Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1920. augusztus-december (1. évfolyam, 1-118. szám)

1920-11-26 / 92. szám

2. »Ida!, RUSZINSZKOI MAGYAR HÍRLAP 1920. november 25. Egy magyar képviselő országa állapotáról. Mit mond a kereszténykurzus egyik vezére Bécs, 1920. nov. 22. Bernolák Nándor dr, egyetemi tanár, nemzet­gyűlési képviselő a „Magyarország“ tudósítója előtt a magyarországi viszonyokról a következő­leg nyilatkozott: Kezdettől el voltam készülve arra, hogy a háború után a kriminalitás jelentékenyen foko­zódik. Ez a jelenség minden nagyobb háború után megvolt s az az elkeseredés, amellyel a szemben álló hadseregek a világháborút végig­­küzdötték, azok az embertelenségek, amelyek a harctereken most lejátszódtak, egészen érthetővé teszik, hogy az emberek jobban eldurvultak, mint bármely megelőző háború nyomán. Ha visszagondolok a Károlyi-korszak és kü­lönösen a kommün borzalmaira, még inkább megértem, hogy a lelkekben mélységes bosszú­vágy fejlődött ki, amely azokban, akik­­szenve­déseiket kevésbé tudják fékezni, most borzalmas bűntettekben nyilatkozik meg. Mégis a legfájdalmasabb megdöbbenéssel ér­tesültem azokról a bűntettekről, amelyeket nem­zeti életünk szabadságának visszaszerzése óta jórészt olyan jelszavak alatt követtek el amelyek­nek mi a legnemesebb értelmet tulajdonítottuk és tulajdonítjuk. Sem a háborús psychózis, sem a kommün hatása alatt kifejlődött bosszúérzés, sem az a szörnyű katasztrófa, a szerencsétlenül végződö­ háború nyomán Magyarországot sújtotta, nem mentheti a gyilkosságok, zsarolások, táblások szomorú sorát, amelyekről a lepel most lehullott. Még kevésbé lehet elfogadni oly magyarázatot, mintha e bűntettek tettesei a nemzet egyetemes érdekét kívánnák védeni, vagy a keresztény kur­zust erősíteni. A nemzetnek és a keresztény világfelfogás alapján álló politikának legfőbb ér­deke az erkölcsi törvények absolut és kivételt nem tűrő uralma. Sajnálni kell, hogy az elköve­tett bűntetteket kezdettől nem üldözték a leg­­kegyetlenebb szigorral, de megnyugvással tölt­het el minden keresztény szellemben gondolkodó magyar embert, hogy kormányzatunk most már teljes eréllyel lépett közbe s eloszlatja egyesek­nek azt a téves hitét, mintha a visszaéléseket az államhatalom bármely tényezője fedezné. Írországban újból fellángolt a forradalom. Véres utcai harcok Dublnban. — Az írek elfogták a corki polgármester börtönbejuttatóját Berlin, nov. 24. Az írországi helyzet váratlanul újból kiélesü­lt. Vasárnap katonák lőttek e football pályára, me­lyen 15 ezer néző volt. Általános lövöldözés és utcai harc keletkezett, melynek 14 halottja és 100-nál több sebesültje van. Az angol katonaság a legnagyobb terrort fejti ki. Dublinnal a vasúti összeköttetés megszakadt. A mészárlás oka, hogy Dublinban egy éjszaka az írek vérfürdőt rendeztek és 20 angol tisztet, kik valamennyien hadbíróságoknak tagjai voltak, lemészároltak Páris, nov. 4 Sinnfein katonaság megállított­­egy Corkból menő vasutat és az azon levő négy katonatisztet elfogták és páncélautón ismeretlen helyre vitték. Az elfogott tisztek egyike tagja volt annak a hadbiróságnak, amely a corki polgármestert "el­ítélte. Dublinban világos nappal­­r katonák egy angol bankot fosztottak ki és 3000 font ster­linget vittek el. Volt zsupáni titkárunkat megverték a csehek. Jan Mihálka mint nemzeti mártír. Prága, 920. nov 22. Ki ne emlékeznék vissza Mihálka zsupáni tit­kárra, Moys zsupán első, legmeghittebb munka­társára? A háború idejében­­­ mint 67-es ön­kéntes — volt Ungváron, ahonnan azután nem a legjobb emlékekkel távozott. Moys zsupánnál azután visszakerül városunkba és — mint az ő teljhatalmú munkatársa — élők és holtak ura lett. Rendelkezett emberek szabad­sága, vagyona és legelemibb jogai felett. A meg­szállás első napjaiban a politikai internálások szomorú emléke Boncsón kivül az ő nevéhez is fűződik és bizony, a magyarsággal szemben való kérlelhetetlen fellépése, a magyarságnak állandó üldözése sok családnak okozott keserű napokat. A vörös hadseregnek városunk határában folyó kétnapos harca alkalmával egy eltévedt golyó megsebesítvén, őt csehszlovák hőssé avatta és mint hős, távozott el Ungvárról. Mint hős, azután Prágában tűnt fel, ahol a legköltekezőbb életmódot folytatta. A szlovák klubnak volt egyik befolyásos tagja. A mostani német tüntetések alkalmával a csehszlovák hős­ből szlovák nemzeti mártír lett. A tüntető legio­­nisták a Slovensky Dom-ba is behatoltak rom­bolás céljából és ott a szlovák nyelv jogait vitató Mihálka extitkárt tettleg inzultálták. Mihálkának tehát saját bőrén kellett megta­nulnia, hogy a nemzeti gyűlölködés és türelmet­lenség nem lehet valami jó dolog. Marxváros marxisták