Kárpáti Magyar Hírlap, 1935. (16. évfolyam, 1-148. szám)

1935-01-04 / 1. szám

fr. Péntek 1035. tonuár 4, magya hirlap Szerkesztőség és ki­adó hivatal: u­z ne.'ed-(Ír? g­­yár. Munkácsi M. u. 67. Hirlapbélyeg eng. 9. t. 71010-IV. 30. — Feladási hely: Mukacevo. SZERKESZTIK RÁCZ PÁL és KOVÁTS MIKLÓS XVI. évf. 1. Megjelenik: szerdán, pénteken, vasárnap Ára : 1­4 évi 24, 1­2 évi 48, egyes szám­o­k. Külföldre csak a portó különbözette­ több KOVÁTS MIKLÓS: ÜRES BÖLCSELKEDÉS Az “Echo de Paris“, ez az ellenszen­vesen állandóan nagyhangú és émely­gősen nagyképű világlap, annak a „szük­ségességét“ vetette fel legutóbb, hogy a békeszerződések alapján, szilárdan meg kell szervezni a békét, le kell küzdeni a revizionizmust“. Ez az ötlet nem rossz, nem is kivi­hetetlen , sőt, egyenesen két kézzel kel­lene kapnia utána Európának—gondol­ja a felületes, talán még­sem tökéletes az ötlet, talán rossz is a tanács, talán keresztül sem vihető, talán nem is kaphat kétkézzel utána Európa mind­egyik állama — mondja a gondolkozó. Ha pedig, ez a feltevés is megállhat, akkor meg egyenesen sutbadobandó e bölcs tanács. Bölcsesség helyett böl­cselkedésre kell degradálnunk ezt a legújabb elm­ecsavarást is. Hiszen­ lehet e az európai általános béke biztosításának pillére az az alap ,­okmány, amely tizenhat év alatt a mai borzalmas erkölcsi és anyagi mély­ségébe döntötte . Európát? Nem a leg­merészebb hazárdjáték volna tovább­építeni ezt az utat, amelyen tizenhat­­ év óta szinte napról-napra távolodunk , a céltól: a népek egymáshoz közeled­­­désétől !­­ A világháború vérözöne kellős köze-­­­pén sem állt oly távol nemzet a nem­zettől, mint e mai boldog béke évei­ben. A frontok begyújtott kézigránát­tal, kifent szuronnyal egymásra rohant ellenfelei, az állások elfoglalása után mosolyogva szorították meg egymás kezét és elcserélték ételüket, italukat. És ma ? Isten őrizzen e fegyvertelent'') (ezek egymás közelségébe kerülésétől,­­képzeljünk el egy-egy olasz-jugoszláv, rancia-német, stb. stb. kézszorítást! Könnyű handabandázni a felelőtlen­­jelentgetésekkel, könnyű a biztosnak ,lt fedezékből­­ dobálni a begyújtott fátokat. Tessék kiállni a placcra! irtasson fel csak jottányit is az „Echo - Paris“ szülőföldjén. Franciaország a talán boldog, megelégedett, békés étet él? Ipara, kereskedelme virágzik tán? Nincsenek munkanélküli milli­ói Hol tobzódik annyira a mai ab­­um­ális állapot kitermelte korrupció, mi pont Franciaországban? Van-e lfu­tja Franciaországnak, a szövetsé­gein kívüli? Van-e felvevő piaca a leidukált mennyiségű francia termé­kének ? Biztonságban él-e a határai köü­t ? Elégedetlenkedők, éhesek za­varásai, szakadatlan kormányválságok, polikai merényletek, stb- nem teszik­­e hiánytalanná a francia életet is ? És mi írta mindezt életre ? A háború előt nem volt ez így Franciaországban sem Ottó ! : — gondolkozzunk mielőtt iránt vagy beszélünk. Tanácsot csak objek­v szemlélő adjon, aki maga is meg­an győződve arról, hogy az Idő paransait követnünk kell, mert az Fátumzerű következetességgel irányítja a vita folyását. ­ A szovjetkövet Budapesten BUDAPEST. Horthy Miklós kor­mányzó kihallgatáson fogadta Bak­­zadián szovjett követet, aki ez alka­lommal átnyújtotta megbíz­ólevelét. A­z önkormányzat önkéntes megcsor­bításának jegyében folyt le a Szilvesz­ter esti rendkívüli városi közgyűlés S­ngvár székváros képviselőtestüle­te hétfőn délután 