Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1920. augusztus-december (1. évfolyam, 1-118. szám)

1920-10-27 / 68. szám

2. oldal RUSZINSZKY! MAGYAR HÍRLAP 1930. október 27. Az egyesült zsidó pártok megalakulását előkészítő bizottság ülése mérsékelt érdeklődés mellett folyt fe f. hó 24-én a hitközség nagytermében, mely az egyesült zsidó pártok megalakulását mondotta ki. A prágai ki- küldöttek Dr. Bródy Henrik főrabbi, Dr. Singer, Ungar Márkus és Dr. Goldstein Angela, mind az egyesült zsidó pártok szükségességét hangoztatták. Majd dr. Bródy bevezető sorai után Singer prágai kiküldött emelkedett szólásra, erősen cseh dialektusban beszélt, szavaiból csak úgy csöpögött a cseh sovinizmus és magyar gyűlölet, mely a hallgatóságból a legrosszabb hatást váltotta ki. Dr. Szabó József ungvári ügyvéd emelt szót és kereken visszautasította a prágaiak gyámkodását , az ungváriak felett. Нkk voltak — mondja Dr Szabó a prágai urak a legszomorubb napokban, mikor igazán szükségünk lett volna a prágaiak jóindulatára ? Nagyon gyanúsnak találja azon körülményt is, miszerint — statárium lévén — más pártok nem tudnak kapni gyűlés megtartására engedélyt és a prágai urak minden nehézség nélkül gyülésezhetnek. Konstatálja a szónok, hogy itt egy hatóságoktól támogatott akcióról van szó, melynek Kárpát- Russia zsidósága nem fog bedőlni. Utalt a szlovenszkói választásokra is, hol a zsidóságnak nem sikerült egyetlen mandátumot szerezni, de ha egyesültek volna egy másik kisebbséggel, úgy ma nem történhettek volna meg azok a túlkapások, melyek Szlovenszkóban megtörténtek. Ruszinszkóban ez a ferde helyzet nem áll fent, mert itt a magyarság, a még mindig magyarul érző, magyarul gondolkodó zsidóság, egyesülve liberális keresztény polgártársaival, megalakította a Magyar Jogpártot, melynek kebelében együtt harcol mindkét kisebbség a magyar iskoláért és küzd az itteni őslakók vitális érdekeiért. Reichfeld József a konzervatív és szigorúan valláserkölcsi alapon álló zsidóság nevében hasonló szellemben beszélt. Határozottan és energikusan visszautasítja a Prágából indult szervezkedést mindaddig, mig a zsidóság lelki vezéreitől utasítást nem kapnak. Majd Bródy dr. reflektált Szabó dr. szavaira, visszautasítja vádjait és megalakítja a szervező bizottságot, melynek tisztségeiről ott nyomban többen lemondtak. A gyűlés (?) pikantériája az, hogy Dr. Reismann Henrik is csatlakozott a párt zászlójához és ismét kifordította a politikai köpenyegét, (ugyan hányadszor)? ----------- * A róm. kath. egyháztanács nyilatkozata. A róm. kath. egyháztanácsnak e hó 24-iki gyűlésén számolt be a kath. főgimnázium szervezésére kiküldött hetes bizottság az akció ideiglenes sikertelenségéről és az iskola megnyitása elé gördített akadályokról. Az egyháztanács az akadályok elhárítása végett a kultuszkormányhoz felfedezés megtételét rendelte el, s egyben kimondotta, hogy a volt kir kath. főgimnáziumnak, a róm. kath. egyháztanács részére való visszabocsátása végett beadott kérelmének elintézését úgy a kormányzóságnál, mint a köztársasági elnöknél megsürgeti. Minthogy azonban eleve látható, hogy sem a felfedezés, sem a kérvény elintézése nem fog oly időben megtörténni, hogy a kath. főgimnázium még a jelen tanévre megnyitható legyen: ez okból az egyháztanács a volt kir. kath. főgimnáziumnak tanártestületét felmentette a kath. főgimnáziumnál vállalt tanítási kötelezettség alól, s így most a tanártestület egyik része az ottani reálgimnázium osztályaival párhuzamosan megnyitandó III—VIII magyar osztályokban fog tanítani, másik része pedig valószínüleg el fogja vállalni az I—II. ruszin tannyelvű, de a magyar nyelvet is tanító osztályokban a tanítást. Dühösig a schizmatikus terror Gernyesen. Kiutasították a görög ! " A gernyesi (Máramaros megye) schizmatikusok ! 