappal korábban bőrrákkal megoperálták egy nagy állatklinikán. A ló gazdáját, egy asszonyt különben kilenc hónappal korábban szintén műteni kellett - orrában a kutatók MRSA-baktériumot izoláltak, amely azonos volt a lovon keletkezett kelés kórokozójával. Az amerikai egészségügyi hatóságok szerint a kórokozók — köztük a staphylococcus aureus is — az évtizedek során nemcsak a penicillinnel, hanem már a methicilinnel szemben is rezisztenssé váltak. Ezért a szakértők már jó ideje óva intenek a túlzott antibiotikum-adagolástól a gazdaságokban tartott állatok esetében, mert ez elősegítheti a rezisztens mikrobák fokozott mértékben történő átvitelét állatról emberre. A kanadai kutatók fentiekben ismertetett megállapításai pedig arra a további veszélyre utalnak, hogy a kórokozók emberről állatokra is átvihetők - mutat rá az AP. 2002. január 26-27. Hétvégi mozaik Hideg és szívbetegség A rendkívül zord időjárás nemcsak a balesetek számát növeli meg, kényszerít gipszkötésbe nagyon sok öreget és fiatalt, hanem nehéz perceket okoz a szívbetegeknek is. A hideg, szélfújta utcákon járva gyakran látjuk, hogy sok embernek lilás az ajka, kapkodva, nehezen szedi a levegőt. Bizony sok megpróbáltatást jelent a téli időszak a szívbetegeknek, főleg a szívkoszorúér-bántalmakban szenvedőknek. Ezek tábora igen népes, főleg az idősebb korosztály soraiban Az érelmeszesedésként emlegetett érbetegség sajnos gyakran a fiatalabb korosztályt is sújtja Oka rendszerint örökletes, de a mértéktelen cigarettázás és alkoholfogyasztás is előidézheti. Az életkor előrehaladtával a szervezet kopási folyamatai szinte mindenkit érintenek. Korai érelmeszesedéssel küszködnek az igen gyakori magas vérnyomásban és cukorbajban szenvedők. Ezekben az esetekben a vérerek fala merevebb és egyben az erek belvilága is leszűkül a kóros lerakódások miatt. Eza tény magyarázza, hogy vérellátási zavarok kínozzák a beteget. A következmények sokszor lappangva, későn jelentkeznek, máskor a fájdalom figyelmeztet, így a szív saját vérellátásának csökkenése a koszorúerek betegsége következtében az ijesztő angina pectoris szívrohamot váltják ki, súlyos esetben pedig fellép a hirtelen halált is okozó infarktus. A végtagokat érintő érszűkület okozta fájdalom és járási nehézség szintén rosszabbodik a hideg hatására Élettani magyarázata ezeknek a tüneteknek abba keresendő, hogy hideg hatására az erek összeszűkülnek, míg melegben értágulat lép fel. Ebből következik, hogy a téli hideg napokon gondot kell fordítani a ruházatra, lábbelire. Ajánlott a réteges öltözködés, amely a ruhadarabok közé zárt meleg levegővel kitűnően szigetel. Az érszűkülettel küszködő betegek ügyeljenek, hogy lábbelijükben jól mozoghassanak a lábujjak! Ajánlott a bundabéléses cipő vagy csizma és a vastag gyapjtszokni, így nem lép fel könnyen a sarok és az ujjak vérellátási zavara, ami súlyos esetekben akár elhaláshoz is vezethet. A szívkoszorúér-szűkületben szenvedők hidegbe menve gyakran tapasztalják, hogy fulladnak és kellemetlen nyomás, esetleg fájdalom jelenik meg a mellkasukban, netán fellép az angina pectoris roham. Ezt megelőzendő még a lakásban kössenek puha gyapjú vagy műanyag sálat a szájuk és orruk elé, hogy ezen keresztül szívják és fújják ki a levegőt. Meglepődve fogják tapasztalni, hogy a kellemetlen kifutók elmaradnak és nyugodtan tartózkodhatnak jól felöltözve akár huzamosabb ideig is a szabadban. JÓSA PIROSKA