3 órai kezdettel rendkívüli­ ülést tartott, melyen nem éppen fontos és nem éppen sürgős ügyeket tárgyalt le. Az ülést Rauser cseh polgármester­­helyettes nyitotta meg. Elsőnek a közúti Unghidfő oldal- építlmányének ügye foglalkoztatta a képviselőtestülete­t. Az Unighid balpar­ti hídfőjének két oldaláról­­lépcsőlejá­rója van, melynek egyike olyan álla­potban van, hogy a rajta való közle­­­kedés a testi épséget veszélyezteti. /ЕЦ­zen a lépcsőn több baleset is történt, melyért a várost tették felelőssé, hol­ott, a lépcső az államé. ( Az országos hivataltól leérkezett átiratot tárgyalva, a képviselőtestület kimondatta, hogy ragaszkodik az 1898-ban kötött megállapodáshoz, úgy a híd, min­t a melléképítmények lisz-j­­ántartását, öntözését és a hó eltakart látását elvégezteti, de a lépcsők fenn­tartását nem vállalja, a balesetekért, tehát a felelősség a várost nem ter­heli.­­ Néhány hieb,nézés került még napi­rendre, melyet a képviselőtestület sor­ra elvetett, mivel az általános vizdi­­jat a városi számvevőség nem a bér­érték, de a helyiségek száma után 20 K-jával ve­ti ki. Elengedte azonban az országos csrendőrpa­ranc­snokságra az 1931-ben kivetett általános vizdij há­­romnegyed részéit, mivel a város ama részén még akkor nem volt vízveze­ték. Két lakás kiadásának ügyie is fog­lalkoztatta a képviselőtestületet, majd a vágóhídi szabályrendelet módos­ítá­­sait végezte el­­ gyors tempóban,ami­re már besettletedett és beköszöntött a Szilveszter este. Ekkor tört ki a botrány. A tárgyso­rozaton hat városi tisztviselő és alkal­mazott előléptetésének, illetve kinevez­­ésének ügye szerepelt, melyet a vá­rosi elnökség a múlt héten bizal­­­mas ülésen intézett el és azon volt, hogy az a személyügyi­ és pénzügyi bi­zottság, valamint a tanács megke­rülésével a képviselőtestület elé utaltassék megszavazás végét.­Hogy miért volt szüksége az elnök­ségnek e kinevezések és előlép­tetések ügyét ilyen suba alatt, három önkormányzati fórumot megkerülve a képviselőtestületi ülés tárgysoroza­tába csempészni— az mindvégig ti­tok maradt.­­­s Úgy látszik azonban Hrabár főpolgár­mester mégsem tudta ezt a suba a­­lattti ügyet alkotmányos érzékével összeegyeztetni, mert­­a képviselőtes­tületi ülés előtt levelet irt az elnöklő Rauser pol­­gármesterhelyetesnek, kérve el, hogy vegye le ezt az ügyet a na­pirendről. Rauser azonban erre nem volt haj­landó és megkezdte e napirendi pon­tok tárgyalását. A kérdéshez elsőneki G­a­á­r polgármester szólott hozzá. — Sok csodát láttam m­ár az ungri vári városházán, de még ilyet nem is, hogy valakiket előléptessenek anélkül, hogy arról akár a legille­tékesebb sze­mély­ügyi bizottság, akár a tanácsi s akár a pénzügyi bizottság előzetesen bármit is tudott volna. Egy-egy ilyen előléptetés súlyos­­megterhelést jelent a városnak, ezt tehát legalább a tanács elé kellett volna terjeszteni, hogy alkalma lett volna megvizsgálni, nem ér-e valakit jogsérelem, vagy botrány abból, ha az előterjesztett tisztviselőket előlép­tetik­.