1920 október hó 17-én délután nagy gyűlést tartottak s ott határozatlag kimondották, hogy a g.katholikus lelkészt a faluból eltávolítják. Hogy eme határozatoknak hivatalos színezetet s nagyobb tekintélyt kölcsönözzenek, rákényszerítették a községi bírót, hogy eme határozatot ő hozza a g.katholikus lelkész tudomására. A becsületes bíró váltig szabadkozott, hogy ő ilyet nem tehet, de a schizmatikusok oly erőszakosan léptek fel a községi bíróval szemben, hogy az kénytelen volt követelésüknek eleget tenni. A falu összes schizmatikusai quazi maguk előtt hajtották a bírót I a g. katholikus lelkészudvarára, ahol a bíró a I lelkésszel a kényszer hatása alatt közölte a schiz- i matikusok ebbeli határozatát, hogy a községből 14 nap alatt távozzék el. Kessey Gábor gk. lelkész azt várszólta a határozatra a villogó szemű schizmatikusoknak, hogy nekik mint görög keletieknek semmi közük nincs hozzá, mint görög katholikus lelkészhez, nekik nincs joguk őt a faluból kiutasítani. Majd ha az ő görög katholikus hívei, akik meglehetős számban vannak még a községben, fogják kívánni і a távozását, akkor elmegy , de azok ragaszkodnak az ő személyéhez s igy ő nem veszi tudomásul a schizmatikusok kiutasító határozatát, mert nekik nincs joguk vele mint gk. lelkésszel rendelkezni. s Nagy zsivaj támadt e válaszra s a sebizmatikusok fertyegetőleg csak ennyit kiabáltak: „14 nap muga gyertyával se találjunk itt téged, mert különben baj lesz!" S ami itt le vagyon írva történt az Ur 1920-ik esztendejében, a demokratikus cseh-szlovák köz-társaságban, az egyéni és vallásszabadság s a statárium fényes dicsőségére. Megtörtént pedig annak dacára, hogy Gernyes községben éppen ez esetet néhány nappal megelőzően hirdetmény látott napvilágot, amely szerint mindenkinek joga van más felekezetire a törvényes formaságok betartása mellett átlépni, de tiszteletben kell tartani mindenkinek lelki meggyőződését s a más felekezetek vagyonát. A schizmatikusok e plakátott letépték s annak rendelkezéseit akként tartották be, hogy első dolguk volt a g.katholikus lelkésznek megtiltani a gk. egyház tulajdonát képező földek s egyéb javak használatát!s Kessey Gábor gk. lelkész mint kötelességtudó lelkiatya — nem akarván az egyházhoz hű, elég tekintélyes számú gk. hívőket cserbenhagyni, bejött Husztra a főszolgabíróhoz a schizmatikusok terrorjával szemben hatósági oltalmat kérni. És most következik a história legpikánsabb részlete. A főszolgabíró makrapipáját szájából ki sem véve, foghegyről azt a kijelentést teszi, hogy ő nem polkcáj, menjen a csendőrséghez. Hát J. Főszolgabíró Úr, mi azt ön nélkül is nagyon jól tudjuk, hogy ön nem policáj, de azt is tudjuk, amit ön úgy látszik — nem tud, hogy ön a járásában a közrend első őre, vagy legalább is az kellene, hogy legyen. De ön nem tud s amint az esetből is kitűnik, nem is akar a közrend felett őrködni s igy talán jobb lenne, ha ön a