Romániai Magyar Szó, 2002. május (14. évfolyam, 4112-4139. szám)

2002-05-03 / 4112. szám

Új sorozat 4112. szám 2­002. május 3., PÉNTEK Ára: előfizetőknek 1923, darabonként 3500 lej Tel.: 224 29 62, 222 58 02, 222 94 41, 224 36 68 Fax: 224 28 48 E -mail: rmsz@pcnet.ro Bucure§ti, Pia(a Préséi Libere 1 INTERNETEN a­z RMSz az alábbi címről hívható le: http://www.hhrf.org/rmsz Lapzártakor: (2002. május 2-án, 13.30-ig) RMDSZ-kü­ldöttség a Csángóföldön (Bukarest) • Markó Béla szö­vetségi elnök vezetésével május 2-án, illetve 3-án nagyszámú RMDSZ- küldöttség kétnapos körutat tesz a Csángóföldön. Az RMDSZ elnöke mellett ott van Borbély László kép­viselő, ügyvezető alelnök, Márton Árpád, Asztalos Ferenc képviselők, Szép Gyula ügyvezető alelnök, vala­mint Szepessy László, a szövetségi elnöki hivatal igazgatója. Az első nap a Szövetség képviselői megbeszélést folytattak Bákó megye prefektusával, illetve a megye főtanfelügyelőjével a csángómagyarság gondjairól, a közös­ség helyzetének javítását célzó kezde­­ményezésekről. Pénteken az RMDSZ politikusai Klézsén, illetve Külsőrek­­ecsinben tartanak lakossági fórumot, majd a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége bákói székhá­zában talál­koznak a moldvai szervezetek képvi­selőivel. A körút Pusztinán, lakossági fórummal zárul. (RMDSZ-tájékoztató) Színházak szerepéről a székelységben (Csíkszereda) • Harmadszor szer­vezik meg a Székelyföld Konferenciát, amely méltó módon emlékezik a 100 évvel ezelőtti, tusnádfürdői Székely Kongresszusra is. Az októberre ter­vezett konferenciát megelőzően május 3-án, pénteken a színházi alszekció tartja a szakosztály workshopját, témája: .Székelyföld önkormányzati színházainak helye és szerepe a régiófejlesztésben. Lehetséges jövő­­kép(ek).­ A színházi tanácskozásra meghívták a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházat, a Csíkszeredai Csíki Játékszínt, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházat, a sepsi­szentgyörgyi Tamási Áron Színházat, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Tár­sulatot, valamint a Színművészeti Egyetem képviselőit. A tervek szerint a workshopon a társulatok szakmai vezetői és három-három színész, a megyei/helyi önkormányzatok kultúráért felelős polgármesterei/polgármester­­helyettesei, a megyei/helyi önkor­mányzatok Kulturális Szakbizottsá­gainak tanácsosai vesznek részt. (Daczó Dénes) Apa és fia - azonos sors (Brassó) • A lap 4. oldalán sze­replő hírt - amelyben az újgazdag, kettős gyilkos Dán Tartaga szökésének és körözésének történetét ecseteljük - az élet írta tovább: az Interpol által is keresett gyilkos feladta magát, miután meghallotta, hogy édesapja hasonló kö­rülmények között, halálos balesetet oko­zott az országúton. Beszámolónk hol­napi számunkban. (Tóásó Áron Zoltán) Utazás Kanyon­országban és a navajo indiánok földjén (Raleigh, Észak-Karolina) • Az amerikai Dél-nyugaton lebonyolítandó, öt államot érintő utazás előkészítése nem kis fejtörést okoz az útra vállalkozónak. Először is meg kell találni a megfizethető árú repülőjegyet, ami nagyban behatárolja azt, mikor lehet indulni-érkezni és mennyi időt lehet a tulajdonképpeni körúton tölteni. Ezután következhet az útvonalszakaszok és a köz­beeső szálláshelyek kijelölése. Ez már több aprómunkát igé­nyel, mert alaposan át kell