Kárpáti Magyar Hírlap, 1941. július-szeptember (22. évfolyam, 148-223. szám)

1941-07-03 / 150. szám

1. Német katonák megosztják ebédjüket szegény franciákkal. — 2. Szétrombolt ellenséges gépek. — 3. Német tisztek ellenőrzik a fran­cia népkonyhákat. (Fotó: RDV) szerző a finom, kényes témához s egész regénye végigvezetésén egyetlen pillanatra sem siklik le az egyenes vágányról. Szerencsés és rokonszenves ötlet volt a regényt ebből az eszme­társításból indítani el Az első világháború idején az írók a maguk megzavarodott énjé­vel igyekeztek tisztába jönni, se szeri, se száma nem volt az akkori nemzedék fejlődéséről megírt re­gényeknek. Ma mindnyájan érez­zük, hogy az egyén érdekessége csökkent, nemigen merünk a ma­gunk ügyével-bajával­­foglalkozni. A szerő is a családot adja, azt magyarázza eredetében, őseiben. Az új idők új életformákat hoztak. „Bejelentőlapra“ került az iyén, ahol százféle rovat csavaros kérdé­seire kellett a válaszokat -aíg idni, hogy élni hagyják az embert. Vi­tán felül érdekes ez a regény, egy­szerű, sima, kereseten úgy a gon­dolatmenetében, mint a megírásá­ban. De egyformán művészi mind a kettőben. — Kifogástalan kivi­telben a „SINGER ÉS WOLF­­NER“ Könyvkiadóvállalat hozta ki a könyvpiacra­ — Fűzve: 3.80 P. • Féja Géza: „Régi magyarság“.— Második javított kiadásban az ez­­évi könyvnapra jött ki újra. Ma­gában foglalja a magyar irodalom történetét a legrégibb­­ időktől 1772-ig. A komoly könyvolvasó, az irodalommal foglalkozó előtt a tárgykör nem új. Azonban­ Féja valami különös, érdekes egyéni zo­mánccal vonta be mondanivalóját. Ennek köszönhető, hogy az első kiadás oly rövid idő alatt fogyott el. A történésekre új szemszögből mutat rá a szerző, úgy, hogy bizo­nyos fokig újszerűséget is adott írásának. Az érdekesség felfokozá­sával mutat rá a letűnt korok írói, szellemi mozgalmaira. Izgalmas, vi­lágos minden sora. Bizonyos fokú lehiggadtság vezeti tollát, nem szí­nez túlságosan, de el sem laposo­dik egyetlen pillanatra sem. Több mint félszáz fejezetben tárja elénk mondanivalóit, írását nagy felké­szültség, komoly előtanulmányok előzhették meg, mert a munka igen nagy tárgyismeretre vall. Tanárok, diákok s mindenki más is haszon­nal forgathatja a komoly munka lapjait. Az elfeledettek emlékezet­be szökkennek, a hiányosan tudot­tak felfrissülnek emlékezetünkben. Minden könyvtárnak komoly érté­ke lehet.­­ A könyvet gondos ki­vitelben a “MAGYAR ÉLET“ Könyvkiadó adta ki. Fűzve: 4.40 P.­lásán. Az ünnepi zene hangjai kelle­mesen zsonganak a fülében és a kiállítás káprázata sokáig ott ül a szemében. E két szerv közvetíti számára a megélést és nem szabad, hogy a rendezés apró mesterfogásaiból csak egyet is észrevegyen, amely ezt az élvezetet lehetővé tette szá­mára. A színpadon és a kulisszák mögött beállított technikai segéd­eszközöknek úgy kell szolgálniuk a művészetet, hogy belőlük a néző semmit észre ne vegyen-Az optikai és akusztikai benyo­mások, melyeket a színház techni­kai berendezése szállít azonban annyira fontosak, hogy azok állan­dó tökéletesbbítése talán a legfont­­­tos­abb a rendezés számára. Éppen úgy, mint már a régi görög szín­pad is effektusokkal dolgozott, a villamosság korszaka is minden lehető módon segítségére siet a rendezőnek fény és hangberendezéseivel. Míg a világítás alapelemeivel és annak szükségességével minden laikus színházlátogató úgy, ameny­­nyire tisztában van, az elektro­akusztikai berendezések, elgondo­lások és kísérletezésekről — mely az utolsó évtized gyermeke — vaj­mi kevés fogalma van a nagykö­zönségnek. A színházberendezés azonban felismerte a villamos akusztika nagy jelentőségét és már minden nagyobb színpadot meghó­dított a „Tel­e f­u­n­d e n“-mikro­­fon és a hangszóró. A német színházak a mikrofont és a hagszórót elsősorban, a rende­zés szolgálatába állították. A hang­­kulissza aláfesti és emeli a színpa­di történést, az akusztikai javítá­sok élvezhetőbbé teszik a közön­ség szórakozását és észrevétlenül egészítik ki a rossz akusztikájú sarkok, helyek hiányait. Ezenkívül mint irányító készülék is rendelkezésére áll a rendezőnek a színház egész hang­­berendezése. A mikrofonon ke­resztül lehallgathatja az egész elő­adást. A próbákon külön irányító­­mikrofon teszi lehetővé, hogy anél­kül, hogy