Kárpáti Magyar Hírlap, 1936. július-december (17. évfolyam, 79-153. szám)

1936-07-01 / 79. szám

. -------* ----------------ІПЯІ—m­rr— — і tehát, ha az egymást követő képvise­lőtestületi üléseken egyre erősebb é­s élesebb ellenzékiséggel leszek kényte­len fellépni a többség ellen. S­­minde­nek előtti feladatom az lesz, hogy ezekre a dolgokra mutassak rá. Egy pár javaslatot terjesztek elő s megpróbálom a többséget arra kér­ni, hogy legyen őszinte s fogadja fel itt is a nép érdekében álló­­javaslatai­ra at, melyeket az agrár­követelések a nép előtt magukévá­ tettek. Idejekorán fizessen a monopólium ! A 250/1935 számú kormányren­delet a gazdaadósságok részlettörlesz­tésének és rendezésének első termi­nusát október elsejére állapítja meg. Vagyis október 1-én a gazdának min­den banki tartozására elő kell készí­teni az esedékes 1/6, illetve 1/18-ad rész­törlesztést, az elmaradt kama­tokkal s az eddig nem eszközölt fi­zetések következtében öszegyült költ­ségekkel együtt- A gazda e fizetési kö­telezettségének csak akkor fog tudni eleget tenni, ha terményét addigra m­ár beszolgáltatta a monopóliu­mos társaságnak s attól megkapta a be­szolgáltatott terménye árát. Kérem és javasolom tehát, hogy az országos választmány és az orsz. hivatal vezetése forduljon a kormányhoz és kérje, hogy az a monopóliumos társaságot utasítsa, hogy az idei magterm­ést legalább is a törpe és kisbirtokosoktól leg­alább 50 százalékban szeptember hó 20-ig vegye át s fizesse­­ki van­nak árát, hogy a gazdaközönség a 250/1935 számú kormányrende­letben megállapított október 1-i kötelezettségének eleget tehessen. A gyümölcs és a bor — Nemsokára kezdődik a gyümölcs termés ideje. Kárpátalja egyik nagy értékű terménye a gyümölcs, annak sorában az alma és főként a­­­szőllő. Nem szabad megismétlődni annak, ami a múlt évben történt, hogy ugyanakkor, amikor a Nagyszőllős— Beregszász—Munkács—Ungvár vidé­­kén lévő szőllőtermelők nem tudták eladni, csak igen alacsony ár­ak mel­lett belföldi, adófizetés alapját képező termésüket, ugyanakkor éppen Be­regszászon jár­­a­­külföldi, import-szőllő többszáz vagonnyi mennyiségben fu­tott át Prága és a történelmi orszá­gok piacán való értékesítésre és fo­gyasztásra.­­ Tudjuk azt a szomorú tényt is, hogy a legtöbb kárpátaljai szőllőgaz­­da még máig sem tudja értékesíteni, eladni tavalyi bortermését, de ugyan­akkor a kormányzat kedvezményes vámtételek mellett ,vagy rekompenzá­­cióban nagy mennyiségű külföldi bort enged­i és hozat be a­­belföldi­­ fo­gyaszt­á­sra. Egyesek 10, mások egész 20 millióig terjedőre becsülik a belföldi borkészlet értékét Kárpátal­ján, melyet a szőllősgazdák nem tud­­nak eladni. Ezért ugyanakkor, ami­kor azt is elvárják Kárpátalja kö­zönségétől, hogy vegyen kellőképpen részt az államvédelmi kölcsön jegy­zésében, másrészt pedig a szőllősgaz­­dáknak azért is pénzre volna szük­ségük, hogy adó és más köztartozá­saikat kifizessék, javasslom: az országos választmány és az országos hivatal vezetősége a legsürgősebben írjon fel a kor­mányhoz és kérje nyomatékosan egyrészt arra, hogy a belföldi