Romániai Magyar Szó, 2003. augusztus (15. évfolyam, 4556-4586. szám)
2003-08-01 / 4556. szám
2003. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK Beszámoló a Szentföldről Beszélgetés Bogöz község alpolgármesterével Székelydobó, Bogoz község 11 településének egyike, 11 kilométerre van Székelyudvarhelytől. Bár ritka név a Tóásó, ebben a faluban egész utca van, amelyet így hívnak: Tóásók utcája, s egykor mind Tóásók lakták, így esik meg az, hogy az apai nagyapa falujába való látogatáskor kiderült, hogy az alpolgármester, Tóásó László éppen névrokonom. Ilyenkor pedig felkeresi az ember névrokonát és elbeszélget vele. - Bögöz község tizenegy településből áll - meséli az alpolgármester - Bögöz, Betfalva, Nagygalambfalva, Kisgalambfalva, Décsfalva, Agyagfalva, Mogyorós, Mátisfalva, Béta, Székelydobó, Vágás. Lélekszáma 5960, ebből Dobónak 596 lakosa van, közülük 96% római katolikus vallású, 4% pedig református. A három év tevékenységéből meg kell említenem, hogy sikerült a földgázát bevezetni tíz településre, az egyedüli kivétel Betfalva, ott most van folyamatban, ugyanis nézeteltérések, bonyodalmak voltak. A bevezetéshez a községi hozzájárulás 330 millió lej volt, ennyit kaptunk a Megyei Tanácstól, ez éppen az előtanulmány kivitelezésére volt elég, a többit az emberek saját hozzájárulásukkal pótolták. A bevezetés ára különbözött faluról falura, attól függően, hogy mennyire távol vannak a fővezetéktől. Béta-Dobó-Vágásnak sikerült egy telefonhálózatot felszerelni, 60 bekötéses digitális központtal. Egy korszerű vízhálózat kiépítése is folyamatban van. A közeljövőben a közintézményeket kell bekötnünk a működő földgáz-hálózatba. Az 1-es és a 18-as törvény alkalmazásáról büszkén mondom, hogy megtörtént Székelydobóban is az erdők visszaadása, az elmúlt hetekben került a Kerekerdő Alapítvány birtokába a 239,7 hektár erdő, ebből 110 hektár a 18-as törvény értelmében, így már könnyebb lesz beszerezni a tűzifát, értékesíteni is lehet belőle, a tulajdonosok így is kis pénzhez juthatnak. Kulturális tevékenységünk is sok volt, Dobó és Vágás közösen katolikus kórustalálkozót szervezett, 630 személyt láttunk vendégül Udvarhely- Gyergyószentmiklós vidékéről. Mindezt Bartos Károly plébános urunk segítségével, aki még a közmunkától sem riadt vissza, emlékszik rá, aki ott volt, felhúzta a gumicsizmát és a lapátot is megfogta; a tanácssal, egyházzal, oktatókkal közösen szervezünk minden programot. Iskolai névadási ünnepség keretében Márton Áron nevét kapta az itteni iskola. Sikerült összefogni az iskolát, az egyházat és a falut. A bögözi iskola elnevezésével voltak gondok, hisz 2001 nyarán Wass Albert nevét adták az iskolának, de a román kormány állásfoglalása miatt a prefektúra felszólította az önkormányzatot, s nekünk le kellett vezetni a táblát. Rendkívüli tanácsülés keretében aztán bögözi 1-es számú Általános Iskola lett a Wass Albert iskola, ugyanaz, mint a névadás előtt. A falvakban karitatív tevékenység működik, a fiatalok idősebbeket látnak el, takarítanak, gondozzák őket, a Székelyudvarhelyi Karitatív Egyesületnek át fogunk adni egy épületet, ahol betegeket lehetne gondozni. Orvosi rendelő, sajnos, csak kettő van Bögöz községben. Ugyancsak a három év alatt sikerült a rendszeres buszjáratot is beindítani, a lakosság 50%-a ingázik Udvarhelyre, 20%-a más vidékeken keresi a mindennapit, vagy majorságból élnek, Magyarországon dolgoznak, a többiek földműveléssel vagy inkább állattenyésztéssel foglalkoznak. A földműveléssel sok a baj, mindenki próbálja megművelni a kis földjét, megtermelni a mindennapit. Valamikor a régi rendszerben a