Ruházati Munkás, 1970 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1970-06-01 / 6. szám
Bátrabban kell élni jogainkkal A SOPRONI RUHAGYÁR vállalati szakszervezeti tanácsának munkájáról, a szakszervezeti jogok gyakorlásáról, a kollektív vezetés érvényesítéséről tárgyalt elnökségünk legutóbbi ülésén. Az igen összetett és bonyolult témáról készült jelentést Sugár Józsefné, a VSZT titkára terjesztette elő. Részt vett az ülésen az üzem párttitkára, a szakszervezetek megyei tanácsának képviselője, az üzem főmérnöke. Igen élénk és szenvedélyes vita alakult ki, elsősorban a szakszervezeti hatáskörök, illetve jogkörök gyakorlása körül. Eltérnénk az igazságtól, ha csak úgy fogalmaznánk meg, hogy jó-e vagy rossz az a munka. A gyakorlati élet sokoldalúsága miatt nem lehet mindig ilyen „egyértelműen” megítélni a munka eredményességét. A VSZT munkájában igen sok eredmény tapasztalható. Szükséges azonban az irányító munka színvonalát minden területen továbbfejleszteni. Ez a feladata Sopronban is a gyár vállalati szakszervezeti tanácsának, mint ahogyan a többi üzemben is. Elnökségünk pozitívan értékeli azt a munkát, melyet az új testületek létrehozásával, jogaik megismertetésében az szb kifejtett. A telephelyek létrehozásával, műhelybizottságok helyett szakszervezeti bizottságokat választottak. Tevékenységük irányítása és segítése érdekében vállalati szakszervezeti tanácsot hoztak létre. A választások után a szakszervezeti bizottságoknak kiadták a hatáskörökre vonatkozó elnökségi határozatot, és kidolgozták a műhelybizottságok és bizalmiak jog- és hatáskörét. Ezzel egyidőben a pártszervezet és a gazdasági vezetés rendelkezésére bocsátották a hatásköri anyagokat, a megfelelő együttműködés érdekében. A hatáskörök megismerését és gyakorlatát úgy segítették elő, hogy az írásos anyagok kiadásával egyidőben közölték, hogy a tárgyalt témában milyen hatásköre van a tanácsnak. Ez a gyakorlat eredményes volt, mert az első kollektív szerződés megkötésénél igen aktívan és hozzáértően tanácskozott a testület. A TELEPHELYEK szakszervezeti bizottságainak munkáját az első időben akadályozta az a tény, hogy gazdaságilag a telephely sok mindenben nem volt önálló. Az utóbbi időben a helyzet kezd megváltozni. A vállalat gazdasági vezetése fokozatosan leadja a hatásköröket a telephelyeknek. Megkapják az éves termelési tervet, a létszám- és béralaptervet, a segély-, az OMB-keretet. Saját jutalmazási keretük van. Így növekszik a telephely önállósága, és ezzel együtt a szakszervezeti bizottságok hatáskörei, felelőssége. A VSZT — a telephelyek képviselőivel — 25 tagú. Féléves munkaterv szerint dolgoznak. 1969-ben négyszer, 1970-ben kétszer tartottak ülést. Tanácskozásaikon napirendre tűzték a dolgozókat érintő legfontosabb kérdéseket: — a kollektív szerződés tárgyalását és elfogadását — a VSZT hatáskörének vitáját és elfogadását — a jóléti keret felosztását — a kollektív szerződés vizsgálatát és módosítását, a féléves mérleg vitáját — az 1970-es év gazdasági tervének tárgyalását —, a VSZT munkatervének tárgyalását és elfogadását. A VSZT tagjai komolyan veszik munkájukat, mely a tanácsüléseken való részvételben, aktivitásukban fejeződik ki. . SZAKSZERVEZETI SZERVEK kapcsolata a gazdasági vezetőkkel jónak mondható. A vállalat igazgatója, osztályvezetői szinten is tárgyalta a szakszervezeti szervek hatáskörét, aláhúzva azzal a ténnyel, hogy a MT-ben is szabályozva van a szakszervezeti szervek hatásköre. A jó kapcsolatot bizonyítja az is, hogy 5-6 évvel ezelőtt az igazgató írásos utasításban adta ki a gazdasági vezetőknek a szakszervezeti szervekkel való együttműködést, a bizalmiaktól kezdve az üzemi szakszervezeti tanácsig. Ezzel az intézkedéssel