Romániai Magyar Szó, 2002. május (14. évfolyam, 4112-4139. szám)

2002-05-03 / 4112. szám

2002. május 3. hírek Ú hírek Ú hírek Ú hírek Közel-Kelet Megszűnt Arafat zárlata (Rámalláh, Betlehem / MTI)­­ Szerda este az izraeli csapatok feloldották Jasszer Arafat rámalláhi főhadi­szállása köré vont ostrom­­gyűrűt. Elvonulásukat nem sokkal azt követően kezdték meg, hogy az épületből a jerikói börtönbe szállították azt a hat palesztint, akinek kiadását Izrael követelte. Helyszíni beszámolók szerint az izraeliek elvonulása után mintegy 200 palesztin fegy­veres jelent meg a főha­diszállás körül. Ezt követően palesztin buldózerek meg­kezdték az izraeli úttorlaszok eltakarítását. A boldog pa­lesztinok örömükben a leve­gőbe lövöldöztek és a győze­lem V-jelét mutogatták. A hat palesztint - köztük Reha­­vam Zeévi izraeli idegen­­forgalmi miniszter négy gyilkosát - Izrael eredetileg a zsidó állam bírósága elé kí­vánta állítani. Amerikai köz­vetítésre azonban elfogadta, hogy a foglyokat amerikai és brit őrök felügyelet alá helyez­zék, és ennek fejébe feloldja a blokádot. Szerdán éjfélkor heves lövöldözés tört ki, majd lán­gok csaptak fel a Születés templománál. A tűzpárbaj a kezdetét követő másfél órá­ban még mindig tartott. Az izraeliek szerint a temp­lomban lévő palesztin fegyve­resek tüzeltek először, a palesztinok viszont azt állítják: az izraeli katonák intéztek rohamot az épület ellen. Mindenesetre a szem­tanúk egyöntetű véleménye: a szerda éjszakai összecsapás az eddig legsúlyosabb azóta, hogy az izraeli katonák egy hónapja körülzárták a temp­lomot. Arafat palesztin elnök elfogadhatatlannak nevezte a betlehemi eseményeket. A palesztin vezető Rámalláh­­ban az éjszaka először jelent meg az újságírók előtt a főhadiszállása köré vont blokád feloldása után. A tu­dósítók szerint a nagyon fá­radtnak tűnő Arafat „ter­roristáknak, náciknak és rasz­­szistáknak” nevezte az izra­eli katonákat. Izraeli véleke­dések szerint Arafat immár el is utazhat, akár külföldre is, de azt követően Ciszjor­­dániába való visszatérését ugyancsak megkérdőjelezik Tel-Avivban... Ariel Saron új béketerve (Washington / MTI)­­Ariel Saron izraeli kormány­fő a jövő héten esedékes wa­shingtoni látogatásakor is­merteti új béketervét, vala­mint az Izrael és Cisz­­jordánia között létesítendő biztonsági zónákra vonatkozó elképzeléseit. Az izraeli miniszterelnök az eddig ismert „legkomolyabb ter­v­­nek” minősítette a George W. Bush amerikai elnökkel ismertetendő indítványát. Megerősítette, hogy ütköző­zónát akar létrehozni a zsidó állam határai mentén, hogy megakadályozzák a terro­risták behatolását az ország belsejébe. Elismerte, hogy a terv költséges, ezért meg­valósításához az Egyesült Államok pénzügyi segítségét fogja kérni. Saron elmondta, hogy Ciszjordánia egy részén izraeli katonák állomásoznak majd. A határ mentén húzó­dó kerítésen biztonsági ka­pukat nyitnak, műszaki be­rendezéseket helyeznek el, hogy megakadályozzák fegy­verek és robbanóanyagok be­csempészését. A kormányfő szerint Izrael nem kívánja korlátozni a lakosság moz­gását, de jelezte, hogy ellen­őrizni kívánják az embe­reket. Azt is hozzátette, hogy az izraeli csapatok a cisz­­jordániai városokon belül és azokon kívül is folytatják a harcot a terrorizmus ellen. (Pozsony / Reszeli Ferenc/ MTI)­­ A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöksége - Duray Miklós némely fellé­pésének következményei miatt - arra kötelezte a párt képviselőit, hogy az ősszel esedékes szlovákiai válasz­tásokig