Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-147. szám)
1921-02-23 / 44. szám
2. oldal RUSZINSZKÓI MAGYAR HÍRLAP 1921. február 23 ként a magyar faj művelését és fenntartását nevezte meg és figyelmeztette a gazdatársadalmat, hogy egymáson mindig segítsenek és egymást soha el ne hagyják. A párt programmját röviden két mondatban foglalta egybe: „Emberek voltunk, emberek vagyunk és emberek akarunk maradni és pedig boldog emberek !“ Másodszor: „Magyarok voltunk, magyarok vagyunk és magyarok akarunk maradni és pedig boldog magyarok“ ... Telek A. Sándor beszéde. Miután Egry elnök megköszönte a szóló szavait, Telek A. Sándor szólalt fel Rimaszombatból. A becsületes magyar asztalos mester igen , talpraesetten fejtegette az iparosság mai helyzetét. Kifejtette, hogy az iparosság most elvesztette anyag fonásait és elvesztette a piacokat is. A maga erejéből nem bír talpra állani, azért halad karöltve a kisgazdákkal. Ajánlja, hogy a kisiparosok is tömörüljenek egy pártba a kisgazdákkal. Beszédét nagy éljenzés és lelkes taps követte, і Szentiványi nemzetgyűlési képviselő beszéde. A szép beszéd után az értekezlet a felvetett і javaslatokat Egry elnök indítványára elfogadta, і mely után Szentiványi József kassai kisgazdapárti képviselő emelkedett szólásra és a legfokozottabb érdeklődés mellett fejtegette a mai politikai helyzetet. Beszédében kifejtette, hogy a mai politikai küzdelem az osztályharc jegyében folyik. Ezt az osztályharcot kell megszüntetni. Nem ismerünk különbséget — úgymond ember és ember között. Nem lehetnek az államnak і első, másod és harmadosztályú polgárai. Beszéde további folyamán Bettes külpoltikai szereplésével foglalkozott, amikor a hatósági kiküldött közbeszólt és kifejezéseinek mérséklését kérte. Nagy zúgás követte a hatósági beavatkozást, melyre azonban a képviselő alaposan megfelelt, mikor kifejtette, hogy a kormány politikáját bírálni mindig joga van az állam minden polgárának. A békeszerződés már a történelemé, a történelem bírálata pedig az egész világon szabad. Már nincs győző és legyőzött! Győző és legyőző csak addig volt, amíg a béke ratifikációja meg nem történt. A béke ratifikációja után mindnyájan egyenrangú polgiai vagyunk az államnak. Azt azonban meg nem tagadhatjuk, hogy a tőlünk elszakaott magyarsággal, mely a magyar királyság területén lakik, ma is testvéreknek tartjuk magunkat. Ami a közeledést illeti, Frankenberger akciója is azt célozza, melyre a mi álláspontunk az, hogy elismerjük a közeledést a csehek részéről, de a közeledést nem lehet nyeli könnyen megcsinálni, azért,sem mert az eddigi politikát a magyarság közbejötte nélkül csinálák. Tessék előbb az ezt sebből vérző tiagyarság sérelmeit orvosolni. Felhozta a most elkészült törvényjavaslatot, mely a közélelmezési és termelési kérdésekről szól. Ennek egyik pontja szerint nem lesz rekvirálás, ha a termés 80 százalékát beadják a közélelmezés céljaira. Szavait a legnagyobb felháborodás követte különösen akkor, mikor a törvényjavaslat egyes részleteit olvasta fel. Leszögezte még azt is, hogy ennek a javaslatnak végrehajtására a nemzetközi szocialista párton kívül egyik szlovák gazdapárt is odaadott Azután a magyar-német-szlovák ellenzéki pártok munkájáról beszélt Tolmácsolta e szövetség üdvözletét és kifejtette az ezekkel való közös működési lehetőségének