Romániai Magyar Szó, 2002. január (14. évfolyam, 3995-4023. szám)

2002-01-26 / 4018-4019. szám

Háromszáz (MTI-Panoráma) - Há­romszázhatvan éve, 1642. ja­nuár 8-án halt meg Alcetriben Galileo Galilei olasz csillagász és fizikus, a materializmus előfutára. Galilei 1564. február 15-én született Pisában, apja zenész volt. Vallembrosa kolostorá­ban kezdte meg tanulmányait, 1581-től Pisában orvostudo­mányt hallgatott. Az inga mozgását figyelve megálla­pította: kis kitéréseknél a len­gésidő független a kitéréstől, a periódus pedig a testek súlyá­tól és anyagától. Ezután Os­­tilio Riccitől tanult fizikát és matematikát, majd Arkhimé­dész munkásságát tanulmá­nyozta. Feltalálta a hidro­sztatikai mérleget, ez Itália­­szerte híressé tette. 1589-ben a merev testek súlypontjáról írt tanulmánya révén a pisai egyetem előadója lett, s megcáfolta Arisztotelész tételét a különböző súlyú tes­tek esésének különböző sebes­ségéről. 1592-ben Padovában a matematikai tanszék veze­tője lett, ahol eleinte Ptole­­maiosz rendszerét tanította. Kimutatta a szabadon eső testek egyenletes gyorsulását, de valószínűleg legenda, hogy a pisai ferde toronyban kísér­letezett volna. Felismerte azt is: az elhajított testek para­bola-pályát írnak le. Már fiatalon a heliocent­rikus elméletben hitt, de nem mert beszélni róla, az 1604-es nova (csillagrobbanás) nyo­mán azonban, akárcsak Kepler, szót emelt az ég arisztotelészi állandósága ellen. 1609-ben hallott a holland Hans Lip­­pershey távcsövéről, s ő is épített egyet. Annak három­szoros nagyítását harminc­kétszeresre növelte. Galilei sorra tette csillagászati felfe­dezéseit: megfigyelte a Hold hegyeit, megállapította, hogy a Tejutat csillagok sokasága alkotja, felfedezte a Jupiter négy holdját, a Szaturnusz gyűrűit, a Vénusz fázisait és a napfoltokat. 1612-ben jelent meg Értekezése a vízen úszó tár­gyakról, ebben foglalt először állást Arisztotelész ellen. 1610-ben Firenzében a nagyherceg filozófusa és mate­matikusa lett, egy évvel később magas egyházi vezetőknek mutatta be távcsövét. A po­zitív fogadtatás nyomán 1613- ban dolgozatot írt a nap­foltokról, kidomborítva, hogy ezek mozgása utal Ptolemaiosz tévedésére, illetve Kopernikusz igazára. Az egyetemek profesz­­szorai erre azzal támadtak, hogy a kopernikuszi tanok el­lentétben vannak a Bibliával, a papok pedig szószékről hir­dették a „matematikusok is­­tentelenségét” és feljelentették Galileit az inkvizíciónál. Galilei a firenzei nagyher­cegnek és a római egyház veze­tőinek írt levelében kifejtette: az egyház a Szentírást mindig képletesen értelmezi, ha a szöveg ellentmond a tudo­mány igazságának; felhívta a figyelmet, hogy a lélekben kárt okoz, ha az emberek a tények alapján olyasmiről győződnek meg, amiben előbb bűn volt hinni. Kopernikusz tanait ki­­békíthetőnek­­mondta a dog­mákkal. Hamarosan mégis Ró­mába rendelték, ahol ugyan számosan mellé álltak, de Bellarmini bíboros azt tar­totta, hogy az elméletnek nincs köze a fizikai valósághoz. A katolicizmus tekintélyét féltve 1616-ban „hamisnak és té­velygőnek” mondták Koperni­kusz tanait, könyvét betiltat­ták, a tudósnak pedig előír­ták: csak matematikai felte­vésként vizsgálhatja e ta­nokat. Galilei ezután hét évig Firen­ze mellett, bellosguardói házá­ban dolgozott. A próba­mester című írása 1623-ban Orazio Grassi röpiratára válaszolt, itt különbséget tett az anyag elsődleges, mérhető, s egyéb sajátságai közt. Munkáját Barberini bíborosnak aján­lotta, aki Vili. Orbánként pápa lett. Galilei 1624-ben