kerüljék a provo­katív szándékkal feltett kér­désekre adott válaszokat, amelyekkel csak a szlovák nacionalista erők malmára hajtják a vizet és az MKP- hoz méltatlan politikai küzdelmekbe sodorják a pártot. Ezt Csáky Pál, a szlo­vák kormány miniszterel­nök-helyettese, az MKP alel­­nöke jelentette be a párt rendkívüli sajtótájékoztató­ján. Jóllehet, Csáky nem mondta ki, hogy az elnökség a párt ügyvezető alelnöke, Duray Miklós fellépései nyomán gerjedt szlovák offenzíva miatt szánta el magát erre a lépésre, de a sajtótájékozta­tón elhangzottak egyértel­műen azt igazolják: az MKP vezetése helyteleníti, hogy képviselői olyan nacionalista rohamok alá adjanak lovat, mint amilyen Duray buda­pesti fellépése után Szlo­vákiában megindult. A szlovák parlamentből kimaradni látszó nacionalis­ta pártok, elsősorban az egy­mással is szemben álló két szélsőséges erő, az Anna Malíková vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Ján Slota nevével jegyzett Valódi Szlovák Nemzeti Párt (PSNS) hetek óta üti a vasat, és Duray ellen lázítja a szlovák közvéleményt, amiért az április 13-i Kossuth téri nagygyűlésen Orbán Viktort támogató beszédet mondott. Csak olaj volt a tűzre, hogy Duray Miklós vasárnap az egyik szlovák kereskedelmi televízióban „Szlovákiában élő magyar politikusnak" nevezte magát. A bírálatok­ból nem csak az ellenzék, ha­nem szinte minden szlovák párt kiveszi a részét, de az MKP-t is támadják, amiért nem határolódik el egyértel­műen Duraytól. A naciona­listák hazaárulással vádolják Durayt, de a náluk „szelí­­debb" erők is mandátumá­nak megvonását követelik. Anna Malíková és társai má­jusban a parlament bejára­tánál a saját testükkel akar­ják útját állni Duraynak, aki szerintük „nem léphet a törvényhozás szent talajára". Csáky sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy igen szeren­csétlen lenne, ha „a kérdés­kör a szlovák politikai élet központjában maradna, mert úgy gondoljuk, hogy ezzel mindenki veszítene, a leg­jobban pedig a szlovákiai demokrácia bánná". Jelezte: szakmai jellegű kérdésekre természetesen a párt bár­melyik képviselője válaszol­hat, de a politikai természe­­tűekre csak azok, akik erre mandátumot kapnak. • Csáky sajtóértekezletét követően az MKP tagságához írt nyílt levélben szólította fel Duray Miklóst kilencven szlovákiai magyar értelmiségi arra, hogy „hagyjon fel a társadal­mat megosztó közéleti sze­replésével és ne nyilat­kozzon többé a szlovákiai magyarság nevében." Az aláírók szerint Duray „köz­­szerepléseinek szlovákiai magyarságot sújtó következ­ményeivel, kétértelmű, na­cionalizmust szító politikai kiszólásaival" kapcsolatosan ezek után az MKP elnök­ségének és országos veze­tésének, közelgő kongresz­­szusának is színt kell val­lania, mert a párt sem a saját politikai hitelét, sem a tá­mogatottságát nem koc­káztathatja a Duray Miklós személyében megjelenő poli­tizálással - írják és emlé­keztetnek arra, hogy az utóbbi hetekekben „radikálisan csökkent az MKP válasz­tóinak bizalma, szlovák és más nemzetiségű válasz­tóinak százalékaránya." Ennek helyreállításához az MKP szerveinek határozottabb magatartására és arra van szükség, hogy Duray Miklós hagyjon fel az általa tanú­sított közszerepléssel. „Részleges nyilatkozási tilalom” az MKP-ban Rehavam Ben Eliezer izraeli védelmi miniszter, aki az amerikai közvetítők révén folytatott tárgyalások nyomán számottevően hozzájárult a rámalláhi ostromgyűrű feloldásához Erfurti ámokfutó Motívum és felelősség (Berlin • Dorogmán László / MTI)­­ A múlt pénteken egy erfurti gimnáziumban végre­hajtott vérengzés tettese gyaníthatóan már hosszabb ideje, tudatosan készült „leszámol­ni" egykori tanáraival, akik derékba törték továbbtanulási, illetve elhelyezkedési le­hetőségeit. Robert Steinhäuser tavaly május­ban elbukott az érettségi vizsgán, az ér­vényes előírásoknak megfelelően azonban osztályismétléssel lehetőséget kapott a javításra. Ezt az esélyt viszont sorozatos hiányzásokkal, majd orvosi igazolások hamisításával eljátszotta: amikor fény derült az okirathamisítás fényére, idén januárban kicsapták a Gutenberg gimnáziumból. A 19 éves fiú előtt ezzel bezárult minden perspektíva. Türingia tartomány törvényei szerint ugyanis - ellentétben más tarto­mányokkal - akit az érettségi előtt eltaná­csolnak a gimnáziumból, az semmiféle végbizonyítványt nem kap. (Más tarto­mányokban az ilyen helyzetbe került tanulók középiskolai, illetve reáliskolai végbizo­nyítványt kapnak, amely persze kevesebbet „ér", mint az érettségi.) Robert így csak segédmunkásnak szegődhetett volna el. A fiút, akinek egyébként sem voltak közeli ba­rátai, bár osztálytársai értelmesnek tartották, nyilvánvalóan sokkolta a kilátástalanság, és még inkább kedvenc időtöltéséhez, a céllö­vészethez menekült. Emellett - mint a rend­őrségi vizsgálat kiderítette - otthoni szobá­jában számtalan „killer game" típusú video­játékot és számítógépes programot gyűjtött össze. Feltehetően ezeken „gyakorolta" az április 26-án elkövetett borzalmas tettet. Az erfurti Domblick lövészegyletben - amely a városi rendőrsportklub részlegeként működik - a legkiválóbb céllövők közé tartozott: fiatal kora ellenére minden lehet­séges lövészpróbát a legjobb minősítéssel állt ki. Az egyesületi felvételkor - mint minden jelentkezőnek - neki is csatolnia kellett a rendőrségtől kapott erkölcsi bizonyítványt. Az erfurti szokásnak megfelelően hathó­napos kemény kiképzés után juthatott fegy­vertartási engedélyhez. Lőfegyvereit, egy pisztolyt és egy pump-gun néven közismert gyorstüzelő puskát otthon tárolhatta. (Az utóbbi fegyver tűzerejénél fogva rettegett eszköznek számít: egyetlen rendőr akár fél tucat bűnözőt is képes sakkban tartani vele.) Nyugatnémet szakemberek bírálják a fenti gyakorlatot. Egyes megfigyelők a keletnémet múltból fakadó körülménynek tartják, hogy az erfurti egyesületben már az újoncok is fegyvertartási engedélyhez juthatnak. Az egykori NDK-ban ugyanis magánszemély számára gyakorlatilag lehetetlen volt, hogy lakásában lőfegyvert tároljon: sportolók és vadászok csak az egyesületi székházban férhettek hozzá pisztolyaikhoz, puskáikhoz. Az állami egyesülés után a keleti ország­részben új virágzásnak indult a „lövész­kultúra", aminek kísérő jelenségeként lazáb­ban veszik az előírásokat, mint az ország nyugati felében. Az erfurti tragédia ebből a szempontból (is) töprengésre késztetheti a német hatóságokat. Miként arról is, nem kellene-e annyi iskolai tragédia (Littleton, Dunblane, Jonesboro, Freising, Erfurt) után végre gátat vetni a képernyőkön, számítógépek programjaiból és különböző videojátékokból áradó erőszak­nak, brutalitásnak. Biztatónak tűnik, hogy a német kancellár már megtette az első lépést: csütörtökre meghívta az összes televízióadó intendánsait, hogy egyezségre jusson velük az „akciófilmek" sugárzásának korláto­zásáról. 