Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-147. szám)

1921-02-23 / 44. szám

2. oldal RUSZINSZKÓI MAGYAR HÍRLAP 1921. február 23 ként a magyar faj művelését és fenntartását ne­vezte meg és figyelmeztette a gazdatársadalmat, hogy egymáson mindig segítsenek és egymást soha el ne hagyják. A párt programmját röviden két mondatba­n foglalta­ egybe: „Emberek voltunk, emberek va­gyunk és emberek akarunk maradni és pedig boldog emberek !“ Másodszor: „Magyarok vol­tunk, magyarok vagyunk és magyarok akarunk maradni és pedig boldog magyarok“ ... Telek A. Sándor beszéde. Miután Egry elnök megköszönte a szóló sza­vait, Telek A. Sándor szólalt fel Rimaszombat­ból. A becsületes magyar asztalos mester igen , talpraesetten fejtegette az iparosság mai hely­zetét. Kifejtette, hogy az iparosság most elvesz­tette anyag fonásait és elvesztette a piacokat is. A maga erejéből nem bír talpra állani, azért halad karöltve a kisgazdákkal. Ajánlja, hogy a­­ kisiparosok is tömörüljenek egy pártba a kis­gazdákkal. Beszédét nagy éljenzés és lelkes taps követte, і Szentiványi nemzetgyűlési­­ képviselő beszéde. A szép beszéd után az értekezlet a felvetett і javaslatokat Egry elnök indítványára elfogadta, і mely után Szentiványi József kassai kisgazda­­párti képviselő emelkedett szólásra és a legfo­­kozottabb érdeklődés mellett fejtegette a mai politikai helyzetet. Beszédében kifejtette, hogy a mai politikai küzdelem az osztályharc jegyében folyik. Ezt az osztályharcot kell megszüntetni. Nem ismerünk különbséget — úgymond em­ber és ember között. Nem lehetnek az államnak і első, m­­ásod és harmadosztályú polgárai. Beszéde további folyamán Bettes külpo­ltikai szereplésével foglalkozott, amikor a hatósági ki­küldött közbeszólt és kifejezéseinek mérséklését kérte. Nagy zúgás követte a hatósági beavatkozást, melyre azonban a képviselő alaposan megfelelt, mikor kifejtette, hogy a kormány politikáját bí­rálni mindig joga van az állam minden polgá­rának. A békeszerződés már a történelemé, a történelem bírálata pedig az egész világon szabad. Már nincs­ győző és legyőzött! Győző és legyőző­­ csak addig volt, amíg a béke ratifikációja meg nem történt. A béke ratifikációja után mindnyájan egyenrangú polg­iai vagyunk az államnak. Azt azonban meg nem tagadhatjuk, hogy a tőlünk elszakaott m­agyarsággal, mely a magyar királyság területén lakik, ma is testvéreknek tart­juk magunkat. Ami a közeledést illeti, Frankenberger akciója is azt célozza, melyre a mi álláspontunk az, hogy elismerjük a közeledést a csehek részéről, de a közeledést nem lehet nyeli könnyen megcsinálni, azért,sem m­ert az eddigi politikát a magyarság közbejötte nélkül csinál­ák. Tessék előbb az ez­t sebből vérző ti­agyarság sérelmeit orvosolni. Felhozta a most elkészült törvényjavaslatot, mely a közélelmezési és termelési kérdésekről szól. Ennek egyik pontja szerint nem lesz rek­­virálás, ha a termés 80 százalékát beadják a közélelmezés céljaira. Szavait a legnagyobb fel­háborodás követte különösen akkor, mikor a tör­vényjavaslat egyes részleteit olvasta fel. Leszögezte még azt is, hogy ennek a javas­latnak végrehajtására a nemzetközi szocialista párton kívül egyik szlovák gazdapárt is oda­adott Azután a magyar-német-szlovák ellenzéki pár­tok munkájáról beszélt Tolmácsolta e szövetség üdvözletét és kifejtette az ezekkel való közös működési lehetőségének