Romániai Magyar Szó, 2003. augusztus (15. évfolyam, 4556-4586. szám)

2003-08-23 / 4578-4579. szám

2003. AUGUSZTUS 23-24., SZOMBAT-VASÁRNAP 3. OLDAL „Volt bár Kánaán, nem lett honom a föld” Arany János nyomában Nagyszalontán „Híre, pora sincsen már az öreg háznak Honnan elindultam földi utazásnak, Nem is úgy épült, hogy századokig álljon, Csak rövid tanyául, mint fecskefészek..." Magyar irodalmunk ékessége, Arany János mint örökkön világító Nap fénye­­sedik szülőhelye, Nagyszalonta fe­lett, hiszen meghatározza jövőképét, a kései utódok értékrendjét, élethez, kultúrához való hozzáállását. Arany szellemisége belengi Szalontát, és kö­telez. Ha nemzete nagy felelőse most újra fogasra akasztaná kalapját, aztán gondolkodólag öreg íróasztala mellé ülne, biztosan sebesebben verne a szí­ve... Romániában civil szerveződés­ként az Arany János Művelődési Egye­sületnek sikerült elsőként visszakap­nia régi tulajdonát, az Arany-portát, amely nemzeti örökségünk becses darabja, még ha a rajta levő szülői ház le is égett, amikor pendelyes gyermek volt a költő. Arany-relikviák tucatjai, szobrok és képek, emléktáblák, múzeum, jelzett és jeltelen épületek sora vezeti az Arany nyomán lépkedő zarándokot, aki kétségtelenül csordultig telik szí­vében fennséges tisztelettel és cso­dálattal. „Mily temérdek munka várt még” A nagyszalontai városházán a pol­gármester irodájában forró kávé és friss-meleg sós kifli vár a rekkenő for­róságra készülő augusztusi reggelen. A visszakapott Arany-portáról írnék, du­ruzsoltam lelkesen a telefonba Tódor Albert polgármesternek pár nappal ko­rábban, így mire elkortyoljuk a fekete áloműzőt, megérkeznek a legilletéke­sebbek: Nagy György József, az Arany János Művelődési Egyesület el­nöke, Dániel­isz Endre magyartanár, Arany János és Nagyszalonta egyik legavatottabb helyi ismerője, Zuh Im­re muzeográfus, aki számomra mindig oly tetszetős egyszerűséggel és nyuga­lommal mesélt a Csonka-toronybeli múzeumban Arany Jánosról. Négyszög­letű kerekasztal. Mint egy irodalmi kávéházban indul meg a diskóció, valahogy így: Arany-porta, Arany­palota, Csonka-torony, visszakérjük, amit ’45 előtt vettek el tőlünk... - mindhárom az 1882-ben megalakult Arany János Emlékegyesület tulajdona volt, egyesületünk jogfolytonosságát bíróságon kellett bizonyítanunk... az épület sajnos rossz állapotban van, laknak benne, Makovecz Imre ígért segítséget a zarándokhely kialakításá­ban... - mindenki hozzátesz valamit a történethez, miközben az elnök elém tolja a leglényegesebb dokumentumot, a váróháza értesítését, amelyben a visz­­szaszolgáltatás ténye megállapíttatik 2003. május 18-án. A jelentős irodalomtörténeti és ta­lán történelminek sem utolsó esemény előzményeit Tódor Albert polgár­­mester foglalja össze: „Még 1996-ban indítványoztuk az országos RMDSZ ve­zetőségének, hogy a magyar közös­ségünk, civil társadalmunk tulajdonát képező épületek kerüljenek közös lis­tára, s valamilyen formában próbáljuk meg visszaigényelni ezeket. 2001-ben megjelent a 10-es számú visszai­génylési törvény; az Arany János Mű­velődési Egyesület vezetőivel, Nagy György Józseffel és Dánielisz Endré­vel megbeszéltük, hogy az önkormány­zat segít összeállítani a dokumentá­ciót, most pedig a ’44 után elállamosí­tott Arany-portán élőknek másik la­kást biztosítunk, hogy minél hamarabb elkezdődhessen az emlékhely rehabi­litálása, a ház ugyanis igen rossz álla­potban van.” Arany János szellemében még elbeszélgetünk egy darabig, aztán megegyeztük, hogy kivel mikor, hol találkozunk különös zarándoklatun­kon... „Nagyszalonta nevezetes város...” Borovszki Samu Bihar vármegye monográfiája 14 ezer lakosú nagyköz­ségnek említi Nagyszalontát a múlt század elején, amelyet már 1332-i pá­pai tizedjegyzék is említ, a Toldy csa­lád birtoka. 