Romániai Magyar Szó, 2002. november (14. évfolyam, 4293-4323. szám)

2002-11-01 / 4293. szám

2002. november 1.a nagyvilág hírei , a nagyvilág hírei Néhány sorban Pakisztán az al-Kaida új központja •­­ Az al-Kaida terrorszervezet tagjai és a tálibok Pakisztánba helyezték át bú­vóhelyüket, és Washington erősen reméli, hogy az iszlámábádi kormány segítséget nyújt elfogásukhoz - jelen­tette ki Zalmai Halifzad, az Egyesült Államok afganisztáni különleges képvi­selője szerdán Újdelhiben. Mosolyszünet • A francia elnöki hivatal szerdán közleményben adta tudtul, hogy az előző nap váratlan hirtelenséggel lemondott brit-francia csúcstalálkozót a jövő év elején tervezik megrendezni. Francia részről ezúttal sem hangzott el semmilyen érdemi magyarázat a fentieken kívül, de nincs kétség afelől, hogy a Párizs-London között soron kívül bekövetkezett mosolyszünet az EU bővítésének finanszírozása kapcsán múlt héten Brüsszelben kipattant francia-brit vita egyenes következménye. Benes-dekrétumok • A Cseh Köz­társaságnak és Szlovákiának közös álláspontra kellene helyezkednie a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban - jelentette ki Pozsonyban Lubomír Za­­orálek, a cseh parlament képviselő­házának elnöke Rudolf Schuster szlovák államfővel folytatott megbeszélésén. Magyarország, Ausztria és Németország az elmúlt időszakban több alkalommal is jelezte, hogy Csehországnak és Szlovákiának - az Európai Unióhoz való csatlakozás előfeltételeként - nyilvá­nosan hatályon kívül kellene helyeznie a Benes-dekrétumokat. Szerdán pedig mind a cseh, mind a szlovák vezetés visszautasította a szudétanémetek 1945 utáni kitelepítésével kapcsolatos német kártérítési követeléseket. Kérdőjelek Mitrovica körül •­­Önmaguknak ártottak azok a koszovói szerbek, akik szombaton nem vettek részt a helyhatósági választáson - közölte Michael Steiner, a koszovói ENSZ-igazgatás (UNMIK) vezetője belgrádi tárgyalásai alkalmával. A meg­beszéléseken a helyhatósági választások után kialakult helyzetről volt szó, különös tekintettel a koszovói válság­gócnak tekintett, megosztottságáról is­mert Kosovska Mitrovicára. Az UNMIK vezetője megismételte, hogy a szerbek alacsony részvétele miatt értelmetlen megtartani a november 1-jére összehí­vott többpárti tárgyalásokat a tartomány decentralizációjáról, de a kérdés végleg nem kerül le a napirendről. A nemzet­közi közösség a koszovói megbékélési folyamat legnagyobb akadályát látja abban, hogy amióta nemzetközi protek­torátus alá került a tartomány, nem sike­rült összebékíteni az egymással far­kasszemet néző két mitrovicai entitást. Az IRA megszakítja a kapcsolatot a leszerelését ellenőrző nemzetközi testülettel • Az Ír Köztársasági Had­sereg (IRA) bejelentette Belfastban: megszakítja a kapcsolatot a John de Chastelain kanadai tábornok vezette nemzetközi bizottsággal, amelyet arra hoztak létre, hogy ellenőrizze az IRA fegyverzetének felszámolását. Az IRA a brit kormányt és személy szerint Tony Blair kormányfőt hibáztatja az északír békefolyamat válságba jutásáért. A dokumentum szerint London hibája, hogy nem alakult ki a bizalom légköre. Bírálják az új palesztin kormányt • Radikális palesztin csoportok szerdán úgy értékelték, hogy előző nap nem egy új palesztin kabinet jött létre, csupán kozmetikai változtatáson esett át Jasszer Arafat politikailag kudarcot vallott és a palesztin felkelést veszélyeztető kormánya. Tűzvész az üzletközpontban • Helyi idő szerint szerda estig 59 holttestet emeltek ki a mentőalakulatok a dél­vietnami Ho Si Minh-városban előző nap leégett nemzetközi kereskedelmi központ romjai alól. Vietnami