bön­gészni a lehetséges útvonalakat, és nem árt adott esetben a helyi útfel­ügyeleti hatóságoknál is érdeklődni a ténylegesen tel­jesíthető haladási sebesség felől. Egy-egy távolról aprónak látszó tévedés ugyanis további órákat adhat az amúgy is legkevesebb 5-6 órára becsült időtartamokhoz, és az útiterv teljes felborulásához vezethet. (A bejárandó terület nagysága Erdélyének körülbelül négy­szerese.) Csak ezután követ­kezhet a fenti keret tartalommal kitöltése, most lehet azon gondolkodni, mit látogatunk meg, és mit kell fájó szívvel (esetleg örökre) elkerülnünk. A tervezés e szakasza jár a leg­több vitával és komprom­isszum­/Folytatása a 12. oldalon) Kárpát-medencei politikai kerekasztal a Varadinumon Mit várnak a magyarok az új budapesti kormánytól (Nagyvárad) • A határon túli magyar szervezetek elvárják a megalakuló anyaországi kormánytól hogy folytassa a megkezdett határon túli politikát, hogy próbáljanak konszenzusra jutni a politikai erők, hogy az új magyar vezetés használja az eddig letisztult alap­elveket. A Varadinum-rendezvények sorában, szerda délután Kárpát­medencei politikai kerekasztallal a Bihar megyei RMDSZ legfőbb célja az volt, hogy a határon túli politikába is begyűrűző anyaországi választások után a lakosságot aggasztó kérdésekre alkalmuk legyen válaszolni a politikusoknak, illetve hogy a váradiak megismerjék a többi határon túli magyar helyzetét, politikai vezetőjét. A választásokat megnyerő MSZP nevében Szabó Vilmos képviselő, a külügyi bizottság alelnöke válaszolt a nekiszegezett kérdésekre, időnként a teremben ülőktől eléggé kemény és kellemetlennek tűnők is érkeztek. A további résztvevők: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Brezovics László, a Vajdasági Magyar Szövetség nevében Józsa László alelnök; Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Nagy Zsolt ügyvezető alelnök; Mézes Rudolf, a Magyar Koalíció Pártja országos tanácsának tagja. (Folytatása a 12. oldalon) Reggeli kérdések Mérlegen az egyezmény (Bukarest) • Három hó­napja annak, hogy a kor­mányzó párt lényegében a parlamenti támogatás fejében, tágabb körben a gazdasági és társadalmi reformintézkedések, az euroatlanti integrációs folyamat felgyorsítása érdekében írásban is fel­vállalta: záros határidő­kön belül megoldja a ro­mániai magyarságnak az RMDSZ által felvállalt számos sajátos gondját, jogos elvárását. Az egyez­mény életbe ültetésének lépéseit a két politikai erő, mint ismeretes, heti találkozókon egyezteti és ellenőrzi. Legutóbb, hét­főn már bővített keret­ben, népesebb részvétel­lel. Minderre azt köve­tően került sor, hogy az RMDSZ a múlt hét végén több fórumon is elemezte az együttműködés szá­mos aspektusát. A hétfőn történtekről BORBÉLY LÁSZLÓ ügyvezető alel­nök számolt be.­­ Az RMDSZ tárgyalókül­döttségének igénye volt az, hogy ez alkalommal tágabb (Folytatása a 12. oldalon) Kemény fejjel az euró felé Erősen sietős volt a dolga a héten a kormánynak: az ország általános mi­niszabadságra ment. A „proletár húsvét" és az ortodox feltámadás között a fű sem nő tájainkon. Az újságok megjelennek ugyan, s az élelmiszerüzletekben sem kellett hat-hét napra előre vásárolnunk, a Nastase-kabinet viszont már kedden túltette magát a szokásos heti értekez­leten, és a prefektusokkal folytatott terefete is több szempontból rendhagyó