Romániai Magyar Szó, 2002. március (14. évfolyam, 4052-4082. szám)

2002-03-01 / 4052. szám

2002. március 1. hírek Ú hírek Ú hírek Ú hírek Moszkva üdvözli a szaúdi­ tervet (Moszkva / Gáza / MTI)­­ Az orosz kül­ügyminiszter Moszkva támogatásáról biz­tosította a Közel-Keletre vonatkozó szaúd­­arábiai békekezdeményezést szaúdi kollé­gájával folytatott telefonbeszélgetésén. Orosz­ország, amely az Egyesült Államok mellett a békefolyamatok fő védnöke, „kedvezőnek ítélte az Abdallah trónörökös által indított kezdeményezést, mert megfelel a madridi konferencia alapelveinek és az ENSZ Közel- Keletről hozott határozatainak" - olvasható az orosz külügyminisztérium hivatalos köz­leményében, amelyet Igor Ivanov és Szaud el-Feiszal herceg megbeszéléséről adott ki. A közlemény szerint Oroszország és Szaúd- Arábia megállapodott arról, hogy összehan­g­olja az izraeli-palesztin rendezést érintő­ezdeményezéseit. Abdallah herceg február 17-én a The New York Times hasábjain hozta nyilvánosságra: az Arab Liga márciusi, Bejrútban tartandó csúcstalálkozóján Izrael és az arab államok közötti kapcsolatok „teljes körű normalizá­lását" akarja indítványozni, az 1967-ben megszállt arab területekről való izraeli kivo­nulásért cserébe. A javaslat szerint Izrael átadná Kelet-Jeruzsálemet is. A szaúdi trón­örökös kijelentéseit nemcsak a palesztinok, de Izrael és az Egyesült Államok is lelkesen üdvözölték - írta a francia hírügynökség. Izrael térségbeli szövetségese, a paleszti­nokkal ugyancsak szoros kapcsolatokat ápoló Törökország szerdán csatlakozott a kezdeményezést támogatók táborához. A Hamasz radikális palesztin ellenállási mozgalom elutasította a szaúdi trónörökös kezdeményezését. Az Izrael elpusztítását zászlajára tűző Hamász alapítója és szellemi vezére, Ahmed Jaszin sejk közölte: elvetnek minden indítványt, amely a történelmi Palesztina egy részének feladását tartal­mazza. Csak átmeneti, taktikai lépésként támogatnák a szaúdi javaslatot, végleges megoldásként azonban elfogadhatatlan - mondta a Reuters hírügynökségnek Gázá­ban adott nyilatkozatában, és hozzátette: folytatják az ellenállást. Megvalósulni látszik az autonómia-koncepció két pillére (Újvidék / MTI)­­ A Vajda­sági Magyar Szövetség (VMSZ) szerint a délvidéki magyar ki­sebbség politikai sikerének tekinthető a jugoszláv szövet­ségi parlament által elfoga­dott kisebbségügyi törvény - közölte a párt újvidéki sajtó­tájékoztatóján Józsa László, a VMSZ aleli v­ajdasági autó­ik visszaszól-VMSZ alelnöke, a vajdasági Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Józsa szerint a jogszabály útmutatóként szol­g­ál a többségi nemzet és k k­isebbségek közötti viszony rendezésében és perspektívát nyit a kisebbségi közösség életében. „A va'l ' nóm hatásköre váltatásáról szóló, nemrég elfogadott törvény és a most elfogadott kisebbségügyi törvény révén megvalósulni látszik a VMSZ háromszintű autonómia-koncepciójának két pillére, a tartományi és a kisebbségi autonómia - mondta Józsa. A délvidéki magyar politikus szerint a törvény nemcsak a nemzeti kisebbség, hanem az egész társadalom szempontjából fontos, mert mes­és­­­ciója előtt. Józsához hasonlóan részt vett a kisebbségügyi törvény ki­dolgozásában - rámutatott arra, hogy a törvény előkészí­tésekor lépésenként egyeztet­tek az Európa Tanács (ET) és az Európai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet (EBESZ) szakértőjével. A jogszabály teljes mértékben összhangban van az ET és az EBESZ kon­vencióival és ajánlataival és európai tekintetben is az egyik legmodernebb kisebb­ségügyi törvénynek tekint­hető. „A jogrendszer szem­pontjából forradalmi újítást