regiszterek elégtek, alapokmányunk már nem sok van, ezért a földvisszaadás körülményesebben zajlik. A tanácsnál létezik egy 1956-58-as gazdasági lajstrom, abból próbálunk rendet teremteni. Az erdők után a földek ügyének tisztázására is sor kerül, reméljük minél hamarabb. Minden bizonnyal megnyertünk egy községi útjavításra leadott Sapardprogramot, melynek összege 30 milliárd lej lenne, ebből a tavasszal el is lehet kezdeni a rég áhított útjavítást. A 416-os törvény előírta állami juttatásra, a 630.000 lejre, nem sok jogosult akad. Ez inkább a roma lakosságot segíti, de itt nincs ilyen nemzetiségű lakosság, a segélyre pedig mindössze 6 személy szorul Dobóból, Vágásból pedig három. Beteg emberek vagy egyedül maradt, nehéz sorsú özvegyek. - Hogyan lehetne röviden bemutatni a falut, miről híres, mikori az első írásos feljegyzése ? Székelydobóról az első írásos emlék 1321-ből maradt fenn, a reformáció alatt tanácsilag és egyházilag Farcádhoz tartozott a település. Az 1600-as években újra teret hódított a katolicizmus, kisebb templom építésére került sor. 1810 körül építettek a reformátusok templomot, az 1800-as évek végén Székelydobó Vágással közösen épített egy nagy katolikus templomot. Annak idején a budapesti tanácsban volt egy dobói származású személy, aki 3 véka arannyal támogatta a templom megépítését. Volt itt egy foglyokat kiváltó szerzetesrend, amely mind a két világháborúban tevékenykedett. Talán ezzel is magyarázható, hogy a Székelyudvarhely és Székelykeresztúr közti részen létező református tömörülésben ez a három falu megmaradt többségében katolikusnak, sokan ezért Szentföldnek is nevezik, s mondás is van a három településről: Béta, Dobó, Vágás, ott az Istenáldás. 1890-től egyházi iskolák működtek, azonban a szocializmus ideje alatt ezeket lebontották, és polgári iskolákat építettek. Helyi specifikum, itt a szalmakalap-kötés, sokan ebből takarítanak meg pénzt. Évente négy-öt ház épül, s ez igencsak jó, hisz lesz hol megmaradni. Dobó és Vágás számára óvodai oktatástól kezdődően 8-ik osztályos korig tanulhatnak a gyerekek, jelenleg 128-an. Jó hír ez, hiszen itt nő a gyerekek száma, felfele ível a mutató, ugyanis 1989-ben csak 86 gyerek volt a két faluban. Lejegyezte: TÓÁSÓ ÁRON ZOLTÁN Szilágyballai leltározás Szilágyballai gondokat, problémákat vettek számba a minap azon a találkozón, amelyen a helyi RMDSZ- szervezet küldött tanácsának tagjaival, vállalkozókkal, szőlőtermesztőkkel tartottak a területi szervezet vezetői - Seres Dénes megyei elnök, Deák László ügyvezető elnök, Kerekes Edit, a Zilah területi szervezet elnöke. Ezúttal is megjelent Csóka Tibor alprefektus, aki a sűrűn változó rendeletek világában nyújtott tájékoztatást elsősorban a gazdálkodóknak az éjfélbe nyúló gyűlésen. Seres szenátor elmondta: a fáradságos kiszállások ellenére többször szükséges találkozni a falvakon élőkkel, felleltározni a közösség tagjaival a jót és a rosszat egyaránt. Nem jó jelenség az elvándorlás, amelynek oka, a ballai pártbeszéd tanulságaként, nem politikai, hanem gazdasági. A meghívások ellenére a helyi RMDSZ-t, de a megyeit sem kereste fel az elmúlt években egyetlen fideszes politikus sem - hangzott el a találkozón, a jelenlegi „importpolitika” egyetlen alternatívája Romániában a magyarság egységének a megőrzése. Ennél is többet foglalkoztak a találkozón a gazdasági felzárkózás nehéz problémájával, ennek a tájegységnek sem érdeke, hogy fogyasztó ország legyünk. Nem lehet elhallgatni, hogy a gazdasági gondokat sorjázó helybeliek általában tájékozatlanok, ezért többségük a lehetséges hazai mezőgazdasági támogatásokról érdeklődtek