Romániai Magyar Szó, 2002. április (14. évfolyam, 4083-4111. szám)

2002-04-02 / 4083. szám

Új sorozat 4083. szám 2002. április 2., KEDD Ára: előfizetőknek 1923, darabonként 3500 lej Tel.: 224 29 62, 222 58 02, 222 94 41, 224 36 68 Fax: 224 28 48 E-mail: rmsz@pcnet.ro Bucuresti, Piața Presei Libere­­ INTERNETEN az RMSz az alábbi címről hívható le: http://www.hhrf.org/misz Maros megyei protokollum Vannak még vitás kérdések (Marosvásárhely) • Az RMDSZ Maros megyei szervezetének vezetősége és a kormányzó Szociáldemokrata Párt helyi vezetősége még mindig nem írta alá a megyei szintű együtt­működési egyezményt. Pénteken dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke egy folyosói ad hoc sajtótájékoz­tató keretében elmondta: a protokollum szövege létezik, tulajdonképpen egy hibát ki kell javítani benne, hiszen egy törvény nem a helyes formá­ban szerepel, és vita van arról, hogy az állami intézmé­nyek élén hány vezető állás illeti meg a marosvásárhelyi magyarság érdekképviseleti szövetségét, továbbá, hogy a szövetség követeli: minden tanintézetben, ahol magyar nyelven is folyik oktatás, az igazgató vagy az aligazgató magyar anyanyelvű tanár legyen. A megyei elnök sze­rint a Bolyai Farkas Líceum oktatási nyelvével kapcsolat­ban nincs vita, ő azt reméli,­ hogy szeptembertől visszaál­lítható a középiskola eredeti státusa, tehát ősztől ott csak magyar nyelven folyik majd (Folytatása a 12. oldalon) Kolozsváron nem­ elég, hogy Mátyás király szobra körül felforgatták a világot, a történelmi emlékművet Funar ötlete alapján most közvécével is meg kívánják gyalázni - annak ellenére, hogy az épülő m­egkönnyebbülve önmagában valós igény a kincses városban és a szándékot jelző táblán az a jól hangzó ígéret áll, hogy „környezetkímélő toalett” készül... • Fotó: Deák Ferry Zsöbödből a világ E-mail - E-míl Amint március egyik utolsó napján utat törtem magamnak a legalább húsz-harminc centi­­méteres gyimesi hóban és leha­joltam, hogy kinyissam a kis kerti kaput, kiesett a zsebemből egy szelet papír és már ázott is szét, amikor felemeltem. E-mail - E-míl. Ezt írtam rá rögtönzött címnek és még ki tudtam olvasni a sebtében feljegyzett mondatot: „Túlzás nélkül állítható, hogy a határon túli magyar alkotók je­lentős hányada messze a sze­génységi küszöb alatti jövede­lemből él, éppen ezért javasol­juk, hogy az adót szimbólumér­tékű cselekedetként utalják vissza az E­milnek.” A mondat így nagyon titokzatosan hangzik és amint a kapun túl azon érdek­lődtem, hol is lakik Csíki Pe­psin­, csak úgy önmagamnak bólintottam: hát persze, részlet az Erdélyi Magyar K­ók Ligá­jának nyilatkozatából, amelyet azért írtam ki a számítógépből, hogy érdemes elgondolkodni rajta. A határon túli jelzőt meg amúgy sem érdemes magyarázni - töprengtem két lépés között -, hisz hiába vagyunk határon innen és ahonnan az adóit vissza kellenne küldeni, az éppen a határon túl, mégiscsak a hatá­ron innen a határon túl. Fejemben ezzel a kisebbségi zen-buddhista szöveggel nyitot­tam meg a faház melletti kis nyári, de most éppen téli konyha ajtaját, ahol legalább öten üldögéltek, leszámítva a kályhát és az ülő alkalmatosságokat, egy akkora területen, mint egy ha­táron túli jól fejlett terepjáró és írták a tojásokat. A néprajzosok (Folytatása a 12. oldalon) ár mindjárt a határ mellett, Budapesttől alig 300 km-re fekszik, s Szatmárnémetit nem kényeztették el az ismertebb, nemzetközileg is­­ számontartott magyar cégek: jó, ha fél tucat létesített nálunk­­ kirendeltséget mostanig. Hagyjuk most az okokat, mint amilyen a város­­ nehezebb megközelíthetősége (ebben az irányban még Nyíregyházát