nagyobb bajok bekövetkezése előtt még ideje korán otthagyná helyét s átadná egy kötelességtudó, rendet teremteni akaró, tudó főszolgabírónak, ön pedig majd otthon szítja tovább makra-pipáját s az abból kitóduló füstfelleg dicsörében ábrándozzék a kötelesség-mulasztás csúnya voltáról, katholikus lelkészt. És most önhöz fordulunk Kormányzó Úr! A miniszterelnök huszti látogatása alkalmával ön a schizmatikusok féktelen terrorjának szóvátételekor azt a kijelentést tette idegesen, hogy ne hangoztassuk a terrort, hanem konkrét adatokat szolgáltassunk s akkor ön majd erélyesen intézi el az ügyet s rendet teremt. Hát Kormányzó Úr a már eddig ugyancsak e lap hasábjain publikált tényekre való hivatkozásnak (Lásd „Máramarosban nincs vallásszabadság", „Újabb adalékok a schizmatikusok terrorjához“, „Mikép ünnepelték meg a schizmatikusok tanítójuk 25 éves jubileumát“ című cikkeket) szíves tudomására hozzuk konkrét adatként Kessey Gábor itt vázolt kiutasítását is, de most már tessék a beígért erélyes intézkedéseket megtenni, „rendet teremteni!“ De sürgősen addig míg a görög katholikusok ezt a sok odisseát meg nem unják s te nem térnek a felekezeti türelmesség mesgyéjéröl, mert akkor elkerülhetetlenül kitör a vallásháború. Nagyon elég volt már a schizmatikusok féktelen terrorjaik eddig meg nem torolt túlkapásaiból, itt a tizenkettedik óra, hogy ha kell tűzzel-vassal akadályoztassák meg a schizmatikusok megszámlálhatatlan visszaélését. Egy pillanatig ne habozzon tovább Kormányzó Úr, haladéktalanul szüntesse meg minden célravezető eszközzel e tarthatatlan állapotokat! Sürgősen váltsa fel a huszti főszolgabírót egy erélyes kezű, köldességtudomás tisztviselővel, mert különben kártéévész minden jóindulatú igyekezete! Ne felejtse el Kormányzó Úr, hogy mint mindennek, úgy a görög katholikusok türelmének is meg van a maga határa, csordultig telt már a pohár keserűséggel, szenvedéssel. „Huszti figyelő“. Tépett kulisszák mögül. Szinész históriák. K. kapitánytól. „A színészetnél szép az élet, Csupa kaland, csupa regény A házasság meg épp a legszebb Paradicsom módra mén! Szeretsz ? Szeretlek! Csak ennyit mondanak, S a frigykötéshez nem kell nekik, Sem polgármester, sem a pap ! Aztán mikor egymásé lettek, Olyan, de olyan boldogok — Csakhogy aztán a férfi a nőt, — Vagy a nő a férfit hagyja ott! Meguntalak! Én is ! Váljunk tehát?! Csak ennyitmondanak S a váláshoz nem kell nékik, Sem törvényszék, sem jogalap!“ Mikor e vers íródott, a színész még csakugyan і kiérdemelte azt a szép elnevezést ,,a nemzeti napszámossal“! Exaltált lelkesedésből lett szitnesszé csaknem valamennyi, lelkesedett egy ideálért, egy lidércfényért s koplalt, nélkülözött majdnem valamennyi, azért az álomnak is dicső örömért, hogy vajha őt is egy nagy köszinyiáz (Debrecen, Arad, Budapest) lelkes közönsége megtapsolhassa. Soknak sikerült ez a harc, elérte vágyai piadestálját egészségesen, de sok e tövises után felőrölte fizikumát, úgy járt mint az egyszeri amerikai milliomos, hogy míg fiatal és egészséges volt, nem volt miből ennie, nem volt miből, s mikor már volt miből, nem volt mivel. Tönkretette gyomrát a sok bohém ebéd és vacsora, félig ért gyümölcs, rántott akácvirág, színész rostélyos (hús nélkül) stb. Nem tellett az Isten adtának 25—30—35 — 50 frtos gázsikból. Miket még hozzá a szerződés csak papiroson biztosított.