hivatalos lapjelentések szerint több mint száz ember vesztette életét a tűzvészben, amelynek martalékává vált a több külföldi vállalat irodáinak is helyt adó épületegyüttes. (Moszkva / MTI)­­ A Dániában őrizetbe vett csecsen vezető, Ahmed Zakajev (képünkön) az orosz kor­mány szemével nézve ter­roristának minősül, ám a német hírügynökség ismerte­tője szerint azon mérsékelt hangadók közé tartozik, akik csecsen részről még leginkább hajlamosak kompromisszum­ra a három éve tartó orosz-­­ csecsen háborúban. Zakajev­­­ij 1959-ben született Kazah­sztánban. Groznijban színmű­vészeti főiskolára járt, 1981 és 1990 között a csecsen főváros színházában kereste a kenye­rét mint színész. Dzsohar Dudajev, a később megölt csecsen elnök szeparatista kormányában Zakajev 1994- ben a kulturális miniszter posztjára került. Ám amikor kitört a háború, inkább fegyvert fogott. A csecsenekre nem jellemző szőke szakállt viselő férfi hadseregtá­­bornoki rendfokozatig emelkedett a katonai ranglétrán. Aszlan Masz­hadov munkatársaként ő is részt vett azokon a tárgyalásokon, ame­lyeken sikerült elérni 1996-ban az orosz csapatok kivonását Cse­­csenföldről. Az 1999 őszén kez­dődött második csecsenföldi háború kitörése után nem sokkal Zakajev megsebesült, majd külföldre szö­kött. 2001 őszén az oroszok már nemzetközi elfogatóparanccsal keresték. Ennek ellenére szabad utat kapott Moszkvába, hogy ta­lálkozhasson a Kreml magas rangú képviselőjével, Viktor Kazancev egykori tábornokkal. Zakajev, a mérsékelt csecsen lázadó Moszkvai túszdráma Hivatalos bejelentés: fentanil-gáz volt (Moszkva • Széles Róbert / MTI)­­ Jurij Sevcsenko orosz egészségügyi miniszter szerdán Moszkvában hivatalosan bejelentette, hogy az Alfa kommandó fentanil-gázt vetett be a Dubrovka színházban, a szombat hajnali túszszabadítási akció során. Ezt a szert orvosok is használják, nem minősül vegyi fegyvernek, és nem veszélyes az emberi életre. Az áldozatok magas számát - hivatalosan 120, nem hivata­losan több mint 140 gázmérgezéses halott - azzal magyarázta, hogy a túszok oxigén­hiánnyal küszködtek az 57 órán át megszállt színházteremben, és szervezetük legyengült a több napos éhezés és stressz következtében. Sevcsenko cáfolta azt is, hogy az informá­cióhiány miatt az orvosok nem tudtak szakszerű ellátást nyújtani a sérülteknek, közlése szerint rendelkezésre állt a gázmérgezést közömbösítő antidotum. A fentanil ópiumszármazékokat tartalmazó szer, operációk előtti altatásoknál is használják. Tiszta formájában jóval erősebb, mint a morfium, ellenanyaga a Relaxon. A fentanil bevetését egyébként német szakértők is valószínűsítették szerdán. A hivatalos szerda esti beszámolók szerint 152 sérültet ápolnak kórházban, ebből 8 állapota súlyos, 501 kiszabadított túsz pedig már hazatérhetett. A biztonsági szervek szerdán cáfolták azokat a felröppent híreket, hogy a túszdráma átélőinek jelenlétében akarják rekonstruálni a Dubrovka színházban történte­ket, a rendőrség közlése szerint nem kívánja ilyen sokknak kitenni az embereket. Az Eho Moszkvi rádió telefonos és internetes, nem reprezentatív közvélemény-kutatása értelmében a megkérdezettek 85 százaléka menesztené a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a belügyminisztérium vezetését a történtek után. A közvélemény ugyancsak 85 százaléka - reprezentatív felmérés alapján - egyetért azzal, hogy a kommandósok megostromolták az épületet, de a gázmérgezésben elhunytak magas száma miatt megkérdőjeleződik az akció végrehajtásának sikeressége. A média is aláhúzza viszont a biztonsági szervek felelős­ségét abban, hogy egyáltalán megtörténhetett a