Csóka Tibor alprefektustól. A határban dolgozók nem érnek rá a televízió előtt ülni, újságot is kevesen rendelnek, melyből a hétvégi pihenő alatt az őket érintő információkhoz jussanak, így arról a prefektusi rendeletről is csak ott helyben értesültek, hogy a gazdák földjein legeltetőket öt-tíz millió közötti összeggel büntetheti a polgármester, a magtermesztőnek okozott kárért két hónaptól két évig terjedő szabadságvesztés jár. A polgármester büntet, a bírság pedig az önkormányzatnak folyik be. Szóba került a közösségi legelő is, amelyet kérni kell, hasonló esetben a visszaigényléseket teljesítették a Berettyó menti településeken. Információtól elzárt közösségnek tűnik a ballai, automata telefonközpont csak Zilah mellett, a szomszédos Haraklány, illetve más irányban a Sarmaság községben van, a tövisháti falvak többsége kimaradt, s nincs internetes hozzáférhetőségük. Borairól ismert, sőt keresett település Szilágyballa, noha a borfogyasztás visszaesett az elmúlt évtizedben. A termelőnek nem hoz elégséges nyereséget a szőlészet, a helybeliek szerint az egykor szép ültetvényből 40-50 ha területen leromlott a szőlős. Nincs egységes áru, ahány bor, annyiféle, a piac pedig minőséget és mennyiséget együtt igényel. Szilágyballára nemcsak megyei, hanem régiói és országos borversenyekről is vittek haza érmeket. A szövetkezéstől ódzkodnak, maga a fogalom még mindig a kollektív gazdasághoz társul, jóllehet termelő-, értékesítő csoportok révén lábalhatnak ki a jelenleg kilátástalannak tartott helyzetből. Az újgazdagok különben Balára járnak ki borért Zilahról, a gazdaegyletnek kellene ellátnia az érdekvédelmet. Elhangzott az is, hogy augusztus közepe táján megtartják a szőlősgazdák találkozóját, a felleltározott problémák után ideje lesz lépni egyet előre. FEJÉR LÁSZLÓ EMBER VÉSD SZÍVEDBE, HOGY EZ A FÖLD MINDIG SZÉKELY VOLT ÉS AZ IS MARAD, vm . Fotó: Székely Sándor / Bukarest Üzenet a múltból PÉNTEK Névnap: Boglárka. Egyéb névnap: Ete, Fodor, Galatea, Gusztáv, Kleopátra, Mahália, Makabeus, Médea, Nadinka, Nádja, Orchidea, Pál, Pálma, Pénélopé, Peónia, Péter, Reményke, Tulipán, Zsófia. Boglárka régi magyar női név a boglárból, amely ékköves, gyöngyös, kör alakú kitűző. Boglárka egy lepkecsalád neve is, emellett boglárrózsaként kedvelt kerti növény Kelet-Ázsiában. Nálunk is meghonosult aranycsalán néven. Ete származhat a magyar hét számnévből, ekkor hetedik gyermeket jelölt, de keletkezhetett török személy- vagy köznévből, esetleg az Etele rövidüléséből. Az Étéből ered Etyek község neve is. Galatea valaha a tenger habját megszemélyesítő nimfa neve volt a görög mitológiában, aki a legenda szerint csak játszott a szerelméért eredező óriással. Szicíliában tőle várják a nyáj tejbőséget. Jelentése: tejfehér bőrű nő. Katolikus naptár: Ligouri Szt. Alfonz, Boglárka. Református naptár: Boglárka. Evangélikus naptár: Boglárka. Unitárius naptár: Péter, Boglárka, Médea. Zsidó naptár: Áv hónap 3. napja. Jó vicc! A melltartó és az alsónadrág beszélgetnek. - Jó lenne egy kis kikapcsolódás - így a melltartó. Még csak az kéne, tegnap is miattad toltak le! (Szilágysági Vidéki Napló, 141. szám) Fotó: Vetési László / Kolozsvár Missziós úton • Utolsó este búcsútábortűz lobbant fel a rákosdi parókia udvarán. Utoljára együtt a fiatalokkal, énekelve a megtanult dalokat Földtelen Liberális városok? szervezet alakult (Székelyudvarhely / oláh) • A mostani ANL körülbelül ugyanazt programozza, mint a magyar időkben az Oncsának mondott lakásépítési program, amelyet főleg a nagycsaládosoknak (és ezzel általában a fordítottan arányos kisjövedelműeknek) dolgoztak