­ A legutóbb egész sor ilyen kine­vezést és előléptetést küldött­ vissza az országos hivatal, mert nem volt szabályszerűen elintézve, azt akarják, hogy ezeket is visszaküldjék. Nem­ lehetett volna ezzel pár napot várni, és szabályszerűen elintézni? — Most hozzák ezt ide, mikor Szil­­­veszter este van? Pénteken esteпещ tartanak képviselőtestület ülést, mert­ a zsidóknak sábeszük van, a keresz­­­tények ünnepét azonban nem veszik­ figyelembe, nem tekintenek arra, hogy már templomba kell menni... indítványozta, hogy ezek az ügyek k­­iáll­ass­an­ak az illetékes fórumok elé és addig­ vétessenek le a napirendről. Kauser elnök a Gaál indítványát azonnal szavazásra tette fel, de kid­­sült, hogy a magyar pártok kép­vise­lőtagjain kívül, senki se vette figyelem­be Gaárnak a községi önkormányzat jogait védő felszólalását, se a Szil- Veszter estét és amellett dönttött, hogy­ az ügyeket letárgyalja, mire Gaár el­hagyta az üléstermet.­­ Mindjárt az első előléptetésnél fel is­szólalások történtek, hogy mi van Ortutayval, akinek szintén joga van az előléptetésre? A Halász Dániel e­­lőléptetésének ügye a cseh meghívói programmján nem is szerepelt. Szó­­­val kisült, hogy az ügy nincs előkép­­szítve, amin aztán úgy segítettek, hogy vita nélkül egyre-másra meg­szavazták az összes előléptetéseket і csupán a magyar pártok képviselő- testületi tagjai tartózkodtak a szava­zástól, a nuá­lv dokumentálására, hogy a községi önkormányzat jogait még­­magától a képviselőtestük­­ több­ségétől sem engedik megcsorbit­­­­tani і attól eltekintve, hogy az előléptetések­nek és kinevezéseknek a­­magyar pár­tok tagjai is mellette vannak. Néhány illett­ségi ügy letárgyalása után a szilveszteri ülést befejezték. 6*9 fi cseh agrár sajtó józan hangja az adó Mon P­RÁGA. A Venkov „Rendetlenség az adóerkölcs gyilkosa“ címen azt kérdezi, hogy miért kell ma is hét százalékos késedelmi kamatot fizetni az adótartozásokért, amikor a magán bankok is sokkal kisebb kamattal kénytelenek megelégedni Agricola — a cikkíró — azt is kérdezi, hogy várjon el-e a köztársaságban olyan polgár, aki pontosan ismerné adótar­tozását. A cikk szerint ha Diogenes feltámadna, úgy ma hiába keresne ilyen polgári lámpával is, biztos, hogy nem találna. A cikk a hét szá­zalékos késedelmi kamatot piócának nevezi. Smirnovot is száműzik MOSZKVA, jan. 2. A Cseka Smir­­novot, a kommunista párt egyik leg­régibb vezetőségi tagját abban a pilla­natban tartóztatta le, amikor el akar­ta hagyni a szovjet tanácstermét. Smirnovot a Zinovjev-összeesküvés­­ben való részvétellel vádolják, s való­­színűleg rá is szibériai száműzetést vár. Egy kievi népbiztos, akit szintén le akartak tartóztatni, a letartóztatásá­ra küldött Cseka-embert agyonlőtte és elmenekült. A leningrádi lett főkonzult, aki állítólag pénzzel támogatta a Zinov­­jev-felkelést, a szovjet kívánságára kormánya visszahívta. Több orosz városban a kenyér sza­bad kereskedelme visszaállításáva­l, kapcsolatban véres zavargások voltak a magas kenyérárak miatt. — —o— Erélyesen tiltakoztan­ helyzeti­on­osulása ellen a putt, rosi Kennel A Podka ruszi hegyközségek orszá­gos szövetsége vasárnap délelőtt tar­totta Munkácson az ipartársulat ta­nácstermében közgyűlését. A gyűlésen Namyslov Károly szö­vetségi ügyvezető részletesen ismer­tette a boritaladóról szóló törvény-­­javaslatot ,m­ely számos újítást jelent­­ a bortermelők hátrányára. A felszólalók élesen tiltakoztak az ellen, hogy kormányintézkedésekkel megnehezítsék az amúgy is súlyos helyezket s követelték, hogy a k őr­­mány segítsen talpraállítani a pusztu­lásra ítélt szőlőművelést.­­ A közgyűlés bizottságot kül­dött ki a boritaladó-j­avas­lat tanulmányozására, míg a köz­ponti szövetségbe Namyslov Károlyt, Klein Menyhértet és dr Reismann A­r­­noldo­t választották be.

Next