nélkül. Egy olasz tudósító az orosz viszonyokról. Szovjetoroszországban van egy város a Volga і alsó folyása mellett, a­melyet a bolsevisták Marx- I városnak kereszteltek el. Ez a város a közép­­f­pontja Sz­kalov kormányzóságban , II Katalin I cárnő alatt odatelepített német gyarmatnak, a­­ melynek kerekszám 1­0000 lakosa 200 faluban­­ él és mindmáig megőrizte német anyanyelvét. A gabonatermő vidéknek központja az egykori Baronszk volt, a­melyet annak idején a cárnő tiszteletére Katalinvárosnak neveztek el. A háború előtt 18.000 lakosa volt, ma körülbelül 30.000 lakosa van Az orosz forradalom után Katalin­­­városnak visszaállították Jizsi Baronszk nevét, majd később a bolsevist^B átkeresztelték ezt a nevet Marxvárosra. Luciano Magrini, a i'^^Eggero tudósítója, a­ki nemrég tért vissza fe­reországi tanulmány­­útjáról, érdekes dolgokat mond el beszámoló cikkeiben erről a városról, amely tipikus orosz kisváros. A Volga-menti összes német falvak névleg autonómiát élveznek, de tényleg a moszk­vai központi szovjet kiküldöttei kormányozzák őket. A Marxvárosban állomásozó vörös katonák oroszok, akik egy szót sem tudnak németül Magrini adatai szerint Legfölebb 250 kommunista van az egész városban, amelynek lakossága csupa kisgazda, a­ki hallani sem akar a szocializmusr­ól. A város környékén a háború előtt volt néhány nagybirtok is. A forradalom után ezeket a nagy­­birtokosokat simán kisajátították és felosztották a város lakosai. A szovjet kormány rekvirálásait azonban már nem tűrték a kisgazdák és fegyve­resen is ellenszegültek több ízben a kiküldött katonaságnak. Moszkvában a kenyéradag nagyob, mint Orosz­ország legtöbb városában, úgy hogy a lakosság, a­mely saját magát látja el, az élelmezés miatt nem panaszkodik. Dolgozni azonban nem igen hajlandók az emberek, s úgy az ipar, mint a mezőgazdaság, állandóan hanyatlik Marxvárosban és környékén a bolsevista uralom alatt. A pa­rasztok, hogy a rekvirálást meghiúsítsák, itt is annyit termelnek csak, amennyire nekik maguk­nak szükségük van, s a többi földet legelőnek használják. Keresztapjuknak tehát, a­kinek ne­véről városukat elnevezték, egyáltalában nem válnak dicsőségére és városuk nevének a ked­véért egyáltalán nem hajlandók a marxista evan­gélium elfogadására. Egy magasrangu osztrák tiszt A császárvárosnak nem Bécs, 9­0. nov.­­0 Minden osztrák katonatiszt sok reménység­gel néz az új választások után bekövetkezett helyzet elé, ami a mai viszonylatban nem is csodálható. Ausztriában bizalmi rendszer van, úgy mint Károlyi idejében Magyarországon, igaz­, hogy a parancsnokok esik nem engedv­e sok bele­szólást a katonai ügyekbe. De az önkénte­sekből rekrutálódott nemság között csak nem lehet azt a fegyelmet fentartani, m­ valajra éltető eleme volt az osztrák szard­­­sztan­ak. A kato­nák legn­agyobb része szoci­alista, a fölvételnél figyelembe­­­ll venni a munkásszervezetek aján­lását Szolgálat után a­­gé-iység civilbe öltözhet s éjjel 11-ig engedély nélkü­l t­ávo­ltatik el a kaszár­­nyákból, 11 óra utáni kimaradásra külön enge­dély kell. Egy szlegeny Invi fizetése 2200 ko­­rona, ami a l­­­esi viszonyokat, i мк-п nem sok, de egy őrnagy fiúta,se mid і,.щ haladj­a túl a közlegényét Az óm-gy. f’Zrté' mor 2500 korona. Megélni a tisztes csat úgy tud­ja, iott a tiszti étkezőket veszik ig.mybe, ahol ebéd­es vacsorá­ért nyolcszáz komn­t fizetnek. Az étk­zéshez Ausztria hadseregéről­ kellenek a Habsburgok, azonban kenyér nem jár s az alezredes urak déli étkezéskor a zsebükből veszik elő a kenyér­­jegyre kiváltott nem túlságosan nagy adagot. Aki csak tehette a tisztek közül, megvált a katonai foglalkozástól, legalább egyelőre lemondott a szolgálattevés gyönyöreiről. Egy kapitány például csak szakaszparancsnok lehet és fegyverrel tar­tozik kirukkolni. A szolgálati idő tisztnek, le­­génységnek egyforma, reggel 8-12-ig és d. u. 2 - ig. De a tisztek ideje mégis jobban le van foglalva, mert h­ot iskolát tartanak a számukra. A lisztképzés is uj kereteket kapott, a kadét­­schulékat beszüntették s a hadnagyokat a meg­­bizh­­ató legénység köréből nevezik ki. Az új tisz­teket aztán három esztendős kurzusra küldik, így néz ki most az osztrák armádia, — fejezte be nyilatkozatát a magasrangú katonatiszt, a had­sereg kifelé semmiesetre sem „slachtfertig“, de szocialista szempontból megbízható és kész meg­védeni a fiatal köztársaságot. Habár a polgárság köréb­en meglehetősen nagy a királypárt, de a Habsburgoktól a császárváros — ez így van — egyenesen undorodik, pecsétnyomó­s és minden e szakmába vágó munkák gyors és pontos elkészítését vállalja. A SPIRE bélyegzőgyára Ungvár, Fehér-hajó épület. Cg'yaHott Írógépek é* k­égépkfik­tkfk­ét* fladáNa. :— ■„ 1

Next