Romániai Magyar Szó, 2003. augusztus (15. évfolyam, 4556-4586. szám)

2003-08-01 / 4556. szám

ORSZÁGOS 4556. SZÁM DEMOKRATIKUS NAPILAP 2003. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK ÁRA 4000 LEJ, ELŐFIZETŐKNEK 2308 LEJ Költségvetési tanácskozásra került sor Marosvásárhelyen (Marosvásárhely) • Az elmúlt években sikerült növelni az erdélyi ma­gyarok lakta megyék infrastrukturális beruházásaira és az önkormányzatok működésére szánt költségvetési támo­gatás összegét, az RMDSZ alapvető célja pedig, hogy a jövőben is tovább erősítse e folyamatot - hangsúlyozták szerdán, az RMDSZ országos és területi vezetőinek, valamint gazdasá­gi szakembereinek marosvásárhelyi, szakmai tanácskozásán. A jövő évi állami költségvetéssel kapcsolatos RMDSZ-stratégia kidolgozását célul tűző megbeszélésen ott volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügy­vezető elnök, Borbély László, és Ke­rekes Gábor ügyvezető alelnökök is. Markó Béla kifejtette, az erdélyi magyarság érdekvédelme szempont­jából rendkívül fontos, hogy a Szö­vetség a lehető legnagyobb befolyást gyakoroljon a költségvetés kidolgo­zására. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy világos koncepció­val és kitartó munkával az RMDSZ képes lehet arra, hogy Erdélyre, de akár (Folytatása a 8. oldalon) _____________Bsfh_____________ Öt nap alatt 200 aláírást gyűjtött Szatmárnémetiben az Erdélyiek Pártja (Szatmárnémeti) • Néhány napja a színház közelében, a Divatház előtt ütötte fel sátrát a Gherman Sabin ne­vével fémjelzett Erdélyiek Pártja. Háromnyelvű (román, magyar, német) tábla hívogatja az érdeklődőket a kisasztalhoz. A párt helyi megbízottja mellett csaknem mindig foglalt a ven­dégeknek fenntartott második szék. Lath Sándor elégedettnek látszik, amikor közli: eddig 200-an iratkoztak be a pártba. Legfeljebb azzal elégedet­len, hogy a legtöbben magyarok, kevés a román, különösen ha tudjuk, hogy a város lakosságának,immár 60 száza­lékát ők teszik ki. Úgy véli, még né­hány nap és a mozgó aláírásgyűjtők ré­vén rövidesen 400-500 tagja lesz hely­ben az Erdélyiek Pártjának. (Sike Lajos) _______ife_______ Felmondott a rektor fia (Nagyvárad) • Az összeférhetet­lenségi törvény okán lemondott ideig­lenes egészségügyi igazgatói tisztsé­géről Adrian Maghiar, akit a volt egész­ségügyi miniszter önkényesen ki­nevezett a leváltott Kricsfalussy Klára helyére. Teodor Maghiar rektor fiát annak ellenére juttatták funkcióhoz, hogy politikai megegyezés alapján az RMDSZ jelölhetett igazgatót, s a szövetség Ritli László korábbi igazga­tót és Tiberiu Bondart, a mentőszolgá­lat vezetőjét választotta. Immár ismét a Kricsfalussyt megelőző Ritli László említődik igen gyakran, Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-elnök közölte, ragaszkodnak Ritli személyéhez, aki leváltása óta a Bihar megyei Gyerek­kórházat igazgatta újra. Immár a prefektus is úgy tudja, miniszteri dön­tésen múlik Ritli kinevezése, amely ha­marosan bekövetkezik. (Balla Tünde) Fotó: Vetési László / Kolozsvár Az idén nyolcadik alkalommal indultunk nyári nagyvárosi és falumisszió­ba a kolozsvári teológusokkal és bolyais egyetemistákkal. A Diaszpóra Alapítvány szervezésében ez alkalommal több mint 70 fiatal vett részt közösségépítő munkában Brassó, Szeben és Hunyad megyében. Erről a nyelvi, hitéleti, művelődési és ifjúsági rehabilitációs