Romániai Magyar Szó, 2004. október (16. évfolyam, 4974-5004. szám)

2004-10-23 / 4996-4997. szám

ÖRS2Ä3ÖS DEMOKRATIKUS NAPILAP 4996-4997. SZÁM 2004. OKTÓBER 23-24., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA 5000 LEJ, ELŐFIZETŐKNEK 2692 LEJ A közösség jövője szempontjából fontos az új óvoda épülete Fotó: Daczó Dénes/RMSZ Óvodát avattak Csíkszépvízen Ahol a tündérmesékben még hisznek (Csíkszereda) • Új óvodaavató ün­nepségre került sor tegnap délben Csíkszépvízen. A Csíkszeredától 11 kilométerre lévő településen az elmúlt években több jelentős beruházás történt, ami a falusi lakosság életkörülményeit javította. A körülmények javulásának egyik látványos eredménye volt, hogy 2003-as év végén a statisztikai adatok a népesség szaporulat emelkedését mutat­ták, hosszú évtizedek után. A közösség számára azonban egyre nagyobb gond volt az óvoda régi épülete, hiszen a hat­vanas években készült épületben a gomba annyira elszaporodott, hogy még a plafonból is azok lógtak. A gomba kiirtását a szakemberek nem vállalták, így évek óta egészségtelennek volt nyil­vántartva az épület. Ferencz Tibor polgármester az áta­dási ünnepségen tartott beszédében rá­mutatott, hogy közömbösséggel és elhá­rítással találkozott, amikor az új óvoda építésének gondolata megfogant. Sokan azt mondták, az óvoda a közösségé, máshol pedig azt a választ kapta, az intézmény az államé. Végül a 2003-as év végén a helyi gyerekotthon vezetője Dob­re nővér felkereste németországi barátait, és nagylelkű, segítőkész embe­rekre talált, a németországi Szent Lázár Lovagrend, valamint a Német Fogor­vosok Szövetségének képviselőinél. Sokszor megfogalmazódott bennem, kié is az óvoda. Ma elmondhatjuk, hogy a közösségé - fogalmazott Ferencz Tibor. A polgármester ugyanakkor a kö­zösség fejlődését, önazonosságunk meg­tartását segítő intézménynek nevezte az óvodát. A 200 ezer euró értékű beruházás megvalósítását segítő Szent Lázár Lo­vagrend, valamint a Németországi Fo­gorvosok Szövetsége vezetőinek, és Dol­re Fischbacher-nek mondott köszö­netet a polgármester. Az óvoda építési költségeinek harmadát a helyi önkor­mányzat, valamint a Hargita Megyei Ta­nács vállalta. A modern óvoda épületet Bogos Er­nő műépítész tervezte. Dol­re nővér köszöntőjében a gyermekotthon és az óvoda közötti építészeti hasonlóságot a szolidaritás jelének véli. A polgármester (Folytatása a 16. oldalon) Fotó: Sütő Zsolt (Sepsiszentgyörgy) • Jelentős ese­mény színhelye lesz vasárnap Árkos. Dr. Jakubinyi György, gyulafehérvári római katolikus érsek felszenteli az Irgalmasság Anyja Kismamaotthont és a létesítmény kápolnáját. A jelentős anyagi ráfordítást igénylő otthon a sepsiszentgyörgyi Pro Vita Hominis Társaság kitartó erőfeszítése nyomán svájci, németországi, angliai támogatá­sok révén valósult meg, a gyulafehér­vári érsekség hozzájárulásával. Az esemény alkalmából ünnepi szentmisére kerül sor Árkoson, amelyet igényesen összeállított műsor követ Mosolyunk nélkül szegényebbek lenné­tek témakörrel. Az Irgalmasság Anyja (Mater Misericordiae) Kismamaotthon felszentelésére számos vendég érkezik Árkosra. (Flóra Gábor)­ ­ Kismamaotthon szentelés Árkoson Frunda szereplése az első kampányvitán Néhány magyar mondattal zárta az RMDSZ kormányzási programját is­mertető beszédét Frunda György, a szö­vetség miniszterelnök-jelöltje az első televíziós vitán, amelyet október 21-én bevezetőnek szántak az általános vá­lasztási kampányhoz. Az eszmecserére meghívást kapott Mircea Geoana, a kormánypárt miniszterelnök-jelöltje, Calin Popescu Tariceanu, a Liberális- Demokrata Szövetség, Frunda György, az RMDSZ jelöltje és Daniel Ionescu, a Nagy-Románia