50 éve a trónon II. Erzsébet a brit parlamentben (London • Újvári Margit / MTI) - II Erzsébet brit uralkodó kedden ünnepélyesen kinyilvá­nította elkötelezettségét Nagy- Britannia népének további szol­gálatára. A brit parlament két háza előtt elmondott beszédében a királynő köszönetet mondott azért „a hűségért, támogatásért és ösztönzésért", am­elyben az ország népe részesítette őt ural­kodásának általa felejthetetlen­nek nevezett 50 éve alatt. - Szeretnék hangot adni büsz­keségemnek múltunkért, egyben szeretném kinyilvánítani a jövőbe vetett bizalmamat - han­goztatta a parlament Westminster csarnokában közös ünnepi ülésre egybegyűlt alsóházi képviselők és lordok előtt. A brit uralkodó ugyan évente megjelenik a parlamentben, a törvényhozás ülésszakát trónbe­széde nyitja meg, azt azonban II. Erzsébet a mindenkori kormány nevében mondja el. Személyes beszédet ritka alkalmakkor, az elmúlt 50 évben csak ötször mondott a parlamentben, leg­utóbb 1995-ben, a második vi­lágháború befejeződésének 50. évfordulóján. Jubileumi beszé­dében II. Erzsébet méltatta, az országában és a világban az elmúlt 50 évben végbement ha­talmas fejlődést, Nagy-Britannia multikulturális társadalommá válását, a brit gyarmatbirodalom felbomlása nyomán létrejött Nemzetközösséget, a monarchiát alkotó országok, Skócia, Wales és Észak-Írország önkormányza­tainak a létrejöttét. Hangsúlyoz­ta, hogy az ország történetébe beleivódott hagyományos értékek jól segítették a brit népet a hatalmas változások megvaló­sításában. Külön köszönetet mondott a ,,parlamentek any­jának" tartott brit törvényhozás­nak a változásokban vállalt sze­repéért. Büszkeségének és csodálatának adott hangot a brit fegyveres erők kimagasló áldo­zatvállalásáért, a közszolgálat­ban - az államirányításban, az egészségügyben, az oktatásban, a rendőrségnél - dolgozók, az egyre nagyobb számú civil szer­vezetek, jótékonysági alapít­ványok fáradhatatlan munká­jáért. II Erzsébet ünnepi beszé­dével vette hivatalos kezdetét a brit uralkodó trónra lépése 50. évfordulójának nagy-britanniai ünnepségsorozata. A jubileumi ünnepségeket a brit miniszterelnök otthonában, a londoni Downing Streeten Tony Blair és felesége által adott dísz­vacsora előzte meg. Az uralkodó és férje tiszteletére rendezett vacsorán részt vettek az elmúlt fél évszázad brit miniszterel­nökei, Margaret Thatcher, James Callaghan, John Major és Edward Heath, és a már elhunyt kormányfők, köztük az uralkodó 1952-es trónra lépésekor hatal­mon volt Sir Winston Churchill hozzátartozói is. Szerda este Madridban az ETA baszk terrorszervezeti két merényletet is végrehajtott, melyek nyomán több személy megsérült, ám a HL-elődöntő visszavágójára sor kerülhetett a spanyol fővárosban Ünneplés helyett tüntetés (Párizs, Moszkva, Berlin, Pozsony, Bécs, Belgrád, Róma / MTI)­­ Franciaország évtizedek óta nem látott tömegek vonultak az utcákra az idei május elsején, hogy felsorakozzanak Jacques Chirac újraválasztása mellett. Párizsban, ahol tavaly alig 20 ezer embert sikerült mozgósítani a munka ünnepén, most 250-300 ezer ember vesz részt a Le Pen elleni demonstrációban. • 150 ezer em­ber vett részt szerdán a Moszkva belvárosában zajló felvonu­lásokon és rendezvényeken. A baloldali ellenzék hívei hagyo­mányaiknak megfelelően szovjet zászlókkal, valamint Lenin- és Sztálin-képekkel, a Kreml-parti megmozdulás résztvevői pedig az orosz nemzeti trikolórral, és Vlagyimir Putyin elnök arcképével vonultak fel az ünnepen. Komolyabb rendzavarás nem történt. • Az 1998 ősze óta kormányzó német szociáldemokraták politi­kájának támogatására szólította fel szerdán a szövetségi kancellár a lipcsei nagygyűlés résztvevőit. Gerhard Schröder