Romániai Magyar Szó, 2003. szeptember (15. évfolyam, 4587-4616. szám)

2003-09-01 / 4587. szám

Szüretelő MTI Fotó: Matusz Károly RMDSZ RMDSZ-fotó Az RMDSZ vizsgálni fogja a kettős állampolgárság esetleges követ­kezményeit Pénz Magyarországon most éppen az egyik bank brókercége elsikkasztott öt-tizenegy mil­liárd forintot, a másiknál, amelynek korábban a miniszterelnök volt a főnöke, tisztára mostak hatmilliárdot, a harmadiknak a vezetőjét most állították bíróság elé, a negyedik akkurátusán eljátszotta párezer kisbefektető pénzét... A többséghez hasonlóan én is úgy vagyok ezekkel a számokkal, hogy nem tudnám őket leírni a megfelelő számú nullával, de más híradások összegeivel egybevetve van­nak sejtéseim arról, hogy az állami költségvetés tételeivel mérhető nagyságú összegekről van szó. Autópálya épülhetne ennyiből, vagy érezhetően meg lehetne emelni az egészségügy színvonalát, talán elég lenne a felsőoktatástól elvont anyagiak pótlására, vagy - netán - a magyar igazolványhoz járó kedvezmények... (tudom, hogy olcsó demagógia, esetleg butaság ilyeneket mondani). A rendszerváltás óta szinte nem múlik el hónap bankbotrány nélkül. Befektetésnek, megtakarításnak, tőzsdének és normális pénzügyi tevékenységnek álcázott pilóta­játékok és szabadrablások zajlanak megállás nélkül az egész régióban. Ha Ma­gyarország esetében nem nevesítettük a pénzintézeteket és a főszereplőket, akkor Románia viszonylatában sem kell megneveznünk senkit, hogy az olvasónak eszébe jus­son néhány zaftosabb lenyúlás emléke a közelmúltból. Honnan származik az a pénz, amit a jólöltözött urak eljátszanak, csődbe visznek, zsebre vágnak, elsikkasztanak, bepiszkítanak és tisztára mosnak? Tudjuk mindannyian. Ez a mi pénzünk. A kisember, az átlagpolgár, miután befizette az adóját, kinyögte a közös költségeket, húz egyet a nadrágszíjon, és azt mondja: a maradékból megspórolunk valamennyit, mert gondolni kell a holnapra is. És kis pénzét szolidan gyűjtögeti valamelyik takarékpénztárban, vagy nagyobb kockázatot vállalva belevág valami befektetési ajánlatba. Azután a bankcsőd vagy az infláció szépen eltün­teti a keservesen összerakott anyagi biztonságot. Bertold Brecht írta/mondta valamikor, milyen kis disznóság egy bankrablás egy bank alapításához képest. A privatizációnak nevezett nagy rablás után Kelet-Európa sokadik kifosztása zajlik. BARANYAI PÉTER (a szerző egyetemi oktató) HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL II. Partiumi Magyar Napok A Duna Tv nem akar falumúzeum lenni! (Szatmárnémeti) • Otthon, a szü­lőföldön jelszóval, akárcsak tavaly, most is a filharmónia díszes koncerttermé­ben tartották a Partiumi Magyar Napok megnyitóját, melyen jelen volt Bálint- Pataki József, a HTMH elnöke, a ren­dezvény fővédnöke, dr. Szakály Sán­dor, a Duna TV alelnöke (később Po­­mogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke is befutott), Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök, Riedl Rudolf alprefektus, Szabó István, a megyei tanács elnöke, Erdei D. István és Varga Attila parlamenti képviselők, Kereskényi Sándor és Szabó Károly szenátorok, a közélet és a civiltár­sadalom több más jeles képviselője, a református egyházat Kanizsai László, a Láncos templom lelkipásztora kép­viselte. Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke köszöntötte a nagyszámú kö­zönséget és a vendégeket, külön kie­melve, hogy a PMN nem politikai ren­dezvény, hanem minden magyar s egyben az összetartozás ünnepe, majd Bálint-Pataki József üdvözlő szavai következtek. A HTMH elnöke biztosí­totta az egybegyűlteket: a magyar kor­mány mindent megtesz annak érdeké­ben, hogy a határon túli magyarság magyarként maradhasson meg szü­lőföldjén, leomoljanak a még elválasz­tó falak, az EU-s csatlakozás révén az egész Kárpát-medencei magyarság célba érjen. Az itteni dolgokra utalva külön felhívta a figyelmet az össze­fogás és az egység szükségességére, mely nélkül veszélybe kerülhet az er­délyi magyarság jövője. Varga Attila, aki az Identitás Alapítvány elnökeként a rendezvény főszervezője, külön kö­szöntötte azokat, akik mertek álmodni, akiknek sok-sok munkájából és áldo­zatvállalásából az egész város, sőt az egész megye magyarságának ünne­peként létrejött a II. Partiumi Magyar Napok. Külön is köszöntötte Bódi Attila vállalkozót, akitől az ötlet származik, s aki az első rendezvény élén állt. Aztán a Duna Tv órái következtek. Az adó négy jeles személyisége ült a pódiumon: dr. Szakály Sándor alelnök és három munkatársa, dr. Cserák Zoltán, Mátai László (határon túli adá­sok igazgatója) és Csáky Zoltán, aki (Folytatása a 8. oldalon) RMDSZ-sajtóértekezlet Kolozsvárott Saját szakértői bizottság a kettős állampolgárság kérdéskörének elemzésére (Kolozsvár) • Az RMDSZ viszonyu­lásáról az aktuális politikai kérdé­sekhez tartott sajtóértekezletet Kolozs­várt agusztus 29-én Markó Béla szö­vetségi elnök és Takács Csaba ügy­vezető elnök. Markó Béla elmondta, hogy e hét­től kezdve folytatja munkáját az SZDP és az RMDSZ megállapodásának tel­jesítését monitorizáló közös bizottság, amelynek hétfői ülésén megállapodás született arról, hogy a kormány hama­rosan rendeletet fogad el a magyar ok­tatási nyelvű karok létrehozásáról a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen, és ugyancsak rendelettel állapítja meg a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógy­szerészeti Egyetem magyar diákjainak biztosított beiskolázási számot. Kö­zölte, hogy a megállapodás értelmé­­­ben létrehozandó marosvásárhelyi te­levízió-stúdió leendő épületének tulaj­donjogát a kormány átadta a televízió társaságnak. Ugyancsak az RMDSZ ja­vaslatára a megállapodásban foglaltak értelmében megtörtént a mezőgaz­dasági nyugdíjak másodszori,­s 100 %­­os emelése. A szövetségi elnök elég­tétellel nyugtázta, hogy a szövetség ja­vaslatait figyelembe véve megtörtént a rádió- és televízió előfizetések kér­désének méltányos rendezése. Markó Béla az utóbbi évek leg­fontosabb törvényhozási eseményének nevezte az alkotmány módosítását. A szenátusi vitára utalva kijelentette: az RMDSZ határozott álláspontja, hogy a kisebbségi jogok biztosítása tekin­tetében a Képviselőházban megszava­zott szöveg az irányadó, és a szövetség nem fogadhat el egy olyan változatot, amely nem foglalja magába a kisebb­ségi nyelvek használatát az igazság­szolgáltatásban. Markó Béla bejelentette: az RMDSZ szakértői bizottságot hoz létre a kettős állampolgárság kérdéskörének elem­­(Folytatása a 8. oldalon) Magyar Világ 2003 (Budapest) • A Budapesti Nem­zetközi Vásár idején, szeptember 6- 14. között ismét megrendezésre kerül a Magyar Világ­kiállítás - tájékozta­tott Hajdúk Márta, rendezvény saj­tófőnöke. A határon túli magyar vál­lalkozókat felvonultató Magyar Világ 2003 szervezője a Hungexpo Rt., fő támogatója az Új Kézfogás Közalapítvány. További támogatók: Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt., Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium Magyar Közös­ségi Agrármarketing Centrum (AMC) Kht., Határon Túli Magyarok Hi­vatala, Magyar Befektetési és Keres­(Folytatása a 8. oldalon) ­....... fik____ A 94 éves Fejtő Ferenc Budapesten ünnepli születésnapját (Budapest) • Budapesten ünnep­li 94. születésnapját Fejtő Ferenc, Párizsban élő történész, író, új­ságíró, aki utolsó simításokat végzi legújabb könyvén. Ezen a nyáron ugyanis pihenni, s egyben dolgozni jött haza. Az 1909. augusztus 31-én Nagykanizsán született Fejtő 1938 óta él Párizsban, de emigrációja csak a Rajk-perrel vált - jó időre - teljes szakítássá szülőhazájával. 1989-ben, Nagy Imre temetésére utazott elő­ször Magyarországra, 42 évi távollét után. Azóta rendszeresen hazaláto­gat. A párizsi évekből csaknem har­mincat az AFP francia hírügynökség Kelet-Európa-szakértőjeként töltött, eközben folyamatosan publikált folyóiratokban, illetve számos olyan politikai-történeti kötetet írt, amelyet több nyelvre lefordítottak. A számos nemzetközi elismeréssel, Magyaror­(Folytatása a 8. oldalon) ____________jfib____________ Kedd az utolsó nap Katedrát kereső pedagógusok (Csíkszereda) • Az Oktatási Mi­nisztérium rendelete szerint augusz­tus 30-szeptember 2. között jelent­kezhetnek az új állásokra, azok­ a pe­dagógusok, akik a nyári vizsgák alkal­mával ötösnél nagyobb osztályzatot kaptak a szakvizsgákon. Az előző évekhez hasonlóan végleges, titulá­­ris állásra azok a diplomával rendel­kező pedagógusok jelentkezhetnek, akik a vizsgán legalább hetes osztály­zatot értek el, az ötös fölötti osztály­zattal rendelkezők helyettesítő állásokat foglalhatnak el. A katedra elfoglalásra jelentkező tanároknak formanyomtatványt kell kitölteniük, amelyen az üres állások kódját tün­tetik fel, ugyanakkor arról is nyi­latkoznak, hogy milyen nyelven folytatták egyetemi tanulmányaikat. Azok a tanárok, akik más tannyelvű iskolába jelentkeznek, mind amilyen nyelven folytatták tanulmányaikat, nyelvvizsgát kell hogy tegyenek - szögezték le a tanfelügyelőségi ille­tékesek. Újságírói kérdésre azonban nem tudtak pontos választ adni, hogy a nyelvvizsga miben is áll. (Daczó Dénes)

Next