jelent, hogy a törvény egyér­telműen elismeri a kisebb­ségek önigazgatásához való jogát, az oktatás, a kultúra, a nyelvhasználat és a kisebb­ségi nyelven történő tömegtá­jékoztatást illetően. A törvény világosan kimondja, hogy ezen területek felett senki sem rendelkezhet a kisebbségeken kívül, s az­ ehhez való jogot Délkelet-Európában csak Szlovéniában és részben Ma­gyarországon ismerik el" - fejtette ki Korhecz. Mivel a kisebbségügyi tör­vény kerettörvény, ezért a nemzeti tanácsok pontos ha­táskörét, működését és meg­választási módját részletei­ben a köztársasági és a tarto­mányi kormány rendeletek­kel és törvényekkel fogja meghatározni. Addig elek­torok választják meg a tes­tületeket. Elektorok lehetnek a kisebbségekhez tartozó ön­­kormányzati, tartományi, köztársasági vagy szövetségi képviselők illetve olyan ki­sebbségekhez tartozó sze­mélyek, akik összegyűjtöttek több 300 támogató aláí­rást, nyitja a kaput Jugoszlávia legalább 300 támogató a szerbia európai integrá­­lása­­i előtt. Korhecz Tamás vajdasági Sj , .. .70­', ... , Jugoszláv kisebbségügyi törvény Az Egyesült Államok valószínűleg több száz katonát küld Grúziába, hogy kiképezzék a volt szovjet tagköztársaság­i hadsereget az al-Kaida terrorh­álózathoz esetleg kötődő ellenállókkal szembeni küzdelemre, képünkön Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter grúziai látogatása NÉHÁNY­­ SORBAN (Az MTI nyomán)­­ Az amerikai kormányzat közvetí­tőkön keresztül igyekszik kap­csolatba lépni Oszama bin Laden vérrokonságával, DNS- mintavétel végett, hogy teljes bizonyossággal megállapíthas­sák, nem az al-Kaida terror­hálózat alapítóját sikerült-e eltalálni február 4-én Afga­nisztánban, egy személyzet nél­kül repülő, rakétával felszerelt CI­A-ké­mrepül­ő­gép s­e­g­í­tsé­­gével. • Daniel Pearl Pakisz­tánban meggyilkolt amerikai újságíró elrablói videoszalagon rögzített propagandanyilat­kozatokra kényszerítették áldo­zatukat. • Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök csütörtö­kön egynapos látogatásra Bu­dapestre utazott, ahol az eu­rópai uniós bővítés kérdései­ről, a két ország politikai, gaz­dasági és kulturális kapcso­latairól folytatott eszmecserét Orbán Viktor kormányfővel. • Japán várakozások szerint a Kuril-szigetek státusa áll a március közepén sorra ke­rülő, külügyminiszter-helyet­tesi szintű moszkvai orosz­japán konzultáció közép­pontjában. • Az utóbbi 30 év legsúlyosabb vonatbalesetében kedden Baden közelében hat ember - köztük négy magyar kamionos - vesztette életét, 14 személy megsérült, közülük négy magyar súlyosan. Az ütközést Mathias Reichhold osztrák közlekedési miniszter bejelentése szerint fékhiba okozta. • Borisz Jelcin volt orosz elnök több kérdésben nem ért egyet utódja. Vlagyi­mir Putyin politikájával elsősorban a sajtószabadság oroszországi helyzete miatt aggódik. Jelcin kritikát fogal­mazott meg Putyin káderpo­ltikájával kapcsolatban is, s mondván nem annyira lojális mint inkább hozzáértő embe­reket kellene a vezető posztok­ra állítani. • A leendő új kö­zös tanácskozó és együtt­működési testület létrehozá­sáról is tárgyaltak szerdán Brüsszelben a nagykövetek a NATO-orosz állandó vegyes Albizottság havi ülésén.