kijelentette: a kormánynak semmi oka szégyenkeznie amiatt, amit az elmúlt három és fél év során a dolgozó emberek érdekében elért. A munkavállalók jogait meg kell védeni a konzervatív uniópártok terveivel szemben - hangoztatta több tízezer egybegyűlt előtt a kancellár. • Meglepően sok ember vett részt az idei május elsejei rendezvényeken Szlovákia városaiban. A nagyobb részvételt az ősszel esedékes parlamenti választások közelgésével hozzák összefüggésbe. A szélsőségesen nacionalista SNS magyarellenes kirohanásairól elhíresült elnöke, Anna Malíková több pártvezetőt patkánynak nevezett és az ország NATO-tagsága ellen szónokolt. Ugyanebben a városban - a rendszerváltás óta először - a parla­menten kívüli Szlovákia Kommunista Pártjának (KSS) vezetői három baloldali kormánypárttal együtt rendezték az ünnepséget. Megfigyelők szerint ez azzal is magyarázható, hogy míg a három baloldali kormánypárt valószínűleg kimarad, addig a KSS akár be is juthat a parlamentbe. • Május 1 -jét Ausztriában a pártok külön­­külön, már a jövő év őszén esedékes választásokra szóló állásfoglalásokkal ünnepelték Bécsben és a tartományokban. A parlamenten kívüli kommunista párt jelszavai alatt mintegy ötezer ember vonult fel a bécsi Ringen, míg az ellenzéki zöldek kedden megünnepelték május 1-jét a munkanélküliek napjaként. • Gyér érdeklődés kísérte Szerbiában a munka ünnepén tartott tiltakozó tömegmegmozdulásokat, amelyeken magasabb béreket, mun­­­kalehetőséget és a szociális igazságosság megteremtését követelték a dolgozók. Vélhetően a ragyogó napsütés miatt inkább hétvégi kiránduláshoz hasonló programoikkal tett a majális. • A­ terrorizmus elítélése, a munkavállalói jogok védelme, az elmaradott dél-olasz országrész felkarolása és a közel-keleti béke ügye volt a központi téma az olasz, nagyvárosokban május elseje­­ alkalmából szervezett rendezvényeken. NÉHÁNY SORBAN (Az MTI nyomán)­­ Pervez Musarraf tábornok megsze­rezte a voksok túlnyomó többségét a pakisztáni állam­fői mandátum meghosszabbí­tásáról tartott keddi népsza­vazáson - közölték szerdán a választási bizottság képvise­lői. Musarraf elnököt a 43,9 millió szavazóból 42, 8 millió támogatta. Musarraf április­ban jelentette be, hogy nép­szavazást tart elnöki man­dátumának 5 évvel történő meghosszabbításáról. Már az előzetes becslések is az állam­csínnyel hatalomra jutott elnök győzelmét jósolták, annak ellenére, hogy az ellen­zéki pártok és az egyházak bojkottra szólítottak fel. A szavazás incidensek nélkül zajlott le. • Ibrahim Rugova koszovói elnök szerdán útnak indult m­agába, hogy pénte­kig n­ tanúskodjon a~Nem­­zetközi~Törvényszék előtt Slobodan Milosevic volt ju­goszláv elnök­ ellen. A koszo­­vói elnök már a per kezdetén bejelentette, hogy kész tanusz­kodni, s azóta több alkalom­­mal megerősítette e szándé­kát. Rugová tanúskodása leg­alább két napot­at tart majd: a politikusnak először az ügyész­ség, majd a vádlott kér­déseire kell válaszolnia. Ta­núskodását vélhetően nagy érdeklődés fogja kísérni, hi­szen számos, eddig nem tisztázott dologra derülhet fény. • Ali Hamenei ajatol­­lah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője üdvözölte szerdán az Izrael-ellenes pa­lesztin öngyilkos merényle­teket, azt állítva, hogy ezek az akciók „a palesztin nép nagyságát, bátorságát és ellenállását jelzik". Izraelt „rákos daganatnak" nevezte, s úgy vélekedett, hogy „a cionista rezsim és az Egye­sült Államok kudarcot vallott a palesztin nép bátor ellen­állásának köszönhetően".

Next