Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-147. szám)
1921-01-14 / 11. szám
2. oldal. RUSZINSZKÓ! MAGYAR HÍRLAP 1921. január 14 nyerők a nagykövetek tanácsának ? nyu-gatmagyarországi kérdésben hozott határozatát a legnagyobb elkeseredéssel tárgyalják. úgy találják, hogy ez a határozat ellentétben van az 1920. évi május 6-iki kisérő levéllel, melyet a béke tárgyalása alkalmával intéztek a magyar békedelegációhoz és amelyben kilátásba helyezik, hogy ha a határmegállapító bizottság úgy találja, hogy a trianoni béke Magyarországra nézve igazságtalan, úgy joguk van jelentést tenni a népek szövetségéhez és hogy a szövetséges hatalmak elismerték a legfelsőbb tanácsnak azt a jogát, hogy bármelyik fél kérelmére közreműködjön a kezdetleges határnak barátságos úton való helyreigazítása körül. A magyarok egyértelműig kijelentik, hogy Magyarország nem engedi át a nyugati megyéket, mielőtt az utolsó eszközt ki nem merítette.Az egyre erősödő német propaganda a zavarosban halászna elhitetni igyekszik, hogy Franciaország rosszindulattal viseltetik irántunk. Hogy tehát a német propagandának éle elvétessék, kell, hogy Franciaország segítse Magyarországot. Miből fogják megcsinálni a megyei utakat. Ungvár, január 13. (Saját tudósítónktól. Szlovenszkó és Ruszinszkó elhanyagolt úttesteinek helyreállítása oly nagy költségbe kerül, hogy a minisztérium az 1890 évi I. t. m.-ben megállapított 10 százalékos megyei útadónak 13 százalékra való felemelését rendelte el. Ezenkívül törvényileg elrendelték, hogy az összes vasúton szállított áruk után kövezetvámot szedjenek. Ezen kövezetvámot tehát olyan helyekre érkezett áruk után is fogják szedni, melyeknek eddig kövezetvámuk nem volt. A kövezetvámot a törvény értelmében a vasút szedi, a szedés díja fejében a bruttó bevétel 15 százaléka illeti meg. A vasút a kövezetvámot a vármegye, illetve a törvényhatósági város képviselőtestének a kérelmére tartozik kiutalni. Úgy az útadó, mint a kövezetvám a megyei (törvényhatósági) útalapot illeti. Ha ezen összeg nem elegendő az utak helyreállítási költségeire, úgy a megyék államsegélyt is kérhetnek a deficit fedezésére. Podkarpatska Russ részére ilyen célra 1 000000 van az évi költségvetésbe felvéve. Postaforgalom Ruszinszkóban. 500 autóbusz bonyolítja le a forgalmat. Ungvár, január 13. (Saját tudósítónktól.) A postaigazgatóság még tavaly tárgyalásokat kezdett a minisztérium megbízásából a postaforgalomnak Podkarpatska Russban való bevezetése iránt. Tavaly egyelőre az ungvár—beregszászi vonalon akarták életbe léptetni az autóbusz forgalmat, a Kassa—Ungvár vonalról pedig akkor szó szem lehetett, mert Nagymihály és Ungvár között az országút gyalázatos állapotban volt. Tavaly ezek a tárgyalások nem vezettek eredményre, egyrészt a városok szubvenciójának hiánya miatt, másrészt pedig mert nem lehetett Ungváron autógarázs céljára megfelelő helyet biztosítani. Mint hírlik, az autóbusz forgalom bevezetésének a terve nem aludt el. Az állami beruházásokról szóló költségvetésben pénz van felvéve autógarázsok létesítésére és autóbuszok vásárlására. Ruszinszkó részére 1921-ben 50 autóbusznak a vásárlása van előirányzatba véve. Ezekkel az autópárokkal azután a forgalmat nagyon jól lehet lebonyolítani. Hogy ez az autóforgalom mely vonalakra fog kiterjedni, azt még nem tudni, azonban tény, hogy Kassa—Ungvár Beregszászi vonalon a személy és áruforgalom életbe fog lépni. Erdély tele van besszarábiai menekültekkel A székelyeket is a frontra akarják vinni. — Csak 18 ezer vörös katona van a román határon csak „egészségügyi” okokból. Arad, jan. 1®. Romániából érkező, megbízható hírek szerint Erdély tele van besszarábiai menekültekkel. Egymásután hagyják el Erdélyt a katonavonatok s a románok a székelyeket is a besszarábiai front felé szállítják, azonban ezek már útközben csaknem kivétel nélkül megszöknek. A román vonatpark teljesen lerombolódott, a Magyarországtól elrabolt vasúti anyagnak Románia igen kevés hasznát veszi s legutóbb igen nagymennyiségű vasúti anyagot, közte igen sok mozdonyt adott át Csehszlovákiának és Németországnak javítás végett. Románia megnagyobbodott vasúti hálóig talán mindössze háromszáz mozdony van üzemben illetve üzemképes állapotban. A forgalmat csak a legnagyobb nehézségek árán képesek lebonyolítani és a forgalmasabb vonalakon is csak egy vonatpár közlekedik hetenkint. Az ukrán sajtóiroda Csernovicból jelenti, hogy : „Csicserin Romániának szikratáviratban azt válaszolta, hogy a besszarábiai határmenti csapatösszevonásoknak tisztára egészségügyi oka van, a vörös hadsereg katonáit a szovjet főparancsnokság részeltetni akarja az enyhe éghajlat előnyeiben.