módozatát. Szavait a következő mondattal fejezte be: „Segítse Isten dicsőséges jövendőre, rabságra ítélt nemzetünk“. Óriási éljenzés és tapsvihar kisérte a kiváló és temperamentumos szónok szavait, melyeket Egry elnök meleg szavakkal köszönt meg. Körmendy Ékes Lajos beszéde. A taps elhangzása után az igen kellemesen elő­adó Körmendy-Ékes Lajos Kassai Kér. szocialista képviselő lépett a dobogóra. Nincs más szerepe — jelentette be — mint az, hogy az együttérzésnek meleg kifejezést ad­jon és a Kassai Kér. szocialisták üdvözletét el­hozza a ruszinszkói kisgazdáknak és iparosok­nak. Mert szerinte nemcsak a rokonszenv és barátság, de a testvéri szeretet kötelezettsége hozta össze a pártokat. Nem akar itt a Keresztény­szocialista párt ré­szére propagandát csinálni, mert szerinte ez szét­választásra adna alkalmat, pedig a Keresztény­szocialista párt a pártönzés gondolata nélkül kíséri figye­lemmel a gazdapárt terjeszkedését, mi­vel végtelen nagy szükség van arra, hogy a pártokra va­n tekintet nélkül egyek legyünk. Sohase a szétválasztó, de mindig az össze­kapcsoló gondolatokat keressük. Éppen azért rokonszenvvel kísérjük a Jogpárt zászlóbontását mert a Magyar Jogpárt hivatva van a társa­dalomnak olyan elemeit is eg táborba tömöríteni, amelyek a másik két párt­ban nem foglalhatnak helyet. Kifejtette azután az e tömörülésben rejlő erőt itt, ahol nem a kiengesztelődés, de a gyűlölet poli­tikája dolgozik. Megállapította még, hogy nem­csak itt, de egész Európából fejtetejére állított állapotok vannak. A győzők is gazdasági vál­ságban vannak, mert a fogyasztók a legyőzöttek lettek, melyeknek valutája most teljesen lerom­lott. A háború megbosszulta magát, mert az egész világ gazdasági szervezete egy egész, melyet büntetlenül megbontani nem tehhet. Gazdasági erőn­kön kívül a kultúránk is olyan erő, amelyre támaszkodhatunk. A gazdasági egység megbon­tása itt R­­szi­­sztában is megvan, ahol az alföld termékeny vidékét elszakították a felvidéktől s mindazokat a hibákat elkövetik, amik a világ­­pontjkban csak felfordulást eredményezhetnek. Befejezésül a következőket mondotta: Ha a nemtörődömség, az apátia, erőt vesz raj­tunk, akkor elvesztünk“ ... Ajánlja, hogy min­denki abba a magyar pártba álljon, amelybe a szíve vonza! De elvonulni bűn! Beszéde mély és lelkesítő hatást tett. Az egész terem tombolt a lelkesedéstől s még maga Egry Ferenc is meghatva mondott köszönetet a kép­viselőnek. Dr. Szabó József beszéde: Ezután dr. Szabó József, a Magyar Jogpárt nevében szólalt fel. Hatalmas beszédében nai­v hatást ért el őszintén kifejezett megállapításaival. A felénk nyújtott jobbot — mondotta a töb­bek között — hálatelt szívvel fogadtuk el, mert a kisgazdák múltja garancia arra, hogy a jövő­ben is meglesz a legteljesebb együttműködés. Leszögezte azt a tényt, ho­gy annak idején a Magyar Jogpárt vette fel a prog­ram­jába az összes pártok tömörü­lésének eszméjét. És ez sikerült is. Nem folytatta tovább, hanem a Magyar Jog­párt nevében üdvözölte a testvérpártot és üd­vözölte a képviselőket. Szavait azzal fejezte be, hogy köszöni a képviselőknek, hogy bevilágítot­tak ennek a potemkin falunak a háta mögé. Dr. Kerekes István, az ungvári kér., szocialista párt elnökének beszéde. A nagy hatást tett mély tartalmú beszéd után­ dr. Kerekes István üdvözölte az értekezletet pártja nevében és rövid, de tartalmas beszédét­­ ezzel fejezte be: „Addig, amig magyar szív do­­­­bog bennünk, magyarok vagyunk és magyarok maradunk. E beszéd után Dr. Kaminszky József , a kárpátaljai földmű­ves szövetség elnöke n­ozt­t­a el a ruszin földművesek üdvözletét.