sem­­ érte el a gyorsforgalmi autóút), vagy az anyaországi székely­ kultusz. Annál nagyobb most az öröm, hogy amint egy gyorshírben jeleztük, a neves magyar utazási iroda Szatmárnémetiben, s egyenesen a város­­, központban nyitotta meg romániai kirendeltségét. Az esemény fontosságát­­ jelzi, hogy az avatón megjelent Szabó István, a megyei tanács elnöke, Riedl­e Rudolf alprefektus, Horea Anderco polgármester, Ilyés Gyula alpol­gármester, s a közélet több más képviselője. Az IBUSZ Komora Zoltán és Székely Judit személyében két osztályvezetőjével tisztelte meg a­­ szalagvágást. Nagy Erzsébet, az ünnepség háziasszonya, a helyi Solarex Tours igazgatója, aki az IBUSZT ide hozta és meggyőzte, hogy érdemes lesz itt tevékenykednie, nem kevés örömmel nyugtázhatta: világszínvonalú ■, felszerelésével és eleganciájá­ _.........._ _ - val az új iroda máris megnyer­te a vendégek tetszését. Százados múltja és jó híre okán is minden bizonnyal , hamar megkapaszkodik nálunk­­ ■ az IBUSZ. Az idegenforgalom, a turizmus jelzések szerint húzóágazat lesz mifelénk a következő években, miként az anyaországban már hosszabb ideje az. Szűkebb környezetemben azt látom, hogy meg lehet már elég jól­­ élni nálunk is e tevékenységből, ráadásul az IBUSZ-énál jóval kevesebb­­ profizmussal. Szatmári lakásunk közelében működik egy utazási iroda, egy avasi házaspáré. Jó, ha tíz osztályuk van, de azért szépen gyarapodnak.­­ Elsősorban külföldön dolgozó honfitársaikat viszik mikrobuszaikkal Olaszországba, Portugáliába, Németországba és hozzák onnan, de más csoportos utazásokat is vállalnak. Nem kell nagy tudomány ahhoz, hogy i­s meglássuk: van mit aprítaniuk a tejbe. A Solarex Tours szatmári IBUSZ-kirendeltségét, mely a magyar cég'­k­ egyedüli képviselője Romániában, a város egyik legtapasztaltabb idegenforgalmi szakembere, Sarkadi Mária vezeti, akit sokan ismernek és­­ sokan tudják róla, hogy valóban érti a dolgát. Szükség is van hozzáér­tésére, mert az IBUSZ ugyanazokat a programokat, utakat és különböző­­ szolgáltatásokat nyújtja, kínálja Romániában is, mint Magyarországon.­­ Több, mint ezer úti célpont közül lehet választani az érdeklődőknek, Spanyolországtól Sri Lankáig, Hajdúszoboszlótól Baliig, a bukovinai kolostoroktól a Seychelles-szigetekig, a csángóföldtől Tibetig, Velencétől Tel-Avivig. Ugyanazon árakon, mint a pestieknek vagy debrecenieknek.­­ Lévén, hogy mifelénk mostanában igen felkapott üdülő- és gyógykezelési­­ hely lett Hajdúszoboszló, íme mutatóban két ajánlat: egy személynek négy­­ napra szóló szállás és félpanziós ellátás 120 euróba kerül, ami úgy 3,5­­ millió lejnek felel meg. Ugyanez egy teljes hétre 167 euró. A legkülön­­l­­­bözőbb kedvezmények közül helyszűke miatt csak egyet említünk, méghozzá a nyugdíjasoknak nyújtottakból. E hetekben Görögország több , tengerparti üdülőjében érvényes az ahány éves, annyi százalék árkedvezmény! Az IBUSZ révén könnyen elérhetőek ezek az üdülők. Akár repülővel, akár társasbusszal. De nem csak turistáknak, üdülőknek biztosít repülőjegyet a cég a világ bármely tájára, hanem üzletembereknek, s­­ azoknak is, akik családi látogatásokra utaznak. Ugyanez érvényes a szobafoglalásra, bárhol és bármikor. Olcsóbb szállásokat is ajánlanak,­­ köztük például azoknak, akik munkát vállalni vagy gyógykezelésre utaznak Magyarországra. Már az irodaavatón felvetődött a bővítés várható szükségessége. Először a Székelyföld, itt is Csíkszereda, aztán Bukarest jött szóba. Lehet, hogy már pár hónapon belül ott is kirendeltsége lesz az IBUSZnak a Solarex Tours­­ révén. , SIKE LAJOS (a szerző újságírói Az IBUSZ profizmust hozott ­ A restitúció