Kárpáti Magyar Hírlap, 1934. (15. évfolyam, 2-145. szám)

1934-07-01 / 73. szám

Vyadman, 1934- Jul. 1. XV. évf. 73. »■dm. MAGYAR HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal:Uzhcredyne- vár. Munkácsi M. u. 67. Szerkesztő: órák. Kedd, csütörtök, szombet délelőtt 8-t óráig. SZERKESZTIK RÁCZ PÁL és KOVÁTS MIKLÓS Megjelenik: szerdán, pénteken, vasárnap. Ára : 14 évi 24, 1 2 évi 48, egyes szám 1 . Külföldre csak a portó különbözettel több Sajtóabadság, jóéjszakát! A prágai parlamentben megtörtént a nagy eset. Megszavazták azt a törvényt, melyről Dobránszky János kér. szoc. képviselő, parlamenti beszédében másként nem tudott nyilatkozni, mint hogy azt „kényszerzubbony“-nak nevezte el. Jellemző a sajtójavaslatra, hogy egyetlen kormánypárti képviselő fel nem szólalt mellette, s így egyedül a szociáldemokrácia vezérének, Dérer igazságügyi miniszternek kellett azt igen gyengén megvédelmeznie. Ezzel a védelemmel azonban még annyira sem lelkesítette fel a kormánykoalíció képviselőit, hogy azok az ülésen megjelenve, a törvényjavaslat megszavazásához szükséges többséget megalkossák. Hosszas telefonálás és az összes miniszterek berendelése után sikerült csak a javaslatot megmenteni attól, hogy az ellenzék le ne szavazza. Kell-e ennek ékesebb bizonyíték attól, hogy a sajtószabadság kényszerzubbonyba bújtatása nemcsak az újságíró-társadalom, de a törvényhozókon keresztül az egész közönség ellenére történt? Nem kell! A sajtószabadság ekkora megnyirbálása egy cseppet sem válik előnyére a konszolidációnak. Azzal, hogy a sajtót így megrendszabályozzák és a kormányférfiaknak valósággal kényökre-kedvekre szolgáltatják ki, egy cseppet sem igazolják azt, hogy nálunk a demokrácia elvei, mindenben érvényesülnek. Az sem tünteti föl valami jó színben a közállapotokat, ha a kormánypártoknak felségjogokat biztosítanak és a sérthetetlenség bástyáival övezik körül s végül — miként Dobránszky képviselő mondotta — nem illik a csehszlovák kormánynak igy elbánni a sajtószabadsággal, nem tanácsos a sajtót gúzsba kötni, mert ezzel csak a szélsőséges elemek földalatti munkáját segítik elő. Kár volt azonban minden szó ott a parlamentben. A kormánytöbbség parancsszóra cselekedett, amikor nagy kínnal megszavazta. Volt olyan képviselő, aki mint újságíró ellene foglalt állást, de a kormánytól függő helyzetben lévén, mégis megszavazta azt. Ha tehát idáig jutottunk már a szabadságjogok gyakorlásának lehetőségeiben, nem szabad többé csodálkoznunk semmin. Csupán egy sóhaj marad még számunkra: Sajtószabadság! Jó éjszakát! r (Simon angol külügyminiszter), aki nagy műértő, elfoglaltsága ellenére megjelent Kisfaludy-Strobl Zsigmond magyar szobrászművész londoni kiállításán és elragadtatással nyilatkozott a magyar képzőművészet magas nívójáról. Kommunizmus elől a diktatúrába BECS, jan. 30. A francia kommunisták mozgalmai arra bírták a francia szenátust, hogy nagyjelentőségű állami reformot hajtson végre azzal, hogy a miniszterelnököt teljhatalommal ruházza fel. Jövőben a miniszterelnök nem lesz kénytelen a kormánnyal együtt lemondani, ha valamelyik minisztere a parlamentben kisebbségben marad. Határkiigazítás BÉCS, jan. 30. A jugoszláv parlament elfogadta azt az egyezményt, mely a jugoszláv—román határkiigazításról