Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1929. január-május (10. évfolyam, 13-50. szám)

1929-01-30 / 13. szám

2. oldal. hagyarmírlap I SZÉPSÉG TITKA arckiütés ellen biztos hatású szer a SZNISTSÁK-féle kenőcs, szappan, ponde­r Készíti: ACHATZ * gyógytár Mukacevo. Szállítás egész Európába­­ és a tengeren túlra is. | A Ru­szin­szkói Közművelődési Szövetség* választmányi ülése magyar színháznak A „Proszvita“ sk­ ismét 16 ezer korona alamizsnát dobtak, hogy a kormány nem támogatja. A „Ruszinszkói Közművelődési Szö­vetség“ szombaton tartotta meg Ung­­váron központi választmányi ülését. A nagyfontosságú összejövetelen 37 dele­gátus jelent meg, többnyire a vidéki Közművelődési Tanács elnökei. A magyar kulturális egyesületek mindannyian képviseltették magukat, így a Mozaik kulturegyesület részéről Kiin­ger, Kormos Ernő a Magyar Tanító­egyesület, Szerényi dr. pedig a Néplap és a magyar Színpártoló Egyesület ré­széről jelent meg az ülésen. A választmány általánosságban el­fogadta a rendszabályokat és megala­kult a Közművelődési Szövetség öt szak­osztálya, így az 1. irodalmi szakosztály Fencik dr. és Antal tanár vezetésével 2. általános közoktatásügyi Hajek isko­­laügyi inspektor vezetésével. 3. szinházi és műkedvelői Szerényi dr. és végre аг általános népművelési szakosztály Fedőr Pál vezetésével. Minden szakosztályban 10 delegátus lett benevezve: hat el­nökségi és négy szakértő tag. A választmány elfogadta az 1929 évi költségvetést, mely szerint ez évben 1 millió 7 ezer korona van kultúr­­célra előirányozva. A múlt évi költségvetés szerint a már kiutalt összegen felül 126 ezer ko­­rona maradt még ez évre, mely összeg­ kizárólag a színházak segélyezésére lett fordítva. E kérdésnél Brascsajkó dr. viharos vitát provokált ki és felszólalásában arra utalt, hogy a teljes összeg a „Proszvi­­tát“ illeti, mert hiszen az egyesület tá­mogatását a minisztérium már régebben biztosította nagyobb összeggel, ami azon­ban közbejött akadályok miatt elmaradt. Most itt az alkalom, hogy az állam ígé­retét beváltsa. Brascsajkó érvelését a többség leszavazta és a rendelkezésre álló összeget a következő arányban osz­tották szét: A „Proszvita“, a „Dudinovics" és keletszlovenszkói cseh színház 30-30 ezer­e­t kapott, a magyar színtársulat (a ki­utalt tízezren kívül) újabb tízezer ko­ronát kapott, míg a fennmaradt össze­get a többi kisebb műkedvelő és kul­turális egyesületek között osztották szét részarányosan. Kijelölték továbbá az egyesület hi­vatalos lapját a „Zorja“-t, mely eddig a Skolski Odbor lapja volt s mely ezután cseh és orosz nyelven, míg a másik hi­vatalos orgánum a Néplap, magyar nyel­ven fog megjelenni. Az általános érdekű költségvetési részleges tételek, közzül kiemeljük az 1929 évi szinházi tételt mely szerint kulturális célra 200.000 korona van elő­irányozva s mely összeg egyenlő arány­ban lesz szétosztva a különféle nem­zetiségű színházak között. A központi választmányi ülés, mely reggel 9 órától este 7 óráig tartott a legbizakodóbb hangulatban ért véget. Nem lesz koldus Ungváron A városi pénztár fizetné ki a kol­dusok havi „járandóságait“. Terv, melynek keresztülvitele nagy nehézségekbe ütközik. Általános érdekű és nehezen meg­oldható probléma foglalkoztatja napok óta Ungvár főváros vezetőségét és ez a koldulási­ ügy. E kérdés körül folynak a tanácskozások, mivel a koldulási enge­délyek szabályozása és nem a fővárosba illetékes koldusok kitiltásának ügye a legsürgősebb közérdekű feladatok