terrorakció: a túszejtők hónapokig figyelhették a kiszemelt színházat, és fokozatosan nagy mennyiségű fegyvert halmoztak fel az épület­ben. Meg nem erősített hírek szerint a túszej­téssel összefüggésben a napokban őrizetbe vett több tucat személy között biztonsági szolgálatok munkatársai is vannak. Borisz Grizlov belügyminiszter és Vlagyimir Usztyinov legfőbb ügyész menesztését egyébként már rég­óta rebesgetik a moszkvai politikai pletykák­ban. Az orosz egészségügyi minisztérium olyan véleményt is nyilvánosságra hozott szerdán, hogy még két fogságban töltött nap alatt a túszok mintegy 90 százaléka meghalhatott volna. A tárca emlékeztetett arra, hogy sokan közülük egészségi problémákkal, asztmával, cukorbetegséggel, szívpanaszokkal küzdöttek, de ilyen körülmények között az egészséges emberek szervezete is végzetesen legyengül. Alekszandr Zsarov, a tárca tanácsosa arról számolt be, hogy a gázmérgezett sérülteket naloxonnal kezelik; ilyen szert a műtéti altatásból ébredező betegeknek, illetve alkoholmérgezés vagy kábítószer-túladagolás esetében szoktak adni. • (Bécs / MTI)­­ A moszkvai túszok közül az áldozatok a kiszabadításukat célzó akciónál alkalmazott anyag súlyos túladagolása miatt vesztették életüket - mondta egy osztrák szakértő a Jurij Sevcsenko orosz egészségügyi miniszter által szerdán megnevezett szerről, a Fetanilról. Dr. Michael Zimpfer, a bécsi Általános Kórház aneszteziológiai és intenzív klinikájának vezetője kifejtette: ezt a morfiumszármazékot műtéteknél milligrammos nagyságrendben alkalmazzák, mivel már csekély mértékű túladagolás is súlyos mellékhatásokkal járhat és a beteg elhunytéhoz vezethet. Zimpfer el­mondta: a Fetanilt főleg nagyon erős fájdalmak esetén alkalmazzák, s mellékhatásai között tudatzavarokat és légzési problémákat tartanak számon: az utóbbiak a légzés teljes leállásához vezethetnek, ezért a műtéteknél Fetanil használata esetén nem csak rendkívül szi­gorúan ellenőrzik az adagolást, hanem lélegeztető gépet is alkalmaznak. Az áldozatok Zimpfer szerint megfulladtak a szagtalan gáztól. A szakértő azonban mindehhez hozzátette: kétli, hogy a túszok kiszabadítását célzó akciónál kizárólag Fetanilt használtak volna... Buvadi Dahijev, a csecsen OMON­­ kar­hatalmi egység­­ parancsnokhelyettese szerdai nyilatkozatában úgy vélte, hogy a Dubrovka színházat elfoglaló terroristák legalább 60 százaléka nem csecsen nemzetiségű volt. A biztonsági szakember erre kiejtésükből következtet. Dahijev gyáva és jelentéktelen figuraként jellemezte a túszejtők parancsnokát, Movszar Barajevet, akinek szerinte nem voltak elvei, csak a pénz érdekelte - Csecsenföldön is főleg emberrablással foglalkozott. Értékelése szerint Barajev csak rokoni kapcsolatának köszönheti, hogy tavaly, Arbi Barajev likvidálása után átvehette nagybátyja osztagát, tekintélye és befolyása ennek ellenére sem volt a szakadár hadurak körében. Dahijev szerint ezt megszerzendő vállalkozott az akcióra, de őt ismerve nehezen hihető, hogy a saját életét is fel akarta áldozni. Az OMON-vezető úgy vélte, hogy a túszejtőket külföldről pénzelték és irányították, és a konspirációnak köszönhetően csak néhány nappal az akció előtt ismerték meg egymást. A támadásban részt vevő terroris­tanők szerinte eddig a grúziai Pankiszi­­szorosban vagy Azerbajdzsánban voltak, és csak néhányan érkeztek a csecsen hegyekből. Dahijev egyébként sajnálja, hogy nem vehetett részt a túszszabadítási műveletben, mivel a közelmúltban Barajev emberei robbantották fel több katonáját, és kaukázusi szokás szerint vérbosszút fogadott a parancsnok ellen. Lars Vissing moszkvai dán nagykövet