Kárpáti Magyar Hírlap, 1941. április-június (22. évfolyam, 75-147. szám)

1941-04-01 / 75. szám

,——MimMi,,, іи—m­mm­nn---------— ---------------------------------------------------—---——----—* ШН.-Ік ÉVFOLYftm FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP 75.­/* 57ÁCT). Hfl, UGOCSA, BEREG, M­ARAMAROS VARMEGYÉK MAGYARSÁGÁNAK A CSEH M­EGSZA­LLAS EGÉSZ IDCJI ALATT HIVATASOS NAPILAPJA ladapesti Bzerkesztőség éa kiadótelvotal: El. ZaiflBB»c.u. 8c­ram - Csikki 71.839 - Tatefom 267-177, 167-177 Szerkeszti: Kováts Miklós SZERKESZTŐSÉG és KlflDCHIV/ftTftL: UNGVAR Munkácsy Mihály­ utca 69. szám. — Csekki 71.939 — Telefom­ 99 AZ ORVOS­ KERDÉS (s) Vannak az életnek kénye­sebb kérdések, melyekhez csak óvatos kézzel szabad hozzányúlnia az újságírónak. Ilyen az egészség­ügy, az orvoskérdés is. A számszerűségében növekedni alig tudó magyar élet ránevelt ben­nünket arra, hogy a nemzetre egészségügyi szempontokból is jobban, körültekintőbben, sokol­dalúbban kell vigyázni, mint vi­gyáztunk eddig. Lassú, ütemesen egyenletes szo­­ciá­is­­előrejutásunkban közegész­ségügyi intézményeink örvendete­sen fejlődnek. Közegészségügyünk, mondhatnánk, intézményesen tör előre a tökéletesebb felé. Ennél a tételnél, érthetően, elő­térbe kerül az­­ orvos. Még pe­dig városi és vidéki viszonylatok­ban külön-külön. Az orvos-kérdés, — többféle ok­ból is, —­ még nem nyert rende­zést. Még sok hiányosság várja e téren rendezését s hisszük, hogy rövidesen rendezést is nyer. A múlt héten, a zágrábi egyetem orvoskari dékánja rögzítette le egy a kormányhoz megküldött javasla­tában, hogy az egyetemek a már­­már túltengésbe csapó és csak a városokban megtelepedő szakorvo­sok helyett, inkább gyakorló orvo­sokat neveljenek a magára ha­gyott vidéknek. Ez a józan látású zágrábi pro­fesszor azután tüzetesen fejtette ki memorandumában, hogy az or­vos і g a­z і hivatása — a minden­félefajta össz­betegségek gyógyí­tása. Mint mondotta: a városokban már egymás kenyéradagját kiseb­bíti a sok szakorvos, míg a vidé­ken­ olykor végeláthatatlan mért­földeket kell beutazni egy-egy iga­zi orvos után. Mi is úgy érezzük, hogy a felve­tett kérdés itt nálunk is nemcsak időszerű, de alarmi és jogos aggo­dalmakat kiváltó. A falvak 80®/6-a egészségügyi vonatkozásokban a kezdet kezdetén áll. Kétségtelenül kevés vidéken az orvos, kormányainknak minden j­ó irányú­ erőlködése dacára is. Ne­héz a probléma, ez elvitathatatlan, mert bizony-bizony egy-egy orvos nehezen találja meg vidéken anya­gi számításait, ha egyben nem kör­vagy járásorvos is. Köztudomású, hogy a falu népe az orvos segítségét csak a végső igen súlyos esetekben veszi igény­be. A lelkiismeretes orvos óriási lelkiharcok közepette él a vidéken, mint valami sziklához láncolt ti­tán. Hiszen a végtelenbe hulló altruizmust sem lehet elkívánni tő­le. Ezenfelül pedig­ kiesett a tár­sadalmi életből, kiesik fokozatosan a gyakorlatból és csak mint alig elérhető vágy él lelkében az az életpálya, amelyet ifjúi hévvel, lel­kesedéssel kenyérkeresetéül vá­lasztott magának. Az egészségügynek ezen a terré­numán nagyvonalú, széles pers­­pektívájú megoldási lehetőségeket kell keresni, és kell meg is találni. .Való igazság az, hogy a vidéki orvos nem lehet egészen sovány anyagiak között tengődő remete, — nem jöhet ki tétlenségében tel­jesen a gyakorlatból, — viszont igaz az is, hogy a falvak s­em le­­­hetnek el orvos nélkül, mint ahogy nem lehetnek pap, tanító, jegyző, bíró nélkül sem. Ma felfokozódott lelkesedéssel, tudással és erős akarattal kell vi­gyázni a nemzet egyetemes egész­ségére. Csak a bőven szaporodó, egészséges nemzetnek van komoly, boldog, bíztató jövője. Mint ahogy a zágrábi előter­jesz­tés nyomában is történni fog, itt is új törvények megalkotását vár­ja közegészségügyünk. Életre kell ezt hívni Európa minden országá­ban, mert a statisztika sehol nem kielégítő. A mi szempontjainkból, és érdekeinkből elsősorban itt Ma­gyarországon kell tételes törvénye­ket hozni a vidék egészségügyé­nek, orvos­ kérdésének a rendezé­sére. Ha éppenséggel nem is lehet minden falunak nagytudású orvost adni, de ezeket az orvosi körzete­ket a legrövidebb átmérővel kell kikanyarítani, hogy szükség ese­tében negyed vagy félórákon be­lül orvos álljon vidéken is a beteg rendelkezésére. Ma már nem