ismét Rómába ment, de az 1616-os határozat visszavonását nem érte el, a pápa csak úgy en­gedte írni a ptolemaioszi és kopernikuszi világképről, ha nem foglal állást az utóbbi mellett, s előírta a konklúziót: ember nem tudhatja, miként van a világ berendezve, s nem korlátozhatja Isten minden­­hatóságát. Galilei hazatérve 1632-ben a cenzúra áldásával kiadta Párbeszédek című művét, amelyben a két világrendszert elemezte. A könyv nagy sikert aratott, ám a jezsuiták felhív­ták a figyelmet: a mű a sem­leges cím dacára a koperni­kuszi elvek mellett áll ki, s az érvelés a konklúziót érvényte­leníti. A pápa emiatt eljárást rendelt el, de a pert aka­dályozta, hogy a könyv cenzori engedéllyel jelent meg. Ezután találtak (hamisítottak?) egy iratot, eszerint 1616-ban Gali­leit az inkvizíció eltiltotta a kopernikuszi tanok terjesz­tésétől — tehát a cenzor enge­délyét csalással szerezte meg. 1633-ban eretnekséggel vádol­ták meg, ő azonban tagadta az 1616-os tilalmat. Az inkvizíció 1633. június 21-én bűnösnek találta, mert elfogadta és tanította a koper­nikuszi tanokat, ezért életfogy­tiglani börtönre s nézetei visszavonására ítélte. A majd­nem hetvenéves Galilei elfo­gadta sorsát, az ellenállástól egyébként is visszariaszthatta Giordano Bruno tragikus sorsa. Ünnepélyesen „megta­gadta, elátkozta és megvetette” korábbi hibáit. (Az csak a legendák világába tartozik, hogy ezután „És mégis mozog” szavak kíséretében roppantott volna.) A pápa házi őrizetre ~ ... . meg Galilei változtatta büntetését, ezt Arcetriben töltötte. 1634-ben fejezte be Mate­matikai érvelések... című köny­vét, ebben kísérleti eredményeit utóbb kimunkált mechanikai elveivel magyarázta. A Föld forgásának bizonyítékait nép­szerűen tárgyalta, de ragasz­kodott a körpályákhoz, noha Kepler már 1609-ben kimutat­ta e pályák ellipszis alakját. 1637-ben feltárta a Hold forgásának egyenetlenségeit. Élete végén megvakult és megsüketült, de szelleme élénk maradt, leveleiben az óra mű­ködésének ingával való sza­bályozását kutatta (ezt Huy­t­ens valósította meg 1656- an). Galilei azt szerette vol­na, ha a firenzei Santa Croce templomban temetik el, de az egyház csak 1737-ben engedte, hogy csontjait ide vigyék és sírját méltóan megjelöljék. Galilei elsőként szállt szem­be a hatalommal egy konkrét elmélet és az azt igazoló tények miatt. Megcáfolta az archimédeszi fizika állításait, kimutatta: égen és Földön ugyanaz a fizika érvényes: ezt mutatták a napfoltok, a Vé­nusz fázisai, a Hold felszí­nének egyenetlenségei, a Ju­­piter-holdak a Föld kiemelt helyét cáfolták. Első volt, aki a kísérletek és a matematikai elemzés együttes szerepéről beszélt. Természettudományos módszert adott, s ezt a gya­korlatban is bemutatta. Kine­matikai eredményeire alapoz­va alkotta meg Newton a di­namika törvényeit. Hősiessége mítosz, de megalkuvásának­ köszönhetjük későbbi ered-­ ményeit. „Isten nem kíván­hatja, hogy lemondjunk érzék­szerveink és értelmünk hasz­nálatáról a természet köz­vetlenül tapasztalt dolgaiban” - írta. Pere, mely a tudományos kutatás és a dogmák közt zajlott, csak 1992-ben ért véget az előbbi diadalával, amikor a Vatikán rehabilitálta őt. ­ Száz éve alakult az első „hippiközösség” (MTI-Panoráma)­­ Százéves az Utópia virágos­kertje. Az Éden, amely vonzotta magához az őrült álmodozókat, a misztikusokat, a bohém művé­szeket és csavargókat, 1901 és 1902 között jött létre a Maggiore-tó svájci részében, az Ascona melletti Monescia dombon, amelyet később elne­veztek Monte Veritának, azaz