IPARGAZDASÁGI SZEMLE 1972
1972 / 2. szám - Szakirodalom - Dr. Korán Imre: Jövőkutatás és gazdasági előrejelzés
"Összesítő" módszerek (programozás, AKM elemzés); Egyéb elterjedt módszerek (valószínűség- és játékelmélet, eklektikus gazdasági modellelemzés, stb. ). A módszerek továbbfejlesztő rendszerezése jól segíti elő a több mint százra tehető prognosztikai módszerek közötti eligazodást. A legrészletesebben a hazánkban is ma már jelentős múltra visszatekintő és gyakran alkalmazott programozási módszereket és az input-output analízist (AKM elemzést) ismerteti. Ezzel szemben a nálunk is egyre inkább elterjedő, jelentős érdeklődést kiváltó intuitív, valamint a fontossági fa módszereket sajnos éppen csak érinti. Külön és kiemelten mutatja be a Dobrov és Jantsch féle rendszerezést, melyek, mint a tudományostechnikai prognóziskészítés, illetve, mint a technológiai fejlődés módszerei váltak nemzetközileg ismertté. Végül a prognóziskészítés módszertanának távlatára utal, arra, hogy a passzív előrejlezések mellett az akti prognózisok kerülnek túlsúlyba, azaz egyre szaporodik azoknak az eljárásoknak a száma, amelyek az adottságok és lehetőségek körén belül adódó kombinációkból az optimális kiválasztására is törekszenek. Az utolsó érdekes fejezet öt területről mutat be gyakorlati példákat. Az "Elképzelések gazdaságunk távlati fejlődéséről" szóló részben képet kapunk arról, hogyan alakul hazánkban az egy főre jutó nemzeti jövedelem dollárban kifejezve 2000-ig (trendértékek: 1980-ban 1120 dollár/fő, 1990-ben 1570 dollár/fő és 2000-ben 2000 dollár/fő). Gazdaságunk szerkezeti változásában igen erős, korszerűsítő mozgások várhatóak, bár az ipar részesedésének aránya a következő évtizedekben még valamelyest növekedni fog. Elemzi röviden a népesedés, az emberi potenciál, valamint életszínvonalunk fejlődését, elsősorban az elkészített távlati fejlesztési terv alapján. Az energiafogyasztás struktúrájában világviszonylatban jellemző a kőolaj- és a földgáz-fogyasztás jelentős növekedése, illetve a szénfogyasztás erőteljes csökkenése. Hazánk energiapolitikai koncepciói a jövőben három fő energiaforrásra kívánnak támaszkodni: a hazai szénbányászatra, a belföldi ásványi szénhidrogének termelésére és az ásványi szénhidrogének importjára (jóllehet hosszabb távon szénbányászatunk nem jöhet komoly mértékben számításba). A szerkezeti fémek jövőjét világszerte tudósok és szakemberek tömege kutatja. A könyv e vizsgálatok főbb eredményeit is ismerteti. A magyar vaskohászat perspektívájából kitűnik, hogy a magyar vas- és acélfogyasztás távlati növekedésének üteme elmarad a világátlag mögött. A távlati elképzelés szerint az olcsóbb hengerelt tömegáruk egy részét előnyösebb importálni, míg a szélesebb választékú minőségi tömegacél és nemesacél gyártmányok többségét itthon célszerűbb és olcsóbb előállítani. A vegyipar várható fejlődési tendenciáját trend-extrapoláció és inputoutput elemzéssel mutatja be a szerző. Vegyiparunk fejlődési sebessége 1985-ig valószínűleg tartani fogja a jelenlegi évi 9-10%-os növekedést. A fő irányzatokat a nitrogénipar, a műanyagok, a gyógyszerek, a növényvédőszerek, mosószerek, stb. képezik.