Romániai Magyar Szó, 2003. március (15. évfolyam, 4406-4435. szám)
2003-03-01 / 4405-4406. szám
ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP 4405-4406. SZÁM_______________________* 2003. MÁRCIUS 1-2., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA 4000 LEJ, ELŐFIZETŐKNEK 2308 LEJ Lapzártakor megtudtuk: (2003. február 28-án, 14.40-ig) Kasza József a múlt bűneiről és az önkormányzati társulásról (Belgrád) • Kasza József, az Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a NIN belgrádi hetilapnak nyilatkozva rámutatott: az elmúlt évtized gyűlöletszító politikája miatt ötvenezer magyar hagyta el a Vajdaságot, ezért pártja felkérés esetén kész bizonyítékokat szolgáltatni Vojislav Seselj radikális pártvezér ellen a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. A milosevici korszakban - amelynek aktív szereplője volt Seselj - sok támadás érte a kisebbségi közösségeket a Vajdaságban. A magyarokra különösen lélektani nyomás nehezedett: meggondolatlan politi(Folytatása a 8. oldalon) ___—fflb_______ Anyanyelven egy szót sem? Sepsiszentgyörgyi • A hét derekán tartott összejövetelükön elgondolkodtató közleményt fogadtak el a Hargita és Kovászna megyében működő román civil szervezetek: a parlamenti politikai pártokhoz címzett felhívásukban hevesen szót emeltek a kisebbségek anyanyelvének bírósági használata ellen, károsnak tekintvén minden olyan korábbi döntést is, amely az anyanyelv közigazgatási használatát biztosítja. A közlemény olvasása megannyi aggodalmat sejtet: a civil képződmények - ha valóban azok -, a nyitottsági társadalom szószólói kellene legyenek. Nyilatkozataikban a párbeszéd, az érdekek kölcsönös tisztelete, a jogok érvényesítése mellett „kardoskodnak”, de sorozatos kezdeményezéseikkel a nemzetiségi anyanyelvhasználat ellen lépnek fel! Döntésük azért is fura, mert néhány héttel ezelőtt a kormánypárt vezetőinél tett látoggatásukon épp az EU 1201-es ajánására hivatkozva, alanyi jogon parlamenti helyet igényeltek a Hargita-Kovászna megyében „kisebbségben” élő románság számára. (Flóra Gábor) Csodára várunk Jön-e új generáció? (Nagyvárad) • „Kiábrándult és elanyagiasult korszakok mindig voltak, de mindig jött valami erkölcsi, szellemi vihar, ami elhozta az új nemzedéket, ilyenek voltak például Adyék.” És milyen legyen az anyaországi magyarság képe rólunk, erdélyiekről? Az iskolák, a magyarországi közkultúra nevelői feladata, hogy megváltozzék a kilencvenes évek második fele óta tapasztalható gyanakodás, az elhidegülés, és hogy az anyaországi közvélemény pontos ismeretek birtokában megfelelően el tudja helyezni az itteni magyarságot. Dr. Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke e gondolatokat Nagyváradon, a Holnap versantológia reprint kiadásának bemutatóján mondotta február 27-én, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben elindított Könyvtári esték sorozat vendégeként olvasói kérdésekre válaszolva, miután a váradi Parnasszus költőiről szólva felidézte azt az 1908. szeptember 27-ét, amikor a nagyváradi városházán hatalmas matinén köszöntötték a Holnapot. Két fontos hatás érte akkoriban Váradot: a Nyugat megjelenése 1908 januárjában, s főként a szeptemberben megjelenő, hatalmas vissz(Folytatása a 8. oldalon) Szili Katalin romániai látogatása Újabb magyar-román együttműködési megállapodás (Bukarest) • Stratégiai partnerséget megteremtő együttműködési programot írt alá csütörtökön Bukarestben Szili Katalin, a magyar Országgyűlés és Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke. Mind a magyar, mind a román törvényhozás először kötött ilyen típusú együttműködési megállapodást egy másik ország parlamentjével. A háromnapos romániai látogatásra érkezett magyar küldöttség tagjai között volt Kovács Tibor (MSZP), Lázár Mózes (Fidesz), Csapody Miklós (MDF) és Béki Gabriella (SZDSZ) parlamenti képviselő. (Folytatása a 8. oldalon) A világ legmagasabb épülete a Világkereskedelmi Központ helyén A daganatos betegségek számos fajtájára hatásos gyógymódot dolgoztak ki. A különböző daganatok korai felismerését segíti egy új magyar diagnosztikai eljárás, amit egy budapesti laboratóriumban végeznek Tülök István gyógyszerész, biokémikus szabadalma alapján. A laboratóriumban a vérvétel után vizsgálhatják az anyagcsere-változásokat, meghatározhatják a vérképző szervek zavarainak mértékét, valamint a máj, a vese, a zsíranyagcsere, vashiányos állapot esetleges változásait. Ez a szűrővizsgálat az első a világon, amely anyagcserefolyamat-zavarok felderítésével foglalkozik, s érdeklődtek már iránta Kanadából, Indiából és az Egyesült Államokból is. A képen: a véranalizáló berendezésnél. (Washington) • A világ legmagasabb épülete emelkedik Dél-Manhattan fölé a 2001. szeptember 11-ikén lerombolt Világkereskedelmi Központ helyén Daniel Libeskind amerikai építész terve szerint. New Yorkban ugyanis csütörtökön bejelentették: a Berlinben élő építész nyerte el az Alsó-Manhattan-i Fejlesztési Társaságnak a terület újrahasznosítására kiírt pályázatát. A terv szerint az 530 méter magas toronyépületet