munkáról szeretnénk képes beszámolót nyújtani. A felső képen: bürkösi és ágotai fiatalok kirán­dulása a szelindeki vár impozáns romjai között. Lent: A nyár Brassó felmérésével kezdődött. A város területének több mint egyharmadát járta be a csapat és összeírta a magyarságot. A tagadásnál nem jutottak messzebbre Interjú BORBÉLY LÁSZLÓ ügyvezető alelnökkel • Egyik képviselőtársa a minap súlyos váddal illette önt, mondván: ön mindent elkövetett annak érdekében, még Budapestre is elutazott, csakhogy ellehetetlenítse a Tusnádfü­rdőn meg­tartott Bálványosi Nyári Egyetemet, többek között azzal is, hogy az erre szánt magyarországi pénzalapokat visszatartassa, vagy legalábbis meg­­nyírbáltassa. Mi az igaz ebből? - Az ügyhöz annyi közöm van, hogy az Illyés Közalapítványnak lé­tezik egy romániai alkuratóriuma, amely a civil társadalom képviselőiből álló szaktestületek határozatait továbbítja a budapesti központnak. Az alkuratóri­­umnak magam is tagja vagyok, s a szövetségi elnök megbízásából július elején én képviseltem azt a nagyku­ratórium ülésén. Közbeszúrnom azért azt, hogy alkuratóriumunk minimális változtatásokkal hagyta jóvá és továb­bította a szaktestületekhez beérkezett és elbírált pályázatokat. Az Illyés Köz­­alapítvány új kuratóriumának döntése értelmében viszont a régiókat képviselő alkuratóriumok megbízottja részt vesz mindazon üléseken, amelyeken a pályázatok sorsának elbírálásában ér­dekelt, így és ilyen minőségemben ke­rültem Budapestre, nem pedig azért, hogy valakinek keresztbe tegyek. Amire a kedves kolléga utal, annak semmi köze a szaktestületeken átment támo­gatásokhoz. A szóban forgó pályázatot nem hozzánk, nem valamelyik szak­testülethez, hanem egyenesen az Illyés Közalapítvány úgynevezett stratégiai alapjához juttatta el a székelyudvarhelyi Ergo alapítvány. Ennek sorsáról viszont nem mi, hanem a budapesti kuratóri­um döntött. • Az elmúlt években e stratégiai alapból szép pénzek vándoroltak egyes kedvezményezettekhez.­­ Nem először mondjuk el azt, és úgy látszik, nem is utoljára, hogy az elmúlt években az alkuratóriumoknak nem volt rálátásuk a stratégiai alapból kiutalt pénzösszegekre, így az utóbbi négy évben anélkül, hogy valaki is kon­zultált volna velünk, a kiutalt összeg nagyobb volt, mint a szaktestületek által leosztott pénzmennyiség. • Most viszont van rálátásuk...­­ Van, de dönteni nem mi döntünk. Az viszont igaz, hogy előtte konzultál­tak velünk is. Tudomásom szerint az Ergo közel kilencmillió forint támo­gatást igényelt a szóban forgó ren­dezvényre. A kuratórium viszont úgy döntött, és még egyszer hangsúlyozom, nem az alkuratórium, nem valamelyik szaktestület, hogy mind erre, mind pedig a marosvásárhelyi Félsziget ifjúsági rendezvényre 1,6-1,6 millió forintot szán. Szó sincs tehát arról, hogy va-Kérdezett: GYARMATH JÁNOS (Folytatása a 8. oldalon) Már csak ez hiányzott... (Marosvásárhely) • Még nem lehet tudni, hogy véletlenül, vagy pon­tosan megfogalmazható szándéktól vezérelve fúrta át kétszer - bemenetkor és kimenetkor - egy puskából kilőtt golyó a 346-os számú, Bukarestből Bécs­­be tartó vasúti szerelvény étkezőkocsi­jának az ablakát. Kedden este a Seges­vár közelében levő Szederjes falu tér­ségében történt az eset. A rendőrség első jelentése szerint valószínűleg egy sötétben vadállat után lövöldöző sze­mély lehetett a tettes, hiszen