Kárpáti Magyar Hírlap, 1943. január-június (24. évfolyam, 23-139. szám)

1943-01-29 / 23. szám

са зprosigáiban is. Math -Törék Gyula ny. testőre?­­redes ilyen szigor«?, ilyen sasszemü fi­gyelője és kritikusa magyar életünk­nek. Агі із тедіарг, amit mi észre is alig veszünk,­­s ami mellett mi közönyösen siklottunk el, ragyogó írásaival rámutat annak nemzetről v­oló veszedelmeire’. Igaza van: egérlyuknyi kibúvó sem lehet тз. Ma senki nem önma­gátért, de a nemzetért gondolkozik, dolgozik. Megalkuvás nem lehet! A hamis mérleg bukást takargatna, a hamis mérleg elbújtatna. A magyar lét vagy nemlét nagy nagy kérdése forog ma kockán. Ma­lerősségtudattal kell élnie és cse­lekednie minden magyar embernek. A fölöttünk összegyűlt viharselege­­ket csakis a nagyon tökéletes, minden árnyalatában helyt­álló magyar élelvi el fog­ja tudni veszélytelenre szétkergetni. Tisztán önerejéből élő lapunk ter­jedelme sajnos nagyon szegényesen kicsi, ezért a cikket három részre bontottuk és­­külön-külön foglalko­zunk velük, mert foglalkozni kell a kor tün­etekkel- Na, mit szólsz hozzá? Elszaporodtak a kuvikok (!) „Hallottad?!“ — suti topja fe­lém, feléd, felénk csaknem minden ötödik szembejövő ... — „Na, mit szólsz hozzá?“ — kezdi el „jelentő­ségteljes“ tik­adásait a „mindig jól informált“ barátunk, századunk pis­logó szemű kuvikja. . . fis, magyar testvérem, nem ott él ! ! Te, aki a lelked, nek­i, de a lelked, a szíved mélyen magyar vagy: meghallgatod eze­­ket a vészhír-madarakat! Ne feledd barátom! Embert ba­rátjáról, madarat tolláról .. Ami­kor meghallgattad vészhírt keltő ba­rátodat, akkor már menthetetlenül Te is a bűntársá­vá szegődtél A magyar történelmet Ten vastag ceruzával írják ma. A magyar hol­napokért nagyon keményen meg kell harcolni és dolgozni ma. Na­gyon szom­oru, hogy oly sokan akadnak kuvikok és hogy ezeket a halálhírt elhitetni akaró huhogáso­kat egyesek még tetszetősnek is ta­lálják. A rémhírterjesztőnek a magyar nemzettel és magyar hazával semmi közössége nincsen. De ugyanígy igen kevés a közössége a neme­sebb magyar élettel annak is, aki meghallgatja ezeket a dodo­­nai jósokat! A suttogó propagandát le kell bír­nunk. Ha valamire nincs szükség ma, ha valami nem kívánatos ma, úgy nem kívánatos ez a rákfene. A t­u­r­á­n­i­z­m­u­s szellemében való megszervezkedésünk a suttogó propagandát is meg fogja szüntetni, mert a vészhírmadarak nem fogják merni továbbítani örökös „jól in­form­ál faágukat“. Ne feled­jük, hogy a rémh­írtév­esz­tők CÉLOKÉRT ter­jesztik híreiket. Nem hírekkel akarnak szolgálni, ha­nem céljaik hátterében bomlasztási szándékok állanak- Egy szélhám­­os fakeres­kedő mán íg foglya A kárpátaljai fakereskedelem front­ján egy szélhámos már elesett. Mol­nár János 26 éves ungvári fakeres­­kedő nemlétező fatelepéről és erde­iéből kínálgatta a „csemegét“ az al­földi és bácskai nagykereskedőknek, ak­i nagyösszegű e­­lepeket folyó­sítottak a nagylábon élő fiataléra­­i bernek.