Igazság hegyének. Itt telepedtek le egy évszázaddal ezelőtt a hippik ősei. A közös tulajdon, a szabadságjogok és egyenlőség híveinek karizmatikus vezetői Ida Hofmann és Henri Oedenkoven - az előbbi egy ádáz feminista montenegrói zongoratanárnő, az utóbbi egy antwerpeni ipari dinasztia sarja volt. A tagok társasága meglehetősen sokszínű. Itt élt egy ideig Raphael Friedeberg szociáldemokrata orvos, aki a vegetáriánusok életelveiért lelkesedett. Ott Gross pszichoanalitikus, a porosz állam esküdt ellensége és a matriarchális társadalom híve, Fritz Brupbacher zürichi orvos, a szegények gyógyítója, Charlotte Bara egyiptomi táncosnő, Joseph Sa­­lomonson holland ex-konzul, alias „Répa testvér”, aki meztelenül fotóztatta le magát és a kép alá a következőket írta: „A szégyen felöltöztetett bennünket, a tisztesség újra levetkőztet.” Mára igen kevés maradt fenn a kis köztársa­ságból. A vegetáriánusok házából múzeum lett és a parkban itt-ott még láthatók azoknak a „levegő-fény” házacskáknak a nyomai, amelyekben azok laktak, akik hadat üzentek a hagyományos polgári életstílusnak és meghirdették az „életreformot”. Az első idők kommunája, amely a primitív élet­­hez való visszatérést hirdette (tagjai a nudiz­musnak hódoltak és bár a szabadban szemérem­­övet viseltek, sok problémájuk akadt a helyi lakos­sággal) egy radikális őskeresztény és kommunista ideál alapján, két évtized után új, mondhatni, üzleti alapon kezdett működni. Szanatóriummá változott, amely fizető vendéglátást ajánlott mindazoknak, akik a vegetarianizmussal és a hélioterápiával meg akarták tisztítani testüket-lelküket, így sem tudták azonban fenntartani magukat. Az alapítók 1920-ban elhagyták az Igazság Hegyét és a kolónia apránként átadta a helyét a politikai emigrációnak, főleg a németeknek, akik Hitler hatalomra kerülése után itt reméltek csendes menedéket. Még 1928-ban Eduard von der Meydt báró, II. Vilmos császár bankára megvásárolta a hegyet és nyomában megjelentek olyan híres emberek, mint Walter Gropius építész, a Bauhaus atyja, Herman Hesse, író-filozófus, Erich Maria Remarque, Emil Ludwig írók. A régi teaház, a kommuna központi épülete helyébe felépítettek egy Bauhaus-stílusú szállodát, amelyben csak az óriási ablakokon beáradó fény emlékeztetett a természet gyerme­keire. Az Igazság Hegye visszapolgárosodott és az Utópia utolsó régi lakóit, mint egy immár letűnt világ feleslegessé vált tanúit, eltávolították - elevenítette fel a történetet a római II Messaggero. Az infarktus hormonja? (MTI-Press) - A BNP rövi­dítésű hormon növekvő szintje jelzi az infarktus ve­szélyét? A következő hóna­pokban egyes, szívkoszo­rúér-problémától szenvedő amerikai betegeknél kipró­bálnak egy új módszert, amellyel előrejelezhető az infarktus veszélye. Mint a Science et Vie című francia tudományoos havilap januári száma beszámol róla, a módszerrel egy hormon, a BNP (Brain Natriuretic Pep­tide) szintjét mérik majd a vérben. Ez egy olyan hormon, amely abban játszik szere­pet, hogy a nátrium a vizelet révén kiürüljön a szervezet­ből. A dallasi egyetem szívku­tatási intézetének kutatócso­portja, James de Lemos prof­fesszor vezetésével egy éven át vizsgált 2500 önkéntest: kiválasztásuk úgy történt, hogy 50 százalékuknak már volt infarktusa, a csoport má­sik felének még nem, de ők is szívtáji fájdalomtól szen­vedtek. S a vizsgálatok nyo­mán arra az eredményre ju­tottak: minél nagyobb volt szervezetükben a BNP szint­je, annál nagyobb volt a ve­szélye egy szívroham azon­nali