Romániai Magyar Szó, 2002. szeptember (14. évfolyam, 4231-4261. szám)
2002-09-26 / 4257. szám
2002. szeptember 26. a nagyvilág hírei é a nagyvilág hírei Németország - USA Az enyhülés jelei? (Washington / MTI) - Az amerikai elnök hivatala nem volt hajlandó gratulálni a német kancellárnak a vasárnapi választáson elért sikerhez. A CNN hírtelevízió által fagyosnak minősített levélben a Fehér Ház közölte: a német választók döntöttek, az amerikai kormány pedig szakmai kérdésekben együtt fog működni a német kormánnyal. Az üzenet nem tartalmazott jókívánságokat, sőt még Gerhard Schröder kancellár neve sem fordult elő benne. Ez kiáltó ellentétben áll azzal a személyes és szívélyes hangú üdvözlettel, amelyet a Fehér Ház küldött májusban az újraválasztott francia államfőnek, Jacques Chiracnak. Nem hangzott el gratuláció az amerikai és a német külügyminiszter hétfői telefonbeszélgetése során sem, amelynek középpontjában a német választási hadjárat során elhangzott, az Egyesült Államokban megütközést kiváltó témák álltak. • (Berlin • S. Kovács Ferenc / MTI) Miközben Gernot Erler, a szociáldemokrata párt (SPD) parlamenti frakciójának helyettes vezetője azt vetette az Egyesült Államok szemére, hogy Washington a német választási kampányban az uniópártok (CDU-CSU) oldalára állt, a német tömegtájékoztatás már az enyhülés jeleit fedezi fel egyes nyilatkozatokban. A dpa hírügynökség az enyhülés jelét látta Peter Struck német védelmi miniszter varsói kijelentésében is, amely szerint .„bizonyos indulatos megnyilvánulások után a német-amerikai viszony ismét teljesen normális munkaviszonnyá válik majd.” • (London / MTI) - Tony Blair brit miniszterelnök kedd este Londonban többórás megbeszélésre fogadta Gerhard Schröder német kancellárt. Hírügynökségi értesülések szerint a találkozó napirendjén az Irak ügyében folytatott politika, valamint a Blair által éppen aznap nyilvánosságra hozott Irak-dosszié állt. Mint a dpa és a brit televízió jelentette: a várakozások szerint Blair közvetítő szerepet játszik Berlin és Washington között, hogy elsimítsa - vagy legalábbis enyhítse - a két fél főként Irakkal kapcsolatos nézeteltéréseit. Kiemelték annak jelentőségét, hogy Gerhard Schröder (SPD) szövetségi kancellár a német parlamenti választások után mindössze két nappal utazott Londonba a Blairrel tartandó eszmecserére. Gerhard Schröder és „zöld” külügyminisztere, Joschka Fischer, aki - akárcsak a választások során - a német-amerikai viszony rendezésében is kiáll kancellárja mellett Varsói NATO-értekezlet Gyorsan bevethető katonai erő (Varsó • Kovács Péter / MTI) Egy gyorsan bevethető NATO-erő létrehozását javasolta a szövetség védelmi minisztereinek nem hivatalos varsói konferenciáján kedden Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter; a javaslat kedvező fogadtatásra talált. A katonai erőt a javaslat szerint képessé kell tenni arra, hogy a konfliktusövezetben gyorsan bevethető legyen, és bizonyos ideig a helyszínen tartózkodhasson. 25 ezer katonából állna, és az egész szövetség részt venne a létrehozásában. A varsói értekezlet első napját összegző esti sajtóértekezletén George Robertson NATO-főtitkár elmondta, hogy a védelmi képességek mellett szóba került az iraki helyzet is. Közölte, hogy az amerikai védelmi miniszter és a CIA igazgatóhelyettese részletesen tájékoztatta a jelenlevőket ezzel összefüggésben, de minderről annyit közölt, hogy az Irakra vonatkozó amerikai és brit információkra való miniszteri reagálások „komolyak” voltak, s az eszmecsere során az Egyesült Államok nem kért semmilyen támogatást, és nem sürgette a fegyveres beavatkozást sem. A főtitkár nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy szóba került-e az értekezleten a NATO bővítésének ügye. USA-Irak Bush Blair