volt. A miniszterelnök kísérőtársa ezúttal a jegybank kormányzója, és így a szokásos kérdezz-felelek közjáték is elmaradt, amikor a miniszter a prefektusokat, megyei tanácselnököket faggatja. A hét eleji kormányülés és így a videokonferencia fő témája az volt, kell-e nekünk a közeljövőben a kemény lej (románul nehéz lejnek mondják, de az magyarul sehogy nem hangzik), vagy egyenesen ugorjunk fejest az euró­­világba, remélve, hogy hamarosan mi is csatlakozhatunk az unióhoz. Kormány­főnk felvázolta a lehetőségeket: 2003- 2004-ig kemény lej, vagy 2007-2008-tól euró! Persze, a témát megvitatják majd a parlamenti pártokkal, aztán az egész törvényhozó testület vitatkozik az ügyről. Mugur Isarescutól az ember azt várta volna el, hogy ha már megjelent a megyevezetők színe előtt, legalább véleményt mond, vagy vázolja a két variáns előnyeit, hátrányait. Ehelyett arra figyelmeztetett: a négy nulla elhagyása nemcsak pénzügyi, hanem társadalmi, politikai, szociális vonzatú tett, lélekta­nilag is megviseli majd az országot. Már hogyne viselné! Hiszen mikor „hígulni” kezdett a lej, azon sopánkodtunk, hogy milliókat kell kezelni, meddig emelkedhet még az infláció. De mára már valahogy hozzászoktunk ahhoz, hogy mindnyájan milliomosok vagyunk, hogy a Prima TV jóvoltából milliárdot lehet nyerni. És akkor egyik napról a másikra ismét nem millióban számoljuk majd a fizetésünket, hanem csak százasokban. (Hárommillió helyett például csak 300 lej kerül a borítékba.) Isarescu szerint azért van MÁTHÉ ÉVA (Folytatása a 12. oldalon) Program készül a határokon túli lengyelekről (Varsó) • A lengyel kormány még a nyári szünet előtt be akar­ja fejezni a határokon túl élő lengyelekre vonatkozó program­jának munkálatait - közölte a lengyel parlament felsőházában Slawomir Dabrowa külügy­miniszter-helyettes. A szenátus, melynek egyik alapfeladata a határokon túl élő lengyelekkel való törődés, kedden ünnepi ülést és vitanapot rendezett e fontos nemzeti ügyről. Felszólalt Aleksander Kwasniewski állam­fő, Marek Borowski, a szejnt elnöke, Józef Glem­p bíboros, lengyel prímás, több külföldi lengyel vezető. (Folytatása a 12. oldalon) Negyedszer rendezték meg Gyomaendrődön a Nemzetközi Sajt- és Túrófesztivált, amelyen Romániából, Szlovákiából és Magyarországról számos kiállító mutatta be házi készítésű termékeit. Képünkön: sajt- és túrótál • MTI-fotó A Locomotiv GT együttes egész napos szabadtéri fesztivált rendez június elsején az Óbudai Hajógyári Szigeten - jelentették be az együttes tagjai május elseje előtt, s bemutatták új CD-jüket­­balról jobbra: Presser Gábor, Solti János, Somló Tamás, Karácsony Jánosi • MTI-fotó Egyoldalú csángó-konferencia (Bukarest) • Lezajlott a hét elején az a csángó-konferencia, amelynek előkészületeiről lapunk a Reggeli kérdések c. rovatban számolt be még a múlt héten, s amelynek szervezői, egymásra hárítva a felelősséget, végül is nem tudták megmondani, mi a célja, illetve, hogy magyar szak­emberek miért nem kaptak rá meghívást. Az esemény elmúl­tával már sokkal tisztább minden: Vasile Dancu miniszter ugyanis rögtön ki is jelentette az MTI-nek: a román kormány nem veheti figyelembe az Európa Tanács ajánlását a moldvai csángók kulturális identitásának védel­méről, mivel az európai fórum ál­láspontja nem felel meg a társa­dalmi