bekövetkeztének. Mata Hari, a diákköltő (Leeuwarden / MTI­­Panoráma)­­ Az észak-hollan­diai Leeuwardenben, a fran­ciák által kémkedés vádjával halálra ítélt és kivégzett tán­cosnő szülővárosában rá­találtak egy versre, amelyet a későbbi Mata Hari 1888-ban, diáklány korában írt egy osztálytársának emlékköny­vébe. Az emlékkönyvet a haj­dani osztálytárs, Grietje de Hoo leszármazottja, Pi­erre de Hoo találta meg az örökségét képező könyvtári anyagban. Mata Hari, született Mar­garetha Geertruida Zelle 12 éves lehetett, amikor a verset írta. A holland nyelvű költe­ményben a fiatal diáklány a XIX. század végi holland pol­gárság erényeit dicséri. Hevenyészett magyar fordí­tásban a szabadvers a követ­kezőképpen hangzik: „Ghietjenek" . Hogy kikerülhesd színijeit i­z élet óceánjának, erény, s tisztelet álljon itt biztos kormányaként a kapitányaik! Amint hajózol tengereken át, ■az irgalom legyen legénységed, iránytűd - szabadság, horgonyod - bátorság, s remény a vitorlád. Akkor csaphatnak bármily magasra hullámok, Hajód mindig biztos révbe ér. Emlékül Margarethe Zellétől Leeuwarden, 1888. A leendő Mata Hari kéz­írása jól olvasható, betűi jobb széle felé dőlnek az oldalnak, amelynek felső sarkát virág­­s motívum díszíti. Grietje de Hoo egészen 1904-ben tüdő­­gyulladás miatt bekövetkezett haláláig jó barátságban volt Mata Harival, a későbbi híres táncosnővel. Mata Harit 1917. július 25-én a párizsi had­bíróság halálra ítélte, majd október 15-én kivégzőosztag elé állították és agyonlőtték. Tavaly októberben a Mata Hari Alapítvány és Leeuwar­den városa keresetben kérte a francia igazságügyi hatósá­goktól a titokzatos kémügy­ben hozott ítélet felülvizs­gálatát - emlékeztet az AFP jelentése. Kiállítás • Fotó: Székely Sándor / Bukarest Nemcsak állat az embert, az ember is fertőzheti az állatot (Chicago / MTI-Panoráma)­­ Némely állatbarátot aggaszt a lehetőség, hogy kedvenc Bodri kutyájától vagy Cirmos macskájától fertőző betegséget szedhet össze. Ez azonban fordítva is megeshet. Kanadai kutatók legutóbb 16 olyan, dokumentumokkal alátámasztott esetet ismertettek, amikor lovak, macskák és kutyák veszélyes staphylococcus fertőzésben betegedtek meg. A kutatók ismeretei szerint valamennyi a gazdájától vagy éppen az állatorvostól fertőződött. A szóban forgó kórokozó a methicillin antibiotikummal szemben rezisztens staphylococcus aureus (MRSA). Nemrégen főleg kórházakban azonosították, ahol gyakran támadott meg nyílt sebbel kezelt idősebb személyeket vagy súlyos betegeket. Érintetlen immunrendszerrel rendelkező egészséges emberekben azonban alig tud kárt tenni. „Meglehetősen pontos adatok birtokában vagyunk olyan esetekre vonatkozóan, amikor a gazdák a felelősek állataik MRSA-fertőződéséért” - mutatott rá Donald Low, a torontói­ Mount-Sinai Kórház vezető mikrobiológusa. A kanadai tudósok által megvizsgált első páciens egy­­ kilencéves kutya volt. Az állat egyik szeméről 2000 elején műtéti után cisztát távolítottak el. Jóllehet antibiotikummal is kezelték, a műtét után hosszan tartó gyulladás fejlődött ki nála, amelyről kiderült, hogy MRSA-fertőzés okozta. A kutya gazdáját 1999 végén rákbetegséggel megműtötték és a kórházban MRSA baktériummal fertőződött. Genetikai vizsgálatok kiderítették, hogy a baktérium egy és ugyanaz volt gazdánál és kutyájánál. A kutatók ismeretei szerint ez a kórokozó állatklinikákon is terjed. Québec-nek ugyanazon a klinikáján azonos fertő­zéssel kezeltek két macskát és egy kutyát. Arra is rájöttek a kutatók, hogy egy