a rendező kiordítaná a lelkét, mindenki meghallja és kö­vethesse utasításait. De talán legnagyobb jelentőségű eredménye a színházi hangber­ede­zéseknek az, hogy nagyothalló nép­­társaink számára is lehetővé te­szik a színielőadások élvezését- Bizonyos sorok, vagy soronként bizonyos helyeket alkalmasan fel­szerelnek a színpadi hangszórók­hoz kapcsolt membránokkal és ime, a kultúra újabb jótéteménye­ nyúlja ki áldástosztó kezet olyanok felé, akik eddig távolma­radtak és ki voltak zárva a szín­ház mesevilágából. A német kisszínpadok számlá­­latlan tömege mellett Berlin, Bécs, München, Beyruth stb. nagyszín­­házaiban kivétel nélkül mindenhol megtalálni a „Tele­funken“ színházi hangberendezéseit. És éppen a legnagyobbak, mint a berlini állami- és népopera, a bé­csi Burgtheater, a­ Deutsche Thea­ter és a Prinzregenten Theater Münchenben, a beyreuthi Festspiel­haus, a Népszínház Bécsben, vagy a gendarmenmarki Staatliche Schauspielhaus Berlinben azok, melyek a német Elektroakusztikai újításokat azonnal felismerték és a művészi nívó emelése, valamint a minigyközönség szolgálatára intézet­­eikben be is vezették. Miint ahogy a rádió, ismeretlen technikusa a nagy cél szolgálatába állította teremtő zsenijét, éppen­­úgy névtelenül, de pótolhatatlan eredményekkel áll a­ színház ku­lisszái mögött, vagy a nézőtéren a villamos akusztika sok hasznos ta­lálmánya szárnyat adni a fantáziá­nak, észrevétlenül segíteni a hall­gatónak és emelni a művészi lehe­tőségeket az arra hivatott rende­zők kezében. (RK) A bűne a nézőtéren és a kulisszák mögött A világot jelentő deszkák a mű­vészet és­ a művészek birodalma. A színházlátogatói nagyközönség rit­kán jut hozzá, hogy­ egy-egy pillan­tást vethessen a kulisszák mögé. A közönség eljár az előadásokra, be­leringatja magát­­abba a csodavi­lágba, amit a színjátszás eléjeva­­rázsol, gyönyörködik, vagy meg­retten a színpadon eléje táruló em­beri sokasok jó, vagy rosszra fordu­ Rádió Állandó hétköznapi műsorszámok. Budapest I. 6.40: Ébresztő. Torna. 7.00: Hírek. Közlemé­nyek. Étrend. Hanglemezek. 10.00: Hírek. 11.00: Nemzet­közi vízjelzőszolgálat. 12.00: Himnusz. 12.40­: Hírek. 13.20: Időjelzés. Vízállásjelentés.­­ 14.30: Hírek. 14.45: Műsoris­mertetés. 15.00: Árfolyamhí­rek. Piaci árak. , Élelmiszer­­árak. 16.45: Időjelzés. Hírek. 17.00: Hírek szlovák és ru­szin nyelven. 21.40: Hírek. 23.00: Hírek német, olasz, an­gol és francia nyelven. (Hét­főn és csütörtökön eszperan­tó nyelven is. 24.00: Hírek. Kassa. 6.40—11.00: Buda­pest I. 11.40: Hírek magyar és szlovák nyelven. Műsoris­mertetés. — (A pesti nyár) minden szen­zációját hozza a „Délibáb“. Kulisz­sza mögötti pletykák. Színházi cik­kek. Filmrovat. Heti rádióműsor. Rejtvények. Divat. Humor. Ára: 14 fillér. Péntek, július 4. Budapest I. 10.20 Magyar követ­ség Perzsiában. —­ 10.45 A csúfos betegségek étrendje. — 12.10 Suki Tóni és cigányzenekara. — 13.30 Katonazene. — 1520 Pusztai Sán­dor énekel. — 15.40 Mit főzzünk? — 15.55 Friss Antal gordonkázik. — 16.15 Kazinczy Erdélyben. — 17.15 A Rádió Szalonzenekara. — 18­.00 Sportközleméyek. — 13.10 Rajzfilmek kedvelt számai. Hang­lemezek. — 18.40 Göcsej. Felolva­sás. — 19.20 Vécsey jazz-együttes. — 19.55 Külügyi negyedóra. — 20.10 Az Operaház zenekara. —­ 22.10 Vidák József cigányzenekara. — 22.40 A Melles Béla-zenekar. — Kassa: 11.05 IV. Béla király, az or­szágalapító. — 11-20 Hanglemezek. —і 17.50 Mátyás király költője. — 18.15 Hanglemezek. — 18.30 Miből készül a kenyér? Szerkesztői üzenet Kéziratok a felelős szerkesztő címére küldendők: Ungvár, Munkácsi M­ u. 69. Kéziratokat nem őrzünk meg Telefon: Ungvár 95. Felelős szerkesztő és kiadó: Kováts Miklós. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre: . . 24.— P Félévre: . . 12.— P Negyedévre: . . 6— P Egy hóra: . . 2.— P Egyes szám. . . —08 . Bpesti szerk.: II. Zsigmond-u. 8. еф Beregszászi fiókkiadóhivatal: Bocskay-u- 5- sz. Megjelenik minden nap. Titter ii könyvnyomda Vállalja könyvek, újságok, meghívók, plakátok és e szakmába vágta munkák szak­szerű, pontos gyors és olcsó előállítását.­­ Ungvár Plotényi - part 7. N­yom­­d­avezető­c­égtula­jdonos H­ORNYÁK SÁND­OR N­y­om­ott a VIKTÓRIA könyvnyom­dába Ungváron — Felelős nyomdavezető-cégtulajdonos Hornyák Sándor.

Next