öt mértani alakzatú alacsonyabb felhőkarcoló, valamint további kisebb, kulturális célokat szolgáló épület venné körül. A főépület tornyának tűhegyet formáló csúcsa 1776 láb (541 méter) magas lesz, ami az Egyesült Államok megalakulására, a függetlenségi nyilatkozat évére és a „demokrácia tartósságára” utal. A 70. emelet fölötti szinteken kialakítandó zártterű, üvegházszerű kertek az „élet igenlését” jelképezik. A terv megőrzi a lerombolt ikertornyok helyén tátongó gödör egy részét, ahol emlékmű és múzeum létesül, és az épületek körülötte csoportosulnak. A Nap járását kiszámolva az épületeket úgy tervezték, hogy azok elhelyezéséből adódóan ék alakú természetes fény mintegy mutassa az irányt a látogatóknak a terrortámadások csaknem 2800 áldozatának emlékhelyéhez. A pályázatot először tavaly írták ki, majd a beérkezett tervek heves bírálata miatt újabb fordulót hirdettek. December 18-án végül kilenc tervet tettek közzé, február elején pedig kettő jutott a döntőbe. A New Yorki-i THINK elnevezésű építészcsapat Világkulturális Központot javasolt 495,5 magasra emelkedő acélrács-szerkezetű kettős toronyépülettel. A zsűri tagjaként George Pataki kormányzó Libeskind tervét támogatta, mivel az szerencsés megoldással magában foglalja az emlékművet, s egyben olcsóbb is, mint a vetélytárs THINK csoporté. Libeskind Lengyelországban született, holocaust-túlélők gyermekeként. Ő tervezte egyebek között a német főváros Zsidó Múzeumát. (MTI) Daniel Liebskind építész tervei nem csak merészebbek és az emlékhely hangulatához és funkciójához illeszkedőek, hanem olcsóbbak is vetélytársaiénál MTI Fotó: Balaton József _ HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL __________ Létfenntartó agráriummal az EU-ba? A Gallup Románia és Metro Media Transilvania készítette hazai „rurális" Eurobarométer nemrég ismertetett adatai ugyancsak meglepték a bukaresti médiát. (A politikusok ezután mondják el véleményüket, minden bizonnyal enyhíteni igyekezve a közvélemény-kutatás lesújtó eredményeit.) Meglepték, mert kétes előszeretettel csak politikai-gazdasági botrányokkal, bűncselekmények sorával, az emberi létet lealacsonyító jelenségekkel foglalkozik, s így az ország lakosságának majdnem felét kitevő falusi társadalom szinte nem létezik számára. A kereskedelmi tévék, a napilapok - a kormánynak és pártjának is odamondva - úgy tálalták a felmérést, mintha az agrárium állapota csak az elmúlt hetekben készült „barométer” idején jutott volna olykor középkort idéző nívóra. A rácsodálkozás részben érthető, ám az EU-csatlakozás szempontjából az eredmények komoly próba elé állítják Románia főtárgyalóját, aki eddig derűlátóan nyilatkozott a fejezet lezárási esélyeiről (s volt ideje a lényeg helyett a magyar-román pálinkavitával is foglalkozni). Bár Bukarestben bevett szokás vitatni a közvélemény-kutatás eredményeit, a mai romániai falu állapotát tettenérő mostani felmérés a lehető legtárgyilagosabb. A kissé nehézkesen, de zárójeles magyarázatokkal közérthetővé tett kérdésekre adott válaszok reális képét nyújtják mindannak, ami a falu életében az eltelt 13 év alatt történt, illetve nem történt. A falun élők zöme hallott ugyan az EU-ról, s támogatja az ország csatlakozását, de legtöbbjük elismeri: létfenntartó gazdálkodást folytat, megélhetését a kis téesz-nyugdíj vagy az állami biztosítja. A vidékfejlesztést támogatni hivatott uniós SAPARD-programról alig harmaduk hallott, a csatlakozás előnyeiről, a várható szigorításokról meg kevesebben tudnak. S hogy a gazdálkodás jövedelmet hozó vállalkozás is lehet, arról alig 6-7 százalékban vannak meggyőződve. (Tanulságos lenne régiókra lebontottan is vizsgálni a kérdést, hiszen a tv-ben megszólaltatott regáti földműves éppen olyan értetlenkedve fogadta a riporter csatlakozással kapcsolatos kérdéseit, mint alvinci sorstársa, amiben kissé kételkednünk kell, hisz az erdélyi földműves már a hagyományok, előzmények okán is másként viszonyul a gazdálkodáshoz, mint az ókirályságbeliek). Az EU-pénzekből készült felmérésre azonban nem a sajtónak kell odafigyelnie elsősorban, hanem a kormányzatnak meg a politikai elitnek. Mely eddig nyilatkozatait - s a szubvenciós pénzek elúsztatását - leszámítva semmi kézzelfoghatót és eredményre vezetőt nem tett az ágazat korszerűsítéséért, a szinte tízmilliós falusi társadalom korrekt tájékoztatásáért, támogatásáért. S ha mégis, akkor azt politikai megfontolásokból tette, mint legutóbb a műtrágya-támogatással, amikor csak 2,5 hektárig elmenően juttatott ingyen termésfokozót, hisz a majdani választások reményében éppen a kisgazdák milliós tömege számít, s nem a nagybirtok, mely képes a korszerű gazdálkodásra. Akárcsak a fűtési pótlék meg egyéb szociális juttatások esetében, a mezőgazdaság szubvencionálását is korteshadjáratként képzelik el a kormányzatok ahelyett, hogy végre koherens agrárpolitikát kidolgozva az EU-csatlakozást ténylegesen elősegítő korszerűsödés útján indítaná el az ágazatot, mely aztán esetleg az ország unióbeli esélyeit is növelhetné. FERENCZ L. IMRE (a szerző újságíró)