dossziéjáról (Washington / MTI) - George Bush amerikai elnök elismeréssel szólt a brit kormány által kedden közzétett, az iraki fegyverkezéssel foglalkozó összeállításról, illetve személyesen Tony Blair brit kormányfőről. - Tony Blair erős vezető, s csodálom azért, hogy képes megmondani az igazat - szögezte le az amerikai elnök újságírók előtt, miután kormánya tagjaival tanácskozott. Bush úgy vélte, hogy Szaddám Huszein veszélyezteti a békét. A Fehér Ház szóvivője a maga részéről ijesztőnek nevezte mindazt, amit Tony Blair brit miniszterelnök feltárt Irak fegyverkezési törekvéseiről, és nagyon bátor parlamenti beszéde is megerősíti azokat a nyomós kételyeket, hogy Szaddam Huszein érdekeibe egyáltalán a békében. • (Bagdad / MTI) Az iraki elnök tanácsadója kedden közölte, hogy Bagdad az összes kért helyszínre beengedi az ENSZ fegyverzetellenőreit, beleértve azokat a helyeket is, amelyek Tony Blair dossziéjában szerepelnek, bár ez utóbbi összeállítást a „féligazságok és hazugságok kotyvalékának” nevezte. A tanácsadó akárcsak keddi kairói látogatásán Nadzsi Szabri külügyminiszter kategorikusan cáfolta, hogy Irak vegyi és biológiai fegyvereket állít elő, hogy megpróbál nukleáris fegyverekre szert tenni, és hogy jelentősen megnövelte ballisztikus rakétáinak hatótávolságát. • (Koppenhága, Canberra / MTI) Jacques Chirac francia elnök kedden úgy vélekedett, hogy az Irak elleni háború elkerülhető, ha a BT kiemelt szerepet kap az ügyben való döntéshozatalra. Az európai uniós és ázsiai vezetők koppenhágai csúcsértekezletén tartózkodó francia államfő hangsúlyozta, hogy a háború minden esetben a legrosszabb megoldás, és a fegyverzetellenőrök haladéktalan visszatérése megelőzné a helyzet elmérgesedését. A brit dosszié kapcsán Chirac csak annyit közölt: neki nincsenek bizonyítékai az iraki tömegpusztító fegyverekről, csak „figyelmeztető jelzései". Alexander Downer ausztrál külügyminiszter a brit dokumentummal kapcsolatosan úgy nyilatkozott: ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy Irak tömegpusztító fegyverek előállításán fáradozik. Downer szerint az ausztrál titkosszolgálatok ide vonatkozó információit alátámasztják a brit dosszié állításai - adta hírül az AFP. Miközben az egész világot az Irak elleni esetleges amerikai támadás foglalkoztatja, az ország fővárosában, Bagdadban egyre nagyobb az utcákon is jelenlevő fegyveresek száma Az ET Parlamenti Közgyűlésének és az EP együttes ülése (Párizs • Hilu Anna / MTI) Történelmi premier színhelye volt kedden a 44 országot tömörítő Európa Tanács (ET) strasbourgi székháza. A páneurópai szervezet közgyűlésének képviselői és a 15 tagállamból álló Európai Unió törvényhozó szerve, az Európai Parlament (EP) honatyái első ízben tartottak együttes ülést. A 612 tagú ET- testület és a 626 fős EP precedens nélküli tanácskozásán a jelenlévők „Európa - a szabadság, biztonság és igazságosság kontinensének fejlesztése” témáját vitatták meg. Az ülésen a politikai frakciók mellett szót kaptak az uniós tagállamok, a csatlakozásra váró tagjelöltek és az EU-n kívül lévő országok küldöttei is. • (Párizs, Strasbourg / MTI) Jugoszlávia tagfelvételéről tartott kedd délelőtti vitájában az ET parlamenti közgyűlése kompromisszumos döntést hozott: feltételhez kötve javasolta a miniszteri bizottságnak a felvételi kérelem jóváhagyását. A közgyűlési vitában több magyar módosító indítvány hangzott el, amelyeket beépítettek a határozatba. A törvényhozó testület támogatásáról biztosította Jugoszlávia tagsági kérelmét, s egyben azt ajánlotta a strasbourgi intézmény végrehajtó szervének, csak azután szentesítse Belgrád teljes jogú tagságát, miután az elfogadta a föderatív alkotmányt. Eörsi Mátyás országgyűlési képviselő a döntést értékelve kijelentette, hogy a magyar