­­ A kikötött famennyiség leszálltá­­s­sáról természetesen szó sem lehe­tett, hisz Molnár nem rendelkezett egy mázsa fával sem. Holzb­auer Boldizsár, Lang J., továbbá egy pestszentlőrinci fakereskedő feljelen­tésére a rsödőrség a csaló keres­kedőt, aki mintegy 3 ezer pengő előlegeket szedet fel, őrizetbe vette. A kárpátaljai fafronton észlelhető visszaélések ügyében a hatóságok rendet teremtenek hisz több eset­ben előfordult, hogy egyes, szélhá­mosok az ungvári fabörzén olyan erdőket adtak el jóhisze­mű kereskedőknek, fakitermelés céljából, melyek más nevén sze­repeltek vagy egyáltalán ki sem voltak termelhe­tők. Az egyik ilyen „fakereskedőt“ a rendőrség országosan keresi. Az üdvözletmegváltás mindent pénzzé tenni, és minden pénzen a külső és belső frontot erő­­­­síteni, ez volt a nemes elgondolás akkor, amikor köztudatba dobtuk azt az elgondolást, hogy maradjanak el az újévi üdvözletek s гг*­ váltsuk meg a harolók és a hozzátartozóik jajára örökoptimista lelkületünk nagy­­fényes eredményeket remélt. Csa­lódtunk. Mint oly sokszor már más­kor is. Az üdvözletek mentek töm­e­gesen, mert hiába: sokan szeretnek hajlongani, kegyekbe férkőzni, alá­zatoskod­ni. Például lapunkon keresztül mind­össze két üdvö­zlett meg páldás tört­­énit: G­ombócz Zoltán, a Bandlin gyár fáradhatatlan és nagyképességű cég jegyző­je volt az egyik, aki külön­ben minden nemes megmozdulásból elsőnek veszi ki részét és özv. S­al­ix Gyuláné úrnő. Teh­át, csak ketten érezték szük­ségét annak, hogy nincsen szükség az üdvözlő formaságokra a maihoz­­hasonló nagy, nehéz időkben, ellen­ben annál nagyobb szükség­ van a gyakorlatilag is hasznos magyar életre. A túlzsúfolt csapi és királyihási motoros­­vonatokban a cigányok fertőzik тая az utasokat Bereg vármegye legutóbbi köz- Igaz­tatás! bizottági ülésén .közér­t­drekű jelentést t­erjesztett elő az al­ispán, mely a Cap—Bátyú—-Király­háza közötti elégtelen vasút össze­köttetéssel foglalkozik. Így többek között közegészségügyi szempont­ból is károsnak mondja a még há­borús helyzettel sem indokolt túl­zsúfoltságot, aminek következtében " állandóan "­maradnak a vonal,­ az utasok. Á­rmányok teszik ki a fertő­zésnek az­ utazókat és a szűk moto­ros kocsikban fakitermelő szerszá­mokat raknak le és az utasoktól a helyet elveszik. Kérte, hogy az ille­tékesek gondoskodjanak a légi ren­des vonatok és egy gyorsv­onatpár víz­szállításáról, mert ez a helyzet tarthatatlan. Hogy étkezhetnek a vidékiek a fővárosban? Ismeretes, hogy néhány héttel ez­előtt a főváros területén bevezették a hús­jegyet. Az ország többi részé­ben azonban még nem vált szüksé­gessé ez az intézkedés, így tehát a Budapestre utazó vidékiek étkezése nehézségekbe ütközik, tekintve, hogy nem rendelkeznek a megfelelő megfelelő jegyekkel.­­■Budapest­ főpolgármestere, az Or­szágos Magyar Idegenforgalmi Hi­vatal útján közli az illetékesekkel, hogy a Budapestre érkező vidékiek­nek megfelelő igazolás után az élel­­misze­rközpont adja ki (Budapest Ш Lajos­ u. 34. szám) a jegyeket. A főváros környékén pedig az élelmiszer jegyközponti megfelelő kirendeltségei gondoskodnak a hús­jegyek kiosztásáról.Az élelmezésben tehát zavart sem­mi formában nem fog okozni az, hogy a fővárosban m­ajd érvényben van a hús­jegy. RADIO MOZGÓ Péntek, szombat, vasárnap, hétfő, január 29 —30—31-én, fél 4, fél­­6 és fél 8 órakor. A szezon legtökéletesebb zenés magyar vígjátéka­ léggfottfzi hintő két régi udvarház modern fiatalja­inak szerelmes csatája. Szereplői: Szemere Vera, Turay Ida, Hernyássy Miklós, Vizváry és Pethes. r. fi f; 'i'J‘ !