­­ Orbán Viktornak tulajdonképpen igaza van (Prága / Washington / MTI)­­ A legolvasottabb cseh lap szerint mindegy, hogy Orbán Viktor korrek­tül járt-e el vagy sem, amikor az Európa Parlamentben a Benes-dek­­rétumokról szólt. Minden demokrata és liberális tudja, hogy tulajdonkép­pen igaza van, s bizonyára tisztában van ezzel a cseh kormány is. A Benes-dekrétumok valóban a kollek­tív bűnösség elvét törvényesítik, s mint ilyeneknek, nincs helyük Eu­rópában - írja a Sértődött című jegyzetében a Mladá Fronta Dnes című prágai liberális napilap. Rámutat: Nehezen elképzelhető, hogy a Benes-dekrétumok egy euró­pai uniós­­ tagállam törvényeinek a részét képezzék, Csehországban azonban továbbra is érvényesek. Nem hunytak ki, ahogy azt .Ján Ko­ván (cseh külügyminiszter) bizony­talanul és pontatlanul állítja, hiszen érvényességüket­ maga az alkot­mánybíróság erősítette meg. ...A cseh kormányfő lépései, aki Orbán kije­lentései miatt lemondta a márciusi magyarországi visegrádi csúcs­találkozót, nem jelentenek mást, mint hogy nem akarta látni a tényeket. A dekrétumok elől azonban így sem menekülünk meg” - jegyzi meg az újság., Az újság ugyanakkor cikket közöl diri P­elte politológustól, Václav Havel ál­la­mfő egykori politikai tanácsadójától, aki azt írja, hogy a dekrétumok továbbra is érvényesek,­­s nincs, igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy a dekrétumok kihuny­tak. Megjegyzi hogy elméletileg­ a dekrétumok érvénytelenítése „a kárpótlási és területi követelések lavináját” zúdíthatja Csehországra. A valóságban azonban nem kell ettől tartani. Mivel a dekrétumok szelleme és következményei tovább élnek, s egyre nagyobb gondot okoznak Cseh­országnak, szükség van a probléma megoldására. „A parla­mentnek hivatalosan el kellene is­mernie, hogy a dekrétumok nem voltak demokratikus intézkedések, tömegesen megsértették az emberi jogokat, s ezért el kell tőlük hatá­rolódni -szögezi le a szerző. „A második világháború egyik le nem lohasztott gyulladása fenyegeti' annak a négy országnak az egységét, amely abba vetette reményeit, hogy hamarosan és tömbként tíz Európai Unióban találja meg jövőjét'' - írta a Benes-dekrétumok kérdésének szentelt, prágai keltezésű cikkében a The New York Times. Az írás tömö­ren ismertette a Benes-dekrétumok tartalmát és következményeit, vala­mint beszámolt arról, hogy Orbán Viktor több ízben szorgalmazta e dekrétumok érvénytelenítését. A magyar miniszterelnök „most azt mondja”, hogy a dekrétumok érvény­telenítését az európai uniós tagság feltételévé kellene tenni az egykor Csehszlovákiát alkotó két állam, a Cseh­ Köztársaság és Szlovákia esetében". Orbán Viktor felhívása azonban „haragra gerjesztené a Cseh­ Köz­társaságot és Szlovákiát, és nyomás alá helyezte (e két ország)­part­nerségét Magyarországgal, valamint Lengyelországgal, az Európai Unióihoz való 201­4-es közös csatla­kozás tekintetében” - írta a lap, hozzátéve, hogy Orbán nyilatkozatai nyomán a cseh­ és a szlovák vezetők lemondták a március 1 -jére tervezett négyoldalú budapesti találkozót. A The New York Times ismertette Mikulás Dzurinda szlovák minisz­terelnök véleményét is, aki „azzal vádolta Orbánt", hogy a kérdés manipulálásával saját magán akar segíteni" az áprilisi magyarországi választásokon". . .A The New York Times cikke sze­rint ,, a dekrétumok immár nincsenek hatályban, de a cseh­ és a szlovák vezetők elutasították azok hivatalos érvénytelenítését, mert ha azt megtennék, azzal formai lehetőséget adnának az elűzött németeknek és magyaroknak elkobzott javaik visszakimselésértőg­:Brü­sszelben az elmúlt napokban számos európai uniós­ tisztsegg,esetét­ a me­gállapította,, hogy a dekrétumok nem lehetnek a(z uniós) csatlakozás akadálya­i. Né­metország, ahol a kérdés továbbra is fajsúlyos, szintén közölte, hogy a dekrétumokat nem kívánja üggyé emelni" - írta a New York-i lap. ■g s i__ s Jj i­sc" Benes-dekrétumok v \ JssEugi jx ' f f '< \ —-—"v It1 nüi v**» N» .1 m Gwyneth Paltrow, az idei Oscar-díj kiosztó ünnepség egyik műsorvezetője kisebbségügyi miniszter - aki­k A közel-keleti