módozatát. Szavait a következő mondattal fejezte be: „Segítse Isten dicsőséges jövendőre, rabságra ítélt nemzetünk“. Óriási éljenzés és tapsvihar kisérte a kiváló és temperamentumos szónok szavait, melyeket Egry elnök meleg szavakkal köszönt meg. Körmendy Ékes Lajos beszéde. A taps elhangzása után az igen kellemesen előadó Körmendy-Ékes Lajos Kassai Kér. szocialista képviselő lépett a dobogóra. Nincs más szerepe — jelentette be — mint az, hogy az együttérzésnek meleg kifejezést adjon és a Kassai Kér. szocialisták üdvözletét elhozza a ruszinszkói kisgazdáknak és iparosoknak. Mert szerinte nemcsak a rokonszenv és barátság, de a testvéri szeretet kötelezettsége hozta össze a pártokat. Nem akar itt a Keresztényszocialista párt részére propagandát csinálni, mert szerinte ez szétválasztásra adna alkalmat, pedig a Keresztényszocialista párt a pártönzés gondolata nélkül kíséri figyelemmel a gazdapárt terjeszkedését, mivel végtelen nagy szükség van arra, hogy a pártokra van tekintet nélkül egyek legyünk. Sohase a szétválasztó, de mindig az összekapcsoló gondolatokat keressük. Éppen azért rokonszenvvel kísérjük a Jogpárt zászlóbontását mert a Magyar Jogpárt hivatva van a társadalomnak olyan elemeit is eg táborba tömöríteni, amelyek a másik két pártban nem foglalhatnak helyet. Kifejtette azután az e tömörülésben rejlő erőt itt, ahol nem a kiengesztelődés, de a gyűlölet politikája dolgozik. Megállapította még, hogy nemcsak itt, de egész Európából fejtetejére állított állapotok vannak. A győzők is gazdasági válságban vannak, mert a fogyasztók a legyőzöttek lettek, melyeknek valutája most teljesen leromlott. A háború megbosszulta magát, mert az egész világ gazdasági szervezete egy egész, melyet büntetlenül megbontani nem tehhet. Gazdasági erőnkön kívül a kultúránk is olyan erő, amelyre támaszkodhatunk. A gazdasági egység megbontása itt Rszisztában is megvan, ahol az alföld termékeny vidékét elszakították a felvidéktől s mindazokat a hibákat elkövetik, amik a világpontjkban csak felfordulást eredményezhetnek. Befejezésül a következőket mondotta: Ha a nemtörődömség, az apátia, erőt vesz rajtunk, akkor elvesztünk“ ... Ajánlja, hogy mindenki abba a magyar pártba álljon, amelybe a szíve vonza! De elvonulni bűn! Beszéde mély és lelkesítő hatást tett. Az egész terem tombolt a lelkesedéstől s még maga Egry Ferenc is meghatva mondott köszönetet a képviselőnek. Dr. Szabó József beszéde: Ezután dr. Szabó József, a Magyar Jogpárt nevében szólalt fel. Hatalmas beszédében naiv hatást ért el őszintén kifejezett megállapításaival. A felénk nyújtott jobbot — mondotta a többek között — hálatelt szívvel fogadtuk el, mert a kisgazdák múltja garancia arra, hogy a jövőben is meglesz a legteljesebb együttműködés. Leszögezte azt a tényt, hogy annak idején a Magyar Jogpárt vette fel a programjába az összes pártok tömörülésének eszméjét. És ez sikerült is. Nem folytatta tovább, hanem a Magyar Jogpárt nevében üdvözölte a testvérpártot és üdvözölte a képviselőket. Szavait azzal fejezte be, hogy köszöni a képviselőknek, hogy bevilágítottak ennek a potemkin falunak a háta mögé. Dr. Kerekes István, az ungvári kér., szocialista párt elnökének beszéde. A nagy hatást tett mély tartalmú beszéd után dr. Kerekes István üdvözölte az értekezletet pártja nevében és rövid, de tartalmas