szerdán az Eho Moszkvinak nyilatkozva kizárta, hogy kiadnák Oroszországnak a Koppenhá­gában őrizetbe vett Ahmed Zakajevet, Aszlan Maszhadov csecsen szakadár vezető meg­bízottját. A diplomata arra hivatkozott, hogy a két ország között nincs kiadatási egyezmény, Jurij Csajka orosz igazságügy-miniszter szerint viszont az 1957-es európai kiadatási egyez­mény alapján is sort kell keríteni az eljárásra. Az úgynevezett csecsen világkongresszus során őrizetbe vett szakadár vezető egyelőre 13 napig lesz előzetes letartóztatásban. Moszkva vádja szerint a moszkvai túszejtő akció Maszhadov irányításával történt. A csecsen tanácskozás engedélyezése miatt mélyponton van az orosz­dán viszony: Vlagyimir Putyin orosz elnök lemondta hivatalos látogatását, ami Margit dán királynő 2003-ra tervezett moszkvai vizitjét is lehetetlenné teszi, és Brüsszelbe helyezik át Koppenhágából a novemberi Oroszország- Európai Unió csúcstalálkozót is. Szerdán Moszkva egyik temetőjében 43 áldozatot temettek el; temetési költségekre a város családonként mintegy 14 ezer rubelt utalt ki a halottak hozzátartozóinak Budapesten az EBESZ kisebbségi főbiztosa Csak februárban módosítják a kedvezménytörvényt (Budapest / MTI)­­ Kovács László külügyminiszter szerint valószínű, hogy a zsúfolt parlamenti program miatt az Országgyűlés csak a téli szünetet követően, február elején tűzheti napirendre a kedvezmény­törvényt módosító javaslatot. A magyar diplomácia vezetője erről szerdán beszélt Budapesten újságírók előtt, miután találkozott Rolf Ekeus­­szal, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosával. A megbeszélésen kie­melt témaként szerepelt a ked­vezménytörvény tervezett módo­sításának ügye. Kovács László el­mondta: a külügyi tárca szakértői szinten napokon belül megkezdi a konzultációt az ellenzéki pártokkal a kedvezménytörvény-módosítás tervezetéről. Számításai szerint a kormány már december elején be tudja nyújtani az előterjesztést a parlament elé, ám a zsúfolt napi­rendet, a költségvetési vitákat figye­lembe véve a plenáris tárgyalás valószínűleg februárra csúszik át.­­ Az EBESZ mellett konzultálni fogunk az EU-val, az Európa Tanáccsal, a határon túli magyar szervezetekkel és pártokkal, és természetesen a szomszédos országok kormányaival is - hangsúlyozta Kovács László. Rolf Ekeus üdvözölte, hogy megszületett a politikai akarat a jogszabály mó­dosítására. Emlékeztetett arra, hogy az EBESZ már korábban megtette általános észrevételeit a kedvez­­ménytörvénnyel kapcsolatban, és Bukarestben, valamint Pozsonyban is konzultált ez ügyben. A főbiztos a találkozón szorgalmazta a magyar­­országi nemzeti kisebbségek parla­menti képviseletének megoldását. Kovács László ezzel kapcsolatban jelezte vendégének, hogy az ehhez szükséges jogszabály kétharmados parlamenti támogatást igényel, így egyeztetésekre van szükség az ellenzéki pártokkal. Újságírói érdeklődésre Kovács László közölte, hogy szeptemberben találkozott az RMDSZ vezetőivel, és megkérdezte tőlük, számukra elen­­gedhetetlen-e a kedvezménytör­vényben jelenleg szereplő munka­­vállalási kedvezmény. - A romániai magyar szervezet vezetői határozott nemmel válaszoltak - hangsúlyozta Kovács László. A külügyminiszter kiemelte: a kormány kezdettől fogva arra törekedett, hogy a kedvezmény­törvény eredeti céljai ne sérüljenek, vagyis a határon túli magyarok szülőföldjükön boldoguljanak, és az anyaország segítse őket nemzeti, kulturális és nyelvi identitásuk megőrzésében. - Csak olyan módo­sításokat hajtunk végre, amelyek nem sértik e két fontos célt - fűzte hozzá Kovács László. Az EBESZ kisebbségi főbiztosa, Rolf