szól s amely azon a ponton hajtandó végre, ahol a két határ a magyar határral találkozik. A szigorított sajtónovellát a képviselőhöz négy szótöbbséggel megszavazta PRÁGA, jan. 30. A szigorított sajtótörvény tárgyalásán dr Gazsik szlovák néppárti képviselő szólalt fel, aki rámutatott arra, hogy erre a törvényre azért van szükség, mert a kormány belpolitikája reménytelen és külpolitikája sem tud jó eredményt felmutatni. — Egyesien barátunk Franciaország, azt is önző okokból és nem a mi kedvünkért — mondotta Garsik és azt kérdezte a kormánytól, hogy miért szaladt Benes külügyminiszter Génfből egyenesen Kárpátaljára és ígérte újból az autonómiát? Jezsek nemzeti demokrata lemondóan jelentette ki, hogy ha a világ összes parlamentjének szónokai is közbevetnék magukat a javaslat módosítása érdekében, hiábavaló lenne. Megállapította, végül, hogy ezért a sajtónovelláért tulajdonképen senki se akarja vállalni a felelősséget s mögötte senki se áll. A szónok csodálkozott azonban, hogy a szociáldemokrácia ilyen eszközökkel akarja elkerülni osztrák és német elvtársainak sorsát. Dérer igazságügyi miniszter próbálta a javaslatot védelmezni és hivatkozott arra, hogy a sajtószabadságot a legdemokratikusabb és legrégibb parlamentarizmussal bíró államok is regulálják. Arra is hivatkozott, hogy a novella nemcsak a kormánypártokat védi, de a demokratikus ellenzéket is (álellenzéket, szerk.) Végül megnyugtatta a parlamentet, hogy a kormánytényezők megnyilatkozásának kötelező közlése kizárólag a közönség helyes (?) és kellő informálására irányul s mindössze 800 szóig mehet Megnyugtatta a közvéleményt Dérer arra vonatkozólag is, hogy a kormány e felhatalmazási törvénnyel nem fog visszaélni.. Dobránszky kér, szoc, és Bródy Endre Kurtyák-párti képviselő mondott ezután kritikát a javaslat fölött, minekutána szavazásra került volna a sor, de a teremben mindössze hatvannyolc kormánypárti képviselő volt jelen s igy az ellenzék leszavazhatta volna. Teljes egy órai szünet kellett hozzá ,hogy az elnök össze tudja szedni a többséghez szükséges képviselőket, de így is csak 106 ellenében 110 kormánypárti képviselőt és minisztert lehetett összecsengetni. A javaslatot tehát szánalmasan nagy erőlködés árán négy szótöbbséggel szavazta meg a képviselőház. —— Kánikulai hangulatú ka viselőt®stelletülés Az ungvári városi képviselőtestület csütörtökön délután 3 órai kezdettel rendkívüli ülést tartott, mely magán viselte a kánikulai hangulatot. Az ülésen alig jelent meg néhány városatya, úgyhogy azokat a fontos tárgysorozati pontokat, amelyekért az ülést összehívta a polgármester, nem lehetett letárgyalni s igy csupán jelentéktelen illetőségi és egyéb személyi ügyeket tárgyalt le az ülés, expressz-gyorsasággal. Az ülést Hrabár főpolgármester nyitotta meg. Miután megállapította, hogy a képviselőtestületi tagok kvalifikált többségű számban nincsenek jelen, a tárgysorozat 13.