1556-tól az erdélyi feje­delmek fennhatósága alá tartozik, majd a törökök elpusztítják. 1606-ban Bocskai fejedelem hajdúkat telepít ide, nekik adja Kölesér községet, a kölesén hajdúk azonban inkább Sza­­lontán telepednek meg, 1625-ben ezer tallérért meg is vásárolják Toldy György­től. Egy 1618-i keltezésű oklevélen már szerepel a hajdúk pecsétje, ame­lyet Bocskai fejedelem adományozott nekik. A város jelképévé vált a Cson­ka-torony, a mai Arany-múzeum, amely az 1620 táján épült hajdani vár őrtornya volt. II. Rákóczi György ide­jén a török betörésekor pusztán maradt a település, csak sokkal később népe­sült be újra... A monográfia Arany Já­nosról a következőképp ír: „Örök ne­vezetessége azáltal emelkedett, hogy itt született Arany János 1817-ben. Ba­rabás Miklóstól festett életnagyságú képét a városházán őrzik, míg a nem­rég restaurált Csonka-toronyban em­lékmúzeumot rendeztek be.” Arany Jánosnak az Ó torony című verse mintha viszont rímelne a monográ­fiára: „Nagyszalonta nevezetes város, /Mégsem olyan nevezetes már most, / Mint mikor volt szabad hajdúfészek, / Benne lakván háromszáz vitézek. // Csonka torony nyúlik a felhőbe, / Rajta pihen a nap lemenőbe’, / Rá­ráveti visszanéző fényét, / Mintha lát­nám ősapáim vérét.” Ahol „Feketén bólogat az eperfa lombja...” „Ezen a telken állott a »bogárhátú öreg ház«, melyben Arany János szü­letett 1817. márczius 2-án, Nagysza­lonta nevezetes központi szoborpark­jától két utcányira a régi Kölesér, ma Arany János utcában, Dánielisz Endrét idézve: „A szentelt porú protán áll” az a ház, amelynek homlokzatán e felirat olvasható. A fehérre meszelt falú öreg ház meghatározta portán állt Arany János szülőháza: „Amikor látogatókat hozunk, az emberek sokat kérdeznek, tényeket követelnek. Mi az, ami reá emlékez­tet? A hármas varázsszámmal szoktam felelni. Az egyik a telek kicsinysége, ami bizonyítja, hogy Arany György uram bizony tízholdas szegény ember volt, a kút, amelynek vizéből még Ara­nyék is­mertek, a harmadik pedig az eperfa, amely unokája lehet annak a bólogató eperfának. Amint tudjuk, az eredeti szülőház Arany János 6 éves korában, a Baja tűzben leégett, amikor az egész Kölesér utca porig égett. A mostani ház a harmadik vagy még in­kább a negyedik, amely a szentelt porú portán áll.” - mesél Dánielisz Endre. Dr.Visky Károly akadémikus koráb­ban komoly tanulmányt közölt az Arany-portáról, s el is készítette az eredeti ház rajzát, s immár az eperfa­­unoka lombja­ alatt Nagy György József beszéli el, hogy valószínűleg ezen rajz alapján próbálják rekonst­ruálni a nádfedeles házikót: „A benne lakónak öt évig jogában áll itt tartózkodni a törvény értelmében, de közösen próbálunk megoldásokat találni a kiköltözködésre, mert még öt évet nem bír ki az épület, annyira rossz állapotban van.” Ha majd híres nemzeti zarándokla­tokat szerveznek, Bihariék, akik 20 éve élnek már az Arany-portán, biz­tosan sokat keresett emberek lesznek. Milyen volt? Ki sem bírnám, hogy ne kérdezzem meg a beinvitáló házi­asszonytól, vajon megbizsergeti-e a gyomra táján a tudat, hogy Arany János lába­ nyomán jár kel minden nap. Kurtán felel: „Igen”. A nyári nagy festés zajlik éppen, ezért kicsit röstell­­kedik, mégis körbevezet a két szobán, konyhán, fürdőszobán. A kutyák buzgó kézcsókkal illetnek, s aztán elém szökik a kút is, így már kiegészül a bűvös hármas, amiről Dánielisz tanár úr beszélt. A fehér tornácú, szőlővel és egyéb zölddel sűrűn befut­tatott kicsi ház, bármely míves szó­­fűzérbe vagy illedelmes közhelybe bújtatnám is megilletettségem, csúnyán megaggott. Az eresz lukas, a hátsó falon vastag repedés, csak most látom miért kell a mielőbbi segítség. „Arany János halála után azonnal létrejött a hagyaték gondozásáért az emlékegyesület, amely 1944-ig tevé­kenykedett, tulajdonában