Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1920. augusztus-december (1. évfolyam, 1-118. szám)

1920-09-18 / 35. szám

A kétarcú János. Egyik arcát odafordította a hatalmi ér­dekkörbe vont nagy állami apparátus útján a még el nem vesztett nacionalista lakos­ság felé, másik arcával a kommunista irány­hoz egyre jobban görbülő internacionálé irányában. Az egyik arc nyelve büszkén hirdette Nyugatnak az új polgári állam biztos alap­jait. A másik arc szeme ugyanakkor a vö­rössé vedlett fehér medve irányában ,Kelet felé kacsintott. De jött a fehér sas, lecsapott a vörös medve búbjára, amely a rajta ejtett halálos sebtől máris sápadni kezd. Ennek a látványnak varázsereje már nem­­ lehetett, elfordult hát ez az arc is s mint­­ két testvérpajzs, most már mind a két arc Nyugat felé tekint. Ám a belső internacionálé, amely ennek az arcnak mosolyát nélkülözni nem tudta, keserű csalódottságában kétségbeesett kí­sérletet tesz az arc visszafordítására. Sztráj­kol, fenyeget, sőt nemzetiségi különbsé­gekre való minden tekintet nélkül, utolsó kísérlet gyanánt még szövetkezik is, új erőt gyűjt, új harcra tüzel, a bíborban úszó ,, hátha visszaragyog még feléje, hátha? Az erős kötelék, amely egykor a kettőt egymáshoz láncolta, feszül, recseg, de nem szakad. A kötelék végső horga húzza, két­ségbeesetten rángatja maga felé a vörös színben tetszelgő János arcot, amely ennek hatása alatt magával rántja az egész fejet, az egész testet. A testbe kapcsolódó horog і mélyebben vágódott be, mint azt sejteni lehetett s a test, a kormányzat teste meg­inog s megindul a lejtőn lefelé . . . Az esés útját hiába keresztezik még egy­­ fámmal, a kívülről előhívott új segédköte­­­­lékek is gyengéknek bizonyulnak már. Egy erő, amelylyel alig számoltak eddig, a pol­gári társadalom eleven ereje, belefekszik a küzdelembe és sietteti a lejtőn való esést. A Tasár-kormány két János arcú poli­tikája vége felé közeleg. A kiforgatott, meg­­csúfolt, leszorított polgári rend követeli az őt megillető helyet. Csak aztán valóban polgári és a nemzeti kisebbségek irányá­ban emberi is legyen. -ár.­­ Az új cseh-szlovák kormány. Prága, 1920. szept. 16. Az uj hivatalnok-minisztérium a következő : Elnök dr. Sám­ál, nemzetvédelmi miniszter Husak, pénzügyminiszter dr. Englis, postamin. Fatka, vasutminiszter Burger, élelmezési dr. Hodar, avagy Heindl, közoktatásügy Susta, egészségügy dr. Prohászka (prágai főorvos), közmunkák mi­nisztere Zahorsky vagy Proháska mérnök, Slo­­venska teljhatalmú minisztere Sneiderak ezredes,­­ Igazságügy Popelka a bru­nni legfőbb törvény­szék elnöke. Kereskedelemügy Hotovec, külügy­miniszter dr. Benes. Belügyminiszter Cerny. — A földmivelésügy és népjóléti tárcák betöltésére­­ vonatkozólag még nem történt megegyezés. RUSZINSZKOI A RUSZINSZKÓ­ MAGYAR JOGPÁRT POLITIKAI NAPILAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ungvár, Szobránczi­ utca 11. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ: ZOMBORY DEZSŐ dr. Kiadótulajdonos: I. ÉVFOLYAM Uzshorod (Ungvár), szombat, 1920. szeptember 18. 85. SZÁM Lapkiadóvállalat részv.-társ. Ungvár Az idén lesz parlamentünk. — A szejm megalakulása után készül el Ruszinszkó alkotmánya. — A mai határaink ideiglenesek. — Biztosítékok a legtágabb autonómiára. — Kihall­gatásom a kormányzónál. — Ungvár, szept. 15. — Itt van ez a mi kis államunk, a Podkarpatska Russ. Benne élünk, benne halunk. Kormányzója van, tehát feje is van. Lába is van, hiszen foly­ton a tyúkszemünkre lépnek. Gyomra is van, hiszen korog. Államocska lennénk teljes „kom­­fort“-tal. Nagyobbal, mint amekkorát elbírunk. Nagyobb a stafírung, mint a lakás, csak az ágy meg az asztal hiányzik belőle: az alkotmány és a parlament. A lakás, az talán csak a közigaz­gatóink szerint tágas, akik közül többen úgy érzik magukat, mint egy zabszem két padláson. Aztán a családi kötelékekkel sem vagyunk tisz­tában. A sógorság, komaság is nagyon homá­lyos. Állam lennénk, de egyikünk sincs tisztában vele, hogy miféle. Elismerjü­k, hogy az állapot­a ideiglenes, de igaz, már nagyon soká ideiglenes. Olyan