meghatározta az alsóbb szintű vezetés számára azt, hogy milyen témában kell együttesen dönteni, véleményezni, egyetérteni a szakszervezeti szervekkel. Elnökségünk megállapította, hogy a jelentős eredmények mellett a hiányosságokra is fel kell hívni a figyelmet. A Soproni Ruhagyár VSZT-je és szakszervezeti aktivistái képesek arra, hogy növeljék eredményeiket. Elsősorban a VSZT titkárának, Sugár elvtársnőnek kell a munkamódszerén változtatni. Többet kell foglalkozni elvi kérdésekkel, nem szabad, hogy engedje magát elsodorni a mindennapi apró feladatoktól. Arra kell törekedni, hogy a VSZT-ülés elé kerülő anyagokat a tagok időben megkapják. Ezzel növelni kell vitakészségüket, és lehetőséget adni a tanácsnak arra, hogy a napirenden szereplő témákban érdemi döntést hozzanak. Nagyobb segítséget kell adni a telephelyek szakszervezeti bizottságainak. Ez szükségessé teszi a személyes kapcsolat erősítését Általában az tapasztalható, hogy a szakszervezeti szervek nem ismerik megfelelően jogaikat, hatásköreiket. Újból, és újból beszélni kell erről, és bátrabban kell élni jogaikkal, lehetőségeikkel a dolgozók érdekében. Nagy gonddal és körültekintéssel készüljenek fel a választásokra, a szakszervezeti szervek újjáválasztására a soproni elvtársak is. 20 éves a társadalombiztosítás Reprezentatív jelentés került elnökségünk elé a májusban megtartott ülésen. A társadalombiztosítás húszéves évfordulója alkalmából bemutatták azokat az eredményeket, melyet ezen a területen elértünk országosan, ezen belül a ruházati iparban. Az országos eredmények ismertek a Statisztikai Hivatal jelentéséből. A ruházati iparban elért eredmények is jelentősek. Érdemes néhány számot, adatot megismerni. 1969-ben a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó dolgozók társadalombiztosítási kiadására 81 millió 811 ezer forintot fordítottunk. Ezen felüli kórházi, körzeti rendelőintézeti ellátásra 29 millió 400 ezer forintot. A szakszervezethez tartozó dolgozók táppénz kiadása az elmúlt évben 25 millió 100 ezer forintot tett ki. A családi pótlék egy főre jutó öszszege a ruházati iparban 237 53 Ft. Terhesség, gyermekágyi segély címén 1969- ben 12 007 000 forintot fizettünk ki. A gyermekgondozási segélyt 3386-an veszik igénybe jelenleg iparágunkban. 1980-ban 9 millió 786 ezer forintot fizettünk ki ezen a címen, majd 1969-ben 18 millió 871 ezer forintot. Vállalati segélyben részesült 5523 dolgozó, az összdolgozók 18 százaléka. A segély összege 1 675 711 forint. Üzemeinkben mindenütt kiépültek a társadalombiztosításnak helyi szervei, a tanácsok és a munkabizottságok, továbbá e terület szakszervezeti aktivistái, kik hozzáértéssel, lelkesedéssel, és sok szeretettel végzik ezt az igazán humánus társadalmi munkát. Szakszervezetünk elnöksége köszönetét fejezte ki ezért a munkáért, és dicséretben részesítette azokat az aktivistákat, akik a társadalombiztosítás terén munkálkodnak. Elfelejtett Édesanyák A Soproni Ruhagyár brennbergi telephelyén működő „Ady Endre” és „November 7” szocialista brigádok tagjai nagyon szép feladatot vállaltak és teljesítettek. „Idős, egyedülálló édesanyák Anyák-napi köszöntése" — ez volt a vállalás. A két brigád tagjai közösen tíz darab — egyenként 50 forint értékben — ajándékcsomagot készítettek, és virágot vettek. Május 9-én felkeresték a soproni Balfi úti szociális otthont, ahol már az előzetes megbeszélések alapján vártak ránk, és tíz olyan édesanyát kerestek, akiknek nincs nyugdíjuk, és nem látogatja őket senki. Szobáról, szobára haladva átadtuk a kis csomagokat az idős asszonyoknak. Az örömet, és meglepettséget nem lehet leírni, ezt csak látni és átérezni kellett. Sírtak és mosolyogtak azok a fáradt, öreg szemek. Megható volt látni azokat