volt a porta, az Arany-palota, ami ma a városé, és a Teodor Nes könyvtár működik benne, s a Csonka-torony is, amely a románi­ai nemzeti örökség listájára sorolódik. Azt visszaszerezni, biztosan sokkal ne­hezebb lesz. A kommunizmus államo­sította az egyesület vagyonát. Csak 1991-ben alakultunk újra, azt hittük, hogy az egykori emlékegyesület jog­utódjaként, ám 2003-ban, kétévi akta­tologatás után perben kellett bizonyí­tanunk a jogfolytonosságot, hogy visz­­szakaphassuk az ingatlant. Március 18-án mondta ezt ki a bíróság, május 18-án pedig a városházi értesítés érkezett, hogy az Arany-portán levő állami lakás a miénk. Elsők vagyunk egész Romániában, akik civil műve­lődési szervezetként visszakaptuk jelentős ingatlanunkat” - Nagy György József ecseteli beszélgetésünk közben, kicsit a polgármester megkezdte tör­ténet folytatásaképp. Az egyesület nyolc esztendeje Arany János szavaló- és hat éve Arany László mesemondó versenyt szervez, könyvbemutatókat, irodalmi esteket, előadásokat, negyed­évente az Arany Koszorú műve­lődési folyóiratot adják ki, igyekeznek kapcsolatot teremteni minden Arany nevét viselő szervezettel egy ni­p tá­mogatása végett. A művelődési egye­sület felkérésére született meg 1992- ben Kiss István Kossuth-díjas szob­rászművész Arany János ülőszobra, amely a református templom szom­szédságában uralja a szoborparkot, Zilahy Lajos, Sinka István, Kulin György és az időközben elhunyt Kiss István busztjával kiegészülve alkotnak ko­szorút. BÁLLA TÜNDE (Folytatjuk) Archív felvétel BBTE honlapjáról A kolozsvári Arany János utcai egyetemi épület, amely valamikor a Bolyai Egyetem központja volt Névnap: Bence. Egyéb névnap: Farkas, Fülöp, SZOMBAT Klaudia, Szidónia, Teónia, Zágon, Zakeus, Zdenka, Zekő, Zsadány. Bence a latin Vincentius rövidülése, ma már a Benedek és a Benjámin becézése is. Szabolcsi Bence zenetudós, a magyar zenetu­domány jelentős alakja, műveiben az európait és a magyar zenetörténettel foglalkozott. Többek között Mozartról, Bartókról és Lisztről jelent meg tanul­mánya. Klaudia egy latin nemzetségnévből ered, a Claudius-ból, annak nőtagját jelöli. Jelentése: santa, féllábú leszármazottja. Zsadány régi magyar személynév, amely vagy avar méltóságnévből származik, vagy szláv eredetű. Katolikus naptár: Limai Szt. Róza, Szidónia, Bence. Református naptár: Fülöp. Evangélikus naptár: Bence, Fülöp. Unitárius naptár: Farkas, Szidónia. Zsidó naptár: A­ hónap 25. napja. Névnap: Bertalan. Egyéb névnap: Albert, VASÁRN­AP Alberta, Albertina, Barta, Barta, Szilvánusz, Taksony. Bertalan arameus név, amely görög-latin közvetítéssel érkezett­ hozzánk. Jelentése: Ptolemaiosz fia. A történelemben Szent Bertalan éjszakájaként rögzült a hugenották tömeges lemészárlása Párizsban, 1572. augusztus 23-án. Az ada­tok szerint aznap és a következő héten 30-90 ezer protestánst gyilkoltak meg. Egy régi monda szerint azok a kígyók, amelyek eddig a napig nem­­martak meg a nyár folyamán senkit, ezután a föld mélyébe, téli szállásra vonulnak, azokat viszont, amelyek valakit megmartak, nem fogadja be a föld. Szent Bertalan után is nyug­talanul csúsznak, másznak. Katolikus naptár: Évközi 21. vasárnap. Szt. Bertalan ap., Aliz, Detre. Református naptár: Bertalan. Evangélikus naptár: Szentháromság ünnepe után 10. vasárnap. Bertalan. Unitárius naptár: Bertalan, Délinké. Zsidó naptár: A­ hónap 26. napja. Jó vicc! Egy autóst megállít a rendőr. - Féklámpa hiányában büntetést fizet! - De bocsánatot kérek, van féklámpám, csak kialudt. - Inkább ne lenne lámpája, de világítana - válaszolja a rendőr. (Agrárium, 2003 / 32. sz.) Nemesek és nemesi leszármazottak a Rhédeyben (Erdőszentgyörgy / székely) • Az erdőszentgyörgyi Rhédey palotát is meglátogatta augusztus 17-én az erdélyi nemeseket és nemesi