Párt képviselője. A kormánypárt színeiben Mircea Geoana nem tündökölt. A témákkal kapcsolatban általánosságokkal hoza­kodott elő, untig ismert elveket és szám­adatokat hangoztatott. Hasonlóképpen elméleti fejtegetésekbe bocsátkozott az NRP-képviselő, akit már első mon­datában hazugságon lehetett fogni. Ugyanis kijelentette: pártja sohasem volt kormányon. Elsősorban Frunda György vázolt érdemi megoldásokat, de tény, hogy a liberális Tariceanu is sok konkrét elképzelést sorakoztatott fel. Frunda beköszöntő beszédében az RMDSZ kormányzati szerepének tagla­lásán túl azt is megemlítette többek kö­zött, hogy az RMDSZ és a magyar kö­zösség magatartása nemzetközi síkon Románia nyerőkártyájának bizonyult a NATO-csatlakozás és az európai integ­ráció folyamatában. A jelöltek ismertették álláspontjukat a gazdaság, a pénzügy, mezőgazdaság, az egészségügy, a nyugdíjak rendezésé­nek, az ifjúság támogatásának, valamint az ország külpolitikájának kérdéseiről, a korrupcióról. Frunda György módját ejtette, hogy beszéljen a közigazgatás decentralizációjáról is, ezen belül a helyi autonómia, a régiók törvényének szükségességéről, ami kedvező fejlő­dési lehetőségeket jelentene románok­nak, magyaroknak egyaránt. Az egész­ségügy, a nyugdíjasok és fiatalok gond­jainak megoldására konkrét, számszerű javaslatokat tett, és külön kitért arra, hogy támogatni kell a fiatal családokat, a szaporulatot. A külpolitikai témákról beszélve kijelentette: az RMDSZ nem fogadja el az EU-csatlakozás kitolását akár egy évvel sem. Figyelmeztetett a következetesség hiányára, amiből Ro­mániának már eddig is számtalan baja származott. Végül kiemelte a Magyar­­országgal való együttműködés fontos­ságát, francia-német mintára, külön hangsúlyozva, hogy a nyugati szom­széd hidat képezhet Románia számára az Európai Unió felé. Az utolsó szó jogán Frunda megfo­galmazta: az RMDSZ programja olyan tételeket tartalmaz, amelyek nem szere­pelnek sem a liberálisok, sem pedig a jelenlegi kormánypárt által megfogal­mazott célok között: életképes, kor­szerű, az ország és a magyar közösség javát egyaránt szolgáló politikát kép­visel és szorgalmaz. A vita után megkérdeztük, milyen benyomásokkal távozik a premierről.­­ Ezelőtt nyolc évvel elképzelhetetlen lett volna - válaszolta -, hogy a tévé nyil­vánossága előtt egy vitán magyarul szóljak és ne támadjanak ki. Lám, ma- BÉRES KATALIN (Folytatása a 16. oldalon) is DI HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Aki magyar - románokra szavaz! Már megint olyannyira tájékozatlanok vagyunk a tájékoztatás következtében, hogy inkább írnánk Basescu úr frizurájának rejtelmeiről (amely az egyetlen szeget sem alkal­mazó székely ezermesterek hídjait idézi, ahogy egyetlen fix pontra támaszkodva hihe­tetlen távolságot ível át), vagy számolgatnánk szívesebben Nastase úr mondataiban a „modernizare” szó gyakoriságát, s ezzel válnánk politikai madárjósokká az ország jö­vendőjéről, európai csatlakozásáról alakuló érdekfeszítő vitában. Ki a jobb nekünk, ki dob be még egy látványos ötletet, ki hajrázik jobban? Ehelyett el vagyunk foglalva magunkkal. Mi lesz velünk, szegény romániai kisebb­ségi magyarokkal? Két forgatókönyv körvonalazódik a nyilatkozatok, programok, kinyi­latkoztatások és váteszi politikai elemzések következtében, egyik-másik pedig köz­véleménykutatásokkal, elemzésekkel bizonyítja egyedül üdvözítő voltát. 1. A magyaroknak bármi áron egységet kell mutatniuk, csak akkor van esélyük par­lamenti képviseletre, ha egyetlen választási pártként gyűjtik össze fogyatkozó etni­kumunk minden szavazatát, különben magas a küszöb. Ehhez kell egy emblematikus politikus, aki az összes ellentéteket kezelni tudja, magában kibékíti az egymással acsargókat, fölébe emelkedik a napi torzsalkodásoknak.