küldöttség szép sikereket aratott a vita során. „Olyan indítványokat terjesztettük elő, amelyek javítják a Jugoszláviában élő nemzeti kisebbségek, közöttük a magyarság helyzetét. Garanciákat kaptunk arra, hogy az eddig meghozott helyes kisebbségi törvények mind szövetségi, mind tagállami szinten hatályban maradnak, és alkalmazásra kerülnek” - állapította meg a magyar képviselő. Fontosnak mondta, hogy a felvételi döntés után azonnal beindul a monitoring (ellenőrző) eljárás, s ennek során különös figyelmet fognak fordítani a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának kérdésére. Izraeli reagálás a BT-határozatra (Jeruzsálem / MTI) Izrael aláveti magát az ENSZ Biztonsági Tanácsa keddre virradóra született határozatának, amely a rámalláhi ostrom abbahagyására szólította fel, de csak abban az esetben, ha a palesztin fél is betartja a rá vonatkozó rendelkezéseket. Raanan Giszin kormányszóvivő elmondta: mivel kicsi az esélye annak, hogy a Palesztin Hatóság végrehajtja a határozat feltételeit, vagyis a szélsőséges palesztin elemeket bíróság elé állítja, ezért az izraeli teljesítés sem valószínű. A határozatot - amely szorgalmazza, hogy Izrael vessen véget a palesztin polgári infrastruktúra, valamint a palesztin biztonsági létesítmények rombolásának - az Egyesült Államok tartózkodása mellett fogadták el. Az 1435. számú BT-határozat egyúttal felszólítja a Palesztin Hatóságot: állítsa bíróság elé a terrorcselekmények elkövetőit. A palesztin vezetés üdvözölte a határozatot, hangsúlyozva, hogy a BT-nek nyomást kell gyakorolnia Izraelre. Jasszer Arafat rámalláhi főhadiszállásának izraeli ostroma miatt a már csak egyetlenegy épületből álló komplexum villany- és vízszolgáltatás nélkül maradt, s emiatt a palesztin vezető kénytelen volt lámpa mellett írni leveleit, tiltakozásait Szlovákia Kormányalakítási furcsaságok (Pozsony • Reszeli Ferenc / MTI) Szlovákiában meglepetést okozott, hogy az államfő hétfőn nem kérte fel Mikulás Dzurindát a kormány megalakításával kapcsolatos lépések megtételére, ezzel szemben öt napot adott Vladimír Meciarnak, aki azt állítja, hogy péntekig meg tud felelni a kormányalakítás feltételeinek. Jóllehet Meciar elsőként végzett a választásokon, kormányt csak a harmadik helyen végzett SMER-rel és az ANO-val tudna alakítani. Utóbbi elnöke azonban már vasárnap elkötelezte magát a négypárti kormány létrehozását célzó szövetségének. A négy párt a 150 tagú törvényhozás 78 mandátumát bírja. Ez kettővel haladja meg a többséghez szükséges 76 mandátumot. Meciar a SMER-rel és az elhódításra kiszemelt ANO-val is csak 76 mandátumot tudna összehozni. Schuster elnök már a választás előtt kijelentette: az kap megbízást, aki legalább 76 képviselő támogatását bírja. Az államfőnek most azonban időre van szüksége. Schuster szóvivője azt mondta: nem Dzurinda megbízása okoz neki gondot, csak teret akar adni a többi pártnak is arra, hogy értelmes, sikerhez vezető tárgyalásokat folytassanak, hiszen a Dzurindáék kínálta törékeny többség azzal a veszéllyel fenyeget, hogy ha egy esetleges influenzajárvány miatt néhány képviselő nem lesz jelen a parlamentben „máris oda az alkotmányos többség”. A lapok és a megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy az államfőnek nincs olyan jogköre, amely szerint bárkit megbízhatna a kormányalakítással. Hogy mégis egy nem létező jogkörrel él, az nem egyéb, mint a szokásjog része. Közben kiderült, tizenhat tagja lesz majd az új kormánynak, amely a jelenlegi miniszterelnök, Mikulás Dzurinda szerint a 28 napon belül létrehozandó új parlament felállásáig mindenképpen megalakul. Ez néggyel kevesebb, mint az eddigi kormány tagjainak száma, ahol három miniszterelnök-helyettes volt. A miniszterelnöknek egyetlen helyettese lesz és tizenöt