konfliktus gyökerei Bonyodalmak a Sykes-Picot Egyezmény körül (Folytatás tegnapi lapszámunkból) A mű nem aratott osztatlan sikert Kairóban és máshol sem az érdekeltek körében. Storrs, Wingate, de legfőképpen Clayton nem támogatták azt az elképzelést, hogy a franciák is részesüljenek az első világháború utáni közel-keleti „tortából”. Ők, akik a terv gyakorlati megvalósításáért voltak felelősek és ennek érdekében kapcsolatokat építettek az Oszmán Birodalommal szemben ellenséges arab körökkel, azon az állásponton voltak, hogy az arabok nem kérnek a francia gyámságból, mert a briteket szeretnék hegemón pozícióban látni. Ez, mint később kiderült, nem volt igaz, Claytonékat egyszerűen félrevezették kalandor arab tárgyalópart­nereik. A kalifátus vezetésére kiszemelt Flusszein mekkai emír sem kért valójában a gyámkodásból és kettős játékba kezdett. A Közel- Keletre vonatkozó brit terveket, Kitchener hozzá intézet távirataival egyetemben felfedte a Konstantinápolyban kormányzó ifjútörökök előtt. A Portához való lojalitásért cserébe autonómiát kért az általa uralt Hejaz tartomány számára. Konstantinápolyból csak homályos ígéreteket kapott, ezért ismét az angolokkal kezdett egyezkedni és megállapodott velük, hogy részt vesz egy esetleges törökellenes fegyveres akcióban. Brit-India kormánya ugyancsak ellenérzésekkel fogadta a Kitchener tervén alapuló Sykes-Picot Egyezményt. A britek nem akarták elidegeníteni a helyi muzulmánokat, akik a török szultánt ismerték el kalifájuknak és ezért nem támogatták egy arab kalifátus létrehozását. A terv Mezopotámiára (a mai Irak és Kuvait) vonatkozó részei szintén sértették Brit-India kormányának érdekeit, mert a terület fölött - India védelme érdekében - kizárólagos fennhatóságot akartak gyakorolni. Az általuk tévesen Kairónak tulajdonított elképzelés ellensúlyozására Husszein mekkai emír ellenében támogatni kezdték az Arab-félsziget felszabadítására törekvő vahhabita Ibn Szaudot. Az amúgy is ellentmondásos helyzetet tovább bonyolították a­­ Palesztinával (a mai Izrael és Jordánia) kapcsolatos zsidó érdekek. A cionista mozgalom célul tűzte ki, hogy zsidó államot hoz létre az ősi­­ földön, de az elképzelés nem nyerte el a nagyhatalmak tetszését. A Sykes-Picot Egyezmény nem is tartalmazott a zsidó állam megteremtésének támogatására vonatkozó kitételt. Angliában pontosan a nagypolgárságba beolvadt és a kormányzatban is pozíciókat szerzett zsidók voltak a cionizmus legfőbb ellenlábasai, mert úgy gondolták, hogy a mozgalom veszélyezteti a zsidó közös­ség asszimiláció útján elérhető felemelkedését. Ráadásul a balos cionizmus ellentétben állt az asszimilálódott zsidó nagypolgárság által vallott klasszikus liberális ideológiával is. Egy dilettáns tévedés azonban a cionista mozgalom malmára hajtotta a vizet. Az ifjútörökök egyik vezéralakja, Enver pasa még szaloniki tartózkodása idején tagja lett egy helyi szabadkőműves páholynak és feltételezések szerint kapcsolatban állt a németországi zsidó nagypolgárság képviselőivel is. A konstantinápolyi brit követség politikai attaséja, Gerald FitzMaurice ebből azt a következtetést vonta le, hogy az ifjútörök mozgalom német zsidó befolyás alatt áll és a pénzügyi és kormányzati körök összehangolt akciója teszi lehetővé a németek számára, hogy egyre növeljék gazdasági és katonai jelen­létüket (az oszmán hadsereg ebben az időben német vezérkari tisztek irányításával működött) az Oszmán Birodalomban, ve­szélyeztetve ez által a brit gyarmati érdekeket. A diplomata úgy gondolta, hogy a zsidóság ilyen módon igyekszik megszerezni a Palesztinát uraló Konstantinápoly támogatását a jövőbeli