soká, hogy úgy emnik fel, mintha az állan­dóság ruháit ön­ögetné magára. Ebben az állampolgári bizonytalanságban élünk, a tájékozatlanság sötétségében tapogatózunk és keressük a réseket, hol szűrődik be egy kis vi­lágosság. Mert Podkarpatska Russ polgársága joggal kiváncsi az állami helyzetre, rendszerre, viszonyra, kapcsolatra. Hiszen ennek ismerete nélkül az állampolgári jogainak és kötelességeinek gyakor­lásában is tájékozatlan. Sőt, talán akkor érheti a fejét a gummiból készült rendőri Damokles-­ kard, amikor éppen hazafias cselekedetet vél teljesíteni. A világosság megtalálásának célja vitt bennün­ket az állam költünk élő fejéhez, a kormányzó­hoz. Zlatkovics kormányzó úr szívesen fogadott, meghallgatta kérdéseimet, amelyek Podkarpatska Russ alkotmányjogi helyzetére, állami rendszerére, viszonyaira vonatkoztak : a pittsburgi szerződésnek esetleg ben­nünket is érdeklő pontjaira, az államjogi kapcsolatra a cseh-szlovák köztársasággal szemben. Külföld-e, vagy belföld-e Podkar­patska Russ, a cseh-szlovák köztársasággal szemben ? Szövetséges állam-e, vagy állam­­szövetség? Miután nem hódított terület. Kinek felelős a kormányzó úr? A Podkar­patska Russ parlamentjének, a köztársaság elnökének, a prágai parlamentnek, vagy a prágai minisztertanácsnak ? A megalakítandó szejm, a mi leendő parlamentünk küldi-e ki a prágai nemzetgyűlésbe a képviselőket, vagy pedig külön megválasztják őket? Meg­van-e már a kerületek beosztása, hány kép­viselőt választunk ? És mikor lesz a szejmi választás ? A kormányzó előtt a beszélgetés során fel­tártam, hogy kérdéseimmel kizáróan közönségünk tájékoztatását akarnék szolgálni. A kormányzó ur szives volt elfogadni érveimet s a délelőtt jórészét betöltő beszélgetés leszűréseképpen, a következő kijelentéseket tette: „1. A pittsburgi szerződés csak a szlo­vákok és Masaryk elnök ur között történt s ebben a ruszin kérdés egyáltalán nincs érintve. 2. Podkarpatska Russ autonóm területet képez, amelynek a legmesszebbmenő ön­­kormányzati jog van biztosítva és külön képviselőháza lesz. Ez a képviselőház a cseh-szlovák parlamenttel való közös tár­gyalásokon, megállapítja Podkarpatska Russ végleges jogait s úgyszintén a végleges határait is. Szlovenszkó és Ruszinszkó kö­zött a határ még ideiglenes, ahogyan ezt a cseh-szlovák törvény ipaga is kijelenti a ..generális statútumokéban, melyeket Pod­karpatska Russban 1919. november 18-án hirdettek ki. 3. Hogy a szejm küldi-e ki a prágai kép­viselőket a saját kebeléből, vagy úgy vá­lasztják őket, mint Cseh­szlovákia más ré­szeiben , ezt csupán a szejm összeillése után döntik el. 4. A választásokra nézve kijelenthetem, hogy a kormány a legsürgősebb lépéseket tette abban az irányban, hogy a választá­sok minél hamarább megtörténhessenek. Nincs kizárva, hogy még ez év lepergése előtt történnek meg. 5. Hogy kinek felelős a mostani kor­mányzó ? A cseh-szlovák kormány ajánla­tára a köztársasági elnök nevezte ki s mint­hogy Podkarpatska Russban a szejm most még nem létezik,­­ amely szerint a kor­­mányzó Podkarpatska Russ szejmjának fele­lős — addig a kormányzó felelős a köztár­sasági elnök úrnak és a­ minisztertanácsnak“. Podkarpatska Russ autonóm területnek Cseh­szlovákiához való tartozását véglegesnek jelezte a kormányzó. Bizonyosan azon az alapon, amelyen minden szerződés véglegesnek tekin­tendő. Szólt a magyarságnak az autonómia kere­tén belül való elhelyezkedéséről. Itt megjegyezte, hogy Podkarpatska Russ magyarsága akkor cselekszik leghelyesebben, ha nem a szíve szerint, hanem a hideg ész szavára hallgatva él és cse­lekszik. Podkarpatska Russ sorsát — úgymond — csak egy új háború változtathatná meg. Például Magyarországnak egy kedvező alliánsza, olyan, amely képes lenne a mostani rendet megbontani. Lukách Gyula: Munkában a monarchisták- Páris, szept. 16. (Havas) Génfből jelentik, hogy a dél-német és magyar monarchistáknak 21 közismert em­bere ott tanácskozást folytatott az ottani monarchista központtal, különösen Bercht­­holdal, Károlynak visszahelyezése érdekében. Egyes szám ára 80 fillér.

Next