­­и. ' ' Gondolatok a nép- és családvédelemhez Irta: Ruttkay Ernő,eszenyi v. Jegyző (VT.) A családból nő ki a nagyobb közösség és az érte való felelősség érzete. Ez a szó midennap nyelvü­n­­kön van, csak nem eléggé gondoljuk el igazi értelmét. Felelősnek annyit jelent, hogy nem v­agyok önálló boly­gó a világban, hanem másokkal va­gyok osszak élt­ve s amit cselekszem, az másokra is kihatással van és for­dítva. A közösség fogalm­a közel áll a szolidaritáshoz, ebből ered a fe­lelősség. Különbség: a szolidaritás­ban még csak érzésekről van szó, míg a közösségért való felelősségiben már tettekről. A közösség fellelősségérzete elein­te a családokra terjed ki, de később tovább megy a rokonokig, ismerő­sökig s végül az egész nemzetiig. Ma hangsúlyozni kell azt, hogy a szolidaritás kell hogy terjedjen a családban s ezért is kell megtenni a tényleges együttlétnek. A családnak meg van a maga laltási és mozgási köre. Lényeges, hogy a család meny­nyi ideig él együtt. U. i. akkor a gyer­m­ekek az öregebbek szemei előtt tes­z­n­ek - t e­s­zne­k mindent. Ebből kö­vetkezik a család belső hierarchiája, amit alárendeltségi elvnek is lehet nevezni. Ha találunk egy olyan családot, ahol zavaros viszonyok vannak, ott a nevelés is szükséges­, nevelni kell a nevelőket. A családban az a fontos, hogy vallásos alapon épüljön fel, vagy épüljön újra. A család segíti a funk­ciói: a pályavál­asztás s a házasság­kötés előkészíti­­-e. A család az egy­é­nis­éget fejleszti. A családnak nem szabad tömeg­embért nevelni. V­iszont a tömegem­berek a modern társadalomban bő­­séggel nevelődnek. A családban szö­rp­­, kisközösség van, ahol az etigé­­nbégek alakulnak A család mint él­­ményforrás serkentő és fegyelmező hatalom. Ehhez képest a modern tö­megember lelke élményekben üres és ezekre természetesen szomjas. Ezért j­ár­ színháziba, moziba, ezért vesz képeslapokat, élményhiánya van. A család teljesítményekre serken­­t­ő nagyhatalom is. Nézzük meg, hogy menny­ire ielres a gyermektelen családok élete. Ezeket nem is ne­vezhetjük teljes családoknak, csak ©116(A­öreedéki|­так, vagy nem si­került családoknak.. A gyermektelen családoknál a jövő célokért való fe­lelősség ellanyhul és elanyhul a tár­sadalmi közösségérzés is és ezért van az, hogy­ egy rém­, járadékos élet­re rendezkednek be. Ezzel szemben a sokgyermekes családok tele van­nak életkedvvel, életenergiával. Sar­kalja őket az élet gondja. Nagy ener­giaforrásai a társadalomnak a sok­gyermekes családok. Ahol­­több a családtagok száma, ott az életritmus is gyorsabb, élénkebb. Egy gyermek esetén az életütem lassú. Az egyke teng-leng a felnőttek között. (Folyt) — (A’ belügyminiszter) kiírta a pályázatot a megvon­áásr­a kerülő nagykaposi Szt. Háromság, a mező­ka­szett­y­i Remény, a munkácsi Iste­ni Gondviselés és Aesculan, a nagy­lucskai Angyal, a huszti Salvator s a­­ s­ákhelmeci Magyar Korona gyógyszertári jog elnyerésére.

Next