­­ Beszédének részletei a következők: Eljöttem.. . mint vendég, a ruszin földmívesek megbízásából. Az a fehér galamb vezetett ide, amelyet Egry I elnök úr emlegetett. Beszéde folyamán kívánta Ruszinszkó vala­­­­mennyi nemzetiségének a békés megértést és­­ együttélést és követelte a gyűlölség politikájá­nak megszüntetését. A testvéri együttélésnek ezeréves múltja van. Minden politikánál — úgy- t mond — erősebb az élet, fontosabb a kenyer ! і A ruszin földmíves szövetség programmját a természeti kényszerűség diktálta. Biztos, hogy a jö­vő igazat ad nekünk.­­ Végül átadja pártja üdvözletét és kívánja en­nek a pártnak elsősorban azt, hogy a minden irányban megzavart együttérzés, ennek daca is továbbra is megmaradjon. Egry Ferenc elnök szíves szavakkal köszönte, meg az üdvözletet kifejezve, hogy ez betetőzése annak a szeretetnek, mely 1000 év óta tart.­­ „Íme az első fehér békegalamb, melyről nem fog lekopni a festék.“ Petrus János beszél. A Kaminszky beszéde nagy megnyugvást kel­tett az itt élő magyarságban, mely után Petrus János, „mint egyszerü ekeszarvtartó ember­ szó­lalt fel. Földmives testvéreihez szólott s kérte, hogy egyesüljenek egy zászló alatt. Ez a zászló legyen az, ami nagy Konstantinnak az égen megjelenő keresztje volt a felírással: „e jelben győzni fogsz“ ! Mi is e jelben fogunk győzni László Ernő beszéde. Különös érdekességet adott az értekezletnek László Ernő, Frankenberger mint tanácsos titkár­jának felszólalása, aki a min. tanácsos legszí­­vélyesebb üdvözletét hozta, amennyiben ő meg­értés, rokonszenv és szemetelten van eltelve a magyarság iránt. Óhaja, hogy ezt tettekben is nyilváníthassa és azért március 5-ére gazdasági ankétot hív egybe, hogy a sérelmeket meghall­gathassa és azokat reparálhassa, hogy a harmó­nia legalább a gazdasági téren meglegyen Szentiványi képviselő erre a beszédre kijelen­tette, hogy a min. tanácsos becsületes szándé­kában nem kételkedik, de mindaddig amíg a magasabb politikában rejtőző sérelmeink nem orvosoltatnak, addig kiengesztelődés nem lehet­séges. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy kisebb sérelmeinket a zöldasztalal meg ne tárgyalhassuk. Erre az álláspontra helyezkedett Körmendy Ékes Lajos is, de leszögezte, hogy addig, amíg gazdasági sérelmeink mel­élt kulturális sérelmeinket nem orvosolták, addig gaz­dasági téren sem vagyunk hajlandók a megegyezésre. Végül javaslatot fogadtak el, mely szerint a egy később meghatározandó időben tartandó önkén­t kiküldötteket választanak és küldenek. Ezután megszervezték a pártot, megválasztották a tisztikart és meghallga­tak­ Rácz Miklóst, a beregi kisgazdák elnökét, aki szívhez szóló sza­vakkal fejezte ki a beregiek meleg testvéri üd­­vözö­ltét. Beszélt még Isaák Imre a népszámlálással kap­csolatban történt szabálytalanságokról és köve­telte a kaposi járásnak Ruszinszkóhoz való csa­tolását, valamint Zemplén egy részének a kaposi járáshoz való beosztását Egry Ferenc befejező beszédével az értekezlet­nek délután félkettőkor vége lett. A gyűlés után a Koronában közebéd volt és este a Kaszinóban tea-estély. Ezekről holnapi lapunkban számo­­j­­ünk be. — rp. —

Next