telivér paripa MRSA okozta kelést kapott, miután két nappal korábban bőrrákkal megoperálták egy nagy állatklinikán. A ló gazdáját, egy asszonyt különben kilenc hónappal korábban szintén műteni kellett - orrában a kutatók MRSA-baktériumot izoláltak, amely azonos volt a lovon keletkezett kelés kórokozójával. Az amerikai egészségügyi hatóságok szerint a kórokozók — köztük a staphylococcus aureus is — az évtizedek során nemcsak a penicillinnel, hanem már a methicilinnel szemben is rezisztenssé váltak. Ezért a szakértők már jó ideje óva intenek a túlzott antibiotikum-adagolástól a gazdaságokban tartott állatok esetében, mert ez elősegítheti a rezisztens mikrobák fokozott mértékben történő átvitelét állatról emberre. A kanadai kutatók fentiekben ismertetett megállapításai pedig arra a további veszélyre utalnak, hogy a kórokozók emberről állatokra is átvihetők - mutat rá az AP.­­ 2002. január 26-27.­ ­ Hétvégi mozaik Hideg­­ és szívbetegség A rendkívül zord időjárás nem­csak a balesetek számát növeli meg, kényszerít gipszkötésbe nagyon sok öreget és fiatalt, hanem nehéz perceket okoz a szívbetegeknek is. A hideg, szél­fújta utcákon járva gyakran látjuk, hogy sok embernek lilás az ajka, kapkodva, nehezen szedi a levegőt. Bizony sok megpró­báltatást jelent a téli időszak a szívbetegeknek, főleg a szívko­­szorúér-bántalmakban szen­vedőknek. Ezek tábora igen né­pes, főleg az idősebb korosztály soraiban Az érelmeszesedésként emlege­tett érbetegség sajnos gyakran a fiatalabb korosztályt is sújtja Oka rendszerint örökletes, de a mértéktelen cigarettázás és alkoholfogyasztás is előidézheti. Az életkor előrehaladtával a szervezet kopási folyamatai szinte mindenkit érintenek. Korai érelmeszesedéssel küszködnek az igen gyakori magas vérnyomás­ban és cukorbajban szenvedők. Ezekben az esetekben a vérerek fala merevebb és egyben az erek belvilága is leszűkül a kóros lerakódások miatt. Ez­­a tény magyarázza, hogy vérellátási zavarok kínozzák a beteget. A következmények sokszor lap­pangva, későn jelentkeznek, máskor a fájdalom figyelmeztet, így a szív saját vérellátásának csökkenése a koszorúerek beteg­sége következtében az ijesztő angina pectoris szívrohamot váltják ki, súlyos esetben pedig fellép a hirtelen halált is okozó infarktus. A végtagokat érintő érszűkület okozta fájdalom és járási ne­hézség szintén rosszabbodik a hideg hatására Élettani magyará­zata ezeknek a tüneteknek abba keresendő, hogy hideg hatására az erek összeszűkülnek, míg melegben értágulat lép fel. Ebből következik, hogy a téli hideg napokon gondot kell fordítani a ruházatra, lábbelire. Ajánlott a réteges öltözködés, amely a ruhadarabok közé zárt meleg levegővel kitűnően szigetel. Az érszűkülettel küszködő betegek ügyeljenek, hogy lábbelijükben jól mozoghassanak a lábujjak! Ajánlott a bundabéléses cipő vagy csizma és a vastag gyap­­jtszokni, így nem lép fel könnyen a sarok és az ujjak vérellátási zavara, ami súlyos esetekben akár elhaláshoz is vezethet. A szívkoszorúér-szűkületben szen­vedők hidegbe menve gyakran tapasztalják, hogy fulladnak és kellemetlen nyomás, esetleg fájdalom jelenik meg a mell­kasukban, netán fellép az angina pectoris roham. Ezt megelőzendő még a lakásban kössenek puha gyapjú vagy műanyag sálat a szájuk és orruk elé, hogy ezen keresztül szívják és fújják ki a levegőt. Meglepődve fogják ta­pasztalni, hogy a kellemetlen k­ifu­tók elmaradnak és nyugod­tan tartózkodhatnak jól felöl­tözve akár huzamosabb ideig is a szabadban. JÓSA PIROSKA

Next