-ik pontját a tizenhetedikig levette a napirendről, így elsőnek az illetőségi ügyek kerültek sorra. Kedvezően intézte el a képviselőtestület a következők illetőségi ügyét: Dobai-Dobri Pál, Haragonics Gyula, ing. Steiner János, Bernáth Boris, ing. Alexander Kubasev és ing. Alexander Frost, kiket díjtalanul vett fel a város kötelékébe. Ellenben Morgenstern Henát 200 k. és Chid Feder Salamont 300 k. lefizetése ellenében juttatja illetőséghez. Elismerte még a Jónás Sándor illetőségi jogát és Krausz Bertalant díjtalanul vette fel a község kötelékébe. Nem ismerte el illetőségi jogát a képviselőttestület Semjén Zoltán, Schwarttzné Róth Regina és Füller Károly ungvári lakosoknak. Ezután az egyes tisztviselők és alkalmazottak szolgálati viszonyában beállott változásokról az országos hivataltól érkezett leiratokat vette tudomásul a képviselőtestület, így tudomásul vette a Janácsek Jaroslav, Macek Frantisek, Josef I Rozmos és Docsekal Jaroslav előléptetésének ügyét, valamint a Serek Ottóét. Tudomásul vette a képviselőtestület a Meskó László, Surek Bozsidár és a Wiesner Karel előléptetésének ügyében hozott országos hivatali kedvezőtlen határozatot. (Legionistáké az elsőség!!) Ezeken kívül a következők előléptetési ügyének kedvező elintézése szolgált tudomásul: Wiezner Károly, Janotti Géza, Papp András, Cziráné Mária, Babics Gyula, Kozár István, Bucsek Mihály, Komár Béla, Fucskó László, Otruba János és Kucsma József. Ezután dr Szává Péter közigazgatási tanácsos bejelentette, hogy dr Fenczik István lemondott a könyvtártanácsban viselt tagságáról, kinek helyébe a párt Fodor István gimnáziumi tanárt delegálta. A képviselőtestület ezt tudomásul vette, minekutána Hrabár elnök az ülést befejezettnek nyilvánította. Magyar érettségit tettek Szinte szokatlanul hangzik e címbeli kifejezés. A magyarság keserű beletörődéssel vette tudomásul, hogy magyar gyermek már csak orosz vagy, cseh érettségit tehet. Számtalan példa igazolta azonban eddig is, hogy a cseh és német felsőiskolákon aránylagosan több magyar érettségit lett tanuló boldogult, mint más, szláv intézetből kikerült diák. Ez gondolkodóba is ejtette annakidején a prágai iskolaügyi minisztériumot s ennek tulajdonítható, hogy annyira megszigorították és megnehezítették a beregszászi orosz gimnázium magyar párhuzamos osztályaiba való felvételt. Reméljük azonban, hogy a magyar középiskolások ezután is vezetni fognak a prágai főiskolákon. Ez év végén összesen harminchárom magyar diák jelentkezett a beregszászi főgimnáziumban magyar érettségire s ebből harmincan sikeresen, sőt kitüntetéssel tették le az érettségit. A szerencsés magyar fiúk névsora a következő sikerrel vizsgázott: Drohobeczky Gyula, Fisch Sándor, Gáthy, László, Goldberger Miklós, Glück Lipót, Hermel József, Horovitz Tivadar, Kesztenbaum Ernő, Langer Gyula, Legeza, József, Reiszmann Géza, Stenczinger Sándor, Sárkány Endre, Almássy Irén, Délczeg Irén, Jánossy, Erzsébet, János Sári, Kalocsay Magda, Kaszó Eszter, Stenczinger Etelka, Weichtenhein Irén. Kitüntetéssel vizsgáztak: Banykó Viktor, Grap József, Lebovics Sándor, Zehnanovics Béla, Léb Rózsi, Molnár Malvin, Nap Erzsébet, és Stark Ilona. Az érettségit dr. Szulincsák László huszti gimnáziumi igazgató vezette le, akit úgy emlegetnek máris, mint az orosz gimnázium leendő igazgatóját. A magyar érettségit tett ifjúságnak magyaros lelkesedéssel gratulálunk, mert példát nyújtottak ama gyáváknak és félelemtől reszketőknek, akik azt hiszik, hogy a magyar közgépiskola már nem alkalmas semmire és megtagadva anyanyelvüket, idegen nyelven magolják az idegen kultúrát».« , , , , . . . . ..............