en­gedhetjük meg magunknak azt a nemzeterő pocsékolást, hogy tél­ben, fagyban, szélben 15—20 kilo­métereket tegyenek meg döcögő, nem rugózott szekereken lázas be­tegek — míg orvost találnak. Ez az út nem lehet többé az az út, ame­lyen azt szeretnék elérni, hogy va­laha is 20—25 milliós legyen ma­gyar nemzetünk. Lezajlott a lgnagyobb tengeri csata a Földközi-tengeren Három napon keresztül most zaj­lott le a jelenlegi háború egyik leg­nagyobb tengeri csatája a Földkö­zi-tenger keleti medencéjében, ahol Kréta szigete közelében az olasz flotta egységei csaptak ösz­­sze. Az olasz jelentés szerint — amely főleg az angol alakulatok el­leni repülőtámadásokról számol be — német repülőgépek is részt­vettek az ütközetben és a jelentés szerint eltaláltak egy angol repü­­lőgép-anyahajót. Az olasz jelentés arról is beszá­molt, hogy három cirkálót és két­ torpedórombolót vesztettek az olaszok, míg az angolok egy cirká­lót vesztettek, két hajójuk súlyo­­­­san megsérült. Elkedvetlenedett angolok (Belgrád.) Kemény, nehéz har­cok árán tud csak úgynevezett „presztízs-eredményeket“ elérni az angol felerősített afrikai hadsereg. Az olaszok kemény diónak bizo­nyultak. Egy-egy jelentéktelen kis oázis is rengeteg ember- és anyag­áldozatba kerül. Mi hír van Jugoszláviából? (Róma ) Semmi különösebb, egy-­­ kérdés ma előtérben áll, de égé-­­ előre. És­­ egyáltalán nem olyan, e szen rövid időn belül ebben a kér-­­ amit az angolok inkább szerettek délben­­­s tisztán fogunk látni min­­volna. Kétségtelenül­­a jugoszláv і dönt. Itt vannak az új követelők (Washington,) Argentína, Vene- i angol gyarmatbirodalomból. Erde­­zuela és Guatemala kormányai ki-­­ keiket minden eszkö­zzel megve­­jelentették, hogy Angliával szem- і dik­­ben területi követeléseik vannak az­­ok• A felvetődött „horvát-kérdétt* (Róma.) A jugoszláviai esemé­­­­yén vajúdó „horvát-kérdést“ is. nyék kissé felrázták a középeuró- Шгек hangzanak oly irányban, pai dermedtséget. Egyben azon­ , hogy ez a kérdés most a tavasz so­­kan előtérbe tolták a már igen ré- f­lyamán megoldást nyer­ Macsek komoly követelése (Zágráb.) A Macsek vezetése alatti horvát párt követeli­, hogy is­merje el az új kormány is a hár­­mas egyezményhez való cs­atlako­­zást. Feltétele nem teljesítése ese­tén „nyitva az út a további, horvát érdekeket védő lépések megtételé­re“. Jugoszlávia „forradalmi köre­it“ Amerikából és Angliából hec­­celik. Amerikában sem fenékig tejfel (Newyork.) A diákság, amely minden országban egyik hangadó­ja a nemzeti érzésnek és lelkese­désnek, Amerikában a háború el­len szavazott. Semmi okát, célját nem látják annak, hogy vérük hulljon Anglia érdekeiért. O’Con­­nel bíboros is kijelentette, hogy Roosevelt demokráciáról beszél mindig és a nép óhajával mit sem törődik. ! — (Egyhangú szavazással) és páratlan lelkesedéssel Bethlen Ist­ván gróf volt miniszterelnököt vá­lasztotta meg főgondnokául az er­délyi református egyházkerület, közgyűlésen a kormány is képvi­seltette magát Kolozsváron fóli­­all.- és közokt.t fe. R­észt vettek a gyüre-vő Fáy István­lamtitkárral. sen Ravasz László püspök, Patak­­s Tibor államtitkár, gr. Bánffy Mik­­­lós ny. külügyminiszter , mások az ország vezetői kiЖsokan Muníciófelvételezés.* (Fotó: RDV.) sii Birodalomból . KÉTMILLIÓ új képzett munka­erőt állítottak be a német fémipar­ban. ÖNKÉNTES jelentkezés­­alap­ján veszik fel a háborús munkába a német női munkaerőket. Előbb csak félnapi munkára, hogy meg­szokják az üzem életét. Maguk vá­lasztják ki munkakörüket. KÜLÖN szaksajtó foglalkozik a Birodalom lakásépítkezési­ kérdé­seivel. TILOS asszonyokkal 15 kg-nál nehezebb tárgyakat vagy anyagot cipeltetni, emeltetni, vagy kizáró­lag szállítási munkára alkalmazni a nőket. HA A FÉRJ háromhónapos front­­szolgálatról érkezik haza, üzemek­ben dolgozó felesége 18 napi fize­tett szabadságot kap. Ez­ a 18 nap több szakaszra is elosztható. HADIÖZVEGYEK, árvák és szüleik számára a pénzügyminisz­térium nagy kedvezményű adóel­engedést ad. özvegyek és árvák kapják a legnagyobb kedvezmé­nyeket. FELVÁLTVA 250.000-es csopor­tokban kapják a német munkások az úgynevezett üdülési szabadságo­kat. Szabadságuk költségeit a né­met nehézipar fedezi s a csoporto­kat a legpompásabb fürdőhelyekre osztják be. Ez az igazi a német köz­­szellem­

Next