leszár­mazottakat tömörítő Castellum Ala­pítvány tagjainak egy része, akik reggel a találkozónak otthont adó Gernyeszegről indultak, meglátogat­ták a keresdi Bethlen-kastélyt, majd a kora délutáni órákban érkeztek a je­lenleg Általános Iskolaként működő helybeli Rhédey palotába. A magas rangú vendégeket Bartos Miklós történész, iskolaigazgató köszöntötte, ismertette a helység és a Rhédey család történetét, külön kiemelve a tragikus sorsú, világszép Rhédey Claudia szerepét és annak Ferenc nevű fiáét, aki bekerült az angol királyi családba. Innen a vendégek a palota szomszédságában lévő, az 1841-ben elhalt Rhédey Claudia földi marad­ványának helyt adó református temp­lomba mentek át, ahol Gáspár György lelkész fogadta őket. Az útvonal következő állomása Szováta volt, ahonnan a Nyárád mentét érintve, visszatértek Gernyeszegre. Ez volt az évente megrendezett VIII. Castellum találkozó. Bezárattak egy panziót és egy vendéglőt (Csíkszereda / Kovács Kinga) • Augusztus első két hetében a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal munkatársai közel 20, vidéken műkö­dő közélelmezési egységet ellenőriz­tek. A közel másfél tonna ellenőrzött élelemből 72 kilogramnál vettek észre különféle rendellenességeket az illetékesek, és nagyobb mennyiségű húst találtak címke nélkül. Az élel­miszer tárolási feltételei sem feleltek meg minden esetben az előírt normák­nak. A felügyelők egy étterem mű­ködési engedélyét függesztették fel és egy panziót ideiglenesen zártak be a fogyasztóvédelmi előírások be nem tartása miatt. Lapárban - apróhirdetés • Seff Ilonának Nagybocskóra sok boldog Ilona napot kíván Ibi és Babi. Furcsának találják a legújabb rendelkezést (Csíkszereda / Kovács Kinga) • Országosan felháborodást keltettek a taxisofőrök köreiben a kormány legú­jabb és a közeljövőben kilátásba helye­zett rendelkezései. A kötelező cso­magbiztosítás kifizetése és az ősztől induló tanfolyamokon való résztvétel köt­elezettsége arra késztette a gép­kocsivezetőket, hogy tiltakozó meg­mozdulást szervezzenek. A Csíksze­redai taxisok is eszmeileg kapcso­lódtak társaikhoz, kijelentve, hogy a legújabb rendeletek eddig a leg­furcsábbak közé tartoznak. A sofőrök azt is nehezményezték, hogy Csíksze­redában már az előtt is büntettek a hatóságok, hogy az újonnan hozott rendeletek érvénybe léptek volna. Biotejes jövő (Marosvásárhely / bögözi) • Au­gusztus közepén világbanki támo­gatással háromnapos tanfolyamot szervezett a Romániai Mezőgazdasá­gi Kis- és Közepes Termelők Patroná­­tusa, melyen 26 Felső-Maros menti tejtermelő, tejcsarnokos, és tejfeldol­gozó egységeknél dolgozó vett részt, mindannyian a Holtmaroson újjá­szervezett Transsylvania Tejszövetkezet tagjai. A neves szakemberek irányí­totta tanfolyamot szakvizsga zárta, s a sikeres résztvevők olyan oklevél bir­tokába jutottak, mellyel nemcsak mindenféle állami támogatást igényel­hetnek, hanem könnyebben áttér­hetnek a biotej, biotejtermékek elő­állítására is. Az áttérés EU-s perspek­tívában megkerülhetetlen követel­mény az övezetben élő gazdák szá­mára, de egyben jövedelemgyarapító biztos forrás is, hisz a biotej literéért a felvásárlók már most 30-40 százalék­kal többet fizetnek. A Román Nemzeti Bank hivata­los devizaárfolyamai 2003. augusztus 22-ére Devizanem 1 ausztráliai dollár 1 kanadai dollár 1 svájci frank 1 cseh korona 1 dán korona 1 egyiptomi líra 1 euro 1 angol font 1 magyar forint 100 japán jen 1 moldovai lej 1 norvég korona 1 lengyel zloty 1 svéd korona 1000 török líra 1 USA dollár Árfolyam 1 egységre, lejben 22173 23888 23990 1141 4978 5455 37005 53287 143 28513 2387 4463 8503 4011 24 33618 393229 46064 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza­­árfolyamai 2003. augusztus 22-ére: 1 euró = 258,82; 1 USA dollár = 235,14 HUF.

Next