ter­més értékesíthetésének biztosítása céljából a külföldi gyümölcsbeho­zatalt az idei gyümölcs évadra a legmesszebbmenőm korlátozza, másrészt arra, hogy a belföldi , borkészlet és az idei szüret ter­mése belföldi, kellő értékű elhe­­lyezh­et­ése érdekében a külföldi borbehozatalt 1937. április hó 1-ág teljesen függessze fel. Ezután javaslatot tett a gabonane­mű bevásárlási árleszállítá­sa elleni tiltakozó felirat megszerkesztésére. Egy igazságtalan megkü­lönbü­z­tetés megszüntetése . Ismételten kérem és indítványo­zom, hogy az országos választmány és az orsz. hivatal vezetése írjon fel a kormányhoz j­elélrje, hogy az iskolaügyi kormányzat szüntesse meg a felekezeti tanítók alapfize­tésének megállapításában Kárpát­­alja és a többi országrészek közti Kárpátalját több mint háromszo­rosan terhelő igazságtalan és jog­talan m­egkül­önböz­tetettsége­t. Ezután a vasárnapi munk­aszünettel kapcsolatos indítványt terjesztette elő R. Vozáry, majd így folytatta: Кеш resgígklájási a igf. kőéig, bíróság n­őnigényeit — A továbbiakban az országos hi­vatal hivatalos vezetéséhez, elsősor­ban az országos elnök úr helyettesé­hez fordulok. — Az országos hivatal annak idején utasította Munkács város kormánybiz­tosát, hogy alkossa meg a város tisztviselőinek és alkalmazottainak szisztemizációs szabályrendeletét és hajtsa végre annak alapján a sziszte­­mizálást. A szisztemizálás szabályren­­deletét s végrehajtását m­egfelebbez­­tem s mivel a felebbezést valószínű­­leg ugyanaz az országos hivatali tiszt­viselő intéz­te el, aki e rendelkezést a kormánybiztosnak adta, fellebbezése­met elutasították s ezért panasszal fordultam a legfelső közig, bíróság­hoz, mely első panaszomat február 20-án tárgyalta s hozta meg azzal kapcsolatban döntés­ét. A legfelső közig, bíróság döntése helyt adott panaszomnak, mint törvényellenest megsemmisíti a panaszolt rendelkezést. Ezután érthetetlen kirívó dolog történt: az országos hivatal ez ügyben il­letékes faktorai nem respektálják a legfő közig, bíróság döntését, azt helytelen értelmezéssel hozottnak állítják s utasították a kormány­­biztost, hogy szisztemizáljon to­vább. Ez egyedülállóan abszurd felfogás. Nem tudom, honnan veszi a me­részséget az országos hivatal ez ügyben illetékes tényezője, hogy ne respektálja a legf­ közig, báró­ság döntvényét. Ezt nem sza­bad tűrni. Ez a legnagyobb hivatalnoki önkény és tűrhetetlen visszaélés a hivatalos hatalommal. Felkérem a helyettes országos el­nöki urat, hogy ezt az ügyet vizsgálja ki, indítson haladéktalanul fegyelmi eljárást a kormánybiztosnak a to­vábbi szisztemizálásra rendelkezést adó országos hivatali tisztviselő el­len s egyben adjon leiratot a mun­kácsi kormánybiztos részére, hogy semmisítse meg a valóságban is­­a legf, közig, bíróság által törvényelle­nesnek minősített és megsem­misisítet rendelkezéseit. Egyes jegyző urak — Az agrárpárt magyar nyelvű fa­lulapja 1936 junius 4-én megjelent 23- ik szám­ának 3-ik oldalán «a szocde­­mek védelmezik a liszaujlaki jegy­zőt» cím alatti cikkben a liszaujlaki jegyzőről egy­­árveréssel és