“ Viszont a román hadügyminiszter azt jelentette ki, hogy a besszarábiai határon legfeljebb 180.000 főnyi vörös katonaság van, ennek a hadseregnek, mely nem is érdemli meg a hadsereg nevet, támadása Romániára nézve nem is volna veszedelem. Mikor a falu megindul. A nagyberegiek sérelmei. — Küldöttség járás a hivatalokban. — Azt kérik, amihez úgyis joguk van. Ungvár, január 13. Nagybereg, bereg megyei község lakosságát egymásután érik a sérelmesnél sérelmesebb intézkedések. A múltkor megemlékeztünk arról, hogy erdejöket Csáky szalmájának nézik és beleegyezésük nélkül, minden terv nélkül vágatják. Tegnap újabb küldöttség jött Valdócz István biró vezetése alatt, hogy panaszt tegyen a kormányzónál s kérje sérelmeinek orvoslását. A küldöttséget Zsatkovics kormányzó helyett annak öccse Zsatkovics Teofil fogadta. A küldöttség vezetője előadta, hogy a Zemszky Obilny Usztáv a község lakosaitól elrekvirált búzáért métermázsánként csak 98 koronát, a zabért pedig csak 94 koronát fizet. Az elrekvirált zabot pedig, melyért 94 koronát fizetett, 350 koronáért adja vissza vetőmag címén. Kérik, hogy elrekvirált terményeikért a megállapított maximális árat kapják. Nagy sérelmük az is, hogy a községnek volt a tűzifa eladásából 161 korona készpénze, amely összeget csak negyedrészében akarja beváltani a pénzügyi hatóság, noha rendelkezés van arra, hogy a községek, egyházak stb. pénzeit teljes arányban kell beváltani. Megemlítették azt is, hogy a hatóságok cseh, tót és ruszin nyelvű rendeleteket küldenek nekik, noha csak magyarul tudnak. Kérik, hogy a rendeleteket magyarul küldjék meg nekik. Zsatkovics Teofil kegyesen meghallgatta a küldöttséget s utasította, hogy panaszaikat írásban adják be. A segédek a felajánlott fizetést elfogadták, a többi pontok tekintetében pedig a tárgyalások tovább folynak. Most a borbélymesterek a kiszolgálási díjak felemelése iránt nyújtottak be kérelmet a rendőrséghez. Azt akarják, hogy az eddigi borotválási 30 alapár 4 K-ra emeltessék fel. Azért tehát, hogy 8 K-val többet fizetnek naponként, 400 napi többlet keresetet akarnának segédeik munkájából nyerni. Faltin rendőrkapitány azonban az ár általános leszállítási tendenciájára való tekintettel, semminemű árszabály felemelésbe belemenni nem hajlandó, mert így is az egész köztársaságban Ruszinszkóban vannak a legmagasabb borbélyárak. Fel akarják emelni a borbélyárszabást. Megegyezés a közönség bőrére. Ungvár, január 13. (Saját tudósítónktól.) A borbélysegédek felmondták néhány hónappal ezelőtt kötött kollektiv szerződésüket és béremelést kértek. Kérték, hogy a kezdősegédnek heti bére az eddigi 280 K-ról 350 K-ra emeltessék és hogy az eddigi 10 órai munkaidő 8 órára leszállitassék. A kollektiv tárgyalásokon melyeket dr. Czmór Béla városi tanácsos vezetett, a mesterek előbb hajhatatlanok voltak. A tárgyalások későbbi folyamán azután, miután a segédek három kollektív műhely kibérlésére nézve tettek előkészületeket, a munkaadók engedtek a negyvennyolcból és hozzájárultak ahhoz, hogy a heti 280 K-ás alapbér 320 K-ra felemeltessék, a munkaidő leszállításáról azonban, tekintve, hogy a borbélysegédeknél a 10 óra csak ottléteit jelent, a munka azonban jóval kissebb a napi 8 óránál. A mesterek követelték ezenkívül a szocialista párt helyiségében levő kollektív műhely feloszlatását. Színházi meglepetések a jövő télre. Az egyik ungvári lapban Zseltvay János kormánybiztos úgy nyilatkozott, hogy a városi színházat olyan színigazgatónak kellene kiadni aki ruszin színdarabokat is előadna. Kölcsönöztem hát egy „UAC“ jelvényt, amelyet utóbbi időben egyesek igen célszerűen ruszin jelvénynek is szoktak felhasználni és meglátogattam dolgozó szobájukban azokat a leendő ruszin színpadi szerzőket, akikről feltettem, hogy a felvetődött eszme után máris hozzáláttak a munkához. Volosin Ágoston éppen a második felvonását írta egy politikai színműnek. „Fregon, a politikus“ lesz сіте. A darab Podkarpatska Rusban játszódik. Rendkívüli közvetlenségével frenetikus hatást fog elérni. A főszereplőt a szerző legközvetlenebb közelségből rajzolja. Zseltvay János népszínművel fogja meglepni a jövő színházi szezon közönségét. — Már gyűjtöm is az impressziókat — súgtam meg igen kedvesen. Minden szabad időmet a korzón töltöm el. Annyi az impresszióm és inspirációm, hogy térdig gázolok benne. — No és а сіте ? — „Sáros ez az utca“. Ez lesz а сіте. Lesz a darabban néhány kedves népdal, meg kupié is. Azt hiszem, hamarosan elterjed valamennyi. Íme, mondja az illusztris szerző s fölkap asztaláról egy szelet papírt: A Grosz-sarkon nagy a lyuk Leány, leány bele búk , Ukmukfuk, cup, cup, cup Jaj de jó egy ilyen luk. — Ugye kedves? — Mi az, hogy kedves! Elragadó! És — útközben — a nevezetes lyuktó szintén térdig meghatva kopogtattam be Puza Jenőhöz, aki éppen a repülőgépét javítgatta. Terveiből még nem szánt semmit a nyilvánosság részére, de hosszabb unszolásra elárulta, hogy „A repülő