a reszkető anyai kezeket, ahogy átvették a csomagot. Egy egész életen át dolgoztak, és amikor már csak pihenni tudnak, nem kellenek a gyermekeiknek. De amikor beszélgettünk velük, csak védték és dicsérték a gyerekeket, boldogan mutogatták a képüket azoknak, akik anyák napján is megfeledkeznek róluk, az édesanyjukról, Raboczky Zoltánná Tűzoltóverseny Mass-Hifeten Nagyszabású önkéntes tűzoltóversenyt rendeztek május 10-én Abaligeten. A sásdi és a komlói járásból jöttek a versenyzők. Erre készült fel a szakmunkástanulókból álló női csapatunk is. A busz reggel fél ötkor indult a Május 1. Ruhagyár komlói telepének udvaráról, a még álmosan pislogó, kíváncsi utasokkal. Másfél óra múlva pillantottuk meg az autóbusz ablakából a zöldesen csillogó vizet, a parti fűzfákat, a barlang sötétben tátongó bejáratát. Az idő nem éppen a versenynek kedvezett. Na itt, nem sok dolguk lesz a tűzoltóknak! — gondoltuk. Nyolc órára már megindult az élet. Mindenki jóllakottan, jólivottan sétált, izgatottan várva a verseny kezdetét. Először elméletből versenyeztek az önkéntes tűzoltók. Majd a gyakorlatban kellett bemutatni a zsűrinek, hogyan is kell helytállni tűz esetén, mennyit számít olyankor a gyorsaság, ügyesség, és az együttműködés. Három órára ért véget a verseny, két komlói győzelemmel. Az első női helyezett a mi női csapatunk, az első férfi helyezett a Komlói Elektroakusztikai Vállalat letti. Délutánra az idő is kitisztult, feljötött csónakázni, sokan már a fürdéssel is megpróbálkoztak. A barlangtúra félóránként indult. Ha mindenkinek nem is hozott dicsőséget ez a verseny, a hangulaton ez mit sem változtatott. A baj csak az volt, hogy délután indulni kellett hazafelé, búcsút kellett inteni a megkedvelt helyeknek, a már ismert arcoknak, a gyönyörű tájnak. Mindenkiben egy gondolat motoszkált. Több hasonló programot, vállalati kirándulást kellene tervbe venni. Ne csak hétköznapjai legyenek egy gyárnak, hanem ehhez a kiránduláshoz hasonlóan vasárnapjai is, ahol ott vannak a vezetők és a dolgozók, együtt és vidáman. Ács Etelka ULÁNBÁTOR: Fejlődik a Mongol textiles ruhaipar Az 1970-es év első napjaiban kezdték meg Mongólia fővárosában, Ulánbátorban egy fésűsgyapjú szövetet készítő gyár rekonstrukciós munkálatait. A gyár termékeit nagy sikerrel használja fel a ruhaipar. Jelenleg szovjet szakemberek segítségével új, nagy teljesítményű berendezéseket helyeznek üzembe, javítják a termelés technológiáját. A munkálatok befejezésével a gyár kapacitása megkétszereződik, és évente egymillió méter szövetet fog termelni a ruhaipar részére, valamint exportra. Az új üzem a mongol textil- és ruhaipar tudományos kutatóközpontja is lesz. (Szocialiszticseszkaja Indusztrija) LONDON: Változás várható a ruhaiparban Az angol ICI vegyipari mammutvállalat és a szintén hatalmas Courtauldis textilkonszern megállapodást kötött a karbonrostra — carbon fibre — vonatkozó világjelentőségű találmány közös kihasználásában. A munkát olyképpen osztották meg, hogy az alapanyagot a Courtaulds gyárté Mi újság a nagyvilágban? szíti, a további feldolgozás, valamint a felhasználási területtel kapcsolatos sokoldalú kutatások az ICI feladatát képezik. A szakértők szerint az angol textiliparban végbemenő új fejlemények kihatással lesznek a ruhaiparra is, mert eddig ismeretlen, vagy kevésbé ismert textíliák jelennek meg, amelyekből öltönyök, kosztümök és kabátok készülnek. (Financial Times) HANOI: Termel a ruhaipar A negyvenöt hónapos intenzív bombázás által okozott jelentős károk ellenére, a Vietnami Demokratikus Köztársaság gazdasági élete 1969-ben ismét fellendült — állapítja meg egy közgazdasági jelentés. A vietnami állami tervhivatal elnökének egyik szakcikke, amely a hadsereg