minisztere, akik közül egynek, várhatóan a miniszterelnök-helyettesi teendőket ellátó személynek tárca nélküli besorolása lesz, és úgy körvonalazódik, hogy ő felügyeli majd az integrációs kérdéseket, az emberi jogok területét, a kisebbségi ügyeket, a roma-problémakört és az egyházakkal kapcsolatos teendőket, valamint a drogellenes küzdelem területét - derült ki a kormány összetételével kapcsolatos kedd esti tárgyalások után. Személyi kérdésekről sem Dzurinda, sem a partnerpártok vezetői nem voltak hajlandók nyilatkozni. Az MTI úgy tudja, hogy Csáky Pál, az eddigi Dzurinda-kormány négy miniszterelnök-helyettesenének egyike az új kormány tárcanélküli posztjának állítólagos várományosa. NÉHÁNY SORBAN Bolgár-jugoszláv-román találkozó • Első alkalommal tartott háromoldalú tárgyalást a bolgár, a jugoszláv és a román külügyminiszter. A bulgáriai Vidinben kedden rendezett találkozón megállapodás született a három ország trilaterális együttműködésének megteremtéséről. Az együttműködés alapvetően a határ menti térségben szolgálja a helyi közösségek kapcsolatainak erősítését a Duna 21 eurorégió keretében. A külügyminiszterek szerint a háromoldalú együttműködés eredményei hozzájárulnak majd ahhoz, hogy módosul a Balkánról kialakult kép és ez bátorítani fogja a külföldi befektetők megjelenését a térségben. Nem lesz kedvezőtlen az országjelentés • Az előzetes információk szerint nem lesz kedvezőtlen Magyarországra nézve az Európai Bizottság október 9-én nyilvánosságra kerülő országjelentése - közölte Tóth Tamás külügyi szóvivő Budapesten. Hozzátette: a magyar remények szerint csatlakozásra váróként utolsó országjelentést várhatóan még aznap délután értékeli a sajtó előtt Kovács László külügyminiszter. Orosz egységek a Kodori-szorosban • Grúzia azt állította kedden, hogy orosz csapatok hatoltak be a Kodori-szorosba, a grúz és a szakadár abház területek közötti zónába, és ezzel „destabilizálják a térséget”. Eduard Sevardnadze grúz államfő szóvivője szerint az akció a grúz területekre történő behatolási kísérletnek minősül. Az orosz védelmi minisztérium az Interfax hírügynökség szerint cáfolta a grúz vádat. Húszezren Seselj kampánygyűlésén , Újvidéken közel húszezer ember vett részt kedd este Vojislav Seselj radikális pártve zér elnökválasztási nagygyűlésén. A hetek óta tartó elnökválasztási kampány során eddig ez volt a legnagyobb tömeget megmozgató választási gyűlés. Seselj a két legesélyesebbnek tartott elnökjelöltet, Vojislav Kostunicát és Miroljub Labust „maffiózóknak és árulóknak” nevezte. Tüntetés Kijevben • Leonyid Kucsma elnök távozását követelték az ukrán ellenzéki vezetők a parlament keddi plenáris ülésén, s a legfelsőbb tanács épülete előtt összegyűlt mintegy háromezer tüntető támogatásáról biztosította őket. Tömegsírt találtak • Feltételezések szerint a sztálini korszak hírhedt állambiztonsági szerve, az NKVD legkevesebb 30 ezer áldozatának maradványait találták meg Szentpétervár mellett egy tüzérségi lőtéren. A történészek adatai szerint az 1937-39-es időszakban több mint 40 ezer leningrádit lőttek agyon a tömeges repressziók során. Forródrót Észak és Dél között • Próbaüzemelés keretében fölavatták kedden az Észak- és Dél-Korea katonai vezetőit összekötő közvetlen telefonvonalat. A szöuli védelmi minisztérium közlése szerint a „forródrót” - amelynek létesítéséről egy héttel korábban állapodtak meg a felek , megkönnyíti és biztonságosabbá teszi a közös határ mentén lerakott aknák felszedését végző egységek munkáját. Az indiai Dzsammu és Kasmír három körzetében kedden megkezdődött a regionális parlamenti választások második fordulója, miközben a muzulmán szakadárok sztrájkra és a szavazás bojkottjára szólították fel a választókat, és folytatódott a voksoláshoz kapcsolódó erőszak is