Romániai Magyar Szó, 2004. október (16. évfolyam, 4974-5004. szám)
2004-10-23 / 4996-4997. szám
ÖRS2Ä3ÖS DEMOKRATIKUS NAPILAP 4996-4997. SZÁM 2004. OKTÓBER 23-24., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA 5000 LEJ, ELŐFIZETŐKNEK 2692 LEJ A közösség jövője szempontjából fontos az új óvoda épülete Fotó: Daczó Dénes/RMSZ Óvodát avattak Csíkszépvízen Ahol a tündérmesékben még hisznek (Csíkszereda) • Új óvodaavató ünnepségre került sor tegnap délben Csíkszépvízen. A Csíkszeredától 11 kilométerre lévő településen az elmúlt években több jelentős beruházás történt, ami a falusi lakosság életkörülményeit javította. A körülmények javulásának egyik látványos eredménye volt, hogy 2003-as év végén a statisztikai adatok a népesség szaporulat emelkedését mutatták, hosszú évtizedek után. A közösség számára azonban egyre nagyobb gond volt az óvoda régi épülete, hiszen a hatvanas években készült épületben a gomba annyira elszaporodott, hogy még a plafonból is azok lógtak. A gomba kiirtását a szakemberek nem vállalták, így évek óta egészségtelennek volt nyilvántartva az épület. Ferencz Tibor polgármester az átadási ünnepségen tartott beszédében rámutatott, hogy közömbösséggel és elhárítással találkozott, amikor az új óvoda építésének gondolata megfogant. Sokan azt mondták, az óvoda a közösségé, máshol pedig azt a választ kapta, az intézmény az államé. Végül a 2003-as év végén a helyi gyerekotthon vezetője Dobre nővér felkereste németországi barátait, és nagylelkű, segítőkész emberekre talált, a németországi Szent Lázár Lovagrend, valamint a Német Fogorvosok Szövetségének képviselőinél. Sokszor megfogalmazódott bennem, kié is az óvoda. Ma elmondhatjuk, hogy a közösségé - fogalmazott Ferencz Tibor. A polgármester ugyanakkor a közösség fejlődését, önazonosságunk megtartását segítő intézménynek nevezte az óvodát. A 200 ezer euró értékű beruházás megvalósítását segítő Szent Lázár Lovagrend, valamint a Németországi Fogorvosok Szövetsége vezetőinek, és Dolre Fischbacher-nek mondott köszönetet a polgármester. Az óvoda építési költségeinek harmadát a helyi önkormányzat, valamint a Hargita Megyei Tanács vállalta. A modern óvoda épületet Bogos Ernő műépítész tervezte. Dolre nővér köszöntőjében a gyermekotthon és az óvoda közötti építészeti hasonlóságot a szolidaritás jelének véli. A polgármester (Folytatása a 16. oldalon) Fotó: Sütő Zsolt (Sepsiszentgyörgy) • Jelentős esemény színhelye lesz vasárnap Árkos. Dr. Jakubinyi György, gyulafehérvári római katolikus érsek felszenteli az Irgalmasság Anyja Kismamaotthont és a létesítmény kápolnáját. A jelentős anyagi ráfordítást igénylő otthon a sepsiszentgyörgyi Pro Vita Hominis Társaság kitartó erőfeszítése nyomán svájci, németországi, angliai támogatások révén valósult meg, a gyulafehérvári érsekség hozzájárulásával. Az esemény alkalmából ünnepi szentmisére kerül sor Árkoson, amelyet igényesen összeállított műsor követ Mosolyunk nélkül szegényebbek lennétek témakörrel. Az Irgalmasság Anyja (Mater Misericordiae) Kismamaotthon felszentelésére számos vendég érkezik Árkosra. (Flóra Gábor) Kismamaotthon szentelés Árkoson Frunda szereplése az első kampányvitán Néhány magyar mondattal zárta az RMDSZ kormányzási programját ismertető beszédét Frunda György, a szövetség miniszterelnök-jelöltje az első televíziós vitán, amelyet október 21-én bevezetőnek szántak az általános választási kampányhoz. Az eszmecserére meghívást kapott Mircea Geoana, a kormánypárt miniszterelnök-jelöltje, Calin Popescu Tariceanu, a Liberális- Demokrata Szövetség, Frunda György, az RMDSZ jelöltje és Daniel Ionescu, a