kérvény­­megirással kapcsolatban olyan dol­got állít, melyet, ha az igaz, az illeté­kes járási főnöknek és az országos hi­vatalnak egy pillanatig sem volna szabad tűrnie. Ugyanezen cikk azt állítja, hogy a jegyzőt ar. VII. 839/ 1934 számú bírósági végzés jövedéki kihágás miatt 6 hónapba büntette meg. Nem tudom, hogy mi igaz­­eb­ből. De ha igaz ez, s­­ha­­volt , van is még bírósági eljárás a tiszaújlaki je­lenlegi állami főjegyző ellen jövedéki kihágás miatt , kérdem, hogy tűrhették meg an­nak tartama alatt, vagy éppen el­­ítéltsége következtében egy perc­ig is felfüggesztetlenül, vagy álla­mi tisztségben való m­eg­maradha­­tásában. Kérem az országos elnök úr helyet­tesét, hogy a nevezett lap e vádját azonnal vizsgáltassa ki, ha nem igaz torolja meg egy­­ál­lami tisztviselő megrágalmazás­át, ha igaz, azonnal bocsássa el a jegyzőt az állami szolgálatból. * — Az országos hivatal vezetőjének figyelmét felhívom egy másik jegyző úr olyan antidemokratikus és durva, egy állami tisztviselőhöz semmikép­pen sem méltó olyan magatartása, amilyenre példa itt Kárpátalján ed­dig 1000 év alatt nem volt. A bátyúi állami főjegyző úrról van szó. Ezt a jegyzőt a­­Kár­pátaljai Magyar Gazda» című lap a múlt esztendő második felében a legsúlyosabb vádakkal támadta meg. A jegyző úr a legsúlyosabb váda­kat tartalmazó cikk miatt annak írója ellen elfelejtett, vagy nem mert bírói eljárást folyamatba tenni. Majd több bátyúi lakossal, azok sa­ját kezű aláírásával jegyzőkönyvet tetett fel, mely több esetből kifolyó­lag azt állítja, hogy a bátyúi jegyző úr a legdurvábban bánik a néppel, kikergeti s kidobja a hivatalos ügyben hozzáfordulókat az iro­dából, «piszkos gazembernek» »spionoknak nevezi« , titulálja a bátyúi polgárok közül hoz­zá fordulók nem egyét, a mezőkerü­­lőt lehordta vén zsiványnak, tolvaj­nak, mert az a bátyúi állomásfőnök idegen területen kószáló libáit meg­­birságolásra be merte hajtani.­­ Tisztelettel kérem az orsz. elnök urat, hogy e jegyző úr ellen a felsoroltak mi­att, melynek jegyzőkönyvét kész vagyok rendelkezésére bocsátani, a fegyelmi vizsgálatot azonnal in­díttassa meg.­­ — Emanuel Truhlár a beregszászi Masaryk tart­ kórház gondnoka 1932- ben 600 beregszászi őslakó adófizetői választói joga ellen felszólamlást a­­dott be. Truhlár úr a 600 felszólam­lást egy olyan okirattal próbálta iga­zolni, mely і valótlan adatokat tartalmazó és hamisítottnak volt minősítve.­­ Egy, ebből az ügyből kifolyólag megindult sajtóbíráskodási eljárás fo­lyamán kiderült, hogy Truklár úr minimálisan 27 esetben hamis és hamisított irattal operált. Az újságírót, aki ezt megírta a kassai felsőbíróság május 13-án hozott ítéletével felmentette. — Felkérem a helyettes orsz. el­nök urat, hogy Emauel Truhlár beregszászi kór­házgondnok, tartományi tisztvise­lő ellen ez ügyből kifolyólag ha­ladéktalanul indítsa meg a fegyel­mi eljárást s függessze fel annak tartamára annak megállapítására, hogy egy tartományi köztisztvise­lő hogyan dolgozhatott hamis, hamisított adatokat tartalmazó közokirattal. A falvakban elterjedt hírek ellen — Végül legyen szabad az országos vezetés és vezetők figyelmét felhív­nom egy nagyon fontos körülmény­re.