Ekeus és Kovács László magyar külügyminiszter a budapesti megbeszéléseik után Kucsma nem kap meghívást­­ a NATO-csúcsra (Kijev / MTI)­­ A NATO úgy dön­tött, hogy nem hívja meg Leonyid Kucsma elnököt a novemberi prágai csúcstalálkozóra - erősítették meg Kijevben brüsszeli forrásokra hivatkoz­va. Michel Duray, a NATO ukrajnai információs és dokumentációs köz­pontjának igazgatója az Interfax-Ukrai­­na hírügynökségnek elmondta: az Észak-atlanti Tanács ülésén szerdán arról döntöttek, hogy a prágai NATO- csúcs keretében sorra kerülő NATO­­Ukrajna bizottság ülését külügymi­niszteri szinten tartják meg. Yves Brodeur, az észak-atlanti szövetség szóvivője rádiónyilatkozatban hang­súlyozta, hogy a szerdai döntést a szö­vetség és Ukrajna közötti építő jellegű kapcsolatok támogatása céljából hozták meg. A szerdai döntést a szóvivő szerint a Kolcsuha-radarügylet miatt hozták. Emlékeztetett arra: a szövetség korábban is hangsúlyozta, hogy komoly kérdésnek tekinti az ügyet. Az ukrán külügyminisztérium elítélte az Észak-atlanti Tanács döntését.­­ Ukrajnát, mint nagy európai nemzetet, nem lehet manipulálni. A prágai találkozó formájáról Ukrajnának az európai biztonság jelenlegi szer­kezetében betöltött helyét és szerepét, valamint a szövetséggel folytatott együttműködésünk szintjét figyelembe véve kell dönteni - hangsúlyozta Ana­­tolij Zlenko külügyminiszter a tömeg­tájékoztatáshoz eljuttatott közle­ményében. Az amerikai külügyminisz­térium - egy volt ukrán kormányőr által titokban készített hangfelvételek alapján - azzal vádolta meg Leonyid Kucsmát, hogy jóváhagyta a lopakodó repülőgépek felismerésére is alkalmas ukrán radarberendezések 100 millió dollár értékben Irak számára történő értékesítését. Leonyid Kucsma, aki tagadja a vádat, kedden Litvániában úgy nyilatkozott, nem utazik Prágába a NATO-csúcsra, ha nem veszik le a napirendről a radarügylettel kapcso­latos vádakat. Kormányválság Izraelben (Jeruzsálem / MTI)­­ Benyújtotta lemondását szerda este Benjámin Ben Eliezer izraeli védelmi miniszter és az általa vezetett ellenzéki Munka­párt többi hét minisztere, miután kudarcot vallottak a zsidó telepek költségvetési támogatásáról folytatott tárgyalások. Válaszul a munkapárti miniszterek lemondására Ariel Saron Likud párti miniszterelnök a knesz­­szetben kijelentette: továbbra is ő fogja vezetni az országot „józanul és felelősségteljesen" - azt sugallva ezzel, hogy nem törekszik előreho­zott választások kiírására. Röviddel a Munkapárt kormányból való kilépése után a törvényhozás a munkapárti nem-szavazatok ellenére biztos többséggel (67 szavazattal 45 ellené­ben) megszavazta a 2003-a költség­­vetés első olvasatát. Ariel Saron aztán már szerda este konzultációkat kez­dett egy új kabinet kialakításáról. Benjámin Ben Eliezer - akit immár az­­ellenzék vezetőjeként faggatott a televízió - a maga részéről megerő­sítette, hogy előrehozott választások kiírását szeretné elérni, s a válasz­tások lehetőleg májusra történő kiírá­sa érdekében már a jövő héten tárgyalásokat kezd a parlament többi frakciójával. • (Rámalláh / MTI)­­ Az izraeli kormányválság újabb jele annak, hogy az izraeli politikusok egyre gyorsabban távolodnak el a békétől - jelentette ki Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló. A Reuters hír­­ügynökségnek adott nyilatkozatában a tekintélyes palesztin politikus annak a nézetnek adott hangot: amennyiben a kormánykoalíció összeomlása után a Likud párt egy jobboldali koalíciós kabinetet alakít, az csakis a béke­folyamat és a palesztin nép rovására történhet, mert újabb izraeli telepek létrehozását eredményezheti.

Next