zsidó állammal kapcsolatos tervekhez. A brit kormány, hitelt adva FitzMaurice érveinek, úgy döntött, hogy felkarolja a cionista mozgalom célkitűzéseit, és ez­által szem­befordítja a zsidókat az ifjútörök vezetéssel. A briteket igazából az a szándék vezérelte, hogy a konstantinápolyi német befolyást gyen­gítsék és a közvetítőnek gondolt zsidókat ilyen módon próbálták kivonni a politikai képletből.. A liberális kormány amúgy - részben egyes tagjainak antiszemita meggyőződése miatt - egyáltalán nem szimpatizált a cionista mozgalommal, sőt eleinte mindent megtettek, hogy az Oszmán Birodalmat megtartsák szövetségesként. Az ifjútörök mozgalom britellenessége azonban olyan elszántan törökbarát politikusokat is, mint Churchill eltántorított és a brit politika, bár nem kezelte az ügyet magas prioritásként, lassan megbarát­kozott az Oszmán Birodalom felosztásának tervével. MÜLLNER PÉTER (Folytatjuk) ről AN­­ APRÓHIRDETÉS A hirdetés szövege.... (az a és az névelőket leszámítva maximum tíz szó) Feladó: neve.............................. keresztneve.................................. címe.............................................. utca............................................... házszám.........................telefon. Tíz szó fölött szavanként 1500 lej értékű postabélyeggel kell kipótolni az ingyenes, 15 000 lej értéket.­­ Kérnénk a szöveget nyomtatott betűk­kel írni ▼ A hirdetés szövege a beérkezéstől számított egy héten belül je­lenik meg. T A szelvény csak márciusra érvényes! T A kedvezménnyel k­izárólag csak magánszemélyek élhetnek! ▼ f­ Újabb szóváltás Milosevic és a bíró között (Brüsszel / MTI)­­ Újabb éles szóváltásba keveredett Slobodan Milosevic a hágai Nemzetközi Törvényszéken folyó tárgyalását vezető bíróval, aki egyelőre nem adott választ szabadlábra helyezési kérelmére. A volt jugoszláv elnök kedden jelentette be, hogy perének tárgyalása idejére szabadlábra helye­zését kérelmezi, mert csak így tud megfelelően felkészülni a védeke­zésre. A tárgyalás II. napján megis­mételte kérését. Egyúttal, ismét azzal vádolta a törvényszéket­, hogy való­jában népe és országa felett kíván ítéletet mondani. Richard May, a tárgyaláson elnöklő bíró a szokottnál is élesebben utasította el Milosevic vádjait. „Nem hatnak ránk a politikai érvei. Ezeket már számos alkalommal kifejtette, és az ismételgetésük nem teszi meg­győzőbbé őket.” A szabadlábra helye­zési kérelmet pedig­­a törvényszék az erre alkalmas időben fogja meg­vizsgálni-mondta. Február 12-én kezdődött tárgya­lása alatt Milosevic, aki eredeti kép­zettségére nézve maga is jogász, eddig nagyon határozottan és elem­zők szerint jogi szempontból is szakszerűen védekezett. A legutóbbi napokban azonban a jelek szerint kezdte elveszteni higgadtságát, és ismételten azt vetette a törvényszék szemére, hogy hamis tanúkat vonul­tat fel ellene. „Oszama bin Laden is­ képes volna bármennyi tanút idehozni Koszovóból, akik eskü alatt vallanák, hogy látták, amint George Bush kézigránátokat és bombákat dobált a Pentagonra és a Fehér Házra”-jelentette ki ingerülten. Milosevic azt állítja, hogy az 1999-es koszovói konfliktus idején az Oszama bin Laden által vezetett al-Kaida hálózat terroristái is tá­mogatást nyújtottak a Koszovói Felszabadítási Hadseregnek (UCK). Általában pedig határozottan tartja magát ahhoz az álláspontjához, amelyet­ sze­rint a tartományban­ elkövetett atrocitásokért valójában az UCK fe­gy­vereseit és a NATOH terheli a felelősség. „Szavaktól nem lehet semmissé tenni valamit, ami az egész világ szeme láttára játszódott le: az UCK és a NATO által elköve­­ tett agressziót” - mondta. J

Next