beszédét ezzel fejezte be: „Addig, amig magyar szív dobog bennünk, magyarok vagyunk és magyarok maradunk. E beszéd után Dr. Kaminszky József , a kárpátaljai földműves szövetség elnöke noztta el a ruszin földművesek üdvözletét. Beszédének részletei a következők: Eljöttem.. . mint vendég, a ruszin földmívesek megbízásából. Az a fehér galamb vezetett ide, amelyet Egry I elnök úr emlegetett. Beszéde folyamán kívánta Ruszinszkó valamennyi nemzetiségének a békés megértést és együttélést és követelte a gyűlölség politikájának megszüntetését. A testvéri együttélésnek ezeréves múltja van. Minden politikánál — úgy- t mond — erősebb az élet, fontosabb a kenyer ! і A ruszin földmíves szövetség programmját a természeti kényszerűség diktálta. Biztos, hogy a jövő igazat ad nekünk. Végül átadja pártja üdvözletét és kívánja ennek a pártnak elsősorban azt, hogy a minden irányban megzavart együttérzés, ennek daca is továbbra is megmaradjon. Egry Ferenc elnök szíves szavakkal köszönte, meg az üdvözletet kifejezve, hogy ez betetőzése annak a szeretetnek, mely 1000 év óta tart. „Íme az első fehér békegalamb, melyről nem fog lekopni a festék.“ Petrus János beszél. A Kaminszky beszéde nagy megnyugvást keltett az itt élő magyarságban, mely után Petrus János, „mint egyszerü ekeszarvtartó ember szólalt fel. Földmives testvéreihez szólott s kérte, hogy egyesüljenek egy zászló alatt. Ez a zászló legyen az, ami nagy Konstantinnak az égen megjelenő keresztje volt a felírással: „e jelben győzni fogsz“ ! Mi is e jelben fogunk győzni László Ernő beszéde. Különös érdekességet adott az értekezletnek László Ernő, Frankenberger mint tanácsos titkárjának felszólalása, aki a min. tanácsos legszívélyesebb üdvözletét hozta, amennyiben ő megértés, rokonszenv és szemetelten van eltelve a magyarság iránt. Óhaja, hogy ezt tettekben is nyilváníthassa és azért március 5-ére gazdasági ankétot hív egybe, hogy a sérelmeket meghallgathassa és azokat reparálhassa, hogy a harmónia legalább a gazdasági téren meglegyen Szentiványi képviselő erre a beszédre kijelentette, hogy a min. tanácsos becsületes szándékában nem kételkedik, de mindaddig amíg a magasabb politikában rejtőző sérelmeink nem orvosoltatnak, addig kiengesztelődés nem lehetséges. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy kisebb sérelmeinket a zöldasztalal meg ne tárgyalhassuk. Erre az álláspontra helyezkedett Körmendy Ékes Lajos is, de leszögezte, hogy addig, amíg gazdasági sérelmeink melélt kulturális sérelmeinket nem orvosolták, addig gazdasági téren sem vagyunk hajlandók a megegyezésre. Végül javaslatot fogadtak el, mely szerint a egy később meghatározandó időben tartandó önként kiküldötteket választanak és küldenek. Ezután megszervezték a pártot, megválasztották a tisztikart és meghallgatak Rácz Miklóst, a beregi kisgazdák elnökét, aki szívhez szóló szavakkal fejezte ki a beregiek meleg testvéri üdvözöltét. Beszélt még Isaák Imre a népszámlálással kapcsolatban történt szabálytalanságokról és követelte a kaposi járásnak Ruszinszkóhoz való csatolását, valamint Zemplén egy részének a kaposi járáshoz való beosztását Egry Ferenc befejező beszédével az értekezletnek délután félkettőkor vége lett. A gyűlés után a Koronában közebéd volt és este a Kaszinóban tea-estély. Ezekről holnapi lapunkban számojünk be. — rp. —