közzé tartozik. A képviselőtestület ellenzéki frakciója, egyben a cseh pártok képviselői is hívei az akciónak, egyedül a zsidó pártban van ezirányban ellenvélemény. Vannak ugyanis olyanok, akik a tradíciókhoz kötik magukat és arra apellálnak, hogy a zsidó szentírásban van egy felyzet mely szerint a pénteki napon kolduló egyéneket támogatásban kell részesí­teniük. A modernül gondolkodó zsidó elem nem zárkózik el a koldusok támogatása elől, azonban egy olyan megoldásra lenne szükség, mely egyszer és minden­korra megkímélné a kereskedő társa­dalmat a koldusok állandó zaklatásától. A megindított akció oda irányulna, hogy egy közösen elhatározott megol­dási lehetőséggel a kereskedők a zakla­tás alól mentesítve legyenek. A terv szerint minden kereskedő és iparos havonta bizonyos összeget fizetne be a városi pénztárba. A fővárosban kolduló közsegélyre szorultak pedig nyilván lennének tartva és a közsegélyt a város egy összegben havonta fizetné ki nekik. A tervbe vett akció a kereskedők széles rétegében általános tetszésre talált és ha a konzervatív zsidóság is csatla­kozik az akcióhoz, úgy a képviselőtes­tület határozatilag likvidálni fogja a kol­dulás terén uralkodó jelenlegi abszurd állapotokat. Küldöttség az Országos Elnöknél három község­nek a nagyszőllősi járásba való visszacsatolása érdekében Még 1928 év folyamán történt, hogy tiszaújlak, Tiszakeresztúr és Salánk­ö­zinmagyar községeket a nagyszőllősi já­rásból a beregszászi, illetőleg az ilosvai járásba csatolták át. Hogy e sérelmes intézkedés jóvátétessék, az érdekelt köz­ségekből 5 tagú deputáció kereste fel január hó 28-án Rozsypal országos el­nököt, kérve őt, hogy a három község­nek a nagyszőllősi járásba való vissza­csatolása érdekében tegyen meg minden lehetőt. Rozsypal elnök szokatlan szívé­lyességgel fogadta a küldöttséget és több ízben határozottan kijelentette, hogy az érdekelt községek méltányos kívánságát a legmelegebb pártfogással fogja felter­jeszteni illetékes helyre. A küldöttség résztvevői megelégedéssel vették tudo­másul ezt az újabb ígéretet, mert remény van rá, hogy az országos elnök végre már nagyobb megértést tanúsít a magyar sérelmek iránt. És ezt nevezik Ruszinszkóban konszolidációnak? * Csehagrár politikai méregkeverék a korcsmában földet „osztogatnak“ A ruszinszkói földhivatal nevében korteskedő csehagrárok „büntető expedíciója“ Nagygerőcz község ellen. Amikor a hosszúmezősi kincstári erdő és legelőterület parcellázás alá került, az ungvári földhivatal képviseletében jelen­lévő földosztó biztos és mérnök Nagy­gerőcz község elöljárósága, sőt a község közgyűlése előtt is kijelentették, hogy a legelő szétosztásánál semmiféle politikai szempontok nem fognak érvényesülni, abból minden igénylő kapni fog, ki a föld árát megfizeti. E szempontok fi­gyelembe vételével az érdekeltek igénylő lapjaikat be is adták. A hivatalos eljárás lefolytatása eredményeként Nagygerőcz község lakossága 300 hold legelőt és 80 hold erdőt kapott, amit a földhivatal ünnepélyesen át is adott nekik, a szer­ződések elkészítését későbbi időpontra halasztva. Előleg címén az érdekeltek holdanként 50 Re. összeget fizettek be. Ahelyett, hogy a már régóta húzódó ügyet a földhivatal véglegesen rendezte volna azzal, hogy megállapítva a vétel­árat a szerződést az illetőkkel megköti, mint derült égből a villám megjelentek újra folyó hó 15-én a fentemlített föld­­osztó biztos és mérnök urak Nagygejőcz községben s a nagygejőczi földosztó vá­­lasztmányt: Varga Jánost, Kára Kurátor Jánost és Balla Józsefet maguk elé ci­tálták a Spiegel-féle korcsmába, ahol is nagyhangon bejelentették, hogy a Nagy­­gerőcznek oda ítélt 300 hold legelőterü­letből a község csak 200 hold legelőt fog kapni, míg a 100 holdnyit az „államhű“ Kereknye községnek adják. Hivatalos írást e két úr nem muta­tott fel, de ennek dacára óriási az elke­seredés Nagygerőcz községben, hogy a már előlegpénzzel biztosított földterületet, politikai méregkeverők újra kortes célokra akarják felhasználni. E gyalázatos eljá­rást a magyar pártszövetség az országos képviselőtestület elé viszi. —­­— A „SALVATOR” forrás nélkülözhetetlen terhes és szop­tató nőknél. Megakadályozza a gyakori rosszullétet, fejleszti a magzat csontképződését. 1929. január 30. A Verhhovína éhen pusztul• A szolyvai járási képviselőtestületi ülésen a cseh agrár­párt egyik járási kép­viselője , Scsereckij Vaszily megállapí­totta, hogy a Verhhovínán a legnagyobb éhínség és nyomor szedi áldozatait, a lakosság 80 százalékának már hetek óta nincs kenyere, de a nyári szárazság következtében krumplitermése sincsen, a mai gyarmati rendszerű gazdasági politika eredményé­nek tudjuk be azonban azt a megálla­pítását is, hogy a lakosság kereset hián a legnagyobb pénzhiánnyal küzd. Scsereckij szerint, ha a kormány nem indít sürgős ke­nyérakciót, tavaszra a Verh­ovina népének fele éhen pusztul. Azt is megállapította Scsereckij, hogy a ruszin ifjúság a mai kulturvilágban teljes sötétségben nő fel, mert ahol iskola van, ott tanító nincs, ahol pedig tanító van, ott nincs iskola. Panasz tárgyává tette azt is, hogy a „Latorica“ részvénytársaság nem ad se ingyen, se kedvezményes áron fát, mint azt a Schönborn uradalom idején tették. Scsereckij e sok igazságot leplezetle­nül állította a közvélemény elé, egyet azonban elfelejtett megállapítani, hogy mindennek a szörnyűségnek az a cseh agrár párt az oka, amelynek ő maga a legrégibb tagjai közzé tar­tozik. A csehagrár párt már nevében hordja az agrár érdekek védelmét, már pedig a ruszin nép, melyet ez a párt nagy per­centben az igájába hajtott, földmivelő. Ruszinszkó országos elnöke is cseh­agrár, valamennyi közigazgatási funkcio­nárius a csehagrár, a Kárpátok fölötti ég és a ruszin lába alatti föld mind-mind csehagrár... és ez a csehagrár mindenség hagyja, hogy a rászavazó ruszin nép fele éhen pusztuljon, hagyja, hogy kultúrájá­ban lezülljön, hagyja, hogy az éhtifusz, a nemi betegségek és egyéb nyavalyák generációkat rontsanak meg... Ugyan miért nem mondotta mindezt el Scsereckij Vaszily?... Ugyan miért? Családi okok miatt felakasztotta magát Ungváron egy százados fiatal felesége Ma éjjel jelentették az ungvári ren­dőrség bűnügyi osztályának, hogy Bilek János 12. gy. ezredbeli százados Sveh­­lova utca 2 szám alatti lakásán felakasztva találták a százados feleségét, Miloslava Mirkova 32 éves csehországi illetőségű ungvári lakost. A rendőrség azonnal kiszáll a hely­színre és megállapította, hogy a szeren­csétlen asszony az ablak kilincsre akasz­totta fel magát, amikor 3/43 óra körül rátaláltak,­­ már halott volt. Az öngyilkosság előzményeire vonat­kozólag a rendőrség még nem tudott teljes fényt deríteni, megállapítást nyert azonban, hogy a tragikus halál előzmé­nyeit családi perpatvar okozta és az asszony végzetes elhatározására már ré­gebben készült. A tragikus véget ért asszonyt beszál­lít­ották a közkórház halottas házába és holttestét valószínűleg fel fogják boncolni.

Next