­­ Markó Béla: Ésszerű, ma­gyarázható, érveket lehet mellé sorakoztatni, de emlékeztet arra a szituációra, amikor vacsora-ügyben érdeklődünk, mi is lenne a választék, s azt a feleletet kapjuk: kétféle, vagy megesszük, vagy nem. 2. Az egypártrendszerre emlékeztető struktúrát le kell bontani, meg kell dönteni az RMDSZ egyeduralmát, határozottabb, merészebb politikát kell folytatni, a tizenöt éve ugyanazokat az arcokat fölvonultató gárda megkopott, beleilleszkedett az undok romá­niai balkán-biznisz-baksis áramvonalba. Ehhez a célhoz pedig semmi nem drága, tűzön-vízen ragaszkodni kell hozzá. Ha nem gyűl össze az induláshoz szükséges aláírás, akkor egyéniben indítunk jelölteket, illetve valamelyik román párt listáján ké­rünk helyet, hogy azért ne vesszenek el szavazatok. A legutóbbi választásokon azok a magyarok, akik nem mentek el, az RMDSZ ellen szavaztak. A bukaresti magyar központi pártsajtó (ezek, ugye, mi volnánk, a Magyar Szó) ugyanúgy, mint az ellenzékinek nevezett lapok (liberális, polgári, keresztény stb.) nem tudja kivonni magát, nyilván nem is akarja, a sorsdöntő kérdések megvitatásából. De úgy érezzük, a ránkragasztott minősítés ellenére, hogy a két oldalon felvonultatott ne­héztüzérség ágyúi rosszul vannak beirányozva. Mindegyik a pusztításra céloz­­­na, ebbe jól belekeveredtünk, mire is való a tüzérség... Az alacsony fokú választói hajlandóság bizonyára kedvez az összeszámolásnál valamelyik oldalnak, mégsem tekinthető tudatos, elkötelezett vagy célirányos magyar­ság-teljesítménynek. Inkább azt jelzi, hogy az emberek jóllaktak ezzel a retorikával, köszönik szépen, nem kérnek belőle. Ha már a politikusok így, akkor ők is úgy, dögöl­jön meg a szomszéd kecskéje is. Könnyen meglehet, lesz négy évünk annak megvitatására, ki miatt nincs a magyar­ságnak képviselete a román parlamentben. Ezáltal nagyot lépünk az autonómia irá­nyába, magunk között tárgyalunk a bennünket érintő kérdésekről. Jó idő esetén vala­melyik parkban. BARANYAI PÉTER Hagyományok és változások a magyar tanszéken (Kolozsvár) • Kettős könyvbemu­tatót tartottak csütörtök este a kolozs­vári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar tanszékén. Mindkét gyűjteményes kötet szerkesz­tője, illetve egy-egy tanulmányának szerzője Gábor Csilla. A Mindennemű dolgok változása - Hagyontányok, for­rások, távlatok című tanulmánykötet a Komp-Press, a Devóciók, történelmek, identitások a Scientia kiadó gondo­zásában jelent meg. Utóbbi kötetet Ba­­ricz Ágnes doktorandusz mutatta be, a valamivel több dolgozatot magába fog­laló Mindennemű dolgok változása kap­csán Balázs Mihály tartott előadást, illetve elemezte a kötetbe gyűjtött mun­kákat. A Komp-Press kiadót képviselő Balázs Imre József a szerkesztőt kérte fel a két könyv előkészületeinek felvá­zolására. Gábor Csilla örömét fejezte ki, hogy sikerült megteremtenie egy, a középkori, kora újkori magyar irodal­mat kutató műhelyt. A magyar tanszék és a Római Katolikus Teológiai Kar együttműködése termékenynek bi­zonyult, fiatal kutatók írásai is napvilá­got látnak a magyarországi szakembe­rek kolozsvári előadásait rögzítő fejeze­tek mellett. A könyvbemutatón jelen levő Cs. Gyimesi Éva a műhelymunkát méltatva elmondta, a középkori, kora újkori szövegek - többek között a prédi­kációk, népénekek, emlékiratok - meg­értése néhány évtizede csaknem lehetet­lennek bizonyult. A kolozsvári műhely ezt a hiányt igyekszik pótolni, a művek interdiszciplináris - irodalomtörténeti és teológiai - vizsgálatával. (Rostás­ Péter Emese)

Next