Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1929. január-május (10. évfolyam, 13-50. szám)

1929-01-30 / 13. szám

Képvi­selőház Budapest­ V. Megjelenik minden szerdán, pénteken és vasárnap. Előfizetési ár: 1/1 évi 96 Korona, V2 évi 48 Korona V. évi 24 Korona, egyhavi 8 Korona. Külföldre csak a portakülönbözettel drágább. Egyes szám ára 1 Ko­rona. • Telefon: 95 Cheque: 2.978 • Postafiók: 9.­­V1 и ШИПЯЩ Фъ, '■ srb. Ч Щ V Szerda, 1929. jan. ЗО. :ФШ? X. évfolyam, 13. sz. MAGYAR HÍRLAP SZERKESZTIK: RÁCZ PÁL és KOVÁTS MIKLÓS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Uzhorod—Ungvár Kor­jatovicovo n. (Széchenyi-tér 6. Mukacevo-Munkács Masarykova (Fő-u.): 44. — Berehovo-Beregszász, n. Republiky (Kálvín)-tér 2. • Szerkesztésért és ki­adásért KOVÁTS MIKLÓS laptulajdonos felelős. Veszendő magyarok A Ruszinszkói Magyar Pártszövetség Elnöki Tanácsülésének egyik tárgysoro­zati pontja a veszendő magyarok sor­sával foglalkozott. A veszendő magyarok legnagyobb százaléka az idegen nyelvű iskolákból kerül ki. Különösen a középiskola fejt ki ezen a téren megdöbbentő tevékeny­séget, legyen az bár ruszin, ukrán, nagy­orosz, vagy cseh tannyelvű. Ha az ilyen iskolába járó, avagy onnan kikerülő magyar ifjúval beszél­getést folytatunk le, szomorúan kell tapasztalnunk, hogy nagy mértékben hiányzik belőle az a tárgyi tudás, ami­vel minden legutolsó nemzet fiának nem­zetére vonatkozólag rendelkeznie kell, ha az a nemzet meg akarja állani helyét az európai népek között. Az a bizonyos „csehszlovák" szellem, amit az orosz, szlovák és cseh elemi és középiskolák kötelesek lennének az ifjú­ságba beleplántálni, a magyar tanuló ifjúságban, valami csodálatos lelki folya­mat következtében, nemzetköziséggé ala­kul át. Ez a nemzetköziség aztán megöli a magyar ifjúság szívében a magyar nem­zethez való tartozandóság érzetét, ve­szendőbe indul tehát legdrágább kincsünk: magyar ifjúságunk. Ennek a problémának — úgyszólván — kimeríthetetlen tételei vannak. He­tekre, sőt hónapokra van szükség, míg ezt minden oldalról meg lehet világítani. De akármennyi időre is van szükség, mégis ott állunk, hogy ennek a veszendő ifjú magyarságnak sorsát a kezünkbe kell vennünk, mert különben a nemzeti halál vár reánk. A problémának legfontosabb tétele az, hogy sikerüljön meggyőzni a magyar szülőket arról, milyen veszély fenyegeti a magyar nemzetet azzal, ha a magyar gyermekek nem anyanyelvükön szerzik meg a műveltséget s pláne ha ez a mű­veltségük nem magyar szellemű mű­veltség. Ha a magyarságban fel tudnók éb­reszteni — az igen sok esetben erő­szakkal és mesterségesen elaltatott — magyar nemzeti érzést, ha ismét büsz­kévé tudnók tenni a magyart, arra hogy szenvedéseiben és bukásában is csak akkor válthatja ki a világ tiszteletét, ha magyarnak marad s ha ismét öntu­datra tudnók ébreszteni mindnyáját ab­ból a szempontból, hogy miért kell jo­gosan büszkének lennie magyar nemze­tiségére, akkor a magyar iskoláztatás problémájának nagyobbik felét már meg­oldottuk. Mert a mai szomorú helyzet forrása ebből ered. A magyar szülők igen nagy része nem tartja százegy százalékig fon­tosnak azt, hogy ő magyar. Azért, mert ezen az ősei területen félredobottan, gazdaságilag agyonnyomorítva, megve­­tetten, lenézetten és idegen érdekeknek prédájául dobva kénytelen ma élni, el­veszti hitét