ki. Székelyudvarhelyen az ÁNL egyelőre valamivel több mint másfél száz lakás felépítésében gyakorlatiasult, ez csak az első szakasz, amit még kettő követ, ha igaz. Változatlanul reménytelen a fiatalpárti törvény abban az esetben, ha a 18 és 35 év közötti állampolgár tiszta ingyen használatba vehet 250-500 négyzetmétetnyi területet a városából, ha lakást épít. Hiába létezik a törvény, ha nincs föld. Székelyudvarhelyen legalábbis ez a nincs van - a város bejelentette, hogy beltelek márpedig nincs, s hogy a kültelket azzá minősítsék, ahhoz előbb közművesítés meg út kellene, és ilyesmikre aztán tényleg nincs pénz! Székelykeresztúron is majdnem hasonló a helyzet, a városnak nincs beépítésre alkalmas területe, egyedül a vásárlás segítene, ha segít. Az is igaz, jelentkezők sincsenek nagyon, akik igénybe vennék a jószolgálatot. Kós Károly tervezte... (Zilah fejér) • ...Váralmáson a múlt század első harmadában a most felújított református gyülekezeti otthont. Magyar Imre helybeli lelkipásztor még a tavasszal tájékoztatott, külső-belső javításra kerül a több mint hetvenéves épület, amely a kalotaszegi falu kultúrháza és iskolája volt, s nem kerülte el az államosítást. Az ingatlant az egyházközség még a kilencvenes években gyakorlatilag visszaszerezte s gyülekezeti házat létesített. A harmad részben magyar lakossági településnek van kultúrháza, iskolája, sajnos tanulóból van kevés. A tiszteletes elemista fián kívül még hat gyermek tanul a váralmási iskola magyar tagozatán. Amikor a Sztánán élő Kós Károlyt felkérték az épület tervezésére, mintegy félszáz magyar gyermek járt a felekezeti iskolába. A nagy erdélyi író, képzőművész és főleg építész tervezte felújított épületet hálaadó istentisztelettel adták használatba. 3. OLDAL (Borszék / daczó) • A Nemzeti Liberális Párt Hargita megyei szervezetének tájékoztatása szerint július 28-án megalakult a borszéki szervezet. Az alakuló ülésen jelen volt Cibi Ionel, a Liberális Párt Hargita megyei elnöke, valamint Pánescu Adrian, a Csíkszeredai szervezet elnöke. Az ülésen jelenlévő 31 tag megválasztotta a szervezet vezetőségét. A helyi szervezetek újraalakítása sorában az elő a borszéki szervezet, amelynek elnöke Csupic Kinga lett. A helyi szervezet augusztusban aláírásokat gyűjt a nyugdíjtörvény módosítása, valamint a rádió- és tv-illeték megszüntetése érdekében. Útfeljavítás hat kilométeren , (Erdőszentgyörgy / székely) • Útfeljavítási munkálatok kezdődtek három Pata menti faluban: Havadon, Havadtőn és Vadason, amit rekord idő alatt, mindössze négy nap után be is fejeztek. A munkálatokat egy temesvári cég vállalta fel, amely bitumenes szőnyegre tört követ préselt, ezáltal változtatva és javítva a több éve gidres-gödrös, helyenként járhatatlan útszakasz áldatlan állapotán. Tavaly - Virág György, Maros megyei Tanácselnök szerint - összesen négy kilométeren végeztek útjavítást és szőnyeglerakást a Havadtő-Hodos 36 kilométeres útszakaszon, az idén és jövőben viszont a teljes szakasz rehabilitációját meg szeretnék oldani. _ __________ A Román Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai 2003. június 31-ére Devizanem 1 ausztráliai dollár 1 kanadai dollár 1 svájci frank 1 cseh korona 1 dán korona 1 egyiptomi líra 1 euro 1 angol font 1 magyar forint 100 japán jen 1 moldovai lej 1 norvég korona 1 lengyel zloty 1 svéd korona 1000 török líra 1 USA dollár Árfolyam 1 egységre, lejben 21446 23384 24058 1167 5014 5323 37263 52878 142 27209 2308 4521 8498 4056 23 32570 375896 45568 J &STny A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai 2003. július 31-ére: 1 euró = 263,03; 1 USA dollár = 229,84 HUF.