kérdése az Apáczai Csere János Baráti Társaság közgyűlésén (Kolozsvár) • A Kolozsvár­­szerte jól ismert Apáczai Csere János Baráti Társaság tagjai a hajdani Református Kollégium és Református Leány Gimná­zium volt diákjaiból kerülnek ki, ám azok is tagjai lehetnek, akik e két intézmény államosítása után az épületekben működő iskolák végzettjei. Jelenleg, amint az idei Rendes Közgyűlésen megtudtuk, 1000 taggal rendelkezik, ebből 600 tag rendesen fizeti az évi 50 000 lejes tagdíjat. Buksa Emil főtit­kár a választmányi jelentésében elhangzott: mint hagyományőr­ző, hagyományápoló, a barát­ságot, a volt iskolatársak össze­tartozását elősegítő, magyarság­­tudatunkat fejlesztő, ősi isko­láink hagyományait és szellemét tisztelő és készséggel szolgáló közösségként ismerte meg a közvélemény a Baráti Társaság munkásságát. Több éve folyik az adatgyűjtés az állami levéltárban őrzött kollégiumi irattár okiratai­(Folytatása a 12. oldalon) Visszavonhatatlan az ítélőtábla döntése Elutasították Csíkszereda és Székelyudvarhely fellebbezését (Csíkszereda) • Több mint két éve, hogy Csíkszereda és Székelyudvarhely a két Har­gita megyei municípium meg­támadta a megyei önkor­mányzat költségvetési vis­szaosztását. A két város testülete szerint jogtalanul fosztják meg őket a viss­zaosz­­tási alapból nekik járó rész­től. Csíkszereda, amely a me­gyei költségvetés mintegy hetven százalékát adja, a visszaosztás során egyetlen (Folytatása a 12. oldalon) er “LA,U Reggeli kérdések Diplomata útlevél - de minek? (Bukarest) • A cím ugyan idő­szerű, ám csalóka is, mert az alábbi „reggeli kérdések” nem feltétlenül csak erre az egyre keresik a választ. A sajtó, a közvélmény ugyanis sokszor csak akkor figyel fel egy-egy törvénytervezetre, vitájára, ha valamiféle botrányt szagol. A helyi választottak jogállásáról szóló törvénytervezeten a sze­nátus már rég túladott, a kép­viselőház jogi bizottsága is mintegy hatvan szakaszát vég­legesítette szép csöndben, mind­addig, amíg valaki bele nem dobott egy követ a vízbe... Azt javasolta, hogy a megyei taná­csok elnökei, alelnökei, a váro­sok és municípiumok polgár­mesterei és alpolgármesterei válthassanak ki diplomata útle­velet. Mint később kiderült, mint­egy hatszáz személyről lenne szó. Lett aztán ebből akkora csetepaté, hogy visszhangja a kormányfő füléig jutott, aki az ötletet pénteki videókonferen­ciáján nem csak képtelenségnek, de sunyi szándékúnak is tartotta. Szerinte a kedvezményezettek így próbálnák megkerülni a vámot! Mi történt? - faggattuk ezúttal SZÉKELY ERVIN ZOLTÁN képviselőt, a jogi bizottság tagját. • Mivel aznap két szakbizottság között voltam kénytelen ingázni, épp akkor hiányoztam, amikor ez az ötlet elhangzott, így a vitán nem vettem részt, de előttem az elfo­gadott cikkely, olvasom, diplo­máciai vagy szolgálati útlevelet kaphatnak a törvény rendelkezései szerint. Ha utal egy törvényes rendelkezésre, akkor a törvényhozó mindig az alaptörvényre utal, ez pedig az 1992-es 105-ös törvény, ha jól emlékszem a számára, amely az útlevelek kibocsátásáról és kezeléséről rendelkezik. Ebben pontosan fel van tüntetve, kinek jár diplomata útlevél, de nem tesz említést fenti kategóriákról. Ezek után­­sem nagyon értem, miről van szó. Ezzel a törvénnyel módosí­tanák az előbbit, ami képtelenség? Vagy pedig szolgálati útlevélben akarják részesíteni az illetőket? Nem világos tehát a törvényhozói szándék, és az sem, hogy mi mo­tiválhatta azokat, akik ezt bele­erőszakolták a szövegbe.­­ A kormányfői reagálásból arra lehet következtetni, hogy ez legalább a tervezet általános vitájá­nak során, vagy a szenátussal való egyeztetések idején még kikerülhet a végleges szövegből. • Ha a jogi bizottság nem tér vissza erre, az ügy csakis így orvosolható.