Nagy-Románia Párt képviselője. A kormánypárt színeiben Mircea Geoana nem tündökölt. A témákkal kapcsolatban általánosságokkal hozakodott elő, untig ismert elveket és számadatokat hangoztatott. Hasonlóképpen elméleti fejtegetésekbe bocsátkozott az NRP-képviselő, akit már első mondatában hazugságon lehetett fogni. Ugyanis kijelentette: pártja sohasem volt kormányon. Elsősorban Frunda György vázolt érdemi megoldásokat, de tény, hogy a liberális Tariceanu is sok konkrét elképzelést sorakoztatott fel. Frunda beköszöntő beszédében az RMDSZ kormányzati szerepének taglalásán túl azt is megemlítette többek között, hogy az RMDSZ és a magyar közösség magatartása nemzetközi síkon Románia nyerőkártyájának bizonyult a NATO-csatlakozás és az európai integráció folyamatában. A jelöltek ismertették álláspontjukat a gazdaság, a pénzügy, mezőgazdaság, az egészségügy, a nyugdíjak rendezésének, az ifjúság támogatásának, valamint az ország külpolitikájának kérdéseiről, a korrupcióról. Frunda György módját ejtette, hogy beszéljen a közigazgatás decentralizációjáról is, ezen belül a helyi autonómia, a régiók törvényének szükségességéről, ami kedvező fejlődési lehetőségeket jelentene románoknak, magyaroknak egyaránt. Az egészségügy, a nyugdíjasok és fiatalok gondjainak megoldására konkrét, számszerű javaslatokat tett, és külön kitért arra, hogy támogatni kell a fiatal családokat, a szaporulatot. A külpolitikai témákról beszélve kijelentette: az RMDSZ nem fogadja el az EU-csatlakozás kitolását akár egy évvel sem. Figyelmeztetett a következetesség hiányára, amiből Romániának már eddig is számtalan baja származott. Végül kiemelte a Magyarországgal való együttműködés fontosságát, francia-német mintára, külön hangsúlyozva, hogy a nyugati szomszéd hidat képezhet Románia számára az Európai Unió felé. Az utolsó szó jogán Frunda megfogalmazta: az RMDSZ programja olyan tételeket tartalmaz, amelyek nem szerepelnek sem a liberálisok, sem pedig a jelenlegi kormánypárt által megfogalmazott célok között: életképes, korszerű, az ország és a magyar közösség javát egyaránt szolgáló politikát képvisel és szorgalmaz. A vita után megkérdeztük, milyen benyomásokkal távozik a premierről. Ezelőtt nyolc évvel elképzelhetetlen lett volna - válaszolta -, hogy a tévé nyilvánossága előtt egy vitán magyarul szóljak és ne támadjanak ki. Lám, ma- BÉRES KATALIN (Folytatása a 16. oldalon) is DI HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Aki magyar - románokra szavaz! Már megint olyannyira tájékozatlanok vagyunk a tájékoztatás következtében, hogy inkább írnánk Basescu úr frizurájának rejtelmeiről (amely az egyetlen szeget sem alkalmazó székely ezermesterek hídjait idézi, ahogy egyetlen fix pontra támaszkodva hihetetlen távolságot ível át), vagy számolgatnánk szívesebben Nastase úr mondataiban a „modernizare” szó gyakoriságát, s ezzel válnánk politikai madárjósokká az ország jövendőjéről, európai csatlakozásáról alakuló érdekfeszítő vitában. Ki a jobb nekünk, ki dob be még egy látványos ötletet, ki hajrázik jobban? Ehelyett el vagyunk foglalva magunkkal. Mi lesz velünk, szegény romániai kisebbségi magyarokkal? Két forgatókönyv körvonalazódik a nyilatkozatok, programok, kinyilatkoztatások és váteszi politikai elemzések következtében, egyik-másik pedig közvéleménykutatásokkal, elemzésekkel bizonyítja egyedül üdvözítő voltát. 