­­ Az illetékes tényezők nagyon helyesen megkezdték a nagyközön­ség kioktatását a légvédelemmel, il­letve a légvédelmi támadásokkal kap­csolatban, úgy látszik azonban, hogy a kioktatásnak a falvakig való eljutá­sa valami nem sikerült bevezetéssel kezdődött meg, mert a falvakban nem értik meg, hogy miről van­­szó, hogy csak általános és egy konkrét lehetőséggel nem fenyegető kiokta­tásról van szó s ezért a falvakban a l­eglehetetlenebb és súlyos következményekkel járó hí­rek terjedtek­­el. Mindenki tudja, hogy a falvakból bejövök elsősorban ezekkel kapcsolat­ban kérdezősködnek. De nemcsak ez történik. Hanem közvetlen tudomá­som van arról, hogy a falviak­­­az élel­miszer behozatalt a városba kezdik csökkenteni, a tojást, baromfit nem adják el, tudok arról, hogy a­­faluban a legények, lányok nem akarják a legszükségesebb is legidőszerűbb me­zei munkát végezni egyrészt azt mond­va, hogy elvisznek majd mindent, másrészt úgy gondolkozva, hogy a legényeknek nemsokára be kell rukk­­kolniok, nem érdemes tehát dolgoz­ni. Ha ezeknek­ a híreknek terjedését és létét, illetve indokolatlanságát nem fogják megakadályozni, akkor köny­­nyen megtörténhetik az is, hogy a ga­­bonaneműek idei termését a falu e hírek miatt nem fogja bejelenteni a monopóliumnak, aminek ugyan örül­ni fog a tavalyi nagy készlettel ren­delkező monopólium, viszont a falu igen nagy károsodást fog szenvedni, mert kénytele­n lesz később a be n­em jelentés miatt jóval áron alul zugfort­galomban értékesíteni gabonanemű termését, emiatt pedig egyrészt nagy büntetési lehetőségeknek teszi ki ma­gát, másrészt pedig amúgy is nehéz anyagi helyzetében, pénztelenségében még nagyobb lesz a pénz és jövede­lem hiánya. Tisztelettel kérem tehát, hogy mielőbb gondoskodás történjék a falvak s általában a nagyközönség megfelelő kioktatás,arról abban a tekintetben, hogy az országot sem­miféle háborús konfliktus nem fenyegeti s a légvédelemmel és a légitámadásokkal szemben való védekezés kioktatásával kapcsolat­ban mindössze csak­ az történik, amilyen a békebeli katonai ki­képzés. R. Vozáry Aladár e felszólalása és javaslatainak, valamint indítványai­­nak sorozata nagy hatást gyakorolt a közvéleményre, amely mindjobban megismeri a cseh agrár­párt kétszínű és őslakos--ellenes politikáját. Legegyszerűbb és legmodernebb, úgyszintén művészi kivitelű könyvkötési munkák készülnek Telefon 5 699. könyvkötészetében U ihorod Ja Komostecka (Xishid-u. 3] A Bercsényi szállodával szemben X (SIESTA SANATORIUM, BU­DAPEST, I., Ratk György-u. 5.) a főváros egyik legideálisabban fekvő és orvosilag legtökéletesebben fel­szerelt gyógyintézete. Bel- és ideg­­gyógyászat, sebészet, szülészet, nő­gyógyászat, urológia stb. Röntgen. Kémiai és mikroskopiai plaborató­­riumi. Elektrocardiograph (szivizs­­gáló) Krogh-féle alapanyagcsere vizsgáló készülék. Enterecleaner, (bél­fürdő.) Modern vízgyógyintézet Or­vosilag vezetett villanyüzemi­ kony­ha- Elsőrendű ellátás. 9700 négy­­szögöles park Olcsó árak. |

Next