jannában jelenik meg, részletesen elemzi a különféle iparágak, így a heminar, textil, ruházati és egyéb ipar helyzetét. Az ínari termelés globális értéke 1968-hoz képest 5,5 százalékkal emelkedett. A növekedésben benne van a ruházati ipar is, amelynek volumene kedvezően ível felfelé. (L’Humanité) NEW YORK: Növekvő munkanélküliség A washingtoni munkaügyi minisztérium hivatalos közlése szerint januárban 3,4 százalék volt a munkanélküliek aránya, az egész 1969. évben pedig 3,5 százalék az előző évi 3,6 százalékkal szemben. Jelenleg nagyon sok a munkanélküli a ruha- és textiliparban — közli a jelentés. (New York Times) A gyulai várfürdőben A Vörös Október Férfiruhagyár szakszervezeti bizottsága egy kedves levelet kapott, melynek borítékjába a feladója egy szép képeslapot is tett. A levelet Paczuk János műszaki ellenőr írta. Köszönettel tartozók mindazoknak a szaktársaknak, akik hozzásegítettek a gyulai várfürdőben szóló beutalóhoz. Nagyszerűen éreztem magamat. A gyulai várfürdőnek kitűnő gyógyvize van. Az ellátás is kifogástalan volt. Gyulán sok történelmi nevezetesség található. Alkalmunk volt ezeket is megtekinteni. Aki egyszer itt járt, az nem tudja elfelejteni ezt a csodálatos helyet, és bizonyára még többször fel fogja keresni. Még egyszer nagyon szépen köszönöm.” Jól sikerült a bizalmiak tanfolyama A Kaposvári Ruhagyár szakszervezeti bizottsága az 1965—70-es oktatási évben is beindította a szakszervezeti bizalmiak oktatását. Az oktatás a megadott tematika szerint két csoportban indult, melyen a telephelyek — Taszár, Kadarkút, Nagybajom, Heresznye, Barcs — bizalmijai is részt vesznek. Az oktatásra 73-an jelentkeztek, és közülük 70 bizalmi végezte el a tanfolyamot. Az előadásokat témánként felkért előadók tartották. Nyolc elvtárs tartott előadást, közülük hárman a szakszervezeti bizottság tagjai. A megjelenés általában 93 százalékos volt, egészen a befejezésig. Igazolatlan hiányzás nem fordult elő. A hallgatók aktivitása, főleg a következő témákból tartott előadásokon az átlagosnál nagyobb volt: — a szakszervezet érdekvédelmi feladatai —, az anyagi, erkölcsi megbecsülés —, a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom —, a szakszervezet nemzetközi tevékenysége. A szakszervezeti bizottság értékelése szerint a tanfolyam elérte a célját. A résztvevő bizalmiaknak nőtt a politikai tudása. Ezen túl tájékoztatást kaptak a viták során a vállalatot és az egész népgazdaságot érintő problémákról. Azt is meg kell említeni, hogy a hallgatók többsége családos anya volt, akik tudtak időt szakítani családjuk és egyéb problémáik mellett, hogy részt tudjanak venni a tanfolyamon. De nemcsak megjelentek, hanem bátran hozzászóltak az adott témákhoz, őszintén elmondták véleményüket, bizonyosságot adva arról, hogy nemcsak a család, a munka és a háztartás gondjai kötik le őket, hanem van véleményük a hazánkat érintő, de a világ közvéleményét foglalkoztató nagy problémákról is. A szakszervezeti bizottság és a bizalmiak elégedettek a végzett munkával, és reméljük, a következő oktatási év is ilyen sikeres lesz. Csonka Istvánná GENF: Az automatizálás munkaerőfelesleget teremt Svájcban az elmúlt évben számos ruhagyárban automatizálták a munkafolyamatokat, amely sok dolgozót tett munkanélkülivé. Ez a folyamat ebben az évben is tovább folytatódik. A svájci ruhaipar egyre jobban a gépesítés, illetve a teljes automatizáció lázában ég. Ez azonban nagyon komoly problémákat is felvet, mert a felszabaduló munkásokat nem tudják más területen elhelyezni és így kénytelenek több éves „ruhás” gyakorlat után egészen más iparágban elhelyezkedni, ha egyáltalán ez sikerül. (Reuter) A NADRÁGDIVAT ÁLDOZATA — A feleségem hordja a nadrágomat — A szoknyáját én