­­ A felhördülés arra minden­képpen jó volt, hogy ráterelje a figyelmet a helyi választottak jogállásáról szóló törvény terve­zetére. Régi vesszőparipája ez az RMDSZ-nek, elfogadását már hosz­­szabb ideje szorgalmazza. Miért lenne fontos e törvény megszü­letése?­­ Mindenekelőtt azért, mert ezzel lenne kerek a helyi közigaz­gatás szabályozása. A már érvény­ben levő helyi közigazgatási tör­vény az intézmények működését, a helyi választottak törvénye a köz­­igazgatásban tevékenykedő sze­mélyek jogállását szabályozná. A két jogszabály tehát egymást kiegészíti, egyik a másik nélkül nehezen alkalmazható, így nem csak nekünk, hanem általában is e törvény legalább oly fontos, mint a 215-ös, hiszen tisztázza azok jog­állását, akik végül is a helyható­ságot gyakorolják. Reméljük, lesz politikai akarat a decentralizáció tényleges megvalósítására, hogy minél nagyobb hatalmat kapjanak a helyhatóságok, s akkor arra is számítanunk kell, hogy felértékelődik a helyi választottak szerepe. Tud­nunk kell hát, hogy kik és hogyan (Folytatása a 12. oldalon) Lapzártakor megtudtuk Izrael háborúban áll (Tel-Aviv) • Ariel Saron izraeli miniszterelnök vasárnap televíziós beszédben indokolta Izrael lakosságának a legutóbbi támadásokat a palesztinok, és ezen belül Jasszer Arafat, a pa­lesztin hatóság vezetője ellen. A lapzártakor ismertetett beszédből idézünk: „Izrael polgárai! Izrael állam háborúban áll, háborúban a terrorizmus ellen. Ezt a a háborút ránk kényszerítették. Ezt a há­borút nem mi akartuk. Ez a há­ború az otthonunkért folyik. Izrael állam vezetésem alatt mindent megtett a fegyvernyugvásért... Együttműködtünk Anthony Zinni amerikai megbízottal és cserébe terrorizmust kaptunk. Együttműködtünk Dick Cheney amerikai alelnökkel és cserébe terrorizmust kaptunk. A fegyver­nyugvás esélyeinek javítása érde­kében lemondtunk a hétnapos nyugalomra vonatkozó korábbi követelésemről és cserébe ter­rorizmust kaptunk. Csapatainkat visszavontuk a városokból és (Folytatása a 12. oldalon) A köröstárkányi pogrom áldozataira emlékeztek (Nagyvárad) • Idén is nagyszabású ü­nnepség keretében, Nagy­pénteken koszorúzták meg Köröstárkányban az 1919-es román pogrom áldozatául esettek emlékművét. A Fekete-Körös mentén élők közül nem csak a közel száz tárkányit végezték ki ártatlanul a bevonuló román csapatok húsvéti ünnepkörben, 1919-ben, de a környező településeken is áldozatokat szedtek a magyarság körében az esztelen öldöklések. Az idei megemlé­kezésnek, amelyet a Pro Tárkány Alapítvány s annak vezetője, Gábor Ferenc szervezett, vendége volt Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke, aki szerint a közösség megmaradásának záloga lehet az az emlékmű, amelyet három évvel ezelőtt nagyon sok nehézség árán a hatóságok gáncsoskodásai ellenére is sikerült fölemelni. Jelen voltak Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán parlamenti képviselők, kegyeletét rótta le a község román ajkú polgármestere, Aurel Dan Hie is, hozzáállását gesztusértékűnek tekintették a megemlékezés résztvevői. A koszorúzást református istentisztelet előzte meg, amelynek igehirdetője Szatmári Elemér parókus lelkész volt. Ugyanakkor megemlé­keztek a tárkányi áldozatokról is. Délután lakossági fórumra került sor, amely azonban nem volt mentes a tárkányi közösséget megosztó nézeteltérésektől. (Balta Tünde) mg Hímes tojás-kiállítás a bukaresti Petőfi Házban - az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége rendezésében • Lásd a 3. oldalon lévő fotót is

Next