nemzete jövőjében és fá­­sulttá lesz a nemzeti ideálok iránt. Ezt az első jelenséget követi a má­sodik : a kenyérgond megoldása. Ezen a téren a legtöbb magyar szülő nem akar már többé harcolni, inkább kieszközölni, kérni, valahogyan szerezni... Országos képviselőtestületi tagjaink a magyar nyelv használatáért A kedden összeült országos képvi­selőtestületi választmány elé a Ruszin­szkói Magyar Pártok Szövetsége nevé­ben dr. Siménfalvy Árpád országos kép­viselőtestületi tag a magyar nyelv hasz­­nálhatása érdekében az alábbi javaslatot terjesztette be: A Ruszinszkói Országos Képviselőtestület Mélyentisztelt Elnökének Ungvár — Uzhorod. Van szerencsém az országos képviselő­­testület nyelvhasználata ügyében benyúj­tani a következő indítványt, kérve, hogy az országos választmány, illetőleg képvi­selőtestület legközelebbi ülése tárgyso­rozatába felvenni méltóztassék. Indítványom a következő: Mondja ki a ruszinszkói országos kép­viselőtestület a következő határozatot: Az orsz. képviselőtestület és választ­mány nyelvhasználata tárgyában 1928 évi 229 szám alatt kiadott rendelet 3-ik §-ában foglalt azon jog, amely az ország ■ lakosságának legalább 20%-át kit­­­ő nyelvi kisebbségét illeti, hogy t. i. az orsz. képviselőtestület, választmány és bizottságok ezen nyelvi kisebbséghez tartozó tagjai saját nyelvükön szólalhatnak fel, tehetnek nyilatkozatokat, javaslatokat, intézhetnek kérdéseket, terjeszthetnek elő panaszokat és szavazhatnak, az elnö­kök, az országos hivatal, vagy más ha­tóság jelenlévő képviselői pedig szintén e nyelvet használhatják válaszukban, továbbá a kisebbségi nyelven tett elő­terjesztésre, javaslat, vagy panaszra adott választ, elintézést e nyelven eszközölni, vagy azok e nyelvre való fordításáról gondoskodni is kötelesek, kiterjesztetik mindazon nyelvi kisebbségekre, illetőleg e nyelv kisebbségekhez tartozó orsz. képviselőtestületi, választmányi, vagy bi­zottsági tagokra, amely nyelvi kisebbsé­gek a Ruszinszkóhoz tartozó valamelyik bírósági járásban a járás lakosságának legalább 20%-át alkotják. Indokolás: A határozat meghozatala logikai kö­vetkezménye az 1928 évi 229 számú rendelet 2 §-ában foglalt azon jogelvnek, hogy mindazon ügyekben, melyeknek hatálya valamely nyelvi kisebbséget is magában foglaló járásra is vonatkozik, az e nyelvi kisebbséghez tartozó tagok saját nyelvükön vehetnek részt a tárgyalásban s az elnök és a hiva­talnokok részéről a válasz, vagy elintézés­e kisebbségi nyelven is eszközlendő, mert minden általános­ tárgyalás alatt levő ügy az egész országot, tehát minden járást és minden nyelvi kisebbségi joggal bíró járást is érdekel, mert a demokratikus államelv helyes értelmezése az egyéni és nemzetiségi jogoknak mindig csak kiterjesztését, nem pedig megszorítását követeli s egy, a népfelség elve alapján választott országos képviselőtestületi tagot csak azért, mert az államnyelvet nem beszéli a szólás­jogától elütni nem lehet, továbbá csak azért, mert egy kultúrában különben vezető nyelvi kisebbség az országban a 20", „-ot el nem éri, az ehez tartozó országos képviselőtestületi tagot attól a jogtól, mely a prágai parlamentben minden képviselőt anyanyelve százalék számára való tekintet nélkül megillet, hogy a politikamentes és kizárólag közigazgatási munkára hivatott parlamentben az: az orsz. képviselőtestületben