a vasút közelében található erdőben gyakran garázdálkodnak az engedély nélkül vadászó lakosok. Az étkezőkocsiban az esemény idején többen tartózkod­tak, de csak egy bukaresti férfi volt életveszélyben, ugyanis a fejétől mint­egy 15 cm-re haladt át a lövedék. A szerelvényt az eset miatt nem bontot­ták szét, tehát a kilukasztott ablakú ét­kezőkocsi tovább haladt. A segesvári vasúti rendőrség azon nyomban el­kezdte a kivizsgálást, de még nem kö­zölték, hogy azonosították-e a tettest. Korábban Maros megyében az okozott riadalmat, hogy a helyi járatok vagon­jait suhancok kővel hajigálták meg. Több utas könnyebben sérült a repülő kövek miatt. Úgy látszik, ezután már sü­vítő puskagolyóktól is tartani kell, amikor vonattal utazunk. (Máthé Éva) KISM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL A startpisztoly dörrenése... A helyzet reménytelennek tűnik egyelőre, de lesz még rosszabb. Mértékadó sajtóvélemények szerint Romániában elindult a választási kam­pány, a politika minden mozdulása innen kezdve a választópolgár meg­nyerésére irányul: kis közérzetjavító intézkedések, nagy ígéretek, egy utolsó begyűjtés a pofazacskóba, mert ki tudja, milyen világ lesz itt azután. A választópolgár egyelőre szenved a hőségtől, figyeli az ismét elszabaduló árakat, számol, oszt és szoroz, kilátástalannak látja a helyzetét, de ez utóbbi már évek óta így van. A világnak ebben a sarkában a választás eddig mindig leváltás volt. A tehetetlenség, az inkompetencia, az örökölt helyzet, a szűk játéktér, a korrupciós hagyományok nagyon gyorsan fölmorzsolják az induló bizalmi tőkét, a parlament cirkusszá alakul, a gazdaság stagnál, az életszín­vonal romlik, vagy csak úgy érezzük. A jelenlegi kormányzó erő ráadásul a kezdeti bizalmat sem kapta meg, senki nem várt tőlük áttörést, nagy eredményt, csupán arra voltak jók, hogy az országot szakadékba vivő szélsőségesek ellenzékben maradjanak. Hogy csak rosszabb ne legyen. Nem vártunk ettől a gárdától többet, mint amit nyújtani tudott. Itt nem lehet sokkterápiával helyretenni a kibillent egyensúlyt, errefelé a legkorruptabbak hirdetnek harcot a korrupció ellen, a csodákra még várni kell. Egy év múlva valaki átveszi a hatalmat. Van olyan csapat, amelyikre rá lehetne bízni az országot? Az igazi baj az, hogy nem látni alternatívát, nincs erő, amely jobb megoldá­sokat kínálva leválthatná a jelenleg kormányozókat. Pillanatnyilag van egy européer-szocdem utódpárt cseppnyi narodnyik hazafisággal, és egy nála na­cionalistább, szélsőségesebb, populistább erő, a kettő közül megint választ­hatjuk a kisebbik rosszat. Ha a józan eszünkre hallgatunk. Ha a leváltó indulat erősödik tovább, akkor jönnek a Vadim-féle őrültek, ha a mérlegelő ráció ke­rekedik felül, akkor maradnak ezek. Nagy választék! Arra nem látunk esélyt, hogy a megosztott apró pártocskákból koalíció kovácsolódhatna, avagy vala­melyik föl tudna nőni, föl tudná építeni magát a választásokig. S akkor még nem szóltunk a magyarságról, amely a legjobb úton halad arrafelé, hogy kimaradjon a parlamenti leosztásból. Pedig ez a csekélyke öt­hat százalék ütőképes erőt, alkuképes pozíciót jelenthetne egy döntetlenközeli választási végeredmény számtani műveleteinek megoldásánál. Az uborkaszezon előbb-utóbb végetér. És közben tombol a demokrácia... BARANYAI PÉTER (a szerző egyetemi oktató)

Next