1. A magyaroknak bármi áron egységet kell mutatniuk, csak akkor van esélyük parlamenti képviseletre, ha egyetlen választási pártként gyűjtik össze fogyatkozó etnikumunk minden szavazatát, különben magas a küszöb. Ehhez kell egy emblematikus politikus, aki az összes ellentéteket kezelni tudja, magában kibékíti az egymással acsargókat, fölébe emelkedik a napi torzsalkodásoknak. Markó Béla: Ésszerű, magyarázható, érveket lehet mellé sorakoztatni, de emlékeztet arra a szituációra, amikor vacsora-ügyben érdeklődünk, mi is lenne a választék, s azt a feleletet kapjuk: kétféle, vagy megesszük, vagy nem. 2. Az egypártrendszerre emlékeztető struktúrát le kell bontani, meg kell dönteni az RMDSZ egyeduralmát, határozottabb, merészebb politikát kell folytatni, a tizenöt éve ugyanazokat az arcokat fölvonultató gárda megkopott, beleilleszkedett az undok romániai balkán-biznisz-baksis áramvonalba. Ehhez a célhoz pedig semmi nem drága, tűzön-vízen ragaszkodni kell hozzá. Ha nem gyűl össze az induláshoz szükséges aláírás, akkor egyéniben indítunk jelölteket, illetve valamelyik román párt listáján kérünk helyet, hogy azért ne vesszenek el szavazatok. A legutóbbi választásokon azok a magyarok, akik nem mentek el, az RMDSZ ellen szavaztak. A bukaresti magyar központi pártsajtó (ezek, ugye, mi volnánk, a Magyar Szó) ugyanúgy, mint az ellenzékinek nevezett lapok (liberális, polgári, keresztény stb.) nem tudja kivonni magát, nyilván nem is akarja, a sorsdöntő kérdések megvitatásából. De úgy érezzük, a ránkragasztott minősítés ellenére, hogy a két oldalon felvonultatott nehéztüzérség ágyúi rosszul vannak beirányozva. Mindegyik a pusztításra célozna, ebbe jól belekeveredtünk, mire is való a tüzérség... Az alacsony fokú választói hajlandóság bizonyára kedvez az összeszámolásnál valamelyik oldalnak, mégsem tekinthető tudatos, elkötelezett vagy célirányos magyarság-teljesítménynek. Inkább azt jelzi, hogy az emberek jóllaktak ezzel a retorikával, köszönik szépen, nem kérnek belőle. Ha már a politikusok így, akkor ők is úgy, dögöljön meg a szomszéd kecskéje is. Könnyen meglehet, lesz négy évünk annak megvitatására, ki miatt nincs a magyarságnak képviselete a román parlamentben. Ezáltal nagyot lépünk az autonómia irányába, magunk között tárgyalunk a bennünket érintő kérdésekről. Jó idő esetén valamelyik parkban. BARANYAI PÉTER Hagyományok és változások a magyar tanszéken (Kolozsvár) • Kettős könyvbemutatót tartottak csütörtök este a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar tanszékén. Mindkét gyűjteményes kötet szerkesztője, illetve egy-egy tanulmányának szerzője Gábor Csilla. A Mindennemű dolgok változása - Hagyontányok, források, távlatok című tanulmánykötet a Komp-Press, a Devóciók, történelmek, identitások a Scientia kiadó gondozásában jelent meg. Utóbbi kötetet Baricz Ágnes doktorandusz mutatta be, a valamivel több dolgozatot magába foglaló Mindennemű dolgok változása kapcsán Balázs Mihály tartott előadást, illetve elemezte a kötetbe gyűjtött munkákat. A Komp-Press kiadót képviselő Balázs Imre József a szerkesztőt kérte fel a két könyv előkészületeinek felvázolására. Gábor Csilla örömét fejezte ki, hogy sikerült megteremtenie egy, a középkori, kora újkori magyar irodalmat kutató műhelyt. A magyar tanszék és a Római Katolikus Teológiai Kar együttműködése termékenynek bizonyult, fiatal kutatók írásai is napvilágot látnak a magyarországi szakemberek kolozsvári előadásait rögzítő fejezetek mellett. A könyvbemutatón jelen levő Cs. Gyimesi Éva a műhelymunkát méltatva elmondta, a középkori, kora újkori szövegek - többek között a prédikációk, népénekek, emlékiratok - megértése néhány évtizede csaknem lehetetlennek bizonyult. A kolozsvári műhely ezt a hiányt igyekszik pótolni, a művek interdiszciplináris - irodalomtörténeti és teológiai - vizsgálatával. (Rostás Péter Emese)