anyanyelvén tálalhasson fel, megfosztani annál ke­vésbé lehet, mert ez a tény a különböző anyanyelvű állampolgárok egyenlőtlenségét je­lentené s a választópolgárok igen tekintélyes részét a választásban kifejezett kívánságuk dacára, tény­leg elzárná az orsz. közigazgatás­ban való részvételtől, mert továbbá az orsz. képviselőtestület, illetőleg munkája a nyelvi kisebbségek képviselőinek részvétele nélkül csonka, illetőleg eredménytelen lenne, és arra való tekintettel, hogy Ruszinszkóban a lakosságnak köztudomás szerint 202­0-et minden esetre meghaladó és legintelli­gensebb része, faj­különbség nélkül magyar kultúrában nőtt fel, ma is magyar nyelvvel és kultúrával él, hogy továbbá a katonai diktatúra alatt az őslakosság részvétele és ellenőrzése nélkül végzett népszámlálás anyanyelvi adatai külö­nösen a magyarságra nézve nem meg­nyugtatók s az új, úgynevezett konszo­lidációs atmoszférában a népszámlálás és Ruszin ország határainak sohá már nem halasztható végleges megállapítása a nyelvi kisebbségek arányszámát előre­láthatólag emelni fogja ; végül, mert a köztársaság uralmának első 8—10 éve alatt a kisebbségi állampolgároknak a két államnyelv elsajátítására elég idejük és módjuk még nem lehetett , mert a nyelvjog végleges rendezése amúgy is a ruszinszkói autonómform hatás­körének van fenntartva s a most ért átmeneti időben a tényleges állapot a nyelvi kisebbségi jogoknak inkább kiterjesztésével, mint megszorí­tásával s mindenesetre az említett kü­lönleges nyelvi és kulturális helyzet figyelembevételével méltányosan szabá­lyozandó. Ezt a határozatot legvégül és a fen­tiekre való hivatkozással azért is meg kellett hozni, mert a köztársaság kor­mánya az 1920. évi 122 számú nyelv­törvény 6-ik §-a ellenére az 1926. évi 17 számú végrehajtási rendeletben Ruszin­ország különleges helyzetének megfelelő kivételes jogot nem statuál , így e hiányt az országos képviselőtestület tárgyalási és munkaeredmény­i lehetősége érde­kében és az említett 6-ik­k szellemében a meghozott határozattal pótolni kellett. Ez hozza aztán magával, hogy en­gedményeket tesz olyan téren is, ahol pedig szilárdnak, meg nem alkuvónak lenni a kötelessége, mert minden más — bűn! E bűnről kell tehát elsősorban leszoknia a magyar szülők százezreinek, hogy a ve­szendő magyarokat a mi bárkánkba­­ visszamentsék. B ŐDі tánckurzusa január hó 10-én vette kezdetét.­­ Vasárnap este 8-tól Ö S S Z T Á N C Zártkörű csoportok tanfolyama januárban kezdődik. X. évfolyam, 13. szám. LAUFER S., Bratislava i Ondrejská 11., Tel. 29*22. 0 Az amerikai horvátok felhívása. (Bécs, jan. 28.) A horvát független­ségi mozgalom Amerikába is átterjedt. Ennek tulajdonítható, hogy Pittsburgban az amerikai horvátok naggyűlést tartot­tak, melyen megalakították politikai szervezetü­ket. * A szervezet felhívta a macedónokat, montenegróiakat és a horvátországi szer­­beket is az egyesülésre, hogy országaik önkormányzatát kivívhassák. Az ameri­kai horvátok beadvánnyal fordultak a népszövetséghez és a horvát nép elnyo­matása ellen ott fognak segítséget kérni. Macedón lapok jelentése szerint a jugo­szláv diktatúra 300 személyt tartóztatott le. Ez a rendszer — írják a lapok — a királyság bukásához fog vezetni. NEMÉNYI ADOLF REÁLISAN ÉS DISTE CRÉTEN HÁZASSÁGOT KÖZVETÍT. Budapest, Baross-tér 17, földszint 7.

Next