Romániai Magyar Szó, 2002. március (14. évfolyam, 4052-4082. szám)

2002-03-01 / 4052. szám

Új sorozat 4052. szám 2002. március 1., PÉNTEK Ára: előfizetőknek 1923, darabonként 3500 lej Tel.: 224 29 62, 222 58 02, 222 94 41, 224 36 68 Fax: 224 28 48 E-mail: rmsz@pcnet.ro Bucuresti, Piața Presei Libere INTERNETEN az RMSz az alábbi címről hívható le: http://wwww.hhrf.org/rmsg Az 1992-es népszámlálás alkalmával a határ menti, színmagyar Börvelyben több mint 2700 lelket írtak össze. Az alábbiakat Sárpataki János itteni polgármestertől hallottuk, s ■tanulságosnak találtuk: „Magyarországra, a vajai konzervgyárhoz 30-40 fiatalt várnának a faluból. A státustörvény biztosította lehetőséggel élve, három hónapot dolgozhatnának ott. Persze, idénymunkáról van szó. Azt hittem, kapva kapnak a lehetőségen, de nem így történt. Nem tudom, mit mondjak az igazgatónőnek, amikor telefonon érdeklődik, hogy mi a helyzet, mert alig néhányan jelentkeztek mostanáig. Pedig amikor gyűlést tartottam erről a fiataloknak, legalábbis a jelenlévőknek nagyon tetszett az ajánlat. Nem tudom, mi változhatott meg azóta: félnek az ismeretlentől? Azért nem akarnak vállalkozni, mert még nincsenek tapasztalataik a . . magyarországi munkavállalás terén? Pedig Börvelyben sok A tflUTHKlTlBIRUI/l helyen igencsak jól fogna a magyarok SplUplUlpk... pénz, hiszen a 18-as törvény * értelmében nálunk 400 személy 75 áré gyenge minőségű földet kapott, abból megélni nem lehet. Idehaza a faluban gyakorlatilag csak a mezőgazdasági társulás kínálhat munkalehetőséget a számukra, nyáron meg ősszel, de ebben az esetben is napszámos munkáról van szó, ahova a fiatalok nem nagyon járnak. A kendergyár - ami valamikor régen 400, utóbb 200- 250 ember számára jelentett biztos megélhetést - nem üzemel, és remény sincs az újra-beindulására. Szóval, sok börvelyi fiatal van olyan helyzetben, hogy nagy szüksége lenne arra a háromhavi magyarországi keresetre, mégse tülekednek miatta. Talán jobban a munkára kellene nevelni, szoktatni őket. Mert diszkóba járásra bezzeg egyiküket se kell bíztatni... Igaz, anyagi akadálya is van a Magyarországra utazásnak, például akinek nincs útlevele - és tudomásom szerint sokan vannak ilyenek, előbb azt kell hogy elkészíttesse, no meg persze a magyar igazolványt. Utóbbi nem kerül sokba, az útlevél azonban igen. Az is igaz, hogy Börvelyben, falu szinten, ha valami beindul, akkor már azok is mind mennek, akiket eleinte visszatartott az ismeretlentől való félelem. Így, utólag nevetnem kell, ha arra gondolok, hogy eleinte aggodalommal, félelemmel beszéltem a faluban erről a magyarországi munkalehetőségről, mert megfordult a fejemben, hogy ha az itteniek egyszer rákapnak az anyaországban való munkavállalásra, talán vissza se jönnek. Azzal nyugtatgattam magam, hogy ‘89-ben . Börvelyből átment ugyan 124 személy Magyarországra, de 25-26 időközben azok közül is hazatért-azóta pedig leállt a kitelepülés, az utóbbi 4 évben egy-két ilyen eset, ha előfordult. Egyébként a vajai konzervgyár esete a börvelyi fiatalokkal azt is megmutatja, hogy Magyarországon Kovács Lászlóék feleslegesen félnek az ottani munkaerőpiacot elöntő román áradattól. Lám, még a mi börvelyi magyarjaink se nagyon igyekeznek kimenni dolgozni, hát akkor azok a román személyek, akik nem tudnak magyarul! Az ilyen román inkább Spanyolországba megy, epret szedni. Magyarországot már csak azért is elkerüli, mert magyaroknak (azért, hogy a magyaroknak több legyen) nem akar dolgozni...” KÍNÁL GYÖRGY (a szerző újságíró) Hitelek mezőgazdászoknak (Gyergyószentmiklós) • Zsúfolásig telt