valóságnak. Miniszteri meg­fogalmazásban ez hát a buka­resti szeminárium üzenete. Az eredetileg nemzetközinek meghir­detett tudományos konferencián kizárólag a csángók román ere­detét vitathatatlan tényként valló román kutatók felszólalását ter­vezték, s csak az RMDSZ erélyes fellépésére kaphatott szót De­­mény Lajos romániai történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, valamint a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Vasile Dancu szerint a mostani bukaresti konferenciára azért nem hívtak meg magyar történészeket, mert a Román Tudományos Akadémia sem (Folytatása a 12. oldalon) mm Bánsági Magyar Napok keretében 1996-ban indult útjára a Hagyománykeresőben nevű akció, amely a már-már gyökeret eresztő „operett-csárdás” és a lakodalmas zenekarok hamis hagyománya helyett az eredeti magyar folklór felkutatását és felmutatását célozta. Hat évvel később a szervezőknek -______________ a Temesvári Magyar Nőszövetségnek és az RMDSZ-nek - olyan bánsági magyar hagyományápoló együtteseket sikerült bemutatniuk a dettai, a végvári, az új- ' ■” szentesi és a temesvári közönségnek, amelyek eredeti vise­­letekben, valódi népi táncokat adtak elő (egyelőre még szegedi zenészek kíséretével). Mintegy két éve kezdődött a sikertörténet: Nagy Albert és az általa vezetett Szeged Néptáncegyüttes részt vettek egy végvári „folklórfesztiválon”. Ekkor döbbent rá a Ha­­rangozó-díjas szegedi táncmester, hogy itt a Bánságban tenni kell valamit a tiszta forrásból táplálkozó magyar folklór megismertetése, a még el nem feledett értékek fel­kutatása területén. A száz-kétszáz évvel ezelőtt a Bánságba telepített magyarság minden bizonnyal magával hozta Szeged, Szentes, Kecskemét környékéről a saját népi kultúráját. Ezekre a hagyományokra ugyan még nem sikerült rátalálni - ki tudja, élnek-e még egyáltalán -, de helyette olyan alföldi, dunántúli és erdélyi magyar táncokat kezdtek tanulni a bánsági magyar gyerekek, amelyek már a valódi hagyományápolást jelentették. A kétéves megfeszített munka - Nagy Albert, Bokros András, Tóth Gábor és más szegedi táncoktatók hétvégeken jártak le előbb Végvárra, majd Temesvárra magyar táncokat betanítani, meghozta a gyümölcsét. A zömmel gyerekekből =========== álló végvári Muskátli és Csűrdöngölő, a A me­gtalált temesvári Bokréta, az újszentesi Tulipán, hna\m­mmrt\) a­zettai Búzavirág és a nemrég alakult nagyomány______nagycsanádi és nagyszentmiklósi csopor­__ tok fergetegesen járták a dél-alföldi, széki, rábaközi táncokat, mindegyiket megfelelő viseletben, hogy ámulatba ejtették a bánsági közönséget. Dicséretet érdemelnek az együttesvezetők is: Dénes Ildikó, Korom Rozália, Mihály Emese, Kocsis Tünde, Szabó Ferenc és Szoboszlai-Gáspár Edit. Több mint száz bánsági magyar gyerek és szüleik kapcsolódtak be a népitánc mozgalomba, amelynek köszönhetően elmondhatjuk: feltámadt az eredeti, hiteles népi kultúra az ország délnyugati csücskében. PATAKI ZOLTÁN (a szerző újságíró) Aradon a helyhatóságokról, mint iskolafenn­tartókról (Bukarest) • A helyha­tóságok mint iskolafenn­tartók. Változások a közok­tatási intézményrendszer finanszírozási gyakorla­táról tartott tanácskozásso­rozat következő ülése Arad megyében lesz. Az RMDSZ Arad megyei szervezete, valamint az RMDSZ Ügy­vezető Elnökség Oktatási (Folytatása a 12. oldalon)

Next