a római katolikus plébánia hittanterme Gyergyószentmiklóson február 27-én, a Kovászna megyei LÁM alapítvány bemutatkozóján, amely hitelrendszerét az idéntől Hargita megyére és részben Brassó megyére is kiterjeszti. A találkozón részt vett Philip Backmann úr is, a svájci Rebiat program vezetője. Leo Mayer, az alapítvány svájci programvezetője elmondta, hogy az alapítványnak van egy hitelrendszer és egy továbbképző része, utóbbi kétéves mezőgazdasági oktatást, plusz 4 hónapos svájci praktizálást jelent. A hitelrendszer 3 millió dolláros alaptőkével úgy működik, mint egy bank. Az alapítványt részletesen Kotró Adél vezető ismertette: 1993-tól működik Kovászna megyében, és elsősorban mezőgazdászoknak folyósít hitelt, de kis- és középvállalkozóknak is. Az alapítvány Ilyefalván és Csernátonban működtet irodát, a tavasz folyamán Hargita megyében is nyit kirendeltséget. Elsősorban beruházási terveket támogat aktív mezőgazdászoknak, akik saját, vagy bérelt földterülettel rendelkeznek. A hitelt lehet kérni mezőgazdasági gépvásárra, állatállomány-nevelésre, istállóépítésre stb. A beruházásba a kérelmező 30%-os saját tőkével kell beszálljon. A hitel felső határa 35 000 dollár, az első hitel nem haladhatja meg az 5000 dollárt. A hitelt a dollár napi árfolyama szerint lejben folyósítják, és ugyanígy kell visszafizetni, 4 éven belül. A kért összeget 150%-os garanciával kell lefedrni, a kamat pedig 7-12% (A LÁM alapítvány (Folytatása a 8. oldalon) Napirendre az EME-gondokkal! Van még csiszolnivaló... (Bukarest) • Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2002. március 2-án szombaton de. 10 órai kezdettel tisztújító évi közgyűlést tart Kolozsvárott - tudtuk meg az egyesület vezetőségétől, aki elküldte nekünk a Közgyűlés elé terjesztendő főtitkári jelentést az EME 2001-es évi munkájáról. Ebből kiderül, hogy az EME bár számos nagyszerű és eredményes rendezvény szervezőjének tudhatja magát, az egyesület munkáján van még csiszolnivaló. Sipos Gábor főtitkár megállapítja, hogy az egyesület szerzett jogai helyreállításában és azok érvényesítésében semmi előrelépés sem történt. Az egyesületi vagyon, ingatlanok és gyűjtemények tulajdonjogát illetően továbbra is a jogfosztottság állapota uralkodik, igényüket azonban következetesen fenntartják. A kolozsvári főtéri a Vass Ottilia-ház visszaszerzésére továbbra sincs sok reményük, mivel az ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénybe a jogi személyek (egyházak, testületek) nem kerültek be. Kutatóintézetének szervezeti és működési szabályzatát a 2001. évi Közgyűlés jóváhagyta, az abban előírt, a kutatómunka távlati (Folytatása a 8. oldalon) MÁRCIUS Hiába mondják a nagyokosok, hogy még három hét van a valódi tavaszig, ez már visszavonhatatlanul a kikelet napja, amikor a szívek megtelnek örömmel, reménnyel, napfénnyel, szeretettel, amikor lelkünk zugaiból kisöpörjük a dermedt decemberi, januári, februári napok emlékét, amikor a mogorvák is kénytelenek mosolyogni, a gyökerekben nyargalni kezdenek az újjászületést hozó nedvek, amikor a kamaszok arcán megsokasodnak a pattanások, de ettől még bájosodnak a fruskák, krapekok... Sőt a nyugdíjas bácsik is azt mondják magukban: itt az ideje, hogy ők is gálánsak legyenek... Legalább évente egyszerkétszer. A márciuskát nem mi találtuk ki. De nem szégyen, ha egy-egy jól sikerült mütyürrel kifejezzük nemcsak a Nagy Ő iránti szeretetünket, hanem egyúttal afölötti örömünket is, hogy élünk, hogy újra eljön a tavasz, hogy csend van körülöttünk, egyetlen napra, amikor épp a március kezdődik, akasszuk szegre gondjainkat, betegségeinket, bánatainkat. Ma ne gondoljunk rájuk. Kép és szöveg: MÁTHÉ ÉVA (Bukarest) • Az 1334/2000 Kormányhatározat mellékleteiben szereplő ingatlanok visszaszolgáltatását jóváhagyó bizottság szerdán, 2002. február 27-én három volt egyházi ingatlan ügyében aláírta azt a jegyzőkönyvet, mely elengedhetetlenül szükséges az ingatlanok visszaszolgáltatásához. Ezek: a nagyváradi Ady Endre líceum épülete (egykori tulajdoniba az Nagyváradi Római Katolikus Püspökség), a szilágysomlyói volt minorita rendi kolostor és középiskola, ma mezőgazdasági líceumként működik (volt tulajdonosa a nagyváradi Római Katolikus Püspökség), valamint a székelykeresztúri volt katolikus gimnázium, ma Tanulók Háza (egykori tulajdonosa,a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség). Markó Attila államtitkár-helyettes már szerdán értesítette a Nagyváradi Római Katolikus Püspökséget és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséget, hogy február 27-től átvehetik a visszaigénylésre feljogosító dokumentumot. (RMDSZ-tájékoztató) Jóváhagyták három volt egyházi ingatlan visszaszolgáltatását Günter Grass megszólalt: Az öreg író és a tenger • meg a menekültek (Berlin) • Háromévi hallgatás után új kötettel jelentkezett a Nobel-díjas német író, Günter Grass. A hónap elején a boltokba került „Im Krebsgang'' (Rákmenetben) c. opusza, amelynek műfaját novellának minősítette. Megjelenése után két héttel már a Der Spiegel bestseller jegyzékének az élén állt. Bizonyára nem csak a kivétel nélkül dicsérő és elégedett kritikáknak tulajdonítható, hogy a könyvből már 150 ezer példányt adtak el, s további 250 ezerre érkezett megrendelés a kiadóhoz. A páratlan siker nyitja alighanem a témaválasztásban és a németországi közhangulatban rejlik. A 74 éves Grass - saját bevallása szerint - bő három évtizedes késéssel nyúlt a szüzséhez. Kiérlelt írói technikájával szinte észrevétlenül jár-kel a különböző idősíkok között, egyazon tragikus szálra fűzve fel egy család három nemzedékének életét és viszonyát egy 57 évvel ezelőtt bekövetkezett tragédiához. A középpontban a II. világháború kevéssé ismert, tragikus epizódja áll: a keletről közeledő szovjet hadsereg elől menekülő német polgári lakosság kálváriája, illetve egy több ezer menekültet szállító hajó, a Wilhelm Gustloff elsüllyedése a Balti-tengeren 1945. január 30-án. A szovjet torpedók által a tenger fenekére küldött hajón legalább 6000, más adatok szerint több mint 9000 személy utazott, túlnyomó részük asszony és gyermek. Többségük a tengerbe fúlt, illetve megfagyott a jeges vízben. A mentőcsónakokon, valamint a tragédia helyszínére siető, T-36 sorszámú német torpedónaszádnak köszönhetően mintegy ezerkétszázan élték túl a katasztrófát. Köztük Tulla Pokrieske 18 éves állapotos hajadon. Az író képzeletének szülötte az egyik mentőcsónakon hozza a világra a fiát. (Folytatása a 8. oldalon) ■■■■■■■■■■■■■■■ (Bukarest) • Az RMDSZ e heti, szokásos sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnökön kívül részt vett Borbély László képviselő, a kormánnyal kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnök és Székely Ervin képviselő, a Képviselőház jogi bizottságának tagja. Az RMDSz és a kormánypárt közötti egyezmény betűvezetéfolytak tárgyalások, ahol az időszerű problémák megvitatására, leltárára került sor - számolt be az eseményről Markó Béla szövetségi elnök. A megkötött egyezmény egyik prioritása a tulajdonviszony rendezése mint az egész román társadalom egyő problémája. A képviselőházban már dolgoznak a földtörvény módosítását célzó sürgősségi rendeletén - mondta el Markó Béla. „Remélem, a rendelet hamarosan a plénum elé kerülhet, és a szenátusban elfogadott szöveg jelenti majd az alapját." A szövetségi elnök abbéli reményének is hangot adott, hogy hamarosan megkezdődik a kormány által kinevezett, az egyházi és közösségi javak, ingatlanok visszaszolgáltatásának törvénytervét kidolgozó bizottság működése, melyben az RMDSZ specialistái is részt vesznek. (Folytatása a 8. oldalon) RMDSZ-sajtótájékoztató NÉPSZÁMLÁLÁS, ÚJ TÖRVÉNYEK ! elnezés Olvasóinktól Szerda délután műszaki hiba miatt leálltak a Concordia nyomda kellő ide olvasói szíves elnézését kéri a késésért. Clud uduidu in iijvtivi uiua miau lean urn a vuiivin uianda gépei, aminek következtében lapunk nem juthatott el időben a terjesztőkhöz. Az RMSZ, bár vétlen az ügyben. Töprengések egy lemondás kapcsán (Sepsiszentgyörgy) • Huszonkét napirendi pont megvitatása szerepelt Kovászna megye önkormányzatának csütörtöki rendes ülésén. A kisebb-nagyobb véleménykülönbségek dacára végül sikerült határozniuk is a tanácstagoknak. Az ülés végén György Zsolt, a megyei önkormányzat alelnöke bejelentette a vezetőtestületből való lemondását. Az ülést követő sajtóértekezlet főtémája e lemondás körül forgott. György Zsolt egy jólmenő cég, az informatikára szakosodott Cosys kft. társtulajdonosa, illetve főrészvényese. Az összeférhetetlenséget szabályozó kormányrendelet kapcsán a megyei önkormányzat alelnöke felbontotta a megye két, az önkormányzat alárendeltségéhez tartozó egységgel kötött „éterkapcsolatot” biztosító szerződéseit. Így is viszont sajtótámadások érték elsősorban a helyi önkormányzatok számára biztosított szolgáltatások okán. Köztudott, hogy a helyi tanácsok nem tartoznak a megyei önkormányzat alárendeltségi körébe, egyes céhtársak mégis kétségbe vonták az „összeférhetetlenség” felszámolását. A cége hírnevének védelmére az RMDSZ (amelynek színeiben mandátumot nyert), illetve az önkormányzat elleni további támadások elkerülésére, személyes indíttatásból határozta el György Zsolt az alelnöki beosztásról való lemondást. Demeter János megyei tanácselnök sajnálattal vette (Folytatása a 8 oldalon) Lapzártakor (2102. február 28-án, 13.30) Koszovói megállapodás a hatalommegosztásról (Belgrád) • A három legnagyobb koszovói albán parlamenti párt csütörtökön megállapodást írt alá a hatalommegosztásról, s véget ér a több mint három hónapja tartó parlamenti válság, lehetővé válva a tartományi hatalmi intézményrendszer létrehozása. A tartományi elnökjelölt Ibrahim Rugová, a november 17-i parlamenti győztes Koszovói Demokratikus Szövetség elnöke, a kormányfői tisztség várományosa Bajram Rexhepi, a Hasim Thaqi vezette Koszovói Demokrata Párt tisztségviselője. (MTI) A nagyváradi Ady Endre épülete gazdát cserél, de a tanintézet marad (Nagyvárad) • Jankó Szép Sándor, az Ady Endre középiskola igazgatója a csütörtöki lapokból értesült meglepetten a hírről, hogy az általa vezetett intézmény épülete is benne van azon jegyzőkönyvben, amelyet a 2000/1334-es kormányhatározatban szereplő ingatlanok viszszaszolgáltatását ellenjegyző bizottság szerdán írt alá. Őket még senki sem értesítette. Elmondta, bizonytalan e kérdésben, úgy véli, hogy ha a bevétel tényleg megtörténik, tehát telekkönyvileg is megváltozik birtokba Teg megtörténik,g is megváltozik az épület tulajdonjoga, részletekbe menő tárgyalásokba "kell kezdeni a tanintézet sorsáról. Részletekről